BÜ BH 2017/249
BÜ BH 2017/249
2017.08.01.
A zártörés vétsége gondatlanságból nem követhető el. Aki elmulasztja (elfelejti) beosztottját értesíteni arról, hogy a cég telephelyén, az udvaron tárolt gépet a hatóság lefoglalta, ezért azt – eltérően a többi udvaron levő géptől – nem kell, nem szabad feldarabolnia, gondatlanul jár el, ezért a bűncselekményt nem követi el [Btk. 7. §, 8. §, 13. § (2) bek., 287. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság a 2015. november 3. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében hat terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. r. terheltet bűnösnek mondta ki közvetett tettesként elkövetett zártörés bűntettében [2012. évi C. tv. – a továbbiakban: Btk. – 287. § (2) bek.], hamis tanúzás bűntettében [Btk. 272. § (1) bek., (4) bek. I. fordulat], közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] és sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bek., (4) bek. a) pont], amiért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 6 650 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
[2] Az I. r. terhelt tekintetében a járásbíróság ítélete ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2016. május 25. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a járásbíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében részben megváltoztatta. Rögzítette, hogy a terhelt helyesen a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, kötelezte a terheltet kártérítés és járulékai megfizetésére, ugyanakkor a vagyonelkobzásról szóló rendelkezést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[4] Indítványát a védő a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti felülvizsgálati okokra alapította és elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[5] A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat az I. r. terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta.
[6] A Kúria felülbírálata a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt és a védő által meg nem jelölt felülvizsgálati okokra terjedt ki.
[7] Felülbírálata alapján a Kúria az utóbb említett körbe eső, védő által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést igénylő eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő felülvizsgálati indítványát pedig a zártörés vonatkozásában, és ehhez kapcsolódóan a kiszabott büntetés mértéke tekintetében alaposnak, egyebekben viszont – a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyezően – részben a törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak találta.
[8] A védő a felülvizsgálati indítványa terjedelmes, számos részletre kiterjedő, tartalmánál fogva a felülvizsgálat jogorvoslati jellegének rövid áttekintését igényli, annak meghatározása érdekében, hogy az indítványban foglaltak tekintetében érdemi vizsgálódásra milyen körben kerülhet sor.
[9] A büntetőeljárási törvényben a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely – szemben pl. a fellebbezéssel, mely bármely okra alapítható – érdemben kizárólag a törvényben meghatározott okokból megengedett. A Kúriának ekként elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a felülvizsgálati indítványban foglaltak érdemben vizsgálhatók-e.
[10] A felülvizsgálat okai az eljárási törvényben tételesen megjelöltek, azokat a Be. 416. § (1) bekezdése sorolja fel. A felülvizsgálati okok itteni köre teljes, az egyéb okkal nem bővíthető.
[11] A Be. 423. § (1) bekezdésében írtak értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható.
[12] A Be. 419. § (1) bekezdése értelmében irányadó Be. 388. § (2) bekezdése a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítás lehetőségét kizárja.
[13] E szabályokból következően a felülvizsgálati eljárásban csakis jogkérdések vizsgálhatók, melyek tényalapját kizárólag a jogerős határozat tényállásában megállapítottak képezhetik. Az ítéletben rögzített tényállás, az annak megállapításához vezető út, a bizonyítás teljessége, a bizonyítékok mikénti értékelése és elfogadása e jogorvoslati eljárásban vitássá nem tehető.
[14] E jogszabályi környezetben a Kúria maradéktalanul egyetértett azzal a legfőbb ügyészségi átiratban részletesen kifejtett állásponttal, mely szerint a védő által a jogerős határozattal szemben megfogalmazott kifogások túlnyomó része érdemben nem vizsgálható, mivel a törvényben kizárt (ez alól kivételt csak a zártörés bűncselekményét érintő anyagi jogi és egy részében az indokolási kötelezettség megfelelő teljesítését vitató kifogások jelentenek). Mivel az eljárási szabálysértések közül a felülvizsgálati eljárásban kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felhívott Be. 373. § (1) bekezdés I.b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában felsoroltak vizsgálhatók, az eljárásjogi kérdések közül törvényben kizártnak kellett tekinteni a védőnek az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozásán túli valamennyi kifogását, de még az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozáson belül is annak több indokát.
[15] A Be. 373. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának felsorolásában nem szereplő szabálysértésekre hivatkozás már önmagában a tilalmazott körbe esik. Így például a védő hivatkozása szerint is a Be. 348. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésén keresztül támadott teljes körű másodfokú revízió hiánya vagy a jogerős határozat megalapozottságát hiányoló és megalapozatlanságát (Be. 351., 352. §) állító kifogások érdemi felülvizsgálat tárgyai nem lehetnek. A Be. 423. § (1) bekezdésében foglaltak az érdemben vizsgálható felülvizsgálati okok körében is a tényeknek kizárólag a jogerős határozatban rögzítettek szerinti alapulvételét teszik lehetővé.
[16] A tények mikénti megállapításához vezető bizonyítékértékelés ugyancsak a vizsgálható körön kívül marad.
[17] Mindebből következően a Kúria érdemben kizárólag a védőnek az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozását és a zártörés bűncselekményét érintő anyagi jogi kifogásokat vizsgálta.
[18] Az eljárásjogi kérdést illetően a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja és a 373. § (1) bekezdés III/a) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[19] Az e körben kialakított bírói gyakorlat szerint az ítélet abban az esetben felülbírálatra alkalmatlan, ha annak alapján a felsorolt büntetőjogi főkérdésekben nem állapítható meg, hogy az eljárt bíróságok döntésüket mire alapították. Nyomatékosan kiemelendő azonban, hogy e felülvizsgálati okra hivatkozással sem támadható a megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti értékelése.
[20] Márpedig a jelen esetben a védő érvelése túlnyomórészt az utóbb említett körbe eső. Az ítélet tényállásának egyes részmegállapításait vitatja, az ítéletben rögzítettekkel ellentétes tényeket állít és az azok megállapítása alapjául figyelembe vehető bizonyítékokra utal. E részében azonban az indítvány a törvényben kizárt.
[21] Felülbírálata alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős határozat büntetőjogi főkérdésekben kialakított álláspontja egyértelműen nyomon követhető, annak indokai az ítéletből kiderülnek, ekként a védőnek a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjában foglaltakra hivatkozása alaptalan.
[22] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A védő e körbe eső, érdemben is vizsgálható kifogásai közül a Kúria alaposnak találta a zártörés bűncselekménye vonatkozásában az eshetőleges szándékkal történt elkövetés megállapítását és ezen alapulóan a bűnösség megállapítását érintő kifogást.
[23] A terhelt cselekménye elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény – korábbi Btk. – 249. § (2) bekezdése és az elbíráláskor hatályos Btk. 287. § (2) bekezdése szerinti végrehajtás alól elvonással elkövetett zártörés bűncselekményét az valósítja meg, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, a két törvénybeli szabályozás pusztán annyiban tér el, hogy a korábbi Btk. a bűncselekményt vétségként 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a hatályos Btk. bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Mindkét Btk. a bűncselekménynek kizárólag szándékos elkövetési formáját szabályozza, a gondatlanságból történt elkövetést nem pönalizálja.
[24] Mindkét törvény szerint (korábbi Btk. 13. §, Btk. 7. §) szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartása következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik, míg gondatlanságból (korábbi Btk. 14. §, Btk. 8. §), aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, miként az is, aki a következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
[25] Az I. r. terheltnek a jogerős határozat a szándékos elkövetést az eshetőleges szándék megállapítására figyelemmel rótta fel. A jogerős határozat e körbeni érvelésének lényege szerint a terhelt tisztában volt a foglalás tényével és következményeivel, azonban a mezőgazdasági vontatót végül is lángvágóval felvágó alkalmazott figyelmét nem hívta fel arra, hogy a vontató nem tartozik abba a körbe, amelyre a korábbi utasítások alapján nevezett felvágási kötelezettsége kiterjed, amiből az a következtetés vonható le, hogy az I. r. terhelt magatartása következményeibe belenyugodott.
[26] A Kúria ezzel a jogi okfejtéssel nem értett egyet.
[27] Miként a korábbiakban már szó esett róla, a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a felmerült jogkérdéseket a jogerős határozatban rögzített tények alapulvételével bírálja el.
[28] Az emberi tudat elemei megkülönböztetendők abból a szempontból, hogy közvetlenül jogi fogalmakhoz, vagy azokhoz csak a külvilág történésein keresztül kapcsolódóak. Az előbbiek megállapítása kizárólag jogi értékelés, míg az utóbbiak megállapítása bizonyítás felvételének és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésének az eredménye. Közvetlenül a jogi fogalmakhoz kapcsolódó tudati tények átértékelése a felülmérlegelés tilalmát nem érinti, az utóbbi kérdésekben viszont ellentétes álláspont kialakítása a Be. 423. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése nélkül nem lehetséges, ekként tehát a felülvizsgálati eljárásban tilalmazott.
[29] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy ítéletben megállapított történeti ténynek nem csupán azok tekintendők, amelyek a határozat tényállásként megjelölt részében szerepelnek, hanem azok is, amelyek jellegük szerint hasonlóak, noha esetleg – határozatszerkesztési hiba folytán – a határozat más részein, akár a bizonyítékok értékelése, akár a jogi indokolás körében kerültek megfogalmazásra.
[30] Ennek előrebocsátása mellett a Kúria a jogerős határozat felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó történeti tényei körében értékelte a következőket:
[31] A foglalás tárgyát képező vontatót a rendőrség 2012. április 5. napján 17 óra 10 perckor a terhelt érdekkörébe tartozó Kft. telephelyén foglalta le. A foglalás tényéről a terheltnek tudomása volt. B. J.-nek a terhelt által meghatározott napi feladata volt az adott méretű hosszú vasak összevágása. A terhelt B. J.-t az összevágás tilalmáról nem tájékoztatta. A hatóság által bűnjel címkével ellátott, lefoglalt járművet B. J. 2012. április 5. és 2012. május 10. napja között pontosabban meg nem határozható időpontban feldarabolta. A telephelyen korábban már több ízben került sor bűnjelkénti lefoglalásra, az állagsérelem nélküli kezelés követelménye mindenki előtt ismert volt.
[32] E tények alapulvétele mellett a Kúria nem értett egyet azzal a jogkövetkeztetéssel, hogy a terhelt eshetőleges szándékára – vagyis hogy előre látta cselekménye lehetséges következményeit és azokba belenyugodott – egyértelmű következtetés vonható. Az e körbeni álláspontját részletesen indokoló másodfokú bíróság nem tulajdonított kellő fontosságot az általa csekély jelentőségű kérdésnek ítélt azon ténynek, hogy a mezőgazdasági vontatón a bűnjelcímke elhelyezésre került és hogy a feldarabolás akár a foglalást követően közvetlenül is történhetett. A bűnjelcímke felhelyezését a jogerős határozat egyértelműen rögzíti, miként azt is, hogy a telephelyen már számos esetben történt foglalás, az ebből fakadó kötelmekkel mindenki tisztában volt. Alappal felvethető, hogy a bűnjelcímkét a vontató felvágójának észlelnie kellett volna és ennek folytán a felvágásra nem kerülhetett volna sor. Ugyancsak az ítélet utal rá, hogy B. J.-nek az adott méretű tárgyak felvágása a terhelt iránymutatása alapján napi feladata volt, ami a foglalás időpontjához közeli cselekvése lehetőségét is felveti.
[33] E tényadatok mellett nem kellően alátámasztott az a megállapítás, hogy a terhelt cselekményei következményeit látva azokba belenyugodott, alappal vethető fel azzal szemben, hogy a terhelt akár könnyelműen is bízhatott a bűnjelcímke jelentésével és jelentőségével tisztában lévő személy e cselekvőségétől tartózkodásában, miként feledékenysége sem zárható ki, nevezetesen, hogy a tőle elvárható figyelem és körültekintés elmulasztásának hiányában cselekménye következményeit nem is látta.
[34] A jogkövetkeztetés e korrekciója mellett a terhelt bűnössége a végrehajtás alól elvonással elkövetett zártörés bűncselekményében nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a törvény e bűncselekménynek csak szándékos elkövetési formáját bünteti, a gondatlanságból elkövetettet nem. Minderre figyelemmel e körben a bűncselekmény hiánya állapítható meg.
[35] E megállapítás a zártörés vétsége vonatkozásában a terhelt felmentését alapozza meg. Erre tekintettel a Kúria nem tartotta szükségesnek a terhelt védője e bűncselekmény megállapítását sérelmező további kifogásainak vizsgálatát.
[36] A kifejtettek alapján a Kúria az I. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványának a zártörés bűncselekményét illetően helyt adott, ezt érintően a felülvizsgálati indítvánnyal érintett határozatot e körben a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján felmentő rendelkezést hozott. E rendelkezés szövegezésében az eredeti ügyészi vád minősítéséhez kapcsolódott, ezért a korábbi Btk. 249. § (2) bekezdése szerinti végrehajtás alól elvonással elkövetett zártörés vétségét érintette.
[37] A terhelt részbeni felmentésére tekintettel a Kúria vizsgálta a kiszabott büntetést is, melynek keretében a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítését látta indokoltnak. Ezért az I. r. terhelt szabadságvesztésének tartamát a további nem érintett bűncselekményeivel és a felmerült bűnösségi körülményekkel arányban állóan 1 év 6 hónapra enyhítette.
[38] Egyéb vonatkozásban a Kúria a támadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.247/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás