• Tartalom
Oldalmenü

39/2017. (X. 9.) NFM rendelet

a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól

2017.10.13.

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG kibocsátás) értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító személynek vagy gazdálkodó szervezetnek az 1. melléklet szerint kell meghatároznia.

2. § Az azonos típusú, de eltérő mennyiségű, eltérő kibocsátási értékű termékek összevonása, összekeverése során az összekeveréssel előállított összevont termékmennyiség kibocsátási komponenseit vagy az ÜHG kibocsátás elkerülését tömegmérleg-módszerrel is meg lehet határozni, ha a módszer

a) megengedi az eltérő fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok, bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók összekeverését,

b) előírja, hogy a fenntarthatósági jellemzőkkel kapcsolatos információk és az egyes szállítmányok mérete a keverékhez rendelve megmaradjon, valamint

c) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összege.

3. § Tényleges érték alkalmazása esetén a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító személynek vagy gazdálkodó szervezetnek a számítás megfelelőségét nyilatkozattal kell igazolni.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

5. § (1) Ez a rendelet

a) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (1) bekezdésének, 19. cikk (1) és (3) bekezdésének, valamint V. mellékletének,

b) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5–6. pontjának és IV. mellékletének, valamint

c) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklet 1. pontjának

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

6. §1

1. melléklet a 39/2017. (X. 9.) NFM rendelethez

1. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG kibocsátásának és ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása

1.1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

    E = eec + el + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr – eee

    A képlet alkalmazásában:

    E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;

    eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;

    el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;

    ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

    etd = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;

    eu = a használt üzemanyagból eredő kibocsátások;

    esca = a talajban lévő szén-dioxid-felhalmozódásból származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;

    eccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások;

    eccr = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarítások;

    eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátásmegtakarítások.

    A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.

1.2. Az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás ÜHG kibocsátást, „E”, az üzemanyag egy MJ energiatartalmára jutó CO2 gramm egyenértékében kell kifejezni, gCO2eq/MJ-ban.

1.3. Az 1.2. alponttól eltérően a közlekedési célú üzemanyagok esetében a gCO2eq/MJ-ban kiszámított értékek kiigazíthatók a hasznos üzem tekintetében az üzemanyagok között tapasztalható különbségek figyelembevétele érdekében, km/MJ-ban kifejezve. Ilyen kiigazítás kizárólag akkor lehetséges, ha a hasznos üzem tekintetében fennálló különbségek igazolhatók.

1.4. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatából eredő ÜHG kibocsátás megtakarítását a következők szerint kell kiszámítani:

    MEGTAKARÍTÁS = (EF – EB)/EF

    A képlet alkalmazásában:

    EB = a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatából eredő összes kibocsátás;

    EF = a fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás.

1.5. Az 1.1. alpont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához e gázokat a következő értékekkel kell CO2-egyenértékre átszámítani:

    CO2: 1

    N2O: 296

    CH4: 23

1.6. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba (eec) beletartoznak

a) a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások;

b) a nyersanyagok begyűjtése során keletkező kibocsátások;

c) a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások és

d) a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások.

    A nyersanyagtermelés vonatkozásában a CO2-megkötést nem kell figyelembe venni.

    Az olajkitermelést kísérő fáklyázásból származó ÜHG kibocsátásnak a világ bármely pontján bekövetkező bizonyított csökkenését le kell vonni.

    A termelésből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők az alapértelmezett értékek kiszámításánál figyelembe vett földrajzi területeknél kisebb területekre kiszámított átlagokból.

1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. E kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

    el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P – eB (*)

    (*) a CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664

A képlet alkalmazásában:

 

 

A

B

 

1.

el

= a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves
ÜHG kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia 1 egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve); a „szántó” és az „évelő növényekkel borított szántó” egyazon földhasználatnak tekintendő

 

2.

CSR

= a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve); a referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását a teljes életciklus vonatkozásában 20 évvel megelőző földhasználat

 

3.

CSA

= a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve); azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja

 

4.

P

= a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia)

 

5.

eB

= 29 gCO2/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek az 1.8. alpontban előírt feltételek

1.8. Az eB értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és

b) az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

ba)    súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is, vagy

bb)    erősen szennyezett földterület.

    Az eB bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz évig vehető figyelembe, feltéve, hogy a ba) alpontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése, vagy a bb) alpontba tartozó földterületek esetében a talajszennyeződés mértéke csökken.

1.9. Az 1.8. alpontban említett kategóriák fogalommeghatározása a következő:

a) súlyosan degradálódott földterület: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott;

b) erősen szennyezett földterület: olyan földterület, amely a talajszennyeződés mértéke miatt élelmiszer- vagy takarmánytermelésre nem alkalmas; idetartoznak azok a földterületek is, amelyekről az Európai Bizottság a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 18. cikk (4) bekezdés negyedik albekezdésének megfelelően határozatot hozott.

1.10. A talajban lévő szénkészletek kiszámításának alapja a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat.

1.11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásba (ep) beletartoznak

a) a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

b) a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások és

c) a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások.

    A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző ÜHG kibocsátás intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik a meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. A termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-távvezetékhálózathoz.

1.12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.6. alpont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik ezen alpontba.

1.13. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat (eu) a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekintetni.

1.14. A szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs) csak azok a kibocsátott CO2 megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával.

1.15. A szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarításokba (eccr) csak az olyan CO2-megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza-eredetű, és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.

1.16. A kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátásmegtakarításokat (eee) csak az olyan üzemanyag-előállító rendszerek által termelt többlet-villamosenergia vonatkozásában lehet figyelembe venni, amelyek kogenerációs elven működnek, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a mezőgazdasági növénymaradványon kívüli társtermék. Ennek a többlet-villamosenergiának az elszámolásához a kogenerációs egység méretét úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az ahhoz szükséges minimális mérettel, hogy a kogenerációs egység szolgáltatni tudja az üzemanyag-termeléshez szükséges hőt. Az ezzel a többlet-villamosenergiával összefüggésben keletkező ÜHG kibocsátás megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségű üvegházhatású gázzal, amelyet megegyező mennyiségű villamos energiának a kogenerációs egységben használattal azonos üzemanyaggal történő előállítása során bocsátanának ki.

1.17. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva egy vagy több egyéb termékkel, társtermékkel együtt állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, akkor az ÜHG kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között, azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni).

1.18. Az 1.17. alpontban említett számítás alkalmazásában a szétosztandó kibocsátások az eec + el + ep + etd + eee azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésében kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

    A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve az 1.16. alpontba nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezőgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

    A hulladékokat, a mezőgazdasági növénymaradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a feldolgozás során keletkező maradványokat, beleértve a nyers glicerint (a nem finomított glicerint), az életciklus alatti ÜHG kibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig.

    A finomítókban előállított üzemanyagok esetében az 1.17. alpontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító.

2. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók részekre bontott (diszaggregált) jellemző és alapértelmezett ÜHG kibocsátási értékei

2.1. táblázat:    a termelésre vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) jellemző és alapértelmezett értékek:

 

 

A

B

C

 

1.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítási módja

Jellemző
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

 

2.

cukorrépa-etanol

12

12

 

3.

búza-etanol

23

23

 

4.

a Közösségben előállított kukorica-etanol

20

20

 

5.

cukornád-etanol

14

14

 

6.

az etil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

7.

a tercier-amil-etil-éter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

8.

repce-biodízel

29

29

 

9.

napraforgó-biodízel

18

18

 

10.

szójabab-biodízel

19

19

 

11.

pálmaolaj-biodízel

14

14

 

12.

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból gyártott biodízel (*)

0

0

 

13.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

30

30

 

14.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

18

18

 

15.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

15

15

 

16.

tiszta növényi olaj repcéből

30

30

 

17.

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

0

0

 

18.

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

0

0

 

19.

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

0

0

 

20.

búzaszalma-etanol

3

3

 

21.

hulladékfa-etanol

1

1

 

22.

termesztettfa-etanol

6

6

 

23.

hulladékfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

1

1

 

24.

termesztettfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

4

4

 

25.

hulladékfa-dimetil-éter

1

1

 

26.

termesztettfa-dimetil-éter

5

5

 

27.

hulladékfa-metanol

1

1

 

28.

termesztettfa-metanol

5

5

 

29.

a metil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

(*) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított, állati eredetű olaj kivételével

2.2. táblázat:    a feldolgozásra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) jellemző és alapértelmezett értékek
    (beleértve a villamosenergia-többletet is)

 

 

A

B

C

 

1.

A bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozók előállítási módja

Jellemző
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

 

2.

cukorrépa-etanol

19

26

 

3.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül)

32

45

 

4.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben)

32

45

 

5.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

21

30

 

6.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

14

19

 

7.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben)

1

1

 

8.

a Közösségben előállított kukorica-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

15

21

 

9.

cukornád-etanol

1

1

 

10.

az etil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

11.

a tercier-amil-etil-éter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

12.

repce-biodízel

16

22

 

13.

napraforgó-biodízel

16

22

 

14.

szójabab-biodízel

18

26

 

15.

pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás)

35

49

 

16.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

13

18

 

17.

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel

9

13

 

18.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

10

13

 

19.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

10

13

 

20.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás)

30

42

 

21.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

7

9

 

22.

tiszta növényi olaj repcéből

4

5

 

23.

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

14

20

 

24.

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

8

11

 

25.

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

8

11

 

26.

búzaszalma-etanol

5

7

 

27.

fa-etanol

12

17

 

28.

fa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

0

0

 

29.

fa-dimetil-éter

0

0

 

30.

fa-metanol

0

0

 

31.

a metil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

2.3. táblázat:    a szállításra és elosztásra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek:

 

 

A

B

C

 

1.

A bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozók előállítási módja

Jellemző
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

 

2.

cukorrépa-etanol

2

2

 

3.

búza-etanol

2

2

 

4.

a Közösségben előállított kukorica-etanol

2

2

 

5.

cukornád-etanol

9

9

 

6.

az etil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

7.

a tercier-amil-etil-éter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

8.

repce-biodízel

1

1

 

9.

napraforgó-biodízel

1

1

 

10.

szójabab-biodízel

13

13

 

11.

pálmaolaj-biodízel

5

5

 

12.

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel

1

1

 

13.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

1

1

 

14.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

1

1

 

15.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

5

5

 

16.

tiszta növényi olaj repcéből

1

1

 

17.

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

3

3

 

18.

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

5

5

 

19.

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

4

4

 

20.

búzaszalma-etanol

2

2

 

21.

hulladékfa-etanol

4

4

 

22.

termesztettfa-etanol

2

2

 

23.

hulladékfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

3

3

 

24.

termesztettfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

2

2

 

25.

hulladékfa-dimetil-éter

4

4

 

26.

termesztettfa-dimetil-éter

2

2

 

27.

hulladékfa-metanol

4

4

 

28.

termesztettfa-metanol

2

2

 

29.

a metil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

3. A bioüzemanyagok termelésre, feldolgozásra, szállításra és elosztásra vonatkozó jellemző és alapértelmezett ÜHG kibocsátási összértékek

 

 

A

B

C

 

1.

A bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozók előállítási módja

Jellemző
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett
ÜHG kibocsátás értéke (gCO2eq/MJ)

 

2.

cukorrépa-etanol

33

40

 

3.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül)

57

70

 

4.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben)

57

70

 

5.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

46

55

 

6.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

39

44

 

7.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben)

26

26

 

8.

a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

37

43

 

9.

cukornád-etanol

24

24

 

10.

az etil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

11.

a tercier-amil-etil-éter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

12.

repce-biodízel

46

52

 

13.

napraforgó-biodízel

35

41

 

14.

szójabab-biodízel

50

58

 

15.

pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás)

54

68

 

16.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

32

37

 

17.

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel

10

14

 

18.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

41

44

 

19.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

29

32

 

20.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás)

50

62

 

21.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

27

29

 

22.

tiszta növényi olaj repcéből

35

36

 

23.

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

17

23

 

24.

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

13

16

 

25.

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

12

15

 

26.

búzaszalma-etanol

11

13

 

27.

hulladékfa-etanol

17

22

 

28.

termesztettfa-etanol

20

25

 

29.

hulladékfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

4

4

 

30.

termesztettfa-alapú Fischer–Tropsch-dízelolaj

6

6

 

31.

hulladékfa-dimetil-éter

5

5

 

32.

termesztettfa-dimetil-éter

7

7

 

33.

hulladékfa-metanol

5

5

 

34.

termesztettfa-metanol

7

7

 

35.

a metil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

4. A bioüzemanyagok jellemző és alapértelmezett értékei abban az esetben, ha az alapanyagokat földhasználat-változásból származó nettó szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítják elő

 

 

A

B

C

 

1.

Bioüzemanyag-előállítási mód

Az ÜHG kibocsátás
megtakarítás jellemző értéke

Az ÜHG kibocsátás
megtakarítás alapértelmezett értéke

 

2.

cukorrépa-etanol

61%

52%

 

3.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül)

32%

16%

 

4.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben)

32%

16%

 

5.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

45%

34%

 

6.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

53%

47%

 

7.

búza-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben)

69%

69%

 

8.

a Közösségben előállított kukorica-etanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

56%

49%

 

9.

cukornád-etanol

71%

71%

 

10.

az etil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

11.

a tercier-amil-etil-éter megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módjával megegyező

 

12.

repce-biodízel

45%

38%

 

13.

napraforgó-biodízel

58%

51%

 

14.

szójabab-biodízel

40%

31%

 

15.

pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás)

36%

19%

 

16.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

62%

56%

 

17.

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból (*) előállított biodízel

88%

83%

 

18.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

51%

47%

 

19.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

65%

62%

 

20.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás)

40%

26%

 

21.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

68%

65%

 

22.

tiszta növényi olaj repcéből

58%

57%

 

23.

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

80%

73%

 

24.

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

84%

81%

 

25.

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

86%

82%

 

26.

búzaszalma-etanol

87%

85%

 

27.

hulladékfa-etanol

80%

74%

 

28.

termesztettfa-etanol

76%

70%

 

29.

hulladékfa-alapú Fischer–Tropsch-dízel

95%

95%

 

30.

termesztettfa-alapú Fischer–Tropsch-dízel

93%

93%

 

31.

hulladékfa-dimetil-éter

95%

95%

 

32.

termesztettfa-dimetil-éter

92%

92%

 

33.

hulladékfa-metanol

94%

94%

 

34.

termesztettfa-metanol

91%

91%

 

35.

a metil-tercier-butiléter megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

(*) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított, állati eredetű olaj kivételével

1

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.