BÜ BH 2017/49
BÜ BH 2017/49
2017.02.01.
I. A kizárólag a külföldi ítélet érvényének elismerésére (és nem az abban kiszabott szankció végrehajtására) irányuló eljárásra az Nbjt. 46. § (1a) bekezdése a irányadó [1996. évi XXXVIII. tv. (Nbjt.) 46. § (1a) bek.].
II. A külföldi ítélet érvényének elismerése kapcsán az Európai Unió Bíróságának az ún. „Balogh-ügyben” hozott ítélete jogi következményeitől függetlenül a Kúriának rendelkezni kell az eljáró bíróság kijelölése felől.
[1] A terhelttel szemben külföldi ítélet érvényének elismerése miatt indult eljárás a P.-i Törvényszéken.
[2] A P.-i Törvényszék a 2016. január 14. napján kelt végzésével megállapította hatáskörének és illetékességének hiányát, az iratokat pedig az eljárás lefolytatása végett az F.-i Törvényszékre tette át. Ennek indokául az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube. tv.) 109. § (2) bekezdésére hivatkozott, mely szerint, amennyiben a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára az F.-i Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
[3] Az F.-i Törvényszék a 2016. május 9-én kelt végzésével ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára terjesztette fel. Végzésében kifejtette: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 46. § (1a) bekezdése szerint a külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ez jelen esetben a P.-i Törvényszék.
[4] A P.-i Törvényszék végzésében hivatkozott törvényi rendelkezés kapcsán megjegyezte, hogy az a törvény „végrehajtási jogsegélyekről” szóló részében, annak 44. pontjában – „a végrehajtás átvétele” címszó alatt – szerepel. Alkalmazásának tehát akkor van helye, ha a tagállami bíróságtól végrehajtás iránti megkeresés is érkezik; jelen esetben azonban ilyet a tagállami bíróság nem terjesztett elő. Amennyiben azonban kizárólag a bűnügyi nyilvántartásba való bejegyezhetőség érdekében kerül sor a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárásra, akkor az Nbjt. rendelkezései, azon belül az illetékesség tekintetében az idézett 46. § (1a) bekezdése az irányadó. Ezért az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára terjesztette fel.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában azt indítványozta, hogy a Kúria az eljárás lefolytatására az F.-i Törvényszéket jelölje ki.
[6] Álláspontja szerint ugyanis az Eube. tv. 109. § (2) bekezdése az F.-i Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét meghatározott típusú büntetéseket (és intézkedést) együttesen kiszabó külföldi ítéletek érvényének elismerésére, valamint a végrehajtásukról szóló rendelkezésekre állapította meg. Következésképp – függetlenül attól, hogy a rendelkezés valóban a törvény végrehajtási jogsegélyekről szóló részében helyezkedik el –, a rendelkezés hatálya – az ügyészi álláspont szerint – az abban megjelölt határozatok érvényének elismerésére is kiterjed.
[7] A Kúria az F.-i Törvényszék álláspontját osztotta a P.-i Törvényszék és a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben.
[8] A külföldi bíróság ítéletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Nbjt. 46. § (1a) pontjára hivatkozással, érvényének elismerése végett küldte meg a bíróságnak. Az Eube. tv. 109. § (1) bekezdésében előírt iratok nem érkeztek a bírósághoz.
[9] Az F.-i Törvényszék helyesen hivatkozott arra, hogy a P.-i Törvényszék által megjelölt Eube. tv. 109. § (2) bekezdése a törvény „végrehajtási jogsegélyekről” szóló részében, a szabadságvesztés büntetést kiszabó, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítéletekre vonatkozó VIII. Fejezetében, a „végrehajtás átvétele” címszó alatt (44. pont) szerepel. Egyébként – a jelen ügyben közömbös, vagyonelkobzásra vonatkozó kitételt leszámítva – azzal szó szerint megegyező rendelkezést tartalmaz az Eube. tv. 148. § (3) bekezdése is, ami a törvény ugyanazon részében, a pénzbüntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó szabályok között helyezkedik el.
[10] A törvény szövege azonban mindkét törvényhelyben egyértelműen utal rá, hogy a hivatkozott törvényhely a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat (értelemszerűen: egyidejű) meghozatalára írja elő az F.-i Törvényszék kizárólagos illetékességét. Jelen esetben azonban végrehajtásról nincs szó.
[11] A kizárólag a külföldi ítélet érvényének elismerésére (és nem az abban kiszabott szankció végrehajtására) irányuló eljárásra tehát az Nbjt. 46. § (1a) bekezdése a irányadó. Ez alapján ilyen esetben az elismerésre a terhelt magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék, ha pedig az nem állapítható meg, az F.-i Törvényszék az illetékes. Ezt az elvet fejtette ki a Kúria a Bkk.III.480/2016/2. számú végzésében is.
[12] Jelen esetben a terhelt magyarországi lakóhellyel rendelkezik, ami a P. Törvényszék illetékességét alapozza meg.
[13] Megjegyzi a Kúria: ebben az ügyben az Eube. tv. 109. § (2) bekezdése azért sem alkalmazható, mert a külföldi bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabott ki pénzbüntetést. Kétségtelen: a hivatkozott rendelkezés általánosságban szabadságvesztés és pénzbüntetés együttes kiszabása esetére határozza meg az F.-i Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét, szövegezésében külön nem jelöli meg, hogy az csak végrehajtandó, vagy akár végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés találkozása esetén irányadó-e.
[14] Azonban az Eube. tv. végrehajtási jogsegélyekről szóló, Negyedik Része akként épül fel, hogy a törvény VIII. Fejezete a szabadságvesztés-büntetést kiszabó, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítéletek, IX. Fejezete a feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók, X. Fejezete pedig a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély szabályozását tartalmazza. Az Eube. tv. 136. §-a pedig már pontosan rögzíti: a IX. Fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés-büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő szankció. Mindezek összevetéséből kitűnően a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés: alternatív szankció, következésképp az Eube. tv. VIII. Fejezetében a szabadságvesztésre és szabadságelvonással járó intézkedésekre meghatározott szabályozás – és így az Eube. tv. 109. § (2) bekezdése – arra egyáltalán nem is alkalmazható.
[15] Ezért még amennyiben a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó külföldi ítélet – az abban az elítélt számára előírt kötelezettség vagy tilalom, avagy a mellette kiszabott pénzbüntetés következtében – végrehajtást igényelne, akkor sem kerülne az F.-i Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe az ügy, hanem az Eube. tv. 137. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése, illetőleg az Eube. tv. 148. § (2) bekezdése alapján az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak, Budapesten pedig a B. Központi Kerületi Bíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást.
[16] A tagállami ítélet végrehajtására irányuló igény hiányában azonban – a korábban kifejtettek szerint – jelen ügyben a P.-i Törvényszék az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság.
[17] Utal a Kúria arra is, hogy a külföldi ítélet érvényének elismerése kapcsán az Európai Unió Bíróságának az ún. „Balogh-ügyben” hozott határozata a lefolytatandó eljárásra is kiható elveket határozott meg. Nyilvánvaló azonban, hogy a folyamatban lévő eljárás lezárását eredményező döntés meghozatalára vagy intézkedés megtételére is csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a jogosult. Ezért a Kúriának a hivatkozott ítélet jogi következményeitől függetlenül rendelkezni kellett az eljáró bíróság kijelölése felől.
[18] A fentiekre tekintettel a Kúria – a Be. 20. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontja szerint – az eljárás lefolytatására a P.-i Törvényszéket jelölte ki.
(Kúria Bkk. III. 927/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás