2017. évi XXIX. törvény
az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról1
2017.04.19.
„a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt,”
„(5) Hirdetményi úton kell kézbesíteni
a) a hivatalos iratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére, és
b) az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi.”
„(5a) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át. Hirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.”
„(6) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hirdetőtáblájára.”
„(6a) Az (5) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni. (6b) Az iratot a hirdetménynek a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hirdetőtábláján történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”
„(1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.”
„(3) A nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.”
„(2) A bíróság a vádirat benyújtásáig az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát annak megkezdésétől számított hat hónap elteltével, ezt követően hathavonta felülvizsgálja. A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.”
„(4) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.” „(3) Ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen, az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményi kézbesítésre egyebekben a 70. § (5)–(6b) bekezdését kell alkalmazni. Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.” (A panaszt elbíráló ügyészségnél a kézbesítéstől számított nyolc napon belül felülbírálati indítvány terjeszthető elő)
„b) a gyanúsított vagy a védő által a 185. § (3) bekezdése alapján a nyomozási cselekményről történő eltávolítás elrendelése elleni panaszt elbíráló, illetve a 185. § (4) bekezdése szerinti értesítést mellőző határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen, (amelyet az ügyészség az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküld a bíróságnak.)
(A panaszt elbíráló ügyészségnél a kézbesítéstől számított nyolc napon belül felülbírálati indítvány terjeszthető elő)
(amelyet az ügyészség az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküld a bíróságnak.)
„(1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.”
„(2) A megismételt eljárásban a XII. Fejezet és a XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” A RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE
406/A. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XVIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az Alkotmánybíróság a Kúriának a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XIX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.” „(2) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
(3) A nyomozási bíróként eljáró katonai bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.”
„(4) A perújítás megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa is eljárhat.
(5) A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.”
„486. § A katonai büntetőeljárásban a nyomozási bíró feladatait a törvényszék katonai bírája látja el. A nyomozási bíróként eljáró katonai bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.” „542/L. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.” „A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás”
„542/M. § (1) Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az 542/J. §-t akkor kell alkalmazni, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt van folyamatban. (2) Fiatalkorú elleni büntetőeljárás esetén az egyesbíró az (1) bekezdésben meghatározott esetben tanács elé utalhatja az ügyet. (3) Ha a fiatalkorú életkorának igazolására nem áll rendelkezésre közokirat, az életkort más módon kell megállapítani.
(4) A nem magyar állampolgár, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező fiatalkorú esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag a 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt van folyamatban. (5) Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 453. § (2) bekezdésétől eltérően nem tartalmazza a köznevelési intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat, a munkahely által adott tájékoztatást, illetve a bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelést. (6) Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt házi őrizetét rendeli el, a terhelt számára lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.”
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„n) a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő kézbesítés szabályait,”
(rendeletben szabályozza.)
„606/B. § (1) E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a) e törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályban volt 207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírájaként eljáró bíró a 2013. november 22. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak, b) a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak, c) e törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályban volt 131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. (2) Az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított egy év elteltét követő meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint határoz, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítása iránti ügyészi indítvány az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt a törvényszékhez érkezett.
(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az elrendelésétől számított egy éven túli felülvizsgálata tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint határoz, ha az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata iránti ügyészi indítvány az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt a törvényszékhez érkezett.
(4) A házi őrizetnek az elrendelésétől számított egy év elteltét követő meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint határoz, ha a házi őrizet meghosszabbítása iránti ügyészi indítvány az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt a törvényszékhez érkezett.
(5) Az ítélőtábla tanácsa a törvényszék másodfokú tanácsára vonatkozó szabályok szerint bírálja el
a) a (2)–(4) bekezdés szerinti esetben a törvényszék egyesbírájának a határozata ellen bejelentett fellebbezést, b) az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított egy év elteltét követő meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett fellebbezést, ha a fellebbezés folytán az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt az ítélőtáblához érkeztek,
c) az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az elrendelésétől számított egy éven túli felülvizsgálata tárgyában a törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett fellebbezést, ha a fellebbezés folytán az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt az ítélőtáblához érkeztek,
d) a házi őrizetnek az elrendelésétől számított egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett fellebbezést, ha a fellebbezés folytán az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napja előtt az ítélőtáblához érkeztek.”
14. § Hatályát veszti a Be.
2. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
„(1) A motozás az elítélt testének és ruházatának, valamint a nála lévő személyes tárgyainak az átvizsgálása. Az elítélt motozását – ide nem értve a motozásnál közreműködő orvost és egészségügyi szakszemélyzetet, valamint a technikai eszközzel történő ruházatátvizsgálást végző személyt – az elítélttel azonos nemű személy végezheti.”
a) 10/A. § (8) bekezdésében a „kielégíteni.” szövegrész helyébe a „kielégíteni azzal, hogy ha a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi követelést, akkor e követeléseket arányosan kell kielégíteni.” szöveg,
b) 70/A. § (1) bekezdésében a „döntést.” szövegrész helyébe a „döntést, továbbá az ügyész véleményének beszerzését mellőzheti.” szöveg és
17. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
