2017. évi LV. törvény
2017. évi LV. törvény
a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról1
2017.09.01.
1. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1. a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő;
2. alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás – ideértve a villamos energiát, hidrogént, bioüzemanyagot, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) –, amely potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét;
3. biomassza: a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4. bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;
5. bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének és a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egy tizedesjegy pontossággal meghatározva;
6. BÜHG-rendszer: a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási rendszer a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek végrehajtását szolgáló nemzeti önkéntes fenntarthatósági rendszer;
7. cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten és közepes nyomáson folyékony halmazállapotban tartható üzemanyag (a 2711 12 11-2711 19 00 KN-kód szerinti termék);
8. dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású belső égésű motorok működtetése (a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód, valamint a 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék), beleértve a nem közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt gázolajat is;
9. energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz kapcsolódó, teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás CO2-egyenértékre átszámított teljes tömege és a forgalmazott üzemanyag vagy energiahordozó teljes energiatartalmának hányadosa;
10. feldolgozási maradvány: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;
11. folyékony bio-energiahordozók: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként felhasznált folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;
12. forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag-tartalma, valamint a 13. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;
13. forgalomba hozott üzemanyag:
a) a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott,
b) a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett
üzemanyag;
14. fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó a keverőkomponense;
15. hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23. pontja szerinti anyagok, kivéve az e fogalom-meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;
16. keményítőben gazdag növények: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények [például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér], valamint kukoricafélék (például taró és tánia);
17. kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéke;
18. köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállítása céljára szolgáló termék;
19. lignocellulóz-tartalmú anyagok: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;
20. megújuló üzemanyag: a fenntarthatósági követelményeket teljesítő bioüzemanyagok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok;
21. mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;
22. motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése külső gyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (a 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék);
23. nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;
24. nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz- tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok és biohulladékból származó anyagok;
25. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében feltüntetett adatok olyan hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a kérelem mellékletének más adataiból, vagy más, a hatóságok által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, a hatóságok által saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság;
26. sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten gáz halmazállapotú (a 2711 21 00 – 2711 29 00 KN kód szerinti termék);
27. teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-, CH4- és N2O-kibocsátás, amely a bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható; ezek valamennyi releváns szakaszára kiterjed, beleértve a kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás helyétől függetlenül;
28. üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint azok fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás;
29. üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, bioüzemanyag, a szintetikus és paraffinos üzemanyag, a földgáz (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) is;
30. üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint
a) az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy, és
b) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő.”
2. § A Büat. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10%-a, amelyet 2020-ban kell teljesíteni.”
3. § A Büat. 3. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok és a köztes termékek fenntarthatósági követelményei
3. § (1) A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe a 2. §-ban, illetve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott célra – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt kivétellel –, tekintet nélkül arra, hogy az előállításához felhasznált alapanyagot az Európai Unió területén vagy harmadik országban termesztették, ha azok az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott rendeletben meghatározott valamennyi fenntarthatósági követelménynek megfelelnek.
(2) A bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe, az e törvény alapján kiadott rendeletben meghatározott bioüzemanyag-részarány teljesítése szempontjából – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt kivétellel –, ha azok megfelelnek valamennyi fenntarthatósági követelménynek.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszázezer Ft-tól egymillió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek – ideértve a köztes termékeket is – vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben vagy e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi kötelezettségeknek. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege a mezőgazdasági igazgatási szerv bevételét képezi.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság egyszázezer Ft-tól egymillió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek – ideértve a köztes termékeket is – fenntarthatósága igazolása során az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, valótlan nyilatkozatot tesz. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
(5) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek, bioüzemanyagnak vagy folyékony bio-energiahordozónak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget.
(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv vagy az állami adó- és vámhatóság dönt a bírság kiszabásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő állapot időtartamát,
d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
e) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
f) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
4. § (1) A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során, továbbá e törvény hatálya alá tartozó kérelemre induló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát kijavíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokra vonatkozóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály meghatározhatja
a) azon adatok, nyilatkozatok körét, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók;
b) azon adatok körét, amelyekre módosítási kérelem nem nyújtható be, és
c) azon időszakot, amely időtartam alatt, vagy határnapot, amíg a fenntarthatóság és a nyomon követhetőség megállapítására vonatkozó kérelem benyújtható.
(3) Fenntarthatósági bizonyítvány és a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelem alapján induló eljárásban kizárt a sommás eljárás alkalmazása.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv részére a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítés ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a BÜHG-rendszerben való szereplés további egy évvel történő meghosszabbítására irányuló eljárást felfüggeszti – az eljárás jogerős lezárásáig –, ha a nyilvántartottal szemben e törvény végrehajtási rendelete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban.”
4. § A Büat. 5–7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag minimális mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét.
(2) A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja,
b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint
c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot.
6. § (1) A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelését és nyomon követhetőségét igazoló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzítettek szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni.
(2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év március 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti jelentést az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani.
(3) Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén – az engedély megszűnésének napjával – köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést elkészíteni, és az engedélye megszűnésének napját követő 12 munkanapon belül az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.
7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a) a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy
b) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
(3) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.
(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott bioüzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
(6) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot – figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára – mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.
(7) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül
a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesés,
b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, vagy
c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,
ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.
(8) A (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját – az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével – az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé.”
5. § A Büat. a következő 5. alcímmel egészül ki:
„5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai, eredetének nyomon követése
8. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a termékek értékesítése során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentummal igazolni a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a köztes termék és azok alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét.
(2) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó köteles a mezőgazdasági igazgatás szerv részére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokat, – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon és időközönként – szolgáltatni.
8/A. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti.
(2) Aki a 8. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentendő adatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A bejelentésben meg kell jelölni természetes személy bejelentő esetén a (3) bekezdés szerinti adatokat is.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyomon követhetőség biztosítására az elektronikus nyilvántartási rendszerben a természetes személy biomassza-kereskedőről, biomassza-feldolgozóról, valamint üzemanyag-forgalmazóról – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokon túl – az alábbi adatokat rögzíti:
a) név,
b) lakcím,
c) születési hely, idő,
d) anyja születési neve.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy – az érintett személyre vonatkozó adatok tekintetében – csak az érintett személy hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján tekinthet be a nyilvántartásba.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás – az érintett természetes személy személyes adatainak kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(6) Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január 1-jét követő ötödik év végéig kezelheti.”
6. § A Büat. 6. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép
„6. Bejelentés, nyilvántartás, adatszolgáltatás”
7. § A Büat. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„9. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást.
(2) Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak:
a) az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás helyéről, valamint
b) az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az üzemanyag-forgalmazók jelentéseiről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó a (2) bekezdés szerinti jelentést az előírt határidőre nem nyújtja be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtja be, vagy valótlan adatot közöl, az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer forinttól egyszázmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott üzemanyag vagy energiatermék azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.”
8. § A Büat. 11. §-a és 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az állami adó- és vámhatóság a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez, valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból egymásnak adatot szolgáltatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően, azokkal együtt – a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumot kiállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.
(3) Az átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti szervek ellenőrzés céljából 5 évig kezelhetik.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében díjmentesen hozzáférést biztosít a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerhez (továbbiakban: MePaR) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a MePaR-böngésző kezelésére történő feljogosítás útján.
11/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a bioüzemanyag előállítására alkalmas létesítmények adóraktári engedélyezésével, valamint adóraktári engedélyének megszűnésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételhez szükséges statisztikai adatokat.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére továbbítja.”
9. § A Büat. az alábbi 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és üzemeltetői, valamint felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elősegítése céljából tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek használatáról és az ilyen járművek használatával összefüggő előnyökről.”
10. § A Büat. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az energiapolitikáért felelős miniszter teljesíti a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (4) bekezdés e) pontja, (5) bekezdése, valamint 22. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettséget.”
11. § A Büat. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók, valamint ezek alapanyagának tekinthető termékek körét,
b) a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokat,
c) a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történő előállításának, kezelésének és forgalmazásának nyilvántartási, igazolási és ellenőrzési rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésével, nyilvántartásával, fenntarthatósági követelmények teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését,
e) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésére vonatkozó szabályokat, valamint az adat- szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat,
f) a tagállami célszámhoz való hozzájárulás számításának részletes szabályait,
g) a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait,
h) a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét,
i) az üzemanyag és a bioüzemanyag MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát,
j) az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra vonatkozó részletes szabályokat,
k) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat,
l) a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás mértékét,
m) a biomassza, a köztes termékek, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló okirat vagy hatósági bizonyítvány kiállítását, és az okiratban vagy hatósági bizonyítványban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét.
(2) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,
b) az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékekhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülésének és teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátásának, valamint a biomassza, a köztes termékek, a folyékony bio-energiahordozók és a bioüzemanyagok előállítása során történt üvegházhatású gázkibocsátás számításának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítésének ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályokat.”
12. § A Büat. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § E törvény
a) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5–9. pontjának,
b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)–w) pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés 3. albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének,
c) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának,
d) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
13. § A Büat. 4. alcímének címében a „felhasználásának előmozdítására vonatkozó rendelkezések” szövegrész helyébe a „felhasználására vonatkozó rendelkezések” szöveg lép.
14. § Hatályát veszti a Büat. 2/A. §-a és 7. alcím címe.
15. § (1) Ez a törvény 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény
a) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5–9. pontjának,
b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)–w) pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés 3. albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének,
c) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának,
d) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1513/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
való megfelelést szolgálja.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2017. május 26. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. szeptember 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás