MÜ BH 2017/416
MÜ BH 2017/416
2017.12.01.
Önmagában elegendő egy terület lezárását elrendelő TEK határozat a gyülekezési jog megakadályozásához [1989. évi III. tv. (Gyvt.) 6. §.]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint szervező 2014. december 7-én hosszabb időszakot érintve a Budapest V. kerületi Kossuth téren tartandó rendezvényre tett bejelentést az illetékes hatóságnál a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. §-a alapján. Az érintett időszakon belüli időpontra és a helyszínre esett egy nemzetközi állami esemény. Emiatt a Terrorelhárítási Központ személy és létesítménybiztosítási intézkedés keretében 2015. február 2-án 0:00 órától 18:00 óráig elrendelte ugyanennek a területnek a lezárását.
[2] A lezárásról szóló határozat a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 46. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjaira utalt. E határozat ellen benyújtott jogorvoslat tárgyában az eljárás elutasító döntéssel jogerősen lezárult. A lezárást foganatosító alperes a területen tartott tárgyakat elszállíttatta, az ott tartózkodó személyek eltávoztak.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes a Gytv. 14. § (3) bekezdése alapján keresetet nyújtott be a bíróságon, kérve annak megállapítását, hogy a rendezvény feloszlatására a kellő indokok mérlegelésének hiányában, aránytalanul került sor. Előadta, hogy a rendezvény feloszlatására csak a Gytv. szerinti okok fennállta esetén kerülhet sor, ha az intézkedés szükségességéről és arányosságáról a rendőrség meggyőződött. A tárgyi ügyben ilyen ok nem állt fenn.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy a rendezvény korlátozása csak időleges volt, ezért nem tekinthető feloszlatásnak.
Az elsőfokú ítélet
[5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
[6] Indokolása szerint az ügyben rendezvény feloszlatására került sor, mely rendőri intézkedés jogszerű volt. A jogszerűség a Gytv. 2. § (3) bekezdésének értelmezésével volt megállapítható, ami kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A tárgyi ügyben a feloszlatás alapján a fent idézet jogszabályhely utolsó fordulata volt, mivel a nemzetközi állami esemény érdekében történt a gyülekezés korlátozása.
[7] Az ügybeni tényállás alapján az volt megállapítható, hogy nem a rendezvény megtiltására, hanem jogszerű határozat alapján foganatosított feloszlatására került sor. A Gytv. 14. § (3) bekezdése szerinti feloszlatás ellen benyújtott kereset elbírálása során a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége, mely nem a per tárgya, nem volt vizsgálható, az ellen külön jogorvoslatnak volt helye. Mivel a felperes panasza e másik jogorvoslati eljárás során nem vezetett eredményre, ezért az oszlatás jogalapjának törvényessége nem vitatható.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és a határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[9] Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a rendezvény feloszlatása csak akkor lett volna jogszerű, ha az alperes megállapítja a Gytv. 2. § (3) bekezdésében foglalt bármelyik előírás sérelmét. Ilyen megállapításra ugyanakkor az alperes részéről nem került sor. Jogszabály nem ad lehetőséget egy másik szerv intézkedése alapján feloszlatás elrendelésére. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont szerint az Rtv. 46. § (1) bekezdésének d) pontja alapján elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés nem vonhatja automatikusan maga után azt, hogy ne lehetne gyülekezni a lezárt területen. Abból a körülményből, hogy a TEK intézkedése jogszerű volt, nem következik az alperes feloszlatási kötelezettsége, mert ilyen intézkedés meghozatala előtt a hatóságnak mérlegelnie kellett volna, hogy az intézkedést olyan módon is végrehajthatja-e, hogy a feloszlatásnál enyhébb korlátozásokat alkalmaz. Jogszabálysértésként a Gytv. 14. §-át jelölte meg.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[12] A Kúriának az ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy egy gyülekezési jog gyakorlásán alapuló rendezvény megtartása megakadályozását célzó rendőri intézkedés tekinthető-e egy más szerv által hozott személy- és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtásának. A Kúria álláspontja szerint a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége és a rendezvény Gytv. szerinti feloszlatásának jogalapja – az alábbiak szerint – elkülönült vizsgálatot igénylő kérdések.
[13] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében kifejtette, hogy a közigazgatási bíróság a Gytv. 14. § (3) bekezdése szerinti perben köteles vizsgálni a feloszlatás jogszerűségét, azonban ez nem azt jelenti, hogy ebben a perben más eljárásra tartozó kérdésekben is jogosult dönteni, hiszen más szerv hatáskörét nem vonhatja el. A TEK intézkedéssel kapcsolatos jogorvoslati rendszert az Rtv. 9. fejezete határozza meg. Amennyiben a rendőri intézkedést az ügyfél panasszal támadja, de panasza nem vezet eredményre, úgy az alapján tett intézkedést jogszerűnek kell tekinteni. A Kúria e körben egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Gytv. 14. § (3) bekezdése alapján folyó eljárásban a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége nem vizsgálható, azonban ebből nem következik szükségszerűen a rendezvény feloszlatásának jogszerűsége.
[14] A Gytv. 2. §-ának (3) bekezdése, valamint 14. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyek lehetőséget adnak az alperes számára a rendezvény feloszlatására. Ezek közül jelen ügyben csak az az eset állhat fenn, illetve annak az esetnek a fennállása vizsgálandó, hogy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár-e önmagában egy meghatározott helyszínen való tartózkodás. Az eljárt bíróság pusztán a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége alapján ezt fennállónak fogadta el anélkül, hogy vizsgálta volna a gyülekezési jog feloszlatás általi korlátozásának szükségességét és arányosságát. A személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűségétől azonban független kérdés az, hogy a véleménynyilvánítás jogához szorosan kapcsolódó gyülekezési jog feloszlatáson keresztüli korlátozása valóban szükséges-e az intézkedés céljainak megvalósulásához, azzal arányos-e, vagy megvalósítható az intézkedés szerinti cél az alapjog kisebb fokú korlátozása mellett is.
[15] Mint az iratokhoz csatolt Terrorelhárítási Központ határozatának indokolásából is kitűnik, a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 1965. évi 22. tvr. 26. és 29. cikkében foglalt kötelezettség teljesítéséről van szó, melyben foglaltak értelmében a kérdéses helyszín csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a bent tartózkodás korlátozásával biztosítható. A határozat szövegéből megállapítható, hogy nem kizárt fokozott ellenőrzés után a belépés és bent tartózkodás. A közigazgatási és munkaügyi bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem folytatott le vizsgálódást arra vonatkozóan, hogy a fentiek tükrében szükséges és arányos volt-e a rendezvény feloszlatása, jóllehet az alperes határozatának jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét ennek a kérdésnek az eldöntése, valamint az dönti el, hogy meghatározott korlátokkal való belépés és ott-tartózkodás járt volna-e a védett személy jogainak és szabadságának sérelmével. Megjegyzi a Kúria, hogy a vizsgálódáskor nem elegendő annak csak feltételezés szintjén való megfogalmazása, hogy ezáltal sérült volna más joga és szabadsága.
[16] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[17] A megismételt eljárás lefolytatása után a közigazgatási és munkaügyi bíróság köteles állást foglalni a fent körülírt kérdésekben.
(Kúria, Kfv.III.37.999/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás