KÜ BH 2017/353
KÜ BH 2017/353
2017.10.01.
Építésrendészeti hatósági intézkedés megtételének nincs helye, ha a használatbavétel tudomásulvételét követően nem történt engedélyköteles vagy szabálytalan építési tevékenység [1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2. §; 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 1. §, 49. §, 72. § 105. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 213. §, 221. §, 309/A. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. r. (Eljr.)].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Budakeszi város jegyzője mint építésügyi hatóság a 2014. június 2-án kelt 3630-7/2014. számú határozatával építési engedélyt adott a perben beavatkozási szándékot nem jelző építtető kérelmére a budaörsi ingatlanon lakóépület építésére. Az építésügyi hatóság a 2015. január 6-án tartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a lakóépület a jogerős és végrehajtható építési engedély szerint épült fel, annak használatbavételét a 2015. január 13. napján kelt 253-1/2015. számú végzésével tudomásul vette. Ezt követően több hatósági eljárás is indult annak érdekében, hogy a lakóépületben 40 fős gyermeklétszámmal magánóvoda működhessen.
[2] A felperes 2015. május 15. napján építésrendészeti hatósági intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az önkormányzat helyszíni szemléjén észlelte, hogy az épületen több olyan eltérés is található az építési engedélyezési tervdokumentációhoz képest, melyek engedélyköteles építési tevékenységnek minősülnek. A tereprendezés vonatkozásában 1 méter szintkülönbségnél nagyobb eltérés tapasztalható, ennek következtében pedig az utcai homlokzat mérete is megnövekedett, az utcai homlokzati nyílászárók kialakítása pedig jelentős eltérést mutat az eredeti tervhez képest. Jelezte továbbá a felperes, hogy a bejárat előtti északi oldali előtetőt beépítették, mely beépítéssel a telek beépített területe is megnövekedett, amely meghaladja a jogszabályban meghatározott legnagyobb beépíthetőséget. Utalt arra is, hogy feltehetően egy belső tartószerkezetet érintő falat is átépítettek.
[3] Az építésfelügyeleti hatáskörben eljáró Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala mint elsőfokú hatóság a 2015. július 2. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a 2015. június 24. napján tartott helyszíni szemle alapján a hatóság megállapította, hogy a használatbavételkor rögzített állapothoz képest az épület, valamint a terep kialakítása vonatkozásában nem tapasztalható eltérés, így a használatbavételt követően engedélyköteles és szabálytalan építési tevékenységet nem végeztek. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2015. augusztus 11. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereset és ellenkérelem
[4] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a használatbavételt követően engedély nélkül végeztek engedélyköteles építési tevékenységet a perbeli ingatlanon, mely szabálytalannak minősült. Kifogásolta, hogy sem az építtető meghallgatásáról, sem a helyszíni szemléről nem kapott értesítést. Az elsőfokú hatóság a felperest mint közérdekű bejelentőt nem hallgatta meg. Ezért sérült a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdése, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) 2. § (3) bekezdése. Utalt arra is, hogy az elsőfokú hatóság a közérdekű bejelentést a Pkbt. 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellenére 30 napon túl bírálta el.
[5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy az építési és a használatbavételi eljárás az építésfelügyeleti eljárás megindításakor már lezárult, ezért az építésfelügyeleti hatóság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a használatbavételi eljárás és a bejelentés időpontja között történt-e engedély nélküli építkezés az ingatlanon. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem vitatható, hogy ilyen beavatkozás nem történt. Nem tartotta alaposnak a Ket., illetőleg a Pkbt. eljárási jogszabályi rendelkezésekre vonatkozó felperesi hivatkozásokat sem. Hangsúlyozta, hogy miután a felperes a tárgyi ügyben nem rendelkezik ügyféli jogállással, nem fogadható el, hogy a Pkbt. közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályai mögött valójában a Ket. szerinti eljárásrend betartását kéri számon a hatóságon.
A bíróság ítélete
[6] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Kifejtette, hogy a felperes az eljárást megindító végzésében a perbeli ingatlanon felépített lakóházra vonatkozó komplex felülvizsgálatot és kivizsgálást kezdeményezett, építésrendészeti eljárás lefolytatását kérte. Ennek alapján az elsőfokú hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljr.) 67. § (1) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy az építésrendészeti eljárás hivatalból történő megindításának feltételei fennállnak-e. Ezen hatósági eljárást az elsőfokú hatóság a Ket. jogszabályi rendelkezései alapján folytatta le, az eljárásban a felperes ügyfélként nem vett részt, a Pkbt. rendelkezéseinek alkalmazására az eljárásban nem került sor. Amennyiben ugyanis van olyan hatósági eljárás, amelynek keretében az ügyfél kérelméről dönteni lehet, akkor az adott hatósági eljárás lefolytatásának van helye, az eljárást kezdeményező beadvány pedig nem minősíthető a Pkbt. alapján panasznak, illetőleg közérdekű bejelentésnek. Bár az alperes nyilatkozatában tévesen maga is a Pkbt. egyes rendelkezéseinek alkalmazására hivatkozott, határozatát a helyes anyagi és eljárási jogszabályokra alapozta.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 213. § (1) bekezdését, 221. §-át, 339/A. §-át, a Ket. 1. § (1) bekezdését, 49. § (1) bekezdését, 72. § (1) bekezdését, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontját. Kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság által elkövetett jogszabálysértéseket az alperes a másodfokú határozat meghozatala során nem reparálta, ezért a bíróságnak a felperesi kereset elutasítása helyett hatályon kívül kellett volna helyeznie a jogszabálysértő alperesi határozatot, hiszen az alperesnek a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú határozatot meg kellett volna semmisítenie és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kellett volna köteleznie. Hangsúlyozta, hogy a szabálytalan építkezés a felperesi önkormányzat jogát, jogos érdekét közvetlenül és nyilvánvalóan érinti, hiszen egyértelműen a településtervezési közérdek érvényre juttatására irányul. A helyi közösség és az egész társadalom érdeke, hogy ne épüljön meg és ne kapjon engedélyt jogszabályokkal ellentétes építmény. Az OTÉK tornác fogalommeghatározására (129. pont) az Étv. 2. § 10. pontjának épület definíciójára, az OTÉK 1. számú melléklet 114. pontjának a telek beépített területére vonatkozó szabályzására hivatkozott. A felperesi álláspont szerint a jogerős ítélet ellentmondásban szenved, téves jogszabály-értelmezésen, helytelen jogi következtetésen alapul, ezért jogszabálysértő.
[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[10] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le.
[11] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[12] A Kúria álláspontja szerint a bíróság jogszerűen és megalapozottan állapította meg a felperes kereshetőségi jogának hiányát az adott ügyben. Az erre vonatkozó jogerős ítéletbeli érveléssel is egyetértett a Kúria. Szükségtelenül bár, de ezen túl vizsgálta azt is a bíróság, hogy a felperes eljárást megindító kérelme teljesíthető volt-e. Helyes következtetésre jutott akkor, amikor megállapította, hogy a használatbavétel tudomásulvételét követően az építtető szabálytalan építési tevékenysége nem nyert bizonyítást sem a helyszíni szemle, sem a fényképfelvételek alapján, így építésrendészeti eljárás lefolytatásának nem volt helye az Eljr. 67. § (2) bekezdése alapján. A rendelkezésre állott adatok alapján megalapozottan rögzítették a közigazgatási határozatok, hogy a használatbavételt követően engedélyköteles vagy szabálytalan építési tevékenység az ingatlanon nem történt.
[13] Osztotta a Kúria a bíróságnak a felperes által hivatkozott és a bíróság által megállapított eljárási jogszabálysértésnek az ügy érdemére történő kihatása hiányával kapcsolatos álláspontját, különösen azért, mert ezen álláspontot a bíróság részletesen meg is okolta ítéletének indokolásában.
[14] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a felperes által felhívott építési jogszabályoknak való megfelelőség, a fogalommeghatározások értelmezése már nem képezhette vizsgálat tárgyát. A felperesnek az építésrendészeti eljárás megindítása iránti kérelmének elbírálásához megfelelő és elegendő megállapítás volt az, hogy a használatbavétel tudomásulvételét követően, a használatbavételkor rögzített állapothoz képest a felperesi kérelem vizsgálatára folytatott eljárás során az épület, valamint terep kialakítása vonatkozásában nem volt eltérés tapasztalható, így tehát a használatbavételt követően az engedélyköteles és szabálytalan építési tevékenység ténye nem volt megállapítható. Mindezen körülmény a felperesi kérelem elutasítását jogszerűen megalapozta.
[15] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.38.191/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás