• Tartalom
Oldalmenü

459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

a Közszolgálati Döntőbizottságról1

2018.01.02.

A Kormány

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

II. A Döntőbizottság szervezete, jogállása

2. § (1) A Döntőbizottság független testület, döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2) A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.

(3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4) A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5) Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7) A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

a) soron kívül dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében;

b) képviseli a Döntőbizottságot;

c) jóváhagyja az ügyrendet;

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

e) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost;

f) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;

g) összehívja a Döntőbizottság üléseit;

h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. A tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.

5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

(2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.

III. Elvi Döntőbizottsági Határozat, Döntőbizottsági Állásfoglalás

6. § (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

IV. A Titkárság

7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.

V. A Döntőbizottság eljárása, határozata

8. § (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt

a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,

b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója,

c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(2) A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

(3) A közszolgálati biztos köteles

a) a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen eljárni,

b) minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,

c) az eljárása során az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani,

d) a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,

e) a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn.

9. § (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz kézhezvételével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni

a) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),

b) a munkáltató nevét és székhelyét,

c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,

d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint

e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.

(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. E vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. Az eljárást megszüntető határozat munkáltatói példányához csatolni kell a panasz másolatát.

10. § (1) A befogadható panaszt a titkárságvezető terjeszti fel a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(2) Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.

(3) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól,

b) a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben – az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be,

c) az (5) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így különösen nyilatkozattételre hívhat fel.

(4) A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.

(5) Az eljáró tanács

a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót,

b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint

c) a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki.

Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az a) és b) pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.

(6) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(7) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

11. § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.

(2) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad,

b) a panaszt elutasítja,

c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy

d) az eljárást megszünteti.

(3) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,

b) a panaszos követelése idő előtti,

c) a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt,

d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,

e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott,

f) a panaszos a panaszt visszavonta,

g) a panaszos elhalálozott, vagy

h) a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

(4) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,

b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,

c) a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét,

d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,

e) a határozat rendelkező részét és indokolását,

f) a határozathozatal helyét és idejét, valamint

g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.

(5) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.

(6) A határozat indokolásának tartalmaznia kell

a) a felek álláspontját és kérelmét,

b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,

c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,

d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,

e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint

f) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban.

(7) Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.

12. § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

13. § Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.

14. § Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni az új munkáltatóját a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.

15. § A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.

16. § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.

17. § A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

18. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen: a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.

(2) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót

a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének

megfizetésére.

(3) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(4) A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

19. § A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

20. § (1) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti

a) névcsere vagy hibás névírás,

b) szám- vagy számítási hiba, továbbá

c) az a) és b) pontba nem tartozó más elírás

esetén.

(2) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére.

21. § A Döntőbizottság határozata végleges, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet.

22. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.

(2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.

(3) Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.

(4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.

(5) A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.

VI. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

24. § E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

25. §2

1

A rendeletet a 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte 2019. április 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 27. § (2) bekezdését.

2

A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.