3/2017. (II. 21.) LÜ utasítás
3/2017. (II. 21.) LÜ utasítás
az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról1
2017.03.01.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut. ) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fellebbviteli főügyészség közérdekvédelmi feladatokat ellátó ügyészének akadályoztatása esetén a helyettesítést a fellebbviteli főügyészség székhelyén működő megyei főügyészség, illetve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség esetében a Fővárosi Főügyészség közérdekvédelmi ügyésze látja el a megyei, illetve fővárosi főügyész fellebbviteli főügyésszel egyeztetett eseti kijelölése alapján. A helyettesítés kizárólag az akadályoztatás idejére eső halaszthatatlan szakági ügyfeldolgozásra és tárgyalási részvételre terjed ki, az nem érinti a fellebbviteli főügyészség ügyrendjében szabályozott vezetői helyettesítési rendet.”
2. § (1) Az Ut. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közérdekvédelmi feladat ellátására a közigazgatási hatósági eljárást és a szabálysértési eljárást érintő, továbbá a jogi személy működésével kapcsolatos eljáráskezdeményezési ügyben – jelen utasítás, illetve a 4. § (4) bekezdése szerinti esetben a legfőbb ügyész, illetve a főügyész eltérő rendelkezésének hiányában – annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, aki az ügyben történő fellépés [Ütv. 26. § (1) bekezdés] esetén az adott eljárásra irányadó szabályok szerint a peres és nemperes eljárás kezdeményezése, valamint a jogorvoslat benyújtása során eljár. Hatósági eljárás kezdeményezésére annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek eljárása során a hatósági eljárás kezdeményezésének szükségessége felmerült. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészség ügyészének illetékességére is.”
(2) Az Ut. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a közigazgatási hatósági ügyben a jogerős döntést miniszter hozta, az eljárásra a Fővárosi Főügyészség illetékes.”
(3) Az Ut. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási területbeosztástól eltérő, illetve különös illetékességi területen működő közigazgatási szervek tekintetében (pl. környezetvédelmi hatóság) annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területét az ügy leginkább érinti. Vita esetén az illetékes főügyészséget a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályának vezetője jelöli ki.”
3. § Az Ut. 8. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől annak elbírálásáig az ügyészi intézkedés megtételére irányuló kérelem ügyintézési határideje nyugszik.”
4. § Az Ut. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Tájékoztatási kötelezettség az ügyészség által kezelt adatokról
12/A. § A közérdekvédelmi tevékenység során keletkezett és kezelt adatokról való tájékoztatási kötelezettség szempontjából [Ütv. 34. § (4) bekezdés] érintettnek az minősül, akire a megismerni kívánt adat vonatkozik. Jogi személy érintett esetén a jogi személy tagja (alapítvány esetén a kurátor, a kuratórium tagja) a rá vonatkozó adatok vagy a jogi személy által hozott, rá nézve jogot vagy kötelezettséget megállapító döntése tekintetében minősül érintettnek.”
5. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Az ügyész – törvény eltérő rendelkezése hiányában – intézkedésének megalapozása érdekében egyedi ügyben hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre utal. A vizsgálat lefolytatását megalapozhatja a jogszabályi kötelezettség alapján közzétett hatósági, bírósági döntés, egyéb adat vagy nyilvántartás adata is.”
6. § Az Ut. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Ha a kérelem, illetve a rendelkezésre álló adatok (iratok) alapján sem állapítható meg egyértelműen a kérelem tartalma, vagy a hatásköri és illetékességi kérdésekben, illetve a vizsgálat feltételei fennállása kérdésében nem hozható megalapozott döntés, az ügyész a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a kérelmezőt felszólíthatja a kérelem kiegészítésére. A kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy a felszólítás közlésétől számított, a kérelem kiegészítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el. A kérelem tisztázásának időtartama a 18. § (1) bekezdése, illetve a 22. § szerinti határidőkbe nem számít be.”
7. § (1) Az Ut. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az összes körülmény gondos mérlegelése alapján áttételnek akkor van helye, ha a kérelem tartalma alapján egyértelműen megállapítható a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv.”
(2) Az Ut. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatáskörrel rendelkező ügyészség közérdekvédelmi szakterületének – szervezeti tagozódásától függetlenül – a kérelmet egységesen kell elbírálni akkor is, ha az több, egymástól (a belső munkamegosztás szerint is) elkülöníthető közérdekvédelmi jogkör gyakorlására irányuló részből áll.”
8. § Az Ut. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felülvizsgálati kérelmet annak beérkezését követő tizenöt napon belül a sérelmezett állásfoglalás kiadmányozója – szükség esetén a tényállás további tisztázásával – megvizsgálja abból a szempontból, hogy szükséges-e az állásfoglalás megváltoztatása. E vizsgálat eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni. Amennyiben az állásfoglalást adó ügyészség a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a törvényi feltételeknek megfelelően fellép. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag adathelyesbítésre irányul, állásfoglalását az ügyészség indokolt esetben a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően helyesbíti. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjét tájékoztatni kell a megtett intézkedésről és arról, hogy az ügyben a helyt adó döntés ellen további felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be, az esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.”
9. § Az Ut. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény (a továbbiakban: Bejelentő Tv.) szerinti közérdekű bejelentéseket, panaszokat akkor kell a Bejelentő Tv. szerint elintézni, ha azok nem minősülnek az Ütv. 5. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek vagy a legfőbb ügyész hatáskörének gyakorlására irányuló kezdeményezésnek.
(2) A Bejelentő Tv. szerint elbírálandó beadványokat annak az ügyészi szervnek kell megküldeni, amelynek ügykörét a beadvány leginkább érinti.”
10. § Az Ut. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása vagy kizárólag a semmisség megállapítása iránt az ügyész keresetet indíthat. Az ügyész a büntetőeljárás megindításától, illetve annak eredményétől függetlenül élhet keresetindítási jogával.”
11. § Az Ut. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha valamely perbeli cselekményhez a felek kölcsönös megegyezésére, közös kérelmére vagy az ellenérdekű fél hozzájárulására van szükség, az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát csak közérdekből vagy más személy törvényes érdekének védelme céljából tagadhatja meg.”
12. § Az Ut. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
A jogi személy működésével kapcsolatos ügyészi jogkörök
Az ügyész eljáráskezdeményezési joga
56. § (1) Ha az ügyész – törvényben rögzített feltételek alapján – a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: jogi személy) működése felett felügyeletet (ellenőrzést) gyakorló bíróságnál vagy más hatóságnál (a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló szervezet) törvényben meghatározott eljárást kezdeményezhet, az eljárásra annak az ügyésznek van illetékessége, amelyik működési területén a jogi személy székhelye található.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az Ütv. 26. §-a szerinti felhívás nem bocsátható ki. Az ügyész a külön törvény szerinti eljárás megindítására irányuló beadványának előkészítése során köteles összegyűjteni az eljárás megindításához szükséges adatokat, azonban a jogi személy képviselőjének meghallgatására, a jogi személytől iratok beszerzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyész intézkedése iránti kérelmet a jogi személy terjesztette elő.
(3) Ha az ügyész a felügyeletet gyakorló szervezet eljárásának megindítására irányuló kérelem benyújtására nem jogosult, az ügyész a tudomására jutott jogsértést indokolt esetben bejelentés formájában közli a felügyelet gyakorlására jogosult szervezettel. Ilyen esetben a nyilvános adatok beszerzésén túl további iratok, adatok beszerzésének, személyek meghallgatásának nincs helye.
A cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok
57. § (1) Az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga akkor illeti meg, ha a keresetét vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmét – a törvényben meghatározott ok megjelölése mellett – közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. A közérdek sérelme törvényi vélelem alapján fennáll, ha indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.
(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-a hatálya alá nem tartozó jogi személyre, az egyesület feloszlatása iránti keresetre, valamint a vallási tevékenységet végző szervezet és a polgárőr szervezet elleni nemperes eljárásokra az (1) bekezdés szabályai nem alkalmazandóak.
(3) Az ügyész a nemperes eljárás megindítására irányuló beadványának előkészítése során a közhiteles nyilvántartás adatainak figyelembevételével az Ütv. 4. § (3) bekezdése alapján adatszolgáltatásra irányuló felszólítással élhet a jogi személy felé, ha a nyilvántartás adataiból vagy a tudomására jutott más körülményekből a nyilvántartás hibájára megalapozottan lehet következtetni.
Az ügyész által gyakorolt törvényességi ellenőrzés
58. § (1) Ha az ügyészt külön törvény feljogosítja a jogi személy feletti törvényességi ellenőrzés gyakorlására, az ügyész – törvény eltérő rendelkezése hiányában – azt vizsgálja, hogy a tudomására jutott jogsértés megalapozza-e az ügyész külön törvény szerinti fellépését.
(2) Az ügyész a jogi személy működésének ellenőrzését hivatalból, a hivatalosan tudomására jutott tények, adatok alapján elrendelt vizsgálat keretében végzi. A hivatalos tudomásszerzés alapja lehet különösen állampolgári bejelentés, kérelem, hatóságok és egyéb szervezetek megkeresése, más ügyészségi eljárásokban felmerült információ, az érintett jogi személy nyilvántartásba vételi iratai és adatai.
(3) A vizsgálat elrendelése akkor indokolt, ha az ügyész tudomására jutott tények, adatok alapján alappal lehet következtetni az ügyészi fellépés szükségességére a jogi személy törvényes működését akadályozó, illetve veszélyeztető jogsértés fennállása miatt.”
13. § Az Ut. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
A közhasznúsággal kapcsolatos ügyészi jogkör
A cégnek minősülő közhasznú szervezetek
58/A. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású jogi személy működése feletti törvényességi ellenőrzés kizárólag az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) szerinti közhasznú működés és vagyonfelhasználás, valamint a letétbe helyezett beszámoló Ectv. 32. §-a követelményeinek való megfelelés vizsgálatára terjed ki.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyészi vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a szervezet működése vagy vagyonfelhasználása az Ectv. rendelkezéseibe ütközik, és a feltárt törvénysértés az ügyészi fellépést megalapozza, az ügyész legfeljebb hatvannapos határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését.
58/B. § (1) Az ügyész a cégbíróságnál nemperes eljárás kezdeményezésével indítványozza a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó indítvány nem vezetett eredményre.
(2) A törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó indítványtételre a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az Ectv. 49. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bíróság eljárásának kezdeményezését megelőzően törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó felhívás vagy perelhárító intézkedés nem bocsátható ki.
A cégnek nem minősülő közhasznú szervezetek
58/C. § (1) A cégnek nem minősülő, bírósági bejegyzés eredményeként közhasznú jogállású jogi személy esetén az ügyész kizárólag azt vizsgálja, hogy a szervezet a közhasznú minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. E körben azt is ellenőrzi, hogy a szervezet eleget tett-e a számviteli beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálata körében arra vonatkozó adat, irat szerezhető be, hogy a közhasznú szervezet az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételeknek változatlanul megfelel.”
14. § Az Ut. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főügyész eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési ügyben annak a főügyészségnek vagy a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területén az ügyben eljáró hatóság, bíróság székhelye van. Pest megye területén illetékes szerv tekintetében a Pest Megyei Főügyészség ügyésze az illetékes akkor is, ha a szerv székhelye a fővárosban van.”
15. § (1) Az Ut. 59/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a szabálysértési eljárásban tapasztalt törvénysértő határozat miatt közvetlenül az eljáró szabálysértési hatósági hatáskört gyakorló szervet hívja fel a törvénysértés kiküszöbölésére.”
(2) Az Ut. 59/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság előtt bűncselekmény miatt folyt az eljárás, az ügyész a büntetőjogi szakágnál a nyomozás elrendelését kezdeményezi, illetve – ha a nyomozás felügyeletellátása is a feladatköréhez tartozik – e tárgyban maga intézkedik. A nyomozás vagy a nyomozás folytatásának elrendelése esetén a szabálysértési határozat ellen felhívást kell benyújtani, és indítványozni kell a szabálysértési eljárás megszüntetését [Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés g) pont] és az iratoknak a nyomozást folytató hatósághoz való áttételét. A nyomozás elrendelése iránt akkor is intézkedni kell, ha az ügyész a panasz elbírálása során észleli, hogy bűncselekmény miatt folyik a szabálysértési hatóság előtt az eljárás. A nyomozás elrendelésének kezdeményezését közölni kell a szabálysértési hatósággal.”
(3) Az Ut. 59/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ügyész a felhívás eredménytelensége esetén a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság előtt támadja meg a jogerős határozatot, és indítványozza, hogy a bíróság kötelezze a szabálysértési hatóságot a törvénysértés – felhívás tartalmának megfelelő – megszüntetésére. Az ügyész indítványának bírósághoz való megküldésével egyidejűleg – az indítvány egy példányával – a szabálysértési hatóságot is értesíti. Az értesítésben az ügyiratok bírósághoz való megküldésének kötelezettségéről és határidejéről a Szabs. tv. 43. § (3) bekezdésében foglalt előírások megjelölésével tájékoztatást kell adni. Az indítvány szabálysértési hatóságnak való megküldéséről a bíróságot tájékoztatni kell.”
16. § Az Ut. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elővezetést elrendelő határozat felülvizsgálatát az ügyész soron kívül – legkésőbb öt napon belül – a teljes ügyirat tanulmányozásával végzi el. Ha az elővezetés jogszabályi feltételei hiányoznak, az ügyész – legkésőbb az elővezetés napját megelőző napig – indokolt határozatot hoz az elővezetési határozat hatályon kívül helyezéséről.”
17. § Az Ut. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a szabálysértési hatóság által megküldött iratok alapján a kényszerintézkedés miatt benyújtott panaszt három, az egyéb panaszt nyolc napon belül elbírálja. A határidőt a szabálysértési iratok beérkezésétől kell számítani.”
18. § (1) Az Ut. 63. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A perújítási kérelem részletes indítványt tartalmaz a bíróság döntésének tartalmára.”
(2) Az Ut. 63. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A perújítás kezdeményezéséről a felettes ügyészséget a kérelem eldöntése szempontjából lényeges szabálysértési iratok másolatának felterjesztésével egyidejűleg értesíteni kell. A felettes ügyészség a felterjesztett iratok tartalma alapján nyolc napon belül utasíthatja az ügyészt a perújítási kérelem módosítására vagy – szükség esetén a felettes ügyészség büntető szakágától beszerzett vélemény alapján – annak visszavonására.
(6) A perújítás elutasítása ellen az ügyész nyolc napon belül fellebbezést nyújt be, amelynek egy példányát egyidejűleg a jogorvoslati kérelem szempontjából lényeges szabálysértési iratok másolatával együtt a felettes ügyészhez fel kell terjeszteni. Amennyiben az ügyész nem él fellebbezéssel, úgy azt részletes indokolással jelentenie kell a felettes ügyésznek.”
19. § Az Ut. VIII/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatok
70/A. § (1) Az ügyész az állami és önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézményeknél és a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátások közül a speciális gyermekotthonokban évente tart ellenőrzést.
(2) Az ügyész bármely gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézménynél az ellenőrzést soron kívül végzi el, ha a kiskorú jogainak sérelmével járó jogsértés vagy jogsértő mulasztás jut a tudomására.
(3) Az ügyész a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézményeknél végzett törvényességi ellenőrzés során a kiskorúak jogainak érvényre juttatása érdekében jár el, a speciális gyermekotthonok törvényességi ellenőrzése során különös figyelmet fordít a személyes szabadságot korlátozó intézkedések jogszerűségének vizsgálatára.
(4) Törvénysértés esetén az ügyész az Ütv. 29. § (7) bekezdése szerint jár el.
(5) A törvényességi ellenőrzés ellátása során az ügyész illetékességét az intézmény székhelye alapozza meg.
(6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült feljegyzést és az ellenőrzés alapján tett intézkedést a Legfőbb Ügyészséghez fel kell terjeszteni.
70/B. § (1) Az ügyész a büntető szakágtól érkező jelzés alapján a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében szükséges gyámhatósági eljárást haladéktalanul kezdeményezi.
(2) Az ügyész a felhívásban a törvénysértés orvoslására adott határidőt mindenek előtt a kiskorú érdekeit szem előtt tartva a törvényesség helyreállításához szükséges lehető legrövidebb időtartamban állapítja meg.
70/C. § Az ügyész a részére megküldött határozatok vizsgálatával folyamatosan figyelemmel kíséri a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, továbbá megvizsgálja abból a szempontból, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja, amennyiben igen, megkeresi a büntetőjogi szakág ügyészét.
70/D. § A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében, valamint a gyermekkel koldulás és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokban az ügyész különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét vagy az annak érdekében szükséges egyéb intézkedést.
70/E. § (1) Az ügyész együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel, amelynek keretében vizsgálati tapasztalataival és ügyészi eszközeivel elősegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, valamint törvényes jogainak érvényesítését. A központi államigazgatási szervek tekintetében ezt a feladatot a Legfőbb Ügyészség látja el.
(2) Az ügyész külön törvény szerint jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermek veszélyeztetettsége esetén.”
20. § Az Ut. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 3/2017. (II. 21.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód1. Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód1. Ut. hatálybalépését követően indult közérdekvédelmi ügyekben kell alkalmazni.”
21. § Ez az utasítás 2017. március 1-jén lép hatályba.
22. § Hatályát veszti az Ut.
a) 41. §-a,
b) „A perbeli fellépés, a perbe való belépés, a beavatkozás” alcíme,
c) „Az ügyész, mint alperes” alcíme,
d) „Az ügyész perbeli jogállása” alcíme,
e) „Az ügyész részvétele a nemperes eljárásban” alcíme és
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. március 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás