• Tartalom
Oldalmenü

396/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet

egyes közigazgatási és rendészeti vizsgákkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról1

2018.01.01.

A Kormány

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont b) alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont c) alpontjában,

a 3. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 13. pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki
a) jogi képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen belül az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett,
b) 2012. szeptember 1-jét követően
ba) katonai felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bb) nemzetbiztonsági felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bc) nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben, vagy e szakoknak megfeleltethető alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett.”

2. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból felsőfokú végzettségűek esetében legfeljebb 32 pont, érettségi végzettségűek esetében legfeljebb 16 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.”

(2) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében az „a középfokú” szövegrész helyébe az „az érettségi” szöveg lép.

3. A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § c)–e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

c) rendészeti oktatási intézmény: a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy az irányítását, felügyeletét ellátó miniszter által fenntartott rendészeti tárgyú szakképesítést nyújtó köznevelési vagy egyéb képzést folytató intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának jogelődje,
d) rendészeti szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképzettség,
e) rendészeti tárgyú szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképesítés, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában a szakképesítésnek nem minősülő nemzetbiztonsági szaktanfolyami végzettség is.”

(2) Az R. 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

f) központi szerv: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium azon szervezeti egysége, amely a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat látja el.”

4. § (1) Az R. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a kinevezési okmányban, vagy ha a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmények bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.”

(2) Az R. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv – a Hszt. 45. § (1) bekezdése alapján – a hivatásos állomány tagjának kinevezési okmányában határozza meg a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettségét.”

5. § (1) Az R. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendészeti alapvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RASZB) állítja össze, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a központi szerv által működtetett Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV) közzé kell tenni.”

(2) Az R. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi szerv az RVTV-n biztosítja a tananyaghoz történő elektronikus hozzáférést.”

6. § (1) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Rendészeti szakvizsgára önkéntesen a hivatásos állomány azon tagja jelentkezhet, aki
a) rendészeti szakképzettséggel, vagy
b) felsőfokú végzettséggel és rendészeti tárgyú szakképesítéssel
rendelkezik.”

(2) Az R. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Rendészeti szakvizsgát tehet az a köztisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő is, aki felsőfokú végzettséggel, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.”

7. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki)

b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen BA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,
c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy jogelődjeinél MA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,”

(2) Az R. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásba helyezéssel egyidejűleg, vagy ha a 9. § (3) bekezdése szerinti esetben a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmény bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.”

8. § Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(2) A rendészeti szakvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a RASZB határozza meg, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig az RVTV felületén közzé kell tenni. A tananyag közzétételét követően a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személy továbbképzésen köteles részt venni.”

9. § (1) Az R. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg kell jelölni a felkészítés kérelmezett időpontját, valamint a 10. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti részleges mentességet megalapozó végzettséget, vizsgát. A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg nem jelölt mentességi kérelem utóbb már nem terjeszthető elő, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a mentességre okot adó végzettséget a jelentkezést követően szerezte meg. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja legfeljebb a vizsgát megelőző 35 nappal terjeszthet elő kérelmet a végzettséget igazoló dokumentumok egyidejű csatolásával. Rendészeti szakvizsgára jelentkezés esetén meg kell jelölni továbbá a választható vizsgatárgyak közül választott vizsgatárgyat.”

(2) Az R. 16. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A mentesítési kérelem tárgyában a RASZB a beiskolázási vagy jelentkezési lap nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül határozattal dönt, amit 8 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül – a központi szervhez benyújtott, a rendészetért felelős miniszterhez címzett – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a rendészetért felelős miniszter 30 napon belül bírálja el. A rendészetért felelős miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(7) Az értékelés során a vizsga alól mentesített vizsgatárgyat rendészeti szakvizsga esetén kiválóan megfeleltnek, rendészeti alapvizsga esetén megfeleltnek kell minősíteni.”

10. § Az R. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított két éven belül tehető le. A szakvizsga megkezdésének időpontja minden esetben a felkészítés kezdőnapja. Az a vizsgázó, aki két éven belül nem fejezi be vizsgáit, az addig sikeres részvizsga-eredményeit elveszti. Ha a vizsgázó két év alatt sem szerzi meg rendészeti szakvizsga bizonyítványát, vizsgaeredményei törlése mellett újbóli felkészítésre köteles, és új jelentkezési lapot kell kitöltenie.”

11. § Az R. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 5 napon belül panasszal élhet a RASZB-nál. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya.
(5) A RASZB elnöke a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a panasznak a RASZB elnöke helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a központi szerv köteles 30 napon belüli időpontra új időpontot biztosítani a vizsgára. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

12. § Az R. 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„13. Bizonyítványok
20. § (1) Az eredményes rendészeti alapvizsga letételéről kiállított bizonyítványt a RASZB elnöke, az eredményes rendészeti szakvizsga letételét igazoló bizonyítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá, és a RASZB bélyegzőjével hitelesítik.
(2) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a központi szerv hiteles bizonyítvány-másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány-másodlat tartalma megegyezik az eredeti bizonyítvány tartalmával.
(3) A kiállított bizonyítványok nyilvántartását a központi szerv végzi.”

13. § (1) Az R. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági tagjának vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy (a továbbiakban: vizsgáztató) jelölhető ki. A vizsgabizottsági névjegyzék az alábbi szakterületenkénti bontásban tartalmazza a vizsgáztatókat:
a) közigazgatási és integrált rendészeti szakterület,
b) büntetés-végrehajtási szakterület,
c) rendőrségi szakterület,
d) katasztrófavédelmi szakterület,
e) nemzetbiztonsági szakterület,
f) adó- és vámigazgatási szakterület.”

(2) Az R. 23. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felvételét követően a vizsgáztatót a vizsgabizottsági névjegyzék öt évig tartalmazza. Az öt év lejárta előtt törölni kell a vizsgáztatót a névjegyzékből)

c) ha a vizsgabizottsági felkérésnek egymást követő három alkalommal – az akadályoztatás esetét kivéve – nem tesz eleget, vagy ha a 11. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének 4 hónapon belül nem tesz eleget;”

14. § Az R. 16. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

25/A. § A rendészeti alap- vagy szakvizsgára történő felkészítésen oktatóként a vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő személy működhet közre.”

15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

29. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsgára történő felkészítést végző előadót – ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata – felkészítési óradíj illeti meg. A felkészítési óradíj a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A rendészeti szakvizsga írásbeli feladatlapjainak és javítókulcsainak elkészítőit díj illeti meg, amely feladatlaponként – és a hozzá tartozó javítókulcsonként – a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 100%-a.
(2) A rendészeti szakvizsga vonatkozásában a vizsgabizottság elnökét, tagját és jegyzőjét – ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata – vizsgáztatási díj illeti meg. Vizsgatárgyanként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének
a) 25%-a a bizottság elnökét,
b) 20–20%-a a két bizottsági tagot,
c) 15%-a a jegyzőt
illeti meg. A fennmaradó 20%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani.
(3) A rendészeti alapvizsga vonatkozásában a vizsgabiztost vizsgáztatási díj illeti meg, amelynek mértéke vizsgánként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének a 15%-a. A fennmaradó 85%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira és az elektronikus vizsgáztatás költségeire kell fordítani.
(4) Ha a felkészítésre vagy a vizsgára a felkészítést végző előadó, a vizsgáztató, a vizsgabizottság elnöke, tagja, a jegyző és a vizsgabiztos lakóhelyétől, valamint tartózkodási helyétől eltérő helységben kerül sor, őt a felkészítési óradíj, illetve a vizsgáztatási díj mellett utazási költségtérítés is megilleti.
(5) A (4) bekezdés szerinti utazási költségtérítés elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.”

16. § Az R. a következő 34. §-sal egészül ki:

34. § (1) A 2017. december 31-éig a vizsgabizottsági névjegyzék
a) határrendészeti-rendőrségi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék rendőrségi szakterületéhez,
b) katasztrófavédelmi-tűzvédelmi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék katasztrófavédelmi szakterületéhez
kell besorolni.
(2) A 2017. december 31-én a vizsgabizottsági névjegyzék
a) egészségügyi-pszichológiai,
b) gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai,
c) hivatali igazgatási-humánigazgatási,
d) migrációs
szakterületéhez besorolt személy vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy a vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő valamely más szakterülethez – a 23. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével – átsorolható-e, majd nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a más szakterülethez történő besorolást. A vizsgáztató 23. § (1) bekezdése szerinti szakterülethez történő átsorolásáról 2018. január 31-éig kell gondoskodni, vagy ha az átsorolás feltételei nem állnak fenn, vagy a vizsgáztató ezt nem kéri, őt a vizsgabizottsági névjegyzékből törölni kell.”

17. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

18. § Az R.

a) 1. § (1) bekezdésében az „állománya – a szolgálati” szövegrész helyébe az „állományának tagja – szolgálati” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat” szövegrész helyébe az „ , a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal” szöveg,

c) 6. § (5) bekezdésében és 15. § (4) bekezdésében a „vizsgabizonyítványt” szövegrész helyébe a „bizonyítványt” szöveg,

d) 16. § (1) bekezdésében az „a 3. és 4. melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „az RVTV felületén közzétett” szöveg,

e) 16. § (1) bekezdésében az „az 5. és 6. melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „az RVTV felületén közzétett” szöveg,

f) a 16. § (1) bekezdésében a „szervezeti egységen” szövegrész helyébe a „szakszolgálaton” szöveg,

g) a 16. § (4) bekezdésében a „szervezeti egységek” szövegrész helyébe a „szakszolgálatok” szöveg,

h) 18. § (4) bekezdésében az „az eredeti vizsga” szövegrész helyébe az „a vizsga” szöveg,

i) a 12. alcím címében a „Jogorvoslat” szövegrész helyébe a „Jogorvoslat a vizsgát követően” szöveg,

j) 21. § (1) bekezdésében a „vizsgabiztottság” szövegrész helyébe a „vizsgabizottság” szöveg,

k) 22. § (2) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „központi szerv vezetőjéhez” szöveg,

l) 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „öt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

m) 25. § (2) bekezdésében a „RASZB” szövegrész helyébe a „központi szerv vezetője” szöveg,

n) 25. § (3) bekezdésében a „két év” szövegrész helyébe az „öt év” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti az R.

c) 18. § (2) bekezdésében az „Újabb halasztási kérelem esetén a megismételt vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész,

d) 19. § (1) bekezdésében a „ , valamint a vizsgajegyzőkönyv” szövegrész,

4. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 396/2017. (XII. 13.) Korm. rendelethez

1. Az R. 2. melléklet II. része helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK
II.1. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a büntetés-végrehajtás intézményi rendszeréről, szakmai területeiről, nemzetközi és hazai szabályozókról. A tananyag azokat az ismereteket, módszereket rendszerezi, tartalmazza, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a büntetés-végrehajtási tevékenység különböző szakterületei közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére, azokat egységes feladatrendszerbe konvertálva alkalmazni munkája során.
A tantárgy elemei:
I. Bevezetés
II. Büntetés-végrehajtási jog
III. Büntetés-végrehajtási igazgatás
IV. A büntetés-végrehajtás gazdálkodása
V. Büntetés-végrehajtási biztonság
VI. Kriminálpedagógia és a büntetés-végrehajtás
VII. Büntetés-végrehajtási nevelés
VIII. Büntetés-végrehajtási pszichológia
II.2. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése, hogy komplex ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a katasztrófavédelmi igazgatás különböző, összetett szakmai területeiről. A tananyag rendszerezi a katasztrófavédelem, az iparbiztonság, a polgári védelem és a tűzvédelem legfontosabb szakmai ismereteit, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a különböző szakterületek közötti összefüggések felismerésére és értelmezésére. A vizsgatárgy külön fejezetekben részletezi az alapvető iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzvédelmi ismereteket.
A tantárgy elemei:
I. Katasztrófavédelem
II. Iparbiztonság
III. Polgári védelem
IV. Tűzvédelem
II.3. NEMZETBIZTONSÁGI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése az, hogy általános ismeretet nyújtson a nemzetbiztonsági rendszerrel összefüggő kérdésekről. A vizsgázó ismerje a titkosszolgálati fogalmakat, képes legyen elhatárolni a különböző, kizárólag a metodikájában hasonló tevékenységi köröket. A vizsgázó ismerje a vonatkozó jogi normákat. A vizsgázó képes legyen egyértelműen megfogalmazni a szervezetek rendszerszintű elhelyezését, továbbá mind az öt szervezet vonatkozásában ismerje a rendőrhatósággal történő együttműködési felületeket.
A tantárgy elemei:
I. Terrorelhárítási Központ
II. Alkotmányvédelmi Hivatal
III. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
IV. Nemzeti Védelmi Szolgálat
V. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
II.4. RENDŐRSÉGI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A tantárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a rendőrségi igazgatás főbb tevékenységi területeiről és intézményrendszeréről. A tananyag azokat az irányítási, intézkedési, nyomozási eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a rendőri munka során a vizsgázónak akár parancsnokként, akár végrehajtóként szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett felsőfokú ismeretekre és a szakmai tapasztalatokra. Az ismeretanyag eredményes elsajátításával a vizsgázó átfogó, jól alkalmazható és a rendőri vezetővel szemben elvárható, az összefüggéseket átlátó ismeretekkel fog rendelkezni.
A tantárgy elemei:
I. Közterületi rendőri tevékenység
II. Csapatszolgálati tevékenység
III. Határbiztonsági, határrendészeti rendszer
IV. A személyi szabadság korlátozás szabályai
V. Közlekedésrendészeti ismeretek
VI. Igazgatásrendészeti ismeretek
VII. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek
VIII. A rendőrség megelőzési feladatai
IX. Az Országgyűlési Őrség speciális feladatai
II.5. ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A tantárgy rendeltetése, hogy a vizsgázó rendszerszerű ismeretekkel rendelkezzen a vámhatóság feladatrendszeréről, alapvető tevékenységéről, valamint lássa és értelmezni tudja a különböző szakmaspecifikus területek egymáshoz való kapcsolódási pontjait, sorrendiségét. A tananyag azokat az adó-, vám- és bűnügyi tevékenységgel kapcsolatos eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a vámhatósági munka során a pénzügyőrnek szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett ismeretekre, a testületben szerzett szakmai tapasztalatra, és eredményes elsajátítása után a vizsgázó az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterületen egyaránt alkalmazható, vezetőtől elvárható ismeretekkel, tudással fog rendelkezni, amely kiterjed a nemzeti, valamint az európai uniós szabályozásra és gyakorlatra.
A tantárgy elemei:
I. Jövedéki igazgatási feladatok
II. Környezetgazdasági igazgatási feladatok
III. Vámigazgatási feladatok
IV. Áruosztályozás és áruismereti feladatok
V. Büntető- és szabálysértési jogi feladatok”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 2. napjával.