31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás
a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzatáról szóló 5/2016. (III. 10.) MvM utasítás módosításáról1
2017.08.18.
(Az utasítás személyi hatálya kiterjed)
„b) a Miniszterelnökség szervezeti egységeire, kivéve a Miniszterelnökség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletét.”
„(6) A Miniszterelnökség intézményi gazdálkodásával közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a Miniszterelnökség működési sajátosságaiból eredően
a) a számviteli politika és az annak keretében elkészítendő szabályzatok,
b) a számlarend és
c) a Miniszterelnökség gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és egyedi utasítások
tartalmazzák.”
(E szabályzat alkalmazásában)
„f) szakmai kezdeményező: a Miniszterelnökség azon hivatali egysége, amelynél a beszerzési igény felmerül
g) gazdasági vezető: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XI. Miniszterelnökség fejezet tekintetében, a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt gazdasági vezető.”
„(4) Az Országgyűlés által jóváhagyott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Az intézményi éves elemi költségvetés elkészítéséért – a gazdasági vezető helyett – a PSZF vezetője felelős, azt a KIF ellenőrzi, és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. Az elemi költségvetés rögzítése a KGR K11 programban a PSZF feladata.”
a) az illetmény, bér, járulékok,
b) a cafetéria-juttatás,
c) a munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés,
d) a személyi reprezentációs keret felhasználása,
e) az általános forgalmi adó, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
g) a dologi kiadások közül:
ga) a Miniszterelnökség által fizetendő kötbér,
gb) a bírság,
gc) a késedelmi kamat,
gd) a perköltség,
ge) a közbeszerzési hirdetmények díja,
gf) a közjegyzői díj, közzétételi díj,
gg) belépőjegy, részvételi díj,
h) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések, i) a fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén,
j) ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, tagdíjakhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak esetén.”
„(2) A miniszter a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3) A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.”
„(2a) A helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök által kezdeményezett kötelezettségvállalás kezdeményezésekor a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár bekérheti a felettes államtitkár jóváhagyását is.”
„(3) A szakmai kezdeményező felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért;
b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért;
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért;
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Miniszterelnökség szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására; valamint
g) a piaci ár alátámasztásáért és szükség esetén a becsült érték meghatározásáért.”
„(7) A szakmai kezdeményezőnek a szerződéskötéshez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya (a továbbiakban: SZKF) meghatároz, így különösen:
a) aláírási címpéldány/aláírásminta másolat (kétség esetén eredeti dokumentumok is bekérhetőek),
b) szükség esetén kiegészítő feljegyzés a kötelezettségvállalás indokáról, szükségességéről és várható eredményéről,
c) kötelezően csatolandó a szakmai kezdeményező által aláírt feladatleírás (amennyiben a feladatleírást az ajánlat tartalmazza, a szakmai kezdeményező aláírásával igazolja, hogy az abban foglaltakkal egyetért),
d) a teljesítés vizsgálatához mérhető követelmények és
e) a piaci ár alátámasztása.
(7a) Amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, de a beszerzés a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt kivételek közé tartozik, a szakmai kezdeményező a kivétel fennállásának indokát külön iratban (pl. feljegyzés) köteles megjelölni.
„(9) Szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele esetén az Ávr. 50. § (2) bekezdésében foglaltak alátámasztására az SZKF további dokumentumokat kérhet be a szakmai kezdeményezőtől. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető.
„(12) A Miniszterelnökség intézményi költségvetéséből megelőlegezett, teljesen vagy részben uniós forrásból finanszírozott projektjei terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a PSZF-nek vizsgálnia kell, hogy az összhangban van-e a projektre vonatkozó szabályozással, különösen hogy a tervezett kiadás elszámolható-e az uniós projekt terhére.”
„7. § Ha a kötelezettségvállalás ellehetetlenült, vagy hatálya lejárt, a szakmai kezdeményező köteles a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt keret más célra történő felhasználásáról vagy a keretösszeg tárgyévben történő lemondásáról írásban nyilatkozni a PSZF és az SZKF felé.”
„(6) A szerződéskötést a szakmai kezdeményező a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Kezdeményezés szerződés létrehozására” elnevezésű adatlap SZKF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés előkészítése az SZKF feladata. Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési eljárás előzte meg, ebben az esetben a Közbeszerzési és beszerzési szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.”
„(14) A minősített szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a Miniszterelnökség Biztonsági Szabályzata eltérően nem rendelkezik.”
„(3) A megrendelést a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi ellenjegyzést és jogi szempontú záradékolást követően. A megrendelés elfogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.”
„(5) Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött megrendelések esetén, amennyiben az előző év során kifizetett ellenszolgáltatás összege meghaladja az 1 millió forintot, a szakmai kezdeményező köteles keretszerződés megkötését kezdeményezni.”
„(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell többek között, hogy
a) a kötelezettségvállalás szerinti adott építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. §-ában foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri-e el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és amennyiben igen, fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei, kétség esetén, ha a jogi vizsgálat kereteit meghaladó vizsgálat szükséges, a szakmai kezdeményező nyilatkozik a beszerzés becsült értékéről (figyelembe véve a Kbt. 19. §-ában foglaltat szempontokat); c) az adott kötelezettségvállalás nem tartozik-e
cb) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló Korm. rendelet) értelmében a NISZ,
cc) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzések rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, valamint cd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet értelmében a Központi Ellátó Szerv hatáskörébe; d) fennállnak-e a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt feltételek.”
(5a) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a versenyeztetési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, és a beszerzés nem tartozik a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt kivételek közé.”
„(7) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a megrendelés, szerződés (megállapodás) és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal. A jogi ellenjegyzés nem terjed ki annak igazolására, hogy a megjelölt felek vagy képviselőik az okiratot a jogi ellenjegyző előtt írták alá. A jogi ellenjegyző az ellenjegyzésre nem utasítható.”
„(2) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.”
„(6) A PSZF továbbítja a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra.
„(9) A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást pénzügyi ellenjegyzésre, amelyet írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(10) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.”
12. § A Szabályzat a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. Szakmai ellenjegyzés
111/A. § (1) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás indokoltságát és a szakmai tartalmának megfelelőségét igazolja. (2) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére a 6. § (2) bekezdés szerinti személy jogosult a kötelezettségvállalás dokumentumán vagy külön nyilatkozatban. (3) Amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző személye megegyezik, külön szakmai szempontú ellenjegyzésre nincs szükség.”
„(3) A kötelezettségvállalást a FORRAS SQL rendszerben a PSZF veszi nyilvántartásba a hatályos jogszabályok szerint.”
„b) a kötelezettségvállaló által a kötelezettségvállalás dokumentumában vagy más dokumentumban (kötelezettségvállaló által aláírt erre rendszeresített nyomtatvány szerinti felhatalmazásban) írásban kijelölt személy”
„(9) A teljesítésigazolásra jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.”
„(7) A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást érvényesítésre, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(8) Az érvényesítésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.”
(A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult)
„c) a miniszter által írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló vezető beosztású személy, a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig.”
„(3) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének javaslatára a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel.”
„(3a) Ha szerződésmódosítás miatti költségnövekmény meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket, a költségnövekmény alátámasztását igazoló szakvélemény elkészítésére vonatkozó szerződés megkötését a szakmai kezdeményező köteles kezdeményezni.”
Állami vagyonnal kapcsolatos feladatok
a) nyilvántartja a Miniszterelnökség vagyonkezelésében levő, illetve vagyonkezelésébe kerülő állami vagyont és azokat a társasági részesedéseket, amelyek felett a Miniszterelnökség törvény alapján vagy az állami vagyonért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint tulajdonosi jogokat gyakorol,
b) teljesíti a Magyar Nemzeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) irányába a vagyon-nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint
c) felelős a vagyonelemek vonatkozásában a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítéséért.
(2) A Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály (a továbbiakban: SZELF) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával az általános rendben kezdeményezi a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek elhelyezésére, valamint a Miniszterelnökség működését vagy feladatellátását szolgáló vagyontárgyak működtetéséhez, állagmegóvásához, jó karbantartásához szükséges szerződések, megállapodások megkötését.
(3) A Miniszterelnökség vagyonkezelési szerződésének, valamint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó megbízási szerződésnek a megkötése és a módosítása – a szerződéskötés általános rendjéről eltérően – az MNV Zrt. által megküldött szerződéstervezet alapján történik.
(4) Amennyiben az MNV Zrt. szerződéstervezetet nem az SZKF részére küldi meg, az azt átvevő szervezeti egység köteles a szerződéstervezetet az SZKF részére véleményezés céljából megküldeni. Az SZKF a szerződéstervezetet a PSZF-fel és a SZELF-fel is véleményezteti.
(5) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi, illetve alapítói jogok gyakorlásának rendjéről külön utasítás rendelkezik.
(6) Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Miniszterelnökség által megrendelt vagy megrendelni kívánt építési beruházásról a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (a továbbiakban: KÁBER) által igényelt adatokkal rendelkező szervezeti egység köteles adatot szolgáltatni a KÁBER-be történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez a Miniszterelnökség KÁBER adminisztrátorának megkeresése alapján.”
„(2) A kötelezettségvállalás lezárását a szakmai kezdeményezőnek jeleznie kell a PSZF részére, a szerződés meghiúsulása esetén haladéktalanul vagy az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendő számlával és teljesítésigazolással egyidejűleg.”
„a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,”
„(2) A Miniszterelnökség részéről számla kibocsátásáról a PSZF vezetője, illetve az általa írásban felhatalmazott személy gondoskodik, a hatályos jogszabályok alapján.”
(Nem számlázandó bevételnek minősülnek:)
„i) a hatósági bevételek.”
„24. § (1) A Miniszterelnökség létszámáról, bértömegéről és a kapcsolódó adatokról a HF részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A PSZF az adatszolgáltatás alapján forrásonkénti bontásban kimutatást vezet. (2) A státuszok változásáról, illetve a forrásonkénti kimutatásban történt változásról a HF és a PSZF egymást kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztatja.”
„18. A Miniszterelnökség uniós projektjeit érintő kifizetések és előirányzat-módosítás
26. § (1) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében szállítói finanszírozás keretében: a) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: KÖFOP) 1. és 2. prioritás projektjei esetén az Irányító Hatóság,
b) a Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: VP TS), a Magyar Halászati Operatív Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: MAHOP TS), és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat működését szolgáló Technikai Segítségnyújtáshoz (a továbbiakban: MNVH TS) projekteket érintően a Magyar Államkincstár,
c) a KÖFOP 3. prioritás projektek esetében az Uniós Fejezet Főosztály
teljesíti a pénzforgalmi kifizetéseket.
A pénzügyi teljesítést követően a kifizetésekhez szükséges bizonylatok másolati példányait meg kell küldeni a PSZF részére, és ezen dokumentumok alapján a PSZF Projektkezelési Osztálya rögzíti a Forrás SQL programban a pénzforgalom nélküli tételként a bevételi és kiadási teljesítési adatokat.
(2) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében utófinanszírozás esetén a PSZF teljesíti az utalásokat az Igazgatás költségvetéséből történő megelőlegezéssel vagy a projektekből biztosított előlegekből az eredeti bizonylatok és dokumentumok alapján. A pénzügyi teljesítést követően a PSZF Projektkezelési Osztálya által adott információk alapján a miniszterelnökségi projekt, projektgazdai minőségben eljáró illetékes szervezeti egysége elkészíti az elszámolást, illetve az elszámolás keretében visszaigényli a megelőlegezett összeget az uniós forrásból.
(3) Szállítói finanszírozások esetében a Miniszterelnökség mint kedvezményezett projektjeihez kapcsolódó előirányzatok módosítása iránt a kötelezettségvállalásokkal összhangban
a) a KÖFOP, a VP TS, a MAHOP TS és az MNVH TS projektek várható éves kifizetési ütemterve alapján,
b) egyéb projektek esetében havonta, a havi zárások alkalmával
a PSZF saját hatáskörben gondoskodik az előirányzat módosításáról.
(4) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében az utófinanszírozások esetében az éves elemi költségvetésben betervezett bevételi előirányzatot meghaladó teljesítés esetén a PSZF saját hatáskörben gondoskodik az előirányzat módosításáról.”
Költségvetési beszámolók és adatszolgáltatások készítése
27. § (1) A gazdasági vezető helyett a PSZF vezetője felelős a Miniszterelnökség intézményi költségvetése következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatásainak, beszámolóinak elkészítéséért: a) elemi költségvetés,
b) időközi költségvetési jelentés,
c) időközi mérlegjelentés,
d) éves költségvetési beszámoló és
e) maradványelszámolás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz. és a vonatkozó jogszabályok, valamint a kincstár, a KIF és az NGM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni. (3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el:
a) havonta jelentés az intézményi kötelezettségvállalásokról és a rendelkezésre álló szabad keretről a tárgyhót követő 25. napig, tárgyévben először az I. negyedévet követő hó 25-ig a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére,
b) negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 25-ig értesítést küld a szervezeti egységek vezetőinek a szervezeti egységük részére az elemi költségvetés készítésekor megállapított keret felhasználásának mértékéről, a még rendelkezésre álló szabad keretről, ennek helyességét a szervezeti egységek vezetői 5 napon belül elektronikus és papíralapú formában is kötelesek visszaigazolni,
c) rendkívüli adatszolgáltatás a felmerülő igények alapján.
(4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár indoklást kérhet.”
„(3) A jelen szabályzathoz kapcsolódó űrlapokat és adatlapmintákat a Miniszterelnökség intranet hálózatán kell közzétenni.”
2. 6. § (4) bekezdésében a „kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
4. 8. § (10) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
5. 8. § (11) bekezdésében a „kötelezettségvállalás kezdeményezőjét” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményezőt” szöveg,
7. 9. § (1) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
9. 10. § (8) bekezdésében az „ellenjegyzésére” szövegrész helyébe a „szempontú záradékkal történő ellátására” szöveg,
10. 12. § (2) bekezdésében a „kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
11. 14. § (2) bekezdésében a „követelményeknek (kibocsátó aláírás, bélyegző)” szövegrész helyébe a „követelményeknek” szöveg,
12. 14. § (5) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egységet” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményezőt” szöveg,
14. 16. § (6) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egység munkatársa” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
15. 17. § (1) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egységnek” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményezőnek” szöveg,
16. 17. § (4) bekezdésében a „kezdeményező szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményező” szöveg,
17. 18. § (1) bekezdésében a „kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének” szövegrész helyébe a „szakmai kezdeményezőnek” szöveg,
28. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
29. § Ezen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
