KÜ BH 2017/246
KÜ BH 2017/246
2017.07.01.
A felperes mezőgazdasági támogatás igénylése során nem alanyi jogot érvényesít. A vonatkozó igazolás módjára irányadó jogszabályok maradéktalan betartása a támogatások előfeltétele, a jogi szabályozásban előírtakat nem lehet kiváltani az ügyfelek tetszőleges bizonyítékaival. Az agrártámogatástól való elesés jogszabályi kötelezettségek be nem tartása miatt nem azonos az alanyi jogi sérelemmel [29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet 4. §, 35. §, és 30. § 6. pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) alapján támogatási kérelmének helyt adó határozattal rendelkezett – többek között – magas genetikai értéket képviselő lófajták elnevezésű célprogramra 27 egyed vonatkozásában.
[2] A felperes 2007/2008-as gazdasági évben kifizetési kérelmet nyújtott be. Az MVH első fokon eljárt hatóságának módosított határozata szerint a magas genetikai értéket képviselő lófajták elnevezésű célprogram esetében a támogatási határozat szerinti 27 ló egyeddel szemben a LÓINFORM adatai alapján az ügyfél a vizsgált időszakban 11 db magyar hidegvérű kancával rendelkezett. Mivel a különbség meghaladja a támogatási határozattal jóváhagyott állatlétszám 20%-át, a célprogramra való kifizetési kérelem elutasításra került.
[3] A felperes fellebbezése során eljárt alperes a 2013. augusztus 13-án kelt 2115224915 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes a döntést az FVM rendelet 2. §-ával, 17. § (8) bekezdésével és 50. § (1) bekezdésével, valamint a 796/2004/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 59. cikkével, a 2419/2001/EK Bizottsági rendelet 2. cikk q) pontjával, a 817/2004. EK rendelet 68. cikkével, a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet (a továbbiakban: ENAR rendelet) 4. §-ával., 35. §-ával, és 30. § 6. pontjával támasztotta alá.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését.
[5] A felperes szerint téves az alperes azon hivatkozása, hogy a jogszabályban rögzített támogatási feltétel a LÓINFORM nyilvántartásban történő szereplés. Az alperes ezért megsértette a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ába foglalt tényállástisztázási kötelezettségét. A felperes okirattal – a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolásával – bizonyította, hogy a támogatással érintett „lólétszám” a tulajdonában, tenyészetében áll. Véleménye továbbá, hogy az EK rendelet 59. cikke csak a szarvasmarhafélékre alkalmazható.
[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokai alapján.
Az elsőfokú ítélet
[7] Az ügyben eljárt Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.028/2014/25. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította.
[8] A bíróság idézte az FVM rendelet 17. § (8) bekezdését, mely szerint a támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának a meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós állatlétszámból adódó eltérés esetén a szarvasmarha, juh, kecske, sertés és ló állatfajok esetében értelemszerűen alkalmazni kell a EK rendelet 57., 59. és 60. cikkében foglaltakat. Így az alperes nem tévedett e jogszabályok alkalmazásánál. Az FVM rendelet 17. § (8) bekezdése alapján az EK rendelet 59. cikkének szabályait a bejelentett és meghatározott állatok számának eltérése esetén alkalmazni lehet.
[9] A bíróság vizsgálta, hogy a felperes megfelelően igazolta-e az FVM rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti lovak tartását. E körben az ENAR rendelet 4. § a) pontját, a 35. § a) pontját, és 30. § 6. pontját idézte. A bíróság szerint e jogszabályokból következően az ENAR nyilvántartáson alapuló LÓINFORM szolgál a tenyésztett lovak igazolására, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolása erre nem alkalmas. Ez az igazolás a lovak korára, fajtájára, tartási helyére vonatkozó adatot nem tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem
[10] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet akképpen történő megváltoztatását, hogy a Kúria az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően helyezze hatályon kívül.
[11] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, 206. § (1) bekezdését és 221. § (1) bekezdését, valamint az FVM rendelet 11. § (8) bekezdését, valamint az EK rendelet 2. cikk 11., 13. és 18. pontjait.
[12] Az FVM rendelet 50. § (1) bekezdésére tett bírósági megállapítással összefüggésben a felperes előadta, hogy a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolásával igazolta, hogy az adott gazdasági évben rendelkezett a vállalt számú állategyeddel. Ezt az igazolást sem a hatóság, sem a bíróság nem fogadta el. A bíróság ezért megsértette a Pp. 221. § (1) bekezdését.
[13] Előadta továbbá, hogy kereseti kérelme szerint a jogszabályokból nem következik a LÓINFORM nyilvántartásba való szereplés, erre a kérelmére azonban a bíróság nem tér ki, így megsértette a Pp. 213. § (1) bekezdését.
[14] A felperes szerint a hatóság az eljárásában az állatlétszámmal kapcsolatban felmerült ellentmondásokat nem oldotta fel, ezért nem tett eleget a Ket. 50. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettségének, a bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte ezért megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdését.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozik ebben az ügyben (is) az EK rendelet 2. cikk 11., 13., és 18. pontjának sérelmére. Megállapítható, hogy ezeket a rendelkezéseket az alperesi hatóság nem alkalmazta, a felperes kereseti kérelmében ennek megsértését nem kifogásolta, és ezért – értelemszerűen – a bíróság sem hívta fel. Ezért a felülvizsgálati eljárásnak az EK rendelet jelölt rendelkezései megsértésének vizsgálata sem lehet tárgya.
[17] A felperes szerint a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolása alkalmas a támogatási határozatban jelölt állatállomány igazolására az adott gazdasági évben. A jogerős ítélet e tekintetben a Pp. 221. § (1) bekezdését sérti.
[18] A Pp. jelölt szabálya értelmében: az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, melyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
[19] A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet a Pp. jelölt szabályát nem sérti. Az elsőfokú bíróság az FVM rendelet 50. § (1) bekezdésének, az ENAR rendelet 4. § a) pontjának, 35. § a) pontjának és 30. § 6. pontjának helyes alkalmazásával megfelelő jogszabályi indokát adta az ítéletének. Az FVM rendelet 50. § (1) bekezdése ugyanis a jogosultság feltételét, s nem a jogosultság igazolásának feltételét szabályozza. Ezért az FVM rendelet 50. § (1) bekezdése az ENAR rendelet szabályaival együttesen alkalmazandó.
[20] Az ENAR rendelet 4. § a) pontja szerint az állattartó kötelessége elősegíteni az állatok pontos nyilvántartásba vételét. A lovak tekintetében konkrétumot a 35. § a) pontja tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy a ló ENAR működtetése keretében a tulajdonos feladata és kötelessége – többek között – adatot szolgáltatni az Útmutató előírásai szerint a LÓINFORM részére. Megállapítható, hogy a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolása ebből a szempontból nem tekinthető hivatalos nyilvántartásnak. Az ENAR rendelet 30. § 6. pontja szerint „LÓINFORM: lótenyésztési, azonosítási és nyilvántartási informatikai rendszer.” Ebben a rendszerben nem kap helyet a felperes által jelölt igazolás.
[21] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú ítélet megfelelő indokát adta, hogy a csatolt igazolásokat miért nem fogadta el. A jogerős ítélet nyomatékosan hivatkozik arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések alapján a tulajdonost az ENAR működtetése körében kötelezettségek terhelik, az ENAR nyilvántartáson alapuló LÓINFORM szolgál a tenyésztett lovak nyilvántartására. Tehát az elsőfokú bíróság a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete igazolásának nem megfelelő voltát alátámasztotta. Mivel ez az igazolás a támogatás igénylése körében nem fogadható el, ezért közömbös, hogy a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesületének székhelyváltása milyen problémákat okozott az igazolások kiadása során.
[22] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdésének mindenben eleget tett. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a hatóság nem sértette meg a Ket. 50. §-át, a bíróság pedig a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően értékelte a bizonyítékokat.
[23] A Kúria e körben megjegyzi, hogy a felperes agrártámogatás igénylése során nem alanyi jogot érvényesít. A vonatkozó igazolás módjára irányadó jogszabályok maradéktalan betartása a támogatások előfeltétele, a jogi szabályozásban előírtakat nem lehet kiváltani az ügyfelek tetszőleges bizonyítékaival. Az agrártámogatástól való elesés jogszabályi kötelezettségek be nem tartása miatt, nem azonos az alanyi jogi sérelemmel.
[24] A felperes szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 213. § (1) bekezdését azzal, hogy nem merítette ki a kereseti kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem tartalmaz indokot arra vonatkozóan, hogy a LÓINFORM-ba való szereplés miért feltétele a támogatásnak. A felülvizsgálati kérelem e tekintetben minden alapot nélkülöz. Az elsőfokú bíróság felhívta a releváns jogszabályi összefüggéseket, azokból a LÓINFORM-ba szereplés vonatkozásában alapos következtetéseket vont le, részletes indokolással. A jogerős ítélet arra is kitért, hogy a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete által becsatolt igazolás tartalmával szemben a hivatalos nyilvántartás a lovak korára, fajtájára, tartási helyére vonatkozó adatok nyilvántartását is előírja.
[25] A fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
(Kúria, Kfv.IV.35.273/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás