28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről¹

2018.07.01.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet), a pénzügyi vállalkozásra, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti többes kiemelt közvetítőre, többes ügynökre és alkuszra (a továbbiakban együtt: független közvetítő), az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, a pénzforgalmi intézményre, a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI) és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedése, illetve véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedése, illetve véglegessé válása napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a cégbírósági bejegyzését követő negyedévben teljesíti.

4. § (1) A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A külföldön hitelintézeti leányvállalattal rendelkező, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményeiről országonként felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére a tárgyidőszakot követő 25. munkanapig

a) a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet C 01.00, C 02.00, C 03.00, C 04.00, C 05.01, C 07.00 és C 17.01 kódú táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében foglalt útmutató,

b) a pénzügyi információkra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklet F 01.01, F 01.02, F 01.03, F 02.00, F 04.04.1, F 05.01, F 06.01, F 07.01, F 08.01, F 09.01.1, F 12.01, F 16.01, F 18.00, F 19.00, F 22.01, F 22.02, F 43.00 és F 46.00 kódú táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt útmutató,

c) a tőkeáttételi mutatóra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet X. melléklet C 47.00 táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében foglalt útmutató

és a 3. melléklet IV. 2. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint.

(3) A nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként működő hitelintézet (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikk (2) bekezdésében, valamint a VI. és VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában felügyeleti jelentést teljesít az ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségekre vonatkozó adatokról az MNB részére. A vonatkozási időpontra a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, a teljesítési határidőre a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint (2), (4) és (5) bekezdése az irányadó.

(4) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő technikai segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A független közvetítő a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú EGT-fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási, valamint számlatermékekre vonatkozó felügyeleti jelentést a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A hitelintézet a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az MNB által kijelölt hitelintézet a 14. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a finanszírozási terv adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Az adatszolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB „Kihelyezett Adatküldő Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(2) A 4. melléklet szerinti „A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése” (Táblakód: 20C) megnevezésű, valamint a 10. mellékletben meghatározott felügyeleti jelentéseket az adatszolgáltató az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(3) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(4) Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe a felügyeleti jelentések előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

(5) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról – a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(6) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

(7) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

(8) Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 10. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a „Nemleges jelentés beküldése” menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.

12. § (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez – az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll – mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentumformátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt, vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 53. § (2) bekezdése szerinti esemény.

13. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

(3) A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot – a javítás pontos okának megjelölésével együtt – az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7–10. §, a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 1–91. és 93–115. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 3. melléklet II.1–3.12., II.3.14–3.33. és II.3.35–IV. pontja, a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–31. és 33–37. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, az 5. melléklet II–IV.16. és IV.18–V. pontja, a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–16. és 18–24. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 7. melléklet II–IV.5. és IV.7–9. pontja, valamint a 8–15. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

15. § (1) Az adatszolgáltató

a) a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet [a továbbiakban: 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet] 2. mellékletében foglalt „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK – RÉSZVÉNYTÁRSASÁGKÉNT ÉS SZÖVETKEZETKÉNT MŰKÖDŐ HITELINTÉZETEK, VALAMINT HITELINTÉZETTEL EGYENÉRTÉKŰ PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK” megnevezésű táblázat 42. sorában meghatározott felügyeleti jelentés kivételével az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet szerinti, 2018. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás, valamint

b) az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 10. melléklet I. pontjában foglalt „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–19. sora szerinti, 2018. január 1. – 2018. január 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti jelentés

teljesítése során az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet szabályait alkalmazza azzal, hogy az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK – HITELINTÉZETEK” megnevezésű táblázat 1–11. és 14–16. sorában meghatározott éves auditált felügyeleti jelentések beküldési határideje 2018. június 1.

(2) Az adatszolgáltató a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 15–17. sora szerinti, 2018. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése során a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(3) Az adatszolgáltató a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 56. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal

a) a negyedéves adatok tekintetében 2017. negyedik negyedévére vonatkozóan, 2018. február 11-ig,

b) az auditált adatok tekintetében 2017. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, a 2017. évi beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb 2018. május 31-ig

teljesíti.

(4) Az adatszolgáltató

a) a 2 melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 92. sorában,

b) a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 32. sorában és

c) a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 17. sorában

meghatározott éves felügyeleti jelentést első alkalommal 2017. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2018. január 29-ig teljesíti.

(5)² Az adatszolgáltató a 10. melléklet I. pontjában foglalt „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–19., 21. és 22. sora szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal 2018. június 29-ei állapotra vonatkozóan, 2018. június 28-ig teljesíti.

16. § E rendelet 11. és 12. §-a – a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 29/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 9. és 10. §-ával együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

17. § (1)³

(2)⁴

1. melléklet a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelethez

A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);

1.2. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);

1.3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.);

1.4. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);

1.5. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);

1.6. a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);

1.7. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);

1.8. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);

1.9. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;

1.10. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);

1.11. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);

1.12. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);

1.13. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);

1.14. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;

1.15. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);

1.16. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);

1.17. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);

1.18. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);

1.19. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;

1.20. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);

1.21. a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.);

1.22. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);

1.23. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);

1.24. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.25. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);

1.26. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);

1.27. az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.);

1.28. Hpt.;

1.29. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.);

1.30. a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.);

1.31. a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.);

1.32. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);

1.33. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.);

1.34. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.35. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;

1.36. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);

1.37. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);

1.38. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];

1.39. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;

1.40. a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet;

1.41. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;

1.42. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];

1.43. az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);

1.44. a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];

1.45. a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);

1.46. a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;

1.47. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];

1.48. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;

1.49. a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítésével kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.50. a független pénzügyi szolgáltatás közvetítői, valamint függő jelzáloghitel közvetítői felelősségbiztosítási szerződés tartalmi követelményeiről szóló 463/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.51. az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];

1.52. a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.);

1.53. a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet];

1.54. az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet];

1.55. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII.19.) MNB rendelet [a továbbiakban: 19/2017. (VII.19.) MNB rendelet];

1.56. a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.);

1.57. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;

1.58. a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016 (I. 7.) NGM rendelet;

1.59. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];

1.60. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];

1.61. az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;

1.62. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.63. a betétbiztosítói rendszerekről szóló 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

1.64. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);

1.65. a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013 szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet);

1.66. a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 4-i 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.67. 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

1.68. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

2. Fogalmak

2.1. Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.

2.2. Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.

2.3. Állampapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.

2.4. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.5. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.

2.6. Átstrukturált kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő kitettség.

2.7. Átváltoztatható, illetve átváltozó kötvény: a Ptk. 3:303. §-a alapján a részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, illetve amely a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul át.

2.8. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

2.9. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.

2.10. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.

2.11. Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.

2.12. Bázisdeviza: a devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.

2.13. Befektetési jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékpapír.

2.14. Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontja szerinti szolgáltatás.

2.15. Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti tevékenységhez nyújtott hitel.

2.16. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.

2.17. Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti kamat.

2.18. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

2.19. Bruttó könyv szerinti érték (pénzügyi eszközök tekintetében, IFRS-ek alkalmazása esetén):

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti érték minősül.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – a kereskedési céllal tartottak kivételével – bruttó könyv szerinti értéke függ az eszköz minősítésétől. Teljesítő instrumentumok esetében a bruttó könyv szerinti érték megegyezik a valós értékkel. Nemteljesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti érték minősül. A bruttó könyv szerinti érték nem haladhatja meg az instrumentum kezdeti megjelenítéskori értékét.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel.

2.20. Csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom.

2.21. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személy, szervezet.

2.22. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személy, szervezet.

2.23. EGT-állam: EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Norvégia, Liechtenstein, Izland).

2.24. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

2.25. Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.

2.26. Egyéb tevékenység: a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az MNB engedélyével végzett tevékenység (pl. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, hitel referencia szolgáltatás). A 11. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.

2.27. Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.

2.28. Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.

2.29. Elektronikus pénz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott fizetési eszköz.

2.30. Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.31. Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.

2.32. Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

2.33. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.

2.34. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.

2.35. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartama”, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.

2.36. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalom.

2.37. Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.

2.38. Értékvesztési szakaszok: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik.

2.39. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.

2.40. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

2.41. Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

2.42. Felmondott felvett hitel: a hitelintézet által felvett azon hitel, amelyet rendes felmondás keretében mondtak fel.

2.43. Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.

2.44. Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontja szerinti ügylet.

2.45. Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla.

2.46. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

2.47. Fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti természetes személy.

2.48. Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:

a) a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy

b) csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.

2.49. Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.

2.50. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.

2.51. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.

2.52. Forgóeszköz hitel: a rövid lejáratú eszközök finanszírozására, a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgáló követelésekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre szolgáló, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel.

2.53. Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

2.54. Gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hitel.

2.55. Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.

2.56. Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

2.57. Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 38. pontja szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

2.58. Hátralévő futamidő: a hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a felügyeleti jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

2.59. Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.60. Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.

2.61. Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében az Fszt.-ben foglalt korlátozással.

2.62. Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

2.63. Hitelkártya (credit kártya): az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.4.8. pontja szerinti kártya.

2.64. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

2.65. Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.

2.66. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.

2.67. IAS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.

2.68. IFRS-ek: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.69. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

2.70. Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.

2.71. ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerinti értékpapír azonosító.

2.72. Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.

2.73. Járulékos vállalkozás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 48. pontja szerinti fogalom.

2.74. Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.75. Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

2.76. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

2.77. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

2.78. Jogi személy: a Ptk.-ban vagy más jogszabályban ilyenként meghatározott jogalany.

2.79. Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

2.80. Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott fogalom.

2.81. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 55. pontja szerinti fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikus pénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

2.82. Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)

2.83. Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.84. Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek: a 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő személyek.

2.85. Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

2.86. Kockázati tőkealap-jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti intézmény által kibocsátott befektetési jegy.

2.87. Kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontja szerinti értékpapír.

2.88. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

2.89. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

2.90. Könyv szerinti bruttó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

2.91. Könyv szerinti nettó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

2.92. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

2.93. Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.94. Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.

2.95. Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), ide nem értve a takaréklevelet.

2.96. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

2.97. Külföld (L szektor): a felügyeleti mérleg adatszolgáltatásokban a GMU országai külön szektort képeznek. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország alkotja. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe

az ÁHT és

az egyéb szektorok

tartoznak.

c) Nemzetközi intézmények

Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően kell elvégezni.

2.98. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 66. pontja szerinti, az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó jogalany.

2.99. Lakosság: a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

2.100. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

2.101. LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.

2.102. Lejárat szerinti bontás: a mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.

2.103. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy munkanapnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betét tartalmazhat nyugdíj-előtakarékossági számlát is. A futamidő nélküli betétet (a betéti okiratot kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

2.104. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

2.105. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

2.106. Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. 6. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.107. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

2.108. Mark-to-market betét: az a betétállomány, amelyet a piaci kiértékeléssel járó ügyletekben bekövetkező árfolyam-elmozdulások miatt helyeznek el az ügylet egyik szereplőjénél.

2.109. Megvásárolt követelés (az 1AB Felügyeleti mérleghez kapcsolódóan): faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.

2.110. Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti magánszemély.

2.111. Minősített fogyasztóbarát lakáshitel termék: az MNB által támasztott követelményeknek megfelelő, előzetes bírálat során az MNB által ekként minősített jelzáloghitel termék.

2.112. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a Treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

2.113. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

2.114. Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számla, számlacsomag, amelyet kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki.

2.115. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.

2.116. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontjában meghatározott ügylet.

2.117. Nem teljesítő kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek minősülő kitettség.

2.118. Névre szóló betét: a Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti betét.

2.119. Nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. §-a és 5/A. §-a szerinti jogalanyok. Az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.

2.120. Opciós ügyletek: a Tpt. 322. § (1) bekezdése szerinti vételi opció és eladási opció.

2.121. Önálló vállalkozó: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában foglalt szektor meghatározás szerinti, a háztartások szektorába sorolt jogalany.

2.122. PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése.

2.123. Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

2.124. Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.

2.125. Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt. 3. § 29. pontja szerinti tevékenységet végző jogalany.

2.126. Pénzforgalmi számla: a Pft. 2. § 20. pontja szerinti fizetési számla.

2.127. Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.128. Pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott intézmény.

2.129. Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.130. Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.131. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.

2.132. Pénzpiaci eszköz: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja szerinti fogalom.

2.133. Pénzügyi lízing: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.134. Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.

2.135. Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.

2.136. Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.

2.137. Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások.

2.138. Projektfinanszírozási hitel: az alkalmazott hitelkockázati tőkekövetelmény számítási módszertől függetlenül a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek, illetve a tartalmában annak megfelelő hitel.

2.139. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette, és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).

2.140. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.

2.141. Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, a biztosító szövetkezet és egyesület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, valamint a befektetési alapkezelő.

2.142. Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ában meghatározott speciális típusa.

2.143. Stabilitás Megtakarítási Számla: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott számla.

2.144. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

2.145. Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.

2.146. Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.

2.147. Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol

a) a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszak értendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.

b) a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.

2.148. Tárgyévi javadalmazás:

a) alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;

b) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;

c) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.

2.149. Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.148. pont c) alpontja szerinti eleme.

2.150. Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.148. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.

2.151. Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.

2.152. Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a „törzsszám” oszlopba.

2.153. Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.2.14. pontja szerinti fogalom.

2.154. Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok

2.155. Újratöltődő (rulírozó, rollover) hitel: olyan, hitelkeret terhére folyósított hitel, amely az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető,

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

2.156. Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.

2.157. Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.

2.158. Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt az akkor hatályban volt, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel.

2.159. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.

2.160. Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.

2.161. Vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti személy.

2.162. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

2.163. Work-out ügyletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. Rövidítések

3.1. ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások

3.2. ÁHT: államháztartás

3.3. ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.4. ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek

3.5. EBH: Európai Bankhatóság

3.6. EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató

3.7. EKB: Európai Központi Bank

3.8. ESS: egységes statisztikai számjel

3.9. EU: Európai Unió

3.10. GBC: Giro Bankkártya Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.11. GIRO: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.12. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet), amelynek 2015. január 1-jétől 19 tagja van: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia.

3.13. HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja

3.14. IMF: Nemzetközi Valutaalap

3.15. KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer

3.16. KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások

3.17. KSH: Központi Statisztikai Hivatal

3.18. KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság

3.19. Ltp: lakástakarékpénztár

3.20. MBSZ: Magyar Bankszövetség

3.21. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények (a központi bank, valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek)

3.22. MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.23. Mód.: módosítás; a jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban – az „Eredeti” jelentéshez képest – bekövetkezett változást

3.24. NHP hitel: az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram és Növekedési Hitelprogram Plusz keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel

3.25. PEK: Posta Elszámoló Központ

3.26. PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése

3.27. SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer

3.28. SZT: szavatoló tőke

3.29. TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan

3.30. TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

3.31. THM: teljes hiteldíj mutató

3.32. VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.

4. Formai követelmények

4.1. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.

4.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.3. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.5. Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknek, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia. Az egységnyi forintban töltendő táblák esetében az adatokat minimum ezres nagyságrendű pontossággal kell jelenteni.

A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint az L5 kódú tábla kivételével, ahol a nagyságrend millió forint.

A független közvetítő, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.

4.6. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.

4.7. A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.7.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezése előtt a „(-)” jel használata azt jelenti, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni, például „(-) Saját részvények”.

4.7.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, a KAP rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.7.3. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például „20181231”.

A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2018. júniusra vonatkozóan „20180630”.

4.7.4. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

7K31001_0

Megnevezés	Rövid név
Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)	szovjel
Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)	szovjel
Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről (20AC)***	szovjelcorep
Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)	szovjel
Évközi auditált beszámoló – mérleg	evkmerleg
Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás	evkerkim
Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	evkkonyvzar
Éves beszámoló – mérleg	merleg
Éves beszámoló – eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló – cash-flow	cashflow
Éves beszámoló – saját tőke változása*	tokevalt
Éves beszámoló – kiegészítő melléklet	kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv**	kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat****	erfeloszt
Üzleti jelentés	uzljel
Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg	konszmerleg
Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás	konszerkim
Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow*	konszcashflow
Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása*	konsztokevalt
Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet	konszkiegmell
Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	konszkozgyhat
Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konszkonyvzar

*/ A Cash-flow és Saját tőke változása dokumentumokat a nem IFRS-ek szerinti konszolidált beszámolót készítő bankcsoportoknak, valamint a Saját tőke változása dokumentumot a nem IFRS-ek szerinti egyedi beszámolót készítő hitelintézeteknek – ha nem készítik – nemleges jelentésként be kell küldeni.

**/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

***/ A 20AC táblakódú szöveges felügyeleti jelentést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján teljesítendő, a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó, egyedi szintű felügyeleti jelentés mellékleteként kell az MNB-nek megküldeni.

****/ Az Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nevű dokumentumot a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep nem küldi.

A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a hitelintézetek szervezeti formája és a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett hitelintézet a konszolidált éves auditált beszámoló részeit az év végi auditált FINREP jelentéshez csatolja.

4.8. A 4. és 6. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.8.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt „(-)” jellel jelölik, például „(-) Saját részvények”.

4.8.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, a KAP rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. „20180331”, „20180630”. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. „20181231.

A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

Megnevezés	Rövid név
Rendszeres negyedéves beszámoló	szovjel
Éves beszámoló - mérleg	merleg
Éves beszámoló - eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló - cash-flow	cashflow
Éves beszámoló – saját tőke változása*	tokevalt
Éves beszámoló - kiegészítő melléklet	kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat	erfeloszt
Üzleti jelentés	uzljel

*/ A nem IFRS-ek szerinti egyedi éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak a saját tőke változása dokumentumot – ha nem készíti – nemleges jelentésként be kell küldenie.

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx 181231_kiegmell.

4.9. A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.9.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, a KAP rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.9.2. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például 2018. évre vonatkozóan „20181231”.

4.9.3. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés	Rövid név
Éves beszámoló - mérleg	merleg
Éves beszámoló - eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló - kiegészítő melléklet	kiegmell
Kötelező vagy rendelkezésre álló könyvvizsgálói jelentés	konyvjel

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx 181231_kiegmell.pdf.

4.10. A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.10.1. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA – Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA – Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA –Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.

4.10.2. A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok

Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.

Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).

Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).

4.10.3. A termékkód képzése

A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.

A termékkód felépítése a következő:

törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)

Példa: 12345678_B_0001-001

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.

A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:

Hitel- és pénzügyi lízingtermék

A Áruhitel

C Gépjárműlízing

G Gépjárműhitel

H Hitelkártyák

I Ingatlanlízing

J Szabad felhasználású jelzáloghitel

K Személyi kölcsön

L Ingatlancélú hitel

M Megtakarítás mellett nyújtott hitel

S Számlahitel

Betéti és megtakarítási termék

B Lekötött betét

O Kombinált megtakarítási termék

T Tartós befektetési szerződés

Z Megtakarítási számla

Számlatermék

E Számla

D Betéti bankkártya

A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).

A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).

5. Tartalmi követelmények

5.1. A mindenkor hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó hazai számviteli előírásokban meghatározottak az irányadóak. Egyes táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS és IFRS hivatkozásokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a mindenkor hatályos hazai számviteli rendelkezések az irányadóak.

5.3. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség – a kijelölésben foglalt eltérő rendelkezés hiányában – az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően a kijelölés MNB általi visszavonásáig, illetve a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig, EGT-fióktelep esetében a tevékenység befejezésének időpontjáig, a PEKMI esetében a pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig folyamatosan fennáll.

Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására is.

5.4. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves auditált jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.5. Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.

5.6. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása

Egyes adatszolgáltatások forint, euró, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat, illetve forint, deviza, valamint összesen táblákat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban illetve devizatáblákban szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását magyar számvitelt alkalmazó adatszolgáltató esetében a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a Számv. tv. 114/H. § (2) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelethez⁵

20172C20000028_19

3. melléklet a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelethez⁶

A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT–fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában hitelintézeti fióktelep alatt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepét is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek.

3.2. A jelentések típusait meghatározó tényezők

A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének „Egyedi jelentések – Részvénytársaságként és szövetkezetként működő hitelintézetek, valamint hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások”, az „Egyedi jelentések – Hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek”, „Egyedi jelentések – Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe” és a „Konszolidált jelentések – Hitelintézetek” című összefoglaló táblák adnak bővebb információt.

A szakosított hitelintézetek egyedi táblái

A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák a szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER Zrt., lakástakarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatnia, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldenie az MNB részére. A KELER Zrt. egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően a központi értéktárra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

3.3. A felügyeleti jelentések sajátosságai

3.3.1. Negyedéves jelentés

Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.

3.3.2. Auditált jelentés

Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a KAP rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek az MNB részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

3.3.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.

3.3.4. Eseti jelentés

Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetére ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének.

3.3.5. Éves jelentés

Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. Az éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.

3.3.6. Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

3.4. A táblák kitöltésének sajátos szabályai

3.4.1. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

3.4.2. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése és a Számv. tv. 114/H. § (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

3.4.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

3.4.4. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

3.4.5. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

3.4.6. Az 1AB, 1AN, 1B kódú felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat – eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke – negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

3.4.7. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

3.4.8. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az „Egyéb” sorokban) kell kimutatni.

3.4.9. A befektetési jegyek teljes állományát a Számv. tv.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

3.4.10. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell az 1B kódú táblában szerepeltetni.

3.4.11. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelentenie, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatnia.

3.4.12. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

3.4.13. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

3.4.14. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a magyar számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként, illetve vételként kell kezelni a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repó ügyletnek nem minősülő szállításos repó ügylet is.)

3.4.15. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

3.4.16. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:

– a cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

– a kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

3.4.17. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

a) Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

b) A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

c) A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

d) A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

3.4.18. Az 1AB, 1AN, 1B kódú felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Rövid lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év
Hosszú lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 1 év
Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat:	1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év
Hosszú, 2 éven túli lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 2 év
Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat:	1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év
Hosszú, 5 éven túli lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 5 év

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

Legfeljebb 3 hónapos lejárat:	a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap
3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat:	3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év
Hosszú, 2 éven túli lejárat:	a hitel felmondási ideje > 2 év

3.4.19. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.

Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)

A felügyeleti mérlegben és a kapcsolódó táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint oszlopban kell kimutatni.

3.4.20. Számviteli portfóliók

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a „számviteli portfóliók” kifejezés a különböző értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a „készpénz, számlakövetelések központi bankokokkal szemben és egyéb látraszóló betétek” tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az „értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.

Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

b) kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

c) eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,

d) egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

e) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,

b) eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,

c) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

3.4.21. Pénzügyi instrumentumok

3.4.21.1. Pénzügyi eszközök

A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

Amennyiben az adott táblára vonatkozó kitöltési előírás ekként rendelkezik a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni. A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) készpénz,

b) származtatott ügyletek,

c) tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

e) hitelek,

f) előlegek,

g) jegybanki és bankközi betétek.

3.4.21.2. Pénzügyi kötelezettségek

A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) származtatott ügyletek,

b) rövid pozíciók,

c) betétek,

d) felvett hitelek,

e) kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

f) egyéb pénzügyi kötelezettségek.

II.

Egyedi felügyeleti jelentések

1. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató felügyeleti jelentései

1.1. 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A tábla sorai

1AB1 Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – a Hitkr. 2. § 3. pontja szerinti pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlákat (függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések), valamint a velük kapcsolatos átvezetési számlákat. Amennyiben az elszámolási és átvezetési számlák összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

Az 1AB11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetőeszköznek minősülő emlékérméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, bankjegykiadó automata (ATM), stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

Az 1AB12 Jegybanki elszámolási számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza elszámolási (nostro) számlájának hó végi egyenlegét. A sor tartalmazza az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is. Itt kell kimutatni a hónap utolsó munkanapján a mérlegben szereplő, az MNB-hez jegybanki készletbe éjszakára átadott forintkészletet is.

Az 1AB13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Takarékbank Zrt.-nél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat a Takarékbank Zrt.-nél helyezik el. A sor tartalmazza az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is.

Az 1AB14 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, az 1AB151 Elszámolási számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél, az 1AB152 Elszámolási számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó könyv szerinti értéken és külön kimutatva értékvesztésüket, illetve értékelési különbözetüket. Itt kell jelenteni a hitelintézet tulajdonába került, hátrasorolt követelésnek minősülő a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsönkötvényt is. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A külön nem nevesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kötvény néven szerepel a mérlegben. Az eredeti lejárat szerinti besorolás során a hátrasorolt követelésnek minősülő értékpapír esetében a felmondási határidőt, részvénnyé átváltoztatható kötvény esetében a részvénnyé történő átválthatóság időpontját kell a lejárat dátumaként figyelembe venni. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1AB2111-1AB2113 sorok: A központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelintézet tulajdonában lévő állományát kell itt jelenteni [kincstárjegyek, a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, konszolidációs államkötvény, az állam által 1995 végén átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, kárpótlási jegyek].

Az 1AB2121-1AB2122 TB kötvény sorokon kell kimutatni a TB által 2008 után kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát.

Az 1AB2211-1AB22122 Jegybanki kötvény sorokon kell szerepeltetni a KVH Rt. kötvények állományát is.

Az 1AB2321-1AB23222 Belföldi hitelintézetek egyéb kötvénye sorokban kell kimutatni a belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott jelzálogleveleken kívüli, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, letéti jegy) hitelintézet tulajdonában lévő állományát a megfelelő lejárat szerint bontva.

1AB3 Tulajdoni részesedések összesen

Itt kell kimutatni a hitelintézet által birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá befektetési jegyek és a kockázati tőkealapok jegyeinek állományát, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének összegét, szektoronként bontva. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9/B. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 7. pontja szerinti technikai segédletben szereplő lista tartalmazza.) A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket a vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

1AB4 Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú betét sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Számv. tv. 29. § (7) bekezdés].

A betéti követeléshez tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Az 1AB411-1AB412 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki elszámolási számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

Az 1AB421-1AB422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

Az 1AB423 Belföldi hitelintézetek – követelés valódi penziós ügyletből sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

Az 1AB424 Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése sorban a 1AB421-1AB423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

Az 1AB4311-1AB433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.

1AB5 Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (szektoronként összevontan).

A hitelállomány része a Hitkr. 2. § 48. pontja és a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti átstrukturált hitelek és azok tőkésített kamata, továbbá a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek állománya. Az átstrukturált hitelekhez kapcsolódó tőkésített kamat követelés után képzett értékvesztés állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja].

Futamidő módosítás esetén a hiteleket az új hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A módosított futamidejű hitel lejáratát az eredeti hitelszerődésben szereplő induló időpont, valamint az új szerződésben szereplő lejárat dátuma alapján kell meghatározni. (Tehát futamidő hosszabbítás esetén az új eredeti lejárat nem lehet rövidebb az eredeti hitelnél.) A Hitkr. 2. § 29. pontja szerint megvásárolt (engedményezett) hiteleket az eredeti ügyféllel szembeni követelésként, a hitelek eredeti célja és az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni.

(Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.)

A hitelállomány tartalmazza a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerinti követelés megelőlegezést is.

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az „egyéb” hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A rövid lejáratú hitel sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az óvadéki repó és a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követeléseket is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a hitel formájában nyújtott, hátrasorolt követelésnek minősülő alapvető, járulékos, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke állományát is, amely megfelel a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek. Lejárat szerinti besorolásánál a kölcsöntőke felmondási határidejét kell figyelembe venni.

A folyószámlahitelek között kell jelenteni a folyószámlának minősülő újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek, a Széchenyi Kártyahitelek állományát, továbbá azokat a hitelkártyához kapcsolódó követeléseket, ahol a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek között kell kimutatni. A folyószámlahitelek között kell jelenteni az értékpapír fedezettel rendelkező folyószámlahitelek állományát is.

A hitelkeret terhére folyósított kölcsönt csak abban az esetben lehet a folyószámlahitelek között szerepeltetni, amennyiben az 1. melléklet 2. pontjában az újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek fogalom-meghatározásnál felsorolt feltételek mindegyikének megfelel Amennyiben a nyújtott hitel nem teljesíti valamely feltételt, akkor azt nem a folyószámlahitelek között, hanem a hitelcélnak és az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell szerepeltetni. Amennyiben az egyes lehívások visszafizetési határidejét a szerződésben előre rögzítik, akkor a besorolásnál ezeket a lejárati időpontokat kell figyelembe venni. Amennyiben nincs előre rögzített ütemezés, abban az esetben a határozott futamidővel rendelkező újratöltődő hiteleknél az igénybevétel és a futamidő vége között eltelt idő alapján kell meghatározni a lejáratot.

Amennyiben a hitel célja nem ismert, úgy a hitelt lakossági ügyfelek esetében a fogyasztási hitelek – személyi hitelek között, míg a többi szektor esetében az egyéb hitelek között, az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell kimutatni.

A pénzügyi lízing követelések esetében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelek kivételével (ahol külön soron szerepel) a lízingből eredő követeléseket a hitelekkel azonos módon kell jelenteni.

Az 1AB51111-1AB5114 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorokban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. (A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995 végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.)

Az 1AB52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi hitelezőtől megvásárolt vagy átvett MNB-tartozások állományát.

Az 1AB5311-1AB5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú hitelek között kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell megjeleníteni más hitelintézetekkel, mint eredeti hitelezővel szembeni követelés-megelőlegezés miatt felmerülő kölcsönök állományát. Az egyéb szektorba tartozó hiteleket a szektor szerinti egyéb hitel sorokban kell megjeleníteni.

Az 1AB5313 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 1AB55221-1AB552222 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorokban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott – összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 1AB55231-1AB552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt (nem hitel) követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 1AB55241-1AB552422 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 1AB55251-1AB552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák, a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek (kivéve a Széchenyi Kártyahitel, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni), valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Ide tartoznak az eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) Itt kell szerepeltetni a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

Az 1AB55261-1AB55262 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 1AB55271-1AB552722 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

1AB5611-1AB5627 Háztartásokkal szembeni követelés sorok: A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz, stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljának megfelelő sorban kell szerepeltetni. Az Lkkf. tv. alapján az állami hitelvédelmi program keretében nyújtott hitelek állományát az új áthidaló hitel eredeti lejárata szerint besorolva azon hitelek között kell jelenteni, amelyekhez kapcsolódóan az áthidaló hitelt igénybe vették (pl. lakáscélú hitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel).

A devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel állományát a forint oszlopban, a hozzá tartozó hitel eredeti céljának megfelelő – lakáshitel vagy szabadfelhasználású jelzáloghitel – soron, a gyűjtőszámla-szerződésben foglalt lejáratnak megfelelő lejárati kategóriában kell a mérlegben szerepeltetni.

A következő instrumentumokat kell a háztartásokkal szembeni követelés sorokon szerepeltetni:

A Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. A lakáscélú hitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

A lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek állományát tovább kell bontani a következő hitelfajták szerint:

- az 1AB561211-1AB5612122 sorokban az ingatlanfedezet nélküli személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) Az ingatlanfedezetű személyi hitelek állománya a 197-199. sorban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

- az 1AB561221-1AB5612222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák.)

- az 1AB561231-1AB5612322 sorokban a szabadfelhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Itt kell kimutatni az ingatlanfedezetű személyi hitelek, továbbá az ingatlanfedezetű áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek állományát is. A szabadfelhasználású jelzáloghitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

- az 1AB561241-1AB5612422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti három hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. [Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek (gépjármű kivételével) lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek között kell jelenteni a lombard hiteleket is (az értékpapírral fedezett folyószámlahitel kivételével, azokat ugyanis a folyószámlahitelek között kell kimutatni), illetve itt kell kimutatni azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.] Az ingatlanfedezetű áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

A dolgozói hitel a hitelcél szerinti megfelelő sorban jelentendő, vagyis a dolgozói hitelt a normál ügyfelek szerint kell besorolni.

Lejáratától függően az 1AB56141-1AB561422 Lakosság – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel).

A magánszemélyeknek nyújtott ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleket (személyi hiteleket, áruvásárlási hiteleket, illetve a szabadfelhasználású hiteleket) nem itt, hanem az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között kell kimutatni.

Háztartások - Önálló vállalkozók hitelei: önálló vállalkozók esetében a hitelek besorolásának alapját az adja, hogy a hitelt milyen célra folyósították. A fogyasztási célra folyósított hitelt minden esetben a hitelcélnak megfelelően, azaz lakáscélú, gépjármű, vagy egyéb hitelként kell kimutatni. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató hitelintézet tudja, hogy a hitelt üzleti célra nyújtja, akkor azt minden esetben az önálló vállalkozók egyéb hitelei között kell szerepeltetni.

Az 1AB56221-1AB562222 „Önálló vállalkozók - gépjármű vásárlási hitelek” sorokban ennek megfelelően csak a saját használatra vásárolt gépjárművekhez kapcsolódó állományokat kell feltüntetni.

Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 1AB56231-1AB562322 Egyéb hitel sorokban kell jelenteni.

Az 1AB56241-1AB562422 Önálló vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni eredeti lejáratának megfelelően az önálló vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel). Itt kell kimutatni az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát is. Itt kell szerepeltetni az önálló vállalkozóknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

A Háztartások – Önálló vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az önálló vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is (kivéve a Széchenyi Kártyahitelt, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni). Az Önálló vállalkozók – egyéb hitelébe tartoznak az önálló vállalkozók részére nyújtott eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB58111-1AB584 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét. Az 58111. és az 58211. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121-58122. sorokban) kell jelenteni.

1AB6 Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a tulajdoni részesedések között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

Az 1AB611-1AB613 sorokban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét kell feltüntetni.

Az 1AB6311 Járulékos vállalkozások részvényei és az 1AB6312 Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek sorokon kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A nem pénzügyi vállalati szektornál kell a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

Az 1AB633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

Az 1AB6413 és az 1AB6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

1AB7 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül szektor szerint bontva.

A 1AB792-1AB792 sorokban a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB8 Aktív kamatelhatárolások

Az Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó aktív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a nyújtott hitelekre, elhelyezett betétekre, az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő aktív kamatelhatárolásokat. A nyújtott hitelek, elhelyezett betétek aktív kamatelhatárolását szektor szerinti bontásban kell megadni. A lakosság által állami kamattámogatással igénybe vett hitelek után járó, de pénzügyileg még nem rendezett kamattámogatásának elhatárolását lakossággal szembeni aktív kamatelhatárolásként kell kimutatni. Amennyiben az államtól járó kamattámogatást a hitelintézet az ügyfél kamatbefizetéséhez képest később számolja el a Kincstárral, ezt az összeget az ügyfélkamat elszámolásával egyidejűleg a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni a kamattámogatás pénzügyi rendezéséig.

Az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni az egyes követelésekhez tartozó negatív kamatok állományát is.

1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Ebben a részben kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ezek a sorok nem tartalmazzák a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát.

Az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (1AB91111 sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalra kerül); a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások, vagy időbeli elhatárolások között nyilvántartott egyéb követelések.

Nem pénzügyi vállalatok (1AB9115 sor):

Ebbe a sorba pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket, valamint az itt szereplő követelések kamatelhatárolásait is.

Háztartások (lakosság és önálló vállalkozók) (1AB91161-1AB91162 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (1AB9118 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (1AB9119 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Az 1AB912 Úton lévő tételek soron az eszközoldali úton lévő tételek állományát kell kimutatni (pl. csekkekkel kapcsolatos bankközi elszámolások). Itt kell kimutatni a PEK számlák állományát is Tartozik egyenleg esetén.

Az 1AB913 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

Az 1AB914 Egyéb sorban kell kimutatni mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. Itt kell megjeleníteni többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok könyv szerinti értékének részét nem képező pozitív értékelési különbözetét a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9/B. § (9) bekezdésének megfelelően.

Az 1AB9151 Származtatott ügyletek - valós értékelők - pozitív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1AB9152 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - pozitív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek pozitív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (11) bekezdését.

Az 1AB916-917 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB92 Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

Az 1AB92111-1AB9212 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és a saját részvény (a cégbírósági bejegyzésig), visszafizetett szövetkezeti részjegy állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

Az 1AB922 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

Az 1AB9231-1AB9232 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezekre és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

Az 1AB9241-1AB9244 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a Számv. tv. által előírt terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

Azon eszközök esetében, amelyekre a Számv. tv. 52. § (1)-(4) bekezdés szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az eszköz terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét kell könyv szerinti bruttó értéknek tekinteni. Ez az összeg a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel vagy értékelési különbözettel térhet el az eszköznek az 1AN táblában kimutatott könyv szerinti nettó értékétől.

Az 1AB9241 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

Az 1AB9242 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

Az 1AB9243 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve a Számv. tv. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

Az 1AB9251-1AB9256 sorokon a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök közül az ingatlanokat és a műszaki berendezéseket, gépeket, felszereléseket, járműveket kell külön soron kimutatni, a többi ilyen célú tárgyi eszközt az egyéb soron kell jelenteni. Az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést a 9256. soron kell kimutatni.

Az 1AB9251 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 1AB9252 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

Az 1AB9253, illetve az 1AB9254 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni, az 1AB9255 sorban a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

Az 1AB9261-1AB9256 nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 9261. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

1.2. 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

Az 1AN kódú tábla tartalmilag azonos a 1AB kódú táblában található felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is a 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

1.3. 1B Felügyeleti mérleg (Források)

A tábla sorai

1B1 Betétek

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, a repó ügyletekből, valamint az egyéb valódi penziós ügyletekből szerzett forrásokat, valamint a tőlük betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat. (A rezidens és GMU rezidens monetáris pénzügyi intézményektől, illetve az egyéb külföldi bankoktól származó betéteket a Monetáris intézményektől származó betétek között kell jelenteni.) A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Számv. tv. 43. § (2) bekezdés].

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevélre és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

A szektor szerint nem bontható betéti okiratokat a Háztartások – lakosság lekötött betétei között kell jelenteni, a megfelelő lejárat szerinti kategóriában.

A betéti kötelezettséghez tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Lejárt lekötött betétek kezelése:

– amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;

– a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

– ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;

– ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

A jegyzési időszak alatt álló befektetési alapok induló tőkéjének összegyűjtése érdekében az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek állományát a befektetési alap alapkezelőjével szembeni kötelezettségként - vagyis a pénzügyi közvetítők betéteit tartalmazó sorokon - kell szerepeltetni. Ennek értelmében a jegyzési időszak kezdetétől a nyilvántartásba vételig tartó időszakban ezeket az állományokat nem lehet a befektetési alapok betétei között kimutatni.

1B2 Monetáris intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, látra szóló és folyószámlabetétek állományát (tartalmazza a loro számlákat is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi kötelezettségek helyét (betétként vagy felvett hitelként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Ha az adatszolgáltatónál helyez el betétet a partnerintézmény, akkor a betételhelyező a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelfelvétellel szerez forrást, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező. Amennyiben a látra szóló és folyószámlabetét számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét, valamint a monetáris intézményektől betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket (követel egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Számv. tv. 43. § (2) bekezdés].

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (a 736. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

1B3 Felvett hitelek

Itt kell kimutatni szektor szerint bontva minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. Ebben a részben kell jelenteni a hitel formájában fennálló hátrasorolt kötelezettségeket, valamint a monetáris intézményektől repó ügyletekből és egyéb valódi penziós ügyletekből származó forrásokat is. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától; a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolásától függően a felvett hitel-sorokon kell jelenteni. Az 39221-392222. Egyéb nemzetközi intézménytől, külföldi kormányoktól szerzett forrás-sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 3311. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat az 39111- 39121., illetve 39211. sorokban – kell jelenteni. Az Integrációs szervezettől felvett hitelek a központi kormányzattól felvett hitelek között jelentendők. A felvett hitelként kell kimutatni a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerint más hitelintézetektől, faktorcégektől elfogadott követelés megelőlegezés bekerülési értékét.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

Az 1B311-1B3122 sorokon az Államháztartástól felvett hitelek között kell jelenteni az államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszközök állományát is, vagyis a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

Az 1B321-1B3222 sorokon a Jegybanktól felvett hitelek között kell szerepeltetni a jegybank által a hitelintézetnél elhelyezett betétek állományát is. Itt kell kimutatni az MNB-től az NHP hitelek folyósításához felvett hitelek állományát is.

Amennyiben a hitelintézet nem közvetlenül a jegybanktól, hanem valamely belföldi hitelintézeten keresztül veszi fel a hitelt, akkor azt az 1B3311-1B33122 Hitelintézetektől felvett hitel sorokon kell szerepeltetni.

Az 1B363 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségnek nem minősíthető, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

1B4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét kell feltüntetni a kibocsátás helye (belföldön vagy külföldön), zárt körben vagy nem zárt körben és instrumentum-típus (kötvény, letéti jegy, átváltoztatható kötvény, jelzáloglevél, egyéb értékpapír) szerinti bontásban. Itt jelentendők a hátrasorolt kötelezettségnek számító hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek is. A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket ─ például a takaréklevelek állományát ─ a Betétek részben kell kimutatni.

Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN kódjától.

Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz köthető értékelési különbözetek összegét az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete soron kell kimutatnia.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1B5 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

Ha a tárgyhónap végén lejáró saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése a hónap utolsó napjáig nem történik meg (ilyen eset, ha a hó végi lejárat nem munkanapra esik), az ügyfélszámlákon még jóvá nem írt állományokból eredő kötelezettséget szintén a Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források között, az ügyfél szektorának megfelelő soron kell kimutatni.

1B6 Passzív kamatelhatárolások

A Passzív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a felvett hitelekre, gyűjtött betétekre (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamat kivételével), az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő passzív kamatelhatárolásokat. A betétek, felvett hitelek esetében a passzív kamatelhatárolásokat szektor szerinti bontásban kell megadni.

A passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni a kötelezettségekhez tartozó negatív kamat állományt is.

1B7 Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat (a 61-63. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

Az 1B71 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a „Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

Az 1B72 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

1B73 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

Az 1B73111-1B733 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 61-63. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (1B73111 sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni egyéb tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke, stb.

TB-vel szemben (1B73112 sor):

Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.

Helyi önkormányzatokkal szemben (1B73113 sor):

Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (helyi adók, stb.) szerepelnek.

Hitelintézetekkel szemben (1B73131 sor):

Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (1B7315 sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások, stb. kerülnek.

Ezen a soron kell jelenteni szállítói és vevői tartozásokkal kapcsolatos kamatelhatárolásokat is.

Háztartásokkal (lakossággal és önálló vállalkozókkal) szemben (1B73161-1B73162 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (1B7317 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (1B7318 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (1B732 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (1B733 sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

Az 1B741 Származtatott ügyletek - valós értékelők - negatív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1B742 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - negatív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek negatív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (11) bekezdését.

Az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete sor tartalmazza a valós értékelést alkalmazó hitelintézetek saját kibocsátású értékpapírjainak értékelési különbözetét is.

Az 1B76 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartani a hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Ezen a soron kell kimutatni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok hátrasorolt kötelezettségnek minősülő egyéb vagyoni hozzájárulását, továbbá a szövetkezeti részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett részjegy jegyzés esetén a tagokkal szembeni kötelezettségeket a cégbírósági bejegyzés időpontjáig. (Hitkr. 8. §)

A tulajdonosok felé fennálló, osztalékfizetéssel kapcsolatos kötelezettség állományát szintén ezen a soron kell szerepeltetni.

1B8 Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

Az 1B81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni kockázati céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után a Hpt. 84. §-a alapján a Hitkr. 7. melléklet szerint képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

Az 1B82 Általános kockázati céltartalék sorban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, korábban hatályban volt 1996. évi CXII. törvény előírásai alapján képzett általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

Az 1B83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

Az 1B84 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a Hitkr. 7. § (14) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét.

1B9 Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

Az 1B9111-1B9112 sorokon – a Számv. tv. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint az eszközoldalon, a visszavásárolt saját részvény, szövetkezeti részjegy soron kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között az 1B76 Egyéb soron kell nyilvántartania.

Az 1B9112 soron a kumulatív elsőbbségi részvények állományát kell kimutatni, amelyek megfelelnek a Kumulatív elsőbbségi részvény tulajdonságainak. A szövetkezeti részjegyek közül ebbe a kategóriába tartozhatnak a befektetői tagok által jegyezhető részjegyek.

Az 1B9111 soron a kumulatív elsőbbségi részvények nélküli jegyzett tőke összegét kell kimutatni. Ebben a sorban kell megjeleníteni azokat a normál szövetkezeti részjegyeket, amelyek a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként a befizetett jegyzett tőke soron beszámíthatók, mivel a részjegyek tulajdonosainak történő kifizetés az Szhitv. szerint korlátozott, és a részjegyek nem rendelkeznek a kumulatív elsőbbségi részvényekre vonatkozó tulajdonságokkal.

Az 1B912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

1B921-1B922 Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921. ázsió és 922. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A „Tőketartalék – ázsió” sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása az MNB-hez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A „Tőketartalék – egyéb” sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

Az 1B931-1B933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933. sorban).

Az 1B932 Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő tárgyévi eredményt kell kimutatni.

Az 1B941 soron kell kimutatni a számviteli szabályok alapján a visszavásárolt saját részvénynek, visszafizetett szövetkezeti részjegynek az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett visszavásárlási értékét (a jegyzett tőke leszállításáig).

Az 1B942 soron a számviteli szabályok alapján a lekötött tartalékba sorolt egyéb tételeket kell kimutatni az előző soron szerepeltett érték kivételével.

Az 1B951 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

Az 1B9521-1B953 Értékelési tartalék sorokban a valós értékelésből származó értékelési tartalékokat kell feltüntetni. A 9521. sorban kell kimutatni a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartalékának pozitív vagy negatív egyenlegét. A 9522. soron kell kimutatni az egyéb egyedi pénzügyi és tőke instrumentumok valós piaci értéken történő értékeléséből származó értékelési tartalékot, így többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapíroknak az 1AB914 Egyéb soron kimutatott pozitív értékelési különbözetéből származó értékelési tartalék összegét. Itt kell kimutatni a valós értékelés módszertanára való átállás, illetve a módszertan alkalmazásának megszüntetése esetén a saját tőkével szemben elszámolandó értékeket. Itt kell megjeleníteni a Hitkr. 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelési tartalékot is.

Az 1B953 Értékelési tartalék – egyéb sorban kell kimutatni a Számv. tv. 64. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő – a Számv. tv. 27. § (2) és (4) bekezdése szerinti – tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével azonos összegben.

Az 1B96 Általános tartalék sorban a Hpt. 83. § (2) bekezdésében előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

Az 1B97 Tárgyévi eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (2A. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló tárgyévi (auditált) eredménye.

1.4. 1C Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

A tábla sorai

1C01 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

1C011 100% alatti nominális tőkegarancia mellett kibocsátott legfeljebb két éves lejáratú saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Ezen a soron a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok állományát kell jelenteni, amelyek lejáratkor az eredeti szerződéses összegnél alacsonyabb visszavásárlási értékkel rendelkezhetnek.

1C0121-1C0125 Visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

A visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét is képviselő értékpapírok névértékét az 1C0121-1C0124 sorokon, az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét nem képviselő egyéb értékpapírok névértékét az 1C0125 soron kell szerepeltetni.

1C021-1C024 Központi szerződő féllel szembeni repó követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon a központi szerződő féllel kötött repóügyletek állományát kell kimutatni. A Belföldi központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C021 és 1C023 sorok) az E szektorba sorolt KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel kötött repóügyletek állományát kell jelenteni. A GMU központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C022 és 1C024 sorok) a GMU tagállamokban működő központi szerződő féllel kötött repóügyleteket kell jelenteni. A GMU központi szerződő felekkel történő ügyletkötés feltétele, hogy a hitelintézet a központi szerződő fél tagja legyen, vagyis csak az intézmény tagja lehet ügyfél is. Az euroövezeti központi szerződő felekről egyelőre nem áll rendelkezésre lista, az azonosítása az alapján történik, hogy az adatszolgáltató hitelintézet tagja-e ilyen típusú intézménynek. (Ilyen, a GMU területén működő központi szerződő fél például a Deutsche Börse Group Németországban.) Amennyiben a magyar hitelintézet külföldi anyavállalata GMU központi szerződő féllel leánya nevére köt repóügyleteket, és ez a hazai hitelintézet mérlegében megjelenik, a fennálló állományokat a fenti sorokon kell jelenteni.

1C0311-1C0329 Belföldi és GMU nem pénzpiaci befektetési alapokkal szembeni követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon az egyéb pénzügyi közvetítők D3 alszektorába sorolt belföldi, valamint a GMU befektetési alapokkal kapcsolatos tételeket kell jelenteni.

1C0311-1C0313, valamint 1C0321-1C0323 sor: nyújtott hitelek eredeti lejárat szerinti bontásban,

1C0314 és 1C0324 sor: repóügyletekből származó követelések,

1C0315-1C0318, valamint 1C0325-1C0328 sor: elhelyezett látra szóló- és folyószámlabetétek, valamint lekötött betétek lejárati bontásban,

1C0319 és 1C0329 sor: repó ügyletekből szerzett forrás.

1C05111-1C051222 Transzferálható betétek

A transzferálható betét a látra szóló és folyószámlabetétek alkategóriája.

A transzferálható betétek olyan betétek, amelyekről jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül fizetések teljesíthetők más gazdasági szereplőknek átutalás, beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló általánosan használt pénzforgalmi eszközök révén. Nem tekinthető transzferálható betétnek a csak készpénz felvételére szolgáló betét, vagy az olyan betét, amelyről csak a pénztulajdonos más betétje közbeiktatásával vehető fel készpénz, vagy teljesíthető átutalás.

1C052 Felmondásos betét

Ezen a soron az ún. felmondásos betétek állományát kell jelenteni. A mérlegben a felmondásos betéteket a lekötött betét – rövid soron kell jelenteni a megfelelő szektor szerinti bontásban. Az 1C0521-1C0544 sorban külön jelenteni kell a háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint a nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett felmondásos betétek állományát tovább bontva aszerint, hogy a felmondási idő három hónapon belüli, vagy annál hosszabb. Minden más szektor – beleérte a külföldi partnerek – által elhelyezett felmondásos betétet összevonva az 1C0525 sorban kell kimutatni.

1C061-1C067 Különleges célú gazdasági egységekkel (FVC-kel) kapcsolatos tételek

A különleges célú gazdasági egység (FVC) a D vagy E szektorba tartozó, értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A fenti sorokon az ilyen rezidens és GMU rezidens intézmények által a hitelintézetnél elhelyezett betéteket, az ilyen intézmények által kibocsátott, a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és az ilyen intézményeknek nyújtott hiteleket kell jelenteni. A különleges célú gazdasági egységekről lista készül, amely megtalálható az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. mellékletének 1. pontja szerinti technikai segédletben szereplő listában (KCGE lista: Az EU-ban rezidens különleges célú gazdasági egységek listája).

1C071-1C0732 Részvények

Az 1C071 soron a visszavásárolt saját részvények, visszafizetett szövetkezeti részjegyek névértékét kell jelenteni abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján kerültek a hitelintézethez. Az 1C0721-1C0732 sorokon a 2008. évi CIV. törvény alapján a különleges osztalékelsőbbségi részvény és a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény állománya jelentendő.

1C081-1C088 Egyéb tájékoztató adatok

Az 1C081 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

Az 1C0821-1C0822 Ltp-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik.

Az 1C0831 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB911-ből) sorban a felügyeleti mérleg eszköz oldalán az 1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

Az 1C0832 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B73-ból) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 1B73 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

Az 1C084 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

Az 1C086-1C088 sorokon az állami hitelvédelmi program keretében, az Lkkf tv. alapján nyújtott hitelek állományát kell jelenteni eredeti lejárat szerinti bontásban. Ezen a soron nem kell jelenteni a hitelintézet saját hitelvédelmi programjának keretében nyújtott hiteleket.

1C091 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

Ebben a részben az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, a Jht. alapján (1C0911) , továbbá nem Jht. alapján nyújtott jelzáloghiteleket (1C0912) kell szerepeltetni. Ennek értelmében az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – mellett nyújtott teljes lakossági hitelállományt jelenteni kell a fent megnevezett csoportosítás szerint.

1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Ezen a soron kizárólag a Jht. alapján, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket kell szerepeltetni.

Jelzáloghitelek alatt a tábla ezen szakaszában kizárólag azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a Jht. által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

1C09111 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091111 Jelzáloglevél kamattámogatása mellett nyújtott hitelek a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott hitelek.

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján meghatározott.

1C091112 Állami kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

1C091113 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású jelzáloghitelek állományát. (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091114 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

1C09112 Általános célú jelzáloghitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

1C091121 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Az általános jelzáloghiteleken belül a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakóingatlan célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek állományát tartalmazza.

1C091122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

1C0912 NEM Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen sornál leírt fogalomba nem tartoznak bele.

1C09121 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon NEM Jht. alapján nyújtott hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091211 Állami kiegészítő kamattámogatású

Hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

1C091212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású

Ez a sor a hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

1C091213 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású NEM a Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek állományát (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091214 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

1C09122 Általános célú jelzáloghitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélra nyújtottak.

1C091221 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Ez a sor a NEM a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

1C091222 Egyéb felhasználás

Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett NEM a Jht. alapján nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

1C092 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

1C093 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül, nem lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelek bruttó értéken

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nem lakáscélú ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek állományát.

1C101 Folyószámla hitelekből nem kamatozó és kamatozó hitelkártya-követelés

Ezeken a sorokon kell jelenteni szektor szerinti bontásban az 1AB kódú tábla 5511., 5521., 5611., 5621., és 571. során jelentett folyószámlahitelek állományából a kamatmentes periódust biztosító kártyahitelek állományát.

A „kamatozó hitelkártya követelés” sorokon kell kimutatni a tárgyidőszak utolsó napján nem kamatmentes periódusban lévő hitelkártya-követelések, a „nem kamatozó hitelkártya követelés” sorokon pedig a tárgyidőszak utolsó napján kamatmentes periódusban lévő hitelkártya követelések jelentés-készítés időpontjában ismert állományát.

1C111 Nyújtott és felvett konzorciális hitelek állománya

Ebben a részben kell kimutatni az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott „konzorciális hitel” fogalom alapján értelmezett konzorciális hitelezési tevékenységből származó követelés és kötelezettség állományát. A nyújtott hitelek között kell jelenteni azokat a kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki – beleértve a másodlagos forgalmazásban vásárolt állományt is –, vagy konzorcium tagjaként nyújtott. A hitelintézet által nyújtott konzorciális hitelek állományát devizabontás nélkül, míg a felvett konzorciális hiteleket deviza- és szektorbontás nélkül egy összegben kell kimutatni.

1C121 Le nem hívott hitelkeret

Ebben a részben a rendelkezésre tartott, de le nem hívott hitelkeretek hó végi állományát kell bemutatni a partner ország- és szektorbesorolása szerint részletezve, devizabontás nélkül.

A nem rulírozó hitelek esetében a törlesztésekkel nem korrigált értéket kell szerepeltetni a táblában.

Például: egy ügyfél rendelkezik egy 15 millió forintos hitelkerettel, amelyből folyósításra kerül 10 millió forint hitel. Az előírás értelmében a folyósított hitel tőketörlesztése nem növeli a hitelkeret összegét, vagyis csak a törlesztés miatt nem változik a le nem hívott hitelkeret nagysága, az továbbra is 5 millió forint marad.

A rulírozó hitelek tőketörlesztése újra megnöveli, míg a nem rulírozó hitelek tőketörlesztése nem növeli a rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeret összegét.

A belföldi háztartások és a nem pénzügyi vállalatok esetében biztosítani kell konzisztenciát a negyedéves állományokat tartalmazó táblában jelentett hitelkeret-adatokkal.

1C1311-1C1322 Csoporthoz tartozó belföldi hitelintézetekkel kapcsolatos tételek

Csoport alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerint definiált csoportot kell érteni.

Ebben a részben a csoportot alkotó szervezetek közül csak a belföldi és GMU hitelintézetekkel kapcsolatos tételeket kell kimutatni könyv szerinti bruttó értéken. A táblában négy soron kell szerepeltetni a csoporton belüli tételeket: az 1C1311 és 1C1321 sor tartalmazza a mérlegben az eszköz oldalon, az 1C1312 és 1C1322 sorok pedig a mérlegben a forrás oldalon kimutatott állományokat devizabontás nélkül, bruttó könyv szerinti értéken.

Az 1C1411-1C1444 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben eredeti lejárat szerint szerepeltetett hiteleket hátralevő futamidő és átárazódási periódus szerint kell bemutatni. Átárazódási periódus az az időtartam, amelyen belül a hitel kamata várhatóan változni fog (a hitel lejárata előtt). A hitel lejárata előtt átárazódnak többek között a változó kamatozású hitelek, azon hitelek, ahol a kamatláb valamely külső mutatóhoz, pl. BUBOR-hoz kötött, vagy ahol a hitelintézet egyoldalú joga a kamatláb változtatása.

Az 1C1511-1C1522 sorban a belföldi és GMU államháztartás részére nyújtott, a mérlegben éven túli lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra, valamint az 5 éven túli lejáratra nyújtott hiteleket.

Az 1C1511 és 1C1512 sorban szerepeltetett összegeknek meg kell egyezniük a mérlegben az 1AB511122 Központi költségvetésnek nyújtott egyéb hitel – hosszú, az 1AB511222 Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények egyéb hitele – hosszú, az 1AB5122 TB hitele – hosszú és az 1AB51322 Helyi önkormányzatok egyéb hitele – hosszú sorokban jelentett állományok összegével.

Hasonlóan a GMU államháztartás esetében az 1C1521 és 1C1522 sorban jelentett állományok összege meg kell egyezzen az 1AB58132 GMU ÁHT-nak nyújtott hitel - hosszú soron szereplő állománnyal.

Az 1C1531-1C1582 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratra, valamint a 2 éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hiteleket. Biztosítani kell a Tájékoztató táblában és a mérlegben szereplő állományok konzisztenciáját.

Az 1C1611-1C1618 Biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett betétek, tőlük felvett hitelek sorban a mérlegben a „biztosítók és nyugdíjpénztárak” összevont szektorával kapcsolatos kötelezettségek állományát kell szerepeltetni külön a biztosítók és külön a nyugdíjpénztárak szektorára. A betétek és a felvett hitelek állományát összevontan, egy sorban kell szerepeltetni. Biztosítani kell a táblában és a mérlegben jelentett adatok konzisztenciáját.

1C171–1C175 Felszámolás, végelszámolás alá került belföldi hitelintézetektől tárgyhónap során megvásárolt követelések könyv szerinti bruttó értéke

Ezeken a sorokon kell kimutatni a felszámolás, végelszámolás alatt álló belföldi hitelintézetektől a tárgyhónap során megvásárolt hitelek hó végi állományának bruttó könyv szerinti értékét.

Az 1C171-1C173 sorban a háztartásoknak mint végső adósoknak nyújtott hiteleket kell kimutatni. Az egyéb hitel sor tartalmaz minden olyan hitelt, amelyet nem lakáscélú hitelként vagy szabad felhasználású jelzáloghitelként nyújtottak. Amennyiben az adott hónap során a mérlegbe bekerülő követelésekre vonatkozóan nem történt szerződésmódosítás, úgy a hiteleket az eredeti hitelszerződésben szereplő hitelcélnak megfelelő sorokon kell szerepeltetni.

Az 1C175 Egyéb belföldi szektorok hiteleit tartalmazó soron kizárólag a belföldi – háztartásokon és nem pénzügyi vállalatokon kívüli – szektorokkal kapcsolatos hiteleket kell szerepeltetni, a külföldi adósok hiteleit nem kell jelenteni a táblában.

Az 1C18 soron a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott money market típusú hiteleket kell kimutatni. A money market típusú hitelek definícióját az 1. melléklet 2.pontja tartalmazza.

Az 1C191 Külfölddel szembeni mark-to-market betét követelés soron az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján az adatszolgáltató által külföldi partnereknél elhelyezett betétek állományát kell kimutatni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében a partner javára változik, akkor az adatszolgáltató helyez el betétet.)

Az 1C192 Külfölddel szembeni mark-to-market betét tartozások között az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján a külföldi partnerek által az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek hó végi állományát kell szerepelteni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében az adatszolgáltató javára változik, akkor a partner helyez el betétet.)

1.5. 2A Eredménykimutatás

Az irányadó jogszabályok mellett az eredménytétel könyvelésének szabályaira a hitelintézetek számviteli politikája, annak mellékletei és kapcsolódó szabályzatai (pl. fedezetértékelési, befektetési szabályzat) adnak előírásokat, így többek között:

• a könyvelés dátumára (kötésnapos vagy értéknapos könyvelés);

• devizában és valutában (a továbbiakban: deviza) keletkeztetett ügylet és tranzakció esetén az alkalmazott átváltási árfolyamra;

• a forint árfolyamváltozásából származó konverziós és átértékelési eredmény elszámolásának módjára (beleértve a kötésnap és az értéknap közötti árfolyamváltozás elszámolását is);

• az időbeli elhatárolások alkalmazott módszerére;

• az értékvesztés és céltartalék-képzés gyakorlatára a minősített állományban bekövetkezett tranzakció esetén;

• a valós értékelési különbözet elszámolására;

• a többdevizás pénzügyi műveletek esetén a pozíciós számlák alkalmazására;

• az előző ponthoz kapcsolódóan az eredményszámlák zárásakor vagy tranzakciónként az egyenlegek, illetve tételek átvezetésére a Tárgyévi eredmény számlára;

• a multicurrency (vagy szerződés szerint átváltható devizanemű) ügyletek kezelésére a tényleges fennálló árfolyamkockázat tükrében, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül;

Az adatszolgáltatás alapja a számviteli szabályokkal összhangban lévő és a hitelintézeti könyvvizsgáló által hitelesített számviteli politika alapján készített eredménykimutatás, függetlenül attól, hogy a fenti sajátosságok miatt az egyes hitelintézeti eredménykimutatások egymástól eltérhetnek.

A felügyeleti eredménykimutatás (a továbbiakban: eredménykimutatás) a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. (függőleges tagolás) tábla szerkezetét követi. A soroknak a jogszabályéval egyező sorok arab számos, illetve azok részletező kisbetűs tételszámait (a továbbiakban: tétel) a kitöltési útmutató a megnevezések után zárójelben tartalmazza.

A tábla első oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni forintban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:

• A kamat és kamat jellegű bevételeket és ráfordításokat fő termékcsoportonként (pénzügyi követelések és kötelezettségek, értékpapírok, származtatott ügyletek) a felügyeleti mérleg szektor bontásának megfelelően kell kimutatni.

• Az eredménykimutatás a származtatott ügyletek eredménytételeit elkülönítetten tartalmazza. A származtatott ügyletek eredményét az ügylet célja [kamat-, illetve nem kamat-fedezeti és egyéb (kereskedési célú)] és az értékelés jellege (valós értékelésbe vont és valós értékelés alá nem tartozó) szerint kell megosztani. Nettósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a könyvelés a számviteli szabályoknak megfelelően nettó módon történik, függetlenül a pénzügyi teljesítés módjától.

• Az egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltatási és egyéb bevételeken és ráfordításokon belül a realizált árfolyamnyereségtől, illetve veszteségtől elkülönítetten jelenik meg a valós értéken történő értékelés szabályai alá tartozó pénzügyi instrumentumok átértékelési nyeresége és vesztesége.

• Az alábbi tábla az eredménykimutatás meghatározott soraira vonatkozóan jelöli, hogy az adott sort a valós értéken történő értékelést alkalmazó vagy a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell-e kitöltenie:

Sorkód	Valós értékelést alkalmazó	Valós értékelést nem alkalmazó
Sorkód	hitelintézetek
Származtatott ügyletek kamat-, egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye, opciók opciós díja
2A01141, 2A01142	nem	igen
2A01143, 2A01144	igen	nem
2A01241, 2A01242	nem	igen
2A01243, 2A01244	igen	nem
2A041121	nem	igen
2A041122	igen	nem
2A041221	nem	igen
2A041222	igen	nem
2A042131	nem	igen
2A042132	igen	nem
2A042133	igen	igen
2A042231	nem	igen
2A042232	igen	nem
2A042233	igen	igen
Valós értéken történő értékelés miatti Értékelési különbözetek
2A04113	igen	nem
2A04123	igen	nem
2A04214	igen	nem
2A04224	igen	nem

• Az eredménykimutatás 2A08 Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása sora a Sajátos értékelési szabályoknak megfelelően (Hitkr. 7. melléklet) tartalmazza a követelések és befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, a kockázati céltartalékképzés és felhasználás vagy felszabadítás, illetve az általános kockázati céltartalék felhasználás vagy felszabadítás tárgyévben elszámolt összegeit, a számviteli szabályok szerinti értékvesztésre és céltartalékképzésre vonatkozó jogszabályi kivételek figyelembevételével.

• A hitelezési veszteség tárgyévi eredményt érintő sorai a követelés jellegének megfelelő tagolásban jelennek meg az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások sorokban.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben

• a bevételek eredményt növelő,

• a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek (nem kell negatív előjellel ellátni),

• a céltartalék képzés ráfordításként,

• a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

• az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

• az értékvesztés – számviteli szabályok szerinti – visszaírása bevételként szerepel.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így pl.:

• A Számv. tv., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását, illetve visszaírását.

• A kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként.

• A valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban – az alapügylettől elkülönítetten – ráfordítást, illetve bevételt csökkentő tételként kell kimutatni.

• Ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

A 2A01 sor Kamatkülönbözet (Hitkr. 2. melléklet, tételszám nélkül) a hitelintézet összes kamat- és kamat jellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét tartalmazza a Hitkr. 10. § (2)-(8) bekezdése szerint, szektoronkénti bontásban. A tőkearányosan kamatozó ügyletek mellett a hozamot árfolyamkülönbözet vagy díj formájában eredményező ügylettípusok közül a kamatok között csak a Hitkr. 10. § (3) bekezdése szerintiek mutathatók ki.

A belföldiektől kapott bevételek és belföldieknek fizetett ráfordítások fő szektorcsoportonkénti alábontása a felügyeleti mérleg szektorbesorolásának megfelelően:

• Államháztartás (összevontan: Központi kormányzat, TB és Helyi önkormányzat),

• Monetáris intézmények (elkülönítetten: Jegybank és Egyéb monetáris intézmények),

• Nem pénzügyi vállalatok (összevontan: Nem pénzügyi vállalatok és Járulékos vállalkozások),

• Háztartás (elkülönítetten: Lakosság és Önálló vállalkozók),

• Egyéb belföldi szektorok (összevontan: Egyéb pénzügyi vállalatok – benne Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók – és Háztartásokat segítő nonprofit intézmények).

A külföldiektől kapott bevételeket és külföldieknek fizetett ráfordításokat külön kell részletezni az alábbi bontásban:

• GMU monetáris intézmények, egyéb külföldi – nem GMU országbeli – bankok

• GMU nem monetáris intézmények, egyéb külföldi nem bankok.

A kamat jellegű bevételek és ráfordítások között azokat a jutalékokat és díjakat lehet kimutatni, amelyek olyan alapköveteléshez (tőke) kapcsolódnak, amely után kamat is jár, és általában azzal egyidejűleg kerülnek felszámításra. Másik fontos feltétel, hogy a kamat és a kamat jellegű jutalék irányának azonosnak kell lennie. Nem sorolható be a kamat jellegű jutalékok közé az a jutalék, amelyet a Hitkr. 10. § (10) bekezdése az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások között nevesít.

2A011 sor Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek (Hitkr. 2. melléklet 1. tétel)

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapír állományból és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat és kamat jellegű bevételeket, késedelmi kamatokat, továbbá az olyan mérleg alatti tételekhez, pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti származékos ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A §. szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamatok.

2A0111 sor Hitelek, betétek, és egyéb követelések (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 5. § (3) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 5. § (4)-(7) bekezdés] szembeni követelések után járó bevételeket tartalmazza. Kamat és kamat jellegű bevétel származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb követelések között kimutatott – kintlévőségekből is, amelyek jogszabály vagy szerződés alapján járnak.

2A0112 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A sor tartalmazza a felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból [Hitkr. 5. § (8) bekezdés] származó kamat és kamat jellegű bevételeket, kibocsátó szektorok szerint részletezve.

Ennek megfelelően – a Számv. tv.-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni.

A szállításos típusú ügyletek az értékpapír portfolió részét képezik. Az ügylet kamatát és árfolyameredményét az azonnali eladási tranzakcióval azonos módon kell elszámolni. A kamatot ezen a tételen belül, míg az árfolyameredményt az ügylet tárgyát képező értékpapír jellege szerint, azaz befektetési célú értékpapír esetén az egyéb pénzügyi szolgáltatások, forgatási célú értékpapír esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításaként kell kimutatni.

A valós értékelésbe vont értékpapírok felhalmozott, illetve realizált kamatát el kell választani a nettó piaci áron értékelt portfolió piaci értékelési különbözetétől. A kamatot ebben a sorban kell kimutatni.

Az értékpapírügylet teljes hozamának számításánál a kamat mellett többek között a vásárolt értékpapírok vételárában, illetve a kibocsátott értékpapírok kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözetet is figyelembe kell venni, és az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni. Ezek az árfolyameredmények a kamatok között nem mutathatók ki, de az eredményesség mérése érdekében az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételein belül külön sorokon jelennek meg.

2A0113 sor Egyéb kamat és kamat jellegű bevételek (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti bevételi tételeket. Ebben a sorban kell kimutatni azokat a bevételeket is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0114 sor Származtatott ügyletek

Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 2. § 19. pontjában meghatározott kamatarbitrázs ügyletek kamatbevételeit és kamatráfordításait. Itt kell kimutatni a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerinti kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek kamatként, árfolyameredményként realizált és a jövőben várhatóan realizálódó eredménytételeit, ha a fedezett alapügylet eredménye is kamat- vagy kamat jellegű ráfordítás, illetve bevétel. Az opciós ügyletek besorolásának feltételei a biztos jövőbeni származtatott ügyletekével azonosak.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatarbitrázs és kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamat jellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamat jellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

A valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében a Hitkr. 21-24. §-a, a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a Hitkr. 9/A-9/F. §-a az irányadó.

A kamatswap (IRS) ügyletek (beleértve a változó kamatot változóra cserélő bázissswap ügyleteket is) kamatbevételének és ráfordításának egyenlegét – ha az bevételi többlet – ezen a soron kell kimutatni [Hitkr. 23. § (1) bekezdése szerint].

A forint és deviza, vagy különböző devizák cseréjére kötött kamatozó devizaswap (cross currency swap – CCIRS) ügyletek kamatbevételét és -ráfordítását a Hitkr. 22. §-a szerint bruttó módon kell megjeleníteni a kamat és kamat jellegű bevételek és ráfordítások között.

Az értékpapír ügyletekhez hasonlóan a származtatott ügyletek indulásakor a partnerek induláskori nem nulla nettó jelenértékű feltételekben állapodhatnak meg. Ez a díjtétel (up front fee) a kamatok között nem mutatható ki, azt az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételével szemben.

A Hitkr. 2. § 32-35. pontjaiban leírt kamatláb-opciós ügyletekhez kapcsolódóan az ügyletek lehívásakor, értékesítésekor realizált eredményt kell kimutatni (a kapott, vagy fizetett opciós díjat az ügylet jellegének megfelelő időpontban és módon a befektetési szolgáltatások eredménytételei között kell kimutatni).

2A012 sor Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 2. tétel)

E tételcsoportban kell kimutatnia a hitelintézeteknek a passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamat jellegű ráfordításokat.

Külön-külön kell feltüntetni a betétek fogadásából és hitelfelvételből, az értékpapír kibocsátási ügyletekből és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamat jellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez, mérleg alatti tételekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti származékos ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A. §-a szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok.

2A0121 sor Hitelek, betétek és egyéb kötelezettségek (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 7. § (1) és (5) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 7. § (2)-(5) bekezdés] szembeni kötelezettségek után fizetett (fizetendő) kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat tartalmazza. Kamat és kamat jellegű ráfordítás származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb, vagy hátrasorolt kötelezettségek között kimutatott – tartozásokból is, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján kell fizetni.

2A0122 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A Hitkr. 7. § (6) bekezdésben nevesített, kibocsátott értékpapírok után elszámolt kamatráfordítások szektoronkénti alábontása helyett terméktípus szerinti bontást kell alkalmazni.

2A0123 sor Egyéb kamat és kamat jellegű ráfordítások (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti ráfordításokat, továbbá azokat a ráfordításokat is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0124 sor Származtatott ügyletek

A sor tartalmára a 2A0114 sorban leírtak az irányadók, a nettósításra vonatkozó útmutatások értelemszerű alkalmazása mellett.

2A02 sor Bevételek értékpapírokból – osztalék (Hitkr. 2. melléklet 3. tétel)

A 2A021 sorban [Hitkr. 2. melléklet 3. a) tétel] kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. A 2A022 [Hitkr. 2. melléklet 3. b) tétel] és 2A023 soroknak [Hitkr. 2. melléklet 3. c) tétel] tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt és jelentős vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást a Számv. tv. rendelkezései alapján kell végrehajtani.

2A03 sor Jutalék és díjeredmény

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamat jellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

2A031 sor Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (Hitkr. 2. melléklet 4. tétel)

A tranzakciós illeték áthárított részét – függetlenül az áthárítás módjától -, mint díj és jutalék bevételt a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek soron kimutatott tételekkel együtt kell szerepeltetni.

2A032 sor Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 5. tétel)

A 2A0311 és a 2A0321 Pénzügyi szolgáltatások jutalékbevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamat jellegűek a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésének megfelelően.

A 2A0312 és a 2A0322 sorok a Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatásokért kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalék- és díjtételeket tartalmazzák a Hitkr. 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (2) bekezdésében foglalt részletezésben és tartalommal.

2A04 sor Pénzügyi műveletek nettó eredménye (Hitkr. 2. melléklet 6. tétel)

Ez a blokk tartalmazza az egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét.

Mivel ebben a blokkban sokféle eredménytípus jelenik meg és a hitelintézetek adózás előtti eredményének több mint fele ebből a jövedelemből származik, az alábbi szignifikáns eredménytípusokra kell megbontani a bevételeket és ráfordításokat:

• realizált, illetve elhatárolt árfolyameredmény (származtatott ügyletek nélkül),

• származtatott ügyletek realizált, illetve elhatárolt eredménye,

• valós értéken történő értékelésből származó értékelési különbözete,

• forgatási célú értékpapírok értékvesztése/értékvesztés visszaírása (csak a befektetési szolgáltatásoknál).

2A041 Egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény

2A0411 Bevételek – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. a) tétel]

2A0412 Ráfordítások – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. b) tétel]

2A042 Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. c) tétel]

2A0422 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. d) tétel]

A 2A04111 és 2A04121 Egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai sorokban a Hitkr. 10 § (10), (11) és (13) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A 2A041111 és 2A041211, illetve 2A041112 és 2A041212 sorokban kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok, illetve a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó (valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén azok törlesztéskor, lejáratakor, bevonásakor, részvénnyé történő átváltásakor) realizált bevételeket és ráfordításokat. A Számv. tv. 84. § és a Hitkr. 10. § (10), bekezdése szerint a realizált árfolyameredmény az eladási érték (névérték) és a könyv szerinti érték nyereség- vagy veszteség jellejű különbözete.

A 2A041113 és 2A041213, illetve 2A041114 és 2A041214 sorokban az értékpapírok vételárában, illetve kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözeteknek az értékpapírok lejáratáig elhatárolt részéből a tárgyidőszakot érintő bevételeket és ráfordításokat tartalmazzák.

A 2A041115 és 2A041215 sorokban a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni a Hitkr. 15. § (4) bekezdés szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdése figyelembevételével. Ennek megfelelően értékesítési nyereségként az eladási értéknek a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a vásárolt követelésnek a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része számolható el. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásként a 2A0821 Értékvesztés visszaírása követelések után soron kell elszámolni. Vásárolt követelések leírásakor a könyv szerinti érték összegében veszteség keletkezik, amelyet a 2A041215 sorban kell kimutatni.

A 2A041116 és 2A041216, illetve a 2A04111 és 2A041217 sorokban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs (marge) és konverziós nyereséget és veszteséget, illetve a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 2A041118 sor a tárgyévben megtérült hitelezési veszteségek összegét tartalmazza.

A 2A041119 és 2A041218 Egyéb sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10), (11) és (13) bekezdése szerint az egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el.

2A04112, 2A04122 Származtatott ügyletek

Két típusú eredményt kell ezekben a sorokban feltüntetni a Hitkr. 10. § (11) bekezdése szerint:

• a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, továbbá

• a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként.

2A04113, 2A04123 Értékelési különbözet

A Hitkr. 9/B. § (6)-(8) bekezdése szerint a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját és vásárolt követelések, és a (14) bekezdésében foglalt értékpapír kölcsön miatt fennálló kötelezettségek és a hozzájuk kapcsolódó származtatott ügyletek valós értékelése során elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban felsorolt részletezésben és módon.

2A042 sor Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek (kereskedési célú tevékenységek) eredménytételeit tartalmazza a Hitkr. 11. § (1) bekezdése szerint.

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A042141 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A04211 és 2A04212 sorokra a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja első részében foglaltak az irányadók.

A 2A042111 és 2A042211 sorokon az értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell kimutatni.

A 2A042111 soron kell kimutatni a valós értékelés alá eső kamatozó értékpapírok kamatának aktív időbeli elhatárolását, a valós értékelés értékelési különbözetétől elkülönítetten.

A 2A042112 és 2A042212 Egyéb sorokon az egyéb kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (származtatott ügyletek kivételével) realizált (vagy várhatóan realizálódó) ügyleteinek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni.

A 2A04212 Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása és a 2A04222 Forgatási célú értékpapírok értékvesztése sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni. Évközi visszaírás esetén a 2A04222 sor értékét kell csökkenteni.

A 2A04213 és a 2A04223 Származtatott ügyletek soron a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint egyrészt

• a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét kell kimutatni (fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra),

• másrészt itt kerül elszámolásra a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként.

A Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét – jellegétől függően –bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A Hitkr. 9/C. § (11) bekezdése szerinti ügyleteknél ez a módszer nem alkalmazható.

A 2A042133 és a 2A04224 Értékelési különbözet sorok tartalma és annak alábontása egyrészt a Hitkr. 11. § (12) bekezdésen alapul, másrészt itt kell kimutatni a Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek hátralévő kamatkülönbözeteinek figyelembevételével meghatározott valós értékelési különbözetet – jellegétől függően – bevételként vagy ráfordításként.

A 2A05 Egyéb eredmény (a Hitkr. 2. melléklet függőleges tagolású Eredménykimutatás I. 7. és 10. tételeinek az egyenlege)

A 2A051 Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (Hitkr. 2. melléklet 7. tétel) és 2A052 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből sorokat (Hitkr. 2. melléklet 10. tétel) meg kell bontani a

2A0511 Bevételek – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 7. a) tétel]

2A0521 Ráfordítások – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 10. a) tétel]

2A0512 Egyéb bevétel [Hitkr. 2. melléklet 7. b) tétel]

2A0522 Egyéb ráfordítás [Hitkr. 2. melléklet 10. b) tétel]

sorokra a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal.

A 2A0511 és 2A0521 sorokon belül elkülönítetten kell kimutatni a lízingbe adott eszközök eredményét, a 2A05111 soron a lízingbe adott eszközök kamat és ÁFA nélküli értékét, a 2A05211 soron a lízingbe adott eszközök könyv szerinti értékét.

A 2A05112 és 2A05212 sorokon a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közé nem tartozó – eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett – tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között [Hitkr. 11. § (3) bekezdés].

A 2A0512 és 2A0522 Egyéb bevételek és ráfordítások sorokon belül tételesen ki kell mutatni:

a 2A05121 és 2A052201 sorokon a Saját követelés értékesítés bevételét és a Saját követelés könyv szerinti értékét leíráskor, értékesítéskor a Hitkr. 15. § (3) bekezdése szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével;

a 2A05122 és 2A052202 sorokon a saját készletértékesítés, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredmény-elszámolását;

a 2A052203 soron az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása miatti ráfordításokat a Számv. tv. 53. §-a szerint;

a 2A05123, illetve 2A052204 sorokon a saját készletek értékvesztését, illetve annak visszaírását kell kimutatni. Évközi visszaírás esetén a 2A052204 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05124 és 2A052205 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésekor elszámolt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni;

a 2A05125 és 2A052206 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni a Hitkr. 13. § (4) bekezdése szerint. Évközi visszaírás esetén a 2A052206 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05126, 2A05127, 2A052207, 2A052208 sorokon az Egyéb céltartalékok, azon belül elkülönítetten a származtatott ügyletek céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását kell bemutatni. A származtatott ügyletek egyéb céltartaléka a piaci és a kötési érték különbözetét tartalmazza a nem valós értékelés alá eső, nem fedezeti célú ügyletek esetében, beleértve az opciót. Ebbe a kategóriába sorolandók a Számv. tv. 41. §-a szerint képzett céltartalékok, amelyek nem a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő tevékenységeihez kapcsolódnak, így például végkielégítés, amelyre a fedezet még nem áll rendelkezésre, vagy a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. átszervezési költségekre) képzett céltartalékok).

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók soron kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó) értékét. A hitelintézet által fizetett (fizetendő) tranzakciós illetéket is itt kell kimutatni, a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelően. Ennek összegét a tájékoztató adatok között külön is fel kell tüntetni.

A 2A05128 és 2A052210 Egyéb sorokban a külön soron nem kiemelt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni. A jelentősebb tételek a következők:

• a Különadó tv. 4. §-a alapján a hitelintézetek által fizetendő járadékok, a 4/A. §-a szerint a pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó összege és a 4/B §-a szerint a hitelintézetek által fizetendő hitelintézeti különadó összege;

• adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegek és ezek utólagos megtérülése;

• kapott és kifizetett (fizetendő) bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, káreseményhez kapcsolódó kapott összegek, amelyek nem tartoznak az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai közé;

• cégvásárlás esetén a Számv. tv. 45. §-a szerint halasztott bevételként kimutatott negatív üzleti vagy cégértéknek az egyéb bevételekkel szembeni megszüntetése (a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult);

• A Magyar Export-Import Bank Zrt. által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összege egyéb bevételként, a kötött segélyhitel követelés – névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő – adományelem része egyéb ráfordításként;

A 2A052210 Egyéb soron az 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott támogatások közül az a) és b) pont szerinti támogatások központi költségvetéstől igényelt (járó) összegét a Hitkr. 11. § (7a) bekezdése alapján hitelezési veszteség megtérüléseként, azaz csökkentő tételként, negatív előjellel kell kimutatni.

A 2A0522101 sorban külön ki kell emelni a pénzügyi szervezetek különadójának és – az évközi auditált jelentés, valamint a decemberre vonatkozó jelentés kivételével - az év közben kimutatott hitelintézeti különadónak az összegét.

2A06 Általános igazgatási költségek (Hitkr. 2. melléklet 8. tétel)

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget. Az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek [Ha a hitelintézet a saját teljesítményű eszközeit aktiválja, az aktivált előállítási költségek (közvetlen önköltség) az eredménykimutatásban, az általános igazgatási költségek között már nem szerepelnek az alábbi könyvelési lépések eredőjeként: 1. Növeli az általános igazgatási költségeket a Saját előállítású eszközök előállítási költségeinek elszámolása a felmerüléskor (Tartozik: 5… számlák, Követel: 4… számlák). 2. A saját előállítású eszközök aktiválásakor csökken az általános igazgatási költségek az elszámolt előállítási költségekkel azonos értékben, mivel a Saját előállítású eszközök állományba vételét (Tartozik: 13… számlák) az 5-ös számlaosztályon belüli Aktivált saját teljesítmények értéke számlával szemben (Követel: 58 … számlák) kell végrehajtani a számviteli szabályoknak megfelelően.]

A 2A061 Személyi jellegű ráfordítások [Hitkr. 2. melléklet 8. a) tétel] soron belül elkülönítetten kell kimutatni a bérköltségeket (2A0611) [Hitkr. 2. melléklet 8. aa) tétel], a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (2A0612) (Hitkr. 2. melléklet 8. ab) tétel) és a bérjárulékokat (2A0613) [Hitkr. 2. melléklet 8. ac) tétel].

A 2A062 Egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) soron [Hitkr. 2. melléklet 8. b) tétel] belül részletezni kell a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket.

A 2A0625 Egyéb soron a máshol nem nevesített költségeket kell szerepeltetni.

2A07 Értékcsökkenési leírások (Hitkr. 2. melléklet 9. tétel)

Ez a tételcsoport az immateriális javak, tárgyi eszközök után – a számviteli szabályok szerint – költségként elszámolt terv szerinti és azonnal elszámolható értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

2A08 Értékvesztés és kockázati céltartalékképzés változása (Hitkr. 2. melléklet 11., 12., 12/A, 13., 14. tétel)

A Hitkr. 11. § (8) és (9) bekezdése szerint ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni.

2A09 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (Hitkr. 2. melléklet 15. tétel)

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét – nyereségét, illetve veszteségét – mutatja.

Ebből:

PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A091= 2A011-2A012+2A02+2A031-2A032+2A04+2A0512-2A0522-2A06-2A07-2A08

NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A092= 2A0511-2A0521

2A10 Rendkívüli eredmény (Hitkr. 2. melléklet 18. tétel)

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősíthető – szerződésmódosítás alapján – elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét. A rendkívüli bevételek és ráfordítások között jelennek meg többek között az ellentételezés nélküli tartozásátvállalások, a térítés nélküli (visszaadási kötelezettség nélküli) eszköz átadások vagy átvételek, a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak, a visszafizetési kötelezettség nélküli végleges pénzátadások [a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés c) pontja kivételével] miatti eredményelszámolások.

Ha a hitelintézet saját választása alapján a hatályos Számv. tv. rendelkezéseit alkalmazza, azaz a 2015. év végéig rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordításként elszámolt és bemutatott tételeket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei és pénzügyi műveletek ráfordításai között mutatja ki, akkor a 2A10 sort és annak részletező sorait nem tölti.

2A11 Adózás előtti eredmény (Hitkr. 2. melléklet 19. tétel)

Ez a sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét, azaz a Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének és a Rendkívüli eredménynek az összegét.

2A12 Adófizetési kötelezettség (Év közben adóelőleg) (Hitkr. 2. melléklet 20. tétel)

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét.

Az évközi auditált jelentésben az adófizetési kötelezettséget és a hitelintézeti különadót ugyanilyen módon kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét az alábbiak szerint:

2A121 Hitelintézeti különadó

Év közben – az évközi auditált jelentés kivételével – ebben a sorban csak decemberre vonatkozóan kell jelenteni a jelentésben a hitelintézeti különadót, a Különadó tv. 4/B. §-a szerint. Ekkor még a hitelintézeti különadó az előzetes adózás előtti eredmény alapján számítandó. Az év végi auditált jelentésben a hitelintézeti különadót a Különadó tv. 4/B. § (4) bekezdésének megfelelően szintén ezen a soron kell szerepeltetni, de már az auditált eredmény alapján számolva. Amennyiben a hitelintézet a számviteli eredménykimutatásban már év közben kimutatja a hitelintézeti különadót, ennek hatását év közben a felügyeleti eredménykimutatásban a 2A0522101 Pénzügyi szervezetek különadója sorban kell jelenteni. Így a decemberre vonatkozó jelentés, az évközi auditált jelentés és az év végi auditált jelentés kivételével a sor értéke 0 (nulla).

2A13 Adózott eredmény (Hitkr. 2. melléklet 21. tétel)

A sor tartalmában csak az auditált év végi jelentésben egyezik meg a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával, tekintettel a felügyeleti eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű az év végi adófeltöltési kötelezettség és a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

2A14 sor Általános tartalék felhasználása (Hitkr. 2. melléklet 22. tétel)

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét, valamint az általános tartaléknak – a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét.

2A17 sor Tárgyévi eredmény (Hitkr. 2. melléklet 23. tétel)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie az 1B Felügyeleti mérleg (Források) tábla 1B97 Tárgyévi eredmény során jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdésének megfelelően havonta lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően a jogszabály által előírt tartalékokat el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a tárgyévi eredményt.

Tájékoztató adat

2A18 Évközi számított adófizetési kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni a számított adófizetési kötelezettség összegét. Az adóalap korrekciós tételek hatását és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőket figyelembe lehet venni. A január 1-jétől halmozott érték [b) oszlop] minden negyedév végén megegyezik a 2C kódú tábla 2C81 sor c) oszlopában szereplő értékkel.

2A2 Fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók sorból kiemelten itt kell jelenteni a fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték összegét.

2A3 Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék

Itt kell szerepeltetni a közgyűlés által a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

1.6. 2C Eredményadatok részletezése

A tábla a 2A Eredménykimutatás egyes kiemelt jelentőségű, vagy számvitelileg összetettebb soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, részletező adatokat.

A tábla oszlopai

Ha az ügylet eredményének összetevői tisztán bevételi vagy ráfordítás tételek, akkor az a) Bevétel vagy Ráfordítás oszlopban kell az adatot kimutatni.

Ha az eredménytípusokat az ügylet futamidején átívelő teljes összegükben az állomány bruttó és a nettó értékének különbözeteként lehet meghatározni, akkor a b) Bruttó vagy teljes érték oszlopban a 1AB Felügyeleti mérleg szerinti bruttó értéket kell megadni. A Teljes érték a 2C101, 2C102 sorokra értelmezendő, ahol a Bruttó fogalom számvitelileg nem értelmezhető. A c) Könyv szerinti (nettó) érték oszlopban az 1AN Felügyeleti mérleg szerinti nettó értékeket kell kimutatni.

A tábla sorai

2C1 Hitelezési veszteség

A hitelezési veszteség (2C101 sor) a befolyt ellenérték és kintlévőség bruttó értékének különbözete.

A hitelintézet a várható hitelezési vesztesége fedezetére értékvesztést vagy céltartalékot képez (2C102) és ezzel csökkenti a nemteljesítés bekövetkezésének évét terhelő veszteséget.

A 2C11-2C15 részletező sorokban a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlannak minősített saját és vásárolt követelések – beleértve a Hitkr. 2. § 29. pontja szerint a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követeléseket is – leírása vagy értékesítése, valamint a Számv. tv. 81. §-a szerint behajthatatlannak nem minősíthető követelések térítés nélküli elengedése miatti teljes hitelezési veszteség összegét bontják összetevőkre az eredménykimutatás egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások soraihoz kapcsolódóan.

A 2C102 sorban a tábla 1. pontjában érintett állományokra képzett, a leírást, végleges értékesítést, vagy elengedést megelőzően az előző évek eredményéből vagy tárgyévben képzett értékvesztés teljes összegét kell kimutatni.

A további adatok megadására a Hitkr. 11. § (7) bekezdése és a 15. § (3)-(5) bekezdése vonatkozik.

A 2C11 és 2C13 sorban a Behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelésekből a leírt vagy véglegesen eladott állomány leírás vagy értékesítés előtti bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt vagy véglegesen eladott összes tőkekövetelések (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) bruttó [b) oszlop] és nettó értékét [c) oszlop] Nem pénzügyi vállalatok, Háztartások, Külföld és Egyéb szektorbontásban kell részletezni a 2C111-2C114, illetve a 2C131-2C134 sorokban. Az eladott követelésekhez kapcsolódó, a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni a többszörös számbavétel elkerülése érdekében. A 2C111–114 és 2C131-134 részletező sorok nem tartalmazhatják az ezen szektorokhoz kapcsolódó kamat és kamat jellegű követeléseket. Ezeket a kamatköveteléseket összevontan a 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron kell jelenteni.

A 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett lejárt kamat- és kamat jellegű jutalék összegét.

A 2C12, 2C14 sorokban a Véglegesen eladott, behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelések eladási értékét kell kimutatni.

Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat- és kamat jellegű jutalékkövetelések összegét.

A 2C15 soron a Behajthatatlannak nem minősíthető, elengedett követelések bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az elengedett kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva és külön a kamatot, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből.

A 2C1 Hitelezési veszteség szakaszban a devizahitelesek védelme érdekében hozott, a devizakölcsöntv.-ben foglalt kormányzati intézkedésekből származó hitelezési veszteséget nem kell kimutatni.

2C2 Saját érdekeltségnek véglegesen eladott kihelyezések

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell bruttó értéken és könyv szerinti nettó értéken [2C21 sor b) és c) oszlop), illetve eladási értéken [2C22 sor b) oszlop] kimutatni (január 1-jétől a tárgyhó végéig), amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

2C3 Befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal kötött ügyletek eredménye

A kimutatás célja a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerint befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal – ezen belül a kapcsolt vállalkozásokkal – lebonyolított ügyletek, tranzakciók és egyéb műveletek jövedelemáramlásainak kimutatása. A táblaszakasz a hitelintézet kétirányú (tulajdonosi és befektetési) – és az átlagos piacitól eltérő kockázatú – kapcsolatából származó eredményét emeli ki az összes kamat és kamat jellegű, továbbá nem kamat jellegű eredményéből.

[A kapcsolt vállalkozás a Számv. tv. szerint meghatározott fogalom.]

2C31 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C311) és ráfordításokat (2C312), amelyeknek a hitelintézet egyszerre tulajdona és ügyfele és a vállalkozás a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A tulajdonosi kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C31111 és 2C31211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C31121 és 2C31221).

2C32 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C321) és ráfordításokat (2C322), amelyekkel a hitelintézet egyszerre tulajdonosi és ügyfélkapcsolatban van és hitelintézet a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A befektetési kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C32111 és 2C32211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C32121 és 2C32221).

2C4 Bevételek értékpapírokból-osztalék

A 2C41 és 2C42 sorokban az eredménykimutatás 2A02 Bevételek értékpapírokból-osztalék sorának összesen adatait kell részletezni belföldiektől és külföldiektől kapott (járó) osztalékbevételek bontásban.

2C5 Kamattámogatások

A 2C5 részletező soraiban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben nevesített kamattámogatásokat kell kimutatni, eredményszemléletben. Az adatszolgáltatásnak nem részei a jogosultak által közvetlenül (nem hitelintézeten keresztül) igénybevett támogatások (pl. fiatalok otthonteremtési támogatása).

A 2C51 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C52 Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C53 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C54 Lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C55 Kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 22. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

2C6 Kamat jellegű bevételek és ráfordítások

A 2C6 sor alábontó sorai az eredménykimutatás 2A011 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek és 2A012 Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások kamat jellegű tételeinek nem teljeskörű részletezésére szolgál.

A 2C61 Rendelkezésre-tartási díjbevételek sorban azok a tételek jelennek meg, amelyeket az ügyfél fizet a hitelszerződésben meghatározott hitelkeretnek a hitelintézet által rendelkezésre tartott, az ügyfél által igénybe nem vett része után a rendelkezésre tartási időszakra vonatkozóan. http://www.bankihitel.hu/?us=fogalomtar&id=381

A 2C62 Kezelési költség sorban a szerződéskötésért és a hitel kezeléséért felszámított – általában egyszeri – költség összegeket (ún. adminisztrációs díjat vagy költségáltalányt) kell kimutatni.

A 2C63 Egyéb, hitelezéssel összefüggő bevételek sor jellemzően a hitelszerződés futamidő alatti módosításáért felszámított – számos esetben egyszeri – díjtételeket tartalmazza, így többek között a hitelkeret-beállítási díjat, hitelfolyósítási díjat, a szerződésmódosítási díjat, előtörlesztési díjat.

(A hitelnyújtással, illetve hitelfelvétellel összefüggésben felmerült egyéb díjakat, így különösen a hitelbírálati díjat, garanciadíjat, ügynöki jutalékot a pénzügyi szolgáltatások eredménytételei között, a földhivatali eljárási díjat, felszólító levél díját, közjegyzői díjat általános igazgatási költségek között, egyéb igazgatási költségként kell elszámolni. Ha az ilyen címen kifizetett díjakat a pénzügyi intézmény az ügyfél felé tovább felszámítja a pénzügyi szolgáltatási díjakba beépítve, akkor az így felszámított díjbevételek egyéb pénzügyi szolgáltatási díjbevételnek minősülnek.)

A 2C64 Faktoring és váltóleszámítolás díj- és kamatbevétele sor tartalma Hitkr. 10. § (3) bekezdése és 17. § (5)-(9) bekezdése szerint a váltóleszámítolási díj, illetve faktorálási díj, amely egyrészt a faktordíj (a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontált kamat összege), a másrészt a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség.

A 2C65 Kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után kapott kezelési költség sorba a Hitkr. 10. § (2) bekezdés i) pontjának megfelelően a kamatmentes hitel kezelési költségét kamat jellegű bevételként kell elszámolni, ha az üzletszabályzat szerint annak tartalma kamat. Ide sorolható a kamatmentes dolgozói hitel kezelési költsége is.

A 2C66 Értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díjak és a 2C67 Értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díjak sorban a Hitkr. 16. § (6) bekezdés a) pont ad) alpontja és b) pont bd) alpontja szerinti eredménytételeket kell kimutatni egyéb pénzügyi, vagy befektetési szolgáltatási eredménytételként.

A 2C68 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés bevétele és a 2C69 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés ráfordítása sorban a Hitkr. 10. § (7) bekezdése szerinti eredménytételeket kell kimutatni a jogszabályban leírt elszámolási módon.

2C7 Közvetített szolgáltatások

A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg.

A 2C71 Bevételek soron azokat a hitelintézetnek járó (pl. az ügyfélnek, ügynöknek) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó ráfordítást számolt el a hitelintézet.

A 2C72 Ráfordítások soron azokat a hitelintézetet terhelő (pl. az anyavállalatnak) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó bevételt számolt el a hitelintézet.

2C8 Egyéb tájékoztató adatok

A 2C81-2C84 sor alábontó sorai a társasági adóra vonatkoznak, a hitelintézeti különadóra nem.

2C81 Adófizetési kötelezettség korrekciós és módosító tényezők figyelembevételével

A 2C81 sor c) oszlopban kell kimutatni a 2A12 sorból a társasági adó fizetési kötelezettségnek az adóalap korrekciós tételek hatásával és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőkkel növelt, illetve csökkentett összegét.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség hitelintézeti különadót nem tartalmazó összegével.

2C82 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor:

Év közben a Hitkr. 12. § (2) bekezdése alapján az eredménykimutatásban elszámolt tárgyévi bevétel, ráfordítás és költségadatok egyenlege alapján számított várható társasági adó összegét kell szerepeltetni. A várható (számított) társasági adó a tárgy negyedév végéig halmozott adózás előtti eredményből a mindenkori adókulcsokkal számított adófizetési kötelezettséget jelenti. Ha az adózás előtti eredmény negatív, akkor az adófizetési kötelezettség értéke nulla.

Ha a hitelintézet a társasági adófizetési kötelezettséget nem az általános szabályok szerint, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum adó szabályai [Tao. tv. 6. § (7) és (8) bekezdése] szerint állapítja meg, az előzetes számításoknál a minimumadót meg kell határoznia és a két módszerrel számított adó közül a magasabb értéket kell az eredménykimutatásban megjelenítenie.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – a társasági adótörvény előírásai szerint végrehajtott előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell, azzal az eltéréssel, hogy a hitelintézeti különadót nem kell beszámítani.

2C83 Adóalap korrekciós tételek hatása és 2C84 Egyéb, az adófizetési kötelezettséget módosító tényezők sorokban a hitelintézeti különadón kívüli, a fizetendő társasági adóban érvényesíthető vagy érvényesített, adóalap-növelő vagy csökkentő korrekciók hatását és egyéb módosításokat kell kimutatni.

Az évközi adatszolgáltatásokban csak az ismert és a hitelintézet gazdasági helyzetének megítélését lényegesen meghatározó adóalap korrekciókat kell figyelembe venni. Lényegesnek minősíthető az egyedi adókorrekció kimutatásának szükségessége, ha az az adózás előtti eredmény 20 %-át meghaladja.

Az év végi előzetes, még nem auditált jelentésekben a már ismert és számszerűsített adókorrekciókat kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben az adóbevallás szerinti értékeket kell megjeleníteni.

A 2C85 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor az adóhatósággal szemben ténylegesen fennálló adókövetelést (visszatérítendő adót) vagy adókötelezettséget (adótartozást) tartalmazza. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül, a visszatérítendő adót negatív előjellel kell szerepeltetni. A sor a hitelintézeti különadóból származó adókövetelést, vagy adótartozást is tartalmazza.

A 2C9 Terven felüli értékcsökkenés szakaszban az immateriális javakra, illetve tárgyi eszközökre terven felül elszámolt értékcsökkenés adatokat kell szolgáltatni.

1.7. 3J1 Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek – Értékpapírok értékelési adatai

Ebben a táblában a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell jelentenie az értékpapírokra vonatkozó adatokat forgatási és befektetési célú bontásban.

A jelentés tartalmilag a mérleg eszköz oldalán lévő 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 1AB3 Tulajdoni részesedések és 1AB6 Vagyoni érdekeltségek sorain könyv szerinti értéken jelentett értékpapír állományokat tartalmazza, de a hitelintézet által követett számviteli értékelési eljárásoknak megfelelő értéken és a prudenciális jogszabályokban [CRR harmadik rész I. cím 3. fejezet (Kereskedési könyv)] lefektetett értékelési szabályok szerint.

A táblában mindazokat az értékpapírokat, jogokat megtestesítő okiratokat is számba kell venni, amelyeket a Számv. tv. értelmében értékpapírnak kell tekinteni olyan, de, amelyek más törvény (pl. a Tpt.) értelmében nem minősülnek értékpapírnak (így különösen az üzletrész). Ennek alapján a felügyeleti mérleg 1AB6 Vagyoni érdekeltségek között nem értékpapírként nyilvántartott, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket is fel kell tüntetni a táblában.

A jogszabályok instrumentum-típusokra vonatkozó terminológiája nem azonos. A számvitel és a statisztika – noha nem teljesen egybevágó tartalommal, de – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmakat használja, a kereskedési könyvi szabályozás a kötvények, illetve részvények és egyéb értékpapírok megkülönböztetést. Ebben a táblában a a kereskedési szándékkal tartott értékpapíroknál a CRR szerinti piaci értéket is jelenteni kell, az instrumentumok megnevezése az egyértelmű beazonosítás érdekében. Egyéb állományok esetében a számviteli fogalmak találhatóak a megnevezés rovatban. Azokban az esetekben, amikor a statisztikai mérleg fogalma eltér a számviteli besorolástól (mint pl. a zárt végű ingatlanalap befektetési jegye esetében, amely határozott idejű alap jegyeként a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül), ebben a táblában minden esetben a számviteli besorolás alkalmazása szükséges, tehát az adott értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell szerepeltetni. Azokat az értékpapírokat, amelyek lejárattal rendelkeznek, de sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. kockázati tőkealap jegye, szintén az Egyéb értékpapírok között kell kimutatni.

A magyar állampapírokat minden esetben külön soron kell szerepeltetni. Az állampapírok körét a Tpt.-nek megfelelően kell értelmezni, ennek megfelelően a magyar állampapírok közé sorolandók az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is.

A tábla sorai

A forgatási célú értékpapírokon belül meg kell különböztetni a kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát, amelyeket a számviteli értékelési szabályoknak megfelelő értéken, és a CRR szerinti értéken (piaci érték) is jelenteni kell (3J1114, 3J1124 sorok). A kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát tovább kell bontani a saját kezelésű (3J111 sorok), és a portfóliókezelésbe adott állományok (3J112 sorok) elkülönítése érdekében, ahol az értékpapírok értékelését a portfóliókezelő végzi.

A 3J113 Nem kereskedési szándékkal tartott forgatási célú értékpapírok sorokon azokat az eredeti lejárat szerint rövid – legfeljebb egy éves – lejáratú értékpapírokat (pl. DKJ) kell szerepeltetni, amelyeket a számviteli kimutatásokban forgatási célúnak kell besorolni, de nem a CRR szerinti kereskedési szándékkal, hanem a kereskedési szabályzat alapján lejáratig tartanak. A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek ezeken a sorokon kell szerepeltetniük a forgatási célú hitel- és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát. A 3J1133 Részvények és egyéb értékpapírok sorokon olyan értékpapírok szerepelhetnek, amelyek sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. részvények, kockázati tőkealap jegye.

A 3J12 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírokat, közöttük azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a részvények és egyéb értékpapírok sorokban (a 3J1231 és 3J1232) kell kimutatni.

1.8. C12H – Mérlegen kívüli tételek – Függő és jövőbeni kötelezettségek

A hitelintézetek mérlegen kívüli tételeinek (nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek) felmérése a hitelintézet tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából. A táblában a hagyományos értékpapírosításból eredő mérlegen kívüli kötelezettségeket is be kell mutatni.

A tábla kitöltésénél az alkalmazott számviteli szabályok rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A táblában a mérlegen kívüli kötelezettségek két részre bomlanak aszerint, hogy az ügylet hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem. Az első esetben a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik, míg hitelezési kockázatot nem hordozó tétel esetén veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

A hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségek esetén a mérleg-egyenértékesítési tényező szerinti bontás a jövőbeni esemény bekövetkezésének, vagy a szerződés teljesítésének kockázatát, azaz az eszköztétel keletkezésének valószínűségét tükrözi.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek) számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni forint, euro és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és g) oszlopban, a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási (szerződési) értéket az f) oszlopban kell szerepeltetni. A h) oszlopban szereplő érték valós értékelés alkalmazása esetén az ügylet valós értékét mutatja, ahol az releváns. Egyéb esetekben az oszlopban szereplő érték megegyezik az f) oszlopban kimutatott nettó értékkel.

A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a kötelezettségvállalást Hitkr. 20. §-a szerinti értékeken kell kimutatni.

Nem valódi penziós ügyleteknél, szállításos repó ügyleteknél az ügyletbe vont eszköz, értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a „pénz oldalt”) kell kötelezettségként kimutatni.

A tábla sorai

1 Hitelezési és partnerkockázattal rendelkező ügyletek:

– A 100 %-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek a következő kockázati csoportokban felsorolt tételek kivételével

A C12H114 sor a nem valódi penziós ügyleteket tartalmazza, beleértve a szállításos repó ügyleteket is. A C12H118 Egyéb tételek sorban minden teljes kockázatú ügyletet be kell sorolni, amely a szakaszban nevesítetten nem szerepel, így a betételhelyezésre vonatkozó határidős megállapodásokat (forward deposit) is.

– A 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

Itt jelentendők a CRR 166. cikk (8) bekezdés d) pontjában leírt feltételeknek megfelelő hitelkeretek, rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére szolgáló rulírozó hitel-megállapodások (note issuance facilities, NIF), valamint rövid lejáratú pénzpiaci eszközök jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre szolgáló középtávú rulírozó megállapodások (revolving underwriting facilities, RUF).

– az 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H134 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja.

– a 20%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H145 sor tartalma: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. A C12H144 sorban kell jelenteni az áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket [CRR 166. cikk (8) bekezdés b) pont].

– a 0%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H151 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.

Az SA hitelintézetek esetében üresen maradnak a csak IRB hitelintézetekre érvényes sorok (így például a 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek).

Az AIRB hitelintézeteknek a kitettségek kockázati súly szerinti besorolásánál a megadott kockázati súly %-okat felülről korlátos sávhatároknak kell tekinteniük, amelybe az adott sávba eső tételeket be kell sorolniuk (pl. 21-50% közötti saját CCF esetén a C12H13 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek soron kell jelenteni).

2 Hitelezési kockázattal nem rendelkező függő és jövőbeni kötelezettségvállalások

– a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek perértéken,

– a portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőke- vagy hozamígéret, valamint tőke- vagy hozamgarancia aktuális eszközértéken,

– a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott opciós ügyletek az ott megadott bontásban és értéken,

– a kötési napon mérleg alatt nyilvántartásba vett, de mérlegben értéknapon könyvelt azonnali ügyletek az azonnali ügylet tárgyának (bázisdevizájának, vagy az értékpapírnak) forintban vagy az ügylet másik devizájában mért piaci és kötési értéke különbözetének összegében.

A tábla nem tartalmazza a Hitkr. 20. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában leírt tételeket, azaz a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket.

1.9. 8C Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás

A táblában szereplő információ utal a hitelintézet minősítési gyakorlatára és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) Értékvesztés képzése – Minősítés miatt oszlopban az állomány minősítésének negatív irányú változása miatti, a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A c) Értékvesztés képzése – Egyéb ok miatt közé kell sorolni az árfolyamveszteség hatásán túl például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést. A c) oszlopban szereplő egyéb tételek közül a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt elszámolt árfolyamveszteség értékét a tábla q) „Árfolyamveszteség (kiemelés „c” oszlopból)” oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A d)-i) Értékvesztés visszaírása oszlopban el kell különíteni, és külön oszlopban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni [d)-f) oszlop], illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli [g) és i) oszlop].

Az értékvesztés visszaírásánál el kell különíteni

• a minősítés javulása miatti értékvesztés-visszaírást [d) és g) oszlop],

• az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés-visszaírást: ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés könyv szerinti értékén túl befolyt összeget értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. [értékvesztés-visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék, Hitkr. 9. § (18) bek.]. [e) és h) oszlop], illetve

• az egyéb ok miatt elszámolt értékvesztés-visszaírást [f) és i) oszlop].

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása – Egyéb ok miatt oszlopban kell szerepeltetni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés-visszaírást. Továbbá ide kell sorolni az átértékelési hatáson túlmenően az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók.

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása – Egyéb ok miatt oszlopból az árfolyamnyereségek együttes összegét tájékoztató adatként a p) Árfolyamnyereség (kiemelve az f) és i)oszlopból) oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A j)-l) Értékvesztés felhasználás oszlopban kell szerepeltetni a követelés értékesítés, leírás és elengedés miatt felhasznált, kivezetett, azaz a követelés bruttó könyv szerinti értékével összevezetett értékvesztés állományt. A j) oszlop kitöltésére a Hitkr 15. § (3) és (4) bekezdése az irányadó, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével.

Az m) oszlopban az egyes sorok közötti átsorolásokból fakadó értékvesztés változást kell szerepeltetni. Ennek megfelelően itt kell előjelhelyesen feltüntetni a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó ügyfél méret szerinti, azaz KKV besorolás változás miatti értékvesztés változás összegét (pl. mikrovállalkozásból kisvállalkozás, középvállalkozásból nagyvállalkozás lesz).

Az n) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások és felhasználások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások és felhasználások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az o) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés tárgyévi záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

A p) és q) oszlopban kell a c), f) és i) Egyéb ok miatt oszlopból kiemelten szerepeltetni azokat az árfolyamváltozásból adódó veszteség-, illetve nyereségösszegeket, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt a Hitkr. értelmében árfolyamnyereségként vagy -veszteségként kerülnek elszámolásra.

A tábla sorai

A tábla tartalmazza a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerint minősített eszközökre képzett értékvesztést, valamint a számviteli szabályok szerint az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztést.

Ennek megfelelően a 8C1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sor tartalmazza az ÁHT értékpapírok (beleértve az önkormányzati kötvények) értékvesztését is.

A 8C4 Egyéb követelések sor a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések (1AB7), az aktív kamatelhatárolások (1AB8) és az 1C731 soron szereplő egyéb aktív időbeli elhatárolással csökkentett „aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolások” (1AB911) után képzett értékvesztés változását tartalmazza.

A 8C5 Egyéb eszközök sor tartalma: az 1AB6 Vagyoni érdekeltségek és az 1AB92 Saját eszközök után elszámolt értékvesztés összege.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801 kódú táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

1.10. 8D Céltartalék változása

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok mellett a tábla tartalmazza a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt céltartalékok összegét is.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg fordulónapján) megképzendő céltartalékok összegének már a december 31-re vonatkozó előzetes mérlegadatokban is szerepelni kell.

Ebből kiemelten a c) oszlopban kell feltüntetni a deviza árfolyamváltozás miatt képzett céltartalék összegét.

A d) oszlopban a céltartalék-állomány csökkenését jelentő visszaírást (felhasználást és felhasználást) kell szerepeltetni, míg ebből kiemelten az e) és f) oszlopban a céltartalék-felhasználást kell jelenteni. Az e) oszlop szerinti, értékvesztéshez való céltartalék felhasználás kizárólag az általános kockázati céltartalék tekintetében értelmezhető, mert a mérlegen kívüli tételek utáni kockázati céltartalék az adott tétel megszűnésekor kerül jellemzően felhasználásra.

Ha a peres ügyből, garanciából, kezességből, hitelkeretből eszköztétel válik, és az eszközre értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor az értékvesztés összegéig a céltartalékot a felhasználás oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztés összegét meghaladó céltartalékot azonban fel kell szabadítani.

A j) Záró állomány oszlopban a céltartalék nyitó állományának és a céltartalék változásának összegzése kerül. A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A tábla sorai

8D1 Céltartalékok összesen sorban a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó, a minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok állománya a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt egyéb céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok összege szerepel.

A 8D11, 8D12 és 8D13 soron kell szerepeltetni a hitelnyújtási elkötelezettségekre, a pénzügyi garanciavállalásokra és az egyéb nyújtott kötelezettségvállalásokra vonatkozó céltartalékokat, melyek fogalma megegyezik az SF1801 kódú táblánál leírtakkal. A peres ügyekre valamint a származtatott ügyletekre képzett céltartalékok (beleértve a kockázati és az egyéb céltartalékot is) változását külön soron kell szerepeltetni.

A származtatott ügyletek céltartaléka sorban kell kimutatni a határidős, opciós és swap ügyletekre képzett céltartalékokat.

A 8D16 Egyéb sorban szerepeltetendők minden egyéb, a fenti sorokban meg nem jelenő céltartalék pl. a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatt képzett céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok.

1.11. 11AC Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

Ez a tábla a szövetkezeti formában működő hitelintézet tagságának és a részjegy állományának tárgynegyedév végi adatait részletezi.

A tábla sorai

11AC21 A teljes valós részjegyállomány összege tárgynegyedév végén (millió forint)

A teljes valós részjegyállomány megállapításánál a befizetett és jegyzett részjegyek állományát a Hpt. és a Ptk. alapján az alábbi változásokat is figyelembe kell venni a vonatkozási időszakban, függetlenül attól, hogy a részjegy állomány növekedése vagy csökkenése a Cégbíróságon bejegyzésre kerül vagy sem:

a) azt a részjegyállomány növekedést, amikor a tag belépési, vagy tőkeemelési nyilatkozatának a Ptk. szerinti elfogadását követően a pénzügyi rendezésre is sor került, illetve

b) azt a részjegyállomány csökkenést, amikor a tagok kilépési, tőkecsökkentési szándéknyilatkozatát a Ptk. szerint a hitelintézet arra hivatott testülete elfogadja, függetlenül a tagot megillető részjegy értékének kifizetésétől (pénzügyi rendezéstől).

A 11AC211 Ebből: Befolyásoló részesedést biztosító teljes valós részjegyállomány tárgynegyedév végén (millió forint) soron a Hpt 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkező részjegytulajdonosok által birtokolt részjegyek összesített értéke jelenik meg.

11AC22 Jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett összege a tárgynegyedév végén (millió forint)

A sorban szereplő érték megegyezik a Felügyeleti mérlegben kimutatott jegyzett tőke összegével.

11AC221 Ebből: a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével tulajdoni részesedése sor azon közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket tartalmazza, amelyeket nem kell figyelembevenni a Szhitv. 17/F. § (2) bekezdés szerinti, egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányadára vonatkozó korlátozás betartásánál.

11AC23 A bejegyzett tőke részeként nyilvántartott részjegyállomány a tárgynegyedév végén (millió forint)

11AC24 Egy db alaprészjegy névértéke (millió forint): a Szhitv. 17/F. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.

A tábla adatait millió forintban, három tizedesre kerekítve kell feltüntetni, beleértve az alaprészjegy névértékét.

A tíz legnagyobb közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkező részjegy tulajdonosra vonatkozóan – a 11AC21 sorral összhangban lévő – adatokat úgy kell megadni, hogy ha valamely tulajdonos (rokonain, cégein, stb. keresztül) közvetlen és közvetett részjegy tulajdonnal is rendelkezik, akkor az általa birtokolt vagy ellenőrzött teljes tulajdoni hányad millió forintban, három tizedesre kerekítve kerüljön kimutatásra.

Közvetett tulajdonlás esetén, ha ’A’ tulajdonos tulajdonrésszel is rendelkezik ’B’ tulajdonos érdekeltégében, a táblában az ’A’ tulajdonos során a saját részjegyet és a közvetett tulajdonlást, a ’B’ tulajdonosnál a saját tulajdonrészt kell megadni.

Közeli hozzátartozók tulajdonlásának kimutatása: ha mindkét személy tulajdonos, a tulajdonrészeket össze kell adni és a két vagy több hozzátartozót egy soron jelenteni. Így kell vizsgálni a minősített befolyásnak minősülő tulajdonlásnak való megfelelést és csökkenő sorrendben felállítani a tulajdonosi sorrendet.

2. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató felügyeleti jelentései

2.1. SF0101 Felügyeleti mérleg ─ Eszközök

A „Készpénz” magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.

A „Számlakövetelések központi bankokkal szemben” közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlege.

Az „Egyéb látra szóló betétek” tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.

„Jegybanki és bankközi betétek”: a számlakövetelésnél és látra szóló betéteknél nem szerepeltetett jegybanki betétek, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.

Az „Előlegek” sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.

A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

„Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések”: értékelési módszerüktől függetlenül a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint a társult vállalkozásokban történt befektetéseket kell jelenteni, az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések ezen a soron nem szerepelhetnek.

Az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” tartalmára az IFRS 5 irányadó.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az „Egyéb eszközök” között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

2.2. SF0102 Felügyeleti mérleg ─ Kötelezettségek

A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.

Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét, felvett hitel vagy kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken . [IFRS 9 4.2.1. bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IFRS 9 2.3. bekezdés c) pontja és 4.2.1. bekezdés d) pontja].

Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott kötelezettségvállalások értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között kell feltüntetni.

Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” emellett tartalmazhatnak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

A „Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmek”-re képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra” képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni.

Az „Adott kötelezettségvállalások és garanciák”-ra képzett céltartalék tartalmazza a kötelezettségvállaláshoz és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetve az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat „Egyéb pénzügyi kötelezettségek”-ként kell jelenteni.

A „Kérésre visszafizetendő tőke” tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az adatszolgáltatónak feltüntetnie azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki azokat a társaság központjával szemben fennálló kötelezettségeit, amelyeket az SF0103 Saját tőke tábla nem tartalmaz. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az „Egyéb kötelezettségek” között kell feltüntetni.

Az „Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek” tartalmára az IFRS 5 irányadó.

2.3. SF0103 Felügyeleti mérleg ─ Saját tőke

Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.

A „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza függetlenül annak számviteli kezelésétől.

A „Jegyzett, de még be nem fizetett tőke” tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.

Az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme” tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

Az „Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a „Jegyzett tőkét” és az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét”.

Az „Egyéb tőke” magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása” sor tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.

Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek hatékonysághiánya” tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezett tétel]” tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezeti instrumentum]” tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [IFRS 9 6.5.3. és 6.5.8. bekezdése].

„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat változásából származó valós érték változás” az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.

A „Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]” tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.

Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.

A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következő tételek valós értékében bekövetkezett halmozott változásait:

a) az opció időértéke, ahol az adott opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásokat elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként [IFRS 9 6.5.15. bekezdése];

b) a forwardszerződés határidős eleme, ahol az adott forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;

c) a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből [IFRS 9 6.5.15. és 6.5.16. bekezdése].

Az „Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor)” az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

Az „Egyéb tartalék” sor tartalmazza a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó nyereség vagy veszteség révén az elmúlt években felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

A „(-) Saját részvények” soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.

2.4. SF02 Felügyeleti eredménykimutatás

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások közé sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a „Kamatbevétel” és „Kamatráfordítások” [„tiszta ár” (nettó ár)] között, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként [„piszkos ár” (bruttó ár)]. A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadna:

„Kamatbevételek”;

„Kamatráfordítások”;

„Osztalékbevétel”;

„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség, nettó”;

„Módosítás miatti nyereség/ (-) veszteség, nettó”;

„Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása”.

Tiszta ár alkalmazása esetén a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások megjelenítése érdekében a „Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza a „kereskedési céllal tartott” kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, számviteli szempontból azonban nem.

Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [IFRS 9 6.7. bekezdése].

Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevételek. Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” és a „Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” tartalmazza a „fedezeti elszámolások” kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár alkalmazása esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként és azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta ár alkalmazása esetén, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.

A „Kamatbevételek – Egyéb eszközök” azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a „Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevételek” soron kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.

A „Kamatráfordítások – Egyéb kötelezettségek” sor az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a „Pénzügyi követelésekkel kapcsolatos kamatráfordítások” soron kell feltüntetni. Ezek az eszközök és kamataik negatív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, „Osztalékbevétel”-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá a vonatkozási időpontban tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.

A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevételt akkor kell jelenteni az osztalékbevételek között, amikor a befektetéseket a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.

A „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” sor a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.

„Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége” tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.

„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [IFRS 9 5.7.1. bekezdés b) pontja].

Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:

a) amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni;

b) amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni.

A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának az átsorolását az „Eredménykimutatás” ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.

A „Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.

A „Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó” tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő kiigazításából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron kell feltüntetni.

A „Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása. Adott kötelezettségvállalások és garanciák” sor tartalmazza az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára képzett céltartalékok változását. IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” soron kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok tartalmazzák azon kötelezettségvállalások és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetve amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a vevőköveteléseken, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [IFRS 9 5.5.15. bekezdése].

Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza továbbá azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt összegek megtérülését.

Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba és közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést a „Tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés” soron kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron kell feltüntetni.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a „Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (–) vesztesége adófizetés előtt” soron kell jelenteni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó.

Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.

Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az „Egyéb adminisztrációs költségek” között kell feltüntetni.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget is az „Egyéb működési bevételek” vagy az „Egyéb működési ráfordítások” között kell feltüntetni.

2.5. SF03 Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás

Az átfogó jövedelemkimutatás tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.

A teljes átfogó jövedelem magában foglalja a „Felügyeleti eredménykimutatás” (SF02 kódú tábla részletezi) és az „Egyéb átfogó jövedelem” minden összetevőjét.

Ebben a táblában az egyéb átfogó jövedelem elemeit kell részletezni, ezek olyan bevétel és ráfordítás tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IFRS-ek előírásai szerint eredménytételnek.

Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.

„Az Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó” tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]” soron feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]” soron feltüntetett változásainak különbsége.

A cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az „Eredménybe átvezetett” soron kell feltüntetni azokat az összegeket, amelyek átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható.

A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:

a) opciók időértéke;

b) forwardszerződések határidős elemei;

c) pénzügyi instrumentumok devizafelára.

Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az „Eredménybe átvezetett” soron feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek.

„Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek az SF02 táblában az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron feltüntetendő értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az „Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (–) veszteség], nettó” soron szereplő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az „Eredménybe átvezetett” tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.4. bekezdése], az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” között kell feltüntetni.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.7. bekezdése] vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.5. bekezdése] sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az „Eredménybe átvezetett” és az „Egyéb átsorolás” soron kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva.

Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az „Egyéb átsorolás” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy – cash flow-fedezeti ügylet esetében – a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket.

Az IFRS-ek értelmében a „Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót” és a „Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót” [IAS 1 91. bekezdés b) pontja, IG6] külön soron kell feltüntetni.

2.6. SF040102, SF040301, SF040401 – Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az SF040102, SF040301, SF040401 kódú táblákban a pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként instrumentumok és ügyfélszektorok szerint bontásban kell részletezni:

SF040102 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Ebben a táblában minden olyan pénzügyi eszköz instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése jelentendő, amelynek értékelése az eredménnyel szemben valós értéken történik. Itt kell jelenteni a következő számviteli portfólióba tartozó pénzügyi eszközöket:

– kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

– kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

– eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök.

Az SF040102 kódú táblában a „kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) „kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök” esetén a könyv szerinti érték mellett (010.oszlop) „a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében” is jelentendő külön oszlopban (020. oszlop).

„A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében” kifejezés (020. oszlop) a valós érték hitelkockázat változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmo zott összegét úgy kell meghatározni, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kezdeti megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. „A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege” minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.

SF040301 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti értéket kell a táblában feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) mellett a bruttó könyv szerinti értékét (015-040. oszlop) és a halmozott értékvesztést (050-070. oszlop) is be kell mutatni az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszonként részletezve.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszoknak megfelelő eszközcsoportok a következők:

1. szakasz: „Eszközök, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta”

2. szakasz: „Eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté”

3. szakasz: „Értékvesztett eszközök”

Az IFRS 9 szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.

Az IFRS 9 szerinti 1. szakaszba azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta. Ezen eszközcsoporton belül külön oszlopban kell jelenteni az „alacsony hitelkockázatú eszközök” (020. oszlop) bruttó könyv szerinti értékét, amelyekbe azok az instrumentumokat tartoznak amelyekről megállapításra került az adatszolgáltatás fordulónapján, hogy hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés az IFRS 9-ben meghatározott értékvesztési szakaszokba sorolt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést foglalja magában.

Az SF040301 kódú táblában még fel kell tüntetni külön oszlopokban a „Halmozott részleges leírások” (080. oszlop) és a „Halmozott teljes leírások” (090. oszlop) összegét is. A „Halmozott részleges leírások összege” és a „Halmozott teljes leírások összege” oszlop tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató valamennyi jogának (az elévülési idő lejárta, elengedés vagy más okok miatt) teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell.

Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás következtében végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a „Halmozott részleges leírások összegéből” átsorolásra kerül a „Halmozott teljes leírások összege” oszlopba.

A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak. A leírások magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés összegének a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése eredményeként elszámolt összegeket.

SF040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket is értékvesztési szakaszonként kell részletezni.

Az IFRS-ek szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulált összege, amelyet az IFRS 9-nek megfelelően, értékvesztési szakaszonként kell elszámolni.

Az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, szerződéses eszközöket vagy lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, az SF040401 táblában a hitelek vagy előlegek között kell feltüntetni. Ezekre az eszközökre elszámolt veszteséget a következő IFRS 9 szerinti szakaszokban lehet megjeleníteni: „Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz)” vagy az „Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)”.

A „Halmozott részleges leírások összege” és a „Halmozott teljes leírások összege” oszlopokra az SF040301 kódú táblánál leírtak érvényesek.

Az olyan vásárolt pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek az SF040301 és SF040401 kódú táblában kiemelten, az utolsó sorban kell jelenteni. E hitelek esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza az IFRS 9 5.5.13. bekezdése szerint.

2.7. SF0801 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az SF0801 tábla tartalmazza a pénzügyi kötelezettségek részletezését, ideértve az alárendelt pénzügyi kötelezettségeket is.

A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni, és partner szerint kell szerepeltetni. Azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással, és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé kell sorolni.

A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat” a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

• „Letéti jegyek”, amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

• „Eszközfedezetű értékpapírok” a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerint,

• „Fedezett kötvények” a CRR 129. cikk (1) bekezdése szerint,

• „Hibrid szerződések” beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban,

• „Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az előző sorokban nem feltüntetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaz, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között.

„A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege” tartalmazza a valós érték összes változását, tekintet nélkül arra, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek megjelenítésre.

2.8. SF0802 Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

Az SF0802 kódú tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon „Betétek”, „Felvett hitelek” és „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt pénzügyi kötelezettség fogalmának. Az alárendelt kötelezettségek olyan járulékos követelést biztosítanak a kibocsátó intézménnyel szemben, amely csak azután gyakorolható, miután minden magasabb rendű követelés kielégítésre került [EKB BSI rendelet].

2.9. SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek ─ Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

SF0902 Mérlegen kívüli követelések ─ Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A mérlegen kívüli kitettségeket a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek szerint kell részletezni.

Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.

A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások lehetnek az IFRS 9 hatálya alá tartozó, eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket az SF0901 kódú táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

- az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak,

- az IFRS 9 alapján eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve,

- az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak.

Azokat a kötelezettségeket, amelyeket olyan pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell elszámolni, amelyek az IFRS 9 értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak vagy amelyeket az IAS 37 vagy IFRS 4 szerint értékelnek, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó instrumentumok – ideértve a halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelt instrumentumokat – névértékét és céltartalékát értékvesztési szakaszonként kell jelenteni (010-060. oszlop).

Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz, ebben a táblában csak a mérlegen kívüli kötelezettség névértékét kell feltüntetni. Ha az adatszolgáltató nem tudja elkülöníteni a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, a mérlegen kívüli kötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Ha a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét az SF0901 táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni [IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése szerint].

Ha egy pénzügyi garanciát vagy egy, a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget az IFRS 9 4.2.1. bekezdés d) pontjának megfelelően értékelnek, és elszámolt veszteségének meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, azt a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni.

Az IFRS 9 szerint valós értéken értékelt hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások esetében a névértéket (120. oszlop) és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét kell jelenteni (130. oszlop).

A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének meghatározására vonatkozó szabályokat az SF040102 tábla kitöltési útmutatója tartalmazza.

Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatálya alá tartozó egyéb kötelezettségvállalások, garanciák névértékét és céltartalékát külön oszlopban kell feltüntetni (100-110. oszlop).

A „Hitelnyújtási elkötelezettségek” előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének „Hitelnyújtási elkötelezettségekként” besorolandó tételei a következők:

• Határidős betétügyletek

• Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

A „Pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra nyújtott garanciákat. Az IFRS-ek alkalmazási körében ezek megfelelnek az IFRS 9 2.1. bekezdés e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések fogalmának. A CRR I. mellékletének „Pénzügyi garanciákként” besorolt tételei a következők:

• Hitelhelyettesítő jellegű garanciák

• A pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák

• Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

A CRR I. mellékletének „Egyéb elkötelezettségek-ként” besorolandó tételei a következők:

• Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része

• Megnyitott, igazolt akkreditívek

• Kereskedelem finanszírozási mérlegen kívüli tételek

• Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek

• Garanciák és jótállások (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek

• Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok

• Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)

• Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak

• Le nem hívott hitelkeretek”, amelyek „értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban

• Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek

• A CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli tételek.

Az IFRS-ek értelmében a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem lehet mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

• A pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő hitelderivatívák az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek

• Az elfogadványok egy intézmény által egy – rendszerint áruk adásvételét fedező – váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ebből követekezően ezek a mérlegben a vevőkövetelések közé sorolandók

• A váltók forgatmányozása, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak

• Az ügyletek visszkereseti joggal, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak

• A sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek

• A 86/635/EGK irányelv 12. cikk (3) és (5) bekezdésében definiált visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repó) ügyletek. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott (vagy meghatározandó) időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti definíciójának.

Az „ebből: nem teljesítő kitettségek” sor tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások névértékét, amelyek a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek tekintendők.

A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében a „Névérték” az az összeg, amely leginkább jellemzi az adatszolgáltató maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Pénzügyi garanciavállalás esetén a névérték az a maximális összeg, amelyet az adatszolgáltatónak a garancia lehívásakor fizetnie kellene. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az adatszolgáltató kötelezettséget vállalt. A névérték a hitelegyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

Az SF0902 kódú táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák esetében a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni, a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.

2.10. SF12 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalék változása

A tábla az amortizált bekerülési értéken és a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztésének változását mutatja be IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszok, instrumentumok és ügyfélszektorok szerinti részletezésben.

A tábla tartalmazza az IFRS 9 értékvesztés elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat is. A hitelnyújtási elkötelezettségek várható veszteségére képzett tartalékot céltartalékként kell jelenteni, kivéve ha azt az IFRS 9 7.B8E bekezdése alapján a mérlegtételekre képzett értékvesztéssel együtt kezelik.

Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák céltartalékát az SF12 tábla nem tartalmazza, ezeket a céltartalékokat az SF43 táblában kell szerepeltetni.

A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák hitelkockázat változásából származó valósérték-változását sem.

A tábla oszlopai

A 010. oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állomány.

A 020. oszlopban kell szerepeltetni a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor a várható veszteségre elszámolt növekedést. A várható veszteségnek a pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítését követően elszámolt növekedését vagy csökkenését nem itt kell jelenteni. A keletkeztetett vagy vásárolt eszközök tartalmazzák azokat az eszközöket is, amelyek a mérlegen kívüli kötelezettségek lehívásából keletkeztek.

A 030. oszlop tartalmazza a várható veszteségnek a pénzügyi eszközök teljes kivezetéséből származó változását. A pénzügyi eszköz kivezetése több ok miatt történhet: harmadik félnek történő átadás, a teljes visszafizetés következtében a szerződéses jogok lejárta, a pénzügyi eszközök értékesítése, más számviteli portfólióba történő átsorolás. Ide nem értendő a leírás miatti kivezetés. Mérlegen kívüli kitettségek esetében ez az oszlop tartalmazza a várható veszteség összegében – a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé válása miatt – bekövetkezett csökkenését is.

A 040. oszlopban kell jelenteni a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítése óta az eszköz hitelkockázatában történt változásból származó várható veszteség változást (nettó növekedést vagy csökkenést) függetlenül attól, hogy a pénzügyi eszköz átsorolásra került-e más értékvesztési szakaszba vagy sem. A felhalmozott és megfizetett kamatok miatt a pénzügyi eszköz összegében bekövetkező növekedés vagy csökkenés miatt elszámolt értékvesztés változást is ebben az oszlopban kell szerepeltetni. Ez az oszlop tartalmazza az IFRS 9 5.4.1. bekezdéssel összhangban a várható veszteségnek az idő múlásából eredő változását is. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó hatást is itt kell jelenteni. A törlesztőrészletek hatására a kitettségek részleges visszafizetéséből származó várható veszteség változás is itt szerepeltetendő kivéve az utolsó törlesztőrészletet, amely miatti változást a 030. oszlopban kell jelenteni.

Az újratöltődő kitettségek várható veszteségének minden változását a 040. oszlopban kell jelenteni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásból és az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából származnak. Az újratöltődő kitettségek azok a kitettségek, amelyek esetében az adatszolgáltató által előre jóváhagyott összeghatárig az ügyfél saját döntése alapján használhat, vehet fel és fizethet vissza pénzt.

A 070. oszlop tartalmazza az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából, a meglévő modellek változásából vagy új modellek felállításából származó változást a várható veszteségben. A módszertanok aktualizálása magában foglalja az új sztenderdek bevezetésének hatását is. Az olyan módszertani változást, amely következtében egy eszköz értékvesztési szakaszt vált, teljes egészében a modellből származó változásnak kell tekinteni. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó változást a becslésben nem itt, hanem a 040. oszlopban kell jelenteni.

A módosított eszközök [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke] várható veszteségében bekövetkező változás jelentése függ a módosítás jellegétől:

a) ahol a módosítás az eszköz részleges vagy teljes leírását eredményezi, a várható veszteség ebből származó csökkenését a 080. oszlopban kell jelenteni,

b) ahol a módosítás az eszköz teljes kivezetését (ide nem értve a leírást) és egy új eszköz felvételét eredményezi, a várható veszteségnek az eszköz kivezetéséből származó csökkenését a 030. oszlopban, a megjelenített új eszközből származó várható veszteség növekedést pedig a 020. oszlopban kell szerepeltetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át.

c) ahol a módosítás nem eredményezi az eszköz részleges vagy teljes kivezetését, a módosításból származó várható veszteség változást a 050. oszlopban kell jelenteni.

Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészben kivezetésre kerül, mert megtérülése észszerűen nem várható, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést „Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése” tételben kell megadni;

A 120. oszlop a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási időszakban leírt összegeit tartalmazza, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak.

A 090. oszlop tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve többek között a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott kiigazításokat.

A tábla sorai

Kiemelten is be kell mutatni a csoportosan vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés összegében bekövetkezett változásokat.

2.11. SF1301-SF1303 Kapott biztosítékok és garanciák

SF1301 Hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékok és garanciák részletezése

A hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek, egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint pénzügyi garanciák bontásban. A hiteleket partner, illetve hitelcél szerint kell részletezni.

A tábla nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök számviteli portfolióba tartozó hitelek fedezeteit.

Az SF1301 kódú táblában a biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét kell feltüntetni, amelynek értéke nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.

A hitelek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) Az „Ingatlannal fedezett hitelek”-en belül a „Lakóingatlan” közé tartoznak a lakóingatlannal biztosított hitelek és a „Kereskedelmi” hitelek közé a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek, mindkét esetben a CRR meghatározásának megfelelően.

b) Az „Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek”-en belül a „Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]” tartalmazzák az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket és az adatszolgáltató által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek a nyújtott hitelek fedezeteként szolgálnak.Az „Egyéb” oszlopban kell szerepeltetni a fedezetként szolgáló, harmadik fél által kibocsátott értékpapírokat és a fedezetként szolgáló egyéb eszközöket.

c) A „Kapott pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az adatszolgáltató abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

Az olyan hitelek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, „A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét” a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha „A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összege” meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve.

A tábla sorai

A teljes hitelállományból kiemelten is be kell mutatni a rezidens egyéb pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek fedezeteit.

A „Lakáscélú hitelek” sor tartalmazza a háztartások számára saját használatra vagy bérbeadásra történő lakásvásárlásra – ideértve a lakásépítést és felújítást – nyújtott hitelek fedezeteit.

SF1302 Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben szereplő biztosítékok

A SF1302 tábla azoknak a biztosítékoknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelyek megszerzésére a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja között került sor, és amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet a mérlegben megjelenítve vannak.

SF1303 Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [tárgyi eszközök]

A SF1303 táblában a birtokbavétellel megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke jelentendő, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet mérlegében szerepelnek, az „Ingatlanok, gépek és berendezések” besorolású tárgyi eszközök kivételével

2.12. SF14 Valós érték hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell megadni.

A „Valós érték változása az időszak alatt” oszlop azon instrumentumok időszak alatti (a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja közötti), az IFRS 9, IFRS 13 szerinti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek a vonatkozási időpontban is fennállnak. Ezeket a nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásban vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásban történő elszámolásukkal azonos módon kell szerepeltetni, ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

Az „A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt” oszlopban az instrumentumok kezdeti megjelenítéstől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget kell szerepeltetni.

2.13. SF43 Céltartalékok

Ez a tábla tartalmazza a céltartalékok időszak eleji és végi könyv szerinti értéke közötti mozgásokat: növekedéseket és csökkenéseket (pl. felhasználás, feloldás) a céltartalékok típusai szerint. A táblát alapvetően az IAS 37 alapján kell kitölteni, figyelembe véve az érintett típushoz kapcsolódó egyéb IFRS szabályozásokat.

A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat, melyeket az SF12 táblában kell szerepeltetni.

A tábla első sorában feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

Az egyéb kötelezettségvállalásokra és pénzügyi garanciákra az IAS 37 szerint képzett céltartalékokat és az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit a 055. oszlopban kell jelenteni.

2.14. SF46 A sajáttőke-változások kimutatása

A tábla a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza a tárgyév elejei (nyitó egyenleg) és a tárgyév végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek közötti változásokat, azok forrása szerint. Különösen fontos a táblánál figyelembe venni, hogy mely sorokon szerepelhet érték, a kitöltés során az IAS 1 vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2.15. 14IA Mérleg – Következő év végére várható állományok (IFRS)

Itt kell ismertetni az IFRS-ek szerint jelentő hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.

A mérlegben a tervadatokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, sorai megegyeznek az SF0101, SF0102, SF0103 táblák megfelelő soraival.

Egyéb eszközök illetve egyéb kötelezettség sorokon kell jelenteni a más sorokon nem szereplő eszközöket illetve kötelezettségeket.

Amennyiben az év végén a hitelintézet a következő évre vonatkozó mérleg várható állományait (tervadatokat) nem tudja ebben a részletezettségben elkészíteni, akkor – lehetőség szerint – csak a fősorok kitöltése a kötelező. (A fősorok alábontásánál a statisztikai becslés módszerével lehet élni.)

A decemberi adatokkal együtt megküldött előzetes adatok után, amikor a vezetőség már elkészítette a következő éves tervet, benne a következő év végére várható mérleget, akkor azt meg kell küldeni az MNB részére.

A módosított adatokat akkor kell megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet jelentős módosítást eszközöl, amelyet az igazgatóság, illetve a tulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a változást követő 15 munkanapon belül kell beküldeni.

2.16. 14IB Eredmény - Következő év végére várható adatok (IFRS)

A következő évi éves terv eredménytervet a SF02 kódú tábla megfelelő sorai és kitöltési előírásai szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14IA kódú tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.

A módosított adatsort akkor kell kitölteni, és az MNB-nek megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet módosítást hajt végre, amelyet az igazgatóság, illetve a főtulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

2.17. 2018. január 1-jére vonatkozó, IFRS-ek szerinti egyedi összehasonlító adatok

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató egyszeri adatszolgáltatás keretében 2018. január 1-jére vonatkozó – a 2017. december 31-ei auditált adatokkal összhangban lévő –, IFRS, illetve IFRS 9 alapú összehasonlító információt szolgáltat az alábbi tárgykörökben:

SFNY0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök - IFRS összehasonlító adatok

SFNY0102 Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek - IFRS összehasonlító adatok

SFNY0103 Felügyeleti mérleg - Saját tőke - IFRS összehasonlító adatok

SFNY040301 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

SFNY040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

A táblák kitöltésére a SF0101, SF0102, SF0103, SF040301, SF040401 kódú táblák kitöltési előírásai az irányadók.

IFRS9 Az IFRS 9 standard bevezetés hatása

Ebben a táblában kell bemutatni az adatszolgáltató pénzügyi instrumentumainak számviteli besorolása és értékelése 2018. január 1-i változásából eredő egyszeri eredményhatást.

Az IFRS 9 standard bevezetés eredmény hatásáról egyedi és konszolidált szinten, egyszeri alkalommal kell adatot szolgáltatni minden olyan adatszolgáltatónak, amely 2018-tól az IFRS 9 standardot alkalmazza. Ennek alapján a táblát az IFRS-eket már alkalmazó és az IFRS-ekre 2018. január 1-től áttérő adatszolgáltatóknak is jelenteniük kell azzal, hogy előbbieknek a pénzügyi instrumentumok besorolását és értékelését szabályozó IAS 39 standard szerinti, míg a 2018. január 1-jétől áttérőknek (ún. első alkalmazók) – az IFRS 9 standard retrospektív alkalmazásának hiányában – a magyar számviteli elvek szerinti értékelésről közvetlenül az IFRS 9 standardra történő áttérés eredményhatását kell bemutatniuk.

A táblát a 2017. év végi, auditált adatokkal összhangban kell kitölteni, azzal, hogy abban valamennyi IFRS 9 standard alá tartozó, a mérlegben megjelenített és mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségre, továbbá minden olyan instrumentumra vonatkozó eredményadatot jelenteni kell, amelyekre a várható hitelezési veszteség modellt alkalmazni kell. Előbbiek alapján be kell mutatni az IFRS 5 alapján besorolt, de IFRS 9 standard szerint értékelt pénzügyi eszközök átértékeléséből és értékvesztéséből, valamint az IAS 17 standard hatálya alá tartozó, de az IFRS 9 standard szerint értékvesztett lízingkövetelésekből eredő eredményhatást is.

A tábla oszlopai

A tábla a) és b) oszlopában elkülönítve kell bemutatni a pénzügyi instrumentum átértékeléséből származó eredmény hatását aszerint, hogy az áttérés eredményének elszámolása a nyitó halmozott egyéb átfogó jövedelemben vagy a nyitó eredménytartalékban jelenik meg instrumentumok szerinti megbontásban.

A c), d) és e) oszlopban kell adatot adni az új értékvesztési modell bevezetéséből eredő eredmény hatásról az egyes IFRS 9 szerinti szakaszokra („stage”) történő megbontással.

A tábla sorai

A tábla sorai szerinti instrumentumok szerinti megbontás megegyezik az SF0101 kódú táblában alkalmazott instrumentum megbontással, az instrumentumok tartalma azzal egyező. Külön soron kell megjeleníteni az államháztartási szereplők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átsorolásából és értékeléséből eredő eredményhatást (IFRS911 sor).

A „Hitelek” instrumentum esetén külön sorokon ki kell emelni a rezidens nem pénzügyi vállalatokkal, valamint a rezidens háztartásokkal szembeni kitettségek átsorolásából és IFRS 9 szerinti kezdeti értékeléséből származó eredményt (IFRS941 és IFRS942 sorok). A szektorok tartalma azonos az egyéb felügyeleti jelentéseknél alkalmazott szektorbontással.

A táblákat a KAP rendszerben 2017. december 31. vonatkozási időpontra kell feltölteni.

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő felügyeleti jelentések

3.1. SF07HT-SF07HB A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

A táblákban kell részletezni a hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).

A táblákban szereplő, összesített nettó hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük az SF0101 Felügyeleti mérleg ─ Eszközök táblában jelentett, a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített nettó állományával, kivéve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt hiteleket, melyeket a SF07HT-SF07HB táblában nem kell szerepeltetni. A táblák tartalmazzák azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat is, amelyeket az adatszolgáltató az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” közé sorolt.

Az SF07HT-SF07HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását. A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5. 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

A 010. és 020. oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése). Az átalakulással, egyesüléssel létrejövő (jogutód) intézménynek a tárgynegyedévi nyitó állományának korrekciójaként kell jelentenie a beolvadó intézmények utolsó negyedévi záróállományát. Amennyiben az egyesülés időpontja a negyedév köztes időszakára esik, a jogelőd(ök) törtidőszaki tranzakcióit a jogutód intézménynek – a saját törtidőszaki adataihoz hozzáadva – a megfelelő tranzakciós oszlopokban kell feltüntetnie.

A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét feltüntetni, mely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől.

Eltérve az az IFRS 9 szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az – ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül – átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó – a végső adós és a faktorált ügyfél általi – pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.

A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is.

A tábla 050. és 060. oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a 030. oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a 150. Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A fedezetek érvényesítéséből a tárgynegyedévben befolyó összegeket – függetlenül az értékesítés módjától (ügyfél vagy adatszolgáltató általi értékesítés, illetve végrehajtási eljárás keretében történő eladás) – törlesztésként kell feltüntetni.

A 070. és 080. Tárgynegyedévben leírt követelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelés(rész)nek a leíráskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó és nettó értékét is.

A 090-110. és 120-140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott – eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is.

Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801-SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A 150. oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

Az oszlop tartalmazza az IFRS-ek szerint az első napi nyereségből/veszteségből, az effektív kamat számításból, a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

Itt kell bemutatni a gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését is.

A 160. oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a 170. és 180. oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken.

A 160. oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).

A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

Eltérve az IFRS 9 szabályaitól, a késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a 150. oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A táblák sorai

A tábla első szakaszában ügyfélszektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány összegét és a meglévő szerződések darabszámát bemutatni.

A tábla második szakaszában termékek szerinti bontásban kell részletezni a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hitelek (190. sor) állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat.

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a C szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (ide nem értve az MNB-t).

A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az F szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

A 080. soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (090. sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (130. sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (140. sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (150. sor).

A projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek (130.sor) tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.

A 080. soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

A beruházási hitel és a forgóeszköz hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

A 230. soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.

A 190. soron szereplő háztartásoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron is be kell mutatni a lakóingatlannal fedezett jelzáloghiteleket (200. sor), azokat a hiteleket, amelyek ingatlannal fedezettek, de a fedezet nem lakóingatlan (205. sor), valamint a fogyasztási hiteleket (210. sor).

A belföldi háztartásoknak nyújtott hitelek terméktípus szerinti bontása megegyezik az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatói MNBr. szerinti M03 és az M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban (a továbbiakban: M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás) alkalmazott termékbontással, az alábbi eltérésekkel, kiegészítésekkel:

A támogatott valamint a piaci kamatozású és egyéb lakáshiteleket külön soron kell jelenteni. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a „piaci kamatozású és egyéb” megnevezésű sorokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt – elkülönítés nélkül – a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

Folyószámlahitel alatt az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban nevesített alábbi terméktípusok értendők:

- folyószámlahitelek a hitelkártya követelések és rulírozó hitelek nélkül,

- rulírozó hitel (folyószámlahitel),

- nem kamatozó hitelkártya követelések,

- kamatozó hitelkártya követelések.

A folyószámlahitelekből, illetve az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelekből ki kell emelni, és a 390., illetve a 410. soron külön is be kell mutatni a hitelkártya követelések állományát és a kapcsolódó tranzakciókat. A 390. soron feltüntetendő kártyahitelek állománya megegyezik az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a nem kamatozó és a kamatozó hitelkártya követelésként feltüntetett állományok összegével.

A 420. soron kell szerepeltetni a háztartások részére nyújtott, a tábla előző soraiban nem szerepeltetett hiteleket.

A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások

A tábla 430-450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakástakarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen”, illetve az „ebből előtörlesztés” oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen” oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az „Egyéb állományváltozás” oszlopban kell szerepeltetni.”

A 460. és 470. sor az adott negyedévben az adatszolgáltatónak járó, de kapcsolt termékre, konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltatónak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat-, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetnie.

3.2. SF1801-SF1803 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek

A „Forint” részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a „Deviza” részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, hitelkockázat változásból fakadó negatív valós érték változás halmozott összegét és a céltartalékot tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. A kitettségek minősítését a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szabályai szerint kell elvégezni.

A nem teljesítő kitettség fogalmát – a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” kategóriába sorolt.

A központi bankkal és hitelintézettel szembeni számlakövetelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, valamint hitelek nettó állománya (bruttó érték – értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó valós-érték változás halmozott összege) meg kell, hogy egyezzen az SF0101 táblában ezen adósságeszközök összesített nettó állományával, ide nem értve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt tételeket, melyeket az SF1801-SF1803 táblák nem tartalmazzák.

A tábla alkalmazásában valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelettel összangban a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni.

A táblák oszlopai

A teljes portfóliót a 010. Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a 020., a nem teljesítő kitettségeket a 070. oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a lejártsági kategóriákba.

A 030. Nem késedelmes és a 080. Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A 040-060. és 090-140. oszlopba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített.

A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt követelése is van, akkor a kitettség összegét a lejártság szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

A 070. Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a 150. oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek.

Ehhez hasonlóan a 070. oszlopból ki kell emelni és a 160. oszlopban be kell mutatni az értékvesztett állományt. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében ez az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állományt jelenti.

A 170-300. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét csak az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetnek kell jelentenie.

A 310-440. Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő forint vagy deviza táblában, a szerződések lejártsági összetételének megfelelően.

A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

A táblák sorai

A 010. sorban a központi bankkal és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni bruttó könyv szerinti értéken.

A 050. sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza, bruttó könyv szerinti értéken.

A 150. sorban a jegybanki és bankközi betéteket, a 040. sorban a hitelek bruttó értékét kell kimutatni. A hitelek szektor és terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

Az 510-530. sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az 510. sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az 520. sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az 530. sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

Az 560-650. sorban kell a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hiteleket (370. sor) termékek szerinti bontásban tovább részletezni.

3.3. SF1901─SF1903 Átstrukturált kitettségek

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett kitettségek állományváltozásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.

A „Forint” részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a „Deviza” részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, a hitelkockázat változásból eredő valós érték változás, illetve a céltartalék összegét tartalmazza forintban.

Az átstrukturált kitettség fogalmát – a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” kategóriába sorolt.

Az átstrukturált kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A táblák oszlopai

Az 010. oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált kitettség állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált kitettségeket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált kitettségekre, amelyeket a tábla 020. és 080. oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált kitettségeket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált kitettségek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül szerződésenként, legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

A 070. oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.

A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni az értékvesztett követelések állományát (170. oszlop). Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében ez az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állományt jelenti.

A 180. oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).

A 190-320. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét, illetve a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét csak az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak kell jelentenie.

A 330-460. Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

A táblák sorai

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801-SF1803 táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

3.4. 1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a Saját eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, visszavásárolt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok stb.) halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést [magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AB kódú tábla 1AB5 soraiból, IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az SF0101 kódú tábla „Hitelek” soraiból (SF0101090, SF0101096, SF0101130, SF0101144, SF0101183, SF0101373)].

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. [Itt a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AB felügyeleti mérleg 1AB2 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket, IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az SF0101 kódú tábla „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soraiból ( SF0101080, SF0101095, SF0101120, SF0101143, SF0101182, SF0101372) kell kimutatni.]

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések eladását kell szerepeltetni (SF0101 kódú tábla SF0101070, SF0101094, SF0101142, SF0101260, SF0101371 sorából).

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.

Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

3.5. 3I Tulajdonosi kapcsolatok

A tábla oszlopai

A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott – le nem hívott – hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A 3I1-3I36 sor csak mérlegen belüli tételeket tartalmazhat. A követeléseket és kötelezettségeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozással összhangban könyv szerinti értéken kell jelenteni. A tulajdonosokhoz kapcsolódó, származtatott ügyletekből (pl. swap) származó, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott követelések, kötelezettségek a táblában nem jelenthetők.

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a 3I34 soron kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.

3.6.

3.7. H3403 A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása

A táblát a bank, a szakosított hitelintézet, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, valamint a hitelintézeti típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti típusú EGT-fióktelep köteles küldeni.

A hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnek a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év június 30-ai Felügyeleti mérleg (1AB, illetve SF0101 kódú tábla) alapján kell elvégeznie.

A táblában a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell sorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatónak is el kell készíteniük.

A tábla a belföldi háztartásoknak nyújtott hiteleket hátralévő lejárat szerinti bontásban tartalmazza. A tábla kitöltésénél a 4AT-4AE kódú táblánál leírtakat kell figyelembe venni.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltatónak a táblát az 1AB Felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti bruttó értéken. A táblát az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a szerződés szerinti diszkontálatlan cash-flowk alapján tölti ki, ezért nincs elvárt egyezőség a tábla és az IFRS alapú, SF0101 felügyeleti mérleg között, mely utóbbiban a hitelek könyv szerinti értéken szerepelnek.

A tábla oszlopai

A tábla a)-h) oszlopában a háztartások hiteleit a lejáratig hátralévő időszak alatt felmerülő cash-flow-k alapján kell bemutatni, termékek szerinti megbontásban. Az egyes oszlopokban azt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek (cash-flow-k) várhatók. Magyar számviteli előírások alkalmazása esetén a táblában csak az ügyfelek tőke- és a 30 napon belüli, nem függősített lejárt kamattartozásának a lejárati bontását kell szerepeltetni.

Az a) oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)-f) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat, amelyekre a Hitkr. szerint céltartalékot kell képezni, az esedékesség szerinti bontásban nem szabad feltüntetni.

A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.

A tábla sorai

A háztartási hitelek terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB kódú táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A H340316-H340318 sorban azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének az adatszolgáltató részére történő átutalása. Ebben az esetben a tábla H340301-H340314 sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a megfelelő konstrukciónál a H340316-H340318 sorban is ki kell mutatni.)

A gyűjtőszámlahiteleket az adatszolgáltató által felállított törlesztési modell szerint kell besorolni a táblába, amennyiben ilyen modellel nem rendelkezik az adatszolgáltató, akkor a gyűjtőszámlahiteleket az „5 év felett” kategóriában kell szerepeltetni.

A késedelmes devizahitelek – SF1801-SF1803 táblánál leírt feltételekkel történő – forintosítása esetén a forintosított állományokat a tábla a) oszlopában kell szerepeltetni.

3.8. 4E Egyes betétek és letétek azonosítása

A tábla alapján a Pmt. végrehajtásának érdekében a nem névre szóló betétek és letétek állománya és a célul kitűzött megszűnése követhető nyomon.

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

Azokat a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembe vételre, a táblában a Névre szólóvá átalakított állomány –nál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a nyitó – az előző hónap utolsó napján fennálló – nem névre szóló állományt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéken. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott mezőbe beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)-e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b), d), f), i) oszlopban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (4E11, 4E12, 4E123, 4E124, 4E2) sorokban a „db” oszlopban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája részére – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni könyv szerinti értéken, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további – még az előző – jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

A tábla sorai

A 4E1 Betétek összesen sorban az összes – könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és – nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 4E11 Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 4E12 Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket a táblában külön sorban kell kimutatni.

A 4E2 Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4 eszköz sorban feltüntetett – nem vagyoni részesedést jelentő – értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 4E31 Értékpapírok letétkezelésben összesen sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.

Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése vagy kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)-g) oszlopban az „azonosított állomány”-nál kimutatni.

A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az ″azonosított állomány″ oszlopaiban szerepeltetni kell.

A 4E32 Értékpapír letétkezelés összesen sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)-g) oszlopban, az „azonosított állomány″-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem azonosított nyitó állomány, illetve a k) nem azonosított záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél.

A 4E41 Értékpapírok letéti őrzésben összesen sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E31 sorában leírtakhoz hasonló.

A 4E42 Értékpapír letéti őrzés összesen sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E32 sorában leírtakhoz hasonló.

Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

3.9. 4LAN Egyes mérlegtételek állomány a

A tábla a hitelintézetek statisztikai mérlege kiemelt eszköz és forrás oldali tételeinek állományait tartalmazza. A betétek, hitelkövetelések és hiteltartozások és a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya az instrumentum bruttó tőkeösszegét takarja, a statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét nem tartalmazza. Az eszközoldali hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorokon a nettó könyv szerinti érték az értékvesztéssel növelve jelentendő.

Az eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. A tábla adatai információt nyújtanak a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítéléséhez. Egyes forrástételeket a hátralévő futamidő szerint is be kell mutatni.

A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet táblájában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek. Esetükben az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. „Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai” táblájának hivatkozásai az irányadóak.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatás a megelőző nap 20 óráig beérkezzen az MNB-hez.

A tábla sorai

SOR	MEGNEVEZÉS	HIVATKOZÁS [ alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás, illetve a 4LAN és a 10GB kódú tábla vonatkozó sorai]
4LAN1	Eszköz oldali tételek
4LAN11	Likvid eszközök
4LAN111	Készpénz (pénztár)	M01 01/02 tábla 002 sor
4LAN112	Látra szóló és folyószámla betétek	M01 01/02 tábla 005 + 006 + 007 + 008 sorok
4LAN1121	ebből: Központi Bank	M01 01/02 tábla 005 sor
4LAN113	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú - Belföld, Központi kormányzat, Központi bank	M01 01/02 tábla 311 + 332 - 268 - 289 -262 - 283 - 305 - 326 sorok
4LAN1131	ebből: szabad rendelkezésű
4LAN12	Jegybankkal szembeni követelés	4LAN121+4LAN122
4LAN121	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámla hitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 009 + 040 + 064 + 088 sorok
4LAN122	Lekötött betétek, hosszú, Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 013 + 112 + 136 sorok
4LAN13	Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni követelés	4LAN131+4LAN132
4LAN131	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid - Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld, Monteráris pü-i intézmények	M01 01/02 tábla 010+011+012 + 041+ 054+ 059 + 065 + 078 + 083 + 089 + 102+ 107 - 263 - 273- 278 + 306 + 316 + 321 sorok
4LAN132	Lekötött betétek, hosszú + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú - Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld, Monteráris pü-i intézmények	M01 01/02 tábla 014 + 015 + 016 + 113 + 126 + 131 + 137 + 150 + 155 - 284 - 294 - 299 + 327 + 337 + 342 sorok
4LAN14	Pénzpiaci alapokkal, egyéb pénzügyi közvetítőkkel, pénzügyi kieg. tev.et végzőkkel, biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szembeni követelés (belföldi)	= 4LAN141+4LAN142
4LAN141	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 042 + 043 + 044 + 045 + 046 + 047 + 066 + 067 + 068 + 069 + 070 + 071 + 090 + 091+ 092 + 093 + 094 + 095 + 264 + 265 + 266 + 267 + 307+ 308 + 309 + 310 sorok
4LAN142	Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 114 + 115 + 116 + 117 + 118 + 119 + 138 + 139 + 140 + 141 + 142 + 143 + 285 + 286 + 287 + 288 + 328 + 329 + 330 + 331 sorok
4LAN15	Egyéb szektorokkal szembeni hitelek és hiteljellegű követelések	4LAN151+4LNA152+4LAN153
4LAN151	Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	4LAN1511+4LAN1512
4LAN1511	Folyószámlahitel hitel – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 063 sor
4LAN1512	Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 039 + 087 + 111 + 135 + 261 + 282 + 304 + 325 sorok
4LAN152	Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int	4LAN1521+4LAN1522
4LAN1521	Folyószámlahitel hitel – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 075 + 076 sorok
4LAN1522	Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 051 + 052 + 099 + 100 +123 + 124 + 147 + 148 + 271 + 292 + 314 + 335 sorok
4LAN153	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok, GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 048 + 049 + 050 + 053 + 055 + 056 + 057 + 058 + 060 + 061 + 062 + 072 + 073 + 074 + 077 + 079 + 080 + 081 + 082 + 084 + 085 + 086 + 096 + 097 + 098 + 101 + 103 + 104 + 105 + 106 + 108 + 109 + 110 + 120 + 121 + 122 + 125 + 127 + 128 + 129 + 130 + 132 + 133 + 134 + 144 + 145 + 146 + 149 + 151 + 152 + 153 + 154 + 156 + 157 + 158 - 269 - 270 - 272 - 274 - 275 - 276 - 277 - 279 - 280 - 281 - 290 - 291 - 293 - 295 - 296 - 297 - 298 - 300 - 301 - 302 + 312 + 313 + 315 + 317 + 318 + 319 + 320 + 322 + 323 + 324 + 333 + 334 + 336 + 338 + 339 + 340 + 341 + 343 +344 + 345 sorok
4LAN16	Részletezett ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
4LAN2	Forrás oldali tételek
4LAN21	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 528 + 552 + 576 + 600 + 701 + 725 + 749 + 773 sorok
4LAN22	Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni kötelezettség	4LAN221+4LAN222+4LAN223
4LAN221	Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 529 + 542 + 547 sorok
4LAN222	Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid - Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 553 + 566 + 571 + 702 + 715 + 720 + 726 + 739 + 744 sorok
4LAN223	Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 577 + 590 + 595 + 601 + 614 + 619 + 750 +763 + 768 + 774 + 787 + 792 sorok
4LAN23	Háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni kötelezettség	4LAN231+4LAN232
4LAN231	Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 539 + 540
4LAN232	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid+ Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 563 + 564 + 587 + 588 + 611 + 612 + 712 + 713 + 736 + 737 + 760 + 761 + 784 + 785 sorok
4LAN24	Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kötelezettség	4LAN241+4LAN242
4LAN241	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 527 sor
4LAN242	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 551 + 575 + 599 + 700 + 724 + 748 + 772 sorok
4LAN25	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	4LAN251+4LAN252+4LAN253
4LAN251	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 530 + 531 + 532 + 533 + 534 + 535
4LAN252	Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 554 + 555 + 556 + 557 + 558 + 559 + 703 + 704 + 705 + 706 + 707 + 708 + 727 + 728 + 729 + 730 + 731 + 732 sorok
4LAN253	Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 578 + 579 + 580 + 581 + 582 + 583 + 602 + 603 + 604 + 605 + 606 + 607 + 751 + 752 + 753 + 754 + 755 + 756 + 775 + 776 + 777 + 778 + 779 + 780 sorok
4LAN26	Egyéb szektorokkal szembeni kötelezettségek	4LAN261+4LAN262
4LAN261	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 536 + 537 + 538 + 541 + 543 + 544 + 545 + 546 + 548 + 549 +550 sorok
4LAN262	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 560 + 561 + 562 + 565 + 567 + 568 + 569 + 570 + 572 + 573 + 574 + 584 + 585 + 586 + 589 + 591 + 592 + 593 + 594 + 596 + 597 + 598 + 608 + 609 + 610 + 613 + 615 + 616 + 617 + 618 + 620 + 621 + 622 + 709 + 710 + 711 + 714 + 716 + 717 + 718 + 719 + 721 + 722 + 723 + 733 + 734 + 735 + 738 + 740 + 741 + 742 + 743 + 745 + 746 + 747 + 757 + 758 + 759 + 762 + 764 + 765 + 766 + 767 + 769 + 770 + 771 + 781 + 782 + 783 + 786 + 788 + 789 + 790 + 791 + 793 + 794 + 795 sorok.
4LAN27	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4LAN271+4LAN272
4LAN271	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, rövid	M01 01/02 tábla 873 sor
4LAN272	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hosszú, legfeljebb 2 éves, + 2 éven túl	M01 01/02 tábla 874 + 875 sorok
4LAN28	Egyéb információk
4LAN281	Tulajdonosoktól származó források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN282	Tulajdonosoknak nyújtott források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN283	Befektetésektől származó források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN284	Befektetéseknek nyújtott források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN285	Tartalékkötelezettség	Kötelező jegybanki tartalék összege
		Hátralévő lejárat szerint összesen (forint + deviza HUF-ban)
4LAN29	Külföldről származó források	4LAN29 = 4LAN291+4LAN292+4LAN293+ 4LAN294 + 4LAN295 M01 01/02 tábla 541+…+550+565+…+574+589+…+598+613+…+622+714+…723+738+…+747+762+…771+786+…+795+ (873+874+875) - (a belföldön kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - rövid; hosszú, legfeljebb 2 év; hosszú, 2 éven túl értékének levonásával)
4LAN291	1 napon belül lejáró külföldi források	1 napon belül lejáró külföldi források
4LAN292	1 héten belül lejáró külföldi források	1 napon túli lejáratú de 1 héten belül lejáró források
4LAN293	1 hónapon belül lejáró külföldi források	1 héten túli lejáratú de 1 hónapon belül lejáró források
4LAN294	1 éven belül lejáró külföldi források	1 hónapon túli lejáratú de 1 éven belül lejáró források
4LAN295	1 éven túli lejáró külföldi források	1 éven túli lejáratú források

3.10. CASHFLOW Cash-Flow jelentés

A tábla a hitelintézet következő harminc napra vonatkozó likviditási pozícióját mutatja napi bontásban, valamint lehetővé teszi a hitelintézetek esetén a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélését.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Az adatszolgáltatás fő devizanemenkénti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási nap (T nap) zárásig az adatszolgáltató saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket, napi bontásban. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza a jövőben tervezett, de még meg nem kötött ügyleteket.

Az adatszolgáltatás csak a Treasury likviditási pozíciójához figyelembe vett tételeket tartalmazza, vagyis az ügyfélkihelyezések és -betétek miatti pénzmozgásokat – az egyes repóügyletek és nagybetétek kivételével – nem. Ennek megfelelően a kitöltés során figyelmen kívül kell hagyni az ügyfelek megbízásából kötött (értékesítés jellegű), és ezek fedezésére megkötött ellentétes irányú ügyleteket. Amennyiben erre az adatszolgáltató belső nyilvántartó rendszere nem képes, akkor mind az ügyféltételt, mind a fedezeti párját jelenteni kell, úgy hogy azok nullára zárják egymást.

A cash-flow tételek nem tartalmazzák a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket (ide nem értve az alapkezelőkkel kötött ügyleteket). Azonban az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlások jelentendők.

A cash-flow tételek a derivatív ügyletekkel kapcsolatos pótlólagos fedezetet biztosító letéti követelményszámlákon („margin számlák”) elhelyezett kihelyezésekhez kapcsolódó szerződés szerinti pénzmozgásokat nem tartalmazzák.

A munkaszüneti napokat követő jelentési napokon, a munkaszüneti napokon lejáró tételeket is a jelentési nap cash-flow-jában szükséges feltüntetni.

A külföldi devizában denominált tételek esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam.

A táblák első oszlopában meghatározott 1. nap alatt az adatszolgáltatás teljesítésének napja (T+1. munkanap) értendő.

Az egyes oszlopokban csak az adott napon ki-, illetve beáramló tételeket, tehát nem kumulált állományokat kell jelenteni. A beáramló tételeket pozitív előjellel, míg a kiáramló tételeket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Fő devizanemenként (1-HUF, 2-EUR, 3-USD, 4-CHF, 5-Egyéb deviza portfólió) ismétlődő sorok

A CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon (ahol az „X” az adott devizához tartozó számot helyettesíti) kell kimutatni a megkötött szerződések alapján azon bankközi, illetve központi bank (beleértve az EKB-t és az eurorendszer központi bankjait, nem beleértve az MNB-t) felé történő kihelyezéseket és az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket, bankközi forrásokat (beleértve az MNB-től, az EKB-tól és az eurorendszer központi bankjaitól származó forrásokat), amelyek értéknapja az adatszolgáltatás napja vagy az azt követő 29 nap.

A CASHFLOWX02 MNB betét sor tartalmazza az MNB-vel szembeni követeléseket (overnight betétet is).A betételhelyezés és a lejárat értéknapjának megfelelő oszlopokban kell szerepeltetni a cash-flow tételeket.

A CASHFLOWX03 Repó Aktív-Passzív sorokon kell szerepeltetni a szerződés értéknapján és lejárati napján a bankközi és ügyfél-repószerződések alapján ki és beáramló forrásokat. Mind az óvadéki, mind a sajátos szállításos repóügyleteket szerepeltetni kell. (Mind az aktív, mind a passzív repó sorokon szerepelhetnek negatív és pozitív értékek is attól függően, hogy pénzbeáramlásról vagy kiáramlásról van-e szó.) Itt szükséges megjeleníteni az MNB-vel kötött O/N vagy annál hosszabb fedezett hitelügyletek lejáró összegét, illetve az ügylet kezdetekor beérkező összeget.

A CASHFLOWX04 Értékpapírok soron mind a kereskedési, mind a befektetési portfolióhoz kapcsolódó pénzáramlásokat jelenteni kell. Ezen a soron jelentendők az értékpapír vételi és eladási ügyletekből származó pénzáramok, a tőketörlesztés és a kamatfizetés. A saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó pénzáramlások nem szerepeltetendők.

A CASHFLOWX05 Nagy betétek soron az egyedi ügyfelekkel kötött szerződések alapján történő, ügyletenként 5 milliárd forint feletti betételhelyezéseket, illetve lejáró betétek állományát kell szerepeltetni (előjelhelyesen).

A CASHFLOWX06 Spot üzletek soron a megkötött, de még el nem számolt azonnali devizaügyletek miatti pénzáramlásokat kell szerepeltetni. A valutapénztárral kapcsolatos pénzáramlásokat nem kell jelenteni.

A CASHFLOWX07 FX swap soron a megkötött deviza swap ügyletek miatt jelentkező pénzáramlásokat kell kimutatni, beleértve az ügyletek azonnali, még nem elszámolt lábait és a határidős lábakat is. A külföldi devizában történő pénzáramlásokat mindig az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyamon kell jelenteni, vagyis a határidős lábak napi értékelése szükséges.

A CASHFLOWX08 Kamatswap és cross-currency swap ügyletek soron a megkötött FRA, kamatswap és cross-currency swap ügyletek miatti tőke- és kamatelszámolásokat kell szerepeltetni.

A CASHFLOWX09 Outright határidős deviza ügyletek soron a megkötött határidős devizaügyletek miatti elszámolásokat kell feltüntetni.

A CASHFLOWX10 Portfolió Gap sor az adott devizanemben kitöltött táblarész záró sora, amelyben a napi ki- és beáramló tételek egyenlegét kell meghatározni.

Kiegészítő információk

A CASHFLOW701 Nostro számlaállományok soron devizanemenként kell megadni a nostro számlaállományoknak az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) záró-állományát. A külföldi devizák esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam. Ezen a soron a leányvállalatnál lévő nostro számlák egyenlegeit nem kell figyelembe venni.

A CASHFLOW702 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek soron az MNB monetáris politikai műveletei során felajánlható értékpapírok befogadási értékét kell megadni. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az MNB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az MNB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt szerepeltetni kell. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a tárgynapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni. Az e soron szereplő tételek nem tartalmazzák az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állományát (a CASHFLOW702 és CASHFLOW708 sorokhoz kapcsolódóan az MNB által elfogadható fedezetek köre és befogadási értékeik megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/fedezetertekeles oldalon).

A CASHFLOW703 Stand-by hitelkeretek soron csak a visszavonhatatlan, szerződött, még le nem hívott hitelkereteket kell jelenteni.

A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D₄= E – C_h,ahol

D₄: Eltérés összege

E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege

C_h: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

A kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérést kell szerepeltetni. Az elvárt egyenleghez számított eltérés kiszámításához szükséges megnézni, hogy a tartalékperiódus eddigi időszakának napjain tartott számlaállományok alapján a tartalékolási periódus hátralévő időszakában mekkora átlagos egyenleget kellene tartani ahhoz, hogy a kötelező tartalékolási kötelezettségnek az adatszolgáltató megfeleljen. Ezt az átlagos egyenleget kell összehasonlítani az elszámolási számla jelentés napját megelőző záró-állományával (T napi).

A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D₅= C_h – T_h,ahol

D₅: Eltérés összege

C_h: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

T_h: Az aktuális hónap tartalék

A soron az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbségét kell szerepeltetni.

A CASHFLOW706 Nagy kihelyezések soron devizanemenként kell megadni a következő harminc napon várható, az egyedi ügyfeleknek történő, 5 milliárd forint feletti hitelfolyósítást, illetve lejáró hitelszerződések, valamint ismert előtörlesztés állományát (előjelhelyesen).

A CASHFLOW707 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos pénzáramlások soron kell jelenteni a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó, az adatszolgáltatás napján (T+1. munkanap), illetve az azt követő 29 napon történő kifizetéseket.

A CASHFLOW709 EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állománya soron az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során – az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül –, szabad rendelkezésű (nem zárolt) értékpapírok állományát kell befogadási értéken szerepeltetni, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az EKB, illetve az eurorendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az EKB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az EKB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) az EKB-kal kötött megállapodás alapján felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a T+1. munkanapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni.

A CASHFLOW710 Készpénz soron kell kimutatni a hitelintézetnél lévő T napi záró forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket..

A CASHFLOW711 Operatív likviditási tartalék soron a hitelintézet T+1. munkanapon rendelkezésére álló operatív likviditási tartalék összegét kell szerepeltetni. Az operatív likviditási tartalék a CASHFLOW táblában szereplő tételekből az alábbi módon számítódik:

CASHFLOW711=CASHFLOW610,1+..+CASHFLOW610,30+CASHFLOW702,1+….+CASHFLOW702,30+CASHFLOW709,1+..+CASHFLOW709,30+CASHFLOW707,1+…+CASHFLOW707,30+CASHFLOW7012,1+CASHFLOW7013,1+CASHFLOW7014,1+CASHFLOW7015,1+CASHFLOW704,1+CASHFLOW705,1+ CASHFLOW710,1

3.11. ACASHFLOW Anya Cash-Flow jelentés

A táblában kizárólag az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlásokat kell jelenteni, a CASHFLOW tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelően.

3.12. DMM – Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

Általános előírások

A táblát a Dmmr. hatálya alá tartozó adatszolgáltatónak kell kitöltenie. Azon adatszolgáltatónak, amely nem tartozik a Dmmr. hatálya alá, a táblát nemlegesen kell megküldenie az MNB részére.

Az adatokat a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal), az 1B Felügyeleti mérleg (Források), IFRS-eket alkalmazó adatszolgálató esetében az SF0101 Felügyeleti mérleg – Eszközök, SF0102 Felügyeleti mérleg ─ Kötelezettségek táblákkal összhangban és a hátralévő futamidők alapulvételével kell kimutatni. Forrás tételeknél azt kell feltételezni, hogy a forrást elhelyező a legkorábbi időpontban él a visszahívási opciójával. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken. Amennyiben a hitel, betét vagy egyéb instrumentum esetén a devizafinanszírozás megfelelési mutató számításának időpontja és a szerződésben meghatározott eredeti lejárat között fennálló időtartam 1 év, azt éven túli hátralévő futamidőnek kell tekinteni.

A táblában az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, rezidens részének adatait kell szerepeltetni. Az adatszolgáltató hitelintézet külföldi fióktelepe különálló hitelintézetnek minősül, így a DMM adatszolgáltatásban a külföldi fiókteleppel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát ennek megfelelően hitelintézetekkel szemben kell kimutatni.

Az egyes pénzügyi szektorokkal szembeni kötelezettségek és követelések besorolását attól függetlenül kell elvégezni, hogy a partner rezidens vagy nem-rezidens. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó deviza állományi adatokat kell tartalmaznia.

A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell elvégezni.

Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni. A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kapott értéket a kerekítés általános szabálya szerint (0,49-ig lefelé, 0,5-től felfelé) kell kerekíteni.

A deviza alapú forinthiteleket és az ezekhez tartozó értékvesztést deviza tételként kell számba venni.

A tábla oszlopai

A tábla kitöltése során a Dmmr. 2. §-ában és 1. mellékletében foglaltak az irányadók, az alábbiak figyelembevételével.

A tábla a) oszlopában a deviza állományi adatokat az Általános előírások részben előírt módon kell meghatározni.

A tábla b) oszlopában a Dmmr. 1. mellékletében meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla c) oszlopában – a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – az a) és b) oszlopban megadott adatok szorzatának eredményét kell megadni.

A tábla egyes sorai

A megterhelt eszközök esetében az egyes sorokba való besoroláshoz használt futamidő az eszköz hátralévő futamideje és a megterhelés forrását jelentő ügylet futamideje közül a hosszabb. Az olyan eszközök esetében, amelyek megterheltségének hátralévő futamideje hat hónapnál rövidebb, ugyanaz a szabály alkalmazandó a besorolásnál, mint a meg nem terhelt eszközök esetében.

Ha egy tétel több sor feltételeit is teljesíti, akkor az intézmény a számára legkedvezőbb soron tüntetheti fel. Egy tétel csak egy soron tüntethető fel. Az egymástól kölcsönösen függő tételeket ki lehet zárni a jelentésből az MNB előzetes jóváhagyását követően, ha teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke szerinti feltételeket.

DMM101 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú devizabetétek és devizakötelezettségek: ezen a soron kell kimutatni valamennyi forrás oldali, devizában denominált tételt, amelynek a hátralévő lejárata a tárgyidőszak utolsó napján eléri vagy meghaladja az egy évet (függetlenül a fedezettségtől, azaz ideértve a repóügylet keretében fennálló kötelezettséget is), ide nem értve a DMM102 sor szerinti óvadéki devizabetéteket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött éven túli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó devizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is. Külön felügyeleti jóváhagyást követően figyelembe vehető a lejárat nélkül kapott kölcsöntőkék összege is.

DMM102 Óvadéki devizabetét: Ezen a soron csak azokat az óvadéki betéteket kell feltüntetni, amelyeket egy éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés (hitel) biztosítékaként helyeztek el.

DMM103 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM104 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak nem minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat.

DMM105 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM104 soron jelentendő állományoknak.

DMM106 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak nem minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint a lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM105 soron jelentendő állományoknak.

DMM107 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú nem pénzügyi vállalatok és egyéb szektorok devizabetétei: ezen a soron kell kimutatni az egyéb szektorokba sorolt szervezetek, így a központi bank, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt szervezet azon devizabetéteit, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, illetve azokat a devizabetéteket, amelyekhez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki devizabetétek körét és a DMM105 és DMM106 soron szerepeltetett tételeket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött, eredetileg éven túli lejáratú, de éven belüli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó devizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is.

DMM109 Lejárat nélküli vagy 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú nem banki pénzügyi vállalatok devizabetétei, ideértve a pénzpiaci alapok betéteit is: ezen a soron kell jelenteni az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett lejárat nélküli vagy hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizabetéteket, a DMM108-as soron jelentett tételek kivételével.

DMM110 6 hónap vagy azon túli, de 1 éven belüli hátralévő lejáratú devizabetétek, ideértve a külföldi hitelintézetek betéteit is: ezen a soron kell jelenteni a DMM102-DMM108 sorokon nem jelentett, hat hónap vagy azon túli, de egy éven belüli hátralévő futamidejű devizabetéteket, ideértve a központi bankok és pénzügyi vállalatok devizabetéteit is.

DMM201 Valuta pénztárkészlet: ezen a soron a Dmmr. 2. § 17. pontja szerinti pénztárkészlet fogalmának megfelelő, kizárólag a valutakészletre értelmezett adatot kell kimutatni.

DMM202 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú pénzügyi vállalattal szembeni devizakövetelés: ezen a soron a hat hónapnál rövidebb hátralévő lejáratú, hitelintézetnél és központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell jelenteni. Itt kell kimutatni hitelintézetnél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket és a pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket. Itt kell jelenteni az egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizaköveteléseket. A letéti számlák egyenlegeit a derivatív pozíciók nettósításánál a DMM2145 soron kell figyelembe venni.

DMM203 Fordított repóügyletek (csak deviza): itt kell jelenteni az adatszolgáltató által óvadéki repóügylet, sajátos szállításos repóügyletek és az azonnali vétel-eladási (buy-sell-back) típusú repóügylet keretében repóba vett, devizában denominált értékpapírok értékét. Csak azok az ügyletek tüntethetők fel ezen a soron, amelyeknél az értékpapír és a hitel láb is deviza denominációjú.

DMM207 az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke szerinti 2B. szintű eszközök: a 2. oszlopban szereplő súly az egyes, 2B. szintű likvid eszköztétel típusokhoz rendelt súlyok súlyozott átlagaként számolandó.

DMM209 1 éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatoknak és egyéb szektoroknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell jelenteni a Dmmr. szerinti egyéb szektoroknak, közte a központi banknak nyújtott éven belül lejáró hiteleket. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Ezen a soron kell jelenteni az egy éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is.

DMM210 Nem a hitelintézet vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő devizában denominált részvények: ezen a soron a devizában denominált, az adatszolgáltató tulajdonában lévő, tőzsdei indexben szereplő, részvény típusú értékpapírok állománya jelentendő nettó értéken. Csak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet 22. cikke szerint is elismerhető, az MNB honlapján közzétett – likvid – részvényeket lehet figyelembe venni.

DMM211 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belüli hitelintézet által kibocsátott devizában denominált értékpapírok: ezen a soron kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú jelzáloglevelek, illetve egyéb értékpapírok állományát nettó értéken, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont alapú felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.

DMM212 Bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású, lakóingatlannal fedezett devizakitettségek: ezen a soron kell jelenteni a CRR 125. cikke szerinti 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású, lakóingatlannal fedezett kitettségeket, függetlenül az adatszolgáltató által a hitelezési kockázat kezelésére alkalmazott (sztenderd vagy belső minősítési) módszertől. Ezen a soron csak a meg nem terhelt eszközök jelentendők.

DMM213 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott devizahitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, a DMM212 soron szerepeltetendő követeléseket.

DMM2141 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott deviza hitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt háztartási hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet háztartásoknak nyújtott, jelzáloghitel fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is. Csak a teljesítő tételek mutathatók ki ezen a soron.

DMM2142 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron sem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott jelzáloghitelek fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is. Ezen a soron kell jelenteni az egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is. Csak a teljesítő tételek mutathatók ki ezen a soron.

DMM2143 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli pénzügyi vállalatnak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a pénzügyi vállalatokkal szemben, hitelszerződés alapján, illetve – a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repóügyleteken, IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokon, a betétszerződéseken kívül – bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát, ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más hitelintézet számára szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is. Csak a teljesítő tételek mutathatók ki ezen a soron.

DMM2144 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli egyéb szektoroknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a központi banknak nyújtott hiteleket, a központi kormányzatnak közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát, a helyi önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási alapoknak, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket és a valódi penziós ügyletből, IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból származó követeléseket. Csak a teljesítő tételek mutathatók ki ezen a soron.

DMM2145 Egyéb devizakövetelések: ezen a soron a CRR szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állományát, a DMM2141-DMM2144 soron ki nem mutatható nem teljesítő tételeket, valamint a devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) – kell jelenteni. A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét a következők szerint kell jelenteni:

• csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, ahol van deviza, és az ügylet nem került beszámításra a DMM101 és DMM107 sorokon;

• csak az ügylet deviza lábát kell figyelembe venni, kivéve, ha a névérték cseréjére is sor kerül, amely esetben a deviza láb összege csökkenthető az ügyletben részt vevő forint láb összegével; ez a nettósítás az azonos napon lejáró ügyletek között is elvégezhető; ha a forint láb a nagyobb, akkor a napi nettósítás eredménye 0;

• nettósítás elvégezhető minden napi pozíció és minden kapcsolódó változó letét tekintetében;

• a soron csak a pozitív végső érték jelentendő.

DMM2146 Vagyoni érdekeltségek (devizában denominált): ezen a soron kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéséket, amelyeket az adatszolgáltató üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket könyv szerinti (nettó) értéken. Idetartozik az összes belföldi – CRR szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés értéke (beleértve a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét), az egyéb pénzügyi közvetítők kockázati tőkealap-jegyei, részvényei és egyéb részesedései, üzletrészei, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők részvényei, egyéb részesedései és üzletrészei, biztosítók részvényei és nyugdíjpénztárak részesedései (beleértve az e tételekhez tartozó értékvesztést és értékhelyesbítést). Itt kell jelenteni az adatszolgáltató üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző, saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést, a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést, amely nem veszteségmérséklés során került az adatszolgáltató tulajdonába és a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát, beleértve az e tételeken elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetet. Szintén ezen a soron kell szerepeltetni a külföldi részvényeket és azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy a járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak, beleértve az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó értékvesztést és értékelési különbözetet. Ezen a soron nem kell jelenteni az előző sorokon már szereplő tételeket (pl. nem az adatszolgáltató vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő, devizában denominált részvényeket).

DMM2147 Saját devizaeszközök: ezen a soron az adatszolgáltató saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állományát abban az esetben, ha ezen tételek követeléskiegyenlítés útján kerültek az adatszolgáltatóhoz. Itt kell jelenteni továbbá az összes olyan készletállományt, amelyet az adatszolgáltató követelés és nem követelés ellenében kapott (beleértve a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát), az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéken, az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét, az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt, az immateriális javak egyéb állományát (beleértve az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is – ahol az alkalmazott számviteli rend szerint ez értelmezhető –, és beleértve az immateriális javak értékhelyesbítését), az adatszolgáltató elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat, a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét, a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket (beleértve az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést), a nem az adatszolgáltató működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket értékhelyesbítéssel.

DMM2148 Minden egyéb devizaeszköz: ezen a soron a fentiekben nem nevesített devizaeszközöket kell szerepeltetni. Nem kell jelenteni az aktív kamatelhatárolásokat és egyéb aktív időbeli elhatárolásokat. Itt kell jelenteni
a jelzálogleveleken, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghiteleken és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételáron kívüli okból éven túli időszakra megterhelt tételeket is.

DMM215 Garanciák, egyéb mérlegen kívüli devizakötelezettségek: az adatokat a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a C12H Mérlegen kívüli tételek – Függő és jövőbeni kötelezettségek táblával, az IFRS-eket alkalmazó adatszolgálató esetében a SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek – Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások táblával összhangban kell kimutatni.

DMM216 Le nem hívott deviza likviditási keret és deviza hitelkeret: ezen a soron kell kimutatni minden devizában denominált hitel- és likviditási keretet, a változó devizás hitelkeretek kivételével.

DMM217 Változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében az adatszolgáltató ügyfelének saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a forintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.

DMM3 Devizafinanszírozás megfelelési mutató: ebben a sorban a Dmmr. szerinti devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) értéke a stabilnak minősített devizaforrások, valamint a finanszírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia. Így például a 100%-os mutató érték 1,000 formában jelentendő.

3.13. C2H Befektetések

A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a CRR 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja alá tartozik.

A vállalkozáshoz közvetett módon kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosaik adatait a kapcsolódó C21H tábla tartalmazza.

A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az i) oszlopban szereplő összes befektetés csökkenő sorrendjében kell kimutatni mindaddig, amíg az összes jelentős illetve befolyásoló részesedésű és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.

Pénzügyi ágazatbeli befektetések esetén a jelentős/nem jelentős, pénzügyi ágazaton kívüli befektetések esetén a befolyásoló/ nem befolyásoló fogalmak alkalmazandók. A befolyásoló részesedés fogalmát a CRR 4. cikk (1) bekezdés 36. pontja, a jelentős részesedés fogalmát a CRR 43. cikke tartalmazza.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.

A Hpt. előírása alapján az összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) elkülönített nyilvántartást kell vezetni és rendszeresen minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) Befektetések felsorolása oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az „f.a.”, illetve „v.a.” megjelöléssel.

A b) Kódjel oszlopban „K” jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni. Ha a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a b) Kódjel oszlopba „V” jelet, az érintett befektetés jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.

A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 102. §-ában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)

A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.

Az i) Összes befektetés oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.

A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.

A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.

Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet MNB által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.

Az m)-p) oszlopban a következő okok miatti kivételek jelennek meg a CRR 89. cikke értelmében:

• a CRR szerint az egyedi befektetési korlátozás alól mentesülő pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli szervezetek. (A CRR 89. cikk (4) bekezdése szerinti EBH iránymutatás kiadásáig az eddig alkalmazott megnevezéseket tartalmazza a tábla, így PIBB, járulékos vállalkozások, speciális pénzügyi szervezetek, stb);

• a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értéke, amelyet a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorban kell feltüntetni (ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a hatéves elidegenítési türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni);

• a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések nettó értéken (itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra);

• az egyedi befektetési korlát CRR 89. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti, szavatolótőkével fedezendő túllépései;

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o), p1) és p2) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem.

A kivételek o), p1) és p2) oszlopában csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.

A Kivételek m)-p) oszlopa alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba nem kerülhet érték.

A Szavatolótőkével fedezendő túllépés r) és s) oszlopában a CRR 89. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett befektetések befolyásoló részesedéseire, a CRR 89. cikk (3) bekezdése előírása alapján meghatározott limittúllépések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a befektetés közvetlen vagy közvetett formában valósul meg.

A t)-v) Korrekciók oszlop adattartalma alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. Az oszlopok a következő korrekciós levonásokat tartalmazzák:

A t) oszlopban azok az értékek kerülnek kimutatásra, amelyek az egyedi befektetési korlátozás szempontjából figyelembevett „Kivételek” tételeinek értékeit korrigálják arra az értékre, amely a Hpt. 102. §-a szerinti összes közvetlen és közvetett befektetés számbavételéhez szükségesek. Levonandó tételek azok a nem PIBB befektetések, amelyek egyedi befektetési korlátozás miatt nem tartoznak az összbefektetési korlát alá. Itt kell feltüntetni a külön jogszabályban (pl. MFB tv.) előírtak szerinti, összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetéseket.

Az u) Szavatolótőkéből levont PIBB miatti és egyéb, közvetett befektetések miatti korrekciók oszlopban a szavatolótőkéből levont, jelentős részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem jelentős részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók és levonandó tételként nem szerepeltethetők. Ebben az oszlopban kell kimutatni levonásként továbbá minden olyan közvetett befektetést, mely bizonyíthatóan többszörös figyelembe vételt jelentene az összes befektetés nettó értékének megállapításánál.

A C2H1 sor a hitelintézet jelentős részesedésű, közvetlen és közvetett PIBB vállalkozásokban fennálló részesedéseit, a C2H4 sorban a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét tartalmazza. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1 és C2H2 sorban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem jelentős részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni. Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)

A v) Hpt. 102. § (2) bekezdéshez egyéb korrekciók oszlopban az összes befektetési korlát alóli – a Hpt. 102. §-ában foglaltak szerinti – kivételek értékét kell kimutatni a C2H1-C2H4-ig terjedő összesítő sorokban.

A részletező sorokban a kétszeres levonások elkerülése érdekében nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt az egyedi befektetési korlátnál már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A befolyásoló részesedésű befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop – szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.

A nem jelentős részesedésű PIBB befektetések után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.

A rendeletet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte 2018. november 14. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 16. § (1) bekezdését.

A 15. § (5) bekezdése a 9/2018. (III. 23.) MNB rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

A 17. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

A 17. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵

A 2. melléklet a 17. § (2) bekezdése, a 22/2018. (VI. 27.) MNB rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 3. melléklet a 17. § (2) bekezdése, a 22/2018. (VI. 27.) MNB rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek