518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2018.01.01.
„I.
A HATÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint az e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő elsőfokú vízügyi hatósági jogkört a területi vízügyi hatóság, a másodfokú vízügyi hatósági jogkört az országos vízügyi hatóság (a továbbiakban együttesen: a vízügyi hatóság) gyakorolja. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szervként (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az országos vízügyi hatóság jár el. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint a 25. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. Felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. (3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet
a) a létesítő,
b) ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vizeket, medret vagy vízilétesítményt érint, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság),
c) az érintett mezőgazdasági vízszolgáltató,
d) termőföld érintettsége esetén, a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett termőföld földhasználati nyilvántartásban bejegyzett földhasználója,
e) a d) pont kivételével a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(2) E rendelet alkalmazásában az állami tulajdonban álló ingatlan esetében tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet kell érteni.
1/B. § (1) A vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelem tartalmazza – az Ákr. 36. § (1) bekezdésében, érintettség esetén a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozásról szóló és a vízügyi hatósági eljárások szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletekben, valamint a (3)–(5) bekezdésben foglaltak mellett – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Min. r.) meghatározott engedélyezési tervdokumentációt, elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációt. (2) Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a) elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, vagy
b) papír alapon, a vízügyi hatósági eljárás esetén öt példány engedélyezési tervdokumentációval – elvi vízjogi engedélyezés esetén három példány, a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációval –, helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás esetén egy példány engedélyezési tervdokumentációval
nyújtja be.
(3) Ha jogszabályban meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a vízügyi hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.
(4) A létesítőnek (kérelmezőnek) a kérelem részeként igazolnia kell
a) ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) – az engedélyezési dokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő – hozzájárulásának meglétét,
b) közcélú vízilétesítmény elhelyezésénél, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (1) bekezdése] esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője és a szolgalom alapítását kérő közötti – a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó – megállapodás meglétét, megállapodás hiányában az annak sikertelenségét igazoló nyilatkozatot és az ingatlan tulajdonosa megkeresésének igazolását [Vgtv. 20. § (4) bekezdés], c) a d) pont kivételével, ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve – az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén a vagyonkezelője – a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő – írásbeli hozzájárulásának meglétét, d) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, üzemeltetése vagy megszüntetése termőföldet érint vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy részeként valósul meg, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve –, a létesítő (kérelmező) nyilatkozatának fennállását arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő megállapodással, e) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét,
f) valamennyi vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény esetén – elvi vízjogi és fennmaradási engedélynél az erre irányuló kérelemnél, vízhasználat önálló engedélyezése esetén a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemnél, különben a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemnél – a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét.
(5) A vízügyi igazgatóság a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatát az engedélyezési tervdokumentáció – elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentáció – alapján, a megkeresés megérkezésétől számított tizenöt napon belül adja ki, amely tartalmazza
a) a vízügyi objektumazonosítót, és a nyilatkozat kiállítását megalapozó dokumentáció számát és kiállítási dátumát,
b) vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben lévő ingatlan érintettsége esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, vagy a hozzájárulás elutasítására vonatkozó nyilatkozatot és annak indokolását,
c) a (4) bekezdés e) pontja szerinti érintettség esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, vagy – ha az igényelt vízkészlet mennyiségi korlát vagy vízvédelmi ok miatt nem vehető igénybe, vagy a tervezett megvalósítás a felszín alatti víztartó képződmények, a felszíni víz medrének, a vízilétesítményeknek fenntartását, üzemeltetését vagy a vízkárelhárítást veszélyezteti – a hozzájárulás elutasítására vonatkozó nyilatkozatot és annak indokolását, továbbá hozzájárulás esetén a víztest(ek) állapotára és az igénybe venni kívánt vízkészlet jellegére vonatkozó adatokat. 1/C. § A vízügyi igazgatóság a Vgtv.-ben biztosított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentessége a) vízkárelhárítás, vízrendezés, folyó- és tószabályozás (ideértve a vízkormányzást biztosító zsilipek és duzzasztó művek vízilétesítményeit, továbbá a tavak, duzzasztóművek, vízkivételt biztosító zsilipek, kisvízi erőművek létesítését, fennmaradását is) esetén az elvi, a létesítési, az üzemeltetési, a fennmaradási engedély kiadására, azok módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
b) monitoring kút létesítése esetén az elvi, a létesítési, az üzemeltetési, a fennmaradási engedély kiadására, azok módosítására, az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra, az üzemeltetési engedély szüneteltetésére és visszavonására,
c) monitoring kút eltömedékelése esetén a megszüntetési engedély kiadására, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
d) vízvezetési szolgalom, vízhasználati szolgalom alapítására, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
e) hidrogeológiai védőidom, illetve védőterület kijelölésére, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
f) szennyező anyagok elhelyezésének engedélyezésére, módosításra és a környezethasználó személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
g) mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút vízjogi üzemeltetési engedélyének vagy fennmaradási engedélyének kiadására, szüneteltetésére, visszavonására, egyszerűsített eljárásban történő módosítására
terjed ki.
1/D. § (1) A vízügyi hatóság az eljárás során két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra az ügyfelet. A második hiánypótlási felhívásra a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel kerülhet sor. (2) A vízügyi hatósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.
(3) Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.
1/E. § (1) A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a tényállás tisztázása érdekében tartott közmeghallgatás helyéről és idejéről legalább öt nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket. (2) A közmeghallgatáson hangfelvétel vagy kép és hangfelvétel készül. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig jegyzőkönyvet kell készíteni.
1/F. § (1) A vízügyi hatóság a döntését írásban – ideértve az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus utat is – közli az ügyfelekkel. (2) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, a hatósági határozatot – az írásbeli, Eüsztv. szerinti közlés helyett – hirdetmény útján kell közölni, valamint a hatósági határozatról készült közleményt közhírré kell tenni.
(3) A kérelmező ügyfélnek és képviselőjének, valamint az 1/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyfélnek a hatósági határozatot akkor is írásban – ideértve Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus utat is – kell közölni, ha különben hirdetményi közlésnek van helye. (4) Ha a határozat ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés tárgyát érintő jogot, kötelezettséget, jogilag jelentős tényt tartalmaz, a vízügyi hatóság a véglegességről szóló értesítést az illetékes ingatlanügyi hatóság részére is megküldi.
1/G. § A vízügyi hatóság az ügyfél kérelmére, a vízikönyvben nyilvántartott adat igazolására vagy a folyamatban lévő, vízjogi engedélyezés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki a) a vízjogi engedélyhez kötött vízilétesítmény, vízimunka vagy vízhasználat megvalósításához szükséges pénzügyi forrás elnyerésére kiírt pályázaton, vagy
b) közbeszerzési eljáráson
való részvétel érdekében.
1/H. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.”
„(10) Ha a vízügyi hatóság kút megszüntetéséről dönt, döntéséről évente, a tárgyévet követő év január 31-ig a vízügyi igazgatóságot értesíti.”
(11) A vízjogi létesítési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetében a megszüntetési engedély iránti kérelem a Min. r. 3. mellékletében meghatározott esetekben az ott meghatározott egyszerűsített felhagyási, bontási, illetve eltömedékelési tervdokumentációt tartalmazza.”
„(2a) Nem szükséges a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása
a) a vízjogi üzemeltetési engedélyezéshez, ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kerül megvalósításra, vagy
b) ha, a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása iránti kérelem csak az igénybe vett vízmennyiség csökkentésére irányul.”
„(3a) Ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott területen, de a vízjogi létesítési engedélytől eltérően valósult meg, akkor – a vízjogi létesítési engedély módosítása vagy fennmaradási engedély megszerzésének előírása nélkül – a vízügyi hatóság mérlegelése alapján vízjogi üzemeltetési engedély adható, ha a kérelem tartalmazza a megvalósított vízilétesítménynek a létesítésre vonatkozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki jogszabályoknak és hatósági előírásoknak történő megfelelésére vonatkozó tervezői nyilatkozatot és a ténylegesen megvalósult állapotot rögzítő tervdokumentációt.”
„5/B. § A vízügyi hatóság – annak véglegessé válására tekintet nélkül – arról a határozatáról készült közleményt közhírré teszi, a) amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és b) amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.”
„5/C. (1) A vízkészlet lekötésére és vízhasználat gyakorlására vonatkozó vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben az 5. § (4) bekezdésben meghatározottak mellett a vízügyi hatóság a vízkészlet-járulékkal összefüggésben rögzíti a) a vízhasználó által lekötött vízmennyiséget,
b) idény jellegű vízhasználat esetén az idény időtartamát,
c) a vízhasználat jellegét,
d) a vízkészlet jellegét,
e) a vízkészletjárulék mértékének a víztest állapotától való függésére történő figyelemfelhívást, valamint
f) az ügyfelet terhelő kötelezettségek teljesítésének rendjét.
(2) Az évi 500 m3-nél kevesebb vizet lekötő, házi vízigényt kielégítő kutak vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben nem kell rögzíteni az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat. (3) A vízügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély közlésével egyidejűleg külön, írásban tájékoztatja az ügyfelet a vízkészletjárulék kiszámításának – a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti – módjáról, elemeiről és azok értékéről. (4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti tájékoztatót újra megküldi az ügyfélnek, ha a vízkészletjárulék kiszámítását meghatározó elemekben változás történik. (5) A mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja azt a tényt, hogy a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik.
5/D. § (1) A vízügyi hatóság legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre állapíthatja meg a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a vízkészletjárulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, valamint a Vgtv. 15/B. § (1) bekezdés c) pontjában és az 5/C. § (1) bekezdésben foglaltakat. (2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról
a) az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről és a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, vagy
b) fennmaradási engedélyezési eljárás esetén legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban
5/E. § A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére a vízügyi hatóság határozata alapján szüneteltetett vízhasználat esetén, a szünetelésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell igénybevételnek tekinteni. 5/F. § (1) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében, a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét 20%-kal csökkenteni kell (a továbbiakban: vízkészletjárulék-kedvezmény). (2) A vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni
a) a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt, valamint
felhasznált – mért vagy számított – vízmennyiséget.
(3) A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.”
6. § Az R1. a következő alcímmel egészül ki:
„A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárás
5/G. § A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – B vagy C gázfokozatba tartozik, a területi vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvédelmi hatósági feladatkörében megvizsgálja a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést és annak feltételeit is.”
7. § Az R1. a 8. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Kutakra vonatkozó rendelkezések
A létesítés
8/A. § (1) A kútból kitermelt víz felhasználásának módjára figyelemmel – különös tekintettel az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó rendelkezésekre – el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. A vizsgálandó paramétereket a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben határozza meg. (2) A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Fvbr.) 13. § (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságok fennállását igazolni kell a létesítési engedély iránti kérelemben vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben. Ha a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg. (3) A vízügyi hatóság részben vagy teljes mértékben eltekinthet az Fvbr. 1. melléklet szerinti geofizikai mérésektől, ha a tervező igazolja, hogy a területről elegendő adat, illetve a korábban megvalósított fúrásokból értékelhető geofizikai szelvény áll rendelkezésre és a geofizikai mérésekre a kút műszaki adatainak megállapításához nincs szükség. (4) A vízügyi hatóság vagy a műszaki ellenőr előírására a földtani rétegsor pontosításának érdekében földtani laboratóriumi anyagvizsgálatokat is végezni kell.
A kivitelezés
8/B. § (1) A kút kivitelezése megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a vízügyi hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell. (2) Ha a kivitelezés során szénhidrogén, szén vagy érc ásványi nyersanyag előfordulását észlelik, erről a kivitelezőnek a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt értesítenie kell.
8/C. § (1) A vízföldtani napló elkészítése érdekében a kivitelező köteles a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával és megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítmények létesítéséről az Fvbr. 7. § (2) bekezdése szerinti dokumentációt, valamint az Fvbr. 5. § szerinti méréseket elektronikus úton a Központi Vízföldtani Adattárat működtető Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) részére megküldeni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentációk és mérések hiányosak és ez alapján a vízföldtani napló nem készíthető el, az MBFSZ kiegészítést kér a kivitelezőtől. Hiánytalan kérelem esetén vagy a kiegészítések megküldését követően az MBFSZ elkészíti a vízföldtani naplót, és azt kútkataszteri számmal látja el. (3) Az MBFSZ az elkészített vízföldtani naplót
a) elhelyezi központi vízföldtani adattárában,
b) elektronikus úton megküldi a vízügyi igazgatóságnak és vízügyi hatóságnak, és
c) elektronikus úton megküldi az elektronikus ügyintézésre köteles vagy azt vállaló engedélyesnek, illetve papír alapon megküldi az elektronikus ügyintézést nem vállaló engedélyesnek.
(4) A vízügyi hatóság részére megküldött vízföldtani napló a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési kérelem részét képezi, így a létesítőtől vízföldtani napló külön nem kérhető.
(5) Ha a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési eljárás során olyan tényre derülne fény, amely a vízföldtani napló tartalmának módosítását teszi szükségessé, akkor a vízügyi hatóság a javítás szükségességéről tájékoztatja az MBFSZ-t.
8/D. § Ha fúrt kutak esetén a furat továbbmélyítése az engedélyezett mélység 15%-át meghaladja, vagy ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, akkor a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. Az üzemeltetés
a) a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély és
b) a hévízművek, a közcélú ivóvízigények kielégítését, valamint az ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló létesítmények esetén a vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat
szerint üzemeltethető.
(2) A vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló miniszteri rendeletben előírtak mellett tartalmazza, különösen
a) a vízhozam szabályozására,
b) az üzemeltetési naplóra,
c) a kút védelmére, fenntartására,
d) a rendszeres és időszakos üzemi mérésekre, ezek értékelésére,
e) a mérőeszközök rendszeres ellenőrzésére, kalibrálására,
f) az üzemvitelre,
g) a munkakörre és a biztonsági követelményekre,
h) a rendszeres és időszakos kútvizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A vízügyi hatóság az időszakos vizsgálatok körét indokolt esetben szűkítheti, illetve szélesebb körű vizsgálatokról rendelkezhet. Az időszakos vizsgálatok rendjét az üzemeltetési szabályzatban rögzíteni kell.
(4) Az időszakos vizsgálatok eredményét és az értékelést tartalmazó dokumentációt a vízügyi hatóságnak egy hónapon belül meg kell küldeni. Ha az időszakos vizsgálatok értékelése alapján az üzemeltetés módja és a rendszeres, valamint időszakos mérések rendje módosítása válik szükségessé, a megfelelően módosított üzemeltetési szabályzatot a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.
Kiemelt jelentőségű vízilétesítményekre vonatkozó rendelkezések
8/F. § (1) A vízügyi hatóság a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény esetén: a) a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján engedélyezi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének műszaki terveit és annak megvalósítását,
b) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés iránti eljárásban ellenőrzi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének megvalósítását és üzemeltetési szabályzatát, továbbá
c) ha az üzemeltető nem a vízügyi igazgatóság, határoz a megfigyelési feladatok végrehajtásának formájáról.
(2) A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság bevonásával ellenőrzi:
a) a megfigyelési rendszer működését és az észlelési feladatok megfelelő ellátását, és
b) a megfigyelés eredményei alapján szükségessé vált intézkedések kellő időben és hatékony módon történő megtételét.
(3) A kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetése során a vízügyi igazgatóság – a megfigyelési rendszer hiányosságainak vagy nem megfelelő működésének megállapítása esetén – a vízügyi hatóságnál kezdeményezi az üzemeltetővel szemben a megfigyelési rendszer e rendeletnek megfelelő kialakítására és működtetésére irányuló eljárás megindítását.”
„(1) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett – a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott – mederhasználati vízilétesítményeknél, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a meder vagyonkezelőjének a mederhasználathoz történő hozzájárulását. A hozzájárulásra polgári jogi igényt alapítani nem lehet. A hozzájárulás hiányában a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények tekintetében vízjogi engedély nem adható ki.”
„(3) A vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz meglétét. A vízjogi üzemeltetési engedélyben meg kell jelölni az ingatlannak a mederhasználati joggal érintett részét, továbbá a változási vázrajz a határozat mellékletét képezi.”
„11/C. § Ha az engedélyes a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, fennmaradási engedély módosítására irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az üzemeltetési engedélyben, fennmaradási engedélyben foglaltaknak megfelelően, változatlan tulajdonjogi helyzetben, változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel, vízmennyiséggel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, a vízjogi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap. 11/D. § A vízügyi hatóság az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján a vízjogi engedélyt hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja.”
„(3) Ha a felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély a (4) bekezdésnek megfelelően szüneteltetésre kerül, a szüneteltetés időtartama alatt a vízjogi engedélyben lekötött, de fel nem használt vízkészletre egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély adható. (4) A felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító üzemeltetési engedély adott tárgyévben való szüneteltetését az előző év december 31. napjáig kell kérelmeznie az engedélyesnek. A szünetelés legalább egy, legfeljebb három öntözési idényre kérhető. Ha az engedélyes körülményeinek módosulása indokolja, a szüneteltetés időtartama módosítható a meghatározott legrövidebb vagy leghosszabb időtartamig egy-egy öntözési idénnyel az engedélyes december 31. napjáig benyújtott kérelme alapján.”
„(3) A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni különösen azokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak – a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő – megszüntetése megállapítható.”
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság megkíséreli az olyan egyezség létrehozását, amely a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, és
c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére.”
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell a vízikönyvi nyilvántartásba bejegyezni. A bejegyzés elmaradása a vízügyi hatóság határozatával megállapított jogokat és kötelezettségeket nem érinti. (2a) A bejegyzés alapját képező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat véglegessé válását követően a jogszabály alapján megállapítható jogokat és kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat a vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzik.
(2b) A vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzett jog vagy kötelezettség megszűnését megalapozó határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat véglegessé válását követően a jogszabály alapján nyilvántartott adatokat a vízikönyvi nyilvántartásból törlik. A törlésről az ügyfelet külön értesíteni nem kell.
(2c) A (2b) bekezdésben meghatározott esetben a vízikönyvi bejegyzés törlését, a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell elvégezni.”
„(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről a helyi vízgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyezett vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), rendeltetésének célját, létesítésének időpontját, az engedély kiadásának keltét és hatályát, az engedélyes személyét, kút esetén annak átmérőjét, talpmélységét is.”
„(9) A helyi vízgazdálkodási hatóság a nyilvántartását minden év március 31. napjáig megküldi a vízügyi igazgatóságnak.”
„(5) Ez a rendelet
való megfelelést szolgálja.”
„(15) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 9.) megállapított
b) 1. §-át, 1/A. §-t, 1/B. § (1)–(3) és (5) bekezdését, 1/C–1/H. §-át, 2. § (6) bekezdését, 3. § (1), (2) és (11) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 4/A. § (1) és (7) bekezdését, 5. § (1), (5) és (17) bekezdését, 5/B–5/E. §-át, 5/G. §-át, 6. § (2a) bekezdését, 8. § (4a) bekezdését, 8/A–8/F. §-át, 9. § (2a) bekezdését, 11/A. § (3) bekezdését, 11/C. §-át, 16. § (3) bekezdését, 18. § (6) bekezdését, 22. § (2)–(2c) bekezdését, 24. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, (3) bekezdés c) pontját, (7) és (9) bekezdését, 27. § (11) bekezdését a Mód. Kr. 9. hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni, c) 5/F. §-át a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése alapján 2017. június 30-án kihirdetett tartósan vízhiányos időszakra és az ahhoz kapcsolódóan érvényesíthető vízkészletjárulék-kedvezményre vonatkozóan is alkalmazni kell.”
b) 3. § (2) bekezdésében az „állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének – a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő – hozzájárulásával adható ki” szövegrész helyébe az „állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének – a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő – legalább 2 év időtartamra kiadott hozzájárulásával adható ki, azonban az 1/B. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ott szereplő nyilatkozat is elfogadható” szöveg,
c) 3. § (6) bekezdésében a „feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére” szövegrész helyébe a „feljogosít – az érintett ingatlan vonatkozásában fennálló polgári jog szerinti jogosultság megléte esetén – az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére” szöveg,
i) 11/A. § (3) bekezdésében a „vízügyi igazgatási és a a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet” szöveg,
18. § Hatályát veszti az R1.
a) 3. § (1) bekezdésben az „A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket – ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) – kell csatolni.” szövegrész,
c) 4/A. § (1) bekezdésében az „A kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékletet kell csatolni.” szövegrész,
d) 5. § (1) bekezdésében az „A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.” szövegrész,
„4/A. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza a vízügyi igazgatóságok közvetlen adatgyűjtéseit, valamint a gyűjthető adatköröket. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltak szerint az erre a célra kialakított elektronikus felületen keresztül kell teljesíteni. (3) Az adatszolgáltatás módjáról szóló tájékoztatót, valamint az 1. mellékletben szereplő adatok gyűjtésére szolgáló kérdőívet a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt szervezet a honlapján minden év december 15. napjáig közzé teszi. (4) Az 1. mellékletben meghatározott adatszolgáltatói körön belül az egyes adatszolgáltatók kijelölését az adott vízgazdálkodási adatfelvételért felelős vízügyi igazgatóság – megalapozott módszertan alkalmazásával, valamint a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – jogosult elvégezni. (5) A vízügyi igazgatóság működési területe vonatkozásában az adatszolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettségéről minden év december 31. napjáig vagy legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét megelőzően 30 nappal értesíti.
(6) A vízügyi igazgatóság az adatszolgáltatók és az adatszolgáltatással érintett objektumok körének kijelölését a vízgazdálkodási adatokat tartalmazó nyilvántartások alapulvételével végzi, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ha évközben az adatszolgáltatói kör pontosítása érdekében új adatszolgáltatók kijelölése indokolt, azt a kijelölés szükségességének felmerülésekor rendelkezésre álló vízgazdálkodási adatokat tartalmazó nyilvántartások alapulvételével kell elvégezni.”
„(3) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 4/A. §-t a 2018. évre vonatkozó adatszolgáltatások során kell először alkalmazni.”
22. § Az R2. 5. § (3) bekezdésében a „nemzetközi adatszolgáltatási igényeknek” szövegrész helyébe a „nemzetközi adatszolgáltatási és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program vízgazdálkodást érintő statisztikai adatátvételi igényeknek” szöveg lép.
„(5) A kárelhárítás során teljesítendő mintavételeket és méréseket – elsődlegesen államigazgatási vagy központi költségvetési szerv által működtetett – akkreditált mintavételi szerv és laboratórium által kell biztosítani.”
„(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kárelhárítási területi terveket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kell kidolgozni.”
„(6) Az üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásba a VIZIG ügyfélként kerül bevonásra.”
„(1) A környezetkárosodás minősítése
a) az 1. § a)–b) pontja szerinti környezeti elem esetében a vízügyi hatóság feladata – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a VIZIG, az NPI és az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal bevonásával, b) az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala feladata – a vízügyi hatóság, a VIZIG, az NPI és az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal bevonásával.”
„(3) A készültség fokozatait a VIZIG, illetve az NPI megszünteti, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani. A vízvizsgálati eredményekről, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyes tevékenységéhez kapcsolódó káresemények esetén az okok megszűnéséről a vízügyi hatóság azonnal tájékoztatja a VIZIG-et.”
29. § Hatályát veszti az R3.
4. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
(E rendelet alkalmazásában)
„22. mikroöntözés: a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében alkalmazott olyan víztakarékos öntözés, amelynek során a vízadagoló elemek 2,5 bar-nál kisebb nyomáson, vízadagoló elemenként legfeljebb 500 l/h egyenletes vízadagokban juttatják ki a vizet közvetlenül a növényre, a talaj vagy termesztő közeg felszínére, a talajba vagy termesztő közegbe, vagy fagyvédelem vagy párásítás céljából a növény közvetlen légterébe,”
(E rendelet alkalmazásában)
„24. öntözés: természetes csapadék pótlása céljából a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti, helyi vízgazdálkodási jogkörbe eső vízigényen kívüli víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a jogszabály alapján öntözhető gyepterületek fenntartása érdekében,”
„81. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 2.) megállapított a) 2. § 22. és 24 pontját, valamint 80. §-át a Mód. Kr. 2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell,
a) 4/A. § (1) bekezdésében az „adott mezőgazdasági fürtre vonatkozó vízjogi engedélyben lekötött” szövegrész helyett az „adott mezőgazdasági fürtben tárgyévben mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevők vízjogi engedélyeiben lekötött” szöveg,
b) 4/A. § (2) bekezdésében az „adott mezőgazdasági fürtre vonatkozó vízjogi engedélyben lekötött” szövegrész helyett az „adott mezőgazdasági fürtben tárgyévben mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevők vízjogi engedélyeiben lekötött” szöveg
„(2a) A vízkészletjárulékkal kapcsolatos bevallási és adatszolgáltatási eljárásokban a (2) bekezdéstől eltérően a) természetes személy ügyfél esetében a lakóhelye szerint,
b) gazdálkodó szervezet ügyfél esetében a székhelye szerint
illetékes vízügyi hatóság jár el első fokon.”
„(3a) A területi vízvédelmi hatóság és az országos vízvédelmi hatóság a vízvédelmi szakkérdéseket – tekintettel a környezetet veszélyeztető hatásokon belül a vizek terhelésére és állapotromlására is – minden területi vízügyi hatósági és országos vízügyi hatósági eljárásban szakkérdésként vizsgálja.”
„(7) Több vízügyi hatóság illetékességi területén elhelyezkedő regionális víziközmű-rendszer esetén az üzemeltetési követelmények teljesítésének ellenőrzését (hatósági ellenőrzés) a víziközmű-szolgáltató székhelye szerint illetékes vízügyi hatóság végzi. A hatósági ellenőrzés alapján induló hatósági engedélyezésre, engedély-módosításra az általános illetékességi szabályok irányadóak.
(8) A vízvédelmi hatóságok a víz mint környezeti elem védelme tekintetében – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben foglalt esetekben, a környezetvédelmi feladat- és hatáskör részeként – ellátják a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott környezetvédelmi közigazgatási hatósági feladatokat.”
„20/B. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (2a) bekezdését a 2018. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.”
37. § Az R5. 10. § (3) bekezdésében a „másodfokon jár el” szövegrész helyébe a „másodfokon jár el, és a hatóság felett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti jogkört gyakorol” szöveg lép.
39. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet az 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai
1. Az I. „kiemelkedően fontos” felügyeleti kategóriába tartoznak:
1.1. a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból – a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – jelentős térséget ellátó víziközművek,
1.2. azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,
1.3. a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,
1.4. a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, ha vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott igénybe vett, lekötött vagy távlati vízbázist érint, vagy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással bír,
1.5. az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.
2. A II. „nagyobb térséget érintő, jelentős” kategóriába tartoznak:
2.1. a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó – az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – víziközművek,
2.2. azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500–1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás 100–500 m3/nap mennyiségű,
2.3. a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500–1000 m3/nap,
2.4. a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, ha vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott igénybe vett, lekötött vagy távlati vízbázist érint, vagy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással bír,
2.5. a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,
2.6. az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.
3. A III. „helyi jelentőségű” kategóriába tartoznak:
3.1. azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények – ideértve a vízműveket –, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,
3.2. a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,
3.3. a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,
3.4. az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények,
3.5. kizárólagos és a forgalomképes állami tulajdonban lévő vizek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, ha nem tartozik az 1.4. vagy 2.4. pont hatálya alá.
4. A IV. „kisebb jelentőségű” kategóriába tartoznak:
4.1. az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.”
2. melléklet az 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A) Adatgyűjtés
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Az adatgyűjtés címe |
Az adatgyűjtés gyakorisága |
Az adatszolgáltatók meghatározása |
Az adatszolgáltatás beérkezési határideje |
2. |
A mezőgazdasági vízhasználat és vízszolgáltatás |
évenkénti |
regionális vízművek, vízitársulatok, mezőgazdasági vízhasználatra vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyesek |
a tárgyévet követő január 31. |
3. |
vízügyi igazgatóságok |
a tárgyévet követő március 31. |
4. |
A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint megfigyelőkutak üzemi figyelési tevékenysége |
évenkénti |
azon vízbázisok üzemeltetői, amelyeknél az átlagos víztermelés mennyisége (Q) nagyobb, mint 100 m3/nap, továbbá
a 10 m3/napnál többet kitermelő ivóvízszolgáltatók, valamint a vízügyi igazgatóságok által kijelölt víztermelők |
a tárgyévet követő március 31. |
5. |
A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai |
évenkénti |
víz- és csatornaközműveket üzemeltető állami, önkormányzati és társasági tulajdonban lévő gazdasági szervezetek |
a tárgyévet követő április 30. |
6. |
Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai |
évenkénti |
az 5 m3/h teljes, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő gazdasági tevékenységet folytató, kijelölt vízhasználók |
a tárgyévet követő április 30. |
7. |
A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai |
évenkénti |
az 500 m3/év feletti mennyiségű felszíni vízkivételre vagy felszíni vizekbe történő kibocsátásra vízjogi engedéllyel rendelkező egyedi vízhasználók, vízszolgáltató vállalkozások, vízügyi igazgatóságok |
a tárgyévet követő január 31. |
B) Adatkörök
|
A |
B |
1. |
Az adatgyűjtés címe |
A gyűjthető adatkörök |
2. |
A mezőgazdasági vízhasználat és vízszolgáltatás |
Egyedi mezőgazdasági vízhasznosítás jellemzői [Kitermelt, hasznosított és kibocsájtott víz mennyisége (öntözés, halastó, egyéb); Vízjogilag engedélyezett terület (öntözés, halastó); Üzemeltetésre bejelentett terület (öntözés, halastó)] |
3. |
A főművek fontosabb kapacitás és vízszolgáltatási adatai [Kitermelt és értékesített víz mennyisége (öntözés, halastó, egyéb); Vízjogilag engedélyezett terület (öntözés, halastó); Üzemeltetésre bejelentett terület (öntözés, halastó)] |
4. |
Öntözés és tógazdaság megoszlása megyénként (Vízjogilag engedélyezett terület; Az év folyamán üzemeltetett terület; Értékesített vízmennyiség) |
5. |
A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint
megfigyelőkutak üzemi figyelési tevékenysége |
Termelő és megfigyelőkút, forrás törzsadatai |
6. |
Termelő és megfigyelőkút, forrás azonosítói |
7. |
Termelőkút, megfigyelőkút, forrás vagy galéria mennyiségi mérési adata |
8. |
Termelőkút, megfigyelőkút, forrás vagy galéria vízminőségi vizsgálatok adatai |
9. |
A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek
főbb műszaki-gazdasági adatai |
A közüzemi vízellátási és csatornázási tevékenységekkel összefüggő műszaki-gazdasági adatok |
10. |
Víztermelés, nyersvíztisztítás, vízszállítás és ivóvízelosztás létesítményei, mennyiségi, minőségi, kapacitás és technológiai adatai |
11. |
Ivóvízellátó hálózatok rendszerkapcsolatai, vízforgalmi adatok |
12. |
Nyomászónák jellemző adatai |
13. |
Szennyvízrendszerek létesítményei gyűjtőhálózati, szállítóművi, tisztítóművi, mennyiségi, kapacitás és technológiai adatai |
14. |
Szennyvíz iszap kezelése, hasznosítása, elhelyezése, megújulóenergia-, biogázhasznosítás |
15. |
Az ivóvízszolgáltatás, illetve a szennyvízelvezetés és -tisztítás nettó árbevétele, az ivóvízszolgáltatás, illetve a csatornahasználat átlagos díja |
16. |
Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai |
Az adatszolgáltató és a telephely adatai |
17. |
A felhasznált vízkészletek mennyiségi, minőségi adatai |
18. |
Üzemi vízgazdálkodási adatok |
19. |
Használtvíz-kibocsátás mennyiségi, minőségi jellemzői |
20. |
A telephely víz és szennyvíztisztítási, valamint szennyvíziszap-kezelési, energetikai és biogáz-hasznosítási adatai |
21. |
Víz-, csatornadíj- és munkaügyi adatok |
22. |
A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő
vízbevezetések adatai |
Az adatszolgáltató azonosító adatai |
23. |
Felszíni vízkivételek [A vízkivétel helye (vízfolyás, szelvény, település); A vízkivétel módja, mérése és a kivett víz felhasználási célja; A vízkivétel vízjogi engedélyezési adatai; A vízkivétel tényleges éves mennyisége (m3); A vízkivétel tényleges havonkénti mennyisége (m3)] |
24. |
Felszíni vízbe történő vízbevezetések [A vízbevezetés helye (vízfolyás, szelvény, település); A vízbevezetés módja és a bevezetett víz eredete (a vízhasználat célja); A bevezetés vízjogi engedélyezési adatai; A vízbevezetés tényleges éves mennyisége (m3); A vízbevezetés tényleges havonkénti mennyisége (m3); A bevezetett víz minősége (minősítése)] |
25. |
Vízátvezetések [A vízátvezetés helye (vízfolyás, szelvény, település); A vízátvezetés módja, mérése és az átvezetés célja; A vízátvezetés vízjogi engedélyezési adatai; A vízátvezetés tényleges éves mennyisége (m3); A vízátvezetés tényleges havonkénti mennyisége (m3)] |
26. |
Tározó adatai [helye (vízfolyás, szelvény, település); jellemző méretei és a tározás célja; vízjogi engedélyezési adatai; vízforgalmának tényleges havonkénti jellemző mennyiségei (m3)] |
”
3. melléklet az 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az R5. 1. melléklet 11. Alsó-Tiszta-vidéki Vízügyi Igazgatóság fejezet, A) Működési területe alcím c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Békés megyéből: Almáskamarás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper teljes közigazgatási területe, Kevermes közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás teljes közigazgatási területe, Medgyesegyháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes teljes közigazgatási területe, Nagyszénás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Orosháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza teljes közigazgatási területe, ezen kívül Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területéből a Kurcai belvízrendszerre eső része.
d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó területe, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.”
2. Az R5. 1. melléklet 11. Alsó-Tiszta-vidéki Vízügyi Igazgatóság fejezet, B) Működési vonalai alcím c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.”
3. Az R5. 1. melléklet 12. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság fejezet, A) Működési területe alcím a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Békés megye – kivéve Almáskamarás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Battonya, Békéssámson, Bucsa, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper közigazgatási területét, Kevermes Kurcai belvízrendszerre eső részét, Kisdombegyháza, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás közigazgatási területét, Medgyesegyháza Kurcai belvízrendszerre eső részét, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes közigazgatási területét, Nagyszénás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Orosháza Dögös-Kákafoki belvízrendszeren kívüli részét, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területét, Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét, Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét, valamint Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területének a Kurcai belvízrendszerre eső részét.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része, valamint Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részéből a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület.”
4. Az R5. 1. melléklet 12. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság fejezet, B) Működési vonalai alcím c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Hajdú-Bihar megyében Biharnagybajom-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.”
4. melléklet az 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az R5. 2. melléklet 11. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fejezet c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Békés megyéből: Almáskamarás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper teljes közigazgatási területe, Kevermes közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás teljes közigazgatási területe, Medgyesegyháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes teljes közigazgatási területe, Nagyszénás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Orosháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza teljes közigazgatási területe, ezen kívül Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területéből a Kurcai belvízrendszerre eső része.
d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó területet, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.”
2. Az R5. 2. melléklet 12. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fejezet a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Békés megye – kivéve Almáskamarás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Battonya, Békéssámson, Bucsa, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper közigazgatási területét, Kevermes Kurcai belvízrendszerre eső részét, Kisdombegyháza, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás közigazgatási területét, Medgyesegyháza Kurcai belvízrendszerre eső részét, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes közigazgatási területét, Nagyszénás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Orosháza Dögös-Kákafoki belvízrendszeren kívüli részét, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területét, Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét, Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét, valamint Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területének a Kurcai belvízrendszerre eső részét.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része, valamint Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részéből a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület.”
