KÜ BH 2017/356
KÜ BH 2017/356
2017.10.01.
A deklaratív típusú hatósági nyilvántartást vezető közigazgatási szervek a nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján hoznak döntést [2013. évi CII. tv. (Hhvtv.) 24. § (3) bek. 74. § (9) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Duna-folyam 1564-1630 fkm és mellékágai megnevezésű, 07-020-1-1 víztérkódú, 3715,4 ha kiterjedésű halgazdálkodási vízterület haszonbérlője. Az Országos Halgazdálkodási Adattárban a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásában szerepelt.
[2] A Földművelésügyi Minisztérium a kormányhivatalok megbízottjait arról tájékoztatta, hogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIV. törvény 74. § (9) bekezdése értelmében az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérbe adója minden esetben a halgazdálkodási vízterületek kijelölés, valamint nyilvános pályáztatás útján történő haszonbérbe adását, illetve a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületek esetében a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adását alkalmazza. Minden érintett halgazdálkodási vízterület esetében még a 2015. évben elindítja a kijelölési, nyilvános pályáztatási, vagy vagyonkezelésbe adásra irányuló eljárást. Emiatt a 2015. december 31-ig lejáró haszonbérleti szerződések esetében nem alkalmazza a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 24. § (3) és 74. § (9) bekezdéseit, azaz a szerződéseket automatikusan egy évvel nem hosszabbítja meg. Felhívta a kormánymegbízottat, hogy e tényről a lejáró haszonbérleti szerződéssel rendelkező halgazdálkodási vízterületek hasznosítóit, haszonbérlőit 2015. december 31-ig tájékoztassa.
[3] A felperes a Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2016. január 5-én jogfenntartó nyilatkozatot terjesztett elő, a Hhvtv. 74. § (9) bekezdésére hivatkozva. A halgazdálkodási területre fenntartotta a haszonbérleti szerződéssel részére átengedett halgazdálkodási jogát, figyelemmel arra, hogy az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel való haszonbérbe adására, vagy vagyonkezelési szerződés útján való átengedésére 2015. december 31. napjáig nem került sor. A határidő eredménytelen eltelte esetén pedig a haszonbérleti szerződések a törvény erejénél fogva 2016. december 31. napján járnak le.
[4] A Horgász Egyesületek Megyei Szövetsége a Földművelésügyi Minisztériummal 2016. január 20. napján kötött haszonbérleti szerződést a halgazdálkodási területre. A szerződés 4. pontjában annak időtartamát 2016. január 1-jétől 15 évre határozták meg. A szerződés 1. pontja szerint a haszonbérbe adó a Hhvtv. 24. § (1) bekezdésének b) pont bb) alpontja alapján jogosult haszonbérbe adni a területeket. Emellett a Magyar Országos Horgász Szövetség mint alhaszonbérbe adó, valamint a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége és a Horgász Egyesületek Velencei-tavi és Duna-menti Szövetsége mint alhaszonbérlők között a halgazdálkodási területre nézve 2016. január 29-én jött létre alhaszonbérleti szerződés. Ennek 2.2 pontja szerint a halgazdálkodási vízterületen az alhaszonbérlet kezdete 2016. február 1. napja.
[5] A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége az elsőfokú hatósághoz 2016. február 23-án érkezett beadványában kérte a halgazdálkodási területre haszonbérleti jogának, és a Horgász Egyesületek Velencei-tavi és Duna-menti Szövetsége mint alhaszonbérlő halgazdálkodási jogosultságának bejegyzését.
[6] Az elsőfokú hatóság határozatával a felperest mint a halgazdálkodási vízterület haszonbérlőjét, az Országos Halgazdálkodási Adattárban a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából 2015. december 31-vel törölte. Ezzel egyidejűleg a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége és a Horgász Egyesületek Velencei-tavi és Duna-menti Szövetségét halgazdálkodási jogosultként 2016. január 1-jétől 15 éves időtartamra nyilvántartásba vette.
[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2016. április 26-án kelt, 04.3/2429-2/2016. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában a Hhvtv. 24. § (3) bekezdésére és 74. § (9) bekezdésére hivatkozott. Hangsúlyozta, a Földművelésügyi Minisztérium a halgazdálkodási területre 2016. január 1-jétől hatályos újabb szerződést kötött, ami miatt a felperes halgazdálkodási joga 2015. december 31-vel megszűnt.
A kereseti kérelem
[8] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú ítélet
[9] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolásában a Hhvtv. 24. § (3) bekezdésére és 74. § (9) bekezdésére hivatkozott. Emellett utalt a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:63. §-ára, 6:5. §-ára, 6:69. §-ára, 6:88. §-ára, 6:95. §-ára, 6:114. §-ára, valamint 6:349. § (1) bekezdésére. A Hhvtv. 2015. november 27. napjától hatályos 74. § (9) bekezdéséből fakadóan abban az esetben, ha a haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mondott le, a haszonbérleti szerződés időtartama automatikusan a törvény erejénél fogva hosszabbodott meg 2016. december 31. napjáig. Kiemelte, a Földművelésügyi Minisztérium a halgazdálkodási területre vonatkozó új haszonbérleti szerződést 2016. január 20. napján kötötte meg. A Hhvtv. 74. § (9) bekezdésében foglalt egyik feltétel sem teljesült, ebből adódóan a felperes egyébként 2015. december 31. napjáig érvényes haszonbérleti szerződése 2016. december 31. napjáig meghosszabbodott.
[10] Az új haszonbérleti szerződés a Ptk. fenti rendelkezések értelmében a felek kölcsönös és egybehangzó, lényeges kérdésekre kiterjedő hatályos akaratnyilatkozatának megtételével 2016. január 20-án jött létre. Ezen a tényen pedig az a szerződés 4. pontjába foglalt kitétel sem változtatott, mely szerint a felek a szerződést 2016. január 1-jétől kezdődően 15 éves időtartamra kötötték. Idézte a Ptk. 6:349. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint a haszonbérleti szerződéssel a felek a köztük lévő jogviszonyt a jövőre nézve szabályozzák, így haszonbérleti szerződést visszaható hatállyal megkötni nem lehet.
[11] A felperes mint haszonbérlő 2015. december 31-ig nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés megszüntetését, és halgazdálkodási jogának gyakorlásáról sem mondott le. A halgazdálkodási jog átengedése határidőben nem valósult meg, ebből adódóan a jogszabály erejénél fogva 2016. december 31-ig meghosszabbodó haszonbérleti szerződés értelmében a halgazdálkodási terület jogosultjának a felperest kellett tekinteni.
[12] A megismételt eljárásra vonatkozó utasításként rögzítette, az elsőfokú hatóságnak arról kell döntést hoznia, hogy az Országos Halgazdálkodási Adattárban a halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodásra jogosultként kit jegyez be. Ennek során figyelembe kell vennie, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama a Hhvtv. 74. § (9) bekezdése alapján 2016. január 1. napjával meghosszabbodott, 2016. december 31. napjáig. Emellett tekintettel kell lennie arra is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Országos Horgász Szövetség között 2016. január 20-án létrejött szerződés érvénytelen, valamint, hogy az alhaszonbérleti szerződés 2.2 pontja értelmében az alhaszonbérlet kezdő időpontja 2016. február 1. napja.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Állította, a jogerős ítélet a Hhvtv. 33. § (1) bekezdésébe, 74. § (9) bekezdésébe, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 86. §-ába, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-ába ütköző volta miatt jogszabálysértő.
[14] Hangsúlyozta, a perbeli közigazgatási eljárásban a határozat tárgya a hatósági nyilvántartásból való törlés volt. Ebből adódóan a bírósági felülvizsgálat is kizárólag arra irányulhatott, hogy a felperes halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából való törlése jogszerűen, a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján történt-e. Hivatkozott a Hhvtv. 33. § (1) bekezdésének c) pontjára. A hatóságnak eszerint a nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint onnan való törlés esetén, a haszonbérleti szerződés meglétének tényét és az abban meghatározott időtartamot kell figyelembe vennie. A Ket. 86. § (1b) bekezdése szerint pedig a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárásban a hatóság kizárólag a jogszabályban, jelen esetben a Hhvtv. 33. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bizonyítási eszközöket használhat fel. Emiatt a közigazgatási bíróság a határozat felülvizsgálatára irányuló perben szerződés érvénytelenségének vizsgálatára jogosult nem volt.
[15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[17] A Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[18] Az elsőfokú eljárásban a per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A Pp. 339/A. §-a szerint, a bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
[19] A fentiek értelmében az elsőfokú bíróság által lefolytatott eljárás tárgya az alperesi határozat jogszerűségének megítélése volt. Az alperes deklaratív típusú hatósági nyilvántartást vezető szerv, eljárása folytán pedig a felperes halászati jogosultak nyilvántartásából való törlésére, illetve a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége mint új haszonbérlő bejegyzésére irányuló kérelem megengedhetőségéről döntött.
[20] Ahogyan arra az alperes felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott, a Hhvtv. 33. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatokat a fenti jogszabályhely (1) bekezdésének a)-f) pontig terjedő rendelkezései tartalmazzák. Ezek között szerepel a haszonbérlet időtartama is.
[21] A Ket. 86. § (1b) pontja szerint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság csak jogszabályban e célból meghatározott bizonyítási eszközt használhat fel. E jogszabályhelyek rendelkezéseiből adódóan a felperes törlésére és az új haszonbérlő bejegyzésére irányuló eljárásban az új haszonbérlő által rendelkezésre bocsátott haszonbérleti szerződés létének tényét, illetve az abban megjelölt időtartamot kellett a hatóságnak vizsgálnia. Ebben az okiratban feltüntetett, e tényekből kiindulva kellett az előterjesztett kérelemről döntést hoznia. Okiraton alapuló nyilvántartás vezetésével kapcsolatos közigazgatási eljárás lévén, az eljárás kereteit a haszonbérleti szerződés érvényességének vizsgálata meghaladta, emiatt erre az elsőfokú bírósági eljárás sem terjedhetett ki.
[22] Mindezek ismeretében a Hhvtv. 74. § (9) bekezdésének, valamint a Ptk. szerződés létrejöttének és érvénytelenségének szabályait tartalmazó rendelkezések összevetésével az elsőfokú bíróság az alperesi határozat jogszerűségének felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben hatáskörét és illetékességét meghaladva vizsgálta az új haszonbérleti szerződés érvényességét és állapította meg azt, hogy az érvénytelenség okán a felperes a halgazdálkodási nyilvántartásból való törlése és az új haszonbérlő bejegyzése a jogszabályokban foglaltakkal ellentétes módon történt.
[23] Ezzel szemben az alperesi határozat jogszerűségének felülvizsgálata körében kizárólag arra a kérdésre kellett választ adni, hogy a kérelem mellékletét képező haszonbérleti szerződés alapján a felperes halgazdálkodási nyilvántartásból való törlése és a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének halgazdálkodóként való bejegyzése a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történt-e. A Kúria erre a kérdésre eltérő jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróságtól ellentétes választ talált jogszerűnek. Ismételten hangsúlyozza, hogy a hatóságok által vezetett deklaratív nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárásban kizárólag a haszonbérleti szerződés létének ténye, illetve a haszonbérlet kezdeteként megjelölt időpont bírt jelentőséggel. A haszonbérleti szerződés érvényességének vizsgálatára sem a közigazgatási eljárásban, sem az elsőfokú bíróság eljárásában jogi lehetőség nem volt.
[24] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította, lévén a felülvizsgálati kérelem alaposnak bizonyult, ebből fakadóan a keresetben megjelölt okokból az alperesi határozat nem bizonyult jogszabálysértőnek.
(Kúria, Kfv.VI.37.048/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás