PÜ BH 2017/332
PÜ BH 2017/332
2017.10.01.
A Ptk. 86. § (3) bekezdése szerinti jogvédelem tárgya olyan szellemi alkotás, amely társadalmilag széles körben felhasználható és még nem vált közkinccsé [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 86. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A nőgyógyász onkológusként praktizált néhai dr. M. I. (a továbbiakban: néhai) és az alperes 1995-től álltak egymással kapcsolatban, 2003-tól 2012. március 15-ig, a néhai haláláig élettársak voltak. Az alperes tanárképző főiskolát végzett, ingatlanforgalmazással foglalkozott, majd a természetgyógyászat felé fordult és több homeopátiás tanfolyamot végzett el. A homeopátia és az ún. Bach-virágterápia elveinek összevegyítésével az ayurvédikus gyógyászat tapasztalatait is felhasználva hozta létre a perbeli étrend-kiegészítőt, virágterápiás készítményt, amelyet mintegy kétévnyi tapasztalatszerzés után ismertetett meg a nyilvánossággal. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2008. május 6-án igazolást (notifikációt) adott ki a termékről. A termék összetevőiként etilalkoholos oldatot, aszkorbinsavat és hat virág kivonatát tüntették fel. A nyilvántartásba vételt követően az alperes és a néhai közösen a termék forgalmazásába kezdtek. A termék forgalmazására részben gyógyszertárakon keresztül, részben multi level marketing módszerrel került sor. A forgalmazás elindítása és fokozása érdekében a néhai előadásokat tartott a rendszerben tevékenykedő forgalmazók számára, az alperessel közös sajtónyilatkozatokat tett, médiaszerepléseket vállalt, melynek során a termék feltalálásáról és összeállításáról úgy nyilatkozott, hogy az az alperessel közös szellemi alkotása. A néhai halálát követően a közjegyző a termék vonatkozásában a hagyatéki eljárást felfüggesztette.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A néhai gyermeke, a felperes a perben többször módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli termék a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján szellemi alkotásnak minősül, melynek alkotója 50% mértékben az édesapja volt. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a termék a Ptk. 86. § (4) bekezdése szerinti know-how-nak minősül. A Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte megállapítani, hogy az alperes megsértette a szellemi alkotáshoz fűződő jogait, valamint kérte az alperest a jogsértéstől eltiltani akként, hogy a hozzájárulása nélkül gyakorolja a termékkel kapcsolatos vagyoni jogokat, továbbá a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja szerint az alperes 1 100 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezését.
[3] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, hogy a per tárgyát képező termék nem minősül szellemi alkotásnak, amennyiben igen, úgy a néhai alkotótársi minősége nem állapítható meg, mert a felperes édesapja nem volt a termék előállításának tevékeny részese, ezért az erre alapított vagyoni jogi igények alaptalanok.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság dokumentáció hiányában nem találta megállapíthatónak a Ptk. 86. § (4) bekezdése alapján a termék előállításának know-how jellegét. A perben kirendelt szakértői vélemény alapján ismertette, hogy a termék olyan komplex homeopátiás szer, amely ötvözi a homeopátia, a Bach-virágterápia és az ayurvédikus gyógyászat elveit, mindhárom módszer jól ismert az alternatív és a holisztikus gyógymód iránt érdeklődők körében. Megállapította ugyanakkor, hogy az alperes ezen ismereteket újszerűen felhasználva állított elő új terméket, így a közkinccsé vált ismeretek sajátos formában történő vegyítése annak egyedi jellege folytán megalapozza a perbeli terméknek a Ptk. 86. § (3) bekezdése szerinti védelmét.
[5] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor a per adatainak mérlegelése alapján a felperes néhai édesapjának az alkotótársi minőségét nem találta megállapíthatónak. Ezért a keresetet elutasította.
[6] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és rendelkezett a másodfokú illeték és perköltség viseléséről.
[7] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a kereset tárgyát képező étrend-kiegészítőt nem illeti meg a Ptk. 86. § (4) bekezdése szerinti védelem, miután az eljárás tárgyát képező termék nem gazdasági, műszaki, szervezési ismeret vagy tapasztalat.
[8] A másodfokú ítélet további indokolása szerint a Ptk. 86. § (3) bekezdésének alkalmazásához az egyéb feltételeken kívül szükséges, hogy a termék szellemi alkotás jellege, azaz a szellemi tevékenységből fakadó eredetiség, egyediség jegyei felismerhetők legyenek a termékben. A per tárgyát képező termék étrend-kiegészítő, amelynek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési Egészségügyi Intézethez történő bejelentéséhez a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 10. § (1) bekezdése alapján – eltérően a gyógyhatású készítményektől – elegendő a termék egységnyi mennyiségre számított összetételeit feltüntető kimutatás és nem szükséges külön engedélyeztetni a forgalomba hozatalt megelőzően. A bejelentésnek nem tartalmi eleme a gyógyhatású készítményeknél a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontjában előírt, a termék közelebbi meghatározását tartalmazó leírás.
[9] A notifikációs eljárásban a per tárgyát képező oldat összetevőiként mindössze az etilalkoholos oldat, az aszkorbinsav és hat virág került feltüntetésre. A természettudományos módszerrel ki nem mutatható összetevők, „rezgések” az objektív megismerhetőség hiányában, a jelen eljárásban az egyedi jelleg körén belül nem vizsgálhatók, ezért az oldatban kimutatható alkotórészeknek van kizárólag jelentősége. Az elsőfokú eljárás során beszerzett szakértői vélemény szerint a fejlesztés mikéntjének és mibenlétének pontosabb meghatározására nem áll rendelkezésre elegendő információ, így nem körülhatárolható sem a fejlesztés, sem annak egyes állomásai. A notifikációs eljárásban rögzített összetevőkre figyelemmel egy ilyen készítmény kifejlesztése nem igényel magas szintű ismereteket, csupán annyit, hogy az alternatív gyógyítás módszereivel, vagyis a homeopátia, az ún. Bach-terápia és az ayurvédikus gyógyászat alapelveivel tisztában legyenek az alkotók. A szakértői vélemény szerint ezek az ismeretek viszonylag egyszerűen, akár autodidakta módon, vagy egyszerűbb tanfolyamok keretében megszerezhetők. Konkrét gyártási eljárás ismeretének hiányában azonban nem tudott a szakértő arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy a virágesszenciák begyűjtése milyen bonyolultságú és milyen technológiai hátteret igénylő feladat, amellett, hogy általánosságban megállapítható, hogy az nem tartozik a komplikált eljárások közé. A szakértői vélemény arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyértelmű véleményadáshoz célszerű lenne ismerni a termék vagy receptúra részleteit. Ez azonban a jelen eljárásban nem vált ismertté. A másodfokú bíróság, figyelemmel a szakértői vélemény megállapításaira, valamint arra, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos eljárás nem azonosítható a gyógyhatású anyagok engedélyezési eljárásával, továbbá a termék összetevői a notifikációs eljárásban ismert alkotórészeket meghaladóan nem váltak ismertté és a termék előállításához szükséges technológiát sem tudta a felperes megjelölni, megállapította, hogy a per tárgyát képező termék nem tartozik a Ptk. 86. § (3) bekezdésének hatálya alá. Emiatt a másodfokú bíróság szükségtelennek tartotta az alkotótársi minőség vizsgálatát.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve.
[11] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint volt eredményes.
[13] A Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a perbeli étrend-kiegészítő termék nem minősül olyan szellemi alkotásnak, amely a törvény védelme alatt áll.
[14] A Ptk. 86. § (3) bekezdése szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
[15] E jogszabályi rendelkezést értelmezve a Legfelsőbb Bíróság a Pfv.IV.26.130/2001/4. számú ítéletében már kifejtette, hogy a védelem megállapításának nem feltétele, hogy a szellemi alkotás új, eredeti legyen, a tudományban vagy az adott szakterületen ne legyen előzménye, vagy a szakember számára külön szakmai ismeret hozzáadása nélkül ne legyen megalkotható. A törvényi védelem kiterjed az adott szellemi alkotásra, ha az társadalmilag széles körben felhasználható, mindaddig, amíg az közkinccsé nem vált.
[16] A perbeli étrend-kiegészítő termék kétségtelenül szellemi tevékenység eredményeként létrejött önálló szellemi alkotás. A per adatai alátámasztják, hogy a perbeli termék társadalmilag széles körben felhasználható és még közkinccsé nem vált. Mindebből helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a perbeli étrend-kiegészítő termék a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján a törvény védelme alatt áll. E védelemnek nem feltétele a magas szintű szakmai ismeret, a fejlesztés bonyolultsága és az sem, hogy a termék az ismert összetevők milyen arányú vegyítésével és pontosan milyen előállítási eljárás alapján került kifejlesztésre. A receptúra és a gyártási eljárás pontos ismerete tehát nem szükségszerű eleme a szellemi alkotás törvényi védelmének. Elegendő, hogy a jogvédelem tárgya szellemi alkotás eredménye és társadalmilag széles körben felhasználható, ebben az esetben a szellemi alkotást a közkinccsé válásig megilleti a védelem. Ezért nem volt ügydöntő jelentősége a perben, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az étrend-kiegészítő termék bejelentésében feltárt összetevőiből milyen receptúra alapján állítják elő a perbeli terméket, és e tekintetben további bizonyításra sincs szükség.
[17] Az elsőfokú bíróság a per adatainak mérlegelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a néhai a termék létrehozásában nem vett részt, alkotótársi minősége nem állapítható meg. A felperes fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül és indokolatlanul szűken értékelte, figyelmen kívül hagyta a néhainak a közös alkotói jellegre vonatkozó személyes nyilatkozatait és indokolatlanul tulajdonított túlzott jelentőséget annak, hogy a fejlesztés folyamatának nem maradt fenn írásbeli dokumentációja. A felperes fellebbezési álláspontja szerint a tanúk nyilatkozatait sem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság elfoglalt álláspontjánál fogva nem vizsgálta a néhai alkotótársi minőségét, a felperes fellebbezését ebben a körben nem bírálta el. Erre tekintettel szükséges a másodfokú eljárás megismétlése. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[18] Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak a felperes fellebbezése alapján szükséges állást foglalni abban a kérdésben, hogy a per adatai alapján és a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapítható-e a néhai szerzőtársi minősége. Csak ezt követően kerül a másodfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megítélje, szükséges-e a jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránti kereseti kérelem további vizsgálata.
(Kúria Pfv. IV. 21.930/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás