BÜ BH 2017/289
BÜ BH 2017/289
2017.09.01.
Nem valósul meg hamis magánokirat felhasználásának vétsége, ha a gépjármű-adásvételi szerződésben a jogszabályi előírásnak megfelelően a gépjármű által megtett kilométerek száma a kilométer-számláló által mutatott értékben kerül feltüntetésre, akkor sem, ha ez az érték nem felel meg a valóságnak [Btk. 345. §; 304/2009. (XII. 22.) Korm. rend. 3. § e) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. január 19-én meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. a) pont], és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 7 hónap – fogházban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] A magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt részben megítélte a járulékos költségek megfizetésére kötelezés mellett, részben annak érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította.
[3] Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a terhelt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.
[5] A törvényszék a 2016. június 21-én tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[6] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a P. Kft. nevében a terhelt 2013. május 29-én megvásárolt egy személygépkocsit az M. Autóház Kft.-től, amelynek nevében ténylegesen M. J. járt el és a gépkocsit úgy hirdette, hogy annak futásteljesítménye legalább 254 000 km, és ezt a terhelttel is közölte.
[7] A terhelt a gépkocsit 2013. június 12-én 118 851 kilométeróra-állással eladta S.-né B. J.-nek annak ellenére, hogy M. J. tudatta vele a valós kilométeróra-állást.
[8] S.-né B. J. és férje a gépkocsit a terheltnek visszavitte, és közölték vele ennek okát is: kiderítették, hogy a gépkocsiban legalább 250 000 km van.
[9] A terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal annak tudatában, hogy a jármű műszerfala által kijelzett futásteljesítmény-érték a valóságnak nem felel meg, és az legalább 246 773 km, az általa képviselt cég által 2013. május 29-én megvásárolt gépkocsiról internetes oldalon tett közzé hirdetést. A terhelt a hirdetés alapján jelentkező Sz. Sz. részére a járművet 2013. október 1-jén 13 óra 45 percét megelőző, pontosabban meg nem határozható időpontban autókereskedő telephelyén eladás céljából bemutatta, annak futásteljesítményét a jármű műszere által jelzett értéknek és a terhelt által Sz. Sz. részére a megtekintés előtt telefonon adott tájékoztatásnak megfelelően, 122 322 km-ben határozta meg.
[10] A terhelt a sértettet a valós futásteljesítményről nem tájékoztatta, így a sértett a gépkocsit 1 500 000 forintért megvásárolta.
[11] A gépjármű eladására és a szerződés felhasználására is 2013. október 1-jén került sor.
[12] A terhelt az eltitkolt magasabb – 246 773 km-t meghaladó, de 250 000 km-nél nem magasabb – futásteljesítményből adódó értékcsökkenést figyelembe véve a járművet megvásárló Sz. Sz.-nek 250 000 forint kárt okozott.
[13] A terhelt az adásvétel során – annak ellenére, hogy a fentiek szerint tudomása volt a jármű valódi futásteljesítményéről – az Sz. Sz. részére megtévesztés céljából közölt valótlan futásteljesítményt tüntette fel az általa képviselt cég és a vevő között készült írásbeli szerződésen és azt felhasználta oly módon, hogy Sz. Sz.-nek a szükséges ügyintézés céljából az ügyletkötéskor átadta.
[14] Sz. Sz. 313 000 forint összegben terjesztett elő polgári jogi igényt.
[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő meghatalmazott védője útján felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Az indítvány szerint jogszabályt sértett a bíróság akkor, amikor a hamis magánokirat felhasználásának vétségét megállapította annak az elkövetési magatartásnak az alapján, hogy a terhelt a kilométeróra kilométer-számláló műszer által jelzett értékét rögzítette az adásvételi szerződésen. Nem vette figyelembe, hogy a jármű tulajdonjog-változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § e) pontja szerint a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket kell az adásvételi szerződésben rögzíteni, ezért tévesen állapította meg a hamis magánokirat felhasználásának vétségét. Miután pedig ez egyben eszközcselekménye volt a csalás vétségének, álláspontja szerint a terheltet mindkét terhére rótt cselekmény vonatkozásában az ellene emelt vád alól fel kell menteni.
[16] A védő utalt továbbá arra, hogy az igazságügyi szakértő a tárgyaláson előadott véleménye szerint egy gépjármű értékét nem csupán a futásteljesítmény, hanem a gépkocsi műszaki állapota és sok egyéb körülmény is befolyásolja, így károkozás még abban az esetben sem állapítható meg feltétlenül, ha valaki jobb tudomása ellenére nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének.
[17] Vagylagosan azt indítványozta, hogy amennyiben a rendelkezésre álló iratokból az a következtetés vonható le, miszerint a terhelt tisztában volt a gépjármű tényleges kilóméteróra-állásával, és az megvalósítja a csalás cselekményét, a részbeni felmentésre figyelemmel a Kúria pénzbüntetést szabjon ki a terhelttel szemben.
[18] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványnak az a része, amelyben a védő az ügydöntő határozatban rögzített tényállást támadja, vitatva, hogy a terhelt magatartása következtében kár keletkezett, a törvényben kizárt. A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint ugyanis a terhelt a sértettet jogtalan haszonszerzési célzattal tévedésbe ejtette azáltal, hogy az adásvétel tárgyát képező jármű futásteljesítményét illetően általa is tudottan valótlan adatot közölt, ezzel összefüggésben pedig a sértettnek kárt okozott.
[19] A Legfőbb Ügyészség indítványa szerint ugyanakkor alaptalan a felülvizsgálati indítványnak az a hivatkozása, hogy a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel nem valósult meg a hamis magánokirat felhasználásának vétsége. E kormányrendelet megalkotásakor a jogalkotónak ugyanis az volt a célja, hogy meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a közlekedési járműnyilvántartásba bejegyzett járművek adásvétele során a szerződésben – nyilvánvalóan a valóságnak megfelelően – rögzíteni kell. E célnak azonban nem felel meg, ha a nyilvántartásba valótlan adatok kerülnek. A terhelt akkor járt volna el jogszerűen, ha a sértettet tájékoztatja a kilométer-számláló által mutatott érték valótlanságáról, és ezt a tényt az adásvételi szerződésben is rögzítik. Figyelemmel arra, hogy ez nem történt meg, nevezett megvalósította mindkét terhére megállapított bűncselekményt.
[20] A Legfőbb Ügyészség ezért az ügyben meghozott első- és másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[21] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.
[22] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, és a tartalma alapján a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott okból, valamint – a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében – hivatalból [Be. 423. § (4)–(5) bek.] bírálta felül.
[23] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, az anyagi jogsértést kifogásoló részében részben alaposnak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát ugyancsak részben alaposnak találta.
[24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
[25] A Kúria – a Legfőbb Ügyészség érvelésével egyezően – azt állapította meg, hogy a tényállás és az eljárt bíróságok által elvégzett bizonyítékértékelő tevékenység támadásának minősül az a védői érvelés, amely a tényállásban megállapított kár összegét, valamint a csalásként értékelt cselekmény végrehajtását vitatja. Az irányadó tényállás ugyanis azt tartalmazza, hogy a terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal úgy adta el a gépkocsit, hogy ennek során a gépjármű kilométeróra-állására vonatkozó adatra (futásteljesítményre) megtévesztően nyilatkozott a vevőnek, és ez került a szerződésbe is. Ezért a tényállást támadó részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt indítvány.
[26] A csalást [Btk. 373. § (1) bek.] az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz.
[27] A Kúria azt állapította meg, hogy az irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme felismerhető.
[28] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. Eredményeként a megtévesztett személyben (passzív alany) tévedés alakul ki, amit a tettes idéz elő.
[29] Az elkövetői magatartás szándékos, és ezen túlmenően célzatos. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. A cél tehát nem a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás akkor tényállásszerű, ha a tévedésbe ejtésre vagy a tévedésben tartásra a jogtalan haszonszerzés célzatával kerül sor.
[30] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a terhelt tévedésbe ejtő magatartását, valamint a kár bekövetkeztének tényét és összegét. Miután a kár a terhelt megtévesztő magatartása folytán következett be, az elkövetési magatartás és a bekövetkezett károsodás közötti okozati összefüggés fennállásához nem fér kétség.
[31] A Kúria erre figyelemmel azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok az Sz. Sz. sértett sérelmére elkövetett cselekményt törvényesen minősítették a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás vétségének. Annak indokaival a Kúria maradéktalanul egyetért.
[32] A csalás megvalósulása körében közömbös, hogy a terhelt – akár a csalás megvalósítása érdekében – egyébként más bűncselekményt is elkövetett vagy sem.
[33] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen többek között akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
[34] A Kúria azt állapította meg, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a csalás vétsége mellett, azzal halmazatban a büntető anyagi jogszabály megsértésével mondták ki a terheltet bűnösnek a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségében is.
[35] A Btk. 345. §-ában büntetni rendelt hamis magánokirat felhasználásának vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál.
[36] A felülvizsgálati indítvány szerint a jármű tulajdonjog-változását igazoló teljes bizonyítóerejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit szabályozó 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § e) pontja azt írja elő, hogy a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket kell az adásvételi szerződésben rögzíteni. Jelen ügyben ez történt, ezért a terhelt a jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésével bűncselekményt nem követett el.
[37] A Kúria a védő utóbbi érvelését alaposnak találta.
[38] A hamis magánokirat felhasználásának elkövetési tárgya a magánokirat. Magánokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására állítottak ki és nem minősül közokiratnak.
[39] A magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a Pp. 196. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Minden magánokirat büntetőjogi védelemben részesül azonban függetlenül attól, hogy teljes bizonyító erejű-e vagy sem.
[40] Hamis a magánokirat, ha az azon feltüntetett személy nem azonos azzal, aki azt kiállította. Hamisított a magánokirat, ha a már létező magánokiraton – jogosulatlanul – tartalmi, formai változtatást végeztek, így az már nem a kiállítójának a nyilatkozatát rögzíti. Végül valótlan tartalmú a magánokirat, ha az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak attól függetlenül, hogy az a kiállító nyilatkozatát tartalmazza-e.
[41] Az elsőfokú bíróság szerint valótlan tartalmú az a magánokirat, amelyben foglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak. A terhelt által a sértettnek átadott adásvételi szerződésről a bíróság megállapította, hogy az abban foglaltak nem felelnek meg teljes mértékben a valóságnak, hiszen azon az szerepel, hogy 2013. október 1. napján a gépkocsi futásteljesítménye 122 322 km volt. A valóságban azonban az 246 773 km-nél több volt, de 250 000 km-nél nem.
[42] A Kúria – az eljárt bíróságok és a Legfőbb Ügyészség álláspontjától eltérően – azt állapította meg, hogy a terhelt és a sértett megállapodását rögzítő adásvételi szerződés tartalma nem tartalmazta valótlanul a kilométer-számláló adatait.
[43] A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § e) pontja értelmében a jármű tulajdonjog-változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi eleme a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokbavételkor a kilométer-számláló műszer által jelzett érték (kilométeróra-állás).
[44] Az pedig a jogerős ítélet tényállásában megállapított tény, hogy az adásvételi szerződésben a kilométer-számláló műszer által jelzett érték pontosan került feltüntetésre éppen úgy, ahogyan azt a hivatkozott kormányrendelet megkívánja.
[45] Helyesen hivatkozott átiratában a Legfőbb Ügyészség arra, hogy e kormányrendelet megalkotásakor a jogalkotónak az volt a célja, hogy meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a közlekedési járműnyilvántartásba bejegyzett járművek adásvétele során a szerződésben – nyilvánvalóan a valóságnak megfelelően – rögzíteni kell. A nyilvánvaló valóságot azonban félreértelmezte. Ha a kilométer-számláló nem a gépjármű valódi futásteljesítményét mutatja, mert meghamisították, akkor egy (esetleg) már elkövetett bűncselekmény – a Btk. 348. §-ában meghatározott gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása – ellen sem a vizsgált kormányrendelet, sem bármely más jogszabályban foglalt szabályozás nem kíván, mert nem is képes fellépni. Azáltal, hogy a központi gépjármű-nyilvántartásban – mind tulajdonosváltozás (üzembentartó-változás), mind pedig időszaki vizsgáztatás esetén – rögzíteni kell az aktuális kilométeróra-állást, a jogi szabályozás legfeljebb megelőzheti jövőbeni bűncselekmény elkövetését.
[46] A terhelt és a sértett által aláírt adásvételi szerződés tehát a valóságnak megfelelően tartalmazta a személygépkocsi kilométer-számláló műszere által mutatott kilométeróra állást, ezért nem volt valótlan tartalmú. Az adásvételi szerződés felhasználásával ezért a hamis magánokirat felhasználásának vétségét nem lehetett elkövetni.
[47] A Legfőbb Ügyészség szerint a terhelt akkor járt volna el jogszerűen, ha a sértettet tájékoztatja a kilométer-számláló által mutatott érték valótlanságáról, és ezt a tényt az adásvételi szerződésben is rögzítik.
[48] A Kúria a Legfőbb Ügyészségnek ezzel az állásfoglalásával sem értett egyet. Az ugyanis nyilvánvalóan ellentétes a józan ésszel, hogy amennyiben a bűncselekményt elkövető eladó éppen az eladandó jármű futásteljesítményének a valótlan állításával téveszti meg a vevőt, akkor ezzel egyidejűleg közölje vele az általa tudott, ismert valódi futásteljesítményt.
[49] Az pedig végképp nem várható el egy éppen csalást elkövető eladótól, hogy ráadásul még a reá irányadó jogszabály rendelkezését is megszegje azáltal, hogy nem a kilométer-számláló által mutatott értéket tünteti fel az adásvételi szerződésben és ezzel is leleplezze a saját bűncselekményét.
[50] A Legfőbb Ügyészség érvelése azonban jól rávilágít arra, hogy a terhelt cselekménye akkor sem valósított volna meg bűncselekményt, ha egyébként maradéktalanul kimerítette volna a Btk. 345. §-ának tényállását. Senkitől sem várható el ugyanis a büntetőjogi felelősség terhe mellett, hogy a saját maga által elkövetett bűncselekményt leleplezze. Így nem lett volna elvárható a terhelttől sem, hogy az általa elkövetett csalást leleplezze azáltal, hogy akár a vevő sértett felé, akár a központi gépjármű-nyilvántartás felé jelezze azt, hogy a gépjármű kilométer-számlálója valótlan értéket mutat. Elvárhatóság hiányában nincs felróhatóság, felróhatóság hiányában nincs bűnösség, bűnösség hiányában pedig nincs bűncselekmény [Btk. 4. § (1) bek.].
[51] Mindezekre figyelemmel a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának részben helyt adott. A járásbíróság ítéletét, illetőleg a törvényszék mint másodfokú bíróság végzését – a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján – megváltoztatta és a terheltet – a Be. 6. § (3) bekezdés a) pont első fordulata alapján – az ellene a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette.
(Kúria Bfv. II. 1.608/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás