2017. évi LX. törvény

1. § (1)² E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van.

(2)³ Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9. §-t, a 10. §-t, a 26–28. §-t, a 40. §-t, az 53. §-t és az 54. §-t alkalmazni kell magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén akkor is, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.

(3)⁴ Nincs helye választottbírósági eljárásnak – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.

(4)⁵ Bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek.

2. § E törvény rendelkezéseitől a magyarországi állandó választottbíróság szabályzata, a választottbírósági tanács, továbbá az, aki a választottbírósági eljárásban fél, csak akkor térhet el, ha azt e törvény lehetővé teszi.

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

(2) Ahol e törvény

(3) E törvény rendelkezéseit a jogok jóhiszemű gyakorlásának követelményével összhangban, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (a továbbiakban: UNCITRAL) 2006-ban módosított nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvényének az UNCITRAL által kiadott azon magyarázataira figyelemmel kell értelmezni, amelyeknek magyar nyelvű fordítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) honlapján közzétettek.

4. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést átvettnek kell tekinteni,

(2) Ha az írásbeli közlés (1) bekezdés szerinti átvétele észszerű utánjárás ellenére sem állapítható meg, azt a felek eltérő megállapodásának hiányában akkor is átvettnek kell tekinteni, ha ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldték. Az írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon kell átvettnek tekinteni.

(3) E szakasz rendelkezései a bírósági eljárásbeli kézbesítésre nem alkalmazandók.

5. § Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy e törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének vagy a választottbírósági szerződés bármely előírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz, anélkül, hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

6. § Az e törvény által szabályozott ügyekben bíróság akkor járhat el, ha azt e törvény lehetővé teszi.

7. § (1) Az 53–54. § szerinti ügyekben a magyar végrehajtási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

(2)⁹ A 12. § (3) és (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a Fővárosi Törvényszék jár el.

(3) A bíróság a 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti ügyekben peres eljárásban, minden más ügyben nemperes eljárásban jár el azzal, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti ügyben a felek szóbeli meghallgatása után határoz.

(4) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, kivéve, hogy a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárás megszüntetés ellen fellebbezés; a 17. § (3) bekezdése szerinti eljárásban hozott végzés, valamint a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem előterjeszthető.

(5) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a választottbírósági ítélet végrehajthatóságát a per befejezéséig a törvényszék, a felülvizsgálati eljárás befejezéséig pedig a Kúria bármelyik fél kérelmére felfüggesztheti, ha

(6)¹⁰ A törvényszék – a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti ügyek kivételével – a hozzá választottbírósági ügyben érkezett, eljárást megindító iratot az eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak, a beérkezéstől számított harminc napon belül megküldi. A törvényszék és a Kúria a választottbírósági ügyben hozott határozatát az eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak a felek részére történő kézbesítéssel egyidejűleg megküldi.

(7) A bíróság az e §-ban hivatkozott eljárásokban – a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per kivételével – soron kívül jár el.

8. § (1) A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amelyben meghatározott – akár szerződéses, akár szerződésen kívüli – jogviszonyukból keletkező, köztük már felmerült vagy a jövőben felmerülő minden vagy valamely konkrétan meghatározott vitát választottbíráskodásnak vetnek alá. A választottbírósági szerződés lehet más szerződés része (a továbbiakban: választottbírósági kikötés) vagy önálló szerződés.

(2) A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni.

(3) Írásban megkötött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely elektronikus aláírás nélküli elektronikus közlés útján jött létre, ha az elektronikus közlésben foglalt adat a másik fél számára hozzáférhető, és alkalmas későbbi hivatkozásra. Elektronikus közlésnek minősül a felek bármely közleménye, amelyet adatátvitellel közvetítenek. Az adatátvitelt az információ elektronikus, mágneses, optikai vagy hasonló módon – így különösen elektronikus adatcsere, elektronikus levél (e-mail), távirat, telex vagy fax útján – való előállítása, elküldése, átvétele vagy tárolása jelenti.

(4) A választottbírósági szerződést írásban megkötöttnek kell tekinteni akkor is, ha a választottbíróság elé utalásra irányuló nyilatkozatában vagy kereseti kérelme előadásában a fél állítja a választottbírósági szerződés létét, és a másik fél azt nem vitatja.

(5) Írásban megkötött választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó dokumentumra való hivatkozás, feltéve, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja.

9. § (1) Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben pert indítottak, az eljárást – a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per kivételével – e kereseti kérelem tárgyában megszünteti, ha azt az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott írásbeli ellenkérelmében kérte, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan.

(2) Amennyiben a választottbírósági szerződés tárgyát képező követelés érvényesítése iránt fizetési meghagyásos eljárás indult, az ellentmondás folytán perré alakult eljárást meg kell szüntetni, ha azt az alperes legkésőbb a keresetet tartalmazó iratra benyújtott írásbeli ellenkérelmében kérte, kivéve, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárás megindítása nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve a választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a közjegyző, illetve a bíróság előtt folyamatban van.

10. §¹¹ A félnek a választottbírósági eljárás megindítása előtti fizetési meghagyás kibocsátása iránti, európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti, vagy a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt magyar bírósághoz benyújtott, a Pp. VIII. Fejezete szerinti perindítást megelőző ideiglenes intézkedés vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:523. § c) pontja szerinti biztosíték adása iránti kérelme, magyar bírósághoz vagy magyar közjegyzőhöz benyújtott előzetes bizonyítás, nemperes eljárásban történő igazságügyi szakértő kirendelése, nemperes eljárásban történő egyezségi kísérletre idézés, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) X. Fejezete szerinti biztosítási intézkedés, vagy az okirat Vht. 23/B. § (1) bekezdés a) pontja és 23/C. §-a szerinti végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelme, magyar közjegyzőhöz benyújtott közjegyzői okirat szerkesztése iránti kérelme, a felek magyar közjegyző előtti egyezségkötés iránti együttes kérelme, illetve bármely külföldi bírósághoz benyújtott hasonló intézkedés iránti kérelme és a bíróság, illetve a közjegyző e kérelem tárgyában történő intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági szerződéssel.

11. § (1) A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet.

(2) Ha a felek a választottbírák számában nem állapodtak meg, a választottbírák száma három.

12. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, állampolgárságára vagy annak hiányára tekintettel senki nem zárható ki abból, hogy választottbíróként eljárjon.

(2) A felek a választottbíró vagy a választottbírák kijelölési eljárásának szabályaiban szabadon állapodhatnak meg a (4)–(8) bekezdés korlátai között.

(3) Ilyen megállapodás hiányában,

(4) Ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során

(5)¹² A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre vagy más jellemzőre, valamint minden olyan szempontra, amely előreláthatóan biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíró-ajánlási listán nem szerepel a felek megállapodásában meghatározott szakképzettséggel vagy más jellemzővel rendelkező személy, egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem szereplő személy is kijelölhető.

(6) Az e § szerint eljáró bíróságnak, más személynek vagy szervezetnek a (3) és (4) bekezdés alapján hozott döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(7) Nem lehet választottbíró,

(8) Aki a felek választottbíróság elé utalt vagy azzal összefüggő jogvitájában korábban közvetítőként, a felek egyikének képviselőjeként vagy szakértőként részt vett, a választottbírósági eljárásban nem lehet választottbíró.

(9) A választottbíró a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el. A választottbíró kijelölését tartalmazó okirat választottbíró általi aláírása elfogadásnak minősül.

13. § (1) Akit választottbírónak történő kijelölésével kapcsolatban megkeresnek, köteles feltárni azokat a körülményeket, amelyek jogos kétségeket ébreszthetnek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében. A választottbíró a kijelölésétől kezdődően az eljárás során végig köteles haladéktalanul feltárni a felek előtt minden ilyen körülményt.

(2) A választottbíró ellen csak abban az esetben lehet kizárás iránti indítványt előterjeszteni, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettséggel vagy más jellemzővel. A fél az általa kijelölt vagy azon választottbíró ellen, akinek a kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

14. § (1) A felek – a (4) bekezdésben foglalt korlátok között – a választottbíró kizárása iránti eljárás rendjében szabadon állapodhatnak meg.

(2) Ilyen megállapodás hiányában annak a félnek, aki a választottbíró ellen kizárás iránti indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbírósági tanácsnak megküldenie, amikor a választottbírósági tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor az indítványt megalapozó körülmény előtte ismertté vált.

(3) Ha az érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet a kizárás iránti indítvánnyal, a kérelemről a választottbírósági tanács dönt.

(4) Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárásban a kizárás iránti indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat átvételétől számított harminc napon belül kérheti a 7. § (2) bekezdésében megjelölt bíróságot, a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíróság elnökségét, hogy döntsön a kizárás iránti indítványról. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége a kizárás iránti indítványt elutasítja, az indítványozó fél az elutasító határozat átvételétől számított harminc napon belül kérheti a 7. § (2) bekezdésében megjelölt bíróságot, hogy döntsön a kizárás iránti indítványról.

(5) A bíróság (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott végzése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végzés kézbesítéséig a választottbírósági tanács – a kizárás iránti indítvánnyal érintett választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást és határozatot hozhat.

15. § (1) Ha a választottbíró bármely okból képtelenné válik a feladatának ellátására vagy más okból indokolatlanul késlelteti az eljárást, és tisztségéről nem mond le, a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében. Ennek hiányában a megszüntetési okra hivatkozással bármely fél kérheti a 7. § (2) bekezdése szerinti bíróságtól, a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíróság elnökségétől, hogy állapítsa meg a választottbíró megbízatásának megszűnését. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége a kérelmet elutasítja, az indítványozó fél az elutasító határozat átvételétől számított harminc napon belül kérheti a 7. § (2) bekezdésében megjelölt bíróságot, hogy állapítsa meg a választottbíró megbízatásának megszűnését.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott végzése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha az (1) bekezdés vagy a 14. § (2) és (3) bekezdése szerint a választottbíró megbízatása megszűnik, az nem jelenti az (1) bekezdésben vagy a 13. §-ban foglalt bármely ok fennállásának elismerését.

16. § Ha a választottbíró megbízatása bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint a megszűnt megbízatású választottbírót kijelölték.

17. § (1) A választottbírósági tanács saját hatásköréről – beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létrejöttét vagy érvényességét illető kifogást – maga dönthet. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A választottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.

(2) A választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egy időben kell megtenni. Az, hogy választottbírót jelölt, vagy annak jelölésében részt vett, nem zárja ki, hogy a fél ilyen kifogást tegyen. A választottbírósági tanács hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor haladéktalanul elő kell terjeszteni. A választottbírósági tanács befogadhat kifogást később is, ha a kifogás késedelmét igazoltnak tekinti.

(3) A választottbírósági tanács a (2) bekezdésben hivatkozott kifogásokról dönthet akár előzetes kérdésként, akár az ítéletében. Ha a választottbírósági tanács előzetes kérdésként állapította meg a hatáskörét, bármelyik fél a döntés átvételétől számított harminc napon belül kérheti, hogy a 7. § (2) bekezdésében megjelölt bíróság végzéssel döntsön a kifogásról, azzal, hogy a végzés kézbesítéséig a választottbírósági tanács folytathatja az eljárást és határozatot hozhat.

18. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági tanács bármelyik fél kérelmére végzésben ideiglenes intézkedést hozhat.

(2) Az ideiglenes intézkedéssel a vitát lezáró ítéletet megelőzően a választottbírósági tanács utasítja a felet, hogy

19. § A 18. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti esetben az ideiglenes intézkedést kérő félnek valószínűsítenie kell,

20. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a fél az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt indítványozhatja, hogy a másik felet előzetes intézkedéssel kötelezzék annak érdekében, hogy a kért ideiglenes intézkedés célja ne lehetetlenüljön el.

(2) A választottbírósági tanács előzetes intézkedést akkor hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a kérelmezett féllel való közlése azzal a kockázattal jár, hogy az ideiglenes intézkedés célja ellehetetlenül.

21. § (1) A választottbírósági tanácsnak minden felet értesítenie kell az előzetes intézkedés iránti indítvány elbírálásáról, és ezzel egyidejűleg tájékoztatást kell adnia a felek és a választottbírósági tanács közötti bármely erre vonatkozó szóbeli kommunikáció tartalmáról is.

(2) Az előzetes intézkedés iránti indítvány elbírálását követően a választottbírósági tanács lehetőséget kell adjon annak a félnek, akivel szemben az előzetes intézkedés rendelkezést tartalmaz, hogy álláspontját a lehető legrövidebb időn belül előadhassa.

(3) Az előzetes intézkedés elleni kifogásról a választottbírósági tanácsnak azonnal döntenie kell.

(4) Az előzetes intézkedés a meghozatalától számított húsz nap elteltével hatályát veszti.

(5) A választottbírósági tanács ideiglenes intézkedésbe foglalhatja és abban módosíthatja az előzetes intézkedését, miután az ellenfél arról értesült és álláspontját előterjeszthette.

(6) Az előzetes intézkedés a felekre kötelező, de bírósági végrehajtásnak nem lehet tárgya.

22. § A választottbírósági tanács bármelyik fél kérelmére, illetve kivételes esetben kérelem hiányában, és a felek előzetes értesítése nélkül is módosíthatja, felfüggesztheti, valamint hatályon kívül helyezheti az általa hozott ideiglenes intézkedést, illetve előzetes intézkedést.

23. § (1) A választottbírósági tanács előírhatja, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban nyújtson megfelelő biztosítékot.

(2) A választottbírósági tanács köteles előírni, hogy az előzetes intézkedést kérő fél a döntéssel kapcsolatban nyújtson megfelelő biztosítékot, kivéve, ha a választottbírósági tanács azt szükségtelennek ítéli.

24. § (1) A választottbírósági tanács előírhatja, hogy bármely fél azonnal tárja föl a kért vagy meghozott ideiglenes intézkedés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett minden érdemi változást.

(2) Az előzetes intézkedést kérő fél köteles feltárni a választottbírósági tanács számára minden olyan körülményt, amely az előzetes intézkedés meghozatala vagy fenntartása során a választottbírósági tanács mérlegelése szempontjából feltehetően releváns, és ez a kötelezettség fennmarad addig, ameddig a fél, akivel szemben az előzetes intézkedés iránti kérelem irányul, álláspontját előterjeszthette. Ezt követően az (1) bekezdés rendelkezése alkalmazandó.

25. § Az ideiglenes vagy előzetes intézkedést kérő fél felel az intézkedéssel felmerült költségért és az okozott kárért, ha a választottbírósági tanács később azt állapítja meg, hogy az adott körülmények között az intézkedést nem kellett volna meghozni. Ezekről a költségekről és károkról a választottbírósági tanács az eljárás bármely szakaszában dönthet.

26. § (1) A választottbírósági tanács ideiglenes intézkedését a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtani, kivéve a 27. § szerinti megtagadás eseteit.

(2) Az ideiglenes intézkedés végrehajtását kérő fél, illetve az a fél, akinek az a javára szól, köteles nyomban értesíteni a bíróságot az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezéséről, felfüggesztéséről vagy módosításáról.

27. § Az ideiglenes intézkedés végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha

28. § A választottbírósági eljárással összefüggésben, függetlenül annak helyétől, a magyar bíróság a bírósági eljárásrend szerinti hatáskörrel rendelkezik előzetes bizonyítás (Pp. XXIV. Fejezet), ideiglenes intézkedés (Pp. VIII. Fejezet) és biztosítási intézkedés (Vht. X. Fejezet) elrendelésére, valamint okirat végrehajtási záradékkal ellátására [Vht. 23/B.§ (1) bekezdés a) pont és 23/C. §], illetve a peres eljárás szabályai szerint külön perben biztosíték adási (Ptk. 6:523. §) kötelezésre. Ennek során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a választottbíráskodás sajátosságaira figyelemmel jár el.

29. § A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az ügyét előadhassa.

30. § (1) A felek a választottbírósági tanács által követendő eljárás szabályaiban – e törvény keretei között – szabadon állapodhatnak meg.

(2) Ilyen megállapodás hiányában a választottbírósági tanács az eljárási szabályokat – e törvény keretei között – a belátása szerint határozza meg. A választottbírósági tanács hatásköre magában foglalja a bizonyítékok befogadhatóságának, relevanciájának és súlyának meghatározását.

31. § (1) A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbírósági tanács az eset körülményeit figyelembe véve határozza meg, ideértve különösen azt, hogy az a feleknek megfelelő legyen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül a választottbírósági tanács – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet.

32. § Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában a választottbírósági eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot az alperes átvette.

33. § (1) A választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbírósági tanács határozza meg az eljárás során használandó nyelvet vagy nyelveket.

(2) Az eljárás nyelvére vonatkozó megállapodás, illetve az eljárás nyelvének meghatározása, a felek eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandó a felek beadványára, a tárgyalásra, valamint a választottbírósági tanács döntésére és minden más közlésére.

(3) A választottbírósági tanács elrendelheti, hogy az okirati bizonyítékoknak a felek megállapodása szerinti, illetve a választottbírósági tanács által meghatározott nyelvű fordítását is csatolják.

34. § (1) A felperes a felek által megállapodott vagy a választottbírósági tanács által meghatározott határidőn belül köteles előadni a kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket és a vitatott kérdéseket, az alperes pedig köteles az ezekre vonatkozó védekezését előterjeszteni, kivéve, ha a felek a perbeli nyilatkozatok tartalmát illetően eltérően állapodtak meg. A felek nyilatkozataikkal együtt előterjeszthetik bizonyítékaikat is.

(2) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági eljárás során bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét, illetve védekezését, kivéve, ha a választottbírósági tanács az ezzel okozott késedelem miatt annak előterjesztését nem engedi meg.

35. § Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági szerződésben nem részes személy akkor vehet részt félként az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával csak egységesen dönthető el, és ha e személy a választottbíróság hatáskörének írásbeli nyilatkozatban aláveti magát.

36. § (1) A felek ellenkező megállapodása hiányában – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a választottbírósági tanács dönti el, hogy az álláspontok és a bizonyítékok előadása céljából tart-e tárgyalást, vagy az eljárást anélkül folytatja le.

(2) A felek bármelyikének kérésére az eljárás megfelelő szakaszában a választottbírósági tanács tárgyalást tart akkor is, ha egyébként a felek abban állapodtak meg, hogy a jogvitát tárgyalás tartása nélkül kell elbírálni.

(3) A feleket előzetesen, kellő időben értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbírósági tanács olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja szemle lefolytatása.

(4) Az egyik fél által a választottbírósági tanácshoz beterjesztett beadványt, iratot vagy más információt közölni kell a másik féllel, továbbá közölni kell a felekkel minden olyan bizonyítékot, amelyet a választottbírósági tanács döntése meghozatalánál figyelembe vehet.

(5) A választottbírósági tanács a tanúkkal és szakértőkkel szemben pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(6) A választottbírósági tanács az eljárásáról jegyzőkönyvet készít, és annak egy példányát megküldi a feleknek.

(7) A választottbírósági tanács eljárása – a felek ellenkező megállapodása hiányában – nem nyilvános.

37. § (1) Bármelyik fél kérelmére a választottbírósági tanács tájékoztatja azt, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás miként dőljön el, hogy az eljárásba az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.

(2) A választottbírósági tanács beavatkozás engedélyezése tárgyában hozott döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A beavatkozó bizonyítékot nyújthat be, valamint részt vehet a tárgyaláson és az olyan eljárási cselekményen, amelynek célja szemle lefolytatása.

38. § A felek eltérő megállapodása hiányában, ha megfelelő indok nélkül

39. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági tanács

(2) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a szakértő, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbírósági tanács szükségesnek tartja, írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, valamint a vitás kérdések bizonyítására maguk is szakértőt állíthatnak.

(3) Aki a felek választottbíróság elé utalt vagy azzal összefüggő jogvitájában korábban közvetítőként, a felek egyikének képviselőjeként vagy szakértőként részt vett, a választottbírósági eljárásban nem lehet szakértő.

40. § A választottbírósági tanács vagy annak jóváhagyásával valamely fél bizonyítás lefolytatása érdekében megkeresheti a bíróságot. Ennek során a bíróság az előzetes bizonyításra vonatkozó szabályok (Pp. XXIV. Fejezet) szerint jár el, kivéve, hogy a Pp. 334. § szabályai nem alkalmazhatóak, és a bizonyítás elrendelése tárgyában a feleket nem kell meghallgatnia.

41. § (1) A választottbírósági tanácsnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötése közvetlenül az adott állam anyagi jogát jelenti, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait.

(2) A felek általi jogválasztás hiányában az alkalmazandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi szabályok alapján állapítja meg.

(3) A választottbírósági tanács méltányosság alapján csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.

(4) A választottbírósági tanács minden esetben a szerződés kikötéseivel összhangban kell meghozza a döntését, és figyelembe kell vennie az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokat.

42. § (1) A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát, többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt.

(2) Eljárási kérdésekben az elnöklő választottbíró is dönthet, ha a felek vagy a választottbírósági tanács tagjai erre felhatalmazták.

43. § (1) Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbírósági tanács az eljárást megszünteti.

(2) Ha a felek kérik, a választottbírósági tanács az egyezséget a megállapodásban foglalt feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve hogy az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

(3) Az egyezség feltételeit magában foglaló ítélet hatálya azonos az ügy érdemében hozott ítélet hatályával.

44. § (1) A választottbírósági ítéletet és az eljárást megszüntető végzést írásba kell foglalni, és azt a választottbírósági tanács tagjai aláírják. Több választottbíró eljárása esetén elegendő a tagok többségének aláírása, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik az ítéleten.

(2) A választottbírósági ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, kivéve, ha az ítélet a 43. § szerinti egyezség feltételeit tartalmazza.

(3) Ha valamelyik fél kéri, az ítéletben rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és viseléséről.

(4) A választottbírósági ítéletben és az eljárást megszüntető végzésben fel kell tüntetni annak keltét és a választottbíráskodásnak a 31. § (1) bekezdése szerinti helyét. Az ítéletet és az eljárást megszüntető végzést úgy kell tekinteni, mint amelyet a feltüntetett helyen hoztak.

(5) A választottbírósági ítélet és az eljárást megszüntető végzés meghozatalát követően, a választottbírák által az (1) bekezdés szerint aláírt egy-egy példányt meg kell küldeni a feleknek.

45. § (1) A választottbírósági eljárás a választottbírósági tanács ítéletével vagy az eljárást a (2) bekezdés szerint megszüntető végzésével fejeződik be.

(2) A választottbírósági tanács végzéssel szünteti meg az eljárást, ha

(3) A választottbírósági tanács megbízatása a választottbírósági eljárás megszűnésével megszűnik, de a választottbírósági tanács a 46. §-ban, a 47. § (4) bekezdésében, valamint a 50–52. §-ban meghatározott esetben eljár.

46. § (1) Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, a választottbírósági ítélet átvételétől számított harminc napon belül a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy az ítéletben előforduló elírást vagy számítási hibát javítson ki.

(2) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett a választottbírósági ítélet átvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy az ítélet meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(3) Ha a választottbírósági tanács az (1)–(2) bekezdésben írt kérelmet indokoltnak tartja, az annak átvételétől számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a választottbírósági ítélet indokolásának a részévé válik.

(4) A választottbírósági tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a választottbírósági ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában maga is kijavíthatja.

(5) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbírósági tanácstól a választottbírósági ítélet kiegészítését az annak átvételétől számított harminc napon belül olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, de a választottbírósági ítélet arról nem rendelkezett. Ha a választottbírósági tanács a kérelmet indokoltnak tartja, hatvan napon belül – szükség esetén tárgyalás alapján – kiegészítő választottbírósági ítéletet hoz.

(6) A választottbírósági tanács szükség esetén legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre és a kiegészítő választottbírósági ítélet meghozatalára az e §-ban meghatározott határidőt.

(7) A 44. § rendelkezéseit a választottbírósági ítélet kijavítására, értelmezésére és kiegészítésére is alkalmazni kell.

47. § (1) A választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A választottbírósági ítélet rendes bírói úton csak a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben vizsgálható felül.

(2) A választottbírósági ítélet a másik fél ellen előterjesztett kereset alapján a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság által és csak abban az esetben érvényteleníthető, ha

(3) Az érvénytelenítés iránti kereset a választottbírósági ítéletnek, ha pedig a 46. § szerinti kérelmet terjesztettek elő, a választottbírósági tanács e kérelem alapján hozott döntésének átvételét követő hatvan napon belül terjeszthető elő. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4) A bíróság a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben bármelyik fél indokolt kérelmére a per tárgyalását legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti annak érdekében, hogy a választottbírósági tanácsnak a 46. § korlátain belül lehetősége legyen a választottbírósági eljárást újranyitni vagy más olyan eljárási cselekményt megtenni, amellyel a választottbírósági tanács álláspontja szerint az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető. Ebben az esetben az ítélettel megszűnt választottbírósági eljárás a bíróság által meghatározott célból és időtartamban folytatódik. Az újranyitott választottbírósági eljárásban hozott ítélet érvénytelenítése az annak átvételét követő hatvan napon belül keresetváltoztatással vagy viszontkeresettel kérhető.

(5) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén a választottbírósági eljárás a választottbírák 12. § szerinti kijelölésével folytatódhat.

48. § E fejezet eltérő rendelkezése hiányában az eljárásújítás során az alapeljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

49. § A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül eljárásújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

50. § (1) Az eljárásújítási kérelem megengedhetősége tárgyában a támadott ítéletet hozó választottbírósági tanács végzéssel határoz. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A választottbírósági tanács valamely tagjának akadályoztatása esetén, helyette a 12. § szerinti eljárásban kijelölt választottbíró jár el.

(3) A választottbírósági tanács a megengedhetőség tárgyában való döntés előtt a feleket meghallgathatja.

(4) Az eljárásújítási kérelmet el kell utasítani, ha

51. § Ha a választottbírósági tanács az eljárásújítás megengedéséről döntött és a kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a választottbírósági tanács az ítélet végrehajtását felfüggesztheti.

52. § Az eljárásújítás megengedése esetén az eljárást a kérelem korlátai között kell lefolytatni, és annak eredményéhez képest a választottbírósági tanács a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, vagy annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezése mellett új határozatot hoz.

53. § (1) A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

(2) Az a fél, aki a választottbírósági ítéletre hivatkozik vagy annak végrehajtása iránt kérelmet terjeszt elő, a kérelemhez csatolja annak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát.

54. § A bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy

55. § Amennyiben a választottbírósági szerződésben részes fél ellen a magyar jog szerint felszámolási eljárás indult, vele szemben a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki a nem pénz megfizetése iránti követelések e törvény szerinti érvényesítését.

56. § A felek eltérő megállapodása hiányában szerződésbeli jogutódlás és engedményezés esetén a jogelőd által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjed a jogutódra.

57. § (1) A választottbírói tisztségről lemondás, valamint a választottbírói megbízatás felek általi megszüntetésére vonatkozó megállapodás akkor hatályosul, ha arról az eljáró választottbírósági tanács mindegyik tagja, továbbá lemondás esetén valamennyi fél értesült.

(2)¹⁴ A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők.

(3) Az állandó választottbíróság szabályzata, vagy eseti választottbíráskodás esetén a választottbírósági tanács és a felek megállapodása kizárhatja vagy korlátozhatja az állandó választottbíróság, a választottbírósági tanács és a választottbírák felelősségét, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért való felelősséget.

58. § Állandó választottbíróság a választottbírósági közvetítői eljárásra a jelen törvénnyel és az UNCITRAL 2002-es nemzetközi kereskedelmi békéltetésről szóló mintatörvényével összhangban álló szabályzatot alkothat.

59. § (1) Magyarországon állandó választottbíróságként a Kereskedelmi Választottbíróság, illetve az eljárási szabályzata szerint megalakított választottbírósági tanács jár el.

(2)¹⁵ Az (1) bekezdéstől eltérően

60. § (1) A Kereskedelmi Választottbíróság Magyarország területén ellátja az állandó választottbíróság e törvényben, illetve az e törvénnyel összhangban az ügyrendjében és az eljárási szabályzatban meghatározott feladatait.

(2) A Kereskedelmi Választottbíróság szervei:

61. § (1) Az elnökség a Kereskedelmi Választottbíróság általános döntéshozó szerve.

(2)¹⁷ Az elnökségbe az elnököt és két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara delegál. A delegált tagot elnökségi feladatai ellátásával összefüggésben a delegáló szervezet nem utasíthatja.

(3) Az alelnöki tisztséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tag tölti be. Az alelnöki tisztségben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tagok – ebben a sorrendben – évente váltják egymást.

(4) Az elnökség tagja olyan személy lehet, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát, vagy a hazai joga szerint annak megfelelő szakvizsgát letette, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

(5) Az elnökségi tagok megbízatása három évre szól, és egyszer delegálhatók újra.

(6) Az elnök megbízatása három évre szól, és egyszer delegálható újra.

(7)¹⁸ Az elnökség legalább négy tagja kezdeményezheti a tisztségére méltatlanná vált elnökségi tag visszahívását. A delegáló szervezet harminc napon belül dönt a visszahívás iránti indítványról. A delegáló szervezet az elnökségi tag visszahívása esetén, azzal egyidejűleg az elnökségbe új tagot delegál.

(8)¹⁹ Az elnökség tagja nem járhat el jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban. Az elnökség tagja abban a választottbírósági eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének.

(8a)²⁰

(9) A Kereskedelmi Választottbíróságot az elnök és az általános helyetteseként eljáró alelnök képviseli.

(10)²¹ Az elnökség tagja az e törvényben meghatározott feladatait személyesen köteles ellátni.

62. § (1) Az elnökség

(2) Az elnök

(3)²⁵ Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a megfizetésével összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek állapodnak meg.

(4)²⁶ A 61. § (4) bekezdése szerinti jelentős tapasztalattal az a személy rendelkezik, akinek a neve legalább öt éve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy legalább öt éve rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági ügyekben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke visszautasítja annak a személynek az elnökségbe delegálását, aki nem felel meg az elnökségbe delegálhatóság e törvényben meghatározott feltételeinek.

(5)²⁷ Ha a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából képzett elkülönített tartalékalap nem nyújt fedezetet a szükséges kifizetések teljesítéséhez, a fedezet rendelkezésre állásáról a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondoskodik.

63. § (1) A Kereskedelmi Választottbíróság választottbíró-ajánlási listát (a továbbiakban: lista) készít.

(2) A Kereskedelmi Választottbíróság

(3) A lista általános részből és a szekciókhoz kapcsolódó részekből áll.

(4) A lista általános része legalább hatvan, a szekciókhoz kapcsolódó részek pedig további legalább harminc-harminc nevet tartalmaznak. Ugyanazon személy neve szerepelhet a lista általános részén és a szekciókhoz kapcsolódó részein is.

(5) A listára annak a kiváló szakmai tudású jogásznak a neve vehető fel, aki

(6) Törölni kell a listáról annak a nevét, aki

(7) A Kereskedelmi Választottbíróság a listát, valamint annak módosításait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általi jóváhagyást követően a honlapján közzéteszi. A jóváhagyás feltétele az energetikai szekció tagjai tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; a pénz- és tőkepiaci szekció tekintetében pedig a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség egyetértése.

(8) A Kereskedelmi Választottbíróság a listát háromévente felülvizsgálja, és a felülvizsgálat keretében az energetikai szekció tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, a pénz- és tőkepiaci szekció tekintetében a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-től és a Magyar Bankszövetségtől kér javaslatot.

(9) A listán szereplő személyekből álló testület az ügyrendben meghatározott kérdésekben az ügyrendben meghatározott módon véleményt nyilváníthat.

64. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–63. §, a 65. §, a 66. §, a 68. § és 69. § 2018. január 1. napján lép hatályba.

65. § (1) E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1. napján és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1. napján folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.

66. §²⁸ Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.

67. § (1) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróság (a továbbiakban együtt: megszűnő választottbíróságok) 2017. december 31-ei hatállyal megszűnik.

(2) A megszűnő választottbíróságoknak a hitelezői igények maradéktalan kielégítését követően fennmaradó vagyona e törvény erejénél fogva az alapítóikra száll át.

(3) A Kereskedelmi Választottbíróság és a megszűnő választottbíróságok tisztségviselőinek megbízatása 2017. december 31-én e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A Kereskedelmi Választottbíróság új elnökségének tagjait és elnökét 2018. január 1. napjával kell delegálni.

(5) A megszűnő választottbíróságok elnökségei a folyamatban lévő választottbírósági ügyekről jegyzéket készítenek és azok iratanyagát 2017. december 31. napján átadják a Kereskedelmi Választottbíróságnak.

(6) A megszűnő választottbíróságok hatáskörének a megszűnésük előtti kikötése esetén a jogvita választottbírósági rendezésére 2018. január 1. napja után a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre. Ezekben az eljárásokban a megszűnő választottbíróságok hatáskörének kikötésére irányuló megállapodást a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörének kikötésére irányuló megállapodásnak kell tekinteni.

(7) A megszűnő választottbíróságok előtt indult, folyamatban lévő ügyekben az állandó választottbírósági feladatokat 2018. január 1. napjától a Kereskedelmi Választottbíróság látja el.

(8) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2018. január 31. napjáig e törvénnyel összhangban módosítja az alapszabályát, valamint a Kereskedelmi Választottbíróság alapító okiratát.

(9) A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége 2018. január 31. napjáig elfogadja az ügyrendjét és az eljárási szabályzatot, valamint a honlapján közzéteszi a listát.

(10) A Kereskedelmi Választottbíróság ügyrendje és eljárási szabályzata szövegének, valamint a lista előkészítése céljából 2017. október 1. napján előkészítő bizottságot kell létrehozni, amelybe egy-egy tagot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara, további 3 tagot pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegál.

68. §²⁹ E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 47. § (2) bekezdés b) pontját az e rendelkezés módosításának hatálybalépése³⁰ napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.