38/2017. (XII. 27.) MvM rendelet

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6531 helyrajzi számú ingatlanon álló Szent István-emlékművet.

(2) Műemléki környezetként a Budapest I. kerület 6529, 6533 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6531 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a Schulek Frigyes és Stróbl Alajos tervei alapján 1903–1906 között megalkotott historizáló stílusú Szent István-emlékmű – díszes kőkorláttal körbekerített, szobrászati elemekkel gazdagon díszített architektonikus kőtalapzaton magasodó bronz lovas szobor – kiemelkedő művészeti értékeinek, valamint a Halászbástyával és a Nagyboldogasszony templommal alkotott kompozíciós egységének méltó megőrzése.

2. § (1)¹ Műemlékké nyilvánítom a Kenderes (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Szent István út 25. szám alatti, 866 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 857, 858/1, 858/2, 858/8, 858/9, 864, 865, 867, 868, 869, 870, 871, 872, 873/1, 873/2, 874, 875, 876, 877, 878, 879, 880, 881, 883/2, 885, 887, 889/3, 895, 896, 897, 899/1, 899/2, 934/6, 935, 936 és 937/7 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 710, 711, 856, 858/3 és 888 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a 18. századi eredetű, jelen kialakításában 1925 körüli neobarokk kastély és kertje, kerítése építészeti, művészeti és történeti értékeinek megőrzése, valamint a kert műemléki rekonstrukciójának elősegítése.

3. § (1)² Műemlékké nyilvánítom a Nagykereki (Hajdú-Bihar vármegye) 610/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 600, 601, 602, 603, 605, 607, 608, 610/1, 611, 612, 613, 614 és 615 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 314 és 609 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a 18. századi magtárépület építészeti és történeti értékeinek, valamint a Bocskai-várral alkotott együttes értékének megőrzése.

4. § (1)³ Műemlékké nyilvánítom az Ónod (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Nyéki út 4. szám alatti, 704/1, 704/2 és 704/3 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 582, 597, 598/1, 599/1, 599/2, 602, 603, 604, 607, 608, 609, 612, 613, 617/4, 637, 705/1, 705/3, 705/4, 706/1, 708/2, 708/3, 708/4, 708/5, 708/6, 709/1, 709/2, 709/3, 709/4, 709/5 és 709/6 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 618, 703, 708/10 és 709/7 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a Török–Melczer-kastély építészeti, művészeti és történeti értékeinek megőrzése.

5. § (1)⁴ Az Országos Műemléki Felügyelőség 14443/1987. számú határozatával védetté nyilvánított, Békéscsaba (Békés vármegye), Szabó Dezső utca 34. szám alatti ún. Kovács-malom, korábban a 3377 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanának telekalakítása során létrejött 3377/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Békéscsaba, 3377/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel az ún. Kovács-malom változatlanul fennálló értékeire – továbbra is fenntartom.

(3) Műemléki környezetként a Békéscsaba 3377/1 és 3378 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

6. § (1) Az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról szóló 21/1997. (VII. 29.) KTM–MKM együttes rendelettel (a továbbiakban: R.1.) védetté nyilvánított Budapest II. kerület, korábban a 12720/11 helyrajzi számú ingatlan telekalakítása során létrejött 12720/30, 12720/31, 12720/32, 12720/33, 12720/34, 12720/35, 12720/36 és 12720/37 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az adott ingatlanon védett érték nem található – megszüntetem.

(2) A Budapest II. kerület, Marczibányi tér 6–7. szám alatti, 12720/29 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel a volt Budai Lövőház és kerítése változatlanul fennálló értékeire – továbbra is fenntartom.

(3) Műemléki környezetként a Budapest II. kerület 12120, 12121/1, 12121/2, 12122/1, 12122/2, 12123/1, 12123/2, 12124/1, 12124/2, 12125, 12126, 12127, 12137, 12720/13, 12720/30, 12720/31, 12720/32, 12720/33, 12720/34, 12720/35, 12720/36, 12720/37, 12722/1, 12725, 12726/1, 12726/2, 12727/1, 12727/2, 12728, 12729, 12730, 12731 és 12834 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 12721, 12723 és 12724 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

7. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 11/2006. (V. 9.) NKÖM rendelettel (a továbbiakban: R.2.) műemlékké nyilvánított Budapest IV. kerület, Váci út 121/B szám alatti, 76511/6 helyrajzi számú földrészleten álló víztisztító mű együttesének építményei közül

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, általános védelem alá kerülő építményeken kívül a 76511/6 helyrajzi számú ingatlan további részére a védelem nem terjed ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott építményeket III. kategóriába sorolom.

8. § (1) Az R.2.-vel műemlékké nyilvánított Budapest IV. kerület 75843 helyrajzi számú ingatlanon található, 11797 azonosító számon nyilvántartott felszíni vízkivételi mű Duna-mederben álló építményének, valamint öntartó csőhídjának műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem, és egyidejűleg az általános műemléki védelmük fenntartásáról rendelkezem.

(2) A védettség módosításának célja a vízkivételi mű 8. § (1) bekezdésében meghatározott építményei jelentőségének megfelelő védettség meghatározása. Az építmények építészeti és ipartörténeti értékükre tekintettel általános műemléki védelemre méltóak, azonban nem képviselnek a magasabb szintű műemléki védettséget indokolttá tevő kiemelkedő jelentőséget.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából az (1) bekezdésben meghatározott építményeket III. kategóriába sorolom.

9. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelettel (a továbbiakban: R.3.) műemlékké nyilvánított Budapest VIII. kerület, Tavaszmező utca 6. szám alatti, 35172 helyrajzi számú ingatlanon található műhelyépületek műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemléki értéküket helyreállíthatatlanul elvesztették – megszüntetem.

(2) A Budapest 35172 helyrajzi számú ingatlanon található, e rendelet 1. mellékletében szereplő helyszínrajzon kiemelten ábrázolt Seenger-ház műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a fennálló építészeti és képzőművészeti értékeire. Az ingatlannak a Seenger-házon kívüli része a továbbiakban műemléki környezetnek minősül.

10. § (1)⁵ Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) 11089 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem, tekintettel arra, hogy a Finomhengermű csarnoképülete a védelem alapját képező építészeti értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, illetve az ipartörténeti értékű berendezése megsemmisült.

(2) Az Ózd 11089 helyrajzi számú ingatlannak a műemléki jelentőségű területben fennálló védettségét továbbra is fenntartom.

11. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.