• Tartalom
Oldalmenü

407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról1

2018.01.01.

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. és 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában és 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 12. pont c) alpontjában és 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1. pontjában, 6. pontjában és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló
156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet módosítása

1–5. §2

2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása

6. §3

3. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

7. §4

4. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló
19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet módosítása

8. § A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A MAB fogadja el a bírálati szempontrendszerét.”

9. § (1) A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAB Testületből, az attól elkülönült Felülvizsgálati Bizottságból és a Testület, valamint a Felülvizsgálati Bizottság mellett működő Titkárságból, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szabályai szerint működő, az előbbiektől elkülönült Felügyelő Bizottságból áll.”

(2) A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A MAB bizottságokat hozhat létre és külső szakértőt vehet igénybe, azzal, hogy a döntéshozatali jogosultságokat sem a Testület, sem a Felülvizsgálati Bizottság nem ruházhatja át.”

10. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 9. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A MAB testületi tagság megszűnik:)

c) a tag írásos lemondása esetén akkor, amikor a miniszterelnök a tag megbízatását visszavonja,
d) a tag felmentésének kezdeményezése esetén, amikor – a miniszter indokolással ellátott javaslatára – a miniszterelnök a tagot felmenti.”

11. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tag írásos lemondásától, illetve a tag felmentésének kezdeményezésétől kezdődően a tagot nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek, valamint nem gyakorolhatja a tagsággal járó jogosultságokat.”

12. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet a következő 11/A. §-sal egészül ki:

11/A. § A 7–11. § rendelkezéseit a Felülvizsgálati Bizottság elnökére és tagjaira is megfelelően alkalmazni kell.”

13. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 18/A. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A DKT tizennégy tagú testület. A DKT-ba)

j) egy tagot a MAB”

(delegál.)

14. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § (1) A MAB-ot az Nftv. 71/B. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdése szerinti szakvélemény elkészítéséért a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott díj illeti meg.
(2) A 25. § b) és c) pontja, a 26. § c) pontja és a felsőoktatási intézmény felkérésére a 26. § d) pontja szerinti szakértői vélemény, értékelés elkészítéséért a MAB-ot a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díj illeti meg, amelyet az eljárás kezdeményezője fizet meg.
(3) A 25. § a) pontja, 26. § a) és b) pontja, a miniszter kezdeményezése alapján a 26. § d) pontja, valamint az Nftv. 71/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint készített szakértői vélemény költségeit a MAB éves költségvetési támogatása tartalmazza, azzal, hogy a költségvetési támogatás elszámolása során a megrendelt és elvégzett szakértői tevékenység díjának költségvetési támogatást meghaladó része egyedi elszámolás keretében kerül rendezésre.”

15. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

25. § (1) A MAB
a) a miniszter,
b) a felsőoktatási intézmény vagy
c) az Nftv. 64. § (7) bekezdése szerinti szervezet
részére szakértői véleményt készít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatban.
(2) A szakértői vélemény és az újabb szakértői vélemény elkészítésének határideje ötvenöt nap.”

16. § A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 26. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő d) ponttal egészül ki:

(A MAB)

c) a felsőoktatási intézmény felkérésére – ideértve a külföldi felsőoktatási intézményt is – a felsőoktatási intézményről, annak minőségbiztosítási rendszeréről és nyilvántartásba vett képzéséről értékelést készít;
d) a miniszter vagy a felsőoktatási intézmény kezdeményezésére a tervezett képzés létesítési dokumentumairól szakvéleményt készít.”

a) 5. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény, valamint az Nftv.” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a „MAB Testülete” szövegrész helyébe a „MAB Testülete és Felülvizsgálati Bizottsága” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében a „tisztségviselőit” szövegrész helyébe a „tisztségviselőit, a Felülvizsgálati Bizottság elnökét és tagjait” szöveg,

d) 14. § (1) bekezdésében az „A személyiségi jogok” szövegrész helyébe a „Személyiségi jogok, üzleti titok, valamint szerzői jog” szöveg,

e) 18/A. § nyitó szövegrészében a „tizennégy” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,

f) 18/A. § i) pontjában a „Konferenciája” szövegrész helyébe a „Konferenciája és” szöveg,

g) 26. § a) pontjában az „Oktatási Hivatal felkérésére” szövegrész helyébe az „Oktatási Hivatal felkérésére, továbbá saját korábbi döntése alapján” szöveg,

h) 27. §-ában a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény vagy értékelés” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet

c) 18/A. § h) pontjában az „és” szövegrész,

5. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

19–20. §5

6. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

21. §6

22. § Hatályát veszti a 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a)7

7. A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló
283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

23–24. §8

8. A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló
387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

25–26. §9

9. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

27–29. §10

10. A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

30–32. §11

11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

33. §12

34. § A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a következő 21/A–21/D. §-sal egészül ki:

21/A. § (1) Szakirányú továbbképzés lehet:
a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;
b) szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;
c) alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés;
d) pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben – amennyiben a képzési és kimeneti követelmények az alapképzésben vagy mesterképzésben megszerzett szakképzettség képzési területére vonatkozóan eltérő követelményt nem határoznak meg – alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben a szaknak megfelelő alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben az adott, szakirányt magába foglaló alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.
(5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzések esetén mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzés alapfokozattal rendelkezőknek nem hirdethető meg.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerint szervezhető a szakjogász, szakközgazdász vagy szakmérnök szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés. Szakjogász szakképzettséget csak jogász, szakközgazdász szakképzettséget csak közgazdász, szakmérnök szakképzettséget csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek.
21/B. § (1) Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés a pedagógus-továbbképzésről szóló külön jogszabályok szerint felsőfokú végzettségi szint és pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, konduktor, szakoktató, csecsemő- és kisgyermeknevelő) szakképzettség megszerzését és pedagógus munkakörben szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlatot követően:
a) a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését nyújtó képzés lehet, vagy
b) a pedagógus szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget a pedagógus-szakvizsga követelményeivel együtt nyújtó képzés lehet,
amely pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a köznevelésben szerzett tapasztalatokra épülően a köznevelés rendszerének, intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismereteket és kompetenciákat ad.
(2) Pedagógus-szakvizsga letételére kizárólag olyan szakirányú továbbképzésben van lehetőség, amelyben a kötelező ismeretkörök – a közigazgatási, tanügy-igazgatási vezetési ismeretek; a nevelési-oktatási intézmény mint szervezet; az intézmény és környezete; a nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; a pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás, a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása; hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelési-oktatási intézményrendszerben – kreditértéke legalább 55 kredit.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pedagógus-szakvizsga követelményeinek megszerzésére irányuló képzésben választáson alapuló ismeretkörök lehetnek:
a) a pedagógusképzésben szerzett szakképzettség szerint differenciálva az új szaktudományi és szakmódszertani ismeretek, illetve az adott pedagógusi feladatok ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megerősítő, elmélyítő, felfrissítő ismeretek, a szakhoz kapcsolódó megszerzett tudás, készségek és képességek továbbfejlesztése;
b) a pedagógus munkakörökhöz, illetve a köznevelési intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek;
c) pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését szolgáló ismeretkörök;
d) nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek;
e) a tanár, tanító, konduktor, óvodapedagógus vagy gyógypedagógus szak szakmai gyakorlatának vezetéséhez szükséges gyakorlatvezető mentori ismeretek.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség csak olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amelyben a (2) bekezdés szerinti kötelező ismeretkörök mellett a választott ismeretkör a nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek, legalább további 55 kredit értékben.
(5) Pedagógus-szakvizsga keretében gyakorlatvezető mentori szakképzettség csak olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amelyben a (2) bekezdés szerinti kötelező ismeretkörök mellett a választott ismeretkör a (3) bekezdés e) pontja szerinti adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlatvezető mentori ismeret, legalább további 55 kredit értékben.
21/C. § (1) A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére és indítására jogosult, amely szakon képzést folytathat.
(2) A Hivatal által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján szervezett szakirányú továbbképzést a felsőoktatási intézmény kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szakfordító szakirányú továbbképzések esetén nem kell alkalmazni.
21/D. § (1) A szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek a kötelező tartalmi elemei:
a) a szakirányú továbbképzés megnevezése;
b) a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése;
c) a szakirányú továbbképzés képzési területe;
d) a szakirányú továbbképzés ISCED szerinti besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása, továbbá a szakképzettség – képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti – tanulmányi területi besorolása;
e) a felvétel feltételeként
ea) alapképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés esetén azon képzési területek vagy alapképzési szakok megnevezése,
eb) mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés esetén azon képzési területek vagy mesterképzési szakok megnevezése,
amelyekre az adott szakirányú továbbképzés épül;
f) a képzési idő félévekben meghatározva;
g) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma;
h) a képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség);
i) a szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül.
(2) A 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettség megnevezése a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti szakképzettség.
(3) A felsőoktatási intézmény képzési programjában rendelkezni kell:
a) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott tantervről és tantárgyi programokról;
b) az értékelési és ellenőrzési módszerekről, eljárásokról;
c) a korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjéről.
(4) Szakirányú továbbképzésben önálló szakképzettséget eredményező szakirány nem indítható.”

35. § (1) A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kérelemhez mellékelni kell:)

c) a szakirányú továbbképzés javasolt ISCED szerinti besorolását, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolását.”

(2) A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
a) a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele esetén a pedagógus-továbbképzési rendszer működésének véleményezésére jogosult szakértői testületnek a 21/B. §-ban foglaltak alapján kialakított véleményét a pedagógus-szakvizsgává minősítésről;
b) a szakterületért felelős miniszter véleményét olyan szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, amelynek szakterületén jogilag szabályozott képzési, továbbképzési rendszer működik, továbbá amelyik egészségügyi, élettel és biztonsággal összefüggő tevékenység végzéséhez szükséges vagy szakértői kompetenciák megszerzésére való felkészítést ígér.”
„(12) A 21/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés kivételével a nyilvántartási kérelemben megjelölt szakirányú továbbképzés, illetve a megszerezhető szakképzettség megnevezésének más szakirányú továbbképzés, alapképzési vagy mesterképzési szak, felsőoktatási szakképzés megnevezésétől, illetve az ezeken megszerezhető szakképzettség megnevezésétől egyértelműen különböznie kell.”

36–38. §13

39. § A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a következő 74. §-sal egészül ki:

74. § E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 21/B. § (5) bekezdését gyakorlatvezető mentori feladat ellátására szóló új megbízáskor 2020. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.”

40. § (1)–(2)14

a)–f)15

g) 34. § (9) bekezdésében az „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben” szöveg,

h)–k)16

lép.

42. §17

12. A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet módosítása

43. § A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdésében a „szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet” szövegrész helyébe a „nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet” szöveg lép.

13. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló
395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

44–45. §18

14. A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló
10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet hatályon kívül helyezése

46. § Hatályát veszti a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet.

15. Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

1–5. melléklet a 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez19

6. melléklet a 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez

a) 6.8. alpontjában az „a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. számú melléklete” szövegrész helyébe az „a 21/B. § (3) bekezdése” szöveg,
b)20
2.21
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 2. napjával.

2

Az 1–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 19–20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 22. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 23–24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 25–26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 27–29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 30–32. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 36–38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 40. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 41. § a)–f) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 41. § h)–k) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 44–45. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

Az 1–5. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 6. melléklet 1. pont b) alpontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 6. melléklet 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.