GÜ BH 2017/409
GÜ BH 2017/409
2017.12.01.
I. A bíróság a tárgyalást más bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztheti, amennyiben a konkrét jogvitával megegyező tényállás mellett ugyanannak – az érdemi döntésre kiható – uniós jogi normának az értelmezése vitás.
II. Amennyiben a fél a végzés elleni fellebbezésében a felfüggesztés szükségességét vitatja, a másodfokú bíróság – eljárásjogi szabálysértéseken túlmenően – csak azt vizsgálhatja, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásba hozandó ítélet az ügy érdemi elbírálására kihathat-e [1952. évi III. tv. (Pp.) 152. §; Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk (1) és (2) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes keresetében az alperessel 2008. augusztus 18-án megkötött devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. A Fővárosi Törvényszék 6.G.41.669/2016/2. számú végzésével felhívta a felperest arra, hogy keresetét a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztóikölcsön-szerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) 37. § (1) bekezdésének megfelelően terjessze elő. A felperes a felhívásnak nem tett eleget, a Fővárosi Törvényszék ezért 4. sorszámú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, hivatkozva a fent megjelölt jogszabályi rendelkezésre.
Az ítélőtábla végzése
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2. sorszámú végzésével az eljárást az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt C-483/16. sz. Sziber-ügyben (a továbbiakban: Sziber-ügy) indított előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette. Megítélése szerint a Sziber-ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban az EUB-nak a DH2 tv. 37. §-a és a vonatkozó uniós jog összhangját kell vizsgálnia. Amennyiben ebben az ügyben az EUB a DH2 tv. ezen szabályainak az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét állapítaná meg, akkor e szabályokat a magyar bíróságok nem alkalmazhatják. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság a DH2 tv. 37. § (1) bekezdése alapján utasította el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, a felperes fellebbezésének elbírálása szempontjából lényeges és nem mellőzhető kérdés, hogy a DH2 tv. ezen rendelkezése egyáltalán alkalmazható-e. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján eljárását a Sziber-ügyben folyó előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette.
A fellebbezési kérelem és ellenkérelem
[3] Az alperes fellebbezésében a Fővárosi Ítélőtábla 2. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának a Fővárosi Törvényszék 4. sorszámú végzése elleni fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárást csak uniós jogi aktus érvényessége, értelmezése iránt lehet kezdeményezni. A perben azonban nem merült fel olyan uniós jogi aktus, amelynek értelmezése szükséges lenne, ezért a Sziber-ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált jogkérdés nem minősül a jelen perben előkérdésnek. Hangsúlyozta, a Pp. 155/A. §-ának nincs erga omnes hatálya, vagyis ha egy ügyben a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, az nem hat ki minden folyamatban levő hasonló tárgyú ügyre.
[4] A felperes fellebbezési ellenkérelmében a támadott végzés helybenhagyását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] A Kúria egyetért az alperessel abban, hogy az EUMSZ 267. cikk (1) és (2) bekezdései alapján a tagállami bíróságok akkor kezdeményezhetnek előzetes döntéshozatali eljárást, ha a folyamatban lévő konkrét jogvita elbírálásához az EU intézményei által elfogadott jogi normák érvényességének vizsgálata, vagy az ilyen uniós jogi normák, valamint az alapító szerződések rendelkezéseinek értelmezése szükséges. Az EUB a vonatkozó joggyakorlatában kifejtette, hogy ezen eljárás kezdeményezése kizárólag a tagállami bíróságok hatáskörébe tartozik, az olyan nemzeti szabály, amely ezt korlátozza, lehetetlenné teszi, az EUMSZ 267. cikkébe ütközik [C-210/06. sz., Cartesio-ügy, 95-96. pontok (a továbbiakban: Cartesio-ügy)]. A Sziber-ügyben az EUB-nak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az uniós jog fogyasztóvédelmi rendelkezéseiből következik-e a vonatkozó magyar jogi szabályozás figyelmen kívül hagyásának szükségessége. Tényszerűen nem helytálló – a későbbiekben [14] kifejtettekre is tekintettel –, hogy a Sziber-ügyben hozott határozat nem hathat ki a jelen per érdemi elbírálására.
[7] A Legfelsőbb Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése körében hozott végzések elleni fellebbezések elbírálásáról és a kezdeményezési kötelezettségről szóló 1/2009. (VI. 24.) PK-KK közös véleményében (a továbbiakban: közös vélemény) – az EUB Cartesio-ügyben kifejtett joggyakorlatára is figyelemmel – foglalt állást a Pp. 2010. január 1-jéig hatályos 155/A. § (3) bekezdése által a megkereső végzéssel szemben biztosított fellebbezési jog kérdéskörében. Így ítélte, az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés elleni fellebbezés elbírálása során a másodfokú bíróság nem mérlegelheti felül a kezdeményező végzést, sem annak szükségessége, sem az előterjesztett kérdések tartalmára vagy indokoltságára tekintettel. A fellebbezést elbíráló bíróságoknak ugyanakkor alkalmazniuk kell a Pp. azon rendelkezéseit, amelyek eljárásjogi okból zárják ki az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
[8] A Kúriának az adott ügyben abban a fent írtakkal nem azonos, de azokkal összefüggő kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ítélőtábla más bíróság által, más ügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel jogszerűen függesztette-e fel a per tárgyalását a másodfokú eljárásban.
[9] A Kúria észlelte, hogy az ítélőtábla a tárgyalást felfüggesztő végzését a Pp. 152. § (1) bekezdésére hivatkozással hozta meg. Erre akkor van lehetőség, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik. Az EUB eljárása nem tartozik e körbe.
[10] A Kúria ugyanakkor szükségesnek és lehetségesnek találta az adott tényállás mellett annak vizsgálatát, hogy a Pp. 152. § (2) bekezdése alkalmazásával jogszerűen kerülhetett-e sor a tárgyalás felfüggesztésére.
[11] A tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló 3/2005. (XI. 14.) PK-KK vélemény (a továbbiakban: vélemény) 1. pontjában a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy ha a perben a bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényre alapítottan – az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp. 152. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával az előtte folyamatban levő per tárgyalását felfüggesztheti az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig, ha az EUB határozata az érdemi döntésre kihat.
[12] A véleményben kifejtettek szerint, amennyiben az eljáró bíróság észleli, hogy a konkrét jogvitában megegyező tényállás mellett ugyanannak az uniós jogi normának az értelmezése vitás, amely egy már folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásnak tárgya, dönthet egyrészt akként, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján maga is előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez, dönthet ugyanakkor akként is, hogy a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján felfüggeszti a per tárgyalását a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra. Ez utóbbi jogi lehetőséget többek között azért indokolt biztosítani a véleményben kifejtettek szerint, mivel indokolatlan, hogy azonos közösségi jogszabály értelmezésével kapcsolatosan, azonos tényekre alapítottan, azonos jogkérdések tekintetében több előzetes döntéshozatali kérelem kerüljön előterjesztésre. A fenti jogértelmezésnek megfelelően rendelkezik úgy a még hatályba nem lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: új Pp.) 126. §-ának (2) bekezdése, hogy az EUB-nál folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel a bíróság a per tárgyalását felfüggesztheti. Ugyanakkor az új Pp. sem zárja ki a fenti tartalmú végzés elleni fellebbezést.
[13] A közös véleményben kifejtettek és a Cartesio-ügyben rögzített EUB joggyakorlatra tekintettel a Kúria megítélése szerint a végzés elleni fellebbezés elbírálása körében csak az vizsgálható a közös véleményben feltüntetett eljárási okokon túlmenően – amelyek jelen eljárásban nem merültek fel –, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban hozandó ítélet az ügy érdemi elbírálására kihat-e.
[14] Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a konkrét perben nem merült fel olyan uniós jogkérdés, amely a Sziber-ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás tárgya is lenne. A Kúria megítélése szerint a hivatkozott eljárásban feltett kérdések – többek között – éppen arra vonatkoznak, hogy a DH2 tv. 37. §-a szerinti keresetmódosítás, annak elmaradása esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása összhangban van-e a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvben a fogyasztók javára biztosított védelemmel. Az elsőfokú bíróság ezen jogszabályhelyre hivatkozva hozta meg végzését, amely ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezést kell a Fővárosi Ítélőtáblának érdemben elbírálnia.
[15] A Kúria megítélése szerint a fenti jogértelmezés van összhangban mind a közös véleményben, mind a véleményben kifejezésre juttatott azon céllal, hogy az EUB jogértelmezését figyelembe véve szülessen meg az adott eljárásban a döntés.
[16] A Kúria mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 259. § szerint irányadó 253. § (2) bekezdése alapján – részben eltérő indokolás mellett – helybenhagyta.
(Kúria Gf. VII. 30.348/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás