BÜ BH 2017/388
BÜ BH 2017/388
2017.12.01.
I. Az ugyanazon elkövető tettesként és részesként megvalósított cselekményei nem alkotnak törvényi egységet (Btk. 12. §).
II. A res iudicata a jogerő beállta után perújítási ok, de annak téves megállapítása és emiatti eljárásmegszüntetés felülvizsgálati ok [Be. 6. § (3) bek. d) pont, 373. § (1) bek. I/d) pont, 408. § (1) bek. b) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben az Sz.-i Törvényszék a 2016. június 14-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésében F. T. V. r. terhelttel szemben az 1 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított büntetőeljárás megszüntette.
[2] A jogerős végzés ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból a terhelt terhére.
[3] Az indítvány indokolása a következőket tartalmazza:
[4] A B. Megyei Főügyészség 2011. október 20-án benyújtott vádirata alapján a P. Törvényszék a 2014. október 8-án kihirdetett ítéletében F. T. – az ügyben – XIV. r. terheltet a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
[5] A megállapított tényállás lényege szerint a H. Kft. önálló képviseletére jogosult személyek 2004. május 20-tól 2009. május 6-ig F. A., 2009. május 6-tól K. K. voltak. A cég tagja volt 2004. május 20-tól 2009. május 6-ig F. T. XIV. r. terhelt. A XIV. r. terhelt 2007 nyarán találkozott az I. r. terhelttel, aki elmondta neki, miszerint, ha csökkent munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat a cég, akkor különböző mértékű állami támogatásokat lehet igényelni utánuk. Abban az esetben 100 százalékos mértékű az állami támogatás, amennyiben a munkavállaló rendelkezik ún. 7 pontos orvosi igazolással, ami a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló elsőfokú orvosi szakvéleményt jelenti. F. T. terhelt ezt követően konzultált édesapjával, aki támogathatónak tartotta a javaslatot és ezt követően olyan irányú munkaerő-felvételt hirdettek, amelynek alapkövetelménye volt az ORSZI vagy OOSZI iratokkal, illetve a 7 pontos orvosi igazolással rendelkezés. Az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésre a Kft. szerződést kötött a T. Kft.-vel, amely elkészítette a Kft. akkreditációját. 2007. október 24-én a Kft.-t akkreditált foglalkoztatóvá nyilvánították. A támogatás iránti kérelmek elkészítését és a havi elszámolásokat is a T. Kft. készítette el, a kifizetett állami támogatás 10 százalékának megfelelő díjazás ellenében. A cég cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőjeként F. T. terhelt testvére került feltüntetésre, akinek a nevével egy névbélyegzőt készítettek és azokkal ellátták az állami támogatás iránti kérelmeket. Azokban kapcsolattartóként az I. r. terhelt neve került feltüntetésre. Az I. r. terhelt H. J.-t és Gy. Á.-t rehabilitációs ügyintézőként vette fel a Kft.-hez, azonban e két személy tényleges tevékenységet a Kft. részére nem végzett. Az ő felvételükkel kapcsolatosan az elsőfokú orvosi szakvéleményt az I. r. terhelt szerezte be, azok valótlan tartalmáról tudomással bírt, azzal együtt, hogy az említett munkavállalók tényleges tevékenységet a Kft.-nél nem végeztek. F. T.-nek ezen említett tényekről kétséget kizáróan bizonyíthatóan nem volt tudomása. A Kft. e két munkavállaló után, 2007. november 12. és 2008. március 26. közötti időszakban négy alkalommal nyújtott be bértámogatás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központhoz, összesen 1 788 602 forintot igényelt jogosulatlanul, mely összeg kiutalásra is került és e vonatkozásban a kérelmek benyújtásakor F. T. orvosi szakvéleményt csatolt.
[6] A fenti tényállási ponthoz fűzött indokolás kifejti, hogy a tettesi alapcselekmény elkövetője nem a megvádolt személy, azaz F. T., hanem jelen esetben a nyilvánvalóan a cég képviseletére jogosult, külföldön élő testvér, F. A. volt. F. T. terhelt bűnössége, még bűnsegédi minőségben sem nyert bizonyítást.
[7] A Gy.-i Ítélőtábla a 2016. január 26-án kihirdetett végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban az ügyet az Sz.-i Törvényszék tárgyalja.
[8] Időközben a B. Megyei Főügyészség 2014. július 18-án vádiratot nyújtott be költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A büntetőügynek F. T. az V. r. terheltje.
[9] A vádirat 7. tényállási pontja szerint a H. Kft. képviseletében ténylegesen F. T. terhelt járt el. A Kft. 2007. évig munkavállalókkal nem rendelkezett, ezt követően azonban az V. r. terhelt tudomást szerzett a megváltozott munkavállalók állami támogatási rendszeréről, illetve arról, hogy a legmagasabb állami támogatást a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló elsőfokú orvosi szakvéleményekkel lehet megszerezni. Ekkor F. T. V. r. terhelt a Kft. nevében munkavállalókat kezdett felvenni, akik részére az V. r. terhelt kérése alapján a XI. r. terhelt kiállította a szükséges szakvéleményeket, függetlenül a munkavállaló mozgásszervi állapotától. A munkavállalók a nevükre kiállított szakvéleményeket nem kapták meg, azt a Kft. a pályázatai során a legmagasabb állami támogatás megszerzése érdekében használta fel. Ezt követően a tényállás részletezi 15 pontban az egyes pályázati kérelmeket, majd rögzíti, hogy a Kft. összesen 65 272 869 forint állami támogatást vett igénybe jogosulatlanul a XI. r. terhelt által kiállított 73 db súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló, a munkavállalók vonatkozásában valótlan adatokat tartalmazó orvosi szakvéleményekkel.
[10] A főügyészség F. T. V. r. terheltet költségvetési csalás bűntettével [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], és 73 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével [Btk. 343. § (1) bek. c) pont] vádolta.
[11] Az Sz.-i Törvényszék a 2016. június 14-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésében F. T. V. r. terhelttel szemben az 1 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított büntetőeljárást a Be. 309. § (1) bekezdése alapján, a Be. 267. § (1) bekezdés d) pontjában írt okból megszüntette.
[12] A végzés indokolásában arra hivatkozott, hogy a vád szerinti cselekmények és a jogerős ítélettel (P.-i Törvényszék 2014. október 8-án kihirdetett F. T. terhelt vonatkozásában 2014. október 10-én jogerős ítélet) elbírált cselekmények elkövetési időpontjai lényegében átfedik egymást és valamennyi időpont a korábbi vádemelés előtti. A 6/2009. BJE határozatra utalva kifejtette, hogy a költségvetési csalás esetében a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekményegységet, amelyet alkotó különböző részcselekményeket egy eljárásban kell elbírálni, s ha erre bármely okból nem került sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények önálló elbírálását a res iudicata kizárja.
[13] A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa szerint a törvényszék végzése törvénysértő. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a költségvetési csalás összefoglalt bűncselekmény, azaz a költségvetést károsító különböző vagy azonos, összefüggő vagy egymással össze nem függő tettesi elkövetési magatartások a részcselekmények számától függetlenül törvényi egységet képeznek. Mindebből következik, hogy ugyanazon elkövető tettesként és részesként megvalósított költségvetési csalás cselekményei nem képeznek törvényi egységet.
[14] Tekintettel arra, hogy a jogerős felmentő ítélet rendelkező része és a tényállása is F. T. terhelthez bűnsegédi magatartást kapcsol, míg az utóbbi benyújtott vádiratban az ügyészség tettesként megvalósított költségvetési csalás elkövetésével vádolta F. T.-t, ezen magatartások nem képezhetnek törvényi egységet, a vádiratban leírt cselekmények nem minősülnek ítélt dolognak, ekként érdemi elbírálásuknak nem akadálya a jogerős felmentő ítélet (Kúria Bhar.III.201/2015/4. számú határozat).
[15] Erre figyelemmel a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságot F. T. V. r. terhelt tekintetében új eljárás lefolytatására való utasítását indítványozta.
[16] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt – annak helytálló indokaival egyetértve – fenntartotta, és indítványozta, hogy a Kúria utasítsa az Sz.-i Törvényszéket F. T. terhelttel szemben a költségvetési csalás bűntette miatti eljárás lefolytatására.
[17] A Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése és a Be. 424. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelmüket változatlanul fenntartotta.
[18] A nyilvános ülésen felszólaló védő a támadott határozat vonatkozásában azt fogalmazta meg, hogy az eltérő ügyészi nyilatkozatok azt mutatják, hogy maga az ügyészség sem tudja, milyen álláspontot képviseljen. Ezért a határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt az ügyészi felülvizsgálati indítványban megjelölt – Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – okból, másrészt – a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében – hivatalból [Be. 423. § (4)–(5) bek.] bírálta felül.
[20] A Kúria megállapította, hogy F. T. terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alapos.
[21] A Be. 416. § (1) bekezdése határozza meg a felülvizsgálati indítvány benyújtásának feltételeit. Eszerint felülvizsgálati eljárásnak kizárólag csak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben van helye.
[22] A Be. 257. §-a értelmében ügydöntőek azok a határozatok, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a törvényes vádról határoz. Az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (HGY. 1016.I-II.).
[23] A Kúria elöljáróban rögzíti azt is, hogy főszabályként kötve van a felülvizsgálati indítványhoz: a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423. § (4) bek.]. A határozat megtámadott része „res iudicata” okán az eljárás megszüntetése, az indítványban meghatározott okot pedig annak törvénysértő mivolta jelenti.
[24] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen – többek között – akkor van helye, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértés miatt került sor.
[25] Következetes a Kúria, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata abban, hogy az olyan bűncselekmény tekintetében, amely időben egymástól elkülönülő részcselekményekkel valósul meg, a bíróság jogerős határozatának cselekményegységet teremtő hatása van.
[26] A Kúria ugyanakkor – amint arra már korábban is rámutatott – megállapítja, hogy a „res iudicata” nem a büntetőjogi felelősségre vonás anyagi jogi akadálya, hanem a büntetőeljárás akadálya [Be. 6. § (3) bek. d) pont]. Jogilag a „res iudicata” a jogerő előtt, első fokon – a Be. 332. § (1) bekezdés c) pontja alapján – eljárást megszüntető ok (ha a cselekményt jogerősen elbírálták), másodfokon pedig – a Be. 373. § (1) bekezdés I. pont d) alpontja alapján – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, egyben eljárást megszüntető ok. A „res iudicata” a jogerő után perújítási ok, és nem pedig felülvizsgálati ok.
[27] Ha viszont nem az ismételt elbírálás a jogsértő, hanem az, hogy a „res iudicata” téves értelmezése miatt az elmaradt, nem történt elbírálás, akkor ez nem perújítási ok, hiszen – elbírálatlanság esetén – nincs mit, nincs miért perújítani, hanem eljárási okból felülvizsgálati ok.
[28] A felülvizsgálati indítványban vázolt helyzet tehát felülvizsgálati okot valósít meg, de nem anyagi, hanem eljárásjogi alapon.
[29] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont e) alpontja szerinti eljárási szabálysértés. Az pedig a Be. 428. § (2) bekezdése folytán felülvizsgálatban is feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az eljárt bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjában meghatározott valamely oknak – így az I. pont d) alpontja szerinti, a cselekmény korábbi jogerős elbíráltságának – törvénysértő megállapítása miatt szüntette meg az eljárást.
[30] Jelen ügyben ez történt. A felülvizsgálati indítvány helytállóan hivatkozik arra, hogy a költségvetési csalások csak a tettesi cselekmények esetében képeznek természetes egységet. Ez a feltétel ugyanakkor a terhelt vonatkozásában vizsgált két ügy (két eljárás) tárgyát képező cselekmény között jelenleg nem állapítható meg. Míg ugyanis F. T. terheltet a P.-i Törvényszék a 2014. október 8-án kelt és 2014. október 10-én jogerős ítéletében a bűnsegédként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont] miatt emelt vád alól mentette fel, addig az Sz.-i Törvényszék a 2016. június 14-én kelt és 2016. augusztus 4-én jogerős végzésében az üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított büntetőeljárást szüntette meg vele szemben [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont]. A két ügyben tehát más elkövetői magatartások lettek elbírálva, illetve büntetőjogi felelősség tárgyává téve.
[31] Amint azt azonban a Kúria már kimondta, törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, tehát tettesi cselekmény teremt. Ezért bűnrészességre – mint tényálláson kívüli magatartásra – törvényi egységet alapozni nem lehet (BH 2015.178.).
[32] Ezért a Kúria a törvénysértő határozatot a Be. 428. § (1) bekezdése alapján eljárva hatályon kívül helyezte, és az Sz.-i Törvényszéket F. T. V. r. terhelttel szemben a költségvetési csalás bűntette miatti eljárás folytatására utasította.
(Kúria Bfv. II. 372/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás