BK ÍH 2017/48.
BK ÍH 2017/48.
2017.06.01.
A másodfokú nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében akkor is megtartható, ha kórházi kezelésére hivatkozva előzetesen kéri a nyilvános ülés elhalasztását, mivel azon részt kíván venni [A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 362. § (3)–(4) bekezdés].
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben a törvényszék a vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] miatt – halmazati büntetésül – 2 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott vagyonának terhére 13 862 374 Ft erejéig vagyonelkobzást alkalmazott és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.
Az elsőfokú ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az ügyészi és védelmi fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 361. § (1) bekezdése értelmében nyilvános ülésre tűzte ki, mert az ügy tanácsülésen a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés és a határozat részbeni megalapozatlansága miatt nem bírálható el, ugyanakkor a részleges megalapozatlanság bizonyítást, ezáltal fellebbezési tárgyalást nem indokolt. A büntetéskiszabással kapcsolatos tényeket érintően a tényállás teljes mértékben megalapozott volt, a vádlott meghallgatása a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében nem volt szükséges.
A védő a nyilvános ülés határnapja előtt egy nappal bejelentette, hogy védence telefonon arról tájékoztatta, miszerint kórházba került, orvosi kezelés alatt áll, így a másnapi nyilvános ülésen megjelenni nem tud. A vádlott a nyilvános ülésen részt kíván venni, így kérte az ítélőtáblát, hogy új határnapot tűzzön ki az ügyben a nyilvános ülésre. A vádlott, illetve a védő a nyilvános ülés megkezdéséig a bejelentés alátámasztására semmilyen orvosi-kórházi dokumentumot nem csatolt, így a kérelemből az sem állapítható meg, hogy a vádlott pontosan mely intézményben, mikortól meddig áll gyógykezelés alatt, kezelése valóban akadályát képezi-e a megjelenésnek.
Az ítélőtábla a védői indítványt elutasította, melynek indoka a következő.
A másodfokú eljárásban a törvény a bizonyításhoz fűzi a terhelt jelenlétét garanciális követelményként. A másodfokú eljárásban bizonyítás a Be. 363. § (2) bekezdés a) pontja alapján kizárólag tárgyaláson folytatható, ekként a tárgyalás a terhelt távollétében általában nem tartható meg. Törvényi kivételt csak az képez, ha a szabályszerűen megidézett terhelt előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, vagy a terhére fellebbezést nem jelentettek be, azaz az ügyben súlyosítási tilalom áll fenn [Be. 365. § (1) bekezdés]. Az ügyek másodfokú elbírálásának általános ügyintézési formája azonban nem a tárgyalás, hanem a Be. 361. § (1) bekezdésében szabályozott nyilvános ülés. A nyilvános ülésen bizonyítás nem folytatható, az esetleges megalapozatlanság kiküszöbölése – a felmentés esetét kivéve, eltérő tényállás megállapítását eredményezve – csak az iratok tartalma alapján, vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. Ekként a nyilvános üléses ügyelintézési formában nem állnak fenn azok a garanciális követelmények, amelyek a terhelt jelenlétét szükségessé teszik. A kifejtettek értelmében kötelező védelem esetén a védő mellőzhetetlen részvétele mellett [Be. 361. § (3) bekezdés] a Be. 362. § (3) bekezdése a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is lehetővé teszi a nyilvános ülés megtartását. A nyilvános ülés megtartásának mindössze egyetlen törvényi feltétele van, a terhelt szabályszerű idézése. Ha erre sor kerül, a terhelt részvételi joga biztosított, következésképp a törvény szerint az ügy nyilvános ülésen a terhelt távollétében is elbírálható, függetlenül attól, hogy terhére jelentettek-e be fellebbezést, bejelentette-e a terhelt a nyilvános ülésről való távolmaradását, vagy a távolmaradásának előzetes bejelentése mellett, akár méltányolható indokra hivatkozással is kérte-e a terhelt a másodfokú nyilvános ülés elhalasztását és új határnap kitűzését. A nyilvános ülés az eljárási szabályok megsértése nélkül megtartható akkor is, ha a terhelt betegségére hivatkozva kéri annak elhalasztását (Kúria Bfv.III.1093/2014/8.).
Hasonlóan foglalt állást a Kúria a Bfv.II.1260/2015. számú ügyben, melyben megállapította, hogy a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében akkor is megtartható szabályosan a nyilvános ülés, ha kórházi kezelése miatt nem tudott a nyilvános ülésen megjelenni. Ilyen tartalommal döntött a Kúria a Bfv.I.1197/2015/6. számú végzésében is, amikor a védő a nyilvános ülésen arra hivatkozással kérte az eljárási cselekmény elhalasztását, hogy a vádlott előző nap balesetet szenvedett, be van gipszelve, orvosi kezelés alatt áll, ezért nem tudott megjelenni.
A Kúria Büntető Kollégiumának 3/2014. számú határozata nyomán a Kúria újabb döntései, amint a Bfv.1093/2014/8. számú végzése is kifejti, a fontos perjogi kérdésben elmozdulást jelentenek a BK. 1. vélemény 10. pontjában foglaltaktól, melyek a terhelt jelenléte szempontjából a másodfokú nyilvános ülésen is a tárgyalási jelenlétre vonatkozó szabályokat kívánták érvényre juttatni.
Az ítélőtábla ezért nem látta törvényi akadályát a nyilvános ülés megtartásának. A törvényi rendelkezés is egyértelmű, a Be. 362. § (3) bekezdése egyértelműen rendezi az eljárásjogi szituációt. Emellett utalni kell rá, hogy a Be. 362. § (4) bekezdése értelmében a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem változtatna ezért az eljárási helyzeten az sem, ha a vádlott akár előzetesen, akár az eljárási cselekmény után orvosi dokumentumokat csatolva igazolja kórházi kezelését. A védői bejelentés ugyanakkor még csak nem is valószínűsíti a mulasztás vétlenségét, de a már kifejtettek szerint ennek nincs is jelentősége a nyilvános ülés megtarthatósága szempontjából. Más a helyzet, ha a vádlottat fogvatartása akadályozza a megjelenésben, de erről jelen esetben nem volt szó, így a másodfokú bíróság a bizonyítékokkal semmilyen módon alá nem támasztott indítványt elutasította és a fellebbezéseket elbírálta, mert a vádlott meghallgatását nem tartotta szükségesnek. A meghallgatás szükségességét kizárólag a másodfokú bíróság döntheti el, s mivel az nem volt indokolt, így nem volt kizáró oka a fellebbezések elbírálásának a vádlott távollétében.
(Debreceni Ítélőtábla Bf.II.73/2017/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás