BÜ BH 2017/261
BÜ BH 2017/261
2017.08.01.
A visszatartási jog nem önálló szavatossági jog, a természetbeni reparációt biztosító, elsődleges szavatossági jogok választása esetén arra biztosít lehetőséget a jogosult számára, hogy a szavatossági igénye teljesítéséig időlegesen elzárkózzék az ellenszolgáltatás arányos részének megfizetésétől. Gyakorlása csak a kötelezett pénzkövetelésével nem egynemű, beszámításra nem alkalmas igények kapcsán merülhet fel. Ettől különbözik, ha az alperes a fizetési kötelezettsége elhárítására egyéb szavatossági kifogásra vagy beszámításra hivatkozik, ami alapos hivatkozás esetén magát az alanyi jogosultságot szünteti meg [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 306. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek 2010. május 7-én több vállalkozási szerződést kötöttek. A felperes mint vállalkozó a K. Kft. által üzemeltetett technológiai vízkezelő telep modernizálására, átépítésére, felújítására, hatósági engedélyeztetésére és 2 db 1000 m3-es homogenizáló puffertartály kivitelezésére, valamint 2 db új medence megépítésére vállalkozott. A szerződésekben a vállalkozói díjat átalányösszegben határozták meg. Az alperes a felperest megillető vállalkozói díj egy részének kifizetését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a felperes a szerződéseket hibásan teljesítette, a műszaki dokumentációt teljeskörűen nem adta át részére.
[2] A felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult (TSZSZ), amely megállapította, hogy a felperes 100%-ban teljesített, a vállalkozó által benyújtott számlák jogszerűek.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes kereseti kérelmében a vízkezelő telepre kötött szerződéssel kapcsolatban 355 490 euró, továbbá 6 350 000 forint; a puffertartályokra kötött szerződéssel kapcsolatban 134 040 euró; míg a medencére kötött szerződéssel összefüggésben 27 940 000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hibás teljesítésre és dokumentációátadási kötelezettség elmulasztására hivatkozással vitatta a felperesi teljesítést. A felperesi keresettel szemben beszámítási kifogást is előterjesztett, a vízkezelő telepre kötött szerződés tekintetében meghiúsulási kötbérként 632 777 euró, másodlagosan 45 147 euró, hibás teljesítés miatti kötbérként 22 573 euróra igényt érvényesített, míg a puffertartályokra kötött szerződés körében a hibás teljesítés miatt kötbérigényét 8511 euróban jelölte meg.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A TSZSZ szakértői tanács elnökének meghallgatása és további szakértői bizonyítás lefolytatása nélkül a TSZSZ szakértői véleményben foglaltakat csak annyiban fogadta el, hogy a pH-mérő meghibásodott, javítása nem vezetett eredményre. A szakvéleményben írtakkal szemben a felperes teljesítését nem tekintette 100%-osnak. Arra a jogi álláspontra helyezkedve, hogy a megfelelő minőségű pH-mérő felperesi beépítésének hiányában az alperes a vállalkozói díj arányos visszatartására jogosult volt, a díjigényt nem találta megalapozottnak. Megállapította továbbá, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás meghiúsult, az alperes a teljesítésigazolást nem adta ki, amelyet azonban a TSZSZ szakvéleménye pótolhat, ugyanakkor a műszaki dokumentáció átadásával a felperes késedelembe esett.
[6] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a peres felek 2010. május 7-én három szerződést kötöttek, az egyik tárgya a K. Kft. által üzemeltetett technológiai vízkezelő telep modernizálása, átépítése, felújítása, hatósági engedélyeztetése volt, a másik szerződés 2 db 1000 m3 homogenizáló puffertartály kivitelezésére, a harmadik 2 db medence felújítására vonatkozott. A felperes a vízkezelő telepre kötött szerződéssel kapcsolatban az automatika és irányítástechnika teljes befejezése körében az elmaradt vállalkozói díjigényét nettó 133 190 euróban jelölte meg, továbbá ugyanezen szerződésnél a sikeres próbaüzemet követő beüzemelés körében 222 300 euróra tartott igényt elmaradt vállalkozói díjként, ezen túlmenően bruttó 6 350 000 forint megfizetésére is kérte kötelezni az alperest e szerződés teljesítéséhez kapcsolódó határidő előtti teljesítése miatti premizálásként. A puffertartályokra kötött szerződésnél az irányítástechnikai munkák körében elmaradt vállalkozói díjként 134 040 eurót jelölt meg. A medencére kötött szerződéssel kapcsolatban kizárólag 27 940 000 forint prémium megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
[7] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a TSZSZ által készített szakvéleményekből, továbbá az egymással összefüggő, vízkezelő telepre és a puffertartályokra kötött szerződésekből is megállapítható, hogy a szerződések lényeges elemét képezte az automatikusan működő rendszer kiépítése. A felperes szerződésszerű teljesítést állított, azonban a TSZSZ szakvéleményei sem bizonyítják azt, hogy a pH-mérő kiépítését a felperes hibátlanul elvégezte volna. A szerződésszerű teljesítés eleme volt továbbá az is, hogy a vállalkozó a megrendelőnek átadja a szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat, amely kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy az alperes által az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. § (4) bekezdése alapján visszatartott vállalkozói díjrészlet nem áll arányban a felperes mulasztásával, e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a kereset e részének elutasítása is megalapozott. A medencével összefüggő, premizálással kapcsolatos igény pedig jelen speciális perben nem érvényesíthető, erre vonatkozóan TSZSZ szakvélemény becsatolására nem is került sor.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[10] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő.
[11] A felperes igényét speciális eljárásban a Pp. XXVI/A. fejezete szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesítette.
[12] A Pp. XXVI/A. fejezet szerinti TSZSZ szakvéleményére alapított per önálló pertípusként történő bevezetésének indoka az volt, hogy amennyiben – többek között – építési-vállalkozási szerződéses jogviszonyokban a teljesítés egyes kérdései vitatottak, úgy a felek egyes jogcselekményeit (pl. teljesítésigazolás kiadása) és az ehhez fűződő jogi következményeket a TSZSZ szakvéleménye pótolja.
[13] A TSZSZ szakvélemény készülhet a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírására, a szerződés szerinti munkák közül teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározására, az el nem végzett munkák meghatározására és a két utóbbi esetkör szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek vagy átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke meghatározására [2013. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése]. A TSZSZ által készített szakvélemény tartalmazza, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelően történt meg, és a teljesítéssel járó ellenérték megfizetése, esetlegesen a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt.
[14] A TSZSZ szakvéleményére alapított per olyan különleges per, amelyet építési-vállalkozási szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indít a felperes, és az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. A Pp. 386/R. §-a értelmében a TSZSZ szakvéleményére alapított perben a szakértői bizonyításra a Pp. általános szabályainak alapulvételével sor kerülhet, azaz a TSZSZ szakvélemény nem zárja ki, hogy a bíróság a perben szakértői bizonyítást folytasson le, de a TSZSZ szakvéleményben foglaltak tisztázására a bíróság jogosult a szakértői tanács elnökét is meghallgatni [Pp. 386/R. § (2) bekezdés]. Amennyiben a bíróság a TSZSZ szakvéleményében foglaltakat nem fogadja el, és a perben további szakértői bizonyítás sem folyik, úgy a bíróság indokolási kötelezettsége [Pp. 221. § (1) bekezdés] nyújt garanciát a felek számára, azaz a bíróság a TSZSZ szakvéleménytől történő eltérés esetén az ítéletben köteles döntésének jogi indokait felsorakoztatni (BH 2000.208.). E kötelezettségének a bíróság – az alábbiak szerint részletezett téves jogi kiindulópontja folytán – nem tett eleget.
[15] Vállalkozói díjigény esetén a Pp. általános szabályai szerint azt a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a munkát elvégezte, a díj fizetése esedékessé vált. A teljesítésigazolás azt a funkciót tölti be, hogy a munkák elvégzését igazolja. Ennek hiányában a TSZSZ vélemény pótolja a munkák elvégzésének igazolását, azaz másként alakulnak a bizonyítás szabályai, ha a szerződés teljesítésének megtörténte TSZSZ szakvéleménnyel igazolt.
[16] Az, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, illetve, hogy a vállalkozó esetlegesen hibásan teljesített [Ptk. 305. § (1) bekezdés] külön-külön vizsgálandó. A szerződés teljesítésének elmaradásához vagy a szerződés hibás teljesítéséhez eltérő jogi következmények fűződnek.
[17] Az alperes a teljesítés megtörténtét vitatta egyrészt a dokumentáció átadásának hiányára hivatkozással, másrészt a vállalkozói díj egy részét arra hivatkozással tartotta vissza, hogy a felperesi teljesítés nem hibátlan. Az alperesi hibás teljesítés miatti beszámítási kifogás nem szavatossági igényként, hanem késedelmi és hibás teljesítés miatti kötbérigényként került előterjesztésre. A perbeli esetben a bizonyításra szoruló tények [Pp. 163. § (1) bekezdés] köre és a bizonyítási teher [Pp. 164. § (1) bekezdés] szabálya a bíróság által meghatározottaktól eltérően alakult, így elmaradt annak tisztázása, hogy az alperes jogszerűen tagadta-e meg teljeskörűen a felperes által igényelt vállalkozói díj megfizetését.
[18] A felperes a TSZSZ véleménnyel két releváns szerződés műszaki tartalmának megvalósítását igazolta, és a felperesi teljesítést számos egyéb perbeli okirat, nyilatkozat is alátámasztotta (használatbavételi engedéllyel kapcsolatos közigazgatási eljárás és az alperes írásbeli nyilatkozatai).
[19] A Ptk. 405. § (4) bekezdése értelmében nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. A perben arra merültek fel adatok, hogy a pH-mérővel kapcsolatosan voltak problémák és bizonyos dokumentumok nem kerültek átadásra.
[20] Az alperes a TSZSZ szakvéleményre alapított perben is hivatkozhat hibás teljesítésre, azonban a felperes hibás teljesítését neki kell bizonyítania.
[21] A Ptk. 306. § (4) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét jogosult visszatartani. A bírói gyakorlat szerint ha az alperesi védekezés a teljesítési hiba miatti [Ptk. 305. § (1) bekezdés] visszatartási jogra [Ptk. 306. § (4) bekezdés] irányult, úgy a hibás teljesítés igazolásán túlmenően azt is szükséges tisztázni, hogy a visszatartási jog milyen szavatossági igényhez kapcsolódik. A visszatartási jog ugyanis nem önálló szavatossági jog, hanem a természetbeni reparációt biztosító, elsődleges szavatossági jogok választása esetén biztosít lehetőséget a jogosult számára, hogy a szavatossági igénye teljesítéséig időlegesen elzárkózzék az ellenszolgáltatás arányos részének megfizetésétől (Kúria Pfv.V.21.748/2012/4.).
[22] Annak megítélése körében, hogy a jogosult a visszatartási jogát megalapozottan gyakorolta-e, az ellenszolgáltatás arányos részét jogszerűen tartotta-e vissza, a bíróságnak vita esetén érdemi vizsgálódást kell lefolytatnia, tisztázva azt, hogy a teljesítés hibás volt-e, és a hibák javításának költségével a visszatartott összeg arányban áll-e. Ha a visszatartási jog gyakorlása jogszerűnek bizonyul, ez az adott keretben a keresetet alaptalanná teheti, ugyanakkor, miután e visszatartási jog nem önálló szavatossági igény, csupán időlegesen háríthatja el a megrendelő fizetési kötelezettségét, azaz a megalapozott visszatartási jogra történő hivatkozás esetén hozott elutasító ítéleti döntés nem zárja ki azt, hogy a vállalkozó a kijavítás, illetve kicserélést követően ismét pert indítson a visszatartott vállalkozói díj megfizetése iránt, mert ez az újabb kereset már a korábbitól eltérő ténybeli alapon nyugszik [1/2012. (VI. 26.) PK vélemény 10. pont].
[23] A visszatartási jog gyakorlása a Ptk. 306. § (4) bekezdésének egyértelmű rendelkezése szerint a kellékszavatossági jogok közül csak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez kapcsolódhat, tehát a kötelezett pénzkövetelésével nem egynemű, a vele szembeni beszámításra nem alkalmas igények kapcsán merülhet fel, azonban ha az alperes a fizetési kötelezettsége elhárítására egyéb szavatossági kifogásra vagy beszámításra hivatkozik, más jogi következmények levonására kerülhet sor, ez utóbbi két esetben a vállalkozói díjigénnyel egynemű pénzbeli követelések állnak szemben ugyanis a felperesi keresettel, így alapos hivatkozás esetén maga az alanyi jogosultság szűnik meg, szemben a visszatartási jog jogkövetkezményével.
[24] A bíróság e kérdésekben nem foglalt állást és az alperes két jogcímen, meghiúsulási és hibás teljesítésen alapuló kötbérigényét nem bírálta el, a visszatartási jog tekintetében pedig erre történő hivatkozás és tényállás megállapítása, valamint a vitás kérdések tisztázása nélkül hozott döntést.
[25] A TSZSZ szakvélemény és a perben eddig felmerült egyéb bizonyítékok a teljesítés megtörténtét igazolják. Az esetleges hibák megítélése, perbeli elbírálása az érvényesített jogok terjedelmétől függ, de önmagában a teljesítési hiba felmerülése a TSZSZ szakvélemény szerződés műszaki tartalmának megvalósulására vonatkozó ténymegállapítását nem teszi aggályossá. Valamely szavatossági igény vagy ezen alapuló kifogás esetén a szavatossági jogkövetkezményekről, illetve hibás teljesítésen alapuló kötbérigény esetén ennek jogkövetkezményeiről kell dönteni. A szerződés értelmezésével lehet elbírálni, hogy a dokumentáció átadásának hiánya a teljesítés feltételének minősül, vagy teljesítési hibának tekinthető.
[26] A dokumentumok átadásával kapcsolatos kérdések tisztázása csak a Rendelet felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 33. § (1) bekezdésének a Rendelet egyéb szabályaival együttes értelmezése alapján lehetséges. Kétségtelenül a 33. § (1) bekezdése kötelező tartalmi követelményt fogalmaz meg a dokumentumok átadására a kiállított számla ellenértékének megfizetését követő időpontra, azonban a Rendelet 33. § (2) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés g) pontja nem támasztja alá a felperesi értelmezést. A Kúria álláspontja szerint a 33. § (1) bekezdése – az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésére is figyelemmel – annyiban kógens szabály, hogy amennyiben az ott írt valamennyi feltétel teljesül, úgy tovább jogszerűen a kivitelezési dokumentáció átadása nem tagadható meg. A Ptk. alapelvi rendelkezéseire és a magánjogi jogviszonyok sajátosságaira figyelemmel azonban a fenti, csak klaudikáló kógens szabálynak tekinthető rendelkezés sem zárja ki, hogy a felek szerződésükben korábbi időpontban vállalhatják a megvalósulási dokumentáció átadását.
[27] Az azonban további értelmezést igényel, hogy a megvalósulási dokumentáció fogalmi körébe milyen okiratok vonhatók. Abban a körben is bizonyítást szükséges lefolytatni, hogy milyen dokumentumok átadására került sor, azt is vizsgálni kell, hogy az átadott vagy átadni megtagadott dokumentumoknak a szerződés teljesítésére van-e kihatása, a szerződéses érdek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek-e, vagy átadásuk elmaradása csupán a teljesítés olyan hibáját okozzák, amelyek a hibás teljesítéshez kapcsolódó igényérvényesítés lehetőségét nyitják meg. Ha nem teljesítési előfeltételnek minősülő dokumentum átadása maradt el, úgy a díjfizetés erre figyelemmel nem tagadható meg. E körben jelentős körülmény, hogy az alperes számtalan elismerő nyilatkozatot tett a felperesi teljesítés tekintetében, és az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a TSZSZ szakvélemény is a felperesi teljesítést támasztja alá.
[28] Nem vitásan a felperes több önálló szerződéssel kapcsolatos igényét érvényesítette az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság azonban nem állapított meg tényállást az egyes szerződések teljesítésével, az azokhoz kapcsolódó követelések jogszerűségével, az alperesi beszámítási kifogás alaposságával összefüggésben.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára.
[30] A megismételt eljárásban a bíróságnak szerződésenként kell vizsgálnia a teljesítés megtörténtét, azt, hogy az alperes jogosan tartotta-e vissza a vállalkozói díjat. Szükséges elbírálni az alperes által előterjesztett kötbérigényeket, és miután téves az a jogértelmezés, hogy a Pp. XXVI/A. fejezete szerinti pertípusban kizárólag a TSZSZ szakvéleménnyel alátámasztott keresetek előterjesztésére van lehetőség, vizsgálni szükséges a felperes által előterjesztett prémiumigényeket is. Arra vonatkozóan nincs tiltó szabály, hogy más kereseti kérelemmel összekapcsolja a TSZSZ szakvéleményen alapuló igényét a felperes.
(Kúria Pfv. V. 22.478/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás