Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

35/2017. (VII. 6.) FM rendelet

35/2017. (VII. 6.) FM rendelet

egyes agrárpolitikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2017.07.07.

Az 1. és 2. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 3–8. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdés a) és c) pontjában,

a 9. § tekintetében a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 10. és 15. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 11., 12., 14. és 16. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 13. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b), j), k) és l) pontjában

kapott felhatalmazás alapján – a 3–8. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 16.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet módosítása

1. § A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet] III. Fejezete a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § A Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti kisüzemi bortermelő esetében e rendelet 8/A. számú mellékletében, a 10. számú mellékletében, valamint a 11. számú mellékletében szereplő, a „borászati termék tárolási helye (adóraktár száma)” mező vonatkozásában a kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyének számát kell feltüntetni.”

2. § A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 13. § (4) bekezdésében az „A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 80. § (3) bekezdése szerinti adómentes bor” szövegrész helyébe az „A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 133. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adómentes bor” szöveg lép.

2. A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló
27/2011. (IV. 12.) VM rendelet módosítása

3. § (1) A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet [a továbbiakban: 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet] 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„a) adómentes borelőállító: aki a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 133. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint mentesül az adófizetési kötelezettség alól;”

(2) A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„c) egyszerűsített adóraktár engedélyes: aki a Jöt. 134–136. § rendelkezései alá eső tevékenység végezéséhez szükséges engedéllyel rendelkezik;”

(3) A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„g) kisüzemi bortermelő: a Jöt 3. § (3) bekezdés 16. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő személy.”

4. § A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szőlőmust, valamint a szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben az 1. mellékletben meghatározottak szerint az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a kiadás helyét, a rendeltetés helyét, a szállítmányozó nevét – ha az eltér a vevőre és az eladóra vonatkozó adatoktól –, a forgalombahozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát tartalmazza. A kisüzemi bortermelő esetén az 1. melléklet szerinti eladóra, illetve vevőre vonatkozó adatok közül az engedélyszámhoz a kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyének számát kell feltüntetni.”

5. § A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be, vagy – a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben (a továbbiakban: jövedéki végrehajtási rendelet) foglaltak szerint – számítógéppel is előállítható.”

6. § A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) hitelesíti.
(3a) A hitelesített pincekönyvekről a HNT
a) a hitelesítést kérő nevét,
b) a hitelesítést kérő borászati üzemengedélyének számát, szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a hegyközség által kiadott azonosító számot,
c) a hitelesítés időpontját és
d) a hitelesítés iktatószámát
tartalmazó nyilvántartást vezet.”

7. § A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pezsgő, minőségi pezsgő, minőségi illatos pezsgő és habzóbor előállításakor
a) nem palackozott pezsgő esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének elszámolási időszakonként 1,0%-a;
b) a palackba töltött pezsgő mennyiségének 3%-a;
c) adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén a kiszállított nem palackozott pezsgő mennyiségének 0,5%-a, illetve a palackozott pezsgő mennyiségének 0,25%-a
számolható el.”

8. § A 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 3/a. alcíme a következő 19/D. §-sal egészül ki:

„19/D. § A kisüzemi bortermelőknek a bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségeik teljesítésére e rendeletnek az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

3. A termésbecslésről szóló 6/2014. (II. 6.) VM rendelet módosítása

9. § A termésbecslésről szóló 6/2014. (II. 6.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az országos jelentés eredménye a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétételre kerül.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt, szükség szerinti felülvizsgálat elvégzését követően a NAK Központi ügyintéző szervezete a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló 36/2017. (VII. 6.) FM rendelet 9. § (3) bekezdése alapján a megyei szintű állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatokat a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátja.”

4. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítása

10. § A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.”

11. § (1) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,)

„b) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az – elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI által meghatározott – ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat”

(kell alapul venni.)

(2) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 6. § (5)–(6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozóan nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének bejelentett hozamadatával, a referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozóan – az elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI által meghatározott – az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául.
(6) A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott, az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok nem használhatóak fel.
(6a) A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során ültetvények esetében – a termőre fordulás évétől az azt követő negyedik évvel bezárólag a termőre fordult ültetvényhez tartozó – saját hozamadat hiányában az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok használhatóak fel abban az esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak adott évére és a még nem termő ültetvényre vonatkozóan korábban nulla hozamadatot adott meg.”

12. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra (a továbbiakban: károsodott növénykultúra) vonatkozásában a hozamérték-csökkenésnek az összegét és annak Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés d) pont szerinti mértékét a 3. melléklet szerint kell meghatározni, amely során kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 7. pontjában meghatározott elemi káresemény okozott.”

13. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő adott növénykultúra tekintetében
a) elemi káreseményt és
b) a 7. § (1) bekezdés szerinti számítási módszerrel megállapított, 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést
szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdés szerint kiállított határozattal rendelkezik.”

14. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyet elemi káresemény okozott, és azt az agrárkár-megállapító szerv igazolta.”

15. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 13. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az OVF által szolgáltatott, a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló 36/2017. (VII. 6.) FM rendelet 2. § 25. pontja szerinti adatok alapján az ár- vagy belvízhelyzet – az agrárkárenyhítési rendszer vonatkozásában – akkor minősül
a) országosan jelentősnek, ha országos szinten legalább 100 000 hektár,
b) jelentősnek, ha országos szinten legalább 50 000 hektár
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szempontjából releváns mezőgazdasági hasznosítású terület mezőgazdasági ár- vagy belvízzel érintett.”

a) 1. alcím címében az „A agrárkár-enyhítési rendszerbe” szövegrész helyébe az „Az agrárkárenyhítési rendszerbe” szöveg,

b) 1. § (1) és (2) bekezdésében az „a agrárkár-enyhítési rendszerbe” szövegrész helyébe az „az agrárkárenyhítési rendszerbe” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében a „földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szöveg,

d) 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI)” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalának Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya (a továbbiakban: FTFF)” szöveg,

e) 7. § (4) bekezdés b) pontjában az „egyéb káresemény esetén” szövegrész helyébe az „egyéb káresemény, valamint az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák esetén” szöveg,

f) 13. § (8) bekezdésében az „az Mkk. tv. 12. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdésében” szöveg,

g) 15. § (3) bekezdésében az „a FÖMI-től” szövegrész helyébe az „az FTFF-től” szöveg,

h) 15. § (4) bekezdésében az „az Mkk. tv. 12. § (5) és (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdése” szöveg,

i) 4. mellékletében foglalt táblázat 2.6. sorában a „Működési és fejlesztési célokra a miniszter által, a tárgyévet követő évben jóváhagyott összeg [a termelői befizetések és az állami hozzájárulás összegének max. 4%-a, Mkk. tv. 7. § (6) bekezdés]” szövegrész helyébe a „Működési és fejlesztési célokra a miniszter által a tárgyévet követő évben jóváhagyott összeg [a termelői befizetések és az állami hozzájárulás összegének legfeljebb 4%-a, Mkk. tv. 7. § (6) bekezdés], valamint a tárgyévben és az azt megelőző években jóváhagyott keretből ki nem fizetett összeg” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezés

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelethez

A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 2. melléklete az „A kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalma” címmel egészül ki.

2. melléklet a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelethez

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere
A területi adatokat (ha), a termésmennyiség-adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az áradatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedesjegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedesjegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.
A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben az adott kárenyhítési évben termesztett azon növénykultúrák adatait kell feltüntetni, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kárbejelentéssel rendelkezik.
1.     A referencia-időszak három évének meghatározása
A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.
Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

növénykultúra hozama adott évben (t/ha) =

növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t)

növénykultúra adott évi területe (ha)
Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.
2.     A referenciahozam kiszámítása
A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

referenciahozam (t/ha) =

hozam1 (t/ha) + hozam2 (t/ha) + hozam3 (t/ha)

3
ahol
hozamn = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)
n = 1, 2, 3.
A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
3.     A referencia-átlagár kiszámítása
Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

referencia-átlagár (Ft/t) =

referenciaár1 (Ft/t) + referenciaár2 (Ft/t) + referenciaár3 (Ft/t)

3
ahol
referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);
n = 1, 2, 3.
Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.
A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
4.     A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása a károsodott növénykultúra vonatkozásában

növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra tárgyévi hozama
(t/ha)

×

növénykultúra tárgyévi referenciaára (Ft/t)
ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra referenciahozama
(t/ha)

×

növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)


növénykultúra hozamérték-
csökkenésének összege (Ft)

=

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

–

növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

növénykultúra hozamérték-
csökkenésének mértéke (%)

=

növénykultúra hozamérték-csökkenésének összege (Ft)

× 100

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)
4.1. Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege

növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

=

0,8 ×

növénykultúra hozamérték- csökkenésének összege (Ft)

–

növénykultúra hozamérték- csökkenéséből levonásra kerülő tételek (Ft)

4.2. Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege
a)     az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

= Σ

károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

–

biztosító által a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény miatt kifizetett kártérítés összege (Ft)
b)    az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

= Σ

károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

÷

2
4.3. Károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek
a)    Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege,
b)    Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege, és
c)    Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérletidíj-csökkenés összege.
a)    Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha)

×

növény- csoportonként meghatározott fajlagos költség- megtakarítás (Ft/t)
ahol

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

=

növénykultúra referencia
hozama (t/ha)

–

növénykultúra tárgyévi
hozama (t/ha)

növénykultúra terméscsökkenése (t)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha)
és ahol a növénycsoportonként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t):
– szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén:    2193,00 Ft,
– szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén:    2990,00 Ft,
– gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén:    1940,00 Ft,
– szőlő 1 t terméscsökkenése esetén:        7350,00 Ft.
b)     A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Korai teljes kipusztulás vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha)

×

növénykultúránként meghatározott fajlagos költség-megtakarítás (Ft/ha)
ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):
– őszi káposztarepce:    102 829 Ft/ha,
– őszi búza:    91 697 Ft/ha,
– őszi árpa:    80 084 Ft/ha,
– zab:    73 281 Ft/ha,
– triticale:    70 320 Ft/ha,
– rozs:    55 724 Ft/ha.
A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.
c)     Földbérlet esetén a bérletidíj-csökkenés összege:

Bérletidíj-csökkenés összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi
vetésterülete (ha)

×

[piaci bérleti díj (Ft/ha) – kedvezményes bérleti díj (Ft/ha)]
”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. július 8. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére