431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet
431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet
a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályairól és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
A Kormány a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,
a 47. § tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában,
az 51. § tekintetében a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés e) pontjában,
az 52–54. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 10. pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet hatálya
a) a sífelvonók,
b) a kötélpályák,
c) a siklók és
d) az a)–c) pontban meghatározott berendezésekhez kapcsolódó ki- és beszállást segítő gépészeti berendezések
(a továbbiakban együtt: egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer) műszaki engedélyezési, engedély módosítási eljárásaira terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a honvédelmi és katonai építmények közé sorolt egyéb kötöttpályás rendszerekre,
b) a bányászati célú kötöttpályás közlekedési rendszerekre,
c) a technológiai célú, vagy belső anyagmozgatás céljára szolgáló kötöttpályás rendszerek építményeire,
d) olyan kötöttpályás rendszerek építményeire, amelyeknél a felhasználók, vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek.
(3) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer esetén a közlekedési hatóság azokat az épületeket, építményeket, amelyek az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges berendezéseinek, villamosrendszereinek és biztosítóberendezéseinek időjárástól és rongálástól történő védelmére, vagy a kiszolgáló személyzet tartózkodására szolgálnak, és alapterületük nem haladja meg sífelvonó esetén a 15 m2-t, kötélpálya estén pedig a 30 m2-t, a kötöttpályával együtt, az általános építésügyi engedélyezési előírások alapján engedélyezi.
(4) E rendelet alkalmazásában:
1. alrendszer: az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer elkülöníthető strukturális vagy funkcionális működési egysége, amely működési egységre önálló, vagy más alrendszerrel együttes műszaki engedély vonatkozhat;
2. átalakítás: a meglévő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményei engedélyezett műszaki paramétereinek, kapacitásának növelése vagy használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, új építmény építésének nem minősülő építési munka;
3.1 fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság vagy költségvetési szerv, amely egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és saját maga az általa végzett létesítéssel, fejlesztéssel, vagy felújítással érintett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert nem üzemelteti;
4. felújítás: az alrendszer általános teljesítményét nem érintő, az alrendszer vagy annak egy részének cseréjére irányuló munkálat;
5. független tanúsító szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti bejelentett szervezet vagy kijelölt szervezet;
6. karbantartás: a meglévő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működtetéséhez szükséges építmény (a továbbiakban: egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye), vagy az azt kiegészítő tartozékai, biztonsági berendezései szerkezeti elemei bármely okból történő javítása, helyreállítása, ha az nem jár a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki jellemzők növelésével, a nyomvonal és a tartozékok funkciójának változásával, továbbá a javítás, helyreállítás nem jár az építmény, vagy tartozékainak megszüntetésével;
7. karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;
8. korszerűsítés: az alrendszer általános teljesítményét javító, az alrendszeren vagy annak egy részén végrehajtott átalakítás;
9. rendszerelem: minden olyan összetevő, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amelyek az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer részét képezik, vagy – közvetlenül vagy közvetve – meghatározzák a rendszer biztonságát.
AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
1. Az engedélyezési eljárások
2. §2 Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek fajtái:
a) elvi létesítési engedély,
b) építési engedély,
c) átalakítási engedély,
d) eltérési engedély,
e) használatbavételi engedély,
f) ideiglenes használatbavételi engedély,
g) fennmaradási engedély,
h) forgalomba-helyezési engedély,
i) megszüntetési engedély,
j) üzemszünet engedély
(a továbbiakban együtt: építésügyi hatósági műszaki engedély).
3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építéséhez, használatbavételéhez, forgalomba helyezéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez, üzemszünet engedélyezéséhez a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges.
(2) Az alsó kötélvezetésű sífelvonók építéséhez, használatbavételéhez, forgalomba helyezéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez, üzemszünethez a vasúti közlekedési hatóság részére történő bejelentés szükséges.
(3) Karbantartás keretében történő pótlás és felújítás műszaki engedély és bejelentés nélkül végezhető.
(4) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás során a vasúti közlekedési hatóság elsődlegesen gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást folytat le.
2. A műszaki engedélyezési eljárások közös szabályai
4. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa. Hatásterületnek minősül mindazon ingatlanok területeinek összessége, amelyet a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érint, és amelyek közvetlenül határosak a tevékenységgel igénybe vett ingatlanok tervezési határok közötti területével.
(2) Az e rendelet szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Ákr.), valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényben (a továbbiakban: Ekpt.) meghatározottakon kívül ügyfélnek minősül az, aki – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint – előzetes vizsgálati eljárásban, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárásban ügyfél volt.
(3) A vasúti közlekedési hatóság döntését közli a kérelmezővel, az építtetővel, a tervezővel, az eljárásban közreműködő szakhatósággal, az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kezelőjével és tulajdonosával, valamint a terület igénybevétellel érintett ügyféllel.
5. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.
(2) A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati vagy két eredeti példányban:
a) az egyes eljárásokhoz az 1–3. mellékletben foglalt műszaki dokumentációt,
b) sífelvonó, kötélpálya esetén a kötélpálya-építményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti biztonsági jelentést.
(3) Amennyiben jogszabály előírja az egyéb kötöttpályás közlekedési építmény teljes rendszerére, az alrendszerére, rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint kockázatértékelést, a tanúsítást, a megfelelőség-értékelést, valamint a kockázatértékelést a kérelemhez egy eredeti példányban csatolni kell.
(4) Fejlesztési közreműködő részvétele esetén a kérelemhez egy eredeti példányban csatolni kell a fejlesztési közreműködőnek a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződését.
(5) A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.
(6) A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart különösen
a) ha az építést nem kizárólag az állam vagy a kérelmező tulajdonában álló területre tervezik,
b) a használatbavételi, ideiglenes használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, illetve
c) az üzemszünet engedély iránti kérelem elbírálása során, ha az az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet feltételeinek meghatározásához szükséges.
2/A. 3 Elvi létesítési engedélyezési eljárás
5/A. § (1) Az építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi létesítési engedély kérelmezhető.
(2) Elvi létesítési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére. A kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egésze, egy szakasza, vagy valamely alrendszere műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély megadásának feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.
(3) Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi létesítési engedélykérelem formájában is benyújtható.
(4) A kiadott elvi létesítési engedély a kivitelezés megkezdésére nem jogosít.
(5) Elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálásához a kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.
(6) Az elvi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során – annak tartalmától függően – igazolni kell a tervezési jogosultságot.
(7) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett műszaki megoldás előtervét és műszaki leírását.
5/B. § (1) Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság vizsgálja, hogy
a) a tervezett közlekedési rendszer megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e, valamint
b) a tervezett közlekedési rendszer elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra.
(2) Az engedély hatályának időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(3) Az elvi létesítési engedély a létesítési engedély megadását illetően a vasúti közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglaltak keretei között és az (5) bekezdés figyelembevételével köti azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak.
(4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a véglegessé válásától számított egy év elteltéig nem kérnek építési engedélyt a létesítményre, vagy az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki.
(5) Ugyanazon területre több elvi létesítési engedély is kiadható.
3. Az építési engedélyezési eljárás
6. § Építési engedély szükséges a megvalósítandó egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.
7. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) az 1. mellékletben meghatározott iratok hiánytalanul rendelkezésre állnak,
b) a kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályokban és a tervező nyilatkozata szerint, az általa használt szabványokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek.
8. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt a 7. §-ban meghatározottak együttes fennállása esetén adja ki.
(2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírja a használatbavételi engedély alapjául szolgáló próbaüzem teljesítésének feltételeit.
(3) Az építési engedély megadásáról szóló határozatnak – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) ha az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetője lesz,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pontos megnevezését, helyét,
c) az engedélyezés alapjául szolgáló tervdokumentáció beazonosításához szükséges adatokat,
d) az építés feltételeit,
e) az engedély hatályának időtartamát,
f) a használatbavételi engedély feltételeit,
g) a próbaüzem elvégzésére való kötelezést.
(4) Ha nem egyesített engedélyezési-kivitelezési dokumentáció készült, a vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.
(5) Az építés csak a hatályos építési engedély, a jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – engedélyezési terv és a kiviteli tervdokumentáció vagy jóváhagyott egyesített engedélyezési-kivitelezési dokumentáció birtokában kezdhető meg.
(6) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat véglegessé válását követően az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy – fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú – példányát a kérelmezőnek és a (3) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre – díj ellenében – a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.
4. Az építési engedély hatálya
9. § (1) Az építési engedély véglegessé válásától számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, azt folyamatosan végzik, és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.
(2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb – de legalább két évi – időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai ezt indokolják.
(3) Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt – az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.
(4) Az építési engedély hatályát veszti
a) a véglegessé válásának napjától számított, az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.
5. Átalakítási engedélyezési eljárás
10. § Az átalakítási engedélyezési eljárásra a 6–9. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol építési engedélyt említ, ott átalakítási engedélyt kell érteni.
6. Eltérési engedélyezési eljárás
11. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges, ha az eltérés az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer
a) helyszínrajzi elhelyezését,
b) rendeltetését,
c) az építmény építési engedélyben meghatározott főbb műszaki jellemzőit, vagy
d) az alkalmazott berendezéseket, és azok funkcióit
megváltoztatja.
(2) Nem minősül az építési engedélytől eltérő megoldásnak, ha az eltérés az alkalmazandó szabványokban, műszaki előírásokban, vagy a műszaki leírásban meghatározott tűrési határértékét nem haladja meg.
(3) Az eltérési engedélykérelem benyújtható az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egészére, annak építményére, valamint meghatározott alrendszerére, berendezésére vagy annak egy részére.
(4) Az építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a módosítással érintett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer vagy építményének, alrendszerének, berendezésének engedélyezési tervdokumentációja változással érintett részét,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer, vagy építmény működtethetőségének biztonságos lebonyolítása megítéléséhez szükséges, az építési engedélyhez még be nem nyújtott adatokat tartalmazó dokumentumokat.
(5) A vasúti közlekedési hatóság újonnan készített – teljes körű – dokumentáció bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett tervdokumentáció több, az egyéb kötöttpályás közlekedés rendszer közlekedés biztonságát érintő részletére terjed ki, vagy az a módosítások miatt az eredetileg engedélyezett dokumentáció áttekintéséhez szükséges.
7. Próbaüzem
12. § (1) Az építési engedélyben – az építési engedélyben megjelölt műszaki vagy technológiai okok miatt – elrendelt próbaüzem a 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott üzembe helyezés előtti vizsgálatnak felel meg.
(2) A próbaüzem megkezdéséhez az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:
a) a telepítés, szerelés megfelelőségének ellenőrzése a gyártó vagy a forgalmazó által átadott iratok, illetve a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – tervdokumentáció alapján,
b) az egyes alrendszerek, rendszerelemek, szabványok előírásoknak történő megfelelőségének ellenőrzése,
c) az egyes alrendszerek, rendszerelemek működése, valamint azok egymással és a környezetükkel történő együttműködésük megfelelőségének ellenőrzése,
d) a próbaüzemi jelentés összeállítása, kidolgozása.
(3) A (2) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatokat dokumentálni kell.
(4) Az építési engedélyben a vasúti közlekedési hatóság meghatározza a próbaüzem
a) időtartamát, amely nem haladhatja meg
aa) sífelvonó esetén a három hónapot,
ab) kötélpálya esetén a hat hónapot,
b) végrehajtási szabályainak szempontjait,
c) dokumentálásához szükséges iratokat, és azok kiértékelésének módját,
d) végrehajtása során alkalmazandó legszükségesebb biztonsági intézkedéseket,
e) a közforgalom, üzemszerű személy- és árutovábbítás kizárására való felhívást, és
f) a próbaüzem sikertelen befejezése esetén követendő eljárást.
8. Használatbavételi engedélyezési eljárás
13. § (1) Az építési engedély alapján megépült, valamint engedély alapján átalakított egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer használatbavételi engedély birtokában használható. Sífelvonó, kötélpálya esetén a használatbavételi engedély a 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott üzembe helyezési engedélynek felel meg.
(2) Az építési vagy átalakítási engedély szerint több ütemben megvalósuló egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményeire, vagy annak egy-egy szakaszára, alrendszerére, ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményén vagy annak egy-egy szakaszán vagy alrendszerén a forgalom biztonságosan lebonyolítható, a használatbavételi engedély külön-külön is megadható.
(3) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének használatbavételét, ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye vagy annak önálló használatra alkalmas alrendszere, részegysége, illetve berendezése az építési, valamint átalakítási engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a közlekedés- és forgalombiztonsági követelményeket.
(4) A vasúti közlekedési hatóság a használatbavételi engedélyt határozatlan időre adja ki az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjének.
(5) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének megnevezését,
b) az építési engedély számát és keltét,
c) az esetleges módosításokat engedélyező határozat (átalakítási, eltérési engedély) számát és keltét,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjének, tulajdonosának a megnevezését és elérhetőségét,
e) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer vagyonkezelőjének megnevezését és elérhetőségét,
f) a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját,
g) a használatbavétel tervezett időpontját,
h) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az üzemeltető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére,
i) a független tanúsító szervezet által kiadott, a közlekedési rendszer megfelelőségét igazoló iratot.
(6) A kérelemhez csatolni kell a 2. mellékletben meghatározott iratokat.
(7) A használatbavételi engedélyről szóló határozatnak – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) az engedélyezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményeinek megnevezését, az építési engedély számát és keltét,
b) az üzemeltető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a használatbavételi engedély hatályát veszti,
c) kötelezést az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének, építménye egy szakaszának vagy alrendszerének használatbavételét engedélyező határozat véglegessé válását követő 30 napon belül, az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtására.
9. Ideiglenes használatbavételi engedélyezési eljárás
14. § (1) Az ideiglenes használatbavételre a 13. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyével a kérelmező az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerének építményét, valamint annak egy részét, alrendszerét az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenesen használatba veheti, ha azt forgalomszervezési érdekek, műszaki vagy technológiai okok indokolják.
(3) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi új létesítésű vagy átalakított egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer, valamint annak egy része, alrendszere ideiglenes használatbavételét, ha az az építési engedélynek megfelelően épült meg, a műszaki átadás megtörtént, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.
(4) Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb két évre adhat, amely időtartamot a forgalomszervezési, műszaki vagy technológiai igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határoz meg.
(5) A vasúti közlekedési hatóság az ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja.
(6) Az ideiglenes használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell a végleges használatbavételi engedély megadásának feltételeit is.
10. A fennmaradási engedélyezési eljárás
15. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, az építtetőnek az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményére vagy annak egy-egy szakaszára, alrendszerére a vasúti közlekedési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie.
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye vagy annak szakasza, alrendszere
a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, vagy
b) az átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e.
(3) A fennmaradási engedélyezésre a 13. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol használatbavételi engedélyt említ, ott fennmaradási engedélyt kell érteni.
11. A megszüntetési engedélyezési eljárás
16. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó és engedélyhez kötött egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye, annak valamely szakasza vagy alrendszere megszüntetése iránti kérelmet az építmény üzemeltetője a megszüntetés tervezett időpontja előtt legalább 90 nappal köteles benyújtani a vasúti közlekedési hatóságnak.
(2) A kérelemhez csatolni kell a 3. mellékletben meghatározott iratokat.
(3) A megszüntetésről szóló határozat – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmazza:
a) a megszüntetni kívánt egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményéhez vagy annak valamely szakaszához, alrendszeréhez tartozó területének rekultivációjára irányuló kötelezést, vagy a megszüntetés iránti kérelemben foglalt hasznosítására vonatkozó engedélyt,
b) a megszüntetni kívánt építmény, alrendszer megszüntetése miatt az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének közlekedés- és forgalombiztos üzemeltethetőségéhez szükségessé váló további intézkedéseket, valamint az előírt intézkedések nem teljesítése esetén alkalmazható hatósági intézkedéseket,
c) a megszüntetni kívánt egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének a kérelemben foglalt – az egyéb kötöttpályás közlekedési funkciót már nem betöltő – megmaradó szerkezeteinek, berendezéseinek, alrendszereinek, rendszerelemeinek átminősítését nem egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer célú építménnyé,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer vagy annak egy része, alrendszere megszüntetése kapcsán az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtására irányuló kötelezést.
12. Üzemszünet engedélyezési eljárás
17. § (1) A használatbavételi engedéllyel rendelkező egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye üzememeltetése szüneteltetésének engedélyezésére üzemszünet engedélyezési eljárás iránti kérelem nyújtható be.
(2) A kérelemnek – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) az üzemszünet indokolását,
b) a közlekedés biztonsága, az élet- és vagyonbiztonság érdekében megtett intézkedések bemutatását,
c) az üzemszünet ideje alatti, a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása érdekében tervezett intézkedések bemutatását.
(3) Annak érdekében, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye az üzemszünet alatt sífelvonók, kötélpályák közlekedési tevékenységére nézve a legkisebb kockázatot jelentse, a vasúti közlekedési hatóság az engedélyben meghatározza az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményére vonatkozó üzemeltetési és karbantartási feltételeket és követelményeket, valamint az engedély időbeli hatályának lejárta után az újbóli üzembe helyezés feltételeit.
(4) Az újbóli üzembe helyezés esetén az üzemszünettel érintett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményeire vonatkozóan a vasúti közlekedési hatóság a korábbi használatbavételi engedély feltételeihez kötve van.
(5) A kérelmet a tulajdonos hozzájárulásával az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetője, üzemeltető hiányában az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer tulajdonosa nyújthatja be.
13. Gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárás
18. § A vasúti közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre vonatkozó, a 2. § a)–g) pontjaiban felsorolt műszaki engedélyezési folyamatok vonatkozásában gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást folytat le,
a) ha a 2. § a)–c) pontjában meghatározott műszaki engedély fajták esetében az 1. mellékletben részletezett műszaki paraméterek és egyéb követelmények hiánypótlási felhívás kiadása nélkül teljesülnek,
b) ha a 2. § d)–g) pontjában meghatározott műszaki engedély fajták esetében a 2. mellékletben részletezett műszaki paraméterek és egyéb követelmények hiánypótlási felhívás kiadása nélkül teljesülnek.
19. § A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra az 1–12. alcímben foglalt eljárási szabályokat a 20–25. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
20. § (1) Gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.
(2) A vasúti közlekedési hatóság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt a műszaki leírást és az azt kiegészítő iratokat nem érintő kérdésekre vonatkozóan.
(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőre nem tesz eleget, a vasúti közlekedési hatóság teljes eljárást folytat le.
21. § A vasúti közlekedési hatóság a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást a benyújtott engedélyezési dokumentáció tartalmi felülvizsgálatával folytatja le. A tartalmi felülvizsgálat alapján a kérelmező
a) a 20. § (2) bekezdése szerinti hiányos dokumentációtartalom esetén a hiányzó dokumentumok pótlására kötelezhető,
b) nem megfelelő tartalmú dokumentáció esetén a dokumentáció cseréjére, kiegészítésére, pótlására kötelezhető.
22. § A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelem – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a kérelem tárgyát képező egyéb kötöttpályás közlekedési építmény megnevezését,
b) a 2. § a)–g) pontjaiban felsorolt műszaki engedélytípusok közül a kérelem céljának megfelelő engedélytípus megnevezését,
c) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
d) mindazon hatóságok jogerős engedélyét, amely hatósági engedélyek megléte a vasúti közlekedési hatóság eljárásának lefolytatásához szükséges,
e) az eljárásban részt vevő szakhatóságok előzetes szakhatósági engedélyét,
f) az eljárásban részt vevő ismert ügyfelek megnevezését és tevékenységhez hozzájáruló nyilatkozatát.
23. § (1) A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelem mellékleteinek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
b) a bejelentés tárgyának rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
c) műszaki leírást,
d) az építmény helyszínrajzát, és az építmény jellemző műszaki paramétereinek bemutatására szolgáló tervdokumentációt, részletrajzokat,
e) műszaki leírást és a bejelentett építmény helyszínrajzát,
f) tervezői nyilatkozatot,
g) használatbavételi eljárás lefolytatásához felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
h) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működtetőjének nyilatkozatát, amelyben nyilatkozik a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétéről,
i) amennyiben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer műszaki engedélye megadásának feltétele a független tanúsító szervezet tanúsítványának megléte, vagy független szakértő nyilatkozata, a tanúsítvány benyújtását,
j) amennyiben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működtetéséhez a személyi, vagy vagyoni kár megelőzéséhez, a közlekedés biztonságos lebonyolításához szükséges, tervezett, vagy megvalósult biztonsági feltételek igazolása szükséges a biztonsági igazolások benyújtását.
(2) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat tartalmazza.
24. § A vasúti közlekedési hatóság
a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer közlekedésbiztonsági állapotáról,
b) a biztonsági berendezések műszaki állapotáról, illetve
c) a személyzet biztonságkritikus kezelések képességéről
az eljárás keretében köteles meggyőződni.
14. Forgalomba-helyezési engedély
25. § A vasúti közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer használatbavételi engedélyezési eljárását forgalomba-helyezési engedélyezési eljárás keretében folytathatja le az alábbi esetekben:
a) üzemszünet engedéllyel rendelkező egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének ismételt felvétele,
b) fővizsgálat vagy felülvizsgálat eredménye alapján érvénytelenné vált használatbavételi engedély érvényességi feltételének ismételt felülvizsgálatára.
26. § (1) A vasúti közlekedési hatóság a forgalomba-helyezési engedélyezési eljárást a 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetében a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárás szabályai szerint folytatja le.
(2) Amennyiben a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárás lefolytatásához előírt feltételek nem teljesülnek, a vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyezési eljárást vagy ideiglenes használatbavételi engedélyezési eljárást folytat le.
27. § A 25. § a) pontjában foglalt esetben
a) nem kell benyújtani azokat az iratokat, amelyek a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére állnak,
b) be kell nyújtani a forgalomba-helyezési engedélyezési eljárási kérelmet, és a legfeljebb három hónappal megelőzően lezárult eredményes műszaki fővizsgálat összefoglaló dokumentációját.
28. § A 25. § a) pontjában foglalt esetben akkor kell a forgalomba-helyezési eljárást a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározására irányuló eljárásnak megelőzni, ha a keresztező közlekedési utak kezelői, illetve tulajdonosai nem adták meg nyilatkozatukat a használatbavételi engedély fejezetben előírtaknak megfelelően, vagy a nyilatkozat alapján új biztosítási mód meghatározására irányuló eljárás lefolytatását lezáró határozat a forgalomba-helyezési megindításának feltétele.
15. Közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározása
29. § Meg kell határozni a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módját abban az esetben, ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye közúti közlekedési útvonal fölött halad el.
30. § A biztosítási mód meghatározása jelenti
a) a közúti közlekedési útvonalon közlekedők fizikai védelméül szolgáló védelmi elemek, jelzőtáblák, berendezések telepítési szükségességének, rálátás biztosításának előírását,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kötöttpályán haladó eszközeire vonatkozó helyhez kötött védelmi elemek, jelzőtáblák, berendezések, rálátás biztosítása eszközeinek meghatározását.
31. § Amennyiben jogszabály alapján a biztosítási mód nem meghatározható, az egyedi biztosítási módot a lehetséges kockázatok figyelembevétele mellett független tanúsító szervezettel tanúsított módon kell megtervezni.
32. § (1) A biztosítási mód meghatározását a vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárást, vagy ismételt üzembe helyezését eredményező forgalomba-helyezési eljárást megelőző eljárásban végzi.
(2) A vasúti közlekedési hatóság a biztosítási mód meghatározására irányuló eljárást összevonhatja más eljárásokkal.
33. § (1) A biztosítási mód meghatározására irányuló eljárásban a biztosítási mód elfogadását jelentő ügyféli nyilatkozatot kell tennie az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert keresztező közúti közlekedési útvonal
a) tulajdonosának vagy kezelőjének,
b) kapubejáró esetében a kapubejáróval megközelíthető létesítmény tulajdonosának vagy kezelőjének.
(2) Ügyféli nyilatkozat hiányában, a tervezett biztosítási módot részben vagy teljes egészében elutasító ügyféli nyilatkozat esetén kizárólag jogszabály által rögzített biztosítási módok tervezhetők.
16. A műszaki engedélyek módosítása
34. § A vasúti közlekedési hatóság a műszaki engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosítja.
35. § (1) A műszaki engedéllyel rendelkező a cégbírósági bejegyzést követő, cégbírósági bejegyzést nem igénylő egyéb változás esetében – a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a változásnak a 39. § (1) bekezdése szerinti bejelentését követő 10 napon belül köteles kérni műszaki engedélyének módosítását, amennyiben a műszaki engedély kiadásánál vizsgált körülményben olyan változás következett be, amely érinti az engedélyköteles tevékenység folytatásának a feltételeit.
(2) A műszaki engedéllyel rendelkező a cégbírósági bejegyzést követő 10 napon belül, cégbírósági bejegyzést nem igénylő változás esetében a változásnak a 39. § (1) bekezdése szerinti bejelentését követő 10 napon belül adatmódosítási kérelmet köteles benyújtani a következő adataiban történt változás esetében:
a) cégnév,
b) székhely.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelméhez mellékelni kell
a) valamennyi olyan iratot, amelynek tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás következett be,
b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a műszaki engedély kiadására irányuló eljárásban már elbírált és újból be nem nyújtott okiratok tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás nem következett be.
36. § A vasúti közlekedési hatóság a műszaki engedélyt hivatalból módosítja jogszabályváltozás esetén, a jogszabályban megjelölt átmeneti határidővel.
37. § A műszaki engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai megfelelően irányadók.
17. A műszaki engedéllyel rendelkezők adatszolgáltatási kötelezettsége
38. § (1) A műszaki engedéllyel rendelkező köteles az erre vonatkozó döntésének meghozatalát követő 15 napon belül a vasúti közlekedési hatóságnak írásban bejelenteni minden olyan változást, amely érinti a műszaki engedély kiadásának, valamint az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell a benne foglalt tényállást igazoló iratot, nyilatkozatot.
(3) A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult a műszaki engedéllyel rendelkezők számára eseti és rendszeres – a vasúti közlekedési hatóság által meghatározott formában, csoportosításban és módon (írásban, elektronikusan, adathordozón vagy egyéb módon) teljesítendő – adatszolgáltatási kötelezettséget előírni.
(4) Az adatszolgáltatási kötelezettség az alábbiakkal kapcsolatosan rendelhető el:
a) a műszaki engedélyben előírtaknak való megfelelés vizsgálata;
b) az engedélyezett tevékenység szüneteltetésének felülvizsgálata.
(5) A műszaki engedéllyel rendelkező az adatszolgáltatási kötelezettségének a vasúti közlekedési hatóság által előírt formában és módon, az elrendelt határidőben köteles eleget tenni.
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
18. Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésfelügyeleti ellenőrzése
39. § (1) A vasúti közlekedési hatóság – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben foglaltakon túl – ellenőrzi, hogy
a) a kivitelezési tevékenység a jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – engedélyezési terv és az annak megfelelően készített kivitelezési dokumentáció alapján, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az egyéb kötöttpályás közlekedési építmény, valamint szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelnek-e,
b) a kivitelező rendelkezik-e valamennyi az építési tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel és betartják-e az előírásokat,
c) az üzemeltető rendelkezik-e az egyéb kötöttpályás közlekedés rendszer működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel és betartják-e az előírásokat,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre, annak egy részére, alrendszerére vagy a rendszerelemére vonatkozó műszaki előírások követelményeit, illetve a vasúti közlekedési hatóság engedélyében foglalt feltételeket a próbaüzem során megtartották-e,
e) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer, annak egy része, alrendszere építése során felhasznált és beépített anyagok, szerkezetek, rendszerelemek, alrendszerek, berendezések, rendelkeznek-e érvényes teljesítménynyilatkozattal vagy megfelelőség-igazolással, a megfelelőség-igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki.
(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre valamint azok építésfelügyeleti ellenőrzésére az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
19. Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése, és üzemben tartásának ellenőrzése
40. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetése, és üzemben tartásának ellenőrzése során az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet üzemeltetés és üzemben tartás ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője üzemeltetési szabályzatot készít, amely tartalmazza az üzemeltető belső előírásait arra vonatkozóan, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építménye karbantartása és üzemeltetése ne veszélyeztesse az emberi életet és testi épséget, valamint ne okozzon kárt.
41. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője évente legalább egyszer – időszakos üzemeltetés esetén a szezonkezdés előtt – teljes körű, minden berendezésére kiterjedő fővizsgálatot tart. A fővizsgálat idején az utasok szállítása a vizsgálat jellegétől függően korlátozható.
(2) A fővizsgálat időpontját – a tervezett fővizsgálat előtt legalább 5 nappal – előzetesen a vasúti közlekedési hatóságnak be kell jelenteni.
(3) A fővizsgálatot a gyártók által készített karbantartási utasítás alapján az üzemeltető által kidolgozott vizsgálati szabályzat szerint kell végrehajtani. A fővizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni és ki kell értékelni.
(4) A fővizsgálathoz szakértők is igénybe vehetők.
(5) Az elvégzett fővizsgálat kiértékelt eredményéről a vasúti közlekedési hatóságot a fővizsgálat befejezését követő harminc napon belül tájékoztatni kell.
42. § (1) A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy az üzemeltetés megfelel-e az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményre vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak és az üzemeltetési szabályzatnak.
(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzése során az ellenőrzéshez szükséges eszközöket és munkaerőt a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére bocsátja.
43. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszernek a biztonsági funkciót ellátó, valamint a közúti keresztezések védelmét szolgáló, továbbá a vezérlő és védelmi célt szolgáló elektronikai berendezéseit ötévenként külső független szakértővel felülvizsgáltatja.
(2) A felülvizsgálat bejelentésére, végrehajtására és kiértékelésére vonatkozóan a 41. §-t kell alkalmazni.
44. § (1) Amennyiben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetője a 41. § és 42. §-ban előírtaknak nem tesz eleget, a vasúti közlekedési hatóság a fővizsgálat vagy felülvizsgálat elvégzéséig az építmény működését leállítja és az Ekpt. 19. § (5) bekezdése szerinti bírságot szab ki. A használatbavételi engedély ilyen esetben a leállítással hatálytalan. A leállítás okainak elhárulta után forgalomba-helyezési eljárás iránti kérelem nyújtható be a vasúti közlekedési hatósághoz.
(2) Amennyiben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője fővizsgálat vagy felülvizsgálat kiértékelt eredménye alapján nem teszi meg a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, a vasúti közlekedési hatóság az építmény működését leállíthatja és az Ekpt. 19. § (5) bekezdése szerinti bírságot szab ki.
AZ ALSÓ KÖTÉLVEZETÉSŰ SÍFELVONÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
45. § Az alsó kötélvezetésű sífelvonókra az I–III. Fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
46. § (1) E rendelet vonatkozásában bejelentéshez kötött az alsó kötélvezetésű sífelvonó
a) építése,
b) használatbavétele,
c) forgalomba helyezése,
d) átalakítása,
e) korszerűsítése,
f) megszüntetése,
g) üzemszünet tartása.
(2) Az alsó kötélvezetésű sífelvonó üzemeltetője bejelentését a vasúti közlekedési hatóság által rendszeresített formanyomtatványon, az e rendeletben meghatározott tartalommal és módon nyújtja be a vasúti közlekedési hatóságnak.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az alsó kötélvezetésű sífelvonó üzemeltetője nevét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
b) a kapcsolattartó személy nevét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
c) az (1) bekezdésben meghatározott tervezett tevékenység megjelölését,
d) a tevékenységgel érintett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer nevét, típusát, helyét,
e) azon szakmai vezetők nevének és munkakörének felsorolását, akik a tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlásáért felelősek.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a bejelentéshez mellékelni kell a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítás vagy bank által igazolt pénzügyi fedezet meglétéről szóló igazolást.
(5) Az alsó kötélvezetésű sífelvonók esetében az 1–3. melléklet 1. pontjában felsorolt iratok benyújtása a bejelentő részéről nem szükséges, azonban azok meglétét a vasúti közlekedési hatóság bármikor ellenőrizheti.
(6) Az (1) bekezdés a)–b) és f) pontjai esetében a bejelentés műszaki dokumentációs mellékletét kell, hogy képezzék az 1–2. melléklet 3. pontjában, valamint a 3. melléklet 2. pontjában felsorolt iratok.
(7) A bejelentő a bejelentésért a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet 2. mellékletének f) pontjában előírt igazgatási szolgáltatási díjak 10%-át köteles fizetni. A bejelentéshez mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(8) A vasúti közlekedési hatóság a bejelentést, valamint annak mellékleteit, a bejelentő korábbi bejelentéseit megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a bejelentőnek hiánypótlásra visszaadni, vagy nincs-e helye a bejelentés visszautasításának és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(9) A (3) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott adatok változása esetén a változás bekövetkeztét követő 10 napon belül az alsó kötélvezetésű sífelvonó üzemeltetője a megváltozott adatok vonatkozásában bejelentést tesz.
NYILVÁNTARTÁS
20. Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer adatainak nyilvántartása
47. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyekről – a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából – a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) az engedély száma,
b) az engedély fajtája,
c) az engedélyes neve, székhelye, elérhetőségei,
d) az engedélyezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmények megjelölése vagy megnevezése,
e) az engedély időbeli hatálya,
f) az engedélyben rögzített korlátozások.
(2) Az alsó kötélvezetésű sífelvonók esetén a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a 46. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.
(3) A nyilvántartásba bejegyzett adatokat – ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat – az adott egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer nyilvántartásból való törlését követő 12 évig meg kell őrizni. A törölt adatnak a törlést követő 3 évig online megállapíthatónak kell maradnia.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Hatályba léptető rendelkezés
48. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
22. Átmeneti rendelkezések
49. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha ezt a kérelmező írásban kéri.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt sífelvonóra, kötélpályára kiadott határozott idejű használatbavételi engedélyek e rendelet hatálybalépésével határozatlan idejűvé válnak.
23. Az Európai Unió jogának való megfelelés
50. § Ez a rendelet a kötélpálya-építményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5., 8. és 9. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
24. Módosító rendelkezések
51. §4
52. §5
53. §6
54. §7
1. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan
a) műszaki leírás, és az azt kiegészítő dokumentációk az alábbi kötelező tartalommal:
aa) tervezői nyilatkozat a műszaki és hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;
ab) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;
ac) érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;
ad) az alkalmazandó műszaki és biztonsági szabályok jegyzéke, beleértve az alkalmazott szabványokat és vállalati előírásokat, utasításokat, szabályzatokat;
b) ha a beruházó és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulása;
c) ha az építési tevékenység hatással van az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény biztonsági szintjére, jogszabályban előírt kockázatelemzés, kockázatértékelés eredményének és kockázatkezelési eljárás eredményeként szükséges intézkedések dokumentálása;
d) ha a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, az érintett ingatlanokról készült kisajátítási terv;
e) ha a kisajátítási eljárás, illetve beruházás megvalósítása termőföldet érint, az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó végleges engedélye;
f) ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírja, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés, vagy környezetvédelmi engedély;
g) ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírja, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap;
h) ha jogszabály, alkalmazandó műszaki szabály, vagy biztonsági szabály megfelelőségértékelési vagy tanúsítási kötelezettséget ír elő, a megfelelőségértékelési, vagy tanúsítási eljárás(ok) végrehajtására megbízott szervezet(ek) megnevezése;
i) ha a tevékenység erdő igénybevételét is megvalósítja - végleges erdő igénybevételi engedély.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
Kötélpálya, sikló és sífelvonó esetében
a) helyszínrajz;
b) hossz-szelvény;
c) a tartó- és feszítőkötelek, valamint a vonókötél illetve szállítókötél méretezése, a köteleket összekötő és alátámasztó szerelvények rajzai és számításai;
d) a hajtómű(vek) és a fékmű teljesítményszámítása és ellenőrzése, ellenőrző számításai;
e) a hajtómű és fék berendezés tervrajzai és azok fontosabb elemeinek számítása;
f) a vonókötél illetve szállítókötél feszítési, a tartókötelek feszítési- és lehorgonyzási terve, valamint méretezése;
g) az állomások elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével;
h) az állomási és a más építmények keresztezési helyénél felvett minta keresztszelvények;
i) tartószerkezetek és alapozás tervei és statikai számításai;
j) geotechnikai tervezési beszámoló (GTB);
k) a kötöttpályán közlekedő szállítókocsik, kocsik, csillék összeállítási tervei az űrszelvények feltüntetésével;
l) a kötöttpályára rögzíthető vonszoló elemek, függőszékek, függőkabinok tervrajzai a szabadon tartandó szelvények feltüntetésével;
m) elektromos (gyenge és erősáramú) berendezések műszaki leírása, elvi kapcsolási rajzai;
n) ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések műszaki leírása valamint tervrajzai vagy elvi kapcsolási rajzai;
o) védőhidak, védőhálók és egyéb a kötöttpálya szerkezetétől független biztonsági berendezések leírásai és tervrajzai;
p) kommunikációs és tájékoztató berendezések műszaki leírása és jelképes rajzai;
q) villámvédelmi berendezés műszaki leírása és tervrajza;
r) mentőeszközök leírása;
s) térvilágítási tervek és számítások;
t) üzemeltetési és karbantartási utasítások tervezete;
u) a meglevő más építményeknek a kötöttpálya építésével kapcsolatban szükségessé váló átalakítás tervei;
v) a 2016/424 rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozat;
w) tájba illesztést igazoló dokumentáció és látványterv.
3. Alsó kötélvezetésű sífelvonó bejelentésére vonatkozóan
a) helyszínrajz;
b) hossz-szelvény;
c) a tartó- és feszítőkötelek, valamint a vonókötél illetve szállítókötél méretezése, a köteleket összekötő és alátámasztó szerelvények rajzai és számításai;
d) a hajtómű(vek) és a fékmű teljesítményszámítása és ellenőrzése, ellenőrző számításai;
e) a vonókötél illetve szállítókötél feszítési, a tartókötelek feszítési- és lehorgonyzási terve, valamint méretezése;
f) a kötöttpályára rögzíthető vonszoló elemek, függőszékek, függőkabinok tervrajzai a szabadon tartandó szelvények feltüntetésével;
g) kommunikációs és tájékoztató berendezések műszaki leírása és jelképes rajzai;
h) mentőeszközök leírása;
i) a 2016/424 rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozat.
2. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan
a) műszaki leírás, és az azt kiegészítő dokumentációk az alábbi tartalommal:
aa) az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek száma,
ab) az alkalmazott műszaki és biztonsági szabályok jegyzéke, beleértve a 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott „nyitott kérdésekre” vonatkozóan alkalmazott szabványokat,
ac) ha a megvalósításhoz idegen tulajdonban álló ingatlant kellett igénybe venni, és a használatbavétel tárgyát képező építmény nem kötelezett arra, hogy az állam tulajdonában legyen, az igénybe vett ingatlanokról készült kimutatás, egyéb esetben nyilatkozat az ingatlan tulajdonlásról,
ad) mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló nyilatkozat arról, hogy megvalósult egyéb kötöttpályás közlekedési építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek;
b) a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező építmény az építési engedélynek megfelelően készült el;
c) a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta;
d) a kivitelezésnek megfelelő, „kivitellel egyezik” záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény üzemeltetője által hitelesített megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
e) az építési engedélyezési eljárásban jogszabály alapján bevonásra kerülő szakhatóságok részére tervpéldányok a szakiránynak megfelelő tartalommal;
f) ha a használatbavételi engedély tárgyát képező építmény, vagy annak egy része ideiglenes használatbavételi engedélyt kapott, az ideiglenes használatbavételi engedélyben előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
g) lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyve és a beruházó nyilatkozata a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről;
h) ha az építményen próbaüzemet tartottak, a próbaüzem eredményét tartalmazó, az üzemeltető által elfogadott nyilatkozat kitérve arra, hogy a próbaüzem:
ha) a teljes rendszerre,
hb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
hc) csak bizonyos területre
vonatkozott;
hd) a próbaüzem során a 12. § (3) bekezdése szerint keletkezett iratokat;
he) a próbaüzem sikeres lebonyolítását igazoló kiértékelő jelentést;
i) ha jogszabály, alkalmazandó műszaki szabály, vagy biztonsági szabály megfelelőségértékelési vagy tanúsítási kötelezettséget ír elő, megfelelőségértékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására megbízott szervezet(ek) ellenőrzési és tanúsítási dokumentációját annak bizonyítására, hogy a megvalósult építmény megfelel az előírásoknak;
j) amennyiben az egyéb kötöttpályás közlekedési építmény közúti közlekedési útvonalat szintben keresztez, vagy közúti közlekedési útvonal fölött halad át, a keresztező útvonal kezelőjének, illetve tulajdonosának hozzájárulását, amely hozzájárulás tartalmazza a biztosítási mód fenntartására vonatkozó intézkedések tudomásul vételét.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
Kötélpálya, sikló és sífelvonó esetében
a) helyszínrajz;
b) hossz-szelvény;
c) a beépített tartó- és feszítőkötelek, valamint vonókötél illetve szállítókötél adatlapja;
d) használt – nem újonnan beépített – vonókötél illetve szállítókötél roncsolásmentes, műszeresen kiértékelt vizsgálati irata;
e) a hajtómű és fék berendezés tervrajzai és műszaki adatait összefoglaló leírás;
f) a vonókötél illetve szállítókötél feszítési, a tartókötelek feszítési- és lehorgonyzási terve;
g) az állomások elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével;
h) az állomási és a más építmények keresztezési helyénél felvett jellemző keresztszelvények;
i) tartószerkezetek és alapozás tervei;
j) a kötöttpályán közlekedő szállítókocsik, kocsik, csillék összeállítási tervei az űrszelvények feltüntetésével;
k) a kötöttpályára rögzíthető vonszoló elemek, függőszékek, függőkabinok tervrajzai a szabadon tartandó szelvények feltüntetésével;
l) elektromos (gyenge és erősáramú) berendezések műszaki leírása, kapcsolási rajzai;
m) ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések műszaki leírása valamint tervrajzai vagy kapcsolási rajzai;
n) védőhidak, védőhálók és egyéb, a kötöttpálya szerkezetétől független biztonsági berendezések leírásai és tervrajzai;
o) kommunikációs és tájékoztató berendezések műszaki leírása és jelképes rajzai;
p) villámvédelmi berendezés műszaki leírása és tervrajza;
q) kiértékelt villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
r) mentőeszközök leírása;
s) térvilágítási tervek és a megvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
t) a felelős üzemvezető által aláírt, üzemeltetési és karbantartási utasítások;
u) a meglevő más építményeknek a kötöttpálya építésével kapcsolatban szükségessé váló átalakítás tervei;
v) kiértékelt érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
w) a mentési gyakorlatról készített és kiértékelt jegyzőkönyv.
3. Alsó kötélvezetésű sífelvonó bejelentésére vonatkozóan
a) helyszínrajz;
b) a beépített tartó- és feszítőkötelek, valamint vonókötél illetve szállítókötél adatlapja;
c) használt – nem újonnan beépített – vonókötél illetve szállítókötél roncsolásmentes, műszeresen kiértékelt vizsgálati irata;
d) a vonókötél illetve szállítókötél feszítési, a tartókötelek feszítési- és lehorgonyzási terve;
e) az állomások elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével;
f) tartószerkezetek és alapozás tervei;
g) elektromos (gyenge és erősáramú) berendezések műszaki leírása, kapcsolási rajzai;
h) ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések műszaki leírása valamint tervrajzai vagy kapcsolási rajzai;
i) kommunikációs és tájékoztató berendezések műszaki leírása és jelképes rajzai;
j) villámvédelmi berendezés műszaki leírása és tervrajza;
k) kiértékelt villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
l) mentőeszközök leírása;
m) térvilágítási tervek és a megvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
n) a felelős üzemvezető által aláírt, üzemeltetési és karbantartási utasítások;
o) kiértékelt érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv vagy irat;
p) a mentési gyakorlatról készített és kiértékelt jegyzőkönyv.
3. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan:
a) tervezői nyilatkozat a hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;
b) ha a bontás engedélyese és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulás;
c) ha a bontás a meglévő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményhez, berendezéshez csatlakozik, a csatlakozó egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény, berendezés átalakítási terve;
d) az érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;
e) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;
f) a terveket a létesítési engedélyezési eljárásoknál meghatározott méretarányokban kell benyújtani.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
2.1. Kötélpálya, sikló és sífelvonó esetén
a) bontási terv, amelyre rá van jelölve a bontási szint;
b) műszaki leírás;
c) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek a megmaradó építményrészek feltüntetésével.
2.2. Egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény tartozékainak bontási terve:
Az egyéb kötöttpályás létesítménnyel összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött építményekre csak akkor kell külön bontási terv, ha azok az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény megszüntetésével nem kerülnek teljesen elbontásra, vagy ha csak azok megszüntetése az engedélykérelem tárgya.
4. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez8
5. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez9
6. melléklet a 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelethez10
Az 1. § (4) bekezdés 3. pontja az 523/2022. (XII. 15.) Korm. rendelet 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 62. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. alcímet (5/A–5/B. §) a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 63. §-a iktatta be.
Az 51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 52–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 52–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 52–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 4–6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 4–6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 4–6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás