GÜ BH 2017/27
GÜ BH 2017/27
2017.01.01.
Az adós elleni felszámolási eljárásban az adósnak az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén is igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait. Önmagában az a tény, hogy egy adott hitelezői követelés tekintetében az adós fizetésképtelenségét megállapították, nem igazolja azt, hogy képtelen a fellebbezési eljárási illeték lerovására [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. § (1) bek., 8. § (1) bek. c) pont, 16/A. § (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte. Az adós fellebbezésében előadta, hogy a társaság jelenleg nincs olyan anyagi, vagyoni helyzetben, hogy a fellebbezési eljárási illetéket meg tudná fizetni, ezért illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az anyagi, vagyoni helyzetét nem igazolta.
Az elsőfokú bíróság az adós számára végzésével illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.
A fellebbezéssel támadott határozat
[2] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot megvonta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 16/A. § (1) bekezdése alapján az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére is irányadó 5. § (1) bekezdése szerint annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia. Az adós ezt semmilyen módon nem igazolta. E rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a feltételek fennállását felülvizsgálja az eljárás bármely szakaszában, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. Miután az adós az engedélyezés feltételeit nem igazolta, az ítélőtábla az illetékfeljegyzési jogot megvonta.
A fellebbezés
[3] Az adós fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem kérte a jövedelmi viszonyainak az igazolását, elfogadta igazolásként azt, hogy az adós ellen felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kizárólag a költségmentesség engedélyezését vizsgálhatta volna felül, az illetékfeljegyzési jog engedélyezését nem. Továbbra sem csatolt semmilyen igazolást vagyoni viszonyai vonatkozásában.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A fellebbezés nem alapos.
[5] A Kúria egyetért az ítélőtábla által kifejtettekkel. A határozatban helytállóan utalt az IM rendelet 16/A. § (1) bekezdésére, amely a rendelet alkalmazását az illetékfeljegyzési jog megvonása vonatkozásában is alkalmazni rendeli. Ebből következően helytállóan vizsgálta az ítélőtábla, hogy fennállnak-e az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének feltételei.
[6] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Kúria rámutat arra, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi. XLIX. évi tv. (Cstv.) alapvetően pénzforgalmi szemléletű. Így önmagában az, hogy az adós fizetésképtelenségét egy adott követelés tekintetében megállapították, nem igazolja azt, miszerint az adós képtelen a fellebbezési illeték megfizetésére. Ebből következően – miután a feltételek fennállását a jogi képviselővel eljáró adós nem igazolta – az ítélőtábla helytállóan vonta meg az adóstól az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot.
[7] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a támadott végzést a Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján, helyes indokaira utalással helybenhagyta.
(Kúria Fpkf. VII.30.207/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás