PK ÍH 2017/52.
PK ÍH 2017/52.
2017.06.01.
Ha a piacon megjelenő új versenytárs olyan névvel kíván érvényesülni, melyről a vásárló, a megrendelő a piacon már ismert versenytársat szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az ismertté váláshoz szükséges piaci befektetést korábban megtette.
A jogsértés megvalósulásához elegendő, ha az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll, nem szükséges, hogy az ténylegesen be is következzék [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §, 86. § (2) bekezdés].
A felperes 1992. évben alakult és 1994. év óta Polar-Studió Elektromos Fővállalkozó Kft. néven vált ismertté K.-n és környékén, erős- és gyengeáramú elektromos tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, illetve konkrét szerelő munkához kapcsolódó elektromos eszközök gyártása és forgalmazása területén. Megrendelői az önkormányzati, vállalati szektor résztvevői. Felperest három magánszemély alapította, köztük alperes jelenlegi ügyvezetője, K. A., aki ipari mérnök, erősáramú technikus szakképzettséggel rendelkezik.
K. A. 2003. évben Hertz Ingatlan Kft. néven gazdasági társaságot alapított, amely saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozott.
A felperesi gazdasági társaságnál K. A. ügyvezetői tisztsége 2014. júliusában megszűnt, ezt követően döntött akként, hogy az alperes társasági tevékenységét kiterjeszti saját szakképzettségének megfelelően az elektromos szerelés területére is. Az alperes nevét 2014. augusztus 13-i hatállyal Polar Stúdió Príma Kft. megnevezésre változtatta és ekkortól foglalkozik elektromos eszközök forgalmazásával, erős- és gyengeáramú elektromos kivitelezéssel alvállalkozó bevonásával.
Felperesnek kb. 50 alkalmazottja van és 5 alvállalkozóval áll kapcsolatban, NATO ISO minősítéssel rendelkezik. Az alperes 2-10 alkalmazottal rendelkezik, folyamatban van a NATO ISO minősítés beszerzése, melyről a S. Bt. 2015. június 6-i keltű számlát a felperesnek küldte meg a Polar Stúdió Kft. K.-t, T. u. 2. szám javára kiállított teljesítési igazolással és megbízási szerződéssel együtt. 2014 őszén fordult elő, hogy a felperes egyik megrendelője, S. Kft. alperesnek utalta át a felperest megillető vállalkozói díjat tévedésből.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást tanúsít saját cégnevében a Polar Stúdió név használatával. A bíróság kötelezze a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, valamint megfelelő elégtétel nyújtására akként, hogy a Petőfi Népe című napilapban 4 héten keresztül, hetente 2 alkalommal jelentesse meg a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezést az újság 4. oldalán 1/6-nyi méretben saját költségén, illetve jelentesse meg azt az internetes honlapja nyitóoldalán is 15 napon belül és azt 60 napig tartsa megjelenítve. Ezen túl 500 000 forint vagyoni kártérítés, ugyanekkora összegű sérelem díj és gazdagodás visszatérítésére is kérte kötelezni alperest.
Alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperesnek versenytársa, mert bár azonos földrajzi területen tevékenykednek mindketten, méreteinél fogva alperes jóval szerényebb társaság és nagyobb részt lakossági megrendelőnek végez szolgáltatást. Tevékenységi köre a cégnyilvántartás szerint 16 tevékenységi körből, míg felperesé 50, kizárólag műszaki tartalmú tevékenységi körből áll. Felperes cégnevében elektromos fővállalkozó megjelölés is szerepel, saját cégnevében pedig a Príma szó ad megkülönböztető jelleget. Arra is hivatkozott, hogy a felperest eredetileg alapító 3 magánszemély közül már régebben kivált harmadik személy Polár-Stúdió 2. Kereskedelmi, Tervező és Szolgáltató Kft. néven társaságot alapított, salgótarjáni székhellyel létezik Polár-Stúdió Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. és Kft. is, mely elnevezések inkább összetéveszthetők felperes nevével. A téves számlázás pedig emberi mulasztás következménye volt. Álláspontja szerint nem valósult meg a Tpvt. 2. §-ban körvonalazott tisztességtelen piaci magatartás.
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást követett el azzal, hogy 2014. augusztus 13. napjától cégnevében használja a „Polár Stúdió” szókapcsolatot, melyről a felperest szokták felismerni. Kötelezte alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől, valamint arra, hogy a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezést a részítélet jogerőre emelkedését követő héttől kezdődően saját költségén tegye közzé a Petőfi Népe című napilap 4. oldalán 1/6-nyi oldalméretben, 4 héten át heti 2 alkalommal, és 60 napon át jelentesse meg saját internetes honlapja nyitóoldalán. Megállapította, hogy a felperes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. § alapján érvényesített igényt alperessel szemben. E törvényi rendelkezés szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést, vagy árujelzőt használni, melyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A jogsértés megállapításának egyik feltétele az, hogy a felek versenytársak legyenek, melynek megítélésénél döntő ismérv lehet az azonos földrajzi régióban és azonos gazdasági területen kifejtett tevékenység. Megállapította, mindkét peres fél tevékenységének része az erős- és gyengeáramú elektromos kivitelezés és elektromos eszközök forgalmazása. Az sem vitatott, hogy a felek mindezzel K.-en, és tágabb körzetében jelennek meg. Bár alperes hangsúlyozta, hogy méreténél, és az alkalmazottak számánál fogva inkább lakossági megrendelésre vállalkozik, azonban a bizonyítási eljárás adatai – így a NATO ISO minősítés, a Honvéd Kórház elektromos szerelési munkái, A. Kft.-től kapott megrendelések – azt igazolják, hogy nemcsak lakossági megrendelőkkel rendelkezik. Megállapítható tehát, hogy a felek egymásnak versenytársai. Ebből a szempontból irrelevánsnak tartotta, hogy a cégnyilvántartás szerint, vagy ténylegesen mennyi egyéb tevékenységet folytatnak, mert az erős- és gyenge áramú elektromos kivitelezéshez ugyanazt a megrendelői réteget célozzák meg, azonos földrajzi területen azzal, hogy minél nagyobb számú megrendelés révén fejtsék ki gazdasági tevékenységüket üzleti haszonért.
Önmagában az a körülmény, hogy a piacon új vetélytárs jelenik meg a gazdasági élet szükségképpeni velejárója és tisztességtelen piaci magatartást nem valósít meg. Amennyiben azonban a piacon megjelenő új vetélytárs olyan névvel kíván érvényesülni, melyről a vásárló a versenytársat szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az ismertté váláshoz szükséges piaci befektetést korábban már megtette. Ezért azt vizsgálta, hogy a versenytársat szokták-e felismerni a fogyasztók az adott Polar Stúdió megjelölés alapján. Az összetéveszthetőség feltétele, hogy a versenytársnak már ismertnek kell lennie a piacon. E körben megállapította, felperes 1994 óta van jelen Polar Studió névvel az erős- és gyenge áramú kivitelezés, tervezés, konkrét szerelői munkákhoz kapcsolódó gyártás, elektromos eszközök forgalmazása és üzemeltetés piacán. Amikor alperes nevét 2014 augusztusában Polar Stúdió Príma Kft.-re változtatta, akkor már a piac résztvevői, a szakma és a szakmán kívüli megrendelői kör, a felperes üzleti partnerei, egyaránt a Polar Studió néven azonosították felperest. Hangsúlyozta, hogy az alperes névváltoztatása egybeesik tényleges tevékenységének elektromos területre történő kiterjesztésével, illetve ügyvezetőjének, K. A.-nak a felperesi társaságban betöltött ügyvezetői tisztsége megszűnésével. K. A. személyes nyilatkozatából és az alperes által csatolt üzleti partnerek ügyvezetőinek magánokiratba foglalt nyilatkozataiból arra a következtetésre jutott, hogy K. A. szakképzettségét korábban a felperesnél hasznosította és szakmai körökben a felperes révén vált ismertté. Ezt követően szakértelmét és szakmai ismertségét 2014. év augusztusát követően az alperesnél alkalmazza.
Hangsúlyozta, a Tpvt. 6. §-a szerinti jogsértés megvalósulásához az összetéveszthetőség reális veszélye is elég, nem követelmény, hogy az ténylegesen bekövetkezzen. Az alperes nem küszöbölte ki az összetéveszthetőség lehetőségét azzal, hogy a Príma szót is megjelölte, mert az elnevezésben továbbra is domináns a Polar-Stúdió szókapcsolat. Amennyiben azonos piacon jelenlévő, egymás versenytársainak minősülő gazdasági társaságok egy időben, azonos rendeltetésű tevékenységet végeznek, az utóbb piacra lépő versenytárstól különösen elvárható, hogy olyan névvel vegyen részt a gazdasági életben, mely megkülönbözteti a piacon már korábban jelenlévő versenytárstól. Az alperes által választott név e követelménynek nem felel meg. Az összetéveszthetőséget bizonyítja a S. Kft., a S. Bt. téves számlázása vagy a K. A.-nak címzett ajánlatkérő e-mail felperes címére történt továbbítása. A jogsértés épp azáltal valósulhat meg, hogy nem elegendő az üzleti partner, mint a gazdasági élet résztvevőitől elvárható átlagos figyelem, hanem rendkívüli figyelem szükséges a megkülönböztetéshez.
Nem találta jelentőséggel bírónak azt sem, hogy más gazdasági társaság neve is összetéveszthető felperes nevével, mert a perbe hozott igényt bírálja el a bíróság. Abban sem kellett állást foglalni, hogy az alperes névválasztása sértett-e cégjogi előírásokat, vagy személyiségi jogot, hanem kizárólag abban, hogy tisztességtelen piaci magatartást tanúsított-e alperes azáltal, hogy 2014 augusztusától olyan, a cégjegyzékbe egyébként bejegyzett cégnevet használ, melynek kezdő szókapcsolata a Polar Stúdió, ami a felperes személyéhez kapcsolódott és erről a bevezetett szókapcsolatról a piac résztvevői a felperesre következtettek. A tisztességes piaci magatartás által megkívánt követelményeknek alperes nem tett eleget, a Tpvt. 6. §-ába ütköző jogsértést követett el a Polar Stúdió szókapcsolat cégnévkénti használatával. A jogsértés megállapítása mellett kötelezte Tpvt. 86. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerint a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől és a keresetben megjelölt elégtétel adására a Pp. 213. § (2) bekezdése alapján részítélettel.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság részítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte.
Előadta, az elsőfokú eljárásban hivatkozott arra, hogy a cégnevek vonatkozásában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Ftv.) 4. § (1) bekezdését is figyelembe kell venni. A kereskedelmi gyakorlat megítélése során olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen, tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes megnevezése 1994 óta Polar-Studió Kft., míg a 2003. évben alakult alperes cégnevét 2014. augusztus 13. napján módosította Polar Stúdió Príma Kft.-re.
A felperes keresetében a Tpvt. 6. §-a szerinti tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozott.
A Tpvt. 6. §-a értelmében tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék), vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni, vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt, vagy egyéb megjelölést használni, melyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
A Tpvt. 2. §-ában rögzített general clausula szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybe vevők és felhasználók (továbbiakban: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekét sértő, vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.
A felperes által hivatkozott jellegbitorlást az alperes védekezésében megjelölt general clausulaval szemben konkrét törvényi tényállás, a Tpvt. 6. §-a tartalmazza, ezért a Tpvt. 6. §-ában foglalt feltételek megvalósulását kellett a kereset érdemét illetően vizsgálni.
Az elsőfokú bíróság részítéletében a Tpvt. 6. §-a alapján megállapította, az alperes azzal a magatartásával, hogy 2004. augusztus 13. napja óta cégnevében a Polar Stúdió szókapcsolatot használja, megvalósította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző magatartást. Az elsőfokú bíróság a jogsértést megállapító döntésével és annak indokaival az ítélőtábla egyetért, a fellebbezésben kifejtettekre figyelemmel az alábbiakra mutat rá.
A jellegbitorlás tisztességtelen voltát az adja, hogy a versenytárs által már bejáratott, megismertetett, jóhírnévvel felruházott nevet, márkajelzést, csomagolást erőfeszítés nélkül utánozza egy versenytárs annak érdekében, hogy saját piaci pozícióját tisztességtelen eszközökkel erősítse meg (EBH 2003.861.).
A Tpvt. 6. §-ában megfogalmazott szolgai utánzás tilalmának lényege, hogy a versenytárs reputációjának a csorbításával, illetve a goodwill mögött álló ráfordítások jogtalan elsajátításával szembeni védelmet biztosítsa, és bizonyos mértékig a fogyasztók érdekeit is oltalmazza (ÍH 2006.22.).
Amennyiben a felek versenytársnak minősülnek, a jellegbitorlás megvalósul, ha az alperes bármilyen formában – akár a cégnevében is – olyan megjelölést használ, amelyről a fogysztók a felperest szokták felismerni (ÍH 2006.22., BH 2001.73.).
Az alperes fellebbezésében továbbra is vitatta, hogy a felperessel versenytársak. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek azért tekinthetők versenytársaknak, mert azonos földrajzi régióban (K.-en és tágabb környékén) és azonos gazdasági területen (erős- és gyengeáramú kivitelezés, elektromos eszközök forgalmazása) folytatják tevékenységüket. Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy a cég mérete, alkalmazottainak száma a versenytársi minőség megállapításánál nem bír jelentőséggel. Az alperes a lakossági tevékenység mellett vállalkozások számára is folytat tevékenységet. Ezzel kapcsolatban helyesen utalt arra is az elsőfokú bíróság, irreleváns, hogy a peres felek más tevékenységet is folytatnak és annak sincs jelentősége, hogy az alperes a cégnévváltozás előtt más tevékenységet folytatott.
Arra is helyesen utalt az elsőfokú bíróság, hogy önmagában a versenytárs megjelenése nem valósít meg tisztességtelen piaci magatartást. A tisztességtelen piaci magatartás megvalósulásához a Tptv. 6. §-a alapján az alperes, mint versenytárs névválasztását kellett vizsgálni.
A cégnévre vonatkozóan a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 3. §-a tartalmaz előírásokat. Az (1) bekezdés szerint a cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul. A (2) bekezdés rendelkezése szerint a cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos, vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll.
A fentiek alapján elsőként az volt vizsgálandó, hogy a Polar-Studió név alapján, mely jelen esetben a felperes cégnevében vezérszóként megjelenik, felperest szokták-e felismerni, mert az új versenytárs megjelenésekor a versenytársnak már ismertnek kell lennie a piacon. A felperes 1994. év óta a Polar-Studió névvel van jelen a piacon erős- és gyengeáramú tevékenységgel. Az ott töltött idő következtében a piac résztvevői egyértelműen a Polar-Studió elnevezéssel, megjelöléssel a felperest azonosítják.
Tény ugyanakkor, hogy az alperes névmódosítása egybeesett az alperes ügyvezetőjének a felperesi gazdasági társaságban betöltött tisztségének megszűnésével. Az alperesi ügyvezetőnek ebből származó felperessel szembeni esetleges sérelme, az azzal kapcsolatos igényének érvényesítése azonban más eljárásra tartozó kérdés.
Az alperes hivatkozott a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 25. §-ára is, amely a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének más gazdasági társaságban való részesedésével és ilyen tisztség más társaságban való betöltésével, valamint általa és közeli hozzátartozója, valamint élettársa által kötött ügyletekre vonatkozó tilalmakat tartalmazza. Ez a hivatkozás azonban jelen perben jelentőséggel azért nem bír, mert a per nem K. A.-lal, az alperes ügyvezetőjével, és mint a felperes volt vezető tisztségviselőjével, hanem az alperesi gazdasági társasággal szemben indult. Ezért nincs jelentősége, hogy a felperes társasági szerződése lehetővé tette-e a volt képviselő számára, hogy a felperesi gazdasági társaság működésével azonos, más gazdasági társaságban részesedést szerezhet.
Az alperes elnevezése vezérszavában a „Príma” szót is tartalmazza, valamint a Polar Stúdió kifejezés között gondolatjelet nem tartalmaz, ennek ellenére a megnevezés összetévesztésre alkalmas. A Tptv. 6. §-ában foglaltak megállapításához ugyanis elegendő, ha a megnevezés összetévesztésre alkalmas és nem szükségszerű feltétel, hogy az összetévesztés ténylegesen is megvalósuljon.
Az alperes által hivatkozott a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tv. (Ftv.) szabályait jelen perben nem kellett alkalmazni, mert az a fogyasztókkal, nem pedig a versenytársakkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról tartalmaz rendelkezéseket.
Megállapítható, hogy a peres felek cégnevének megtévesztésig való hasonlósága, az azonos földrajzi területen folytatott hasonló gazdasági tevékenység, valamint az alperesi cég képviselőjének személye is – aki korábban a felperesi gazdasági társaságnál tevékenykedett – a cégeket összetéveszthetővé teszik. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jellegbitorlást az alperes a cégnévválasztással, és annak használatával megvalósította.
A felperes keresetében a jogsértés megtörténtének megállapításán túl kérte jogkövetkezményként az alperesnek a jogsértés abbahagyására, valamint a további jogsértéstől való eltiltására kötelezését, illetőleg azt, hogy az alperes adjon elégtételt saját költségén és annak megfelelő nyilvánosságot biztosítson [Tptv. 86. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja]. A jogkövetkezményekkel kapcsolatos elsőfokú döntést – a Tptv. 86. § (2) bekezdés a), b) és c) pontját illetően – az ítélőtábla átszövegezte és az elégtételadás körében azt részben megváltoztatta. Eltúlzottnak ítélte a napilapban heti 2 alkalommal történő közzétételt, elegendőnek ítélte azt heti 1 alkalommal közzétenni, valamint figyelemmel arra, hogy az alperesi gazdasági társaság internetes honlappal nem rendelkezik, ezért annak nyitóoldalán történő megjelentetésre vonatkozó elsőfokú rendelkezést mellőzte.
A fent kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján átszövegezéssel részben megváltoztatta.
A felperes kereseti kérelmében a Tptv. 86. § (2) bekezdés e) pontjára alapított további jogkövetkezmények iránti kérelmet is előterjesztett (kártérítés, illetve gazdagodás megfizetése), ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 213. §-a alapján részítéletet hozott.
(Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.552/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás