BÜ BH 2017/252
BÜ BH 2017/252
2017.08.01.
Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás megvalósítható adatbevitellel, adat módosításával, törlésével, hozzáférhetetlenné tételével, továbbá minden más olyan művelet elvégzésével, amely az információs rendszert befolyásolja, és ezzel kárt okoz.
A pénzintézet internetes felületén végrehajtott olyan pénzügyi műveletek azonban, amelyek a pénzintézettel megkötött NET számlacsomagnak, illetve az internetbanki szerződésben foglaltaknak megfelelnek, a számítógépes rendszer rendeltetésszerű igénybevételét jelentik, ezért az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különös részi tényállását (e bűncselekményt) nem valósítják meg [Btk. 375. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
[1] Az elsőfokú bíróság a 2015. november 12-én kelt és a törvényszék a 2016. június 14-én jogerős ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 375. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében, és ezért az I. r. terheltet 1 év börtönben végrehajtandó – 2 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, míg a II. r. terheltet 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó – 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
[2] A jogerős ítélet ellen az I. és II. r. terhelt védőjük útján a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[3] A felülvizsgálati indítvány elsődlegesen a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján az I. és II. r. terhelt felmentését indítványozza azzal az indokolással, hogy a terheltek bűnösségének megállapítása a büntető anyagi jogszabályok megsértésével történt, másrészt a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, másodlagosan a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt, a törvényes vád hiányára figyelemmel az eljárás megszüntetését, harmadsorban a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[4] A felülvizsgálati indítvány szerint az elsőfokú ítélet minősítése is törvénysértő volt, mert az egyik tényállási elem, a rábízás nem volt megállapítható, másrészt a másodfokú bíróság – amely egyébként ezt helyesen felismerte – ugyancsak tévesen minősítette a cselekményt, mert a Btk. 375. §-ában rögzített bűncselekmény védett jogi tárgya maga az informatikai rendszer, és ezt a bűncselekményt ennek kijátszásával lehet elkövetni, erről pedig a történeti tényállás szerint szó sem lehetett.
[5] A felülvizsgálati indítvány arra is hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvényes váddal kapcsolatos kollégiumi véleményében írtakkal szemben a bíróság a Be. 267. § (1) bekezdés k) pontjával ellentétben a vád képviselőjét sem kereste meg és az eljárást sem szüntette meg.
[6] Az I. és II. r. terhelt szerint az alapügyben eljárt bíróságok nem vették figyelembe a becsatolt hanganyagon elhangzottakat, miszerint az idős hölgynek semmiféle tudomása nem volt arról, hogy általa eljárások lettek megindítva a terheltekkel szemben.
[7] Hivatkoznak arra is, hogy az N. F.-né javára szóló végrendelet tartalmilag inkább „egyfajta meghagyás” volt, és ezzel kapcsolatosan részletesen ismertetik D.-né vallomását a végrendelet aláírásával kapcsolatosan.
[8] Álláspontjuk szerint az N. F.-né javára szóló végrendelet hamis, azt nem a végrendelkező írta, azonban a bíróságok az ezzel kapcsolatos szakértői vizsgálat elrendelésére vonatkozó bizonyítási indítványaikat elutasították.
[9] Amennyiben esetlegesen nem hamis, akkor viszont érvénytelen, így életbe lép a II. r. terhelt javára szóló végrendelet.
[10] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el, amikor a vádhoz kötöttség elvét és a tettazonosság szükségességét figyelmen kívül hagyva, a vádhatóság felhívása nélkül önhatalmúlag változtatta meg a cselekmény minősítését, így a terheltek el lettek zárva attól, hogy a vádat megismerjék.
[11] Erre figyelemmel indítványozták, hogy a Kúria nyilvános ülésen vizsgálja felül a megtámadott határozatokat.
[12] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[13] Ugyanakkor az ügyészség is észrevételezte, hogy a másodfokú bíróság tévedett, amikor a terheltek cselekményének minősítését megváltoztatta, és eljárási szabálysértést is elkövetett, amikor a megváltozott minősítésre figyelemmel nem vizsgálta az illetékességi szabályokat, azonban az elsőfokú bíróság helyes és törvényes minősítésére figyelemmel nem valósult meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
[14] A Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében az I. és a II. r. terhelt megismételte, hogy a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor a Be. 267. § (1) bekezdés k) pontjában írtakra figyelemmel az ügyész megkeresése nélkül, önkényesen változtatta meg a cselekmény minősítését, holott ezt a Kúria 1. BK véleménye is előírja.
[15] A felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében törvényben kizárt, ugyanis a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a bíróság által megállapított tényállás sem közvetlenül, sem közvetve a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható.
[16] A felülvizsgálati indítvány olyan végrendeletekre, és azzal kapcsolatos tanúvallomásokra hivatkozik, amelyek a bíróság által megállapított tényállásban még csak érintőlegesen sem szerepelnek, sőt a másodfokú bíróság az ezek valódiságával kapcsolatos bizonyítási indítványokat mint szükségtelent el is utasította, következésképpen mindez felülvizsgálat alapját sem képezheti.
[17] Az tehát, hogy ezen végrendelet készítésének melyek voltak a körülményei, érvényes vagy érvénytelen, illetve melyik hamis, már az alapeljárás során sem képezte vizsgálat tárgyát, következésképpen a felülvizsgálat szempontjából e körülmények érdektelenek, ugyanis bizonyításra nincs törvényes lehetőség.
[18] A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor az ügyészség megkeresése nélkül változtatta meg az elsőfokú bíróság minősítését.
[19] Ez a hivatkozás azonban alaptalan, ugyanis a Kúria számos eseti döntésében rámutatott, hogy nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon túlterjeszkedésként az, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között eltér mind a vád, mind az elsőfokú bíróság minősítésétől, ugyanis a másodfokú bíróságot csupán az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás köti a felülbírálat során.
[20] A vádelv ugyanis nem jelent minden részletre, így a minősítésre is kiterjedő szükségszerű azonosságot, annál is inkább, miután a bíróság nincs kötve a vádbeli minősítéshez, s az eltérő minősítéshez nem szükséges az ügyészi nyilatkozat beszerzése sem.
[21] A másodfokú bíróság változatlan tényállás mellett döntött úgy, hogy a cselekmény minősítését megváltoztatja, így annak helyes vagy esetleg téves volta a vád törvényességét illetően érdektelen.
[22] Alapvetően téves a felülvizsgálati indítványnak és az ügyészi átiratra tett észrevételnek a Be. 267. § (1) bekezdés k) pontjára, illetve az 1. BK véleményre hivatkozása.
[23] A Be. 267. § (1) bekezdés k) pontja szerint a bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádirat nem felel meg a 217. § (3) bekezdésében foglaltaknak, és az ügyész nem tett eleget a 268. § (1) bekezdése szerinti megkeresésben foglaltaknak.
[24] A Be. 217. § (3) bekezdés c) pontja szerint nem felel meg a törvényes vád követelményének, ha a vádirat nem tartalmazza a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését.
[25] Az ügyészség vádirata a vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítését tartalmazta, ugyanis a 2. oldal IV. bekezdése rögzítette, hogy az ügyészség a terhelteket a 2012. évi C. törvény (Btk.) 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta, vagyis a vád megfelelt a Be. 217. § (3) bekezdésében írt valamennyi törvényes feltételnek, így a Be. 267. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazására fogalmilag nem kerülhetett sor. A többször is hivatkozott 1. BK vélemény A/I/3. b) pontja pedig világosan leszögezi, hogy a Be. 2. § (4) bekezdése alapján a bíróság nincs kötve a vád tárgyává tett cselekmény – vádló által indítványozott – Btk. szerinti jogi minősítéséhez, attól belátása szerint eltérhet.
[26] A Kúria a felülvizsgálati indítvány ezen hivatkozását elbírálva megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem követték el a Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontjában írt eljárási szabálysértést, következésképpen ez okból a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésére sem kerülhet sor.
[27] Végül a felülvizsgálati indítvány arra is hivatkozott, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a cselekmény törvénysértő minősítése miatt a bíróságok törvénysértő büntetést szabtak ki.
[28] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a minősítés során abban tévedett, hogy nem vette figyelembe, hogy nem volt rábízás, enélkül pedig a cselekmény sikkasztásnak nem minősülhet, a másodfokú bíróság viszont ezt ugyan felismerte, de nem vette figyelembe, hogy a Btk. 375. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménynek a védett jogi tárgya maga az informatikai rendszer, az elkövetési magatartás pedig az informatikai rendszer kijátszása, amelyről jelen ügyben szó sem lehetett.
[29] A felülvizsgálati indítvány ezen utóbbi megállapítása részben megalapozott, ugyanis egyetértve a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos álláspontjával, a másodfokú bíróság valóban tévesen minősítette a terheltek cselekményét a Btk. 375. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének.
[30] Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás elkövethető adatbevitellel, adat módosításával, törlésével, hozzáférhetetlenné tételével, de bármely olyan más művelet végzésével, amely az információs rendszer működését befolyásolja. A törvény szerint az információs rendszer bármilyen jogosulatlan befolyásolása büntetendő, ha az kárt okoz, a kárt pedig az információs rendszer jogtalan befolyásolása okozza.
[31] Jelen esetben a terheltek az OTP internetes felületén hajtottak végre pénzügyi műveleteket, vagyis a pénzintézettel megkötött NET számlacsomagnak, illetve az internetbanki szerződésben foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen vették igénybe a számítógépes rendszert.
[32] Az irányadó tényállás szerint az információs rendszerbe nem történt adatbevitel, az abban kezelt adat megváltoztatására nem került sor, adatot nem töröltek, nem tettek hozzáférhetetlenné, és nem végeztek egyéb olyan műveletet, amely az információs rendszer működését befolyásolta volna, következésképpen nem ezzel, hanem a sértett pénzének eltulajdonításával okoztak kárt, vagyis a számítógépes rendszer nem a tárgya, hanem eszköze volt a bűncselekmény elkövetésének.
[33] Ugyanakkor téves az a hivatkozás, hogy nem történt rábízás, mivel az OTP folyószámlán elhelyezett pénz a sértett tulajdona volt, következésképpen a terheltek számára idegen dolog, és az I. r. terhelt rendelkezésre jogosult meghatalmazottként történt megjelölése egyben rábízást is jelentett (longa manu traditio).
[34] Mindazonáltal a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatra nem kerülhet sor, ugyanis a cselekmény törvénysértő minősítése nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását, mivel a helyes minősítés szerinti sikkasztás és a másodfokú bíróság által minősített bűncselekmény büntetési tétele azonos, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, következésképpen a terheltekkel szemben kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mindkét büntetési tételkeret szerint törvényes.
[35] A felülvizsgálat keretében a jogerős határozatban megállapított büntetés önmagában nem, hanem csak akkor támadható, ha a cselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabály sérelme miatt szabtak ki törvénysértő büntetést vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést. A büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, amelyre jelen ügyben a fentiek szerint nem került sor.
[36] Mindezekre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.291/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás