BK ÍH 2017/38.
BK ÍH 2017/38.
2017.06.01.
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette megvalósul, ha az elkövető szándékos, súlyos kötelességszegése a konkrét veszélyhelyzet bekövetkezésével okozati összefüggésben áll [Btk. 208. § (1) bekezdés].
A törvényszék ítéletével három vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott, és az a gondatlan emberölés vétségében bűnösnek kimondott fk. M. E. I. r. és fk. F. M. II. r. vádlottak vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. A törvényszék R. E. III. r. vádlottat az ellene 4 rb., a Btk. 208. § (1) bekezdése szerint minősülő kiskorú veszélyeztetése bűntettének vádja alól felmentette.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
Az 1998. évben született I. r. és az 1999. évben született II. r. vádlottak élettársak voltak. A III. r. vádlott a 2002. évben született F. L., a 2006-ban született R. M. a 2011. évben született R. M. M. édesanyja, valamint a 2009-ben született F. R. nagymamája volt, aki a III. r. vádlottnál tartózkodott a szülők rábízása alapján a vádbeli napon. 2015. július 23. napján az úszni tudó I. r. és úszni nem tudó, három hónapos terhes II. r. vádlottak elhatározták, hogy a közeli településen lévő tóhoz mennek fürdeni az úszni tudó F. L. társaságában. Amikor R. M., R. M. M. és F. R. gyermekek meghallották, hogy a nagyobbak fürdeni indulnak, ők is csatlakozni akartak, ahová a III. r. vádlott elengedte őket. Ételt csomagolt nekik, az I. r. vádlottnak pénzt adott útiköltségre, valamint megkérte az I. és II. r. vádlottakat, hogy vigyázzanak a gyerekekre. Az I. és II. r. vádlottak és a velük lévő gyermekek busszal utazva 15 óra körüli időben érkeztek a tóhoz. A 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja szerint a kijelölt fürdőhelyek kivételével tilos fürdeni a városok szabad vizein. A 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy 6 éven aluli, valamint úszni nem tudó 12 év alatti gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet szabad vízben. Annál a tónál ahová az I. és II. r. vádlottak mentek, belterületi szabad víz a fürdőzésre nem volt kijelölve, de nyaranta sokan fürödtek benne. Az I-II. r. vádlottak által kiválasztott stégtől 3 méterre a víz mélysége 110 cm, 6 méterre 115 cm, 10 méterre hirtelen mélyülve 165 cm volt. Az I-II. r. vádlottak tudták, hogy a négy éves R. M. M. sértett nem tud úszni, a gyermekeknek karúszójuk, úszógumijuk nincs. Ennek ellenére előbb az I. r. vádlott hagyta magukra a gyermekeket amikor F. L.-el úszni ment, majd cigarettára gyújtott a parton. Utóbb a II. r. vádlott is szem elől tévesztette a többieket, amikor kiment átöltözni egy bokor mögé, ugyanis tervezték a haza menetelt. Az I. r. vádlott a délután folyamán együtt fürödve a többiekkel tapasztalta, hogy R. M. M. sértett elindult a mély víz felé és F. L.-nek kellett kivinnie a partról figyelő II. r. vádlotthoz. Az I. és II. r. vádlottak, miután felügyelet nélkül hagyták a többieket, nem észlelték, hogy a 106 cm testmagasságú sértett fürdőzés közben ismeretlen okból a víz alá merült és a parttól 6-12 méter közti részen elsüllyedt majd megfulladt.
A sértett eltűnését később vették észre a vádlottak, ami után a II. r. vádlott a parton, az I. r. vádlott a tóban kereste a gyermeket, majd 19 óra körüli időben a tómeder alján találta meg az I. r. vádlott az élettelen testet és próbálta újra éleszteni. A telefonon értesített mentők 19 óra 4 perckor érkeztek a helyszínre, de R. M. M. sértett ekkor már nem lélegzett, vérnyomása nem volt, idegrendszeri reakciókat nem produkált, beállt a halála.
Az ítélet ellen az ügyész a III. r. vádlott terhére, felmentése miatt, bűnössége megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a III. r. vádlott bűnösségének hiányára, az indokolási kötelezettségének teljesítése mellett, a büntető anyagi jogszabály téves alkalmazása folytán vont következtetést. Álláspontja szerint a törvényszék tévedett, amikor a III. r. vádlott szülői felügyeleti kötelességszegését csekély súlyúnak és gondatlannak, annak következményét pedig absztraktnak, távolinak értékelte. Rámutatott, hogy a III. r. vádlott már akkor megszegte szülői felügyeleti kötelezettségét, amikor a gyermekkorúakat fürdeni engedte a fürdőzésre nem kijelölt tóra. Ez a kötelességszegés szándékos, közeli veszélyhelyzetet idézett elő, tekintettel arra, hogy a jogalkotó még azokon a helyeken is előírja hat éven aluli, illetve úszni nem tudó 12 év alatti gyermek közvetlen felnőtt általi felügyeletét, ahol megengedett a fürdés a szabadvizeken. Mindezekből következően a III. r. vádlott bűnössége a vádiratban terhére rótt bűncselekményekben megállapítható.
A büntetés kiszabásával kapcsolatosan a fellebbviteli főügyészség a III. r. vádlott javára enyhítő körülményként kérte értékelni büntetlen előéletét, azt, hogy eltartásra szoruló gyermekekről gondoskodik, megromlott egészségi állapotát és azt, hogy édesgyermekét veszítette el. Súlyosító körülményként hivatkozott a cselekmények halmazatára. Mindezek alapján a III. r. vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, börtön fokozatú szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.
A III. r. vádlott védőjének indítványa az ügyészi fellebbezés elutasítására és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla a Be. 348. § (1) és 349. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott ítéletet és az azt megelőző eljárást a III. r. vádlott vonatkozásában teljes terjedelmében felülbírálta, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően járt el.
A tényállásból kiindulva az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által a III. r. vádlott bűnösségére levont következtetés, és az ahhoz fűzött jogi okfejtés nem helytálló. A III. r. vádlottat kiskorú gyermekei és unokája irányában felügyeleti kötelezettség terhelte, ami folyamatos ellenőrzést, figyelemmel kísérést, biztonságuk garantálását jelenti. Ehhez képest a III. r. vádlott maga is helytelennek ítélte volna, hogy felnőtt kísérete nélkül engedje el gyermekeit, unokáját tiltott helyen való fürdőzésre. A fellebbviteli főügyészség illetve az elsőfokú bíróság pontosan idézte a szabadvízen való tartózkodás alapvető szabályait rendező BM. rendeletet. A tényállásban írt tó belterületi vadvíz, így a szabályok vonatkoztak arra is. További szigorítást tartalmaz a 3. § (1) bekezdése, melynek értelmében 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek még egyébként kijelölt helyen is csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet. A III. r. vádlott a szülői felügyeleti feladatait folyamatosan gyakorolta, nyilatkozataiból is levezethető, hogy ő is tisztában volt azzal, hogy a gyermekeket ennél veszélytelenebb helyzetekben sem lehet állandó felügyelet, odafigyelés nélkül hagyni, mint ahogy az is egyértelmű, hogy fokozott a veszély a gyermekekre nézve fürdőzés esetén. Mindezt együttesen vizsgálva, nem lehet a jogszabályellenes magatartásból levezetett mulasztás esetén eljutni arra a következtetésre, hogy egy egyszeri meggondolatlan döntésről volt szó III. r. vádlott részéről, amely nem éri el a büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó súlyosságot. A tragikus következmény ismeretében pedig téves az a megállapítás is, hogy adott esetben hiányzott a konkrét, közeli veszélyhelyzet. A tényállásból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a III. r. vádlott kötelességszegése szándékos volt, amikor engedte a fürdőzést a tényállásban leírt módon, tiltott helyen a gyermekeknek. A jogellenességre tekintettel súlyos mulasztásról van szó és mindezzel okozati összefüggésben áll a bizonyítottan konkrét és közeli veszélyhelyzet a gyermekek biztonságára nézve. Mindezek miatt a kiskorú veszélyeztetésének valamennyi szükséges törvényi feltétele megvalósult, ebből következően a III. r. vádlott felmentésére törvénysértően került sor. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntette úgynevezett tiszta veszélyeztetési cselekmény, ezért a leírt szándékos, súlyos kötelességszegés és ezzel okozati összefüggésben fennálló veszélyeztetés mind a négy gyermek vonatkozásában megállapítható.
A bekövetkezett halálos eredmény és a III. r. vádlott ezen veszélyeztető magatartása között az oksági kapcsolat megszakadt. Gyk. R. M. M. halálával okozati összefüggésbe az fk. I. r. és fk. II. r. vádlottak tényállásban rögzített mulasztása hozható és nem a III. r. vádlott adott magatartása.
A másodfokú bíróság ezen indokok mentén állapította meg III. r. vádlott felelősségét 4 rb, a Btk. 208. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, elfogadva az ügyészi fellebbezésben és a fellebbviteli főügyészség indítványában kifejtett érveket.
A büntetés kiszabása során enyhítőként értékelte a másodfokú bíróság a vádlott büntetlenségén túl azt a körülményt, hogy életvitelével, életvezetésével kapcsolatosan, ide értve a szülői kötelezettségei eddigi teljesítését is, az adatok szerint kifogás nem merült fel. A III. r. vádlott azóta is kezelésre szorul, egészségi állapota, pszichés státusza megrendült. További enyhítő körülmény, hogy családja számít rá, eltartásra szoruló gyermekeiről gondoskodnia kell. Súlyosító körülményként értékelhető a halmazat, amelyből következően a büntetési tétel változik, hiszen a büntetési tétel felső határa halmazat esetén a felével emelkedik, vagyis a vele szemben kiszabható szabadságvesztés alsó határa 1 év, felső határa 7 év 6 hónap, így a középmérték 4 év 3 hónap. Ennek ellenére az ítélőtábla vele szemben elegendőnek találta a törvényi minimumban meghatározni a szabadságvesztés tartamát, melynek végrehajtási fokozata a Btk. 37. § (2) bekezdés a) pontja értelmében börtön. Az ítélőtábla a büntetési célokat elérhetőnek látta a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével is a III. r. vádlottnál mutatkozó kedvező személyiség jegyek alapján, ezért a Btk. 85. § (1) és (2) bekezdése szerint 2 évi próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetés végrehajtását.
(Győri Ítélőtábla Fkf.74/2016/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás