46/2017. (IX. 22.) EMMI utasítás
az Emberi Erőforrások Minisztériuma kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti és készenléti szolgálati szabályzatának kiadásáról1
2018.06.28.
1. § (1) A kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozatból adódó feladatoknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma feladatköréhez kapcsolódó hatékony, jól szervezett ellátása, illetve az azonnali intézkedést igénylő váratlan eseményekre történő intézkedések megtétele érdekében jelen utasítás Mellékletét képező, a kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adom ki.
(2) A Szabályzat függelékeit az érintettek közvetlenül kapják meg.
2. § (1) Az utasítás hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezetére, a biztonsági ügyeleti és készenléti szolgálati feladatokat ellátó és azok működtetésével megbízott állami vezetőkre és kormánytisztviselőkre terjed ki.
(2) Az utasítás háttérintézményi ügyeletre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya kiterjed az emberi erőforrások minisztere irányítása alá tartozó háttérintézmények biztonsági feladatokat ellátó munkatársaira is.
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.
Melléklet a 46/2017. (IX. 22.) EMMI utasításhoz
I. AZ ÜGYELETI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK ALAPELVEI
1.3 A kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontja szerint „a Kormány a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről való tájékoztatás, illetve ezen eseményekről készült jelentések gyűjtése, értékelése és továbbítása érdekében létrehozta a kormányügyeleti rendszert”. A Korm. határozat alapján az emberi erőforrások minisztere Biztonsági Ügyeletet hoz létre és működtet, amelynek jelentési feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) közigazgatási államtitkára látja el. 2. A rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről szóló 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet 2. §-ában meghatározott rendkívüli eseményeket azonnal jelenteni kell az EMMI Egészségügyi Központi Ügyelete és az EMMI Biztonsági Ügyeletének koordinációjáért felelős Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály (a továbbiakban: IBDF) részére. 3. A Szabályzat rendeltetése:
a) az EMMI Biztonsági Ügyelet működésének és feladatainak meghatározása, továbbá
b) a Háttérintézményi Ügyeletek, készenléti szolgálatok (a továbbiakban együtt: Háttérintézményi Ügyelet), valamint
c) az Egészségügyi Központi Ügyelet, az ahhoz kapcsolódó Járványügyi Készenléti Szolgálat és Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztatási Szolgálat (a továbbiakban együtt: készenléti szolgálatok),
feladatainak, működési rendjének és az EMMI Biztonsági Ügyelethez való kapcsolódásának szabályozása.
4. A Háttérintézményi Ügyeletet, valamint az Egészségügyi Központi Ügyeletet és az ahhoz kapcsolódó készenléti szolgálatot ellátó személy a Biztonsági Ügyeletet ellátó állami vezető utasításai szerint jár el.
5. Az EMMI Biztonsági Ügyeletének kivételével az utasítás hatálya alá tartozó ügyeleteket és készenléti szolgálatokat ellátók a média részére információt, nyilatkozatot kizárólag az EMMI állami vezetőinek utasítására, az általuk meghatározott tartalommal – a Sajtó és Kommunikációs Főosztályon keresztül, halaszthatatlan esetben a Sajtó és Kommunikációs Főosztály egyidejű értesítése mellett – adhatnak.
6.4 Az 1. függelékben foglalt eseményekkel összefüggésben a médiaszolgáltatásokban, sajtótermékekben felhívást vagy közleményt csak a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár, akadályoztatásuk esetén az ügyben intézkedő állami vezető hozzájárulásával vagy utasítására – a Sajtó és Kommunikációs Főosztályon keresztül, halaszthatatlan esetben a Sajtó és Kommunikációs Főosztály egyidejű értesítése mellett – adhatnak le vagy jelentethetnek meg. 7.5 Ha a rendkívüli események kezelése szükségessé teszi, az EMMI osztályvezetőinek vagy annál magasabb beosztású vezetőinek kérésére – ha a hívó fél azonosítható – a 3. pont b)–c) alpontja szerinti ügyeletet vagy készenléti szolgálatot ellátó közli a szolgálat adatbázisában szereplő adatokat. Ha a hívó fél nem azonosítható az adatbázisból, elérhetőségi adatok csak az érintett előzetes megkeresését és beleegyezését követően, visszahívás útján adhatók meg.
8. Minden szervezeti egység vezetője köteles az IBDF-et írásban tájékoztatni a munkaidőn túl várható különösen fontos eseményekről, a már megtett intézkedésekről, illetve a várható tennivalóiról.
9. A szervezeti egységek vezetői kötelesek az IBDF-et haladéktalanul tájékoztatni a szakterületük – az ügyeletes tevékenységét, reagálását érintő – változásairól (beleértve a címlistákat is) a koordinációs feladatok ellátása érdekében.
II. AZ EMMI BIZTONSÁGI ÜGYELETE
10.6 Az utasítás 1. függelékét képező, kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli események jegyzékében felsorolt jelentésköteles események bekövetkezése vagy annak veszélye esetén az utasítás hatálya alá tartozó szervezetek a Kormány gyors, hatékony és hiteles tájékoztatása érdekében kötelesek az utasításban foglalt tájékoztatási rend figyelembevételével teljesíteni jelentési kötelezettségeiket. 11.7 A kötelezettséget teljesítő szervezetek a jelentésköteles eseményekről történt tudomásszerzést, illetve a veszély- vagy kárelhárítás érdekében esetlegesen szükséges halaszthatatlan intézkedést követően telefonon haladéktalanul tájékoztatják az EMMI Biztonsági Ügyeletét.
12.8 Az EMMI szervezeti egységeinek munkatársai jelentési kötelezettségüket lehetőség szerint az illetékes állami vezetőjük útján vagy annak tájékoztatása mellett teljesítik az EMMI Biztonsági Ügyelete felé.
13.9 Az EMMI Biztonsági Ügyelete a rendkívüli eseményekről és az azokkal összefüggésben felmerült információkról telefonon haladéktalanul jelentést tesz az irányításáért felelős 14. pont szerinti ügyeletes állami vezetőnek.
14.10 Az ügyeletes állami vezetői feladatokat főszabály szerint az EMMI közigazgatási államtitkára látja el az e célra rendszeresített mobil hívószám és ügyeleti mobiltelefon felhasználásával. A közigazgatási államtitkár az ügyeletes állami vezetői feladat ellátásával írásban, meghatározott időre államtitkárt vagy helyettes államtitkárt bízhat meg, illetve jelölhet ki, és erről értesíti az EMMI Biztonsági ügyeletét. A közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén az ügyeletes állami vezetői feladatot ellátó állami vezető személyét a miniszter jelöli ki, és erről értesíti az EMMI Biztonsági ügyeletét.
15.11 Az EMMI Biztonsági Ügyelete az ügyeletes állami vezető döntésének megfelelően tájékoztatja a Kormányügyeletet. Ennek keretében a Háttérintézményi Ügyeletektől, az Egészségügyi Központi Ügyelettől, illetve a hozzá kapcsolódó készenléti szolgálatoktól érkező bejelentések alapján a rendkívüli eseményekről és az azokkal összefüggésben felmerült információkról azonnali tényközlő jelentésben haladéktalanul értesíti a Kormányügyeletet. A Kormányügyelet részére történő jelentésnek a Korm. határozat 1. melléklet 7. pont a)–f) alpontja szerinti adatokat és információkat tartalmaznia kell. 16.12 Nem mellőzhető a tájékoztatás, ha a Kormány halaszthatatlan intézkedésére van szükség.
17.13 Nem indokolt a Kormányügyelet tájékoztatása, ha
a) a bekövetkezett esemény jellegénél, nagyságrendjénél fogva nem jelentős, a kialakult helyzet a miniszter hatáskörében biztonsággal rendezhető, kormányzati intézkedést nem igényel vagy
b) a kialakult helyzet nem váratlan, arról az érintett kormányzati szervek előzetesen tudomással bírnak.
18.14 Az EMMI Biztonsági Ügyelete vagy az ügyeletes állami vezető kérheti a bejelentett rendkívüli eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló további adatok átadását, melyet a jelentést tevő köteles rendelkezésre bocsátani. A további adatszolgáltatás csak a 19. pontban meghatározott okból tagadható meg.
19.15 Ha a jelentés megtétele, a kiegészítő információk átadása minősített adat továbbítását teszi szükségessé, vagy ha jogszabály, nemzetközi szerződés az értesítés rendjét másként szabályozza, akkor a telefonon továbbított jelentés, információ kizárólag az esemény típusára, helyére és időpontjára, valamint az eltérő értesítési rendet szabályozó dokumentum megjelölésére korlátozódik.
20.16 Az EMMI és a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó jelentési kötelezettséget teljesítő szervek a tájékoztatási rendszer működtetését, annak technikai, informatikai hátterét a meglévő kapacitások, eszközök és hálózatok felhasználásával, a rendelkezésre álló rendszeresített létszámukkal biztosítják.
21.17 Az ügyeleti feladatok ellátása nem igényli az ügyeletesnek kijelölt szolgálati helyen történő tartózkodását, a szolgálat a hivatali szervezeten kívül is ellátható, de az ország területének elhagyása esetén a helyettesítéséről gondoskodni szükséges.
22.18 Az ügyeletes állami vezető a Kormányügyelet felhívására vagy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter felhívására köteles a rendelkezésre álló kiegészítő adatokat és információkat – amennyiben azok minősített adatot nem tartalmaznak – elektronikus úton rendelkezésre bocsátani.
III. A HÁTTÉRINTÉZMÉNYI ÜGYELETEK
23. A miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek (a továbbiakban: háttérintézmények) a Korm. határozatban meghatározott célok érdekében – az intézmény eszközeivel és személyi állományával – önálló, intézményi biztonsági ügyeletet kötelesek működtetni. 24. A Háttérintézményi Ügyelet működési szabályzatát és ügyeleti beosztásait az intézmény saját hatáskörében készíti el, és az intézmény vezetője vagy az általa kijelölt személy hagyja jóvá.
25. Az 1. függelék szerinti eseményeket a Háttérintézményi Ügyeletek az EMMI Biztonsági Ügyeletének és Egészségügyi Központi Ügyeletének kötelesek haladéktalanul bejelenteni az IBDF tájékoztatása mellett. 26.19 Ha a Kormányügyelet, az EMMI Biztonsági Ügyelete, az Egészségügyi Központi Ügyelet vagy az IBDF elektronikus úton kér információt, azt a Háttérintézményi Ügyelet a 18–19. és 22. pontokban foglaltak figyelembevételével teljesíti.
27. A háttérintézmény vezetője köteles a Háttérintézményi Ügyeletre vonatkozó alapadatokat (intézmény neve és címe, ügyeleti beosztás rendje, ügyeleti telefonszámok) és az adatokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni az IBDF részére, aki a változásokról közvetlenül, elektronikus úton tájékoztatja az érintetteket.
IV. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTI ÜGYELET, A JÁRVÁNYÜGYI KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT
ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI TOXIKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT
28. Az Egészségügyi Központi Ügyelet (a továbbiakban: EKÜ) a Szakmai Irányítási Főosztály (a továbbiakban: SZIF) által, a Közegészségügyi Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: KVK) feladatellátásával összefüggésben működtetett folyamatos, 24/7 ügyeleti rend szerint működtetett szolgálata.
29. A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KJFFO) állománya biztosítja a Járványügyi Készenléti Szolgálatot (a továbbiakban: JKSZ).
30. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztályának Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Osztály bázisán működik az Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztatási Szolgálat (a továbbiakban: ETTSZ), amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet előírásai alapján 24/7 működési rend szerint teljesíti feladatait. 31. Az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) és az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága (a továbbiakban: OTFHÁT) látja el az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló 2009. évi XCI. törvény, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 253/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet és a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1082/2013/EU határozat hatálya alá tartozó és azokban részletezett valamennyi közegészségügyi-járványügyi események kezelésével kapcsolatos feladatot. Az OKI Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálata végzi a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről szóló 490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény – a nukleáris létesítményben bekövetkező rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével – kezeléséhez szükséges sugár-egészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai irányítását. Az OKI a bejelentett eseményekről készített jelentéssel, valamennyi birtokában lévő információval, valamint az addig megtett intézkedésekkel együtt köteles tájékoztatni – a téma szakterületi hovatartozásától függően – a JKSZ-t, illetve az ETTSZ-t (munkaidőben az OTFHÁT illetékes szakmai főosztályát), egyéb esetben az EKÜ-t. A JKSZ, illetve az ETTSZ (munkaidőben az EMMI OTFHÁT illetékes szakmai főosztálya) az esemény komplex értékelése után tájékoztatja az EKÜ-t az esemény nemzetközi vonatkozásairól.
32. A EKÜ, a JKSZ, az ETTSZ, az OKI és a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai készenléti, illetve ügyeleti szolgálati rendszerének vezető eleme.
33. Az EKÜ lakossági bejelentéseket nem fogad, az elérhetőségei nem nyilvánosak.
34. A JKSZ készenlétesei és az ETTSZ ügyeletesei írásos jelentést csak a működési területükön bekövetkezett eseményekről – jelen Szabályzatban foglaltak esetén és annak megfelelően – tehetnek. Eseménytelen készenlét esetén az EKÜ felé jelentést nem kell tenni. A szolgálat elmúlt 24 órája során történt azonnal jelentendő eseményekről – az azonnali jelentésen túl – reggeli, ismételt jelentést az EKÜ részére nem kell küldeni.
35. A JKSZ és az ETTSZ az 1. függelékben meghatározott azonnal jelentendő események következtében a szükségessé vált intézkedés megtételét követően, haladéktalanul telefonon jelenti az eseményt a megtett intézkedésekkel együtt az EKÜ részére és egyidejűleg tájékoztatást küld az IBDF részére. A külön jogszabályban előírt írásbeli jelentési kötelezettség esetén a JKSZ és az ETTSZ írásban is jelent az EKÜ-nek, aki az eseményt a jogszabályi rendelkezések és jelen utasítás szerint jelenti tovább. 36. A nem egészségügyi intézménnyel vagy nem egészségügyi ágazat körébe tartozó személyekkel kapcsolatos bejelentés, segítség-, illetve intézkedéskérés esetén az eseményt haladéktalanul jelenteni kell az EMMI Biztonsági Ügyeletének, és tájékoztatni kell az IBDF-et.
37. Készenléti szolgálatok keresőképtelenség ideje alatt nem láthatóak el. A készenléti szolgálatot vállaló haladéktalanul köteles az azokat szervező szervezeti egységeket értesíteni minden olyan körülményről, amely a készenlét ellátásában akadályozza, vagy lehetetlenné teszi azt.
A) AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTI ÜGYELET
38. Az EKÜ szervezéséért a KVK vezetője a felelős. Az EKÜ feladatait munkaidőben a KVK munkatársai, munkaidőn kívül az – EMMI-vel – ügyeleti feladatok ellátására megbízási szerződést kötött ügyeletesek látják el.
39. A KVK vezetőjének feladata az ügyeleti beosztás elkészítése, a megbízási szerződések, teljesítésigazolások előkészítése, a szolgálatvezényléssel és esetleges szolgálatcserékkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, az ügyeleti szolgálat ellátásához szükséges felszerelések és eszközök biztosítása, azok üzemképes állapotban tartása, valamint a szolgálat ellátását szabályozó intézkedések, utasítások, továbbá adatbázisok naprakészen tartása.
40. Az EKÜ munkaidőn kívüli ügyeleti időre összeállított beosztásának elkészítése havonta, egy hónapra előre történik. A szolgálat napi váltással, munkanapokon hétfőtől–csütörtökig 16 órától a következő nap 8 óráig (16 óra időtartamban), pénteken 14 órától a következő nap 8 óráig (18 óra időtartamban), míg szabad- és munkaszüneti napokon 8 órától a következő nap 8 óráig (24 óra időtartamban) kerül ellátásra.
41. Az EKÜ beosztását az KVK vezetője készíti el, és a SZIF vezetőjének jóváhagyását követően a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig az ügyeletesek rendelkezésére bocsátja, és tájékoztatás céljából megküldi az IBDF-nek.
42. Ha az ügyeletes akadályoztatása, előre nem tervezett távolléte, megbetegedése miatt nem tudja ellátni az EKÜ feladatait, erről haladéktalanul értesíti a KVK-t, aki gondoskodik az ügyeleti beosztás módosításáról és a szolgálatcserével érintett dokumentumokban szereplő adatok átvezetéséről, az IBDF tájékoztatásáról. Ugyanezt az eljárást kell követni az ügyeletesek által egymás között leegyeztetett – jóváhagyott beosztás módosítására vonatkozó – szolgálatcserék esetében is.
43. Az EKÜ átadás-átvétele a KVK szolgálati helyiségében (1097 Budapest, Albert Flórián út 2–6.) történik.
44. Az EKÜ-nek az alábbi – és kizárólag csak erre a célra használható – felszerelésekkel, eszközökkel és dokumentumokkal kell rendelkeznie, melyek a következők:
a) mobiltelefon (tartalék mobiltelefon),
b) vezetékes telefon, fax,
c) számítógép (internetkapcsolattal),
d) laptop mobilinternet-kapcsolattal,
e) Ügyeleti Napló,
f) EKÜ beosztást és átadás-átvételt tartalmazó jelenléti ív,
g) Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Operatív Vezetési Csoport riasztási névjegyzék,
h) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 253/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet szerinti kapcsolattartói adatbázis, i) az 1. függelékben meghatározott egyéb dokumentumok, elérhetési listák és eljárásrendek. 45. Az EKÜ-ben biztosítani kell a hozzáférést:
a) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által működtetett védelmi igazgatási célú zárt, informatikai rendszerhez (Marathon Terra),
b) az Európai Unió Korai Figyelmeztető és Gyorsreagáló Rendszeréhez (EWRS) és
c) Veszélyhelyzet- és Válságkoordinációs Intézkedési Rendszeréhez (CCA).
46. Az EKÜ-ben használt eszközök (telefonok, számítógépek) beállításainak módosítása, azokról adatok törlése az KVK vezetőjének tudta és beleegyezése nélkül tilos.
47. Az EKÜ szolgálatot teljesítő személy az erre a célra rendszeresített, 1 állandó hívószámú telefonon, mobiltelefonon, online kommunikációs csatornákon és/vagy e-mailben fogadja a bel- és külföldről érkező jelentéseket, bejelentéseket. A szolgálat időtartama alatt az ügyeleti telefon hívószámán és a levelező rendszereken állandóan elérhetőnek kell lennie. Köteles gondoskodni arról, hogy a szolgálat befejeztével az eszközök üzemképes állapotban az egyéb szolgálati okmányokkal együtt a következő szolgálatba lépő részére hiánytalanul átadásra kerüljenek.
48. A szolgálat időtartama alatt történteket az ügyeletesnek az erre a célra rendszeresített 2. függelék szerinti ügyeleti naplóban kell rögzítenie oly módon, hogy abból egyértelmű legyen a bejelentés (értesítés) időpontja, a hívó fél neve, beosztása (illetve szervezetének megnevezése), az esemény helye, időpontja, valamint az eseménnyel kapcsolatos összes lényeges információ és az időrendben megtett intézkedések. 49. A kommunikációs hálózat működőképességét, a JKSZ, az ETTSZ és az OKI készenléti szolgálatok elérhetőségét az EKÜ ügyeletese a KVK vezetője által meghatározott gyakorisággal, de minimum havonta ellenőrző telefonhívásokkal kontrollálja, melyet rögzít az ügyeleti naplóban. Ha a JKSZ, illetve az ETTSZ többszöri próbálkozás után sem érhető el, az EKÜ ügyeletese az ügyeleti naplóban rögzíti a sikertelen ellenőrző hívás tényét, amely alapján a KVK köteles az érintett készenléti szolgálat koordinátorával a probléma megoldása érdekében azonnal felvenni a kapcsolatot.
50. Az elektronikusan kitöltött ügyeleti naplót az ügyelet átadása előtt az ügyeletes kinyomtatja és aláírásával ellátja. Az ügyeleti napló kitöltése, kinyomtatása és aláírása eseménytelen ügyelet esetén is kötelező, ez esetben a lebonyolított ellenőrző hívások rögzítésén kívül az „eseménytelen ügyelet” feltüntetése szükséges. Az ügyeleti napló sorszáma az adott év január 1-jén 1-es számmal kezdődik és december 31-ig folyamatosan emelkedik. Az elektronikusan mentett ügyeleti naplók archiválásáról a KVK gondoskodik.
51. Az EKÜ-t ellátó személy ügyeleti ideje alatt fogadja a jogszabályi előírások alapján tett bejelentéseket, egyéb bejelentéseket, és teljesíti a jogszabályokban és belső szabályzatokban előírt intézkedési, jelentési kötelezettségeit.
52. Az EKÜ-t ellátó személy – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedéséről haladéktalanul értesíteni köteles a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja. Hatáskörét meghaladó intézkedés szükségessége esetén, a szolgálatot teljesítő – a SZIF vagy akadályoztatása esetén a KVK vezetője útján – köteles azonnal tájékoztatni az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt.
53. Az EKÜ az azonnal jelentendő események következtében a szükségessé vált intézkedés megtételét követően azonnal értesíti:
a) a Biztonsági Ügyeletet,
b) az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt,
c) az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárt,
d) az Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet kabinetfőnökét,
e) az egészségügyi ellátórendszert érintő ügyekben az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárt, valamint
f) tájékoztatja az IBDF vezetőjét.
54. Az EKÜ-re beérkezett – azonnali jelentéseket igénylő eseményeken kívüli – bejelentésekről az ügyeletet követő munkanapon legkésőbb 10 óráig összefoglaló jelentést kell küldeni
a) az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár,
b) a bejelentéssel érintett szakmai főosztályok/intézetek, valamint
c) tájékoztatás céljából az IBDF
részére.
55. Az EKÜ a tudomására jutott, a közegészségügyi járványügyi biztonságot és az egészségügyi közszolgáltatásokat veszélyeztető, illetve hátrányosan befolyásoló, megtörtént vagy prognosztizálható eseményekről haladéktalanul, de lekésőbb egy órán belül értesíti az 53–54. pontok szerinti szervezeteket, személyeket.
56. Az EKÜ ellátja
b) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2011/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1082/2013/EU határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (a továbbiakban: EWRS) kapcsolattartói
feladatait.
57. Az NNTK és az EWRS rendszeren keresztül a jogszabályi előírások végrehajtására vonatkozó sürgős közlemények eljuttatásához, a bejelentendő események, riasztások megküldéséhez, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében az EKÜ jelentést tesz az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár részére, majd a vezetői döntésnek és a kapott utasításnak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket.
58. Az NNTK és az EWRS rendszereken keresztül beérkező kockázatbecslések, tagállami bejegyzések, információk tájékoztatás céljából az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár, az EMMI illetékes szakmai főosztályai, valamint az OKI részére, továbbá a NER Korm. rendelet végrehajtásában érintett hatóságok és szervezetek részére az EKÜ útján – őket érintő információk esetében – a beérkezését követő maximum 2 órán belül kerülnek továbbításra. 59. Abban az esetben, ha az EWRS-en keresztül megkeresés, információszolgáltatásra vonatkozó kérés, kérdőív kitöltésére vonatkozó felkérés érkezik Magyarországra, az EKÜ – a megkereséssel érintett témában szakmai kompetenciával rendelkező főosztály/intézet kijelölése érdekében – a megküldött dokumentumokat továbbítja az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár részére. Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár döntése alapján a feladat elvégzésére kijelölt főosztály, az együttműködő szervezetek, a szervezeti egységek az elkészített válaszlevelet az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően megküldik az EKÜ részére az EWRS-en történő továbbítás céljából.
60. Az NNTK és az EWRS rendszereken EKÜ-re érkező fertőző betegek kontaktjainak felkutatására és a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából megküldött szenzitív adatokat is tartalmazó dokumentumok – adatvédelmi okból – csak az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár által az adott ügyben intézkedések megtételére esetileg kijelölt szervezeti egység vezetője részére kerülnek továbbításra.
61. Az EWRS rendszeren érkező tbc-s betegek kontaktjaira vonatkozó megkeresések a szükséges intézkedések megtétele céljából az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója által kijelölt személy részére közvetlenül kerülnek továbbításra. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kapcsolattartásra kijelölt személyének adatait a 2. függelék tartalmazza. 62. A mentéssel, betegszállítással, sürgős betegelhelyezési problémákkal kapcsolatos ügyekben a 2. függelékben szereplő elérhetőségeken az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szolgálatvezető főorvosát kell megkeresni. 63. Ha a kórház vagy az OMSZ gyógyszerellátással, sürgős gyógyszeroltóanyag-beszerzéssel kapcsolatos problémát jelez, a Hungaropharma ügyeletéhez kell irányítani.
64. Sürgős orvostechnikai eszköz igény esetén az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjéhez kell fordulni. Az igényről az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárt soron kívül értesíteni kell az igények teljesíthetőségéhez szükséges intézkedések koordinálása érdekében.
65. Vérellátással kapcsolatos, valamint transzplantációval kapcsolatos kérdésekben az Országos Vérellátó Szolgálat Ügyeletéhez kell fordulni.
66. A Honvédelmi Minisztériumtól, a Belügyminisztériumtól, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól érkező megkeresés esetén az 53. pontban nevesített személyeket és szerveket soron kívül szükséges értesíteni.
67. Az EKÜ feladatait ellátó megbízási szerződéses ügyeletesek részére az ügyeleti szolgálat ellátásáért a megbízási szerződésükben rögzített megbízási díj jár, ami teljesítésigazolás alapján kerül kifizetésre. A teljesítésigazolás mellékletét képezi az ügyeleti beosztást, valamint az ügyeletesek átadás-átvételi aláírását is tartalmazó jelenléti ív. A megbízási szerződés előkészítéséért és a teljesítésigazolásért a KVK vezetője a felelős.
68. Az ügyeleti szolgálat teljesítéséről szóló teljesítésigazolást a KVK legkésőbb a teljesítést követő hónap 5. napjáig elkészíti. Az ügyeleti szolgálat teljesítését az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár a teljesítésigazolás aláírásával igazolja.
B) JÁRVÁNYÜGYI KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT
69. A JKSZ célja az egységes, koordinált, szakmailag indokolt és arányos intézkedések időben történő megtétele, illetve gyorsreagálás a lakosság egészségének megvédése, helyreállítása és az egészségbiztonság miatt szükséges megelőző intézkedések megtétele érdekében.
70. A JKSZ ellátása munkaidőn kívül, heti váltásban, csütörtöktől csütörtökig történik, ezen belül:
a) hétfőtől csütörtökig 16.30 órától a következő munkanap reggel 8 óráig tart,
b) pénteken 14 órától hétfő 8 óráig tart,
c) pihenőnapon és munkaszüneti napokon az ügyelet a következő munkanap 8 óráig folyamatos.
Ez a beosztás akkor is irányadó, amikor a hétfői nap szabadnap vagy munkaszüneti nap.
71. A JKSZ eszközei
a) készenléti telefon és tartaléktelefon,
b) a 2. függelék szerinti elérhetőségi jegyzékek, a megyei készenlétek és az országos szakmai kapcsolatok, továbbá a felettes döntéshozók elérhetőségeivel, c) a készenléti e-mail-fiók,
d) készenléti laptop,
e) laptophoz mobilinternet-kapcsolat,
f) készenléti napló,
g) a készenléti táska a 3. függelék szerinti tartalommal. 72. A JKSZ beosztását a KJFFO vezetője készíti el a tárgyhónapot két hónappal megelőzően.
73. JKSZ-t járványügyi szakterületen legalább 1 éves szakmai gyakorlattal, szakmai angol nyelvismerettel, főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező személy láthat el. Orvos végzettségű személy esetén a közegészségtan-járványtan vagy megelőző orvostan szakvizsgával rendelkező személyt előnyben kell részesíteni a jelentkezők közül.
74. A JKSZ átadása-átvétele a készenléti telefon, a készenléti laptop, a készenléti napló és a készenléti táska fizikai átadásával történik, amelynek a készenlét átadásának napján legkésőbb 16 óráig meg kell történnie.
75. A JKSZ közvetlenül fogadja a megyei/fővárosi kormányhivatalok népegészségügyi készenléteinek bejelentéseit.
76. A JKSZ szakmailag indokolt esetben javaslatot tesz sürgős mikrobiológiai vizsgálat elvégzésére és az eredmények ismeretében annak alapján járványügyi intézkedésekre.
77. A JKSZ együttműködik az EKÜ-vel az NNTK és az EWRS rendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásban, melynek keretében kérésre szakmai információkat szolgáltat az EKÜ részére.
78. A bejelentések alapján a JKSZ szakmai információkat gyűjt, azokat elemzi, összeveti a korábban észlelt, illetve a szakirodalomban publikált események tapasztalataival.
79. Országos jelentőségű járványügyi esemény során a JKSZ helyszíni szemlét végezhet a helyi adottságok megismerésére, az adatgyűjtés és elemzés hatékonyabbá tétele érdekében. Ha az adott betegséggel, eseménnyel kapcsolatban rendelkezésre áll módszertani levél, útmutató, eljárásrend, akkor annak figyelembevételével történik az adatgyűjtés, elemzés, értékelés.
80. A JKSZ értékeli a kapott információkat, megbecsüli az esemény kiterjedtségét, jelentőségét, veszélyességét, szükség esetén javaslatot tesz haladéktalan járványügyi intézkedések bevezetésére.
81. A JKSZ szakmailag indokolt esetben javaslatot tesz az OKI Mikrobiológiai Készenléti Szolgálatának sürgős járványügyi mikrobiológiai vizsgálat elvégzésére, ezért értesíti és szükség esetén berendeli az OKI Mikrobiológiai Készenléti Szolgálatát biztosító speciális kijelölt állományát.
82. A JKSZ az OKI közreműködésével ellátja a „Bioterror-gyanús küldemények vizsgálatának” szakmai eljárás rendjében foglalt és az „Ebola-gyanús beteg eljárásrendben” foglalt járványügyi, laboratóriumi feladatokat. Az eredmények ismeretében a továbbiakban annak alapján járványügyi intézkedésekre tesz javaslatot.
83. A JKSZ szükség esetén jelzi a felettes döntéshozóknak további erőforrások bevonásának igényét az esemény felszámolásába.
84. Ha az esemény kiterjedtsége, veszélyessége, jelentősége nagy, akkor a JKSZ tájékoztatja a szakmai feletteseit az eseményről, a kockázatértékelése eredményéről, a megtett, illetve a tervezett intézkedésekről és a külső erőforrások bevonásának esetleges szükségességéről. Ha az eseményre vonatkozó információkat nemzetközi fórumon kell megosztani, akkor a JKSZ tájékoztatja erről az EKÜ-t, aki az 57–61. pontok szerint jár el.
85. A JKSZ folyamatosan vezeti a készenléti naplóban a bejelentésekkel, illetve eseményekkel kapcsolatos információs forrásokra, adatokra, intézkedésekre vonatkozó tényeket.
86. Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár minden naptári év január 31. napjáig elkészíti javaslatát a közigazgatási államtitkár felé a JKSZ-t ellátó kormánytisztviselőknek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 154. § (2) bekezdése szerinti célfeladat meghatározására. A javaslat figyelembevételével a közigazgatási államtitkár állapítja meg a célfeladatot. 87. Az EKÜ, illetve a JKSZ teljesítését az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár igazolja a teljesítés hónapját követő hónap 4. napjáig. A teljesítésigazolás mellékletét képezi az EKÜ és a JKSZ beosztás. Az egészségügyért felelős államtitkár egyetértése esetén a teljesítésigazolás alapján a céljuttatás kifizetését a közigazgatási államtitkár engedélyezi.
88. A célfeladat kitűzéséről szóló okiratot, valamint a teljesítésigazolást négy példányban kell előkészíteni. Annak a közigazgatási államtitkár által aláírt
a) egy példányát a Személyügyi Főosztály részére a személyi anyagban való elhelyezés, második példányát a Gazdálkodási Főosztály részére a számfejtés céljából kell megküldeni;
b) harmadik példányát az érintett kormánytisztviselő részére kell átadni,
c) negyedik példánya az akta részét képezi, amelyet az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell irattárba helyezni.
89. A Szabályzat alapján készenléti szolgálatot ellátó kormánytisztviselőt díjazás illeti meg, melynek összege egy teljes héten át ellátott készenléti szolgálat (azaz heti 128 óra) esetén bruttó hatvanezer forint.
C) EGÉSZSÉGÜGYI TOXIKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT
90. Az ETTSZ ügyeleti beosztását Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztályának Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Osztály vezetője készíti el két hónappal a tárgyhónapot megelőzően, és erről tájékoztatja az ügyeletet ellátókat, az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt, az EKÜ-t, valamint az IBDF-et.
91. Az ETTSZ alaptevékenysége a mérgezéssel kapcsolatos tájékoztatás, információszolgáltatás, mely során 24 órás szolgáltatás formájában telefonon és írásban ad információt az emberi élet és egészség védelme, valamint a környezetvédelem érdekében, kiemelten a mérgezettek laikus vagy orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére, valamint jogszabályban megjelölt hatóságok részére. Feladata továbbá a lakosság tájékoztatása az adott mérgezési esetet illetően a mérgező anyag veszélyességével, várható tünetekkel és teendőkkel kapcsolatban.
92. Az ETTSZ látja el az Országos Transzplantációs Nyilvántartás feladatait, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendeletben leírtaknak megfelelően biztosítja a szerveik és szöveteik halál utáni kivétele ellen tiltakozók személyes adataihoz való 24 órás hozzáférést. 93. Az ETTSZ ügyeletet teljesítő munkatársait az ügyeleti feladatok ellentételezésére a Kttv. 98. §-a szerinti szabadnap illeti meg. V. AZ ÜGYELETI FELADATOK KOORDINÁCIÓJA
94. Az IBDF koordinálja az EMMI ügyeleti feladatainak, valamint a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal (a továbbiakban: NVK) kapcsolatos feladatoknak az ellátását.
95. A Belügyminisztériumtól, illetve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól érkező riasztása esetén az IBDF intézkedik az EMMI NVK képviseletének biztosításáról.
96. Az EMMI NVK képviseletét az illetékes szakterületet irányító állami vezető által előzetesen írásban kijelölt kormánytisztviselők látják el a Kttv. 96. §-a szerint elrendelhető rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés keretében. Az érintett szakterületek a kijelölésről minden év június 30-ig és december 31-ig, az időközben bekövetkezett változásokról soron kívül írásban tájékoztatják az IBDF-et. 97. Munkaidőn túli riasztás esetén az EMMI NVK képviseletét ellátó személy az IBDF értesítése alapján 4 órán belül köteles megkezdeni a munkát az NVK-ban. Ha a berendelt személy a feladat végrehajtásában akadályoztatva van, vagy a 4 órás határidőn túl tudná megkezdeni a feladat ellátását, azt a riasztás vagy berendelés fogadásakor vagy – ha az akadályozó körülmény ezt követően merült fel – az akadályoztatás bekövetkeztét követően haladéktalanul köteles jelezni az IBDF felé, aki intézkedik más, a feladat ellátására alkalmas munkatárs berendeléséről.
98. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére vonatkozóan a Kttv. 98. §-ában foglaltak az irányadóak. 1. függelék – A Kormányügyeleti Rendszer tekintetében rendkívüli eseménynek minősülő események köre és a Kormányügyelet részére történő jelentés tartalma 3. függelék – Egyéb dokumentumok, elérhetési listák és eljárásrendek az EKÜ részére 4. függelék – Elérhetőségi jegyzékek megyei készenlétek és az országos szakmai kapcsolatok, továbbá a felettes döntéshozók elérhetőségeivel a JKSZ részére