KÜ BH 2017/314
KÜ BH 2017/314
2017.09.01.
Nincs szükség új igazságügyi szakértő kirendelésére, ha a szakvélemény megállapításai nyomatékos, ahhoz kétség nem fér és a bíróság indokolja, miért ezt a véleményt fogadta el [1952. évi III. tv. (Pp.) 182. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nyíregyháza külterület hrsz.-ú 6000 m2 területű kivett lakóház, udvar, garázs és szántó megnevezésű, illetve művelési ágú ingatlan egyenlő arányban a felperesek tulajdonában van. Az ingatlant érintette a Nyíregyháza nyugati elkerülő szakasz országos közút építése. Az építkezéshez a telekből 293 m2 terület kisajátítására volt szükség. Tekintettel arra, hogy a területet megvásárolni a tulajdonosoktól nem sikerült, a II. rendű alperes 2013. december 13-án kérte az I. rendű alperestől annak a kisajátítását. Az I. rendű alperes az ingatlanrészt az Sz-B-05/00296-13/2014. számú 2014. április 28-án meghozott határozatában összesen 7 516 347 forint kártalanítás fejében kisajátította. Határozata szerint a kisajátított telekrész az úgynevezett kivett területet érintette. Az ingatlan a Ge (egyéb ipari gazdasági zónába) tartozik, terület nagysága a 4000 m2 legkisebb területmértéket a kisajátítás után is meghaladja. Az ingatlan használhatósága romlott, kerítés- és közműáthelyezésre is szükség van, aminek értékét amortizációt is tartalmazva jelölték meg. A kártalanítás összegének meghatározása a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményén alapult.
A kereseti kérelem
[2] A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadták, hogy az ingatlan értékcsökkenése a megállapított értéknél nagyobb volt. Az ügyben a bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében a kisajátítási kártalanításnál meghatározott összegnél magasabb összegben határozta meg az ingatlan kisajátított részének forgalmi értékét, és nagyobb arányú értékcsökkenést is tartott megállapíthatónak a visszamaradó ingatlanrészben. A szakvélemény szerint az ingatlan az eredeti céljára csak csökkent mértékben használható.
Az elsőfokú ítélet
[3] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogadva az igazságügyi szakértő szakvéleményét 4 644 850 forint többletkártalanítást állapított meg a II. rendű alperes terhére a felperesek javára, így a kötelezett összesen 12 161 197 forint kisajátítási kártalanítás megfizetésére vált kötelessé. Ítéletében a bíróság indokolta, hogy miért a perben kirendelt szakértő szakvéleményében foglalt megállapítások fejezik ki jobban az ingatlan valódi forgalmi értékét.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[4] Az ítélet ellen a II. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a bíróság döntése túlterjedt a kereseti kérelmen, sérült a keresethez kötöttség, továbbá a kártalanítási összeg felemelése tekintetében az ítélet indokolása hiányos, zavaros és nem volt megállapítható az sem, hogy pontosan hogyan és mely szakértő szakvéleményét fogadta el a bíróság a kártalanítási összeg felemelése során. Sérült ennélfogva a Pp. 215. §-a, valamint 177. § (1) bekezdése.
[5] Az I. rendű alperes osztotta a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakat.
[6] A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[8] A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyes tényállás alapján hozta-e ítéletét, amikor kisajátítási ügyben a kártalanítás meghatározására a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét fogadta el.
[9] Az ügyben a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kstv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a tulajdonos kérelmére a visszamaradó részt ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, vagy a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. A felperesek erre hivatkozva támadták elsősorban a kisajátítási határozatokat.
[10] A kártalanítás összegszerűségének megállapításáról a Kstv. 9. § (3) bekezdésének a) pontja rendelkezik egyebek mellett. Eszerint a kártalanítás összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét kell figyelembe venni.
[11] A forgalmi érték meghatározása olyan ismereteket igényel, mellyel csak szakértő rendelkezik. Tekintettel a kereseti kérelemben foglaltakra, mely az egész kisajátítási határozat hatályon kívül helyezésére irányult, a bíróság a forgalmi érték megállapítására igazságügyi szakértőt rendelt ki, akinek feladatává tette az egész ingatlan kisajátítására vonatkozó kérdésre vonatkozó válaszadást is. A forgalmi értékre vonatkozóan a kirendelt igazságügyi szakértő társszakértőt is bevonva az ügyben hozta meg szakvéleményét.
[12] A szakértői vélemény beszerzésére a perben a Pp. 177. §-a kötelezte a bíróságot, melynek (1) bekezdése szerint ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. Mivel nyilvánvalóan szakkérdés merült fel az ügyben, amelyben több szakértő kirendelésére is szükség volt, a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem sértette meg a Pp. 177. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
[13] Megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakból az állapítható meg, hogy a II. rendű alperes tartalma szerint a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését kifogásolja. Eszerint ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával, vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el [164. § (2) bek.], szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is. A bíróság rámutatott arra, hogy miért nem fért nyomatékos kétség az általa figyelembe vett szakvélemény helyességéhez, amint a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete indokolásából részletesen kitűnik. A Pp. 215. §-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen, ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költségek stb.) is kiterjed. A jogerős ítéletet hozó bíróság ezt a rendelkezést azért nem sértette meg, mert a felperesek keresetükben az I. rendű alperes határozata hatályon kívül helyezését kérve azt is kifogásolták, hogy a kártalanítás nem felelt meg a Kstv. 9. §-ában meghatározott, a Kúria által fentebb már idézett rendelkezés szerinti teljes azonnali és feltétlen kártalanítás követelményeinek. Azon indokok, amelyek teljes ingatlana kisajátítása mellett felhoztak, magukban foglalják azokat az okokat is, amelyek az ingatlan értékében jelentkeznek.
[14] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.37.833/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás