3/2017. (III. 28.) NGM rendelet
a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet a 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközök felhasználásával és a 2017. évi támogatási feltételekkel összefüggő módosításáról1
2017.03.29.
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„1. 12d. sora, 12e. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)–c) és e)–i) pontja, 28. sora, 28a. sor 3. pontja, 28b. sora, 28c. sora, 33a. sora, 35. sora, 38–40. és 42. sora alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. 20a. sor 1. pontja, 22. sor a) pontja, valamint 28. sora, 28a. 3. pont a)–d) alpontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,”
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„6. 22. sor a)–c) és e)–i) pontja, 28a. sora és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,”
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„14. 20a. sor 1. pontja, 22. sor a) és b) pontja, 28. sor b) pontja, 28a. sor 3. pont i) alpontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,”
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„21. 20a. sor 1. pontja, 22. sor c) pontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,”
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„24. 12e. sora, 28c. sora, 33a. sora és 42. sora alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,”
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]
„26. 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti kockázatfinanszírozási támogatás,
27. 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület- energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás”
„17a. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap,
17b. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy,”
„21a. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát,
21b. hátrányos helyzetű munkavállaló: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
21c. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,”
„21d. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz;
21e. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkoztatásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,”
„28a. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,
28b. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték,
28c. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés,
28d. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés,”
„31a. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke,
31b. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja,”
„37a. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke,”
„51a. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,”
„53a. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,”
„53b. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,”
„66a. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,”
„70. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:
a) még egyetlen piacon sem működik,
b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy
c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.”
„4/C. A kockázatfinanszírozási támogatás
8/C. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható. (2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái:
a) tőkebefektetés,
b) kvázisajáttőke-befektetés,
c) tőkejuttatás,
d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel, vagy
e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.
(3) A független magánbefektető részére támogatás a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható. (4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:
a) sajáttőke-befektetés,
b) kvázisajáttőke-befektetés,
c) hitel,
d) kezességvállalás, vagy
e) az a)–d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.
8/D. § (1) A 8/C. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege intézkedésenként és vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (2) A támogatás a következő feltételek együttes fennállása esetén irányulhat – akár a 4. § (2) bekezdés 70. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is – a végső kedvezményezett részére történő kiegészítő befektetésre: a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget, b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és
c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá – ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását – vagy, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek. (3) Végső kedvezményezett részére történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.
(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés
(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul – és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg – a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát. 8/F. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható. (2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.
(3) A pénzügyi közvetítő irányítása üzleti alapon történik. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően
a) annak kezelője jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,
b) annak kezelője általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,
c) annak kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt, vagy annak kezelőjét objektív kritériumokon (pl. tapasztalat, szakértelem, valamint operatív és pénzügyi kapacitás) alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,
d) annak kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,
e) annak kezelőjének befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.
(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.
8/G. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie: a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,
b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,
c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus,
d) a 8/C. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. (2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet. (3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást vagy hitelt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:
a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,
b) hitel esetén a 8/D. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, és c) kezességvállalás esetén a 8/D. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható. (4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:
a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,
b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából – a hatékonyság elérése,
c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan megalapozott üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi megalapzottságát, és
d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan megalapozott kilépési stratégia kerül kidolgozásra.”
4. § A Rendelet a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás
19/A. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az épület- vagy lakástulajdonosok, továbbá a bérlők (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kedvezményezett) épület-energiahatékonysági projektjeire kölcsön vagy kezességvállalás formájában nyújtható. (2) A támogatás energiahatékonysági alapon vagy más pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtható.
(3) A támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.
(4) A kedvezményezett szintjén a kölcsön névértéke vagy a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg projektenként a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.
(5) A kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.
(6) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
19/B. § (1) A támogatásnak az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő részére juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában biztosított forrásból kell állnia. (2) A támogatásnak további magánbefektetői forrásokat kell bevonnia, hogy ezáltal az épület-energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30%-a magánforrásból kerüljön finanszírozásra.
(3) Ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os magánbefektetői forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az épület-energiahatékonysági projekt szintjén is.
19/C. § (1) A pénzügyi közvetítő kezelőjét, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség a székhely vagy bejegyzés szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók. (2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása. Ha a magánbefektetőt nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.
(3) Ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni.
(4) Kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, az adott tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat köteles fizetni.
(5) A befektető képviseltetheti magát az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületében (pl. felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban).
(6) Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni.
(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, átvilágítási folyamatot kell létrehozni.
19/D. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap a) kezelője jogszabály vagy szerződés alapján a legnagyobb gondossággal, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,
b) kezelője az alapkezelést a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett végzi,
c) kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az energiahatékonysági alap kezelőjét és a pénzügyi közvetítőt objektív kritériumokon – különösen tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáson – alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,
d) kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével.
(2) Az épület-energiahatékonysági projekt keretében folytatandó beruházás beruházási stratégiáját, kritériumait és a tervezett ütemezést előre meg kell határozni, valamint előzetesen ki kell mutatni pénzügyi megalapozottságát és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását.
(3) Az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan megalapozott kilépési stratégiát kell készíteni, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza, ha az erre készen áll.”
„b) 12d. sora, 12e. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)–c) és e)–i) pontja, 28. sora, 28a. sora, 28b. sora, 28c. sora, 33a. sora, 35. sora, 38–40. sora és 42. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),
c) 12e. sora, 28c. sora, 33a. sora és 42. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.),
d) 14. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)–c) és e)–i) pontja, valamint 28. sora, 28a. sora, 33a. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 17., 19., 20–22., 25., 26., 28., 29., 32., 36–39., 41., 45., 48., 49., 53. és 55–56. cikke,” (hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
b) 1. mellékletében foglalt táblázat DE:26 mezőjében a „szabványosítási és akkreditálási” szövegrész helyébe a „szabványosítási”,
c) 1. mellékletében foglalt táblázat F:38, F:39 és F:40 mezőjében a „részvételhez,” szövegrész helyébe a „részvételhez, nemzeti hozzájáruláshoz,”,
d) 1. mellékletében foglalt táblázat G:38, G:39 és G:40 mezőjében az „irányító hatóság.” szövegrész helyébe az „irányító hatóság, európai területi társulás.”
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
1. melléklet a 3/2017. (III. 28.) NGM rendelethez
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Áht. Azonosító |
Címnév |
Alcímnév |
Jogcím-
csoport-
név |
Jogcímnév |
Előirányzat célja |
Kifizetésben részesülők köre |
Támogatás biztosításának módja |
Támogatási előleg |
Rendelkezésre bocsátás módja |
Visszafizetés határideje |
Biztosíték |
Kezelő szerv |
Lebonyolító szerv |
Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 28. sora helyébe a következő rendelkezés lép: |
|
|
|
|
|
|
|
|
„ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
28. |
349562 |
|
|
Nagyvállalati beruházási támogatások |
Az előirányzat célja a nagyvállalkozások minimum 100 millió forint elszámolható összköltségű
a) induló vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásainak,
b) az a) ponthoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházásainak,
c) az a) ponthoz kapcsolódó megújuló energia használatát célzó beruházásainak
a támogatása.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is. |
1. Magyarországon legalább 250 főt foglalkoztató (a foglalkoztatási adatok meghatározásánál a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében rögzített módszertan szerint a kapcsolt- és partnervállalkozások adatait, továbbá kizárólag a támogatást igénylő esetében a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát is figyelembe kell venni) nagyvállalatnak minősülő gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet, amelynek fejlesztendő tevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal által a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik, amennyiben:
a) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval |
Egyedi döntés vagy pályázat alapján a kedvezményezett részére támogatási szerződés útján |
előleg biztosítható |
egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítésarányosan |
- |
Biztosíték lehet:
a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) bankgarancia,
c) óvadék,
d) biztosítók által vállalt garancia vagy készfizető kezesség.
|
- |
igénybe vehető |
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
2. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 28b. sora helyébe a következő rendelkezés lép: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
28b. |
359728 |
|
|
Jedlik Terv |
|
Az előirányzat fedezetet biztosít
a) a tisztán elektromos gépkocsik megvásárlásának támogatására,
b) az E-Mobi Nonprofit Kft. elektromobilitási tevékenységével összefüggő működési költségeinek a finanszírozására. |
természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, köztestület, költségvetési szerv, helyi önkormányzat |
pályázat alapján a megkötött támogatási szerződés vagy kiadott támogatói okirat útján |
előleg biztosítható |
egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítményarányosan |
- |
A kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiaádsáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kom. rendelet 84. § (6) bekezdé a) pontja szerinti törzskönyvi bejegyezés. |
- |
igénybe vehető |
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
3. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 33a sorral egészül ki: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
33a. |
367162 |
|
|
A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése |
Az előirányzat fedezetet nyújt
a) visszatérítendő támogatásként az Irínyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozatban, a Kecskemét Fejlődéséért Alap előkészítési feladatairól szóló 1154/2016. (III. 25.) Korm. határozatban, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésébe tartozó, egyes kiemelt gazdaságfejlesztési, iparpolitikai és versenyképességi célokat szolgáló tőkealapok létrehozásáról szóló 1599/2016. (XI. 8.) Korm. határozatban foglaltakra,
b) a 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközei terhére hozott Kormány döntések végrehajtására,
c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb városfejlesztést, kis- és középvállalkozás fejlesztést szolgáló célok finanszírozására,
d) az a)-c) pontban foglaltak végrehajtásához kapcsolódó működési és működtetési költségekre. |
helyi önkormányzat, alapkezelő, gazdasági társaság |
Eegyedi döntés alapján a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés útján. |
előleg biztosítható |
egyösszegű kifizetéssel, részeletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítményarányosan |
a támogatási szerződésben meghatározott határidőig |
Biztosíték lehet:
a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék. |
- |
igénybe vehető |
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
visszterhes polgári jogi szerződés alapján |
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
