• Tartalom
Oldalmenü

2017. évi L. törvény

az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról1

2018.01.01.

1. A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendelet módosítása

1. § A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az 1. §-ban meghatározott esetekben a bíróság vagy más hatóság – ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot – az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból felfüggeszti.
(2) A bíróság az igazságügyért felelős miniszter, más hatóság – ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot – pedig a felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban együtt: felügyeletet ellátó szerv) intézkedésére is felfüggeszti az eljárást.”

2. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

2. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tanúsítvány kiállításának, illetve az egyezményben nem részes államokban felhasználni kívánt közokiratok hitelesítésének a rendjét rendeletben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott tanúsítvány kiadásáért járó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”

3. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „küpolitikáért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép.

3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

4. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 20. § (11) bekezdésében felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A közúti járművezetők pályaalkalmassági eljárásával összefüggésben hozott hatósági döntéseket a bíróság nem változtathatja meg.”

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a munkaügyi hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.”

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”

(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4c) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”

(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai” alcíme a következő 21/M. §-sal és 21/N. §-sal egészül ki:

21/M. § (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha
a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.
(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.
(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
21/N. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”

(7) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság – a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével – a járművet azonosítja, és eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.”

(8) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 28/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A megkülönböztető és figyelmeztető jelzésre vonatkozó szabályok
28/B. § (1) A közúti forgalomban a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel felszerelt jármű jogszabályban meghatározott feltételekkel vehet részt.
(2) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának engedélyezésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

(9) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A közlekedési hatóságnak az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésével összefüggő hatósági eljárásokban hozott döntését a bíróság nem változathatja meg.”

(10) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 39. és 40. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

„39. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat;
40. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 9/D. § (4) és (10) bekezdésében a „szerződést” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződést” szöveg,

b) 16/A. § (6) bekezdésében és 20. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

c) 20. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

d) 20. § (7a) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

f) 21/A. § (2) bekezdésében a „teljes” szövegrész helyébe az „eredeti teljes” szöveg,

g) 21/L. § (4) bekezdésében az „a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a” szövegrész helyébe az „az Ákr. 107. §-a” szöveg,

h) 27. § (5) bekezdésében az „a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján” szövegrész helyébe az „a közlekedési hatóság engedélye alapján” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

i) 29. § (7) bekezdésében és 46/J. §-ában a „45” szövegrész helyébe az „55” szöveg,

j) 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges” szövegrész helyébe a „ha helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges” szöveg,

k) 47. § 22.12. pontjában az „ellenőrző tisztviselő” szövegrész helyébe a „menetíró szerelő” szöveg,

l) 48. § (3) bekezdés a) pont 20. alpontjában a „kijelölését” szövegrész helyébe a „kijelölését, valamint az automatikus döntéshozatal feltételeit” szöveg,

m) 48. § (3) bekezdés b) pont 22. alpontjában a „végzésének” szövegrész helyébe az „engedélyezésének” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

d) 48. § (3) bekezdés a) pont 24. pontjában az „a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát,” szövegrész,

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. § (1)2

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.”

(3)3

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

y) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.”

8. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 21. § (2) bekezdés i) pontjában a „közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben” szöveg,

b)4

c)5

lép.

9. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 13/A. § (4) bekezdés f) pontjában és 14. § (4) bekezdés c) pontjában az „ , a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrész,

c)6

e) 56. § (3) bekezdésében az „– a kijavítás kivételével –” szövegrész,

5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

10. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében
a) az ország egész területén – a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit), valamint az Országgyűlési Őrség tevékenységének kivételével – közegészségügyi ellenőrzést végez;
b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;
c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;
d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.”

(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter közegészségügyi felügyeletét – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a katonai egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja.”

(3) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv – a 2. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.”

(4) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó végleges határozatáról készült közleményt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint közhírré teszi.”

(5)7

(6) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 14/E. §-sal egészül ki:

14/E. § A Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv, továbbá a rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban
a) a hivatalbóli eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni,
b) nincs helye sommás eljárásnak,
c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
d) az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”

(7)8

(8) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter feladatával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.”

(9) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 15/E. §-sal egészül ki:

15/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

11. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. § (2) bekezdésében az „azt kiszabó jogerős határozat” szövegrész helyébe az „azt kiszabó végleges határozat” szöveg lép.

12. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

6. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosítása

13. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2/C. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatára kerül sor” szövegrész helyébe a „határozatot megtámadták” szöveg lép.

7. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény

8. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

15. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény „Felülvizsgálat” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Közigazgatási per
13. § (1) A miniszter e törvényben megállapított hatáskörében hozott határozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható.
(2) A bíróság a 12. § (2) bekezdésében említett határozat elleni per megindításáról – a perindítás bejegyzése végett – haladéktalanul értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Ha a miniszter határozata a Kormány döntésének nem felel meg, vagy az előírt határidőben a miniszter nem határoz, az egyház, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, és az, akire a döntés kötelezettséget állapít meg, a Kormányhoz fordulhat intézkedésért.”

16. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 16. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kérték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták” szöveg lép.

9. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

17. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. §-a.

10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

18. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben az ügyfél kérelmére nincs helye az eljárás szünetelésének.
(2a) Az ügyfél személyes jelenléte nélkül le nem folytatható (1) bekezdés szerinti ügyben – különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban – a kapcsolattartási forma ügyfél által történő megválasztásának nincs helye.
(2b) A szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni. A külön jogszabályban meghatározott kérelmeket, bejelentéseket az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, illetve űrlapon kell az állami adóhatóságnál előterjeszteni.
(2c) Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen – a bírságot kiszabó döntés kivételével – benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról hetvenöt napon belül, játékautomata nyilvántartásba vételéről tizenöt napon belül dönt.”

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, kivételes esetben és figyelemmel a tényállás összes körülményére – a bírság kiszabása mellett vagy a bírság kiszabásának mellőzésével – kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.”

(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény III. fejezete a következő 3. címmel egészül ki:

„3. CÍM
AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ
35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) A szervező
a) sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
b) totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
c) bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezreléke, de legfeljebb 1 millió forint,
d) játékkaszinó engedélyezési eljárása esetén játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint,
e) kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint,
f) a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,
g) az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint,
h) a távszerencsejáték játéktervétől való, a Vhr. 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint,
i) a szerencsejáték-szervezői tevékenységi engedélynek kizárólag az 1. § (5a)–(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért a szervező kérelmenként 5000 forint
igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 86. §-át az elévülés tekintetében,
b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában
alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon az állami adóhatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
(5) Az igazgatási-szolgáltatási díjat fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján kérelmenként kell megfizetni a NAV 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.
(6) Az állami adóhatóság az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.”

(5) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. §-a a következő (1a)–(1h) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés típusa szerint
a) folyamatos célellenőrzés,
b) átfogó ellenőrzés,
c) célvizsgálat,
d) témavizsgálat,
e) utóvizsgálat
útján végzi.
(1b) Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés az állami adóhatóság nyilvántartásai alapján.
(1c) A folyamatos célellenőrzés esetén az állami adóhatóság időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.
(1d) Az átfogó ellenőrzés esetén az állami adóhatóság egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.
(1e) A megbízólevél tartalmazza
a) az ellenőrző szerv nevét és címét,
b) az ellenőrzés időpontját,
c) az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),
d) az ellenőrök nevét, és
e) az ellenőrzés alá vont időszakot.
(1f) A célvizsgálat keretében az állami adóhatóság egy vagy több ellenőrzési szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.
(1g) A témavizsgálat esetén az állami adóhatóság több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.
(1h) Az utóvizsgálat keretében az állami adóhatóság az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve az állami adóhatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.”

(6) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. §-a a következő (3f)–(3h) bekezdéssel egészül ki:

„(3f) A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot az állami adóhatóság alkalmazottja az állami adóhatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és az állami adó- és vámhatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőr együttesen végzi.
(3g) Az állami adóhatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.
(3h) Az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. A próbajáték keretében az állami adóhatóság által megszerzett nyeremény a központi költségvetés bevétele, amelyet az állami adóhatóság a nyeremény megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.”

(7) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében elkobozható.”

(8) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 144–163. §-ának értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti vagy megsemmisíti.”

19. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 2. § (4) bekezdés d) pontjában a „jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági” szövegrész helyébe a „végleges hatósági vagy jogerős szabálysértési határozat, illetve jogerős bírósági” szöveg,

b) 2. § (5) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntésével” szöveg,

c) 2. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,

d) 13. § (6) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

e) 29/L. § (3) bekezdésében az „az Szjtv.” szövegrész helyébe az „az e törvény” szöveg,

f) 36. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig” szövegrész helyébe az „a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg” szöveg,

g) 36/J. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel elrendelt” szöveg,

h) 36/L. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyről szóló” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megkeresésre vonatkozó” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 7/A. § (5) bekezdésében az „– a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl –” szövegrész,

b) 7/A. § (9) bekezdés a)–c) pontjában a „jogerős” szövegrész,

11. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

21. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény a következő 40. §-sal egészül ki:

40. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

22. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény

a) 27. §-t megelőző alcímében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartás” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

c) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (8) bekezdése.

12. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

24. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:

26. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

25. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény

a) 17. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (8) bekezdése.

13. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

27. § (1)9

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt – a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével – az országos kamara útján haladéktalanul jelenti a miniszternek, aki megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését.
(3b) Ha a miniszter a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely a (3a) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”

(3)–(4)10

28. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 11/A. § (6) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 11/A. § (9) bekezdés b) pontjában a „névjegyékbe” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe” szöveg,

c)11

d) 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

e) 23. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

f) 106. § (1) bekezdésében a „jogerős bírói vagy más hatósági határozatra” szövegrész helyébe a „jogerős bírói vagy más véglegessé vált hatósági határozatra” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

14. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. szóló törvény módosítása

30. § (1) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A mérésügyi szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.”

(2) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(3) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.”

31. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény

15. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

32. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv országos illetékességgel jár el. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv feladat- és hatáskörébe tartozó, a felszámolók névjegyzékébe történő felvétellel kapcsolatos ügyek intézésének határideje két hónap. A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel, valamint a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos eljárásokban a felszámolók névjegyzékét vezető szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. A kérelmet írásban, a felszámolók névjegyzékét vezető szerv által e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni.
(3) Nincs helye sommás eljárásnak:
a) a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel és
b) a környezeti teherrel érintett ingatlanok értékesíthetőségével kapcsolatos eljárásban.
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(5) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztheti, ha a környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítéséhez való hozzájárulás érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter szakmai állásfoglalásának beszerzése szükséges.
(6) A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárás ügyintézési határideje a pályázati kérelmeket értékelő bizottság értékelő jegyzőkönyvének hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen eljárásokban szünetelésnek nincs helye.
(7) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a 27/C. § (4) bekezdése szerinti felszámolói névjegyzékben, a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szerepelő adatokról az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
(8) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ellenőrzés keretében folyamatosan lát el hatósági ellenőrzési tevékenységet.
(9) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban – a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben előírt adatszolgáltatások és rendszeres szakmai beszámolóban foglaltak kivételével – az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.
(10) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul bejegyzi.
(11) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatáskörébe tartozó ügyeknek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében jogosult az ügyféllel hatósági szerződést kötni.
(12) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokról alakszerű határozatban dönt.
(13) A bíróság a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/Q. §-sal egészül ki:

83/Q. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

16. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása

33. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése.

17. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

35. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

36. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen vagy jogerősen” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg, a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerőre” szöveg lép.

37. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény

18. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

38. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7/A. § Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

39. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3)–(5) bekezdése.

19. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

40. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal és 25/B. §-sal egészül ki:

25/A. § A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében eljáró hatóság 8 napos határidő megjelölésével hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.
25/B. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartási ügyekben, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.
(2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető külföldi hatóság által kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.”

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 52/E. §-sal egészül ki:

52/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

41. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 26. § (5) bekezdésében a „vagy hatósági” szövegrész helyébe a „vagy véglegessé vált hatósági” szöveg,

b) 28/A. (5) bekezdésében az „el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg,

c) 29/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

d) 29/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 43. §-a és 44. §-a.

20. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

43. § (1)12

(2) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság határozatban meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát, figyelemmel a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra.”

44. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 4/B. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatának” szövegrész helyébe az „ellen közigazgatási pernek” szöveg,

b) 7/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntésbe foglalt” szöveg,

e) 9/C. § (4) bekezdésében, 12/F. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges hatósági döntéssel” szöveg,

f) 9/C. § (8) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

g) 9/E. § (4) bekezdésében az „eljárás jogerősen befejeződött” szövegrész helyébe az „eljárásban végleges hatósági döntés született” szöveg,

h) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

i) 13. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, a „jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáról” szöveg,

j) 14. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a)13

21. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

46. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

8. § Az Ákr. 41. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az tekinthető a hatóság rendelkezésére álló adatnak, amelyet az általa vezetett 18. § vagy 18/A. § szerinti nyilvántartás tartalmaz.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának megtámadására irányuló közigazgatási perben a bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet különösen
a) normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról,
b) természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról,
c) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a 94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint, soron kívül jár el.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a fenntartó döntésének megtámadása, vagy a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető.
(5) A (2) bekezdés szerinti bírósági eljárás illetékmentes, az ellátottat, a törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja.”

(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”

(5) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon)

d) a kérelem módosítását követő naptól számított harminc napon belül határoz, ha a fenntartó a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben benyújtott kérelmet tárgyév január 6-át követően módosítja.”

(6) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”

(7) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Szociális Ágazati Portálon – a (9) bekezdésben meghatározott módon – közhírré kell tenni
a) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
b) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–k) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
c) az a) és b) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott, és a közhírré tett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.”

(8) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (9) bekezdés e) pont ef) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell a d) pontban nem említett jogsértés esetén]

ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit és azok alkalmazásának időpontját,”

(9)14 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértő magatartás megvalósulásától, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról – az adatszolgáltatással megegyező módon – a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény értesítette a kincstárt.”

(10) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

c) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, valamint a szakértők tevékenységével összefüggő részletes szabályokat;”

(11) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 140/W. §-t követően a következő 140/X. §-sal egészül ki:

140/X. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

47. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 5. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

3. 13. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

4.15

5. 16. §-ában az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per” szöveg,

6. 18. § e) pontjában, 18/A. § e) pontjában, 19. § (1b) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

7. 32/B. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

8. 34. § (2) bekezdés d) pontjában, 50. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

9. 34. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáról” szöveg,

10. 43/B. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedést” szövegrész helyébe a „véglegessé válást” szöveg,

11. 50. § (6) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

12. 54. § (2) bekezdésében a „rászorultság igazolásáról” szövegrész helyébe a „rászorultságról” szöveg,

14. 58/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,

15. 58/A. § (6) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzését” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél (székhelynél, telephelynél), illetve a fenntartónál” szöveg, a „(székhely, telephely)” szövegrész helyébe a „(székhely, telephely), illetve a fenntartó” szöveg,

16. 58/A. § (9) bekezdés záró szövegrészében a „közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert” szöveg,

17. 92/K. § (7) bekezdés b) pontjában a „lefoglalhatja” szövegrész helyébe a „zár alá veheti” szöveg,

18. 92/K. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében, 92/K. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,

19. 92/K. § (9) bekezdés a) pontjában, 99/D. § (2) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés f) pontjában a „közzététel” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,

20. 92/K. § (10) bekezdés c) pontjában a „közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg,

21. 92/L. § (1) bekezdés a) pontjában a „történő jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 10. § (7) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész,

c) 58/A. § (2c) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész,

e) 58/A. § (9) bekezdés a) és b) pontjában a „vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész,

f) 92/K. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek,

22. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

49. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43/A. § (1) A bányafelügyeleti és az állami földtani feladatokat ellátó szerv a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ), valamint a Baranya Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, Pest Megyei és Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal). A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ.
(2) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben hatóságként – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elsőfokon az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal, másodfokon – országos illetékességgel – az MBFSZ jár el.
(3) Az MBFSZ elsőfokú bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(4) A kormányhivatal bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, munkaügyi, munkavédelmi, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. § (1) bekezdés b)–o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43/B. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapítására indított eljárásban, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(2) A bányatelek megállapítására indított eljárásban a megyei területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a megyei önkormányzat ügyfélnek minősül.
(3) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(4) A bányafelügyelet a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindításáról – a kérelmező ügyfél kivételével – az ügyfeleket nyolc napon belül értesíti, kivéve, ha az eljárás megindítását követő nyolc napon belül dönt, az eljárást megszünteti vagy függő hatályú döntést hoz.
(5) A bányafelügyelet hatósági eljárásaiban
a) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
b) az ügyfél köteles valamennyi olyan okiratot, amelynek benyújtására jogszabályi előírás kötelezi, eredetiben vagy hitelesített másolatban benyújtani, továbbá
c) a döntés szóban nem közölhető.
(6) A bányafelügyelet döntésének véglegessé válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban.
(7) Ha a bányafelügyelet engedélyezési eljárásaiban – ellenérdekű ügyfél hiányában – a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(8) Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha a kérelmező ügyfél benyújtotta az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a kérelmezett tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát vagy a tevékenység végzését lehetővé tevő megállapodást.
(9) A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.
(10) A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes személyt vagy a székhellyel nem rendelkező jogi személy törvényes képviselőjét is idézheti székhelyére.
(11) Ha az eljárás a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosát, vagy azt, akinek a jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, illetve több mint ötven ügyfelet érint – az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a bányafelügyelet a döntéseit hirdetményi úton közli.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43/C. § (1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő
a) a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban:
aa) a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,
ab) a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,
b) a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,
c) a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 25 nap.
(2) A bányafelügyelet
a) eljárásaiban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról,
b) eljárásaiban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(3) A bányafelügyelet
a) a 41. § (1) és (2), (4) és (5), valamint (7b) bekezdése szerinti tevékenység eltiltásáról szóló határozatát,
b) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére kötelező határozatát,
c) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló kötelezést tartalmazó határozatát,
d) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott, kötelezést tartalmazó határozatát
azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.
(4) A bányafelügyeleti eljárásokban hozott és végrehajthatóvá nyilvánított döntésekben meghatározott cselekmény végrehajtását az első fokon eljárt hatóság foganatosítja.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 43/D. §-sal egészül ki:

43/D. § (1) Ha a bányafelügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a bányafelügyelet felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértés tényére, és megfelelő határidő tűzésével, valamint a jogkövetkezmények kilátásba helyezésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az (1) bekezdés nem alkalmazható, a bányafelügyelet hivatalból új eljárás keretében e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha
a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás keretében orvosolható,
b) azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – kizárja,
c) a bányafelügyelet ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége miatt két évnél nem régebben végleges döntéssel jogkövetkezményt állapított meg,
d) a bányafelügyelet ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon ténybeli és jogi alapon két évnél nem régebben az (1) bekezdésben meghatározott felhívást bocsátott ki.”

(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

„(24) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

50. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

1. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

4. 20. § (14) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés c) pontjában, 42/E. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

5. 22. § (8) bekezdésében a „végrehajthatóságától” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg, a „jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozatában elutasította.” szöveg,

6. 22. § (14) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

7. 25. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerős elbírálásáig” szövegrész helyébe a „tárgyában meghozott döntés véglegessé válásáig” szöveg,

9. 26/A. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel való” szöveg,

10. 26/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „eljárást lezáró határozatával” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró végleges határozatával” szöveg,

11. 26/A. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogerős döntésében elutasította és a döntés végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges döntésében elutasította” szöveg,

12. 26/B. § (3a) bekezdés a) pont aa) alpontjában, 26/B. § (3a) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 26/B. § (3a) bekezdés b) pont be) alpontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

13. 30. § (4) bekezdés c) pontjában a „végrehajtható” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

14. 30. § (5) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozatával elutasította, vagy az eljárást véglegessé vált döntéssel” szöveg,

15. 31. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerős és végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak” szöveg,

16. 31. § (4) bekezdésében az „a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá” szövegrész helyébe az „az azonnal végrehajthatónak” szöveg,

17. 32. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti hatásterületnek is” szövegrész helyébe a „hatásterületnek” szöveg,

18. 32. § (2) bekezdésében az „érdekeltek” szövegrész helyébe az „érintettek” szöveg,

19. 42. § (4) bekezdésében az „érdekelt” szövegrész helyébe az „érintett” szöveg,

20. 42/W. § (1) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá” szövegrész helyébe az „azonnal végrehajthatónak” szöveg,

21. 44. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

22. 47. § (2) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel jóváhagyott” szöveg,

23. 47/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

51. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „és a jogszabályban meghatározható egyéb eljárási költségek” szövegrész.

23. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

52. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 5/A. § (3) bekezdésében a „határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes” szöveg,

b) 8. § (3) bekezdésében a „határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes” szöveg,

c) 9. § (2) bekezdésében a „határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes” szöveg,

d) 11. § (4) bekezdésében a „határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes” szöveg,

e) 22. §-ában a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét” szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt” szöveg

lép.

24.16

53. §

25. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

54. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak az adatait tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság végleges határozata, közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozat jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját;
c) a jogsértés megjelölését;
d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

83/D. § (1) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje negyvenöt nap
a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel,
b) a baleset munkabalesetnek minősítésével,
c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével
kapcsolatban.
(2) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje az (1) bekezdés által nem érintett esetekben 30 nap.
(3) A munkavédelmi hatóság hivatalbóli eljárásának ügyintézési határideje 60 nap.”

(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki:

83/E. § A munkavédelmi ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságok tekintetében felügyeleti szervként a munkavédelmi ágazati feladatkörében érintett miniszter jár el.”

(4) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkavédelmi hatóság a helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv egy példányát a munkáltatónak, távollétében a munkavédelmi hatóság által készített feljegyzést a munkáltató részéről jelen lévő személynek átadja.
(7) A munkavédelmi hatóság által a helyszíni ellenőrzésen közölt adatszolgáltatásra való felhívást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(8) Az adatszolgáltatási kötelezettség körébe tartozó iratok másolatban nem nyújthatók be.
(9) Ha a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége körében nem a felhívásnak megfelelően szolgáltat adatot, a munkavédelmi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(10) A munkavédelmi hatósági eljárásban a kapcsolattartás formáját a hatóság választja meg.”

(5) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, valalmint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban
a) a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő,
b) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”

(6) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket kijelölje, valamint azok sajátos feladatait és a hatósági eljárás eltérő szabályait rendeletben határozza meg;”

(7) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)

c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”

55. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

a) 83/B. § (3) bekezdésében a „jogerősítésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „a határozat közigazgatási perben való megtámadása” szöveg,

b) 83/B. § (4) bekezdésében a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozat” szöveg, az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától” szövegrész helyébe a „közigazgatási per esetén a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől” szöveg,

c) 83/B. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, az „A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „Közigazgatási per” szöveg,

d) 83/B. § (6) bekezdésében a „jogerős közigazgatási határozatban” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg,

e) 83/B. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság a határozat közigazgatási perben való megtámadása esetén” szöveg,

f) 83/C. § (2) bekezdésében az „eljárás jogerős befejezésétől” szövegrész helyébe az „eljárást befejező döntés véglegessé válásától” szöveg,

g) 84. § (3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész helyébe az „azonnali” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

c)17

26. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

57. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra a pénztár csatolja]

a) nem magyar állampolgár esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányát igazoló, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti hatósági bizonyítványnak megfelelő okiratot,”

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét.”

(3) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38/B. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az ingatlanértékelő)

a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig,”

(kezeli.)

58. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

d) 11. § (3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdés e) pontjában, 45/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

e) 11. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

f) 20/B. § (1) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja a Pénztárnak és – nem magyar állampolgár esetén a 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon – a Felügyeletnek” szöveg,

g) 62. § (5) bekezdés b) pontjában, 65. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (4) bekezdése.

27. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

60. §18

61. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény

a) 20. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe az „írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott (a továbbiakban együtt: írásbeli) kérelem” szöveg,

b) 27. § (2) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe az „írásbeli kérelem” szöveg,

c) 45. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős határozat nyilvános közzétételének” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozat közhírré tételének” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény

d)19

28. A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény módosítása

63. § A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

64. § A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény 1. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős döntéssel” szöveg lép.

65. § Hatályát veszti a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése.

29. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

66. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a „jogerős bírósági vagy hatósági határozat” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat” szöveg lép.

30. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

67. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hadigondozotti ügyben elsőfokon hozott határozattal szemben – a Kormány által kijelölt hatósághoz – fellebbezésnek van helye.”

68. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (8) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.

69. § Hatályát veszti a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdésében a „másodfokú” szövegrész.

31. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

70. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a Kar a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, a miniszter köztestületi felügyeleti pert indíthat.”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

d) a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása részletes eljárási szabályait.”

71. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 15. § (1) bekezdés a) pontjában a „polgári” szövegrész helyébe „polgári vagy közigazgatási” szöveg,

b) 233. § (2) bekezdés e) pontjában az „a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,” szövegrész helyébe az „a fegyelmi bíróság határozata jogerőre emelkedésétől vagy a miniszter határozata véglegessé válásától számított 10 évig” szöveg,

c) 239. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „a jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

d) 239/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 240. § c) pontjában a „bírósági vagy gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,” szövegrész helyébe a „bírósági határozat jogerőre emelkedésének vagy a gyámhatósági határozat véglegessé válásának napjától kezdődően,” szöveg,

f) 240/A. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

g) 240/A. § (6) bekezdésében az „a Ket. 57/B. § (4) és (5)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 70. § (3) és (4)” szöveg,

h) 240/C. § (1) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

i) 254/H. § (1) bekezdésében az „A Ket.” szövegrész helyébe az „Az Ákr.” szöveg, az „eltérésekkel” szövegrész helyébe a „kiegészítésekkel és eltérésekkel” szöveg,

j) 294. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős bírósági vagy hatósági határozatra” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozatra” szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

b) 254/H. § (4) bekezdésében az „ ; a törlési eljárás során az ügyfél nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezhető” szövegrész.

32. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

73. § (1)20

(2)21

74. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 9. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.

33. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása

75. § Hatályát veszti a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 26. § (4)–(7) bekezdése.

34. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

76. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 2/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 26/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b)22

c) 17. § (4) bekezdésében az „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény” szöveg,

d)23

e) 24/F. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg

lép.

35. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatóak az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései. Szabadalmi ügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a 117/B. §-t követően a következő 117/C. §-sal egészül ki:

117/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

78. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

a) 45. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 46. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére” szöveg,

c) 48. § (7) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg, az „a Ket.-nek” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg,

d) 50. § (4) bekezdésében a „függeszthető fel” szövegrész helyébe a „szünetelhet” szöveg,

e) 53. § (2) bekezdés c) pontjában, 85. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

f) 53/B. § (1) bekezdésében az „A Ket.-nek” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-nek” szöveg,

g) 83/H. § (4) bekezdésében a „lefoglalása” szövegrész helyébe a „zár alá vétele” szöveg

lép.

79. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

c) 53. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a” szövegrész,

36. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

80. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az olyan végleges vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, valamint a környezetvédelmi hatósági szerződést a környezetvédelmi hatóság honlapján nyilvánosságra kell hozni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a 66/A. §-t követően a következő 66/B. §-sal egészül ki:

66/B. § Az elsőfokú vízvédelmi hatósági jogkörben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát negyvenöt napon belül hozza meg; ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő hatvan nap. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét indokolt esetben – különös figyelemmel a tevékenység egyedi jellemzőire, összetettségére, telepítési helyére, illetve méretére – meghosszabbíthatja.”

(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát – annak véglegessé válására tekintet nélkül – közhírré teszi.”

(5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a 91/A. §-t követően a következő 91/B–91/F. §-sal egészül ki:

91/B. § (1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(2) A vízvédelmi hatósági eljárásban
a) a kérelem,
b) a hiánypótlás, és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat
csak írásban terjeszthető elő.
91/C. § (1) Azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemle környezetvédelmi okból a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
(2) A nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást kell tartani
c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott esetben.
91/D. § (1) Ha az eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, továbbá ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírja, a határozatot – a kérelmező ügyfél kivételével – hirdetmény útján kell közölni.
(2) A határozat hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosítható vagy visszavonható, illetve a szakhatóság az eljárt hatóságnál a kiadott határozat módosítását vagy visszavonását kezdeményezheti, ha a közérdek érvényre juttatása érdekében azt környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, illetve közegészségügyi vagy talajvédelmi szempontok szükségessé teszik.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja.
91/E. § Szennyezőanyag-elhelyezés, bevezetés, vagy ezzel járó tevékenység engedélyezése során, ha a tevékenységet nem a vízvédelemi hatóság engedélyezi, a vízvédelmi hatóságot az eljárásba szakhatóságként be kell vonni.
91/F. § A környezetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.”

(6)24

(7) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a VIII. Fejezetet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A közigazgatási perben alkalmazandó különös rendelkezések
96/C. § A hatóság bírságot kiszabó határozatát megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
96/D. § A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos perben egyezség nem köthető.”

(8) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásnak minősülnek különösen a 66. § (1) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében foglalt eljárások.”

(9)–(10)25

(11) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„39. a vízvédelmi hatósági eljárással kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályokat;
40. a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos hatósági eljárások és a nyilvántartásba vétel szabályait, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmi követelményeit.”

(12) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 111. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

k) az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról.”

81. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

1. 52. § (1) bekezdésében a „Jogerős hatósági vagy bírósági” szövegrész helyébe a „Véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági” szöveg,

2. 58. § (2) bekezdés a) pontjában és 106. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

3. 58. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „véglegesen” szöveg,

4. 66. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 96/B. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

5. 71. § (1) bekezdés a) pontjában a „67. § (2)” szövegrész helyébe a „67. § (1)” szöveg,

6. 72. §-ában a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válástól” szöveg,

7. 72/A. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésére” szövegrész helyébe a „véglegessé válására” szöveg, a „nyilvánosan közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,

8. 90. § (3) bekezdésében a „közzétesz” szövegrész helyébe a „nyilvánosságra hoz” szöveg,

9. 91. § (1) és (2) bekezdésében a „hetven nap” szövegrész helyébe a „százöt nap” szöveg,

10. 91. § (3) bekezdésében a „negyvenöt nap” szövegrész helyébe a „hatvanöt nap” szöveg,

11. 91. § (4) bekezdésében a „három hónap” szövegrész helyébe a „százharminc nap” szöveg,

12. 91. § (6) bekezdésében az „előzetes vizsgálati eljárásban és” szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati és a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, továbbá” szöveg, az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

13. 91/A. § (1) bekezdésében a „hetven napon” szövegrész helyébe a „kilencven napon” szöveg,

14. 91/A. § (2) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg,

15. 91/A. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

16. 95. §-ában a „határozat fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „határozat a közérdek védelme érdekében azonnal” szöveg,

17. 96/A. § (1) bekezdésében az „egyéb eljárási” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg,

18. 102/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági” szövegrész helyébe a „kötelezést tartalmazó, véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági” szöveg,

19. 102/B. § (1) bekezdésében a „Jogerősen” szövegrész helyébe a „Véglegesen” szöveg,

20.26

21. 110. § (7) bekezdés 21. pontjában az „egyéb eljárási” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 66. § (3) bekezdésében a „közhiteles hatósági” szövegrész,

c) 110. § (7) bekezdés 21a. pontjában az „egyéb” szövegrész,

37. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

83. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetve a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon vízügyi hatóságot kell érteni. Az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásakor a vízügyi hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül.”

(2)27 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. FEJEZET
A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR
28. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.
(2) A vízügyi hatósági jogkörben – vízügyi hatósági eljárás keretében – a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben – helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás keretében – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti szerv jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve
e) a 31. §-t,
28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve, vízjogi engedély szükséges
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.
(3) A szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz-kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.
28/B. § A vízügyi hatósági eljárás során
a) a kérelem,
b) a hiánypótlás, és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat
csak írásban terjeszthető elő.
28/C. § A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
28/D. § (1) A kérelemre indult eljárás megindulásáról
a) az ismert ügyfelet,
b) a 3. § (2) bekezdése szerinti vizek, meder vagy vízilétesítmény érintettsége esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervet
írásban értesíteni kell.
(2) Az írásbeli értesítés csak akkor mellőzhető, ha
a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti, vagy
b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
(3) Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező ügyfél nevét,
b) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és
c) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.
(4) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél ismert, az írásbeli értesítés helyett az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.
(5) A hirdetmény útján közölt értesítés tartalmazza:
a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, és
b) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
29. § (1) Vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat
a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és
b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.
(2) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – a jogszabályokban előírt feltételek szerint – rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.
(3) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.
(4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(5) A vízgazdálkodási bírságot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.
(6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha
a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
b) a kivitelező személye nem ismert.
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.
29/A. § Az elsőfokú vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre
a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy
b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.
(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.
(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket
a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,
b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása,
c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése
indokolja.
30/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól
a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.
31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében – nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.
32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.
32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.
33. § (1) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról vízikönyvet, továbbá a vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.
(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.
33/A. § A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni.

84. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a) 8. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 15/C. § (1) bekezdés g) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg,

c) 15/C. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

d) 15/D. § (3) bekezdésében, 21. § (4) és (5) bekezdésében, 27. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében a „vízügyi hatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság és a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság” szöveg,

f) 20. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

g) 44/G. § (3) bekezdés a) pontjában a „bíróság vagy hatóság jogerősen” szövegrész helyébe a „bíróság jogerősen vagy hatóság véglegesen” szöveg,

h)28

lép.

38. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

85. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e §-ban meghatározott eljárások tekintetében sommás eljárásnak nincs helye.
(1b) Ha a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy tanúsítással kapcsolatos hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívása ellenére – a hatóság által előírt határidőn belül – adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a hatóság az engedélyt vagy tanúsítást felfüggesztheti az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig. Ha a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy tanúsítással kapcsolatos hivatalbóli eljárásban az ügyfél más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít, a hatóság – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl – az engedélyt vagy tanúsítást egytől három évig terjedő időtartamra felfüggesztheti. Az ügyfél mindkét esetben a felfüggesztett engedélyt vagy tanúsítást köteles a hatóság számára visszaszolgáltatni.
(1c) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban hiánypótlásra felhívásnak többször is helye van.
(1d) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
(1e) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) légijármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légi jármű üzembentartási engedély kiadása, módosítása,
c) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,
e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés-védelmi események kivizsgálása,
h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése,
i) légi járművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezet tanúsítása,
j) repülőtér üzembentartási engedélyének kiadása, módosítása,
k) a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
l) a légiközlekedés-védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása,
m) repülésbiztonsági szervezet engedélyezése.”

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2e) Az ügyintézési határidő 55 nap
a) a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban,
b) a légijármű-lajstromozási bizonyítvány kiállítására, módosítására irányuló,
c) a légi járművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló,
d) a repülőtérrend jóváhagyására irányuló,
e) a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyására irányuló, valamint
f) légiközlekedés védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban.”

(4) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2h)–(2n) bekezdéssel egészül ki:

„(2g) Az ügyintézési határidő 4 hónap a katonai légügyi hatóság légi kutató-mentő tevékenység engedélyezésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásában.
(2h) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó, szakhatósági állásfoglalást igénylő azon közigazgatási hatósági ügyben, amely nem tartozik a 3. §-ban felsorolt eljárások közé, az ügyintézési határidő 100 nap.
(2i) Nem nyilvános a katonai légügyi hatóság eljárásai során hozott véglegessé vált határozat.
(2j) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban 21 napon belül kell az eljárási cselekményt teljesíteni és a végzést meghozni.
(2k) A katonai légügyi hatóság eljárásai során a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2l) A külföldi állami légi jármű magyar légtérbe való be- és átrepülésének engedélyezésére irányuló eljárásban sommás eljárásnak nincs helye.
(2m) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban az ügyfél a kérelemhez 30 napnál régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást nem nyújthat be.
(2n) A katonai légügyi hatóság eljárásának költségeit kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél viseli.”

(5) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve közigazgatási per eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait megfelelően módosítja vagy visszavonja.”

(6) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 3/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával kapcsolatos hatósági eljárás
3/H. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
3/I. §. A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”

(7) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami légi jármű nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(8) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 20/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.”

(9) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(10) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv határozatát a bejelentő a határozat közlésétől számított három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevélhez csatolni kell a rendőr-főkapitányság határozatát.”

(11) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

47. § A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

(12) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami légi jármű típus- és légialkalmassági feltételeinek valamint a típus- és légialkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”

(13) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben és az Európai Unió rendeletében előírt
a) légiközlekedési, légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre,
b) légi jármű lajstromozására, nyilvántartására, üzemben tartására, biztosítására,
c) légiközlekedési akadályra,
d) nyilvános repülőrendezvényre,
e) szakszolgálati tevékenységre,
f) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre,
g) légiközlekedés védelmére,
h) zajkorlátozásra
vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben – a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Nincs helye a légiközlekedési bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta öt év eltelt.”

(14) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A (17) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján hivatalból indult eljárás esetén az eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (17) bekezdésben meghatározott adatokat az SRA-ra történő belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása végleges befejezéséig.”

(15) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 73/B. §-sal egészül ki.

73/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az üzembentartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait,
b) a szakszolgálati engedély kiadásának, felfüggesztésének, valamint helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait,
c) a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,
d) a pilóta nélküli légi járművek légialkalmassági vizsgálatának rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait,
e) a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,
f) az állami célú légiközlekedésben a földi kiszolgálás engedélyezésének rendjét,
g) az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légi járművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait,
h) az állami légi jármű jelzéseinek és nyilvántartásának részletes szabályait, az állami légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait, az állami légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típus- és légialkalmassága feltételeinek, valamint a típus- és légialkalmassági vizsgálatának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”

(16) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel – a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is – egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(17) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 78. §-sal egészül ki:

78. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

86. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 3. § (2a) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe az „55 nap” szöveg,

b) 3. § (2c) bekezdésében a „70 nap” szövegrész helyébe a „90 nap” szöveg,

c) 3. § (2d) bekezdésében a „4 hónap” szövegrész helyébe a „150 nap” szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszter – a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben –” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

d) 19. § (6) bekezdésében a „ , valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait” szövegrész,

g) 74. § (2) bekezdés c) pontjában az „és az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a szabályait,” szövegrész,

h) 74. § (2) bekezdés p) pontjában az „ , a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának” szövegrész,

j) 74. § (3) bekezdés e) pontjában az „a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait,” szövegrész,

k) 74. § (3) bekezdés f) pontjában a „valamint az azokkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,” szövegrész,

l) 74. § (3) bekezdés h) pontjában az „és engedélyezésének rendjét” szövegrész.

39. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

88. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával” szövegrész.

40. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

89. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A 23/D. § (1)–(3a) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 23/E. §-sal egészül ki:

23/E. § Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.”

90. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (5) és (6) bekezdése.

41. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

91. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § (1) A tűzvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben
a) engedélyezi a kérelmezett jog gyakorlását,
b) a hatáskörébe utalt ügyekben ellenőrzi a kötelezettségek betartását,
c) az előírások megsértése esetén korlátozza vagy megtiltja az üzemeltetés, a tevékenység folytatását,
d) a kötelezettségeiket megsértőkkel szemben figyelmeztetést alkalmaz vagy tűzvédelmi bírságot szab ki, valamint
e) a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

k) a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokat.”

(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 52. §-sal egészül ki:

52. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

92. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 11/A. §-sában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b)29

c) 21. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

93. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

c) 47. § (2) bekezdés 2. pontjában az „az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szövegrész,

e) 47. § (2) bekezdés 24. pontjában az „a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szövegrész.

42. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

94. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(6) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából az igazgatóság tagja vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából a fióktelep vezetője vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felügyelet a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából a vezetőjelölt vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”

(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. A minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából a felügyelet adatot igényel az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”

(6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyelet a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró feltételről.”

(7) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9/A. § (1) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő három hónap.
(2) E törvény hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(3) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti.”

(8) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár – a határozatban megjelölt időponttól kezdődően – újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye. Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.”

(9) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről harminc napon belül dönt.”

(10) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

95. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

b) 5. § (4) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés b) pontjában és 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozattal” szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében az „5. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (3) bekezdés a) pontjában” szöveg, a „8. § (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdésében” szöveg,

d) 11. § (8) bekezdésében az „a közigazgatási hatásági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

96. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdésében az „a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások,” szövegrész,

43. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

97. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 75/A. §-sal egészül ki:

75/A. § A természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.”

(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 76/A. §-sal egészül ki:

76/A. § (1) Természetvédelmi hatósági ügyben
a) a természetvédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét a székhelyére is idézheti,
b) a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
(2) Az előzetes szakhatósági állásfoglalás 30 napig használható fel.”

(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdése a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„16. a természetvédelmi hatósági eljárásokat;
17. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást.”

(4) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„21. a barlangok természeti állapotfelvételével és kezelési tervük készítésével kapcsolatos előírásokat;”

98. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében az „– az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett – a területet fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „a területet azonnal” szöveg,

c) 27. § (3) bekezdésében az „az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett –, fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „–, azonnal” szöveg,

d) 44. § (3) bekezdésében, 78/B. § (7) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 50. § (6) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

f) 66. § (6) bekezdés b) pontjában, 78/B. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

g) 76. § (1) bekezdésében az „eljárási határidő hetven” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő kilencven” szöveg,

h) 78. § (1)–(3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

i) 78. § (4) bekezdésében az „(a továbbiakban: lefoglalás)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: zár alá vétel)” szöveg, a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „zár alá veszi” szöveg,

j) 78. § (6) bekezdésében a „lefoglalható” szövegrész helyébe a „zár alá vehető” szöveg,

k) 85. § (1) bekezdés 14. pontjában a „kiirtásra vonatkozó eljárással” szövegrész helyébe a „kiirtással” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

a) 49. § (2) bekezdésében az „ , az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter határozza meg” szövegrész,

b) 85. § (1) bekezdés 11. pontjában a „kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság” szövegrész,

c) 85. § (1) bekezdés 14. pontjában a „körének meghatározására vonatkozó eljárással,” szövegrész,

d) 85. § (1) bekezdés 15. pontjában az „eljárási” szövegrész.

44. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

100. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

81/A. § A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.”

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

87. § (1) A vadászterület kijelölése iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
(2) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel, állami tisztviselővel szemben, aki olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében jár el, amelynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a vadászatra jogosultnál, mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.”

(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

91. § Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.”

(5) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a vadászati hatóság eljárására,
b) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre
vonatkozó szabályokat.”

101. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 11/A. § (2) bekezdésében a „tesz közzé” szövegrész helyébe a „tesz közhírré” szöveg,

b) 11/A. § (4) bekezdésében a „hirdetmény formájában közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg, a „hirdetmény formájában való közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg, a „közzétesz” szövegrész helyébe a „közhírré tesz” szöveg, a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,

c) 11/C. § (1) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

d) 27. § (6) bekezdésében a „nyilvánosan is közzé kell tenni” szövegrész helyébe a „közhírré kell tenni” szöveg,

e) 27/F. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

f) 61. § (4) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

g) 65. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg, záró szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

h) 74/A. § (1) bekezdésében a „rendelkezik ügyféli jogállással” szövegrész helyébe a „e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül” szöveg,

i) 81. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

j) 81. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

k) 89/A. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

e) 100. § (1) bekezdés c) pont 17. alpontjában az „és a vadászatra jogosultak” szövegrész,

45. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény módosítása

103. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a területi kamara felügyeleti szerve az országos kamara, az országos kamara felügyeleti szerve a miniszter.”

(2) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bíróság a területi kamara működését felfüggesztette és felügyelőbiztost nem rendelt ki, a miniszter miniszteri rendeletben a kamara működése törvényességének helyreállításáig a kamara 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási feladatainak ellátására más eljáró területi kamarát jelöl ki.”

(3) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi kamara jogosult közigazgatási pert indítani – a fegyelmi ügyek kivételével – az országos kamara testületi szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel szemben arra hivatkozással, hogy az jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. A perindítási jogkör nem terjed ki a fegyelmi ügyekre.”

(4) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelő bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg.”

(5) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi kamara jár el. A területi kamara elsőfokú határozata ellen fellebbezésnek van helye. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult.”

104. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 31. § f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 35/A. § (1) bekezdésében a „tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania” szövegrész helyébe a „tanács végzésben visszautasítja” szöveg,

c) 36/C. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

d) 40. §-t megelőző alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadása” szöveg,

e) 42. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

e) 40. § (2) bekezdésében a „sérelmet szenvedett” szöveg,

46. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

106. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A méltányossági eljárás indulására irányuló kérelem nem terjeszthető elő kormányablaknál.
(16) A méltányossági eljárásban – a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével –
a) sommás eljárásnak nincs helye és
b) az ügyintézési határidő kilencven nap.”

47. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

107. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazásában
a) ellenérték: minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak vagy amelyben megállapodtak;
b) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló, valamint a 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;
c) foglalkoztató: a munkáltató, továbbá az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt a h) ponton kívüli egyéb – foglalkoztatásra irányuló – jogviszony keretében foglalkoztat;
d) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a munkaviszony, valamint – a 3/B. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka;
e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;
f) munkahely: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott munkahely, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelye vagy a munkavégzés céljára biztosított más lakóhelyisége, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelye;
g) a munkaszerződés lényeges tartalmi eleme: a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye), valamint a munkaidő;
h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;
i) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat.
(2) E törvény hatálya a munkaügyi hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: munkaügyi ellenőrzés) és a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzés alapján indított munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) E törvény alkalmazásában ügyfél:
a) az a foglalkoztató, akit munkaügyi ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben munkaügyi hatósági eljárást indítottak,
b) az (5b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,
c) a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,
d) a 3/B. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti munkáltató.”

(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § (1) A munkaügyi ellenőrzés és az annak alapján induló munkaügyi hatósági eljárás lefolytatására a (2) és (3) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jogosult.
(2) Általános hatáskörű munkaügyi hatóság (a továbbiakban: munkaügyi hatóság) a kormányrendeletben kijelölt munkaügyi hatóság. Az általános munkaügyi hatóság felügyeleti szervét a kormányrendelet jelöli ki. Az általános hatáskörű munkaügyi hatóság hatásköre a (3) bekezdésben meghatározott ügyekre nem terjed ki.
(3) Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:
a) a bányafelügyelet, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek vonatkozásában;
b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter;
c) a rendvédelmi munkaügyi hatóság, a rendvédelmi szervek – a d) pontban meghatározott szervek kivételével – és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában,
d) a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatóság, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak munkavégzése vonatkozásában.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatóságok hatáskörére, felügyeleti szervére, valamint feladataira és eljárására kormányrendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(3) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre, illetve az Mt. 136. §-ában és 137. §-ában, 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában, 146. § (1)–(3) bekezdésében, 147. §-ában, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzésére terjed ki.”

(4) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

3/B. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,
b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,
c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,
d) az iskolaszövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,
e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),
f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,
g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.
(2) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik
a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,
b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,
c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,
d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint
e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.”

(5) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni munkaügyi ellenőrzést tarthat. A helyszíni munkaügyi ellenőrzésre az Ákr. szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi hatóság jogosult
a) az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre való belépésre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
b) az ellenőrzéshez szükséges iratok, nyilvántartások megtekintésére, azokról másolat vagy képfelvétel készítésére,
c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, a munkahelyen található biztonsági berendezések képfelvételének megtekintésére, a munkahelyre való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, és azokról másolat készítésére,
d) a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, illetve e személyek tanúként történő meghallgatására,
e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára.
(3) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban – kivéve, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az a munkahelyen dolgozók munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(4) Ha a foglalkoztató az iratot, nyilvántartást a hatóság felhívására – a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság az iratot, nyilvántartást zár alá veheti. Ugyancsak zár alá vehető az irat, nyilvántartás, ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a munkaügyi hatóság azokról másolatot készítsen, vagy egyéb okból szükségesnek mutatkozik. A munkaügyi hatóság az iratokat, nyilvántartásokat – eljárási érdekből – legfeljebb öt munkanapra veheti zár alá.
(5) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.
(6) A munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés során készített iratmásolatot, hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és köteles azokat az eljárás végleges befejezését követő három év elteltével megsemmisíteni.”

(6) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

4/A. § (1) Az ügyfél a saját munkaügyi ellenőrzését nem kérheti.
(2) A munkaügyi ellenőrzés során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott munkavállalónak az Ákr. adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek a panasza vagy közérdekű bejelentése alapján a hatóság munkaügyi ellenőrzést kezd.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt személynek tanúkénti első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.
(4) A munkaügyi hatóság – a tényállás tisztázásához szükséges mértékben, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett – legfeljebb két ízben felhívhatja hiánypótlásra az ügyfelet.
(5) Az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.
(6) Az ügyfél a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével, valamint a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban keletkezett iratot másolatban nem nyújthatja be.
(7) Ha az ügyfél a munkaügyi hatóság által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adatokat közöl, a munkaügyi hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezheti, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság a munkaügyi ellenőrzés során ismételten is kiszabható.
(8) Ha az ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségét a munkaügyi hatóság általi ismételt elrendelésben meghatározott határidőben nem teljesíti, az elmulasztott adatszolgáltatás utóbb nem pótolható.”

(7) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) A munkaügyi ellenőrzés befejezéséről az ügyfél kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza, hogy a munkaügyi hatóság az ügyfélnél a 3. § (1) bekezdése szerinti mely tárgykörökben, milyen időszakra vonatkozóan folytatott munkaügyi ellenőrzést.
(2) Ha a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés során jogsértést nem tapasztalt, és az ügyfél az ellenőrzés eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérte, a munkaügyi hatóság az ügyfelet a munkaügyi ellenőrzés lezárásáról írásban tájékoztatja.
(3) Az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a munkaügyi hatóság utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Az utóellenőrzés nem mellőzhető, ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés.”

(8) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

5/A. § (1) A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.
(2) A jogsértés megállapítására és a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem indítható munkaügyi hatósági eljárás, ha a jogsértés elkövetésétől számított 3 év eltelt.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a jogsértés elkövetésétől számított 3 év elteltével is indítható eljárás, ha
a) a 3 évnél korábban megkezdett jogsértés a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti hatóság a munkaügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
(4) Ha a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintően az ellenőrzést megelőzően a felek között az ellenőrzés tárgyát érintően munkaügyi vita indult, a munkaügyi hatóság az eljárást a munkaügyi vita jogerős befejeződéséig felfüggeszti.
(5) A munkaügyi hatósági eljárásban a 4. §, a 4/A. § és az 5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(9) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaügyi hatóság eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,”

(10) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés helyett a külön jogszabályban meghatározott, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmaz, kivéve, ha a munkaügyi bírság kiszabása a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nem mellőzhető.”

(11) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Ákr. 84. § b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha a munkaügyi hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá az e) vagy i) pontja szerinti jogsértés miatt hozta.”

(12) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztató a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti.”

(13) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértő állapot időtartamát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, a jogsértéssel érintett munkavállalók számát, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”

(14) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A munkaügyi hatóság az Flt. 57/A. § (2) bekezdése alapján kezelt adatokból – az ellenőrzési tevékenysége keretében – hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.”

(15)30

(16) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8/C. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során végleges hatósági határozat vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának időpontját,
c) a jogsértés megjelölését,
d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,
e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.
(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A munkaügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat informatikai adatbázisában a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásakor, a határozat ellen indított közigazgatási per esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon helyezi el.
(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.
(4) A munkaügyi hatóság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a külön jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértést első esetben elkövetett, végleges hatósági vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági döntéssel munkaügyi bírsággal, központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.
(5) Külön jogszabály meghatározhat olyan munkaügyi jogsértéseket is, amelyek vonatkozásában a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettsége akkor keletkezik, ha a jogsértést megállapító hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a korábbival azonos jogsértést ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – a több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül végleges hatósági vagy jogerős és végrehajtható bírósági határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(6) A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén
a) a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős határozatában foglalt döntésére figyelemmel teszi közzé,
b) – amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.
(7) A munkaügyi hatóság nyilvántartásba-vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató végleges hatósági határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

(17)31

(18) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5a) és (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját.
(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), valamint a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg.”

(19) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap)

a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint az ellenőrzés speciális eszközeit,
b) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a rendvédelmi munkaügyi hatóság kijelölését,”

108. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

1. 1. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a 3/B. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

2. 3. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „ellenőrzés kiterjed” szövegrész helyébe a „hatóság hatásköre” szöveg, záró szövegrészében a „megtartására” szövegrész helyébe a „megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki” szöveg,

3. 3. § (1a) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

4. 3. § (3) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrészek helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

5. 3. § (5) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

6. 6. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet” szövegrész helyébe az „eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja” szöveg, i) pontjában az „1. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (10) bekezdése” szöveg,

8. 6. § (6) bekezdésében az „az 1. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 3/B. § (1) bekezdés e) és f) pontja” szöveg,

9. 7. § (6) bekezdésében a „közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „hatósági határozat jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától” szöveg,

10. 7. § (8) bekezdésében a „munkaügyi bírság” szövegrész helyébe a „munkaügyi bírság, illetve a 6. § (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés” szöveg,

11. 7/A. § (3) bekezdésében a „Magánszemély munkáltató” szövegrész helyébe a „Természetes személy foglalkoztató (ideértve az őstermelőt is)” szöveg,

12. 8. § (4) bekezdésének záró szövegében, 8/E. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

13. 8. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

14. 8. § (7) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

15. 8/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 8/D. § (3) bekezdésében a „2. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „2. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

16. 8/C. § (7) bekezdésében a „jogerős közigazgatási határozatban” szövegrész helyébe a „végleges hatósági határozatban” szöveg,

17. 8/E. § (3) bekezdésében a „munkaügyi bíróságoktól” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróságoktól” szöveg,

18.32

19. 8/F. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

48. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

110. §33

111. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. § (8b) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

49. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

112. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „végleges határozata” szöveg lép.

50. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

113. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény tervezett kutatási területe.”

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag írásban, eredeti példányban, az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.”

(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és az eljárás tárgyáról
a) hirdetményt tesz közzé az atomenergia-felügyeleti szerv honlapján és hirdetőtábláján, valamint a hirdetmeny.magyarorszag.hu közigazgatási portálon,
b) értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.
(6) A közmeghallgatáson elhangzottakról készült feljegyzés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban Ákr.) meghatározottakon kívül
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát,
b) a közmeghallgatáson résztvevő atomenergia-felügyeleti szerv, a szakhatóság és az engedélyes részéről megjelent személyek azonosításához szükséges adatokat
tartalmazza.
(7) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatást az Ákr. alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, vagy a kép- és hangfelvételről a (6) bekezdésnek megfelelő tartalmú feljegyzést készít, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a hangfelvételt írásos feljegyzésben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.
(8) A közmeghallgatás lebonyolítása során biztosítani kell, hogy a megjelentek egyenlő feltételek mellett kérdezhessenek, nyilváníthassanak véleményt.”

(4) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény „Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai” alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:

11/B. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát a 2. melléklet határozza meg.
(2) A szakhatósági eljárásban az ügyintézési határidő a (3) bekezdésben foglaltak kivételével huszonegy nap.
(3) A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje harminc nap.
(4) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás egy évig hatályos.”

(5) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában hiánypótlásra felhívásnak több ízben helye van.”

(6) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban
a) az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában sommás eljárásnak nincs helye,
b) a kapcsolódó eljárás iránti kérelem nem irányulhat a megelőző eljárás lefolytatására,
c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
d) a döntés szóban nem közölhető.
(7) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:
12/B. § (1) A 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése esetében az ügyintézési határidő tizenkét hónap, amely indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(2) A 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti radioaktívhulladék-tároló létesítése engedélyezésének és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerint radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete kijelölése esetén az ügyintézési határidő tizenkét hónap, amely indokolt esetben, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3) Az ügyintézési határidő tizenegy hónap:
a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti, a nukleáris létesítmény üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges engedélyezés esetében,
b) a 17. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti ügyben,
c) a 17. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, ha a nukleáris létesítmény átalakítása miatt a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítása szükséges,
d) a 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, beleértve azon átalakításokat, amelyek a radioaktív-hulladék tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylik, kivéve a tároló létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének eseteit.
(4) Az ügyintézési határidő nyolc hónap
a) a 17. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott nukleáris létesítményre, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolójára vonatkozó tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése esetében,
b) nukleáris létesítményekre vonatkozó első biztosítéki nyilvántartásba-vételi eljárás esetében.
(5) Az ügyintézési határidő százötven nap a 17. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti építési engedélyezési eljárásokból a konténment építési engedélyezési, 4. pontja szerinti gyártási engedélyezési eljárásokból a legmagasabb biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek gyártási engedélyezési és 14. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban.
(6) Az ügyintézési határidő százhúsz nap
a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában, 3. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 4. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 6., 7., 9. és 44. pontjában és a 17. § (8a) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban,
b) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásban,
c) a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban,
d) a 17. § (2) bekezdés 39. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,
e) a 17. § (2) bekezdés 12. pontjában meghatározott a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének felülvizsgálata esetében, kivéve, ha erre az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében kerül sor,
f) a 17. § (2) bekezdés 26. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,
g) a határozott időre adott engedély időbeli hatályának módosítására irányuló eljárásban,
h) az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedélyben előírt feltétel teljesítése határidejének módosítására irányuló eljárásban,
i) a hivatalból indított eljárásban.”
(8) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) A (4) és (4a) bekezdés szerinti határozat, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának bíróság általi elrendelésének nincs helye.”
(9) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő beérkezésétől számított 120 napon belül bírálja el.”
(10) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv által hozott közigazgatási határozatot kizárólag a 11/A. § (1) bekezdése szerinti ügyfél támadhatja meg közigazgatási perben.
(2) Az alperes hatóság csak a védiratban indítványozhatja a megelőző eljárásban közreműködő szakhatóság perbevonását. A bíróság a perbevonási indítványt haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbevonás elfogadása tárgyában.”
(11)34
(12) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a 66/E. §-t követően a következő 66/F. §-sal egészül ki:
66/F. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(13) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
m) az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét; valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásával és ellenőrzésével, továbbá a nukleáris anyagok nyilvántartásával és ellenőrzésének szabályaival összefüggő eljárási szabályokat,”
(14) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § x) pont xi) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:)
xi) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, kezelése, feldolgozása, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, szállítása engedélyezési és a hatósági felügyelet alóli felszabadítási eljárását, valamint a radioaktív anyagok szállításának, fuvarozásának és csomagolásának eljárási szabályait,”

(15)35

(16) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter az e törvényben meghatározottaktól eltérő követelményeket.”

(17)36

114. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig” szöveg,

b) 11/A. § (1a) bekezdésében a „döntés jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg,

c) 16/B. § (9) bekezdés d) pontjában, a 19/B. § (3) bekezdés g) pontjában és 19/B. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

d) 17. § (2c) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

e) 18/B. §-ában az „akkor e jogvita eldöntéséig” szövegrész helyébe az „a kijelölési eljárás befejezéséig” szöveg,

f) 19. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

g) 19. § (4a) és (4d) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11/A. § (2d) bekezdésében a „de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület” szövegrész.”

c)37

d) 18/B. §-ában a „A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.” szövegrész,

e) 67. § v) pont va) és vb) alpontja.

51. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

116. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg.”

52. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

117. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4) Védjegyügyekben nem alkalmazandók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései, sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény a 120. §-t követően a következő 120/A. §-sal egészül ki:

120/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

118. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 38. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 39. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

c) 39. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg, a „közzétételére” szövegrész helyébe a „közhírré tételére” szöveg,

d) 41. § (3) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg, az „a Ket.-nek” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg,

e) 46. § (2) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-ben” szöveg, az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

f) 46/B. § (1) bekezdésében az „A Ket.-nek” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-nek” szöveg,

g) 77. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

53. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása

120. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

(2) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az életjáradék megállapításáról a kárpótlási hatóság az igénylés benyújtásától számított 4 hónapon belül dönt.”

121. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7/A. § (2) bekezdése.

54. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

122. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését megállapító döntés véglegessé vált, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított teljes összeget,
b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított összeg 50%-át
kell kifizetni.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az ellátás a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított összeg 50%-át,
b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított teljes összeget
kell kifizetni.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyermek
a) felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával ideiglenesen
aa) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el, vagy
ab) ha az aa) alpontban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség,
1. a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,
2. a tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség vagy azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el; vagy
b) érdekében áll az anya előzetes letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes elhelyezése, az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával, ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén helyezi el.”

(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló másodfokú gyámhatósági döntés ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A másodfokú gyámhatóság a keresetindítás tudomására jutásától számított nyolc napon belül terjeszti elő a védiratát. A bíróság lehetőleg a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz.”

(5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyámhatóság a (3) és a (6) bekezdésben meghatározott kérelemről huszonöt napon belül dönt. Ha a gyámhatóság huszonöt napon belül nem dönt, a bejelentett tartózkodási helyet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmét akkor utasítja el, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.”

(6) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményének elkészítéséért díjazásban nem részesül.
(8) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság pártatlanul és befolyásmentesen alakítja ki szakmai véleményét. A szakmai vélemény tartalma tekintetében a megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság nem utasítható. Az adott ügyben nem lehet a szakértői bizottság tagja az a személy, akivel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.”

(7) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Szociális Ágazati Portálon – a (12) és (13) bekezdésben meghatározottak szerint – közhírré kell tenni
a) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
b) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a 100/A. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
c) az a) és b) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott, és a közhírré tett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.”

(8) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (12) bekezdés e) pont ef) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell

a d) pontban nem említett jogsértés esetén)

ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit és azok alkalmazásának időpontját,”

(9) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki)

c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését,
d) ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,”

(10) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértő magatartás megvalósulásától, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt.”

(11) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve – a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően – több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható.”

(12) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény szerinti gyámhatósági eljárásokban, vagy ha a felhatalmazása alapján kiadott rendelet – gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen – a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy rendelhető ki, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.”

(13) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyámügyi eljárásban a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy eljárási képességgel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben e törvény vagy más jogszabály alapján jogosult eljárást kezdeményezni vagy jognyilatkozatot tenni.
(2a) Az e törvény szerinti eljárásokban az ügyfél a szakértői vizsgálatban köteles közreműködni.”

(14) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 15. § (1)–(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni.”

(15) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről – a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – hatvan napon belül dönt.
(2a) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről a kötelező gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül dönt, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja.
(2b) A gyámhatóság – a nemzetközi örökbefogadás kivételével – a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti esetben az örökbefogadás engedélyezéséről kilencven napon belül dönt.”

(16) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 128/C. §-sal egészül ki:

128/C. § Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban az iratbetekintési jog a titkos örökbefogadással összefüggésben a Ptk. 4:126. § (6) bekezdésében, a származás megismeréséhez fűződő joggal összefüggésben a Ptk. 4:135. §-ában foglalt korlátozással gyakorolható.”

(17) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon)

d) a kérelem módosítását követő naptól számított harminc napon belül határoz, ha a fenntartó a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben benyújtott kérelmet tárgyév január 6-át követően módosítja.”

(18) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”

(19) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

y) az e törvény szerinti gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői szakterületeket, a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenység bejelentésének részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a névjegyzék vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait.”

(20) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

f) – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az országos szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait,”

(21) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 183. §-sal egészül ki:

183. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

123. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1.38

2. 23. § (3) bekezdésében az „a fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

3. 25. § (8) bekezdésében, 66/D. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

4. 32. § (8) bekezdés a) pontjában a „fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész helyébe az „azonnali” szöveg,

5. 62/C. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

6. 67/A. § (5) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

7. 68. § (4) bekezdésében, 93. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

8. 69/C. § (5) bekezdésében, 69/H. § (5) bekezdésében a „közzétételéről” szövegrész helyébe a „közhírré tételéről” szöveg,

9. 73. § (1) bekezdés b) pontjában, 79. § (1) bekezdésében a „harmincöt” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg,

10. 73. § (1) bekezdés c) pontjában a „két hónapon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg,

11. 78. § (4) bekezdésében a „harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon belül, azonnal” szöveg,

12. 80/A. § (1)–(3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

13. 80/B. § (2) és (3) bekezdésében, 93. § (4) bekezdésében, 152. § (5) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

14. 81/C. § (1) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe „jogorvoslatnak” szöveg,

15. 98. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében és (14) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,

16. 98. § (12) bekezdés a) pontjában, 162. § (1) bekezdés i) pontjában a „közzététel” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,

17. 98. § (13) bekezdésében a „közzé” szövegrész helyébe a „közhírré” szöveg, a „közzétenni” szövegrész helyébe a „közhírré tenni” szöveg,

18. 98. § (14) bekezdés c) pontjában a „közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg,

19. 100. § (1) és (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

20. 100/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „történő jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,

21. 103/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,

22. 103/B. § (3) bekezdés b) pontjában a „közzétételéhez” szövegrész helyébe a „közhírré tételéhez” szöveg,

23. 123. §-ában a „belföldi jogsegély” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,

24. 127. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „Ákr.” szöveg,

25. 131. § (3) bekezdésében a „jogerős megállapítása” szövegrész helyébe az „az azt megállapító döntés véglegessé válása” szöveg,

26. 136/A. § (2) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-ben” szöveg,

27. 138. § (1) bekezdés d) pontjában, 139. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában, 139. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

28. 145. § (5) bekezdés b) pontjában a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,

29. 145. § (7) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzését” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a szolgáltatónál, intézménynél, hálózatnál (székhelynél, telephelynél), illetve a fenntartónál” szöveg, a „(székhely, telephely)” szövegrész helyébe a „(székhely, telephely), illetve a fenntartó” szöveg,

30. 145. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az „ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „azzal kapcsolatos közigazgatási per” szöveg,

31. 145. § (10) bekezdés záró szövegében a „döntés bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „pert” szöveg

lép.

124. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 98. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek,

d) 131. § (5) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész,

e) 133/B. §-ában az „A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.” szövegrész,

f) 134. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész,

g) 145. § (2c) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész,

55. A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló
1997. évi XXXIII. törvény módosítása

125. § A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az „emelkedett jogerőre” szövegrész helyébe a „vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre” szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében az „eljárás jogerősen nem fejeződött be” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró döntés nem vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg

lép.

56. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

126. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a 2/A. §-t követően a következő 2/B. §-sal egészül ki:

2/B. § A 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban fellebbezésnek van helye.”

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tag joga, hogy)

e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatát megtámadja;”

(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag jogosult, aki a határozat meghozatalában nem vett részt, vagy aki a határozat meghozatalában részt vett és ellene szavazott.”

(4) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú végzés közigazgatási perben megtámadható.”

127. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény

a) 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 2/A. § (1) bekezdésében a „vadászjegy kiállításával és érvényesítésével” szövegrész helyébe a „vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával” szöveg,

lép.

128. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény

57. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

129. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg lép.

58. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

130. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.”

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül.”

(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) és (2) bekezdés, valamint a 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni.”

(4) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai
53/A. § Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban az eljáró hatóság és szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le.
53/B. § Azon építési beruházás építésügyi hatósági eljárására, amely legalább – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított – 90 millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Ngtv. 2. §-a kivételével.
53/C. § (1) A kérelemre indult építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.
(2) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő
a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban
aa) 50 nap,
ab) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;
b) az integrált építési engedélyezési szakaszban
ba) 25 nap,
bb) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap.
53/D. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatok tekintetében szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe.
(2) Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, hatósági ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.
53/E. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezési eljárásban adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak.
(2) Ha a szakhatóság az eljárására irányadó ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
53/F. § (1) Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.
(2) Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyfél nyilatkozata nem pótolja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges.
(3) Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható azonnal végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen megvalósuló, és a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezésére irányul.
53/G. § (1) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.
(2) Az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.
53/H. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének véglegessé válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban.
53/I. § Az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megtámadni.”
(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan)
„12.1. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok és felügyeleti szerveik kijelölését és az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendelettel állapítsa meg.)

131. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 30. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

b) 35. § (5) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,

c) 39. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

d) 40. § (2) bekezdés c) pontjában és 47. § (1) bekezdés d) pontjában, a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 48. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

f) 48. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, 48. § (3) bekezdésében, valamint 49. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

g) 57/C. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

h) 62. § (1) bekezdés 1.1. alpontjában a „hatáskörét” szövegrész helyébe a „hatáskörét, felügyeleti szervét” szöveg,

i) 62. § (1) bekezdés 17. pontjában a „bírósági felülvizsgálat céljából” szövegrész helyébe a „bíróság részére” szöveg

lép.

132. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (7) bekezdésében az „A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.” szövegrész.

59. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

133. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e § szerinti megállapodások hatósági szerződések.”

134. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 44/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 44/A. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

60. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

135. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ellátások jogosultsági feltételei tekintetében az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás mellett – az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Ha a nyugdíjas a felülvizsgálat során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 67. §-sal egészül ki:

67. § A véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartama a nyugellátás megállapítása iránti eljárásban a nyugellátásra való jogosultság megállapítása során – a 80. §-ban foglaltaktól eltérően – csak akkor csökkenthető, ha
a) a szolgálati idő, illetve a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamának jogalap nélküli megállapítása az igénylőnek felróható, vagy
b) az adott időtartamot a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendelet vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alapján külföldi szerv szolgálati időként figyelembe veszi.”

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 70. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha a baleseti hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság azért nem állapítható meg, mert a baleset üzemiségét – véglegessé vált határozattal – még nem állapították meg, a kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – el kell utasítani. Ha az igénylő a kérelmét a baleset üzemiségének megállapítását követően újra benyújtja, a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A baleseti hozzátartozói nyugellátást igénylő személynek hozzátartozói nyugellátást kell megállapítani, ha a baleset üzemiségét – véglegessé vált határozattal – még nem állapították meg, és az igénylő hozzátartozói nyugellátásra jogosult. Ha a baleset üzemiségét a hozzátartozói nyugellátás megállapítását követően megállapítják, a jogosultsági feltételek fennállása esetén kérelemre
a) a hozzátartozói nyugellátást az eredeti kezdő időpontjára visszamenőleg meg kell szüntetni,
b) a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével meg kell állapítani, és
c) a különbözetet az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben folyósítani kell.”

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

73. § (1) Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg.
(2) A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból határozattal kell megállapítani.
(3) A nyugellátás megállapításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a nyugdíjelőleget megállapító határozatban foglaltak nem kötik, kivéve, ha a nyugdíjelőleget megállapító határozatot közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha a nyugdíjelőleget megállapító határozat véglegessé válását követően új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a közigazgatási bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.
(4) Az igénylő a nyugdíjelőleget megállapító határozatban és a nyugellátást megállapító határozatban egyaránt feltüntetett megállapításokat a nyugellátást megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során akkor is vitathatja, ha a nyugdíjelőleget megállapító határozattal szemben nem élt jogorvoslattal.
(5) A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani.”

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

75. § Ha az egészségi állapottól függő nyugellátás iránti igényt arra tekintettel utasították el, hogy az igénylő nem megváltozott munkaképességű, az elutasító határozat véglegessé válását követő egy éven belül a nyugellátás iránt újabb igény akkor nyújtható be, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.”

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyugellátást megállapító elsőfokú határozatban foglalt nyugdíjösszeget a fellebbezésre tekintet nélkül folyósítani kell.
(7) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.”

(9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás iránti igényt jogszabálysértően utasította el, a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével meghatározott időponttól kezdődően állapítja meg.”

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően magasabb összegben újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapította meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapította meg, de a magasabb összegben történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
(1b) Az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint ha a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv jogszabálysértése miatt nem folyósították, a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget és az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni a jogosultnak.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az újra megállapítás iránti eljárás megindulását megelőző hat hónapon belül járó összeget ki kell fizetni a jogosultnak.”

(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást jogszabálysértően állapította meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, hivatalból alacsonyabb összegben újra megállapítja.”

(12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabálysértően arra nem jogosultnak állapított meg nyugellátást, a nyugellátást az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, hivatalból megszünteti.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat
a) az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek nem róható fel,
b) a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek felróható.
(9) Nem lehet az (1) bekezdésben, az (1a) bekezdés a) pontjában, a (6) bekezdésben és a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a nyugellátást elutasító, illetve megállapító korábbi határozatot közigazgatási bíróság már elbírálta.”

(13) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni
a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű,
b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.”

(14) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

86/A. § (1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki vette fel jogalap nélkül a nyugellátást.”

(15) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 88/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

88/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87. és 88. § szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül köteles megküldeni.
(2) A 87. § és 88. § szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki felelős az elhunyt jogszerző haláláért.”

(16)39 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

95. § (1) A nyugdíjelőleggel kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye fellebbezésnek.
(2) A 80. §-ban foglaltak nem érintik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az általános közigazgatási rendtartásban biztosított jogát a döntés módosítására vagy visszavonására. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.”

(17) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat alcíme a következő 95/A. §-sal egészül ki:

95/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell indítani.
(2) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, az egyszeri segély engedélyezése, a tartozás méltányosságból történő mérséklése, elengedése, valamint a fizetési kedvezmény engedélyezése ügyében hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.”

(18) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
b) a foglalkoztatók adatai,
c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
(4) A biztosított, volt biztosított a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert, (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő öt napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
(7) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
(9) A kérelemre indult egyeztetési eljárásra a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a (3) bekezdés szerinti értesítést az eljárás megindítását követő öt napon belül kell a kérelmezőnek megküldeni,
b) a kérelmező a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő harminc napon belül teheti meg.”

(19) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.”

(20) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lezárt időszakra nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében kiegészíthetők vagy módosíthatók
a) jogszabálysértés esetén, ha az egyeztetési eljárást lezáró határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy
b) olyan tény, adat vagy bizonyíték alapján, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.”

(21) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/B. §-sal egészül ki:

102/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

136. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1. 72. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy,” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

2. 72. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „(1) bekezdés szerinti határidő” szövegrész helyébe az „általános ügyintézési határidő” szöveg,

3. 74. §-ában a „határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásáig” szöveg,

4. 79. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

5. 80. § (2) és (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(1b) bekezdés” szöveg,

6.40

7.41

8. 89. § (2), (6) és (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

9.42

10. 94. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény)” szövegrész helyébe a „Fizetési kedvezmény” szöveg,

11. 96/C. § (1) bekezdésében a „köteles hivatalból megindítani az egyeztetési eljárást” szövegrész helyébe a „köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni” szöveg, az „az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni” szöveg,

12. 96/C. § (2) bekezdésében a „hivatalból újabb adategyeztetési eljárást kell lefolytatni” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerint hivatalból új értesítést kell küldeni” szöveg,

13. 96/C. § (3) bekezdésében az „egyeztetési eljárást lefolytatni” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni” szöveg,

14. 96/D. § (2) bekezdésében az „újabb” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja szerinti újabb” szöveg,

15. 96/D. § (3) bekezdésében az „Újabb egyeztetési eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítésben a 96/B. § (3) bekezdése szerinti adatok közül” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti újabb egyeztetési eljárás esetén a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítésben az ott meghatározott adatok közül” szöveg,

16. 96/E. § (3) bekezdésében az „adategyezetési” szövegrész helyébe az „egyeztetési” szöveg,

17. 102/A. § (6) bekezdésében az „adategyeztetési” szövegrész helyébe az „egyeztetési” szöveg

lép.

137. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

d) 71. § (2) bekezdésében a „belföldi jogsegély iránti” szövegrész és az „a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül” szövegrész,

f) 72. § (4) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés l) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrész,

h) 91. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész,

i) 93. § (6) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész,

j) 96. § (2) bekezdés k) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint” szövegrész.

61. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

138. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy]

a) vonatkozásában nem magyar állampolgár esetén a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti hatósági bizonyítványnak megfelelő okiratot,”

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az ingatlanértékelő)

a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig,”

(kezeli.)

(3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 96/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96/B. § Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki a 96. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.”

139. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 20. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

b) 39. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

c) 49. § (4) bekezdés c) pontjában a „hatóság jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „hatóság végleges határozatban” szöveg,

d) 79/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 83. § (2) bekezdésében, 123. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

e) 110. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

140. § Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

62. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

141. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendelet szerinti eljárásban történik.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmet az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus űrlap kitöltésével elektronikusan kell benyújtani az egészségbiztosítási szervnél. Az ügyfél a kapcsolattartás más módját nem választhatja és más módra az eljárás során sem térhet át.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. 19/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bíróság az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.”

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény az 5. címet megelőzően a következő 26/C. §-sal egészül ki:

26/C. § A kapcsolattartás formáját az egészségbiztosító határozza meg. Az eljárás során az ügyfél a kapcsolattartás – egészségbiztosító által meghatározott – módjáról másik módra nem térhet át.”

(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az (1)–(3) bekezdés, valamint az (5) és (7) bekezdés szerinti hatósági eljárásban fellebbezésnek van helye.”

(5) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás
a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és
b) az a) bekezdésben meghatározottak miatt a kérelem visszautasításra vagy az eljárás megszüntetésre került,
úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.”

(6)43 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez.
(2) A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt kizárólag semmisségére hivatkozva lehet megtámadni.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta.”

(7) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/M. §-sal egészül ki:

82/M. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(8) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2j) bekezdéssel egészül ki:

„(2j) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának eljárási szabályait.”

142. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 2. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 19/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közzéteszi illetve közhírré teszi” szöveg,

c) 19/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 40. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 39/B. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 50. § (5) bekezdésében” szöveg, a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,

e) 39/B. § (4)–(6) bekezdésében, 52/A. § (3) és (5) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

f) 52/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. 33. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 50. § (5) bekezdésében” szöveg, a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,

g) 52/A. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 65. § (3a) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

h) 65. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,

j) 75/A. §-át követő alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadhatósága” szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

e)44

g) 83. § (3) bekezdés c) pontjában az „és eljárási szabályait” szövegrész.

63. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

144. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”

(4) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény V. Része a 92. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Hatósági eljárásokra vonatkozó közös szabályok
92/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel a miniszter vagy kormányrendeletben kijelölt szerv jár el.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben a hatósági nyilvántartások csak az azokra vonatkozó jogi szabályozásban meghatározott adatok vonatkozásában minősülnek közhitelesnek.”

(5) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről és szervezett képzésekről hatósági nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatok tekintetében közhitelesnek minősül:
a) a szakmai továbbképzési programot készítő intézmény megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma,
b) a szakmai továbbképzési program megnevezése,
c) a szakmai továbbképzés célcsoportja,
d) a szakmai továbbképzési programba való jelentkezés feltételei,
e) a szakmai továbbképzési program teljes óraszáma,
f) a szakmai továbbképzési program főbb területei,
g) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma,
h) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételének időpontja.”

(6) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentésnél az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”

(7) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 99/A. §-sal egészül ki:

99/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(8) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdése a következő o)–r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,
p) a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait,
q) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
r) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére, valamint a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentességre vonatkozó részletes szabályokat.”

145. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (1) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.

146. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés d) és r) pontja.

64. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

147. § (1)45

(2)46

(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény mellett a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.”

(4)47

148. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

a) 17. § (1) bekezdés 14. pontjában a „jogerős hatósági vagy bírósági” szövegrész helyébe a „végleges hatósági vagy jogerős bírósági” szöveg,

b) 25/A. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg,

c)48

d) 34. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági (bírósági) határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági és jogerős bírósági határozat” szöveg,

e)49

f) 39. § (4) bekezdésében az „és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is,” szövegrész helyébe a „nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor” szöveg,

g) 40/B. § (4) bekezdésében az „elutasításnak” szövegrész helyébe a „visszautasításnak” szöveg,

h) 45. § (2) bekezdésében a „hetven” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg,

i) 52. § (7) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

j)50

k)51

l)52

m) 60. § (2) bekezdésében a „Az ingatlanügyi hatóság döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „Az ingatlanügyi hatóság döntése ellen indított közigazgatási per” szöveg„

n) 94. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

149. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

a)53

b)54

c) 44. § (3) bekezdésében az „E határozattal szemben felügyeleti eljárásnak nincs helye.” szövegrész,

d)55

e)56

i)57

65. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

150. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

33/A. § (1) Törvényben meghatározott betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői tevékenységet az végezhet, aki megfelel a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti feltételeknek és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a Kormány által kijelölt szerv nyilvántartást vezet a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkről.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, az anyja születési családi és utónevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, állampolgárságát, a képesítésére vonatkozó adatot, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti további adatokat.
(4) A nyilvántartásban külön kell feltüntetni azokat a betegjogi, ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőket, akik e tevékenységet végzik és azokat, akik a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti tanfolyamot elvégezték, de a tevékenységet nem végzik.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A (4) és (4a) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (16a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16a) Ha a (16) bekezdés a) pontja szerinti megkereső szerv egy EGT-állam hatósága, és a (16) bekezdés a) pontja szerinti megkeresés a belső piaci információs rendszeren keresztül történik, az információcserére a belső piaci információs rendszeren keresztül kerül sor. Ha a működési nyilvántartást vezető szerv a (16) bekezdés a) pontja szerinti kérdésben megkeresést kíván intézni egy EGT-állam hatósága felé, annak intézése a belső piaci információs rendszeren keresztül történik. Az e bekezdés szerinti hatósági ügyekben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40–41/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”

(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

(5) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A működési nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

(6) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 158. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság a kutatásengedélyezési ügyben hozott döntést nem változtathatja meg.
(5) A kutatásengedélyezési ügyben hozott döntés ellen indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”

(7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A (3) és (5) bekezdésben nem említett beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyről az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye, a másodfokú eljárást az ETT elnöksége folytatja le.”

(8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VIII. Fejezete a következő 164/D. §-sal egészül ki:

164/D. § (1) A Magyarország területén végzendő kutatásengedélyezési eljárásokban nincs helye előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának.
(2) A VIII. Fejezet szerinti kutatásengedélyezési eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

(9) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 183. §-sal egészül ki:

183. § Az embriókkal vagy ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a döntést nem változtathatja meg.”

(10) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/H. §-sal egészül ki:

244/H. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

151. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

b) 58. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,

c) 112/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,

d) 158. § (3) bekezdésében a „negyvenöt nap” szövegrész helyébe az „ötvenöt nap” szöveg,

e) 159. § (7) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe az „ötvenöt napon” szöveg,

f) 164/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „45” szövegrész helyébe az „ötvenöt” szöveg,

g) 244/C. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

66. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

152. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) A 46. § (6a) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság értesítheti a jelen lévő ügyfelet a hivatalbóli eljárás megindításáról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (4) bekezdésében meghatározott, rendelkezésére álló adatok közlésével. E bekezdésben foglaltak alkalmazása során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, – az ellenkező bizonyításáig – az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló okiratot csatol.”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság megvizsgálhatja a felhívás alkalmazásának lehetőségét
a) a 14. § (1) bekezdésében és a 14. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a termék eladási ára és egységára vonatkozásában,
b) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében,
(6a) Az a) és b) pontban foglalt esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság nem vizsgálhatja a felhívás alkalmazásának a lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
(6b) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság új eljárásban megállapítja a hatáskörébe tartozó egyéb jogkövetkezményt,
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv vagy feljegyzés jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(6c) Nem alkalmazható a (6b) bekezdés a) pontja, ha
a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben a (6b) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegessé vált döntésben egyéb jogkövetkezményt állapított meg,
c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül a (6b) bekezdés a) pontja alapján járt el.”

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

46/A. § A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének – az Ákr. 36. §-ában előírtakon túl – tartalmaznia kell
a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot.”

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal által hozott véglegessé vált döntést vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint az azzal kapcsolatos alábbi adatokat:
a) a közzététel e § szerinti jogcímét,
b) a véglegessé válásra vagy jogerőre történő utalást,
c) az eljáró hatóság vagy bíróság megnevezését,
d) az ügy számát és tárgyát,
e) a jogsértő vállalkozás nevét, székhelyét, a nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát és adószámát,
f) a vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezését, honlapjának címét,
g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényére történő utalást,
h) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, valamint
i) a közzététel napját és a honlapról történő törlés (7) bekezdés szerinti várható időpontját.”

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés alapján közzétett adatokat – feltéve, hogy a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította – a közzétételtől számított két év elteltével törli a honlapról.
(8) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter biztosítja, hogy a honlapon az (1) bekezdés alapján közzétett közigazgatási vagy bírósági döntés, valamint az azzal kapcsolatos adatok szövegében a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére, honlapjának címére, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal végleges döntésére, valamint a bíróság jogerős határozatára, a jogorvoslati eljárás tényére és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen.”

(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény az 56/B. §-t követően a következő 56/C. §-sal egészül ki:

56/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

153. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 38. § (1) bekezdésében, 48. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

b) 47/C. § (5) bekezdés a) pontjában, 51. § (3) bekezdésében, 51. § (5) bekezdés i) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 49. § (1) és (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

d) 51. § (1) bekezdés a) pontjában a „fellebbezésre tekintet nélkül történő” szövegrész helyébe az „azonnali” szöveg,

e) 51. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerő beálltára” szövegrész helyébe a „véglegessé válásra” szöveg,

lép.

154. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

67. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása

155. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

68. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

156. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett, a szülői felügyelet gyakorlására való jogosultság kizárólag a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezésének bemutatásával igazolható. A hivatkozott rendelkezés tartalmára vonatkozóan az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.”

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A magánútlevél és a második magánútlevél azonnali vagy sürgősségi eljárás keretében történő kiállítása esetén, illetve az ideiglenes magánútlevél kiállítása esetén az okmány kiállításának ügyintézési határideje a kérelem benyújtásának napján kezdődik.”

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni közigazgatási per keretében támadható meg.”

(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adatszolgáltatási ügyekben az ügyintézési határidő 20 nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.”

69. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

157. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 229. § (4) bekezdésében, 266. § (2) bekezdésében, 267. § (4) bekezdésében, 312. § (4) bekezdésében és 343. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.

70. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

158. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat véglegessé válását követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a kérelmet vissza kell utasítani.”

(2) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.”

159. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a) 23. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

b) 23/D. § (4) bekezdésében a „jogerősen megállapítják” szövegrész helyébe a „megállapító döntés véglegessé vált” szöveg,

c)58

lép.

160. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/C. § (2) bekezdése.

71. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

161. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró hatóság elsőfokú döntését akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
(6) A bíróság az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság (a továbbiakban együtt: géntechnológiai hatóság) közigazgatási cselekményét nem változtathatja meg.”

162. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

b) 9. § (4) bekezdésében a „hivatalos lapban” szövegrész helyébe a „hatóság honlapján” szöveg,

c) 9. § (6) bekezdésében és 10/A. § (2) bekezdésében a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,

d) 10/A. § (4) bekezdésében, 11/C. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

e) 21/B. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

f) 23. § (3) bekezdésben az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

g) 26. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

163. § Hatályát veszti a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

b) 4. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság együtt: géntechnológiai hatóság)” szövegrész,

d) 9. § (1) bekezdésében az „Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének időtartama.” szövegrész,

e) 9. § (4) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében a „hivatalos lapjában és” szövegrész,

g) 15. § (3) bekezdésében az „A géntechnológiai hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti általános ügyintézési határidőn belül dönt az engedély iránti kérelemről.” szövegrész,

h) 26. § (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész.

72. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

164. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.”

(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családtámogatási eljárásban a kérelmet írásban kell előterjeszteni.”

(3) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 36. §-sal egészül ki:

36. § A családtámogatási ellátással kapcsolatos eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

(4) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás visszafizetéséről, az igényelbíráló szerv vagy az egyéb szerv részére előírt megtérítési kötelezettségről határozatban kell rendelkezni.”

(5) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”

(6) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § (1) A 22. §, valamint a 43. § (5) és (6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.
(3) A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.”

(7) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/D. §-sal egészül ki:

50/D. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

165. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

b) 10. § (2) bekezdésében a „fennállást” szövegrész helyébe a „fennállását” szöveg,

c) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg,

d) 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv” szövegrész helyébe az „A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet elbíráló szerv” szöveg,

e) 35. § (1) bekezdés b) pontjában a „családtámogatási kifizetőhely” szövegrész helyébe a „családtámogatási kifizetőhely (az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: igényelbíráló szerv)” szöveg,

f) 43. § (3) bekezdésében az „a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után” szövegrész helyébe a „végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján” szöveg,

lép.

166. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

a) 11. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban előírtak szerint” szövegrész,

73. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

167. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást az a hatóság folytatja le, amelynél az eljárás előbb indult meg.”

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Bizottság a véleményét a megkeresésétől számított 110 napon belül hozza meg.”

(3) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

168. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

a) 7. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges, a „jogerősen alkalmazott” szövegrész helyébe a „végleges határozattal kiszabott” szöveg,

b) 7/B. § (4) bekezdésében a „civil szervezetet az ügyfél jogai illetik meg” szövegrész helyébe a „civil szervezetek a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek” szöveg

lép.

169. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

a) 2. § (9) bekezdésében az „a kérelemre induló, helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében” szövegrész,

74. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

170. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt legalább 2 évente ellenőrzi a szolgáltatókat. A telephely ellenőrzését végző temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a hatósági ellenőrzés eredményét a szolgáltató székhelye szerint illetékes temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságnak is megküldi.”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóhatóság az erről szóló bejelentés esetén vagy hatóság megkeresésére hivatalból köteles vizsgálni, hogy a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelel-e.”

(3) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

34. § (1) Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja.
(2) Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,
a) kötelezi szolgáltatót a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,
b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,
c) – a jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab ki.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 60 napon belül vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység, telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja.”

171. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

a) 30. § (7) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 31. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

75. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

172. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény „Felhatalmazó rendelkezések” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárásra alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályok kiegészítő és eltérő szabályait rendeletben állapítsa meg.”

173. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény

a) 19. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

174. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (3) bekezdésében a „– belföldi jogsegély keretében –” szövegrész.

76. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

175. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
b) a kérelem a kormányabaknál nem terjeszthető elő;
c) nem alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 26. §-a;
d) nem alkalmazhatóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
e) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.”

(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a 111/H. §-t követően a következő 111/I. §-sal egészül ki:

111/I. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

176. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

a) 41/C. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

lép.

177. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41/D. § (6) bekezdése.

77. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

178. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nyilvántartó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladat- és hatáskörben eljárva, a gyártmány-típus-alvázszám összefüggések helyességének biztosítása érdekében azok előzetes ellenőrzését végzi.”

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény az 5. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok
6. § (1) Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia – az elektronikusan is elintézhető ügyek kivételével – a vezetői engedély kiállítása, cseréje, pótlása, valamint a külföldi vezetői engedély honosítása iránti kérelem benyújtása esetén.
(2) A nyilvántartónak
a) a 33/B. § (1) bekezdése szerinti, a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultság felfüggesztéséről, továbbá
b) az eredetiségvizsgálati hatósági eljárásban közreműködő vizsgálónak az adminisztrátori vagy vizsgálói tevékenységre való jogosultság törléséről
hozott döntése nem nyilvános.
(3) A 3–5. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatos eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(4) A kérelemre induló, azonnal elintézhető eljárások esetén az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napján kezdődik.
6/A. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a vezetési jogosultság szünetelésének, valamint a vezetői engedély visszavonásának engedély-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azokban az esetekben, amelyekben a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő időpontja a határozat meghozatalánál korábbi időpontra esik.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzésére azokban az esetekben, amelyekben a jármű hivatalból történő forgalomból kivonását a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(3) A nyilvántartó más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján haladéktalanul intézkedik a járműnyilvántartásban szereplő jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzése iránt.”

(3)59

(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál
a) a járművezető, a járműtulajdonos, az üzembentartó a természetes személyazonosító adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye, telephelye címének, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számának megváltozásának,
b) a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjoga megváltozásának,
c) a járműtulajdonos az üzembentartó személye megváltozásának, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatok változásának,
d) használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a használt és a bontásra vásárolt jármű járműazonosító adatainak és az előző tulajdonosának természetes személyazonosító adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezésének, székhelyének, telephelyének, valamint
e) a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, továbbá a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásának
nyilvántartásban történő átvezetését kezdeményezni.”

(5) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A jármű előzetes eredetiségvizsgálata során a 9/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatok tanúsítása és igazolása tekintetében a tényállás tisztázásában a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek (a továbbiakban: közreműködő) közreműködnek. A közreműködő eljárása során kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez, továbbá az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók.
(2) Az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság határozathozatal helyett a közreműködővel hatósági szerződést köt a hatóság részéről az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a közreműködő részéről a tényállás tisztázására, a járművek egyedi azonosítóinak valóságának megállapítására vonatkozó eljárásra. A hatósági szerződésben kell rögzíteni a közreműködő kizárólagos felelősségét meghatározó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények helyessége, fennállása, érvényessége és időszerűsége tekintetében.”

(6) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(7) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/C. §-sal egészül ki:

41/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartás, az okmánytár működése és az adatszolgáltatás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

179. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „jogerőre emelkedésekor” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg,

e)60 13. § (3) bekezdésében a „9/B. § (1) bekezdés a), f) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „kérelmező nevét és lakcímét, valamint a 9. § (1d) bekezdés e)–g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés a) pontjában” szöveg,

f) 14. § (2) bekezdés a) pontjában, 15/A. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

g) 33/B. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg

lép.

180. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § a) pontja.

78. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

181. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott olyan határozatot, amely jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik, a gazdasági kamara támadhatja meg.”

(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A közigazgatási pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.”

182. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

a) 8. § (5) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg,

b) 8/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozattal” szöveg,

c) 10. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

d) 28. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság” szöveg,

e) 36. §-t megelőző alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrésze helyébe a „megtámadása” szöveg,

f) 42. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. § (3) és (4) bekezdése.

79. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

184. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

185. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. § (2) bekezdése.

80. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

186. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott hajózási hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő 5/B. §-sal és 5/C. §-sal egészül ki:

5/B. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
5/C. § A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”

(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a hajózási hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel.
(3) A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében – a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigénylés útján – ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.”

(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hajózási hatóság a hajózási bírság összegének megállapításánál mérlegeli:
a) a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,
b) a jogsértő vagyoni helyzetét jövedelmi viszonyait,
c) a jogsértő magatartás felróhatóságát, valamint a jogsértő személy korábbi jogsértő magatartását,
d) a jogsértő magatartás emberi életet és testi épséget veszélyeztető jellegét,
e) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
f) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
g) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
h) a jogsértő állapot időtartamát,
i) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
j) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.”

187. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 6/A. § (6) bekezdés b) pontjában, 52/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében, 78/A. § (9) és (10) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 87. § 52. pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

188. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 60/B. § (2) bekezdése.

81. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

189. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el
a) a tagfelvétellel és a kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárása,
során.
(5a) Az eljárást első fokon a területi szervezet folytatja le. A területi szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az országos szervezet jogosult.”

(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közigazgatási pert az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának közlésétől számított harminc napon belül kell megindítani.”

190. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig” szöveg lép.

191. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény

82. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

192. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. 151. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők)

d) hatósági igazolványának számát, a hatósági igazolvány kiadásának időpontját,”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően –, ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásáról a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
(15) Ha a kérelmező az eljárás iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 21 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A kérelmező a hiánypótlásnak 8 napon belül köteles eleget tenni.”

(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet
a) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy
b) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban a hatóság végleges döntéséig
kezeli.”

193. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

a) 151. § (3) bekezdésében a „hivatalból igazolványt” szövegrész helyébe a „hivatalból hatósági igazolványt” szöveg,

b) 151. § (10) bekezdésében az „igazolványszáma” szövegrész helyébe a „hatósági igazolványának száma” szöveg,

c) 152. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „nyilvántartásba vételt végző szervezet” szöveg,

d) 152. § (4) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételt végző szervezetnek” szöveg

lép.

83. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

194. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.”

195. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában „a határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe „a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának” szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéstől vagy véglegessé válástól” szöveg,

d) 7. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésekor” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg

lép.

196. §61

84. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

197. § Hatályát veszti a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 19. § (10) bekezdése.

85. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

198. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a 67/B. §-t követően a következő 67/C. §-sal egészül ki:

67/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

199. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

a) 31. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,

b) 61. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

200. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

86. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

201. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6b) A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, vagy a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a bíróság, az ügyészség, az állami adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére. A nyilvántartó szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”

(2) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló végleges határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló végleges határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”

(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

22. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli.
(2) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról jogszabály rendelkezik.”

87. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

202. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kulturális örökség védelmére vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre.”

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § (1) Az ismertté vált régészeti lelőhelyeket nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az akkreditációt vissza kell vonni
a) ha az akkreditált intézmény – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem tesz eleget régészeti feltárási kötelezettségének,
b) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy
c) a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/I. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kérelmező a nyilatkozatot akkor támadhatja meg, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg.”

(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 72. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – a hatóságot igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentességet kap a világörökségi gondnokság, valamint a nyilvántartási adatokat jogszabályban meghatározott feladatellátásához igénylő, feltárásra jogosult intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv, amely ezt az adatszolgáltatás iránti kérelmében igazolja.”

(6) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a 92/F. §-t követően a következő 92/G. §-sal egészül ki:

92/G. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(7) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:
1. jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és a hatóságok felügyeleti szervét, valamint a feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket és testületeket, és állapítsa meg az azok eljárására és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szempontokat és szakkérdéseket, az eljárások alóli mentesség feltételeit, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének szabályait, továbbá az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat;
2. meghatározza az örökségvédelem körében a nyilvántartásba vétel, a hatósági és egyéb nyilvántartás részletes szabályait;
3. meghatározza az örökségvédelem körében az ideiglenes védetté nyilvánítás, valamint a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetésének részletes szabályait;
4. meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;
5. szabályozza az örökségvédelmi bírsággal, a műemlékek kategóriába sorolásával kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;
6. szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
7. szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének előmozdítására;
8. meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti emlékek, valamint a műemléktől elvált alkotórészek, tartozékok, berendezési tárgyak elhelyezésének szabályait;
9. meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;
10. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;
11. szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, a feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályait és eljárásrendjét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és miniszteri döntés részletes szabályait;
12. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;
13. állapítsa meg a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentési, valamint a fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használata engedélyezésének szabályait;
14. állapítsa meg a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat;
15. meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környezetnek;
16. állapítsa meg a védett műemléki érték fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;
17. meghatározza a műemlékek tudományos kutatásának, értékvizsgálatának szabályait, az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;
18. állapítsa meg a műemléki értéket érintő örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek végzésének szabályait;
19. határozza meg a történelmi emlékhelyeket;
20. szabályozza a Bizottság és a NÖRI emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
21. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;
22. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait;
23. szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét, valamint meghatározza a nemzeti emlékhely fenntartható használatát elősegítő támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletszabályokat;
24. szabályozza a hadtörténeti örökség terepkutatásával és védetté nyilvánításával kapcsolatos részletszabályokat.”

203. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

1. 2. § b) pontjában a „7. § 3–5., 13–14. és 26.” szövegrész helyébe a „7. § 9–11., 24–25. és 46.” szöveg,

2. 7. § 7. pontjában az „együttesei” szövegrész helyébe az „együttesei (a továbbiakban együtt: hadtörténeti örökségi elem)” szöveg,

3. 7. § 15. pontjában a „jogszabállyal” szövegrész helyébe a „miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel” szöveg,

4. 7. § 27. pontjában a „szaktevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység” szöveg,

5. 11/A. §-ában a „nyilvántartásba vételének” szövegrész helyébe a „védelmének részletes” szöveg,

6. 17. § (1) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe az „azonnal végrehajthatóvá nyilvánított” szöveg,

7. 20. § (1) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

8. 28/A. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg” szövegrész helyébe a „kezdeményezésről a hatóság jogszabályban foglaltak szerint dönt” szöveg,

9. 28/A. § (3) bekezdésében a „döntés végrehajtható” szövegrész helyébe a „döntést a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja” szöveg,

10. 31. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el” szövegrész helyébe a „határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja” szöveg,