PÜ BH 2017/370
PÜ BH 2017/370
2017.11.01.
Az árverési becsérték bejelentése önmagában nem jelent olyan, közvetlenül fenyegető helyzetet, amelyre tekintettel a végrehajtási eljárás tovább folytatását a perbíróság ideiglenes intézkedéssel megakadályozhatja [1952. évi III. tv. (Pp.) 156. § (1) bek., 253. § (2) bek.].
A kereseti kérelem
[1] A felperes keresetében az alperessel kötött deviza- alapú jelzálogjog típusú kölcsönszerződése semmisségének megállapítását kérte a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:88. §-a alapján, továbbá a 6:96. §-ára és 6:97. §-ára alapítottan.
[2] Az elsőfokú bíróság a személyiségi jog megsértésével kapcsolatos és az árfolyamkockázat tisztességtelen kikötésével kapcsolatos igényt bírálta el és e vonatkozásban a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítélet és a fellebbezéssel támadott határozat
[3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, egyúttal ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő és kérte a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését a peres eljárás befejezéséig. Előadta, hogy végrehajtási jog került bejegyzésre az ingatlanára és a végrehajtási eljárás folytatása esetén előállhat az a helyzet, hogy árverés útján értékesítésre kerül az ingatlan, amely a felperes mellett testvérének, testvére házastársának, gyermekeinek és édesanyjának otthona is. Pernyertessége esetén pedig az eredeti állapot nem lenne helyreállítható.
[4] A másodfokú bíróság a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint a per adott szakaszában ilyen tartalmú intézkedés nem szükséges. Egyetértett az elsőfokú eljárásban előterjesztett azonos tartalmú kérelem elutasításának indokaival, vagyis azzal, hogy a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem jelenti a Pp. 156. § (1) bekezdése szerinti közvetlen fenyegetettséget. Amennyiben az árverés ténylegesen kitűzésre kerül, a felperes új kérelmet terjeszthet elő.
A fellebbezés
[5] A másodfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a végzés megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés elrendelését. Előadta, hogy a végrehajtói irodától érkezett 3 db okirat, amelyben az ingatlan becsértékét közölték. Álláspontja szerint ez már közvetlen fenyegetettséget jelent az árverés közelsége miatt. Az árverés kitűzése után az idő rövidségére tekintettel a bíróság már nem lenne olyan helyzetben, hogy intézkedni tudjon. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a BDT 2014.3074. számú eseti döntésben közzétett jogesetre.
[6] Az alperes észrevételében a végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a becsérték közlésével szemben bármelyik fél kifogást terjeszthet elő, illetve árverés kitűzése esetén a 60 napos licit időtartama elegendő arra, hogy a felperes az újabb kérelmét előterjessze.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A fellebbezés nem alapos.
[8] A Pp. 156. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
[9] Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 145/B. §-a szerint a 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
[10] A Pp. 235. § (1) bekezdése alapján a felperes a fellebbezésében hivatkozhatott az általa felhozott új tényre és azt a Kúria érdemben vizsgálta (BH 2013.345.). A felperes által megjelölt a BDT 2014.3074. számú eseti döntés alapjául szolgáló, az Európai Unió Bíróságának C-415/11. számú döntését az ítélőtábla a határozata meghozatalakor figyelembe vette és ezzel együtt sem találta a felperes kérelmét megalapozottnak. Az idézett döntéssel a bíróság azt kívánja biztosítani, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége iránt folyamatban lévő perben hozandó, esetleg a keresetet előterjesztő félre kedvező ítéletben foglaltak érvényesülhessenek, azt a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtásban történő események ne tehessék okafogyottá. A felperes kérelmében foglaltakkal szemben tehát a Pp. 156. § (1) bekezdése alapján, illetve a hivatkozott uniós döntés alapján a magyar jogi szabályozásra tekintettel az eljáró bíróság nem a végrehajtás felfüggesztéséről dönt. A végrehajtás felfüggesztésének elrendelése a végrehajtást foganatosító bíróság joga, illetve ezt más bíróság akkor rendelheti el, ha ezt a jogot jogszabály biztosítja számára. Pl. a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján a felülvizsgálati ügyben eljáró Kúria élhet a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségével. A perbíróságnak tehát olyan ideiglenes intézkedés meghozatalára van joga, amely a C-415/11 számú határozat 59. és 64. pontjában foglaltak szerint biztosítani tudja a perben hozandó majdani ítélet végrehajthatóságát. Ennek tartalma természetesen kapcsolódik a folyamatban lévő végrehajtási eljáráshoz, annak előrehaladásához képest dönt a perbíróság arról, hogy van-e helye ideiglenes intézkedés meghozatalának az általa vizsgált célra tekintettel, erre figyelemmel pl. megtilthatja az árverési értékesítést.
[11] A kifejtettek szerint az árverésnek az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően 60 nap áll rendelkezésre az árverésig. Emiatt önmagában az árverési becsérték közlése nem jelent olyan közvetlenül fenyegető kárt, amellyel szemben a felperes által kért ideiglenes intézkedés meghozatalára lenne szükség.
[12] A Kúria ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Pf. VI. 24.607/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás