• Tartalom
Oldalmenü

413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

egyes halgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról

2021.08.05.

A Kormány
az 1. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. és 3. pontjában,
a 2. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. és 4. pontjában,
a 3. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. és 5. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. 1 Az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, az országos kutatási célú engedélyezésre vonatkozó rendelkezések

1. § (1) A halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott országos kutatási célú halfogási engedély Magyarország valamennyi halgazdálkodási vízterületén feljogosít halak és más hasznos víziállatok tudományos kutatására, felmérésére és a vizsgálatokhoz szükséges minták gyűjtésére. Védett természeti területen végzett gyűjtés, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat begyűjtése ezen engedélyen túlmenően a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedéllyel – a halgazdálkodásra jogosulttal egyeztetett mennyiségben – laboratóriumi vizsgálatokhoz hal és más hasznos víziállat minta gyűjthető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza:

a) a kutatást végző személy szakmai önéletrajzát, haltani kutatások szempontjából releváns publikációs listáját;

b) a várható kutatási munkatervet, különös tekintettel a nemzetközi vagy hazai kutatási programok keretében megvalósuló kutatásokra;

c) az alkalmazni kívánt eszközök típusát, méretét, mennyiségét.

(4) Egyenáramú elektromos eszköz alkalmazását is magába foglaló kérelem esetén a kérelmezőnek igazolnia kell a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 46. § (6) bekezdésében meghatározott képesítés meglétét.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a miniszter megvizsgálja, hogy az eszköz a Hhvtv. 46. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e.

(6) Országos kutatási célú halfogási tevékenység végzése kizárólag az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott eszközök alkalmazásával lehetséges.

(7) A (6) bekezdés szerinti tevékenységet az engedélyes köteles a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával bejelenteni az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának és a halgazdálkodási hatóságnak az erre szolgáló elektronikus felületen. A bejelentés tartalmazza:

a) a tevékenység időpontjának és helyeinek megjelölését, többnapos folyamatos tevékenység esetén a kezdő és a záró napot;

b) a mintaként begyűjteni kívánt halak és más hasznos víziállatok egyedszámát és tervezett össztömegét;

c) a tevékenységhez alkalmazni kívánt eszközöket; valamint

d) a kutatás célját.

(8) A (6) bekezdés szerinti tevékenységet, ha az védett természeti területet érint, a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak is be kell jelenteni a (7) bekezdés szerinti módon.

2. § (1) Az országos kutatási célú halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban részt vevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel a „HALKUTATÁS” felirat.

(2) Az engedélyesnek az országos kutatási célú halfogási tevékenység ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia. A kutatási segédek az engedélyes irányítása alatt bármely, az engedélyben meghatározott eszköz használatában segédkezhetnek, de azokat önállóan csak országos kutatási célú halfogási engedély birtokában használhatják.

(3) A bejelentett utolsó kutatási napot követő 30 napon belül, az erre szolgáló elektronikus felületen keresztül az engedélyesnek egyszerűsített jelentést kell küldenie a halgazdálkodási hatóságnak, a vizsgált nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának, a miniszter által vezetett minisztériumnak, továbbá – védett természeti területen végzett tevékenység esetén – a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak. A jelentés tartalmazza:

a) az engedélyes és a kutatási segédek családi és utónevét;

b) az engedélyes és a kutatási segédek munkáltatóját;

c) a tevékenység kezdő és befejező időpontját (év, hó, nap, óra, perc formátumban);

d) a tevékenység helyszínét (halgazdálkodási vízterület megnevezése; földrészlet vagy km-szelvény vagy EOV koordináták megadása; térképmásolat csatolása);

e) a kutatás célját;

f) a tevékenységhez alkalmazott eszközöket;

g) a megfogott halak és más hasznos víziállatok fajlistáját; valamint

h) a mintaként begyűjtött és kifogott halak és más hasznos víziállatok kutatási naplóban is rögzített faját, darabszámát és össztömegét.

(4) Ha az engedélyes az e rendeletben, illetve az engedélyben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a halgazdálkodási hatóság a cselekmény súlyára és ismétlődésére tekintettel kezdeményezheti az engedély visszavonását a miniszternél.

(5) Az engedély a kiadásától számított 2 évig érvényes, és az engedélyes kérelmére, ha az engedélyes megfelel az engedély meghosszabbításának alapjául szolgáló feltételeknek, további 2 évvel meghosszabbítható.

(6) Az egyenáramú elektromos eszköz érintésvédelmi felülvizsgálaton való megfelelését az (5) bekezdés szerinti időtartam alatt kétévente igazolni kell.

3. § (1) A Hhvtv. 47. § (2) bekezdésében – az a) pont kivételével – felsoroltak szerinti célból történő halfogásra irányuló tevékenység végzésére, ha ahhoz egyenáramú elektromos eszköz használata is szükséges, a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt adhat ki a tevékenység jellegéhez igazodó időtartamra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a tevékenységet végző személy családi és utónevét;

b) a tevékenységgel érintett halgazdálkodási vízterület adatait (a halgazdálkodási vízterület megnevezése és nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében víztérkódja);

c) a tevékenység tervezett időpontját, illetve időtartamát;

d) a tervezett tevékenység leírását és az ahhoz használni kívánt egyenáramú elektromos eszköz ismertetését (gyártmány, típus, gyártási szám).

(3) A kérelmezőnek igazolnia kell a Hhvtv. 46. § (6) bekezdésében meghatározott képesítés meglétét. A miniszter megvizsgálja, hogy az eszköz a Hhvtv. 46. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e.

(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén az engedély megadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a halgazdálkodásra jogosultnak a tevékenységhez való hozzájárulásával.

(5) Az engedélyes köteles az (1) bekezdés szerinti engedély alapján végezni kívánt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább 24 órával bejelenteni az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának és a halgazdálkodási hatóságnak az erre szolgáló elektronikus felületen. A bejelentés tartalmazza:

a) a tevékenység időpontjának és helyeinek megjelölését, többnapos folyamatos tevékenység esetén a kezdő és a záró napot;

b) a begyűjteni kívánt halak és más hasznos víziállatok egyedszámát és tervezett össztömegét;

c) a tevékenységhez alkalmazni kívánt eszközöket; valamint

d) a tevékenység célját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tevékenységet, ha az védett természeti területet érint, a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak is be kell jelenteni az (5) bekezdés szerinti módon.

(7) A tevékenység végzésére bejelentett utolsó napot követő 30 napon belül az engedélyesnek az erre szolgáló elektronikus felületen keresztül egyszerűsített jelentést kell küldenie a halgazdálkodási hatóságnak, a tevékenység által érintett halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának, a miniszter által vezetett minisztériumnak, valamint – védett természeti területen végzett tevékenység esetén – a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak. A jelentés tartalmazza:

a) az egyenáramú elektromos eszközt használó személy vagy személyek nevét, munkáltatóját;

b) a tevékenység kezdő és befejező időpontját (év, hó, nap, óra, perc formátumban);

c) a tevékenység helyszínét (halgazdálkodási vízterület megnevezése; földrészlet vagy km-szelvény vagy EOV koordináták megadása; térképmásolat csatolása);

d) a tevékenység célját;

e) a tevékenységhez alkalmazott eszközöket;

f) a megfogott halak és más hasznos víziállatok fajlistáját; valamint

g) a begyűjtött és kifogott halak és más hasznos víziállatok faját, darabszámát és össztömegét.

(8) Ha az engedélyes az e rendeletben, illetve az engedélyben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a halgazdálkodási hatóság a cselekmény súlyára és ismétlődésére tekintettel kezdeményezheti az egyenáramú elektromos eszköz használatára vonatkozó engedély visszavonását a miniszternél.

(9) A Hhvtv. 47. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben egyenáramú elektromos eszköz használatára vonatkozó engedély az engedélyező határozatban szereplő időtartamra és halgazdálkodási vízterületre érvényes. Az időtartam nem haladhatja meg az 1 naptári évet.

(10) Az (1) bekezdés szerinti, egyenáramú elektromos eszközzel végzett halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban részt vevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel az „ELEKTROMOS HALÁSZAT” felirat.

4. § (1) Az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosult szervezetek:

a)2 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem;

b) Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáját, valamint elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát igazoló valamennyi iratot a kiállítástól számított 15 napon belül az erre szolgáló elektronikus felületen megküldi a miniszternek.

(3) Az egyenáramú elektromos eszköz Hhvtv. 46. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételére, továbbá az eszköz nyilvántartásból való törlésére, valamint az eszköz nyilvántartott adatainak módosítására irányuló kérelem kizárólag az erre szolgáló elektronikus felületen nyújtható be a miniszternek.

(4) Az országos kutatási célú halfogási engedély kiadására, meghosszabbítására, illetve módosítására, valamint a meghatározott halgazdálkodási vízterületeken egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogásra jogosító engedély kiadására irányuló kérelem kizárólag az erre szolgáló elektronikus felületen nyújtható be a miniszternek.

5. §3

1/A. 4 Halmentés céljából történő halfogás engedélyezése

5/A. § (1) Őshonos hal halgazdálkodási vízterületről a Hhvtv. 8. § (1) bekezdése szerinti halmentés céljából történő kifogása (a továbbiakban: halmentés) a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető.

(2) A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb a hatályos halgazdálkodási terv érvényességi időtartamára adható ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a mentéssel érintett halgazdálkodási vízterület megnevezését és nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében víztérkódját;

b) az engedélyes kezelésében levő, a mentett állomány áttelepítésére potenciálisan alkalmas nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját, ennek hiányában a mentett állomány ideiglenes elhelyezésére szolgáló haltermelési létesítmény megnevezését;

c) a mentési tevékenység leírását és az ahhoz használni kívánt eszközök és módszerek ismertetését.

(4) Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolja a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulását.

(5) A kérelem elbírálása során a halgazdálkodási hatóság mérlegeli a halmentés során alkalmazni kívánt módszerek ökológiai hatásait, valamint az áttelepítés helyéül kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterület ökológiai állapotára és őshonos halfaunájára gyakorolt potenciális hatást.

(6) Az engedélyben a halgazdálkodási hatóság meghatározza:

a) a mentési tevékenység során használható eszközöket és módszereket;

b) az áttelepítés vagy áthelyezés helyéül szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet vagy haltermelési létesítményt;

c) soron kívüli visszatelepítés szükségessége esetén – amennyiben az eredeti halgazdálkodási vízterületre a visszatelepítés még nem lehetséges – a visszatelepítés helyéül szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet;

d) a visszatelepítés vagy áttelepítés feltételeit;

e) az engedélyes egyedi halmentésekkel kapcsolatos bejelentési és jelentési kötelezettségeit.

(7) Őshonos hal ideiglenesen haltermelési létesítménybe akkor helyezhető át, ha halgazdálkodási vízterületre történő azonnali vissza- vagy áttelepítése a víztest ökológiai állapota vagy az őshonos halfauna összetétele miatt nem megvalósítható.

5/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási területeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a halmentést a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti.

(2) A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembe venni:

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására;

d) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanul meghaladják-e.

(3) A halmentésre történő kijelölésnél a halmentés költségviselési kötelességét – a mentett hal halgazdálkodási értékének figyelembevétele mellett – a halgazdálkodási hatóság és a halmentésre kijelölt horgászszövetség vagy halgazdálkodásra jogosult megállapodásban rögzíti.

5/C. § A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést az 5/A. § (1) bekezdésétől eltérően a halgazdálkodási hatósághoz megtett, 5/D. § szerinti adattartalmú előzetes bejelentés alapján végezheti.

5/D. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentést az engedélyes a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával bejelenti a halgazdálkodási hatóságnak. A bejelentés tartalmazza:

a) a mentésre jogosult személy nevét;

b) az ivadék-, illetve halmentés okait;

c) a mentés helyét, időpontját;

d) a halmentéshez alkalmazott eszközöket és módszereket;

e) a mentendő halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

f) az áttelepítés helyét és idejét.

(2) Az (1) bekezdés és az 5/C. § szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtiltja, ha

a) a mentés az engedélyben,

b) az 5/C. § esetében a bejelentés 5/D. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti tartalma a jogszabályban, valamint az érintett halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási tervében

foglaltaknak nem felel meg.

5/E. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedély és az 5/C. § alapján a mentett halállomány haltermelési létesítményben történt ideiglenes elhelyezés utáni visszatelepítése vagy áttelepítése a tervezett visszatelepítést vagy áttelepítést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 8 nappal megelőzően a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentés tartalmazza:

a) a visszatelepítést vagy áttelepítést végző nevét;

b) a visszatelepítés vagy áttelepítés okait, helyét, időpontját, indokolását;

c) a mentett halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

d) a visszatelepítendő vagy áttelepítendő halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

e) a mentett őshonos halállomány ideiglenes elhelyezésének helyét.

(2) Ha a mentett őshonos halállomány vagy az ideiglenes elhelyezésre szolgáló haltermelési létesítmény állapota előre nem látható ok miatt soron kívüli visszatelepítést vagy áttelepítést tesz szükségessé, azt az engedélyes, valamint az 5/C. § szerinti esetben a horgászszövetség köteles a tevékenység megkezdése előtt bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszatelepítést vagy áttelepítést a halgazdálkodási hatóság intézkedésként megtiltja, ha

a) a mentés az engedélyben foglaltaknak nem felel meg, vagy

b) az 5/C. § szerinti mentés esetében az 5/D. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterület aktuális állapota vagy a vonatkozó halgazdálkodási terv nem teszi lehetővé a vissza- vagy áttelepíteni kívánt hal ökológiai rendszerbe illeszkedő befogadását.

5/F. § Az elvégzett halmentésekről az 5/D. § (1) bekezdése és 5/E. § (1) bekezdése szerinti tartalommal a halmentést követő 15 napon belül adatot kell szolgáltatni a halgazdálkodási hatóság részére.

1/B. 5 Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről az őshonos halak haltermelés vagy kutatás céljából történő kifogásának engedélyezése

5/G. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről az őshonos halak és más hasznos víziállatok – mesterséges körülmények közötti termelési vagy kutatási célú szaporítás céljából történő – kifogása haltermelési létesítménybe történő áthelyezéssel a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) a haltermelési létesítménybe történő áthelyezés indokolását;

b) a szaporítás során alkalmazandó eljárások részletes leírását;

c) az őshonos halak vagy más hasznos víziállatok kifogására szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját;

d) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kifogni kívánt őshonos halfajok vagy más hasznos víziállatok fajának, illetve ha szükséges, alacsonyabb taxonómiai egységének megnevezését, egyedszámát és mérettartományát;

e) a kifogás tervezett idejét és a kifogás során használni kívánt módszereket és eszközöket;

f) a halak vagy más hasznos víziállatok tartására szolgáló haltermelési létesítmény megnevezését és a szaporításukra szolgáló halkeltető állomás azonosítóját;

g) az állománypótlási, visszatelepítési célú szaporítás esetén a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(3) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok szaporítása esetén a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni szükséges a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás tényének meglétét.

(4) A halgazdálkodási hatóság a kérelem elbírálása során a következő szempontokat mérlegeli:

a) a haltermelési létesítményben történő szaporítás gazdasági, állományfenntartási vagy tudományos indokoltsága;

b) a szaporításhoz szükséges állomány természetes vízből történő begyűjtésének szükségessége;

c) a szaporításhoz szükséges állomány begyűjtésének a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományára gyakorolt várható hatása.

(5) Az őshonos hal és más hasznos vízi állat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről mesterséges szaporítás céljából történő kifogásáról szóló engedélyben a halgazdálkodási hatóság meghatározza:

a) a kifogható mérettartományt;

b) az egyedszámot;

c) a kifogások helyét és időpontját;

d) a mesterséges szaporítás célját;

e) a halak szaporítására szolgáló halkeltető állomást és a tartásukra szolgáló haltermelési létesítményt;

f) a kifogás során használható módszereket és eszközöket;

g) az elvégzett munkával kapcsolatos beszámolási, jelentési kötelezettség teljesítésének módját és határidejét;

h) haltermelési cél esetében a mesterséges szaporításból származó és visszatelepítendő tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(6) A (4) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg.

(7) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett őshonos halfaj egyedeinek kifogása kizárólag

a) kutatási, és

b) amennyiben az adott halfaj mesterséges szaporítása kizárólag az ívásra felkészült egyedeinek begyűjtésével vagy az ivartermék helyben történő levételével biztosítható, mesterséges szaporítási

célból engedélyezhető.

(8) A halgazdálkodási hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt megküldi az Országos Halgazdálkodási Adattárat működtető szerv részére.

5/H. § (1) Az 5/G. § (1) bekezdésében meghatározott engedély alapján haltermelési létesítménybe áthelyezett őshonos halak és más hasznos víziállatok visszatelepítése a halgazdálkodási hatósághoz a tervezett visszatelepítést legalább 15 nappal megelőzően megtett előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentés a következőket tartalmazza:

a) a visszatelepítést végző halgazdálkodásra jogosult nevét és címét;

b) a visszatelepítés helyét és idejét;

c) a visszatelepítésre kerülő halak fajának megnevezését, mennyiségét és mérettartományát.

(2) A visszatelepítés akkor végezhető el, ha a halgazdálkodási hatóság a bejelentést követő 8 napon belül a visszatelepítésre szolgáló halgazdálkodási vízterület ökológiai állapota miatt vagy halállományának védelme céljából nem hoz döntést annak megtiltása tárgyában.

2. A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására irányuló eljárás

6. § (1) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására irányuló eljárást a miniszter hivatalból vagy kérelem alapján indítja meg.

(2) A kérelemre induló eljárás esetén a különleges rendeltetésűvé nyilvánításnak előfeltétele a miniszter írásbeli hozzájárulása. A hozzájárulást a miniszter a Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében foglalt valamely közérdek fennállása esetén adhatja meg.

(3) A miniszter az eljárást hivatalból indíthatja meg a halgazdálkodási, a természetvédelmi és a vízvédelmi hatóság kezdeményezése alapján.

(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását kérelmezheti:

a) az állam tulajdonában lévő halgazdálkodási vízterület esetében

aa) a helyi önkormányzat,

ab) a halat vagy más hasznos víziállatot, illetve azok élőhelyét érintő tudományos vizsgálatokat végző kutatóintézet vagy felsőoktatási intézmény,

ac) a vagyonkezelő és halgazdálkodásra jogosult állami erdőgazdasági társaság vagy nemzeti park igazgatóság;

b) egyéb, az a) pontban meghatározottak közé nem tartozó halgazdálkodási vízterület esetében az a) pontban felsoroltak mellett az érintett ingatlan vagy ingatlanok tulajdonosa vagy tulajdonosai.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a 8. § (2) bekezdése szerinti valamely közérdek megjelölését;

b) a védelemre javasolt értékek felsorolását, azok tudományos, természeti, társadalmi, turisztikai jelentőségét;

c) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás várható hatásait, különösen a halgazdálkodási hatásokat;

d) a halgazdálkodási vízterület azonosítását

da) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a megnevezés és a víztérkód megadásával,

db) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a vízterület medrével érintett ingatlanok helyrajzi számának megadásával és a vízterület határainak térképi megjelenítésével.

7. § (1) Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a miniszter a különleges rendeltetésűvé nyilvánításra vonatkozó eljárás megindítását követően haladéktalanul megkeresi a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóságot a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vétele érdekében. A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartásba vételről 15 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát, az állam tulajdonában álló ingatlan esetén a vagyonkezelőt vagy ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel során a különleges rendeltetést jelző víztérkóddal veszi nyilvántartásba a halgazdálkodási vízterületet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatását követően, ha a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás nem történik meg, a miniszter haladéktalanul megkeresi a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóságot a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásból történő törlése érdekében.

8. § (1) A miniszter a halgazdálkodási vízterületet a (2) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelt valamely ok fennállása alapján határozatával különleges rendeltetésűvé nyilvánítja.

(2) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítható

a) a génállomány megőrzése érdekében, amennyiben

aa) a halgazdálkodási vízterület olyan őshonos hal-, illetve más hasznos víziállat-faj élőhelye, melynek genetikai állománya különleges védelemre szorul, vagy az adott faj állományának országos szintű visszaszorulása vagy hibridizációja miatt,

ab) egy vagy több őshonos hal-, illetve más hasznos víziállat-faj adott halgazdálkodási vízterületen élő alfaja, fajtája, ökotípusa vagy helyi formája különleges védelemre szorul, vagy

ac) a halgazdálkodási vízterület olyan őshonos fajokban gazdag hal, illetve más hasznos víziállat együttes élőhelye, ahol a fauna összes genetikai állománya egyedülállóan kimagasló értéket képvisel;

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, amennyiben

ba) a halgazdálkodási vízterület megközelítésének korlátozása vagy a horgászat, halászat időben, illetve térben való korlátozása szükséges valamely kimagasló természeti érték megóvásához,

bb) a halgazdálkodási vízterületen a haltelepítés végzése, korlátozása vagy tilalma szükséges valamely kimagasló természeti érték védelme miatt,

bc) a halgazdálkodási vízterület őshonos veszélyeztetett hal-, illetve más hasznos víziállat-faj élőhelye, különös tekintettel a fokozottan védett fajokra és a közösségi jelentőségű fajokra,

bd) a halgazdálkodási vízterület természetes állapotú, ökológiai szempontból különösen sérülékeny,

be) a halgazdálkodási vízterület az őshonos veszélyeztetett halak, illetve más hasznos víziállatok vándorlásában különleges jelentőséggel bír, vagy

bf) a halgazdálkodási vízterületről kipusztult őshonos hal-, illetve más hasznos víziállat-faj eredményes visszatelepítése indokolja;

c) oktatási és kutatási célból, amennyiben

ca) a halgazdálkodási vízterületen olyan kutatási tevékenység folyik, mely a halászat, a horgászat, illetve a haltelepítés korlátozását igényli,

cb) a halgazdálkodási vízterület a vízi életközösséggel kapcsolatos természetes folyamatok oktatási, kutatási, illetve ismeretterjesztési célú bemutatására különösen alkalmas,

cc) a halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási joga kutatóintézetet vagy felsőoktatási intézményt illet meg, vagy

cd) a halgazdálkodási vízterületen új, környezetbarát halászati vagy horgászati hasznosítási móddal kapcsolatos kutatás folyik;

d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt, amennyiben

da) a halgazdálkodási vízterületen történő horgászturisztikai fejlesztés az országosan vagy regionálisan kiemelt térség érdeke,

db) a halgazdálkodási vízterület jelentős természetes fürdővízként különleges halgazdálkodási kezelést igényel, vagy

dc) a halgazdálkodási vízterület kimagasló tájképi, természeti értéke olyan turisztikai vonzerő, melynek fenntartása különleges halgazdálkodási kezelést igényel.

9. § (1) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem korlátozhatja a védelemvezető által elrendelt ár- és belvíz-védekezési, illetve vízminőségi kárelhárítási munkálatokat.

(2) Adott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításakor, ha a vízjogi engedélyben nem elsődleges hasznosítási módként került meghatározásra a halgazdálkodás, akkor az elsődleges hasznosításra, funkcióra, azok ellátásához szükséges tevékenységekre vonatkozó korlátozás a különleges rendeltetés keretében nem kerülhet meghatározásra.

(3) A különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási hasznosítása során figyelembe kell venni a Hhvtv. 5. §-a szerinti rendelkezéseket.

10. § (1) A miniszter határozata tartalmazza a 8. § (2) bekezdésében meghatározott, a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását megalapozó szempontot, továbbá a Hhvtv.-ben foglaltaknak megfelelő, az adott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halgazdálkodási előírásokat, amelynek keretében

a) az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, illetve megrövidítheti;

b) az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő, vagy ezek alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet;

c) általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el; valamint

d) hallépcső létesítését és működtetését írhatja elő.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatósággal, valamint természetvédelmi jellegű közérdek alapján hozott határozat esetében az illetékes természetvédelmi hatósággal.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat vízilétesítmény létesítését, működtetését érinti, a miniszter a határozatot közli a vízilétesítmény vízjogi engedélyesével, valamint a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosával, illetve vagyonkezelőjével.

11. § A 10. § szerinti határozat alapján a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetés tényét haladéktalanul bejegyzi a halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásába, illetve a nyilvántartást a különleges rendeltetést jelző víztérkódra módosítja.

12. § (1) A különleges rendeltetésűvé nyilvánítást a miniszter annak megállapítása érdekében, hogy a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás oka továbbra is fennáll-e, felülvizsgálja

a) a fenntartás megvizsgálására irányuló kérelem esetén;

b) az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor;

c) ha az a) és b) pont alapján felülvizsgálat nem történt, a különleges rendeltetésűvé nyilvánítástól számított 5 év elteltével.

(2) A miniszter a felülvizsgálat eredménye alapján döntést hoz arra vonatkozóan, hogy az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának fenntartása indokolt-e.

(3) Ha a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás oka

a) időközben megszűnt, a miniszter az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását visszavonja;

b) továbbra is fennáll, a miniszter az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását fenntartja.

(4) A miniszter a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását visszavonó, illetve fenntartó határozatát közli a 10. § (2)–(3) bekezdése szerinti érintettekkel.

(5) A különleges rendeltetésűvé nyilvánítás visszavonása az államot megillető halgazdálkodási jog átengedésére irányuló haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződésre joghatással nem bír.

13. § (1) Azon a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületen, ahol a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást megelőzően jóváhagyott halgazdálkodási tervet, a különleges rendeltetésűvé nyilvánítástól számított 90 napon belül a halgazdálkodási tervet felülvizsgálja abból a célból, hogy az tartalmazza-e a különleges rendeltetésűvé nyilvánításra okot adó közérdek miatt szükséges előírásokat.

(2) A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság felülvizsgálja abban az esetben is, ha a miniszter a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást visszavonta.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat eredménye alapján a halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan

a) ha a korábban jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítás nélkül megfelel a halgazdálkodási hatósági előírásoknak, a halgazdálkodási terv változatlan formában történő érvényességéről a halgazdálkodásra jogosultat értesíti;

b) ha a korábban jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltakhoz képest eltérés következett be, a halgazdálkodásra jogosultat határozatában kötelezi a halgazdálkodási terv módosítására, vagy ha a halgazdálkodásra jogosult e kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

3. A halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás

14. § (1) A halgazdálkodási hatóság a vermelő- és ívóhelyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki

a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű vagy

b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb

nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a halgazdálkodási hatóság hivatalból végzi el.

(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kíméleti terület helyét és méretét, valamint a kérelmet alátámasztó indokok bemutatását.

(4) A kérelmet az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő vagy országos kutatási célú halfogási engedéllyel rendelkező személy készítheti elő.

(5) A kíméleti területeket a halgazdálkodási hatóság, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár

a) a kíméleti területet kijelölő EOV koordinátákra,

b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére és

c) a kíméleti terület vermelő- vagy ívóhelyként történő kijelölésére

vonatkozó adatokkal tartja nyilván.

(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.

15. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.

(3) A kíméleti területként kijelölt vermelőhelyen legalább november 15-től február 28-ig, ívóhelyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó általános halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, idegenhonos inváziós halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket.

3/A. 6 A haltermeléssel kapcsolatos engedélyezés

15/A. § (1) Idegenhonos hal vagy idegenhonos más hasznos víziállat, valamint annak továbbtenyésztésből származó utódja – a 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében meghatározott kivétellel – haltermelési létesítménybe történő kihelyezése a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a kihelyezés előreláthatóan nem gyakorol kedvezőtlen hatást az őshonos állományok genetikai változatosságára, egészségi állapotára vagy mennyiségi viszonyára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a haltermelési létesítmény üzemeltetője a 708/2007/EK rendelet I. mellékletében foglalt adattartalommal nyújtja be a halgazdálkodási hatósághoz.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kihelyezés zárt haltermelési létesítménybe történik, a létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez csatolja a zárt rendszer jellemzőinek leírását a termelni kívánt fajra és korcsoportra, valamint az adott környezetben túlélésre képes biológiai anyagra vonatkozóan.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kihelyezés engedélyezése során a halgazdálkodási hatóság a döntésben

a) meghatározza a haltermelési létesítménybe történő kihelyezés célját, és

b) mellékletként csatolja a halgazdálkodási hatóság által elfogadott, a 708/2007/EK rendelet 17. cikke szerinti vészhelyzeti intézkedési tervet.

15/B. § (1) A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó őshonos hal vagy más hasznos víziállat egyedének haltermelési létesítménybe történő kihelyezése a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a kihelyezéssel elérni kívánt cél a Pannon biogeográfiai régióból származó őshonos állomány felhasználásával nem valósítható meg, és a kihelyezés előreláthatóan nem gyakorol kedvezőtlen hatást az őshonos állományok genetikai változatosságára vagy egészségi állapotára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem az Ákr. 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) a haltermelési létesítménybe történő kihelyezés céljának megjelölését és indokolását;

b) annak részletes bemutatását, hogy az a) pont szerinti cél miért nem valósítható meg a Pannon biogeográfiai régióból származó őshonos állomány felhasználásával.

(3) Az intézkedési tervet a kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez csatolja.

15/C. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászati vagy étkezési célú haltermelés vagy kizárólagos horgászati célú haltermelés a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület egésze vagy a haltermelésre használni kívánt része horgászati célú halgazdálkodással történő hasznosításra nem alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza:

a) a haltermelés célját;

b) a létesíteni kívánt haltermelési létesítmény típusát;

c) a termelni kívánt fajok megnevezését;

d) a termelési technológia bemutatását.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg szükséges igazolni

a) a haltermelést végző természetes személy vagy jogi személy esetén a haltermelést végző alkalmazott halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti halászati, halgazdálkodási képesítés;

b) alhaszonbérlő esetén a halgazdálkodásra jogosult haszonbérlő hozzájáruló nyilatkozat;

c) horgászszövetség esetén a horgászati vagy kizárólagos horgászati célú haltermelésre irányuló nyilatkozat;

d) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület haltermelésre hasznosítani kívánt része horgászati célú halgazdálkodással történő hasznosításra nem alkalmas állapotára vonatkozó nyilatkozat;

e) a haltermelésre hasznosítani kívánt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halgazdálkodási terv

meglétét.

(4) Ha a horgászati vagy étkezési célú haltermelés vagy kizárólagos horgászati célú haltermelés védett természeti területen történik, akkor az – az (1) bekezdésben meghatározott engedélyen túlmenően – a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott haltermelés az (1) bekezdésben meghatározott engedélyen túlmenően, a haltermelési létesítmények esetében a haltermelési létesítmény üzemeltetője részére előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető. A halgazdálkodásra jogosult a haltermelési tevékenységét feltünteti a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyandó halgazdálkodási tervében.

3/B. 7 Idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának engedélyezése

15/D. § (1) A 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében fel nem sorolt idegenhonos hal és más hasznos víziállat fajok egyedeinek nem rutin szállítása esetén a környezeti kockázatértékelést kérelemre – a 708/2007/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerint – az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság rendeli el, és a kérelmező költségére a miniszter által kijelölt szakmai kutatóintézet vagy oktatási intézmény végzi el.

(2) A szomszédos tagállamokat érintő szállítások esetén az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság a szállítás engedélyezésére vonatkozó határozattervezetet készít, melyet megküld a miniszter által vezetett minisztériumnak külön indokolással és a környezeti kockázatértékelés 708/2007/EK rendelet II. számú mellékletében meghatározott összefoglalójával együtt. Az engedély megadásának szándékáról az érintett tagállamok és az Európai Bizottság – a 708/2007/EK rendelet 11. cikke szerinti – értesítését, egyetértése esetén, a minisztérium végzi. Az Európai Bizottság határozata alapján az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság határozattal dönt a szállítás engedélyezéséről.

(3) A szállításokra vonatkozó információs rendszer vezetéséről – az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 535/2008/EK bizottsági rendelet) 4. cikke szerint – a minisztérium az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság útján gondoskodik. Az információs rendszer a szállítási kérelmek, engedélyek és értékelések 535/2008/EK bizottsági rendelet melléklete szerinti adatait tartalmazza. Az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság internetes honlapján az információs rendszert közzéteszi.

(4) Ha – a 708/2007/EK rendelet 18. cikke szerinti – megfigyelési programot kell lefolytatni, az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság dönt annak helyszínéről. A megfigyelési program értékelését a nemzeti nyilvántartásba vétel céljából az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság juttatja el a miniszter által kijelölt szakmai kutatóintézetnek vagy oktatási intézménynek.

4. Egyéb eljárási rendelkezések

16. § (1) A tömeges hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás észlelése esetén a vízszennyezés vizsgálata érdekében végzett mintavételezés és laborvizsgálat, valamint a hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás kivizsgálása körében felmerült további költségek eljárási költségnek minősülnek. A laborvizsgálat eredményeiről a vízvédelmi hatóságot, állami tulajdonban álló halgazdálkodási vízterület esetén a vagyonkezelőt tájékoztatni kell.

(2) A halgazdálkodási hatóság a Hhvtv. 40. § (1) bekezdése alapján feljogosított szervezet által a horgász fogási naplók adatfeldolgozására irányuló tevékenységét mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi.

(3) Az ötéves halgazdálkodási tervet az előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a halgazdálkodási hatósághoz benyújtani.

17. § (1) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a halgazdálkodási hatóság ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt az illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja.

5. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

19. § (1) E rendelet 4. § (1) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

(3)8 E rendelet 3/B. alcíme az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapít meg.

1

Az 1. alcím címe a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

2

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 120/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. §-t a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte.

4

Az 1/A. alcímet (5/A–5/F. §) a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

5

Az 1/B. alcímet (5/G–5/H. §) a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

6

A 3/A. alcímet (15/A–15/C. §) a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

7

A 3/B. alcímet (15/D. §) a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

8

A 19. § (3) bekezdését a 398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.