KÜ BH 2017/383
KÜ BH 2017/383
2017.11.01.
A Magyarországon jogcím nélkül tartózkodó személy kiutasításának helye van [2007. évi II. tv. (Harm.tv.) 43. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A jelenleg nigériai állampolgárságú felperes okmányok és egyéb engedély nélkül 1999-ben érkezett Magyarországra, ahol ellene 2002-ben és 2004-ben is büntetőítélet született, mely egyebek mellett egy-, illetve ötéves kiutasításáról rendelkezett. Ezek végrehajtásáról 2006-ban hoztak határozatot, mely a felperes beazonosíthatatlansága miatt eredménytelennek bizonyult. Ezek az eljárások egy ügyészségi állásfoglalás szerint időközben elévültek. Eközben a felperessel szemben egyéb büntetőeljárások is folytak. A felperes 2016. június 6-án elismerte a 2013. szeptember 21-én született F. S. T. magyar állampolgár apaságát. Nyilatkozatát az illetékes hatóság érvénytelenség miatt megsemmisítette.
[2] A felperes 2016. június 6-án ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be. Nevezett Magyarországon pénzzel, vagyonnal nem rendelkezik, keresőtevékenységet nem folytat, hazájában nem üldözik, és szülői felügyeleti jogával sem él.
[3] Az alperes 2016. december 1. napján hozott 106-1-53597/27/2016-Kj számú határozatában a felperest az Európai Unió területéről Nigéria területére kiutasította. A határozat szerint a felperes a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg. A határozat szerint a tartózkodási feltételeket nem teljesítette, és tartózkodása a közrendet és közbiztonságot is sértette vagy veszélyeztette. A menekültügyi hatóság véleménye szerint Nigéria biztonságos harmadik országnak tekintendő, ezzel ellentétes előadást a felperes sem tett az eljárás során [Harmtv. 43. § (2) bek. b) és d) pontjai].
A kereseti kérelem
[4] A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a gyermeke miatt jogosult Magyarországon tartózkodási kártyájáról való döntés előtt született a jelen határozat, ami tehát ennélfogva idő előtti. Hivatkozott arra is, hogy Németországban jogosult volna tartózkodni.
Az elsőfokú ítélet
[5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes tartózkodási engedély kérelme tárgyában indult eljárás a kérelem elutasításával befejeződött, ezért a jelen ügyben hozott határozat ez okból sem tekinthető idő előttinek. A felperes nem minősül családtagnak, mert családtagi jogállását nem igazolta. Ezzel szemben magyarországi tartózkodása valódi közvetlen és súlyos veszélyt jelent az ország közbiztonságára, mert hamis személyazonossággal élt az országban, erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt többször elítélték, emiatt az alperes által hozott kiutasító határozat jogszerű volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy családtagi jogállása miatt gyermekére tekintettel jogosult volna Magyarországon tartózkodni. Előadta továbbá, hogy Németországban folyamatban van menekültügyi kérelmében eljárás, erre vonatkozóan azonban bizonyítékot nem adott be. Jogszabálysértésként a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 22. §-át jelölte meg azzal, hogy jogszerű magyarországi tartózkodása miatt az országból nem lett volna kiutasítható.
[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[9] A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a jogszabályoknak megfelelően értékelte-e a bíróság az alperes határozata felülvizsgálata során a felperes családi viszonyait.
[10] A Kúria a megállapított tényállást az alperes előadására tekintettel azzal egészíti ki, hogy időközben a felperes kiutasítására vonatkozó határozatot végrehajtották. Az ügyben a családi jogállás tekintetében az Szmtv. 22. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. E szakasz (1) bekezdése szerint a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat.
[11] E szakasz (2) bekezdése értelmében az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát.
[12] Osztja a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kifejtett azt az álláspontot, amely szerint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás önmagában nem elegendő a jelen eljárás mellőzéséhez. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a feltételek fennállása esetében állítja ki a hatóság, mely egy meghatározott eljárás lefolytatásáig teszi jogszerűvé a magyarországi tartózkodást. Jelen ügyben azonban az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a felperes családtagi jogállásra hivatkozása miatt állította ki a hatóság, ami hivatkozás az eljárás során megdőlt. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás ez okból tehát érvényét vesztette. A felperes ezen kívül nem vitásan nem felel meg a Harmtv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt tartózkodási feltételeknek.
[13] A bíróság elfogadta az alperesnek azt a mérlegelés alapján kialakított álláspontját, ami szerint a felperes magyarországi tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent az ország közbiztonságára, figyelemmel arra, hogy hosszú ideig hamis személyazonossággal élt Magyarország területén. E vonatkozásban a hatóságokat tudatosan megtévesztette, és számos alkalommal erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt jogerősen elítélte a bíróság őt. A felperessel szemben jelenleg is büntetőeljárások vannak folyamatban, erre tekintettel a kiutasítás a Harmtv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján is megalapozott volt.
[14] A kifejtett indokok értelmében a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem megalapozottak, így a jogerős ítélet jogszerűsége megállapítható.
[15] Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.37.205/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás