BÜ BH 2017/393
BÜ BH 2017/393
2017.12.01.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki. Amennyiben az első fokon eljárt egyesbíró vagy a tanács elnöke nem volt ilyen kijelölt bíró, a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így határozatát feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokon vagy – a Kúria kivételével – harmadfokon eljárt tanács egyik tagja sem volt az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró [2011. évi CLXII. tv. 30. § (2) bek., Be. 14. § (7) bek., 17. § (6) bek., 373. § (1) bek. II. a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].
[1] A törvényszék a 2016. február 19. napján kihirdetett ítéletével
[2] - az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek., (2) bek.], társtettesként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §), 3 rendbeli társtettesként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.] és társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. tv. 303. § (3) bek. b) pont, (4) bek. a) és b) pont]; ezért – mint bűnszervezetben elkövetőt – hét év fegyházbüntetésre, kétszáz napi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől hét év eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 20 000 forint, és 165 289 034 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható;
[3] - a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek., (2) bek.], társtettesként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §), 3 rendbeli társtettesként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.] és társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. bek. 303. § (3) bek. b) pont, (4) bek. a) és b) pont]; ezért mint bűnszervezetben elkövetőt hat év börtönbüntetésre, százötven napi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől hat év eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 20 000 forint, 57 845 836 forint erejéig, valamint a külön megjelölt ingatlanra és gépkocsira vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható;
[4] - a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek., (2) bek.], társtettesként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §) és 3 rendbeli társtettesként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.]; ezért mint bűnszervezetben elkövetőt három év hat hónap börtönbüntetésre, százötven napi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől négy év eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 10 000 forint, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható, míg az ellene szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége [1978. évi IV. tv. 329/A. § (2) bek.] miatt emelt vád alól felmentette;
[5] - a IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek., (2) bek.], társtettesként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §) és 3 rendbeli társtettesként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt három év hat hónap börtönbüntetésre, száznapi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől négyév eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 10 000 forint, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható;
[6] - az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek. II. ford., (2) bek.], társtettesként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §), 3 rendbeli társtettesként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.] és társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. tv. 303. § (3) bek. b) pont, (4) bek. a) pont]; ezért mint bűnszervezetben elkövetőt öt év börtönbüntetésre, száznapi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől öt év eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 5000 forint, vele szemben 15 608 041 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható;
[7] - a VI. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. tv. 296. § (1) bek., (2) bek.], bűnsegédként elkövetett engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. tv. 298. §), 3 rendbeli, bűnsegédként elkövetett rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. tv. 292. § (1) bek., (2) bek.] és társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. tv. 303. § (3) bek. b) pont, (4) bek. a) és b) pont]; ezért mint bűnszervezetben elkövetőt négy év börtönbüntetésre, száznapi tétel pénzbüntetésre és a közügyektől négy év eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 5000 forint, vele szemben 58 028 415 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható.
[8] Végül rendelkezett a járulékos kérdésekről is.
[9] A bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljáró ítélőtábla a 2016. október 27. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:
[10] - a pénzmosás bűntetteként elbírált bűncselekményt a I., II. és V. r. terhelt esetében folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének, a VI. r. terhelt vonatkozásában pedig folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettének minősítette;
[11] - az I. r. terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 91 365 180 forintra leszállította, míg az V. r. terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte.
[12] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyta azzal, hogy a terheltekkel szemben a büntetést halmazatiként tekintette kiszabottnak, és pontosította a pénzbüntetésre, valamint a járulékos kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket.
[13] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, azt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítva.
[14] Indítványában arra hivatkozott, hogy a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények, így az áru hamis megjelölésének bűntette, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette, valamint az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntette miatt a Be. 14. § (7) bekezdése alapján – a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésére figyelemmel – csak az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró járhat el. Miután azonban az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke az ügy elbírálása idején nem rendelkezett az Országos Bírósági Hivatal elnökének kijelölésével, álláspontja szerint az ügydöntő határozat meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés II. a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[15] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria az első- és a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és az első fokon eljárt törvényszéket utasítsa új eljárásra.
[16] Felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a II. r. terhelt védője is a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjára hivatkozva.
[17] Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok elkövették a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti – a felülvizsgálatot is megalapozó – eljárási szabálysértést, mivel indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a vádirattal egyezően állapították meg a bűnszervezet létrejöttét és működését, erre azonban bizonyítást nem folytattak le, az irányadó tényállás egyetlen olyan ténymegállapítást sem rögzített, amely alapján megállapítható lenne: a bűncselekményeket végrehajtó elkövetők egymásra szándékerősítő hatással lettek volna, az elsőfokú bíróság csupán azt deklarálta, hogy az elkövetők összehangoltan működtek. Ellentmondásosnak találta a tényállást, a bizonyítékok értékelését, valamint a jogi indokolást, és vitatta a pénzmosás bűntettének megállapítását is védence terhére, mivel álláspontja szerint az ahhoz szükséges célzatosság, az egyenes szándék nem volt megállapítható.
[18] Utalt arra is, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla ugyan az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontra helyezkedett, azonban nem biztosította védence védekezéshez való jogának a gyakorlását, ugyanis az írásbeli fellebbezéshez csatolt nyilatkozatát felolvasás útján nem tette a tárgyalás anyagává, és emiatt vele szemben törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Emellett a másodfokú bíróság ítélete tekintetében is megvalósulni látta az indokolási kötelezettség megszegését, elsősorban a bűnszervezet kapcsán.
[19] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságokat utasítsa új eljárásra.
[20] A Legfőbb Ügyészség a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.
[21] Arra hivatkozva, hogy a bírói gyakorlat az irányadó tényálláshoz tartozónak tekinti a jogerős határozat indokolásában található minden olyan – nem a tényállásban, hanem az indokolás más részében – rögzített tényt, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet tartalmazza a bűnszervezet megállapításához szükséges valamennyi releváns tényt, így megítélése szerint az indítvány ezen részében a tényállás meg nem engedett támadása. Megítélése szerint az eljárt bíróságok eleget tettek indokolási kötelezettségüknek is, a felülvizsgálati indítványban részletezett további eljárási szabálysértések miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak.
[22] A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta, egyben a II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatban korábban tett nyilatkozatát akként módosította, hogy a főügyészség által kifejtett, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés e terheltre nézve is megvalósult.
[23] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria adjon helyt a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványának, a törvényszék, valamint az ítélőtábla ítéletét valamennyi terhelt vonatkozásában helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Emellett indítványozta, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig valamennyi terhelttel szemben függessze fel, amennyiben pedig azok végrehajtása megkezdődött, úgy azokat szakítsa félbe.
[24] Az I. r. terhelt védője észrevételében csatlakozott a fellebbviteli főügyészség indítványához, és maga is a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
[25] A Kúria a 2017. augusztus 30. napján meghozott végzésével a két felülvizsgálati indítvány alapján indult ügyet egyesítette.
[26] A 2017. július 5. napján meghozott végzésével pedig az I-V. r. terheltekkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását félbeszakította, és a velük szemben kiszabott és szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtását felfüggesztette, a VI. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását, továbbá az érintett terheltek vonatkozásában a vagyonelkobzás, valamint a még meg nem fizetett bűnügyi költség végrehajtását ugyancsak felfüggesztette.
[27] Tekintettel arra, hogy a II. r. terhelt védője csatlakozott a főügyészség felülvizsgálati indítványához, a Kúria az általa előterjesztett indítvány érdemi vizsgálatát mellőzte.
[28] A Kúria a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően az abban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül.
[29] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[30] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[31] A Be. 373. § (1) bekezdés II. e) pontja szerint pedig feltételen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
[32] Az ügyben első fokon a törvényszék tanácsban járt el, a hivatásos bíró mint a tanács elnöke, két ülnök közreműködésével.
[33] A Be. 14. § (7) bekezdése szerint a 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és – a Kúria kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró.
[34] A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. §-ának (2) bekezdése szerint a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá a 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki.
[35] A Be. 17. §-ának (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények között szerepelnek a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények – amennyiben a bíróság a Be. 2. §-ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezéseit alkalmazza –, így az áru hamis megjelölésének bűntette (1978. évi IV. tv. 296. §), a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette (1978. évi IV. tv. 290., 292. §), valamint az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntette (1978. évi IV. tv. 298. §).
[36] Az adott ügyben a bíróságok ezen bűncselekmények miatt emelt vád alapján jártak el és ilyen bűncselekményekben állapították meg valamennyi terhelt bűnösségét.
[37] A Be. 14. § (7) bekezdése nemcsak a kizárólagos illetékesség folytán eljáró járásbíróság (kerületi bíróság) egyesbírájára vagy tanácselnökére, hanem valamennyi első fokon eljáró – azaz az első fokon eljáró törvényszéki – tanács elnökére nézve kötelező szabály, illetve – az abban írtak szerint a másod-, illetve harmadfokon ítélkező tanácsra is, a törvény csak a Kúria kapcsán állapít meg kivételt.
[38] A Kúria megkeresésére a törvényszék elnöke közölte, hogy a törvényszék az előtte indult ügyben az eljárt tanács elnökét az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem jelölte ki a Be. 17. § (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények elbírálására.
[39] Így az első fokon eljárt bíróság megsértette a bíróság összetételére vonatkozó, a Be. 14. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést, ezért nem volt törvényesen megalakítva.
[40] A Be. 373. § (1) bekezdés II. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, és ennek következménye az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése akár a másod- vagy harmadfokú eljárásban, illetve a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálati eljárásban is.
[41] Ezért a Kúria a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a törvényszék elsőfokú, továbbá az ítélőtábla másodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[42] A megismételt eljárás során a törvényszék eljáró tanácsának figyelemmel kell lennie a Be. 14. § (7) bekezdésére.
[43] Az eljárási szabályok maradéktalan betartásával lefolytatott eljárás alapján kell döntenie a terheltek büntetőjogi felelősségéről és meghoznia ügydöntő határozatát.
(Kúria Bfv. I. 302/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás