405/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet
2018.01.01.
„(5) A Cst. 2. § c) pontja szerinti személy esetén az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a Központ jár el.”
(A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni
a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt)
„al) ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást állapítanak meg;”
(A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni
a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt)
„bo) ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást állapítanak meg;”
„(5) A megállapított anyasági támogatást a megállapító döntés meghozatalát követő naptól számított nyolc napon belül kell folyósítani.”
„(7) A folyósító szerv a Cst. 2. § c) pontjában meghatározott személy részére megállapított anyasági támogatást a) a jogosult, vagy
b) ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja.
(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy nem rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlával, a folyósítás postai kézbesítés útján történik.”
„(6b) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről hozott határozat elleni fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, Budapest Főváros Kormányhivatala – a járási hivatal útján – megkeresi a köznevelési intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.”
„(1f) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után folyósított magasabb összegű családi pótlék alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek – az egészségügyi szerv által igazoltan – egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő hónaptól kell felülvizsgálni.”
„(11) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó gyermekgondozást segítő ellátás alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek – az egészségügyi szerv által igazoltan – egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő naptól kell felülvizsgálni.”
„(1) Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet
adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.”
„(1a) A Cst. 2. § c) pontja szerinti személy esetén a kérelem benyújtható a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél is.”
„(2) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálásához szükséges
a) a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – a Cst. 2. § c) pontjában meghatározott személy által benyújtott kérelem kivételével – a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolata arról, hogy a szülő nő – a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson, da) annak igazolása, hogy a gyermek rendelkezik a nevére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján kiadott „Magyar igazolvánnyal”, és db) a külföldi anyakönyvi kivonat másolata.”
„(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Cst. 2. § c) pontjának hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek sem kell a szükséges számú várandósgondozáson való részvételt igazolnia, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy az anya a várandósságának időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott.”
„(5a) Az anyasági támogatással kapcsolatos ügyekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az igényelbíráló szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le.”
„30. § (1) A családtámogatási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott és központi tárhelyen tárolt döntéseinek másolatát az „Ez a döntés az eredeti elektronikus úton előállított dokumentummal megegyező tartalmú hiteles papíralapú másolat.” szövegű hitelesítési záradékkal kell ellátni. (2) A papír alapon benyújtott, digitalizált és a központi szakmai informatikai rendszerben elmentett dokumentumok papíralapú példányait a digitalizálást követő 1 év elteltével meg lehet semmisíteni.”
12. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 405/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez
Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma külföldön született magyar állampolgárságú, illetve nem magyar állampolgárságú, „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek esetén
1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
1.1. a jogosultság jogcíme;
1.2. a kérelmező
1.2.1. neve
1.2.2. születéskori neve
1.2.3. születési helye, ideje
1.2.4. anyja neve
1.2.5. lakcíme
1.2.6. állampolgársága
1.2.7. „Magyar igazolványának” száma;
1.3. a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma) és a számlatulajdonosnak a pénzintézetnél rögzített formátumban megadott neve, vagy – ha a kérelmező nem rendelkezik bankszámlaszámmal, akkor a postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
2.1. azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri
2.1.1. a neve
2.1.2. a születési helye
2.1.3. a születési ideje
2.1.4. az anyja neve
2.1.5. a háztartásba kerülésének időpontja
2.1.6. állampolgársága
2.1.7. „Magyar igazolványának” száma
2.1.8. külföldi anyakönyvi kivonatának száma vagy egyéb azonosítója.
3. A gyermek(ek) másik vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjére vonatkozó adatok
3.1. a 2.1. alpontban feltüntetett gyermek (ikergyermek) másik vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének
3.1.1. a neve
3.1.2. a születéskori neve
3.1.3. a születési helye, ideje
3.1.4. az anyja neve
3.1.5. a lakcíme
3.1.6. állampolgársága
3.1.7. „Magyar igazolványának” száma.
4. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
4.1. nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, ha a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
4.2. nyilatkozat a gyermek(ek) hazai anyakönyvezésének kezdeményezéséről, illetve az ahhoz való hozzájárulásról;
4.3. a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerinti életkezdési támogatással kapcsolatosan nyilatkozat 4.3.1. a gyermek(ek) részére az életkezdési letéti számla megnyitásához történő hozzájárulásról,
4.3.2. a 4.3.1. alpont szerinti életkezdési letéti számla megnyitásáról és a letéti számlán évente jóváírt állami támogatásról szóló értesítés postai úton történő megküldésének igényléséről,
4.3.3. a 4.3.1. alpont szerinti életkezdési letéti számla megnyitása során a gyermek(ek) részére képezett adóazonosító jelről kiadott adóigazolvány kiállításának és megküldésének igényléséről, továbbá az adóigazolvány kézbesítési címéről;
4.4. a kérelmező aláíróhelye;
4.5. a 2.1. alpontban feltüntetett gyermek (ikergyermek) másik vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének aláíróhelye.”
