BÜ BH 2017/395
BÜ BH 2017/395
2017.12.01.
Az indokolási kötelezettség teljesítése, illetve megsértése a kötelezettség terjedelmének függvénye. A Be. 258. § (3) bekezdése szerinti általános szabályhoz képest – ügydöntő határozat esetében – a Be. 259. §-a kivételes és feltételhez kötött rendelkezés. A Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolásra akkor van törvényi lehetőség, ha az ügyész, a terhelt, illetve a védő számára egyaránt kihirdetéssel, azaz jelenlétükben lett közölve az ügydöntő határozat és (a törvényben biztosított módon) egyikük sem fellebbezett. Ha a nem kihirdetés útján közölt ügydöntő határozatnak rövidített indokolása van, az – a Be. 258. § (3) bekezdése szerinti törvényi elemek hiányában, az indokolási kötelezettség megszegése folytán – felülbírálatra alkalmatlan, amely a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg [Be. 258. § (3) bek., 259. § (1) bek., 373. § (1) bek. III. pont a) alpont].
[1] Az I. r. terheltet a járásbíróság 2017. január 17-én kihirdetett ítéletével 2 rendbeli, egy esetben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt – halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt – 1 évi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá akként rendelkezett, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ítélet az I. r. terhelt tekintetében 2017. február 1. napján – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett.
[3] Az ügyben az alábbi pertörténeti adatok rögzítése szükséges.
[4] Az I. r. terhelt a 2016. december 13. napján megtartott tárgyaláson a bíróság felhívására bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ezért a bíróság a 2017. január 17. napjára kitűzött tárgyalást az I. r. terhelt távollétében tartotta meg. Az e tárgyaláson kihirdetett ügydöntő határozattal szemben a jogorvoslati nyilatkozat megtételére az ügyész és az I. r. terhelt védője is háromnapi gondolkodási időt tartott fenn. Annak tartama alatt az I. r. terhelt védőjétől jogorvoslati nyilatkozat nem érkezett, míg az ügyész a 2017. január 19-én kelt átiratában az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében tudomásul vette.
[5] Az elsőfokú bíróság a más ügyben fogvatartásban lévő I. r. terhelt részére ítéletének rendelkező részét – a 21. sorszámú átiratával, a jogorvoslati jogára való kioktatás mellett – kézbesítette. Az így közölt ítéletet az I. r. terhelt 2017. január 26. napján, a kézbesítési íven tudomásul vette.
[6] Az elsőfokú bíróság ezt követően ítéletét az I. r. terhelt tekintetében a Be. 259. § (1) bekezdésében foglaltak szerint indokolta, és az I. r. terhelt vonatkozásában jogerősítő záradékkal látta el.
[7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a járásbíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[8] Indokai szerint a Be. 373. § (1) bekezdés III. pont a) alpontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasításának van helye akkor, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy annak következtében az ítélete felülbírálatra alkalmatlan. Jelen ügyben – az ügyészi álláspont szerint – ez valósult meg annak következtében, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 259. § (1) bekezdése szerint indokolta.
[9] Az utóbb említett törvényhely szerinti, ún. „rövidített indokolás” lényegi feltétele ugyanis nem az, hogy az ügyész, a terhelt és a védő a határozat ellen ne jelentsen be fellebbezést, hanem az, hogy az ítéletet kihirdetés útján közöljék. Jelen esetben azonban az I. r. terhelttel szemben az ítélet közlésére nem kihirdetés, hanem kézbesítés útján került sor. Amennyiben a bíróság a tárgyalásról – felhívásra előzetesen távolmaradást kérő – terhelttel szemben hozza meg ügydöntő határozatát, úgy a terheltnek a teljes indokolást tartalmazó ítéletet kell kézbesíteni (92/2011. BK vélemény VIII. pont).
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokainál fogva – fenntartotta, és ugyancsak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt.
[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.
[12] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[13] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a Be. 373. § (1) bekezdés III. pont a) alpontjában meghatározott, s egyben a Be. 428. § (2) bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[14] A Be.
[15] - 279. § (3) bekezdésére tekintettel a bíróság a tárgyalást a terhelt távollétében is megtarthatja, ha a terhelt a bíróság felhívására bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni;
[16] - 262. § (2) bekezdés második fordulata szerint a határozatot a jelen nem lévő terhelttel szemben kézbesítés útján kell közölni;
[17] - 259. § (1) bekezdése szerint, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat (rövidített indokolás).
[18] E rendelkezések értelmében törvényesen járt el az alapügyben a bíróság, amikor a 2017. január 17-ére kitűzött tárgyalást – miután az I. r. terhelt a bíróság felhívására korábban bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni – a terhelt távollétében megtartotta, és azon ügydöntő határozatot hozott.
[19] Törvényt sértett azonban, amikor a terhelt részére ítéletének rendelkező részét kézbesítette, s az így kézbesített határozatát nyilvánította jogerőssé; majd ezt követően határozatát rövidített indokolással látta el, és az ekként írásba foglalt határozatot kézbesítette az ügyész, a terhelt és a védő részére.
[20] A Be. 281. § (9) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a terhelt számára kizárólag a mulasztása folytán a távollétében megtartott tárgyaláson hozott felmentő ítélet, avagy eljárást megszüntető végzés közlésére kerülhet sor a rendelkező rész kézbesítésével; bűnösséget megállapító ítélet közlésére a rendelkező rész kézbesítésével azonban az eljárási törvény egyáltalán nem ad lehetőséget. A kézbesítésre vonatkozó szabályok megsértése azonban önmagában még nem felülvizsgálati ok.
[21] Felülvizsgálati ok ugyanakkor az indokolási kötelezettség ún. „teljes” megszegése. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) és azt megelőző 1997. évi LXVI. törvény egyező szövegű 13. § (1) bekezdése szerint a bíróság határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles. Ezzel összhangban a Be. főszabálya szerinti 257. § (3) bekezdése alapján a határozat – ha a Be. másképp nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A Be. 258. § (3) bekezdése pedig rendelkezik az indokolás elemeiről.
[22] Ehhez képest az indokolás rendeltetése, hogy egyrészt rögzíti a döntés, tehát a rendelkezés, jogkövetkeztetés ténybeli alapját, másrészt számot ad a döntéshozatali tevékenységről. Következésképpen az indokolás részét képező (történeti és személyi vonatkozású) ténymegállapítások, valamint a jogkövetkeztetések hiányossága vagy hibája anyagi jogi sérelem. Eljárásjogi sérelmet egyrészt az jelent, ha az indokolás nem, vagy nem az elégséges és szükséges mértékben tartalmazza, hogy a bíróság mit vett számba, mit mérlegelt, illetve értékelt ténymegállapítása, jogkövetkeztetése végett. Ilyenkor ugyanis a döntés ellenőrizhetetlen, tehát az ítélet felülbírálhatatlan [Be. 373. § (1) bek. III. pont a) alpont]. Ha pedig az indokolás a rendelkező résszel teljesen ellentétes, akkor a döntés nem egyértelmű [Be. 373. § (1) bek. III. pont b) alpont].
[23] Az indokolási kötelezettség teljesítése, illetve megsértése nyilvánvalóan függvénye a kötelezettség terjedelmének. A Be. 258. § (3) bekezdése szerinti általános szabályhoz képest – ügydöntő határozat esetében – a Be. 259. §-a kivételes, és feltételhez kötött rendelkezés.
[24] A Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolás a törvényi feltételek fennállása esetén lehetőség, azok hiányában, illetve ellenében pedig eljárási szabálysértés. A rendelkezés lehetővé teszi az indokolás egyes elemeinek elhagyását, aminek együttes feltétele, hogy
– a határozat közlése az ügyész, a védő és a terhelt számára kihirdetés útján történt, és
– a határozat ellen az ügyész, a védő és a terhelt sem fellebbezett.
[25] Rövidített indokolásra tehát akkor van lehetőség, ha az ügyész, a terhelt és a védő az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelen volt, és
– a kihirdetéskor nyomban bejelentette, hogy nem fellebbez, és
– a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napon belül bejelentette, hogy nem fellebbez, vagy
– a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napi határidő bejelentés nélkül telt el.
[26] A Be. 259. § (1) bekezdése szerint ugyanis nem az a feltétel, hogy az ügyész, a védő és a terhelt a határozat kihirdetésekor nem fellebbezett, hanem az, hogy mindegyikük számára kihirdetéssel lett közölve a határozat, ami ellen egyikük sem fellebbezett (BH 2016.269., EBH 2015.B.23.). Kétségtelen, hogy jelen ügyben – az I. r. terhelt szempontjából – nem állt fenn e törvényi feltétel.
[27] Következésképpen – ahogy arra a Kúria korábban már utalt – eleve nincs törvényi lehetőség a bűnösséget megállapító ügydöntő határozat közlésére bármely jogosult részére a rendelkező rész kézbesítésével, de az így közölt határozatnak a Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolással való írásba foglalására sem kerülhet sor, akkor sem, ha az ellen egyik jogosult sem jelentett be fellebbezést. Ezért rendelkezik a 92/2011. BK vélemény VIII. pontja is akként, hogy ha a bíróság a tárgyalásról felhívásra előzetesen távolmaradást kérő vádlottal szemben hozza meg ügydöntő határozatát, úgy a vádlottnak a teljes indokolást tartalmazó ítéletet kell kézbesíteni. Az ennek ellenére a rendelkező rész kézbesítésével közölt, majd a törvényi feltételek hiányában az indokolás terjedelmére vonatkozó kivételes rendelkezés szerint megindokolt határozat – a Be. 258. § (3) bekezdése szerinti elemek hiányában, az indokolási kötelezettség megszegése folytán – felülbírálatra alkalmatlan.
[28] Ekként a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében – a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés III. pont a) alpontjában írt okból – a Be. 428. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv. III. 484/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás