KÜ BH 2017/244
KÜ BH 2017/244
2017.07.01.
Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében halasztást nem tűrő építési munkálatok – bontási munkálatok tudomásulvételét rendeli el [312/2012. (XI. 8.) Korm. 55. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2. §, 48. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A beavatkozó a felperesi társasházban található lakásának felújítására, korszerűsítésére építési engedélyezési dokumentációt nyújtott be a Pécs Megyei Jogú Város Műszaki Osztályára. Az építési tervdokumentációt készítő T. Kft. 2012. október 1-jén készített építészeti műszaki leírása a beavatkozó lakásbelsőjének felújításához rögzítette, hogy a helyszíni bejárás során megállapítást nyert, hogy a meglévő kémények rendeltetésszerű használatra jelenleg alkalmatlanok. Az építésügyi hatóság az eljárást megszüntette arra hivatkozva, hogy a hatályos jogszabályok szerint már nem építésiengedély-köteles a terv szerinti nyílászárócsere, és teljes körű alaprajzi változtatásra vonatkozó átalakítás.
[2] Az elsőfokú építésügyi hatóság 2013. szeptember 24-én az ingatlanon helyszíni szemlét tartott, amelyről egyszerűsített jegyzőkönyv készült. A veszélyhelyzet okán elvégzett kéménybontási tevékenység tudomásulvételi eljárása, valamint az új kémény építése ügyében a földszinti lakás tulajdonosai, valamint a társasház közös képviselője fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú hatóság fennmaradási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése ellen, valamint a jegyzőkönyv szerinti kéménybontást hallgatással tudomásul vevő döntés ellen. Az alperes a 2013. november 21. napján kelt végzésével a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés ellen érkezett felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. július 11. napján kelt 7.Kpk.50.009/2014/13. számú végzésével az alperes végzését hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy a fellebbezéseket érdemben kell elbírálni, ennek során a kérelmező által sérelmezett tényállástisztázási kötelezettség szem előtt tartásával kell a fellebbezésekről érdemben dönteni.
[3] Az alperes a bíróság végzése alapján lefolytatott új másodfokú eljárásban 2014. augusztus 19-én kelt BAD/24/47-20/2014. számú határozatával az elsőfokú építésügyi hatóság 2013. szeptember 24-én kelt egyszerűsített jegyzőkönyvében foglaltak alapján a veszélyhelyzet okán elvégzett építési tevékenység hallgatással való tudomásulvételét helybenhagyta.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a hatóság csak az építtető által utólag becsatolt szakvéleményekre alapozott, és nem vette figyelembe a társasház közös képviselője által beterjesztett iratokat, így az okszerű mérlegelés követelményét sem elégíti ki a határozat. A hatóság a tényállástisztázási kötelezettségnek továbbra sem tett eleget, nem került sor a kéménybontással érintett alsó lakó, a közös képviselő meghallgatására, holott a tényállás tisztázására alkalmas lett volna nyilatkozatuk.
A bíróság ítélete
[5] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Hivatkozott az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 55. § (1) bekezdés c) pontjában, (2), (3) és (4) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 36. pontjában, és a Pp. 339/A. §-ában foglaltakra.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-át. Hiányosan állapította meg a bíróság a tényállást, a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte. A 7.Kpk.50.009/2014. számú eljárás és előzményi iratai ellenére a közigazgatási hatóság a megismételt eljárásban nem végzett további tényállástisztázási feladatot, hanem korábbi álláspontját változatlan tartalommal megismételve formailag határozatot hozott, holott rendelkezésre állt a társasház közös képviselőjének előadása, bizonyítási indítványa, valamint a további előzményi iratok. Ismertette a felperes, hogy a beavatkozó tudatában volt annak, hogy kéménye nem használható, annak felújítása szükségszerű és ezért azt kezdetben az alsó lakás tulajdonosával együtt tervezte, ehhez előkészületként megvásárolta az új kémény anyagát, annak lehetséges kivitelezőjével még 2012-ben egyeztetett, tehát készült annak elbontására. Miután december vége felé konfliktusba került az alsó lakóval, a közösen építeni tervezett kémény helyét illetően más útra tért, és kivitelezőjét, azaz Á. L.-t kérte fel arra, hogy készítsen olyan szakvéleményt, amely a közös kémény bontását, és új építését az alsó lakótól függetlenül lehetővé teszi. A kéményt már 2013. február 9-én elbontották, statikai vélemény nélkül. A M.-féle szakértői vélemény a beavatkozó részére előírt fennmaradási engedélyhez készült 8 hónappal később, ezért megállapítható, hogy a bontás időpontjában nem volt az életveszély rögzítve, azt csak utólag, közel 8 hónappal később próbálták igazolni. A két szakvéleményt a beavatkozó érdekében az általa felkért vállalkozók készítették, nevezett finanszírozása mellett, így a vélemények objektivitása sincs meg, csak a beavatkozó önkényes, és rapid intézkedésének alátámasztását szolgálják.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[8] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta, kimerítő részletességgel rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le.
[9] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként a Pp. 206. § (1) bekezdését jelölte meg.
[11] E jogszabályhely alkalmazási körében kialakult következetes legfelsőbb bírósági – kúriai gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat – azok egybevetése során – nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás – ha az nem iratellenes vagy logikátlan – felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.
[12] A Kúria megállapítása szerint a bíróság azon túl, hogy megvizsgálta a közigazgatási eljárás során keletkezett iratanyagot, az abban fellelhető szakértői véleményekben foglaltakat, a perben is részletes bizonyítási eljárást folytatott le. Ennek eredményét értékelte, összevetette a közigazgatási eljárás során keletkezett dokumentumokkal, és azok körültekintő, részletesen megindokolt mérlegelése alapján alakította ki álláspontját. Ez a jogerős ítélet indokolásából a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelően okszerűen levezethető.
[13] A felperes felülvizsgálati kérelembeli érvelése, miszerint a közigazgatási hatóság a korábbi álláspontját változatlan tartalommal ismételve hozott formailag határozatot, a Kúria nem találta megalapozottnak. A 7.Kpk.50.009/2014. számú eljárás során felülvizsgált alperesi határozat nem érdemi döntés volt. Az alperes a 2013. november 21-én kelt, azon eljárásban felülvizsgált végzésével a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasította el. A jelen perben felülvizsgált alperesi határozat azonban érdemi döntést tartalmazott, a fellebbezéseket érdemben elbírálta, így semmilyen szempontból nem volt a korábbival azonos tartalmúnak tekinthető. Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy az alperes határozata tartalmazta az ügy elbírálásához irányadó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a rendelkezésre állt bizonyítékok értékelését is. Helytállóan rögzítette, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság rendelkezésére állt két igazságügyi tartószerkezeti szakértő, és a kéményseprő-ipari közszolgáltató véleménye a meglévő kémények tartószerkezeti állapotát illetően, ezért megalapozott és jogszerű volt a halasztást nem tűrő veszélyhelyzet miatt történt kéménybontás hallgatással való tudomásulvétele. Az alperesi és az elsőfokú építésügyi hatóság is helyesen alkalmazta a Korm.rendelet 55. §-ában foglaltakat, a bíróság helyesen végezte el annak értelmezését és a rendelkezésre állt bizonyítékokkal való összevetését.
[14] A felperes felülvizsgálati kérelembeli kifogásai kapcsán szükségesnek tartja hangsúlyozni azt a Kúria, hogy a 2. számú kémény 2013. február 9-i elbontásakor már rendelkezésre állt a kémények állapotára vonatkozó állapotrögzítés (2012. október 1.), kémény-seprőipari közszolgáltatói vélemény (2012. december 18. és 2013. január 24.), igazságügyi szakértő 2013. január 21-én kelt megállapításai, amelyek a bontás előtti állapot tekintetében már rögzítették a kémények életveszélyes mivoltát A bontás tehát nem az utólag készült szakvélemények megállapításain alapult. Az ezt követően készült szakvélemények ennek helytállóságát – annak rekonstruálható volta miatt – egyértelműen alátámasztották. Azon szubjektív elemek, amelyeket a felperes felülvizsgálati kérelmében a munka tervezettsége, az alsó lakóval való beavatkozói konfliktusok, a szakvélemények finanszírozása tekintetében felhozott, az ügy elbírálása szempontjából nem bírtak jelentőséggel.
[15] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.37.962/2016.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás