• Tartalom
Oldalmenü

511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról

2021.01.01.

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

1. § (1) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthat be, ha a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(2) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) Függelékeiben meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány az azt kérelmező gyártó (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére a típusbizonyítványban meghatározott járműtípus, típusváltozat, kivitel tekintetében – a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig – általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.

(3) A közlekedési hatóság vizsgálja az (1) bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha a vizsgálat során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti.

(4) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a közlekedési hatóság – a járművek alvázszámait is tartalmazó – sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

2. § (1) A járműhonosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelem benyújtása során igazolja

a) a származási ország hatósága által kiadott nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyben szereplő adatokat vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részében meghatározott adatokat, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá

b) a forgalomban való részvétel jogosultságát, ideértve a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget.

(1a)1 A járműhonosítási eljárás alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a jármű – a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedély alapján – az ER. 2. § (9) bekezdésében, a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben, vagy a két- vagy háromkerekű járművek, vagy a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott járműkategóriák – ideértve a G betűjelzéssel kiegészített alkategóriákat is – egyikébe tartozik,

b) a jármű megfelel – az Európai Unió területén történő első forgalomba helyezés időpontjában hatályos – adott járműkategóriára vonatkozó forgalomba helyezési követelmények és

c) az 1999. december 31. után nyilvántartásba vett M1 és N1 járműkategóriába tartozó járművek esetében a jármű rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal (COC okmánnyal) vagy a járműgyártó által a járművön elhelyezett adattáblával, amely igazolja a járműgyártó teljes járműre vonatkozó EK típus jóváhagyási eljárásának való megfelelőséget.

(2)2 A járműhonosítási eljárás során vizsgálni kell, a jármű azonosító adatait, valamint az (1) bekezdés a) pontjában említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges – az ER. 1. számú melléklet II. részében foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott – adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a járműhonosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint – gépjárművek esetén – a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni a kilométer számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is. Amennyiben a jármű által futott kilométerek száma meghaladja a 160 000 km-t, a gyártási évétől számított életkora meghaladja a 6 évet vagy szemmel láthatóan füstöl, a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott emissziómérés alapján ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e a gyári előírásoknak.

(3)3 Ha megállapításra kerül, hogy a jármű nem üzemképes, vagy az ER. 5. számú mellékletében meghatározott veszélyes hiba található rajta, valamint az emissziómérés során a járműgyártó által meghatározott határértékeket túllépi, vagy az Euro VI és Euro 6 (15-ös, 16-os környezetvédelmi osztályú, vagy magasabb benzin vagy dízel üzemű) vagy jobb besorolású motorral felszerelt gépkocsi esetén az OBD kiolvasás eredménye a jármű környezetterhelésére nézve a gyártó ajánlása alapján nem megfelelő, és a környezetet szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel.

3. § (1) A közlekedési hatóság kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, ha a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR.-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor az engedélyezésre irányadó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, továbbá az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típusjóváhagyási eljárás keretében, adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra – az ER. 4. § (5)–(7) bekezdésében, valamint a 4/A–8. §-ában foglalt eltérésekkel – az ER. Függelékeinek rendelkezései az irányadók.

(4) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthatja be, ha a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(5) A típusjóváhagyási eljárás részét képezi a típusvizsgálat, kivéve, ha az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága valamely járműtípusra „EK típusjóváhagyó okmányt” adott ki.

(6) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban és az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.

(7) A típusvizsgálatot a közlekedési hatóság, illetve – külön jogszabályban meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.

(8) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy – a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú – járművet díjmentesen

a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint

b) a járműtípus konstrukciós jellemzőinek részletes megismerése céljából a közlekedési hatóságnak bemutatni.

(9) Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint

a) a vizsgálni kívánt járműkategória, alkatrész, tartozék, önálló műszaki egység, illetve járműtulajdonság tekintetében az ER. Függelékeiben meghatározottaknak, és

b) rendelkezik az MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatához szükséges

ba) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,

bb) vizsgáló berendezésekkel, és

bc) vizsgálati előírásokkal (pl. az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának jóváhagyási előírásai, európai uniós normák, vonatkozó szabványok).

4. § A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedély kiadása a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik. A kérelem benyújtása során igazolni kell

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer MR.-ben foglaltaknak való megfelelőségét, továbbá

b) a beépítéshez szükséges feltételek és technológia rendelkezésre állását.

5. § (1) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a közlekedési hatóság vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban: vizsgáló állomás) lehet benyújtani.

(2) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság – a vizsgálati feltételek megléte esetében – a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(3) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el.

(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a „Műszaki adatlap”-on rögzíteni kell, hogy a jármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve az ER. 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-ot, amely tartalmazza

a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,

b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint

c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint – gépjárművek esetén – a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(6) A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére – a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén – a kérelmező telephelyén végzi.

(7) A trolibusz forgalomba helyezése engedélyezésének feltétele, hogy a trolibusztípus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek legyenek.

6. § (1) Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító engedélyt a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének, gyártójának, forgalmazójának a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát.

(2) Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek.

7. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

(2) Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését – az engedélyben meghatározott esetekben – az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.

7/A. §4 (1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Az engedély határozatlan időre szól.

(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki

a) autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú vagy az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal,

b) a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel,

c) számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, és

d) e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.

(3) A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartásból (a továbbiakban: Nyilvántartás) való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.

(4) Az engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) állampolgárságát,

af) jelenlegi beosztását (munkakörét),

ag) munkáltatójának megnevezését és címét,

b) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,

c) a vezetői engedély számát,

d) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategóriák megjelölését.

(5) A Nyilvántartás tartalmazza:

a) a vizsgabiztos

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) állampolgárságát,

ae) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail-cím),

af) munkahelyének megnevezését és címét,

b) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,

c) a legutóbbi továbbképzés időpontját,

d) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, keltét, a felfüggesztés időtartamát.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(7) A közlekedési hatóság visszavonja – az f) és g) pontok esetén közigazgatási szankcióként – az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a) azt a vizsgabiztos kéri,

b) a vizsgabiztos elhalálozott,

c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) az engedély kiadása iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt a közlekedési hatóság elutasította,

f) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit – az első megszegéstől számított – 2 éven belül legalább további négy esetben megszegte vagy súlyosan megszegte,

g) a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.

(8) A közlekedési hatóság eltiltja a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől, ha

a) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte,

b) a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(9) Az eltiltás időtartama a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eltiltást megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

7/B. §5 (1) A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel az ER.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) anyja nevét,

d) lakcímét,

e) állampolgárságát,

f) felső- vagy középfokú iskolai végzettségét, szakképzettségét,

g) vezetői engedélyének számát,

h) a vezetői engedélyébe bejegyzett járműkategóriák megjelölését,

i) munkáltatójának megnevezését és címét.

(3) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell az ER.-ben előírt okiratokat és igazolásokat.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(6) A közlekedési hatóság visszavonja – az f) pont esetében közigazgatási szankcióként – az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a) azt a vizsgabiztos kéri,

b) a vizsgabiztos elhalálozott,

c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) az engedély kiadása iránti kérelmében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e) az ER.-ben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy azt a közlekedési hatóság elutasította, vagy

f) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte.

(7) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos környezetvédelmi felülvizsgáló tevékenységét, ha

a) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte, vagy

b) az (5) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(8) A felfüggesztés a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

(9) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait az ER. tartalmazza.

7/C. §6 Ha a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések megszegését megállapítja, megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását az arra való jogosultság igazolásáig.

2. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzése engedélyezésével kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

8. § (1) A közlekedési hatóság a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt az üzemben tartó kérelmére

a) elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz, vagy

b) pótkocsi esetén jármű műszaki érvényességi idején belül, szemle alapján

adja ki, vagy a korábban kiadott Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályát meghosszabbítja.

(2) A Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány érvényességi idejét a forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell megállapítani.

8/A. §7 A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti felhatalmazott autóbusz-fenntartó tevékenységét a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a vizsgálat elvégzésekor a jogszabályban előírt feltételeket a felhatalmazott autóbusz-fenntartó megsértette, a felhatalmazást a feltételek teljesítésig felfüggeszti vagy visszavonja.

3. A menetíró szerelőműhelyek és a menetíró szerelői tevékenység engedélyezése, a menetíró készülék szerelésének hatósági ellenőrzése, valamint a tachográf-kártyák kiadásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

9. § (1) A műhelyengedély iránti kérelem a menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben [a továbbiakban: 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet] meghatározott adatok megadásán túl tartalmazza a menetíró szerelőműhelyként üzemeltetni kívánt telephely címét és az alkalmazni kívánt menetíró szerelő nevét.

(2) A műhelyengedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy

a) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, ha a kérelmező nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban,

b) a képviseletre jogosult személy vonatkozásában nem áll fenn a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenség.

(3) A műhelyengedélyben szereplő adatok változása esetén a menetíró szerelőműhely képviselője 8 napon belül köteles a változást bejelenteni és a műhelyengedély módosítását kérni.

(4) A műhelyengedély jogosultja helyébe annak polgári jogi jogutódja léphet, ha a jogutódlást követő 30 napon belül a jogutódlás megállapítása iránt kérelmet terjeszt elő, és a műhelyengedélyre irányadó jogszabályi követelményeknek megfelel.

(5) Ha a menetíró szerelőműhely az engedélyezés alapjául szolgáló feltételeket nem tudja biztosítani, a tevékenységét meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell. A megszüntetést és a szüneteltetést a menetíró szerelőműhely vezetője köteles a közlekedési hatóságnak 8 napon belül – a szüneteltetés várható időtartamának megjelölésével – írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(6) A menetíró szerelőműhely a tevékenységét a műhelyengedélyben foglaltaknak megfelelően végezheti.

10. § (1) A menetíró szerelői tevékenység engedélyezés iránti kérelemben meg kell adni a kérelmezőnek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27/B. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti adatait.

(2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) az előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzését,

b) a kérelmező vonatkozásában a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet szerinti összeférhetetlenségi követelmény teljesülését,

c) a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben előírt szaktanfolyam elvégzését.

(3) A szerelői engedély tartalmazza a Kkt. 27/B. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat.

(4) A közlekedési hatóság a Kkt. 27/B. § (2) bekezdése szerinti Szerelői névjegyzékbe a menetíró szerelőt az engedély jogerőre emelkedését követően, hivatalból veszi fel.

(5) A szerelői engedélyben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a menetíró szerelő a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

11. § (1) A kártyakiadási kérelem benyújtásakor a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott természetes személyazonosító adatokat, továbbá az üzembentartóra vagy a menetíró szerelőműhelyre vonatkozó adatokat a közlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megadni, valamint ezek hitelességét igazolni kell.

(2) A kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártya kiadására irányuló kérelem átvételével egyidejűleg a járművezetői kártya, az ellenőrzőkártya, valamint a műhelykártya esetén a kérelmező személy képmását és névaláírását elektronikus úton rögzíti.

(3) A kártya kiadása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező

a) a kártya kiadásához tartozó természetes személyazonosító adatainak, névaláírás mintájának vagy képmásának a kártyakibocsátó hatóság, valamint a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó által történő kezeléséhez nem adja írásbeli hozzájárulását,

b) már rendelkezik – a kérelmezettel megegyező típusú – hatályos tachográf-kártyával, vagy

c) nem rendelkezik a kártya kiadáshoz szükséges feltételekkel.

(4) A kártyakiadási eljárás során a kártyakibocsátó hatóság, továbbá – megbízása alapján – a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó a részére átadott személyazonosító adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Kkt.-ben meghatározott módon kezeli.

12. § A kártyakiadási eljárás megkezdésekor a kártyakibocsátó hatóság a bemutatott okmányok, a Kkt. 44/A. §-a szerint nyilvántartás (a továbbiakban: kártyanyilvántartás), valamint az EGT tagállamok közti elektronikus kapcsolat útján ellenőrzi, hogy a kérelmező rendelkezik-e érvényes tachográf-kártyával.

13. § (1) A megszemélyesített kártyák adatairól, valamint a kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokról a kártyakibocsátó hatóság vezeti a kártyanyilvántartást. A kártyanyilvántartásban a kiadott tachográf-kártyán rögzített adatokat kártyatípusonként külön adatállományban kell rögzíteni.

(2) A kártyanyilvántartásból adatszolgáltatás csak a hatósági feladatának ellátásához szükséges adatokra kiterjedően jogszabályban erre felhatalmazott szervezet számára teljesíthető.

14. § (1) A megszemélyesített, előállított és járműnyilvántartásba vett járművezetői és vállalkozáskártya – a kérelmező választása szerint – személyesen a kérelem benyújtásának helyén vehető át vagy postai úton továbbítható.

(2) A műhelykártyát a menetíró szerelőműhely, az ellenőrzőkártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet részére kell postai úton továbbítani.

(3) A műhelykártyához tartozó személyes azonosító kód kizárólag a kártyatulajdonos részére adható át, illetve postázható.

(4) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a tachográf-kártya tulajdonosának a bejelentése alapján a kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártyát hatálytalanítja és annak tényét a kártyanyilvántartásba bejegyzi.

(5) A kártyanyilvántartásból megállapítható kártyatulajdonos kérelme alapján a kártyakibocsátó hatóság a kártyanyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott tachográf-kártya helyett új, azzal azonos időbeli hatályú tachográf-kártyát ad ki, ha

a) az elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült,

b) az valamely okból működésképtelenné vált,

c) annak időbeli hatálya lejárt,

d) a kártyatulajdonos szokásos tartózkodási helye Magyarország lett.

(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontja esetén a kártyacsere iránti kérelemhez csatolni kell a korábban kiadott tachográf-kártyát, amelyet a kártyakibocsátó hatóság visszavon.

(7) Az (5) bekezdés d) pontja alapján indult eljárás során az új tachográf-kártya átvételekor a külföldi hatóság által kibocsátott tachográf-kártyát be kell vonni, amelyet a bevonás okának megjelölésével további intézkedés céljából meg kell küldeni a kibocsátó hatósághoz.

15. § A közlekedési hatóság

a) előzetes tájékoztatás nélküli ellenőrzés formájában,

b) eseti célellenőrzés formájában, vagy

c) a rendelkezésre álló elektronikus adatok elemzésével

rendszeresen ellenőrzi a menetíró készülékek szerelését, amely során kiemelten vizsgálja a menetíró szerelőműhely tevékenységét, a jogszabályi előírásoknak, illetve a műhelyengedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a műhelykártya jogszerű használatát.

15/A. §8 A közlekedési hatóság a műhelyengedélyt visszavonja – az f) pont szerinti esetben közigazgatási szankcióként –, ha

a) a műhelyengedély jogosultja az engedélyben szereplő összes telephelye tekintetében a műhelyengedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be,

b) a műhelyengedély jogosultja jogutód nélkül megszűnik,

c) a műhelyengedély jogosultja vagy annak jogutódja a műhelyengedélyben foglalt feltételeknek nem felel meg,

d) a műhelyengedély jogosultja nem rendelkezik érvényes és névre szóló tanúsítvánnyal,

e) a menetíró szerelőműhely a tevékenységét 6 hónapot meghaladóan szünetelteti, vagy

f) a menetíró szerelőműhely második eltiltást követően a 15/B. § (3) bekezdése szerinti valamely jogsértést ismételten elköveti.

15/B. §9 (1) A közlekedési hatóság a műhelykártya jogosulatlan vagy szabálytalan használata, vagy a műhelykártya meghamisításának alapos gyanúja esetén – ismétlődő, vagy a menetíró szerelőműhely vezetőjének felróható esetben – a menetíró szerelőműhelyt a tevékenységétől legfeljebb 365 napra eltilthatja. Az eltiltás időtartamát napokban kell meghatározni.

(2) A meghamisított műhelykártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a helyszínen elveszi, és a műhelykártya bevonását kezdeményezve azt a kártyakibocsátó hatósághoz továbbítja.

(3) Ha a menetíró szerelőműhelyben a menetíró szerelő, a menetíró szerelőműhely vezetője, vagy a menetíró szerelőműhely más alkalmazottja

a) akadályozza a hatósági ellenőrzést,

b) az információs rendszerekben rögzítendő adatokban bekövetkezett változást nem vagy nem határidőben jelenti be,

c) a tevékenységét nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és az auditálási tanúsítvány szerinti technológiai leírásoknak megfelelően végzi,

d) az engedélyben szereplőtől eltérő működési elvű menetíró készüléket szerel,

e) a hitelesítésre kötelezett műszerek időszakos vizsgálatát elmulasztja,

f) a műhelykártyát jogosulatlanul használja,

g) a műhelykártyát meghamisítja, vagy

h) az adatletöltési, adattovábbítási vagy adatmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

a közlekedési hatóság a műhelyt a tevékenység végzésétől első alkalommal történő elkövetés esetén 30 napig, második alkalommal történő elkövetés esetén 90 napig eltiltja.

(4) Ha a műhelyengedélyt a közlekedési hatóság a 15/A. § f) pontja szerint visszavonja, a menetíró szerelőműhely részére újabb műhelyengedély legkorábban a visszavonásról szóló határozat véglegessé válásának napját követő egy év elteltével adható.

15/C. §10 (1) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a tachográf-kártyát a helyszínen elveszi, ha az ellenőrzés során annak gyanúja merül fel, hogy

a) a tachográf-kártyát meghamisították,

b) a tachográf-kártyát nem az a személy használja, aki számára azt kiadták,

c) a kártya tulajdonosa a tachográf-kártyát a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat vagy hamisított okmányok alapján kapta.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hamisításra utal, ha

a) a tachográf-kártyán vagy annak elektronikus tárolóegységén javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,

b) a tachográf-kártya anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy

c) a nyilvántartás szerint a tachográf-kártya kiadására nem került sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a tachográf-kártya elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját és a tachográf-kártya azonosító adatait.

(4) A helyszínen elvett tachográf-kártyát, valamint az intézkedésről készült jegyzőkönyv egy példányát az (1) bekezdésben meghatározott szervezet három napon belül a kártyakibocsátó hatóságnak, külföldi hatóság által kibocsátott kártya esetén a közlekedési hatóságnak megküldi.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tachográf-kártyát akkor kell elvenni, ha a tachográf-kártya jogosítottja nincs a helyszínen. Az elvett tachográf-kártya csak a kártyatulajdonosnak adható vissza.

(6) A visszavont tachográf-kártyát a kártyakibocsátó hatóság egy naptári évvel a leadást követően selejtezi.

15/D. §11 (1) A közlekedési hatóság – az e) és f) pont esetében közigazgatási szankcióként – visszavonja a személyre szóló műhelykártyát, ha

a) azt a menetíró szerelő kéri,

b) a menetíró szerelő elhalálozott,

c) a műhelykártya kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) a közlekedési hatóság visszavonja a menetíró szerelő szerelői engedélyét, és törli őt a névjegyzékből a Kkt. 27/B. § (6) bekezdése szerint,

e) a műhelykártya kérelmezése során a menetíró szerelő valótlan adatokat adott meg,

f) a menetíró szerelő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit – az első megszegést megállapító határozat véglegessé válásától számított – 2 éven belül legalább további három esetben megszegte,

g) a menetíró szerelő az e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy benyújtott, de azt a közlekedési hatóság elutasította.

(2) A Kkt. 27/B. § (6) bekezdés d) pontja szerint súlyosan szegi meg kötelezettségeit az a menetíró szerelő, aki

a) a vizsgálat során a mérőműszerek mérési eredményét befolyásolja,

b) a menetíró készülék működésének befolyásolására alkalmas eszközt épít be, vagy ilyen beépített eszköz használatát nem kifogásolja,

c) a menetíró készüléket úgy kalibrálja, hogy az a rögzített adatok befolyásolására, megváltoztatására alkalmas, vagy

d) valótlan adatot rögzít.

15/E. §12 (1) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(2) Az előírt minősítéssel vagy műbizonylattal nem rendelkező pótalkatrész és tartozék gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság – a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig, illetve a megfelelő műbizonylat kiállításáig megtiltja, a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a jóváhagyási jelet a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, a jóváhagyási jelre vonatkozó engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja.

4. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vétele

16. § (1)13 A hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kérelmére a közlekedési hatóság felveszi a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe.

(2) A névjegyzéket a közlekedési hatóság az internetes honlapján naprakészen hozzáférhetővé teszi.

(3)14 Azt a tanácsadót, akinek a bizonyítványa hatályát vesztette, a közlekedési hatóság hivatalból törli a névjegyzékből.

(4) A tanácsadót kérelmére és halála esetén a névjegyzékből törölni kell.

16/A. §15 Ha a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR Szabályzat) szerinti oktató a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal nem rendelkezik, illetve ha a közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen nem vett részt vagy – ha a már elismert oktató – a továbbképzést követő ismeretfelújító vizsgát nem teljesítette, továbbá ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala nem kielégítő, a közlekedési hatóság az oktatót a tevékenység gyakorlásától a hiányosság megszüntetéséig eltiltja.

5. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A 2. § (1a) bekezdését a 722/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. §-a iktatta be.

2

A 2. § (2) bekezdése a 722/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (3) bekezdése a 722/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.

13

A 16. § (1) bekezdése a 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 31. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 16. § (3) bekezdése a 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.

_