361/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet
az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról1
2018.01.01.
A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím és az 1. melléklet tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), b), e), f), i), k), m) pontjában, (3) bekezdés a), e), k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„(3) A 23/A. alcím hatálya az E-ügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és azok E-ügyintézési tv. 42/A. § szerinti igénybevevőire, valamint az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletre terjed ki.”
(2) Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy a) az adott beadvány esetében jogszabály alapján az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség,
b) az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, vagy
c) az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 115. vagy a 116. § szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlapot rendszeresít, – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erről, valamint az irat benyújtásának lehetséges módjairól az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.
(2) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa elfogadott elektronikus űrlapokat szabályszerűen módosította, és az ügyfél korábbi, már nem alkalmazható elektronikus űrlapot használ, az így megküldött iratot be nem nyújtottnak kell tekinteni. Erről az ügyfelet automatikus hibaüzenettel értesíteni kell.
(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartást általa rendszeresített interaktív alkalmazás útján is biztosíthatja, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak alkalmazásával
a) maradéktalanul megtehetőek legyenek azok a nyilatkozatok, amelyek megtételére jogszabály alapján a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szolgál,
b) valamennyi nyilatkozat esetében ellenőrizhető és utólag igazolható legyen, hogy azokat az ügyfél tette meg.”
„(2) Ha a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőségre történő kézbesítés során derül ki, hogy a megadott vagy a nyilvántartásban szereplő hivatalos elérhetőség hibás, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv értesíti a rendelkezési nyilvántartást vezető szervet a hibás elérhetőség tényéről, és gazdálkodó szervezet esetében az E-ügyintézési tv. 13. § (8) bekezdése, egyéb esetben az E-ügyintézési törvény 15. § (3) bekezdése szerint jár el.”
„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyeket a tájékoztatójában a honlapján közzéteszi. A 44. § (2) bekezdése alapján, a 47. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíteni kell azt, hogy az országos telefonos ügyfélszolgálat hatósági ügyekben milyen tevékenységeket végezhet és milyen hatósági döntéseket hozhat (a továbbiakban együtt: hatósági feladatok), ezt a tájékoztatóban az országos telefonos ügyfélszolgálat közzéteszi. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a megállapodásban rögzített hatósági feladatok intézésére jogosult. Hatósági ügynek nem minősülő ügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének kell tekinteni. (4) Ha az országos telefonos ügyfélszolgálat hatósági ügyben jár el, a döntéseivel szemben az ügyben eljáró hatóságra irányadó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.”
(5) Az R. a következő 23/A. alcímmel egészül ki:
„23/A. Szabályozott, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv általi igénybevétele
68/A. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosítónak nem minősülő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: piaci szereplő) a SZEÜSZ-t, valamint KEÜSZ-t – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2. melléklet szerint megállapított díj megfizetése ellenében veheti igénybe. A piaci szereplő és az adott SZEÜSZ, illetve KEÜSZ nyújtására a SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltató szerződést köt. A piaci szereplőt az igénybevétel során az adott SZEÜSZ és KEÜSZ felhasználása tekintetében elektronikus ügyintézést biztosító szervnek kell tekinteni. (2) Az EFER tranzakciós díjak és a Magyar Államkincstár által alkalmazott, átutalási műveletekhez kapcsolódó díjak, valamint az dokumentumtárolási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyszolgáltatás kapacitásdíja kivételével nem köteles díj fizetésére a piaci szereplő, ha
a) állami vagy önkormányzati költségvetési szerv, vagy
b) ha jogszabályban meghatározott, kizárólag központi költségvetési forrásból fedezett vagy központi költségvetési forrásból 100%-ig támogatott állami közfeladatának elősegítése érdekében veszi igénybe a SZEÜSZ-t, valamint a KEÜSZ-t.
(3) Piaci szereplő nem vehet igénybe a kormányzati hitelesítésszolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatást.
(4) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti, az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló Korm. rendeletben SZEÜSZ vagy KEÜSZ nyújtására kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató) esetében a szerződés megkötésének, ha a tervezett igénybevétel a) veszélyezteti más igénybevevők vagy az érintett szolgáltatók információbiztonságát,
b) veszélyezteti az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére nyújtott szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítását,
c) biztosítása aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna,
d) során a SZEÜSZ-t vagy KEÜSZ-t igénybevevő információs rendszer vagy szolgáltatás közrendbe vagy jóerkölcsbe ütközik,
e) során a piaci szereplő az előírt technikai feltételeknek nem felel meg, vagy
f) során az érintett információs rendszer jogszabályban foglalt egyéb feltételnek nem felel meg.
(5) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató a SZEÜSZ vagy KEÜSZ igénybevételére vonatkozó szerződést felmondhatja
b) ha az igénybevevő nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
68/B. § (1) A KEÜSZ vagy SZEÜSZ szolgáltató az igénybevételt megelőzően legalább 30 nappal köteles előzetesen tájékoztatni a felügyeletet a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ piaci szereplő általi igénybevételéről. (2) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató esetében a 68/A. § (1) bekezdés szerinti szerződés megkötéséhez, valamint a szerződés felmondásához a) ha az állam minősített többséggel rendelkezik a szolgáltató felett, a tulajdonosi jogokat gyakorló,
b) a költségvetési szerv tekintetében a felügyeletet gyakorló
miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a döntését nem köteles indokolni.
(3) A SZEÜSZ, valamint a KEÜSZ piaci szereplő általi igénybevétele esetében a felügyelet az E-ügyintézési tv. 46–48. §-ában és e rendeletben foglalt rendelkezések szerint jár el.”
[Az összerendelési nyilvántartás SZEÜSZ szolgáltatója attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatásként a (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatáson túl az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:]
„c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján az ügyintézési rendelkezését leíró attribútumok szolgáltatása, az érintett nyilvántartást kezelő szerv bevonásával.”
„(1) Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti, az elektronikus ügyintézést vállaló szerv (a továbbiakban: vállaló szerv) nyilvántartásba vétel céljából a következő adatokat köteles bejelenteni a felügyeletnek a felügyelet által rendszeresített űrlapon: a) nevét, székhelyét, hivatalos elektronikus elérhetőségét;
b) kapcsolattartójának nevét és elektronikus elérhetőségét, ha a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult;
c) azon ügyfajtákat, amelyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendeleteinek szabályai szerint biztosítja;
d) az általa nyújtott elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások megnevezését;
e) az igénybe venni kívánt SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatások megnevezését, valamint
f) az elektronikus ügyintézés biztosításának tervezett kezdő időpontját.”
„(6) A vállaló szerv a vállalt ügy felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően 30 napon belül köteles a vállaláshoz szükséges SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatásokhoz csatlakozni, és e csatlakozás tényét haladéktalanul bejelenteni a felügyelet részére.”
(9) Az R. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv a KKSZB KEÜSZ útján köteles automatikus információátadási szolgáltatást nyújtani, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe venni, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adatok automatikus információátadás útján történő átadásának lehetőségét: 1. a központi címregiszter;
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása;
3. az ingatlan-nyilvántartás;
4. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis;
5. az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges adatbázis;
6. az egységes szociális nyilvántartás;
7. az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás;
8. a földhasználati nyilvántartás;
9. a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképek;
10. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás;
11. az egészségbiztosítási nyilvántartás;
12. a központi útiokmány-nyilvántartás;
13. a közúti közlekedési nyilvántartás;
14. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása;
15. a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás;
16. a cégnyilvántartás;
17. civil szervezetek nyilvántartása;
18. a központi idegenrendészeti nyilvántartás;
19. a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek;
20. a kötvénynyilvántartás;
21. az egyéni vállalkozók nyilvántartása;
22. az egységes örökbefogadási nyilvántartás;
23. a természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása;
24. a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás;
25. hitelbiztosítéki nyilvántartás;
26. gondnokoltak nyilvántartása;
27. elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása.”
„150/A. § (1) Ha jogszabály a 150. §-ban megjelölt adatbázis vagy nyilvántartás tekintetében önálló adatfeldolgozót jelöl ki, az adatfeldolgozó feladata, hogy biztosítsa a 150. § szerint a KKSZB KEÜSZ útján az automatikus információátadás technikai lehetőségét, vagy annak lehetőségét, hogy azt központi szolgáltatásként az adatfeldolgozó a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe vegye. (2) Ha a 150. §-ban megjelölt adatbázist vagy nyilvántartást több szerv vezeti, a nyilvántartás vagy adatbázis működtetéséért felelős szerv a szakmai irányítást ellátó szerv egyetértésével csatlakozik a KKSZB KEÜSZ szolgáltatáshoz.
„(2) 2018. december 31-ig a 150. §-ban megjelölt együttműködő szervtől más együttműködő szerv az automatikus információátadást a KKSZB KEÜSZ-ön kívül 2018. január 1-jét megelőzően kiépített más információátadási csatornán is igénybe veheti, ha a csatorna megfelel a biztonságos elektronikus kapcsolattartás feltételének vagy a 14. § (2) bekezdésének. (2a) Az együttműködő szerv a 150. §-ban megjelölt feladatát 2019. január 1-jétől köteles ellátni.”
„(11a) A (11) bekezdés szerinti integráció hiányában 2018. január 31-ig a folyamatban lévő, 2018. január 1-jét megelőzően indult olyan ügyekben, ahol a perkapu használatára 2017. december 31-ig lehetőség volt, a polgári peres eljárások során a gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselő által használt perkaput a gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselő hivatalos elérhetőségének kell tekinteni, amelyre a bíróság a küldeményeit kézbesíti. A perkapu használatára a SZEÜSZ r. 2016. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. (11b) A (11) bekezdés szerinti integráció hiányában a perkapu szolgáltatás szolgáltatója 2018. február 28-ig biztosítja, hogy a perkapu felhasználók az üzeneteikhez hozzáférjenek.”
„155/A. § (1) E rendeletnek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 361/2017. (XI. 30.) Korm. rendelettel megállapított 23/A. alcímében foglaltakat 2018. július 1-jéig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltatótól igénybe venni kívánt SZEÜSZ vagy KEÜSZ esetén a szerződéskötést a piaci szereplő 2018. február 15-éig kezdeményezheti, e határidő elmulasztása esetén 2018. július 1-jét megelőzően a piaci szereplő nem köthet szerződést SZEÜSZ vagy KEÜSZ igénybevételére.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésben a piaci szereplő megjelöli a SZEÜSZ vagy KEÜSZ használatára vonatkozó, tervezett napi kapacitásigényét. (4) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató – ha a szerződéskötésnek nincs akadálya, azt a tulajdonosi jogokat vagy felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyta, és a kapacitás rendelkezésre áll – a szerződést 2018. június 30-ig köti meg.
155/B. § Ha jogszabály alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv feladata ellátására a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vesz igénybe, 2018. június 30-ig a 23/A. alcímben foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül díjmentesen jogosult a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás, valamint hivatali tárhely szolgáltatás igénybevételére.”
c) 40. § 1. pontjában az „a Kormányzati Ügyfélvonalhoz” szövegrész helyébe az „az országos telefonos ügyfélszolgálathoz” szöveg,
d) 45. § (1) bekezdésében az „a telefonos” szövegrész helyébe az „az országos telefonos ügyfélszolgálat telefonos” szöveg,
e) 47. § (1) bekezdésében az „a szerv működtetője” szövegrész helyébe az „az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetője” szöveg,
f) 76. §-ában a „napot” szövegrész helyébe a „munkanapot” szöveg, a „nap” szövegrész helyébe a „munkanap” szöveg,
g) 84. § (5) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg, a „nap” szövegrész helyébe a „munkanap” szöveg,
q) 138. § (7) bekezdésében az „a szolgáltatás nyújtásának megszüntetését” szövegrész helyébe az „a szolgáltatás nyújtásának megszűnését” szöveg
7. § Hatályát veszti az R.
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 361/2017. (XI. 30.) Korm. rendelethez
A piaci szereplő részére biztosított SZEÜSZ/KEÜSZ szolgáltatásért fizetendő díj megállapításának szabályai
1. A Szolgáltató – a 2. pontban megjelöltek kivételével – a szolgáltatásaiért havonta fizetendő díjat (a továbbiakban: havi díj) havi alapdíj (a továbbiakban: havi alapdíj) és a szolgáltatás darabja vagy a szolgáltató által meghatározott adatforgalmi mennyiségi egység igénybevételének havi tételszáma alapján határozza meg (a továbbiakban: egységdíj), a szolgáltatások egységdíja, valamint a szolgáltatások havi tételszáma szorzatának és a havi alapdíjnak az összegeként.
2. A Kormány által kijelölt szolgáltató tranzakciós díjat – melyben jogszabályban biztosított észszerű nyereséget is megállapít – számol fel az adott szolgáltatás igénybevételi tranzakció száma és a tranzakció egységdíjának szorzata alapján.”
