61/2017. (XII. 21.) FM rendelet

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

2024.07.01.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (4) bekezdés 1. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (4) bekezdés 6. pontjában, valamint 112. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában,

a 3. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 2. és 3. pontjában,

a 4. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 5. pontjában,

az 5. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 4. pontjában,

a 6. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 5. pontjában, valamint 112. § (4) bekezdés 3. pontjában,

a 7. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 6. pontjában,

a 8. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 2. pontjában,

a 9. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 7. és 16. pontjában,

a 10. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 7. és 16. pontjában, valamint a 112. § (3) bekezdés 3. pontjában,

a 11. és 12. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 9. pontjában,

a 13., 14. és 17. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 10. pontjában,

a 15. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 14. pontjában,

a 16. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 7. pontjában,

a 18. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 20. pontjában,

a 19. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (4) bekezdés 2. pontjában,

a 20. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 11. pontjában,

a 21. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 68. § b)–d) pont tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 4., 9. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert;

2. elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj;

3. engedélyköteles erdészeti létesítmény: olyan erdészeti létesítmény, melynek létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez valamely hatóság engedélye szükséges;

4. erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület;

5. erdei közjóléti berendezés: erdei közjóléti létesítményben, illetve erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen önállóan elhelyezett, közjóléti célú, ingyenesen használható eszköz, építmény;

6. erdei közjóléti létesítmény: az erdei közjóléti berendezés, valamint az erdő látogatását, bemutatását, illetve az erdő közjóléti – turisztikai, üdülési, sportolási – szolgáltatásait biztosító fejlesztését szolgáló, erdei közjóléti berendezésből álló, erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen kialakított erdészeti létesítmény;

7. főfafaj: az erdőtársulást, az erdő kezelését, valamint az erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj;

8. határpászta: az erdőben mesterségesen kialakított, az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását szolgáló, a szélső fák tövénél mért távolsága 6 méternél keskenyebb, az erdő faállományának növőterébe tartozó, a határok töréspontjainak összeláthatóságát biztosító pászta;

9. hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert;

10. híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy;

11. hozami terület: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 29. § (2) bekezdés a) pontja szerinti erdőkre, azok elsődleges rendeltetésének, illetve további rendeltetéseinek és közcélú korlátozásainak figyelembevételével megállapított vágásérettségi kor alapján számított, az átlagos évenkénti véghasználati terület;

12. hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményei szem előtt tartásával a faállománygazdálkodás tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés;

13. síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el;

14. véghasználati időszak: a fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás esetén az első és az utolsó véghasználati fakitermelés között eltelt idő;

15.¹ örökerdő modell: az örökerdő üzemmódban kitűzött erdőgazdálkodási célok főbb paramétereit összefoglaló célrendszer, amely megadja a faállomány célállapotának erdőszerkezetét és fafajösszetételét;

16.² átalakítási szakasz: az örökerdő üzemmódú erdőkben folytatott erdőgazdálkodás szakasza, amíg a célállapotnak megfelelő erdőszerkezet nem alakul ki;

17.³ fenntartási szakasz: az örökerdő üzemmódú erdőkben folytatott erdőgazdálkodás, ami a célállapotnak megfelelő erdőszerkezet fenntartására irányul;

18.⁴ javafa: az adott faállomány legjobb növekedést és fejlődést tanúsító, egészséges, jó korona- és törzsarányokkal rendelkező, kiemelkedő minőségű, kiválasztott, illetve a célátmérő elérésig megtartani tervezett egyedei;

19.⁵ biotóp fa: az erdőgazdálkodó által kijelölt, erdővédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló olyan faegyed, amely a tervszerű erdőgazdálkodás keretében nem kerül kitermelésre;

20.⁶ célátmérő: az örökerdő tervben az adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő, az adott fafaj javafáira, azok vágásérettségére az erdőgazdálkodó által megállapított mellmagassági átmérőre vonatkozó érték vagy értéktartomány;

21.⁷ erdőfelújítási tervezési egység: átmeneti üzemmódú erdőrészletekben fahasználati és erdőfelújítási szempontból azonosan kezelhető, legfeljebb 1,5 hektár nagyságú erdőterület;

22.⁸ erdőfelújítási ütem: az átmeneti üzemmódú erdőrészlet azon tervezési területegysége, amelyben azonos erdőtervi időszakban kezdődik meg az erdőfelújítás, vagy amelyben azonos erdőtervi időszakban az átalakítási és erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, végvágott területeket keletkeztető véghasználatra kerül sor;

23.⁹ fakitermelések erélye: a fakitermelés százalékban kifejezett aránya a becsült élőfakészlethez vagy annak körlapösszegéhez képest;

24.¹⁰ körlapösszeg: a faállományt alkotó faegyedek mellmagassági keresztszelvényének területösszege;

25.¹¹ mellmagasság: a földfelszíntől számított 1,3 méter magasság.

(2) Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

2. Az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásának és természetességi állapotának valamint a felnyíló erdő és terméketlen terület megállapítása és a felnyitott erdő engedélyezése

2. § (1) Az Evt. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást kell megállapítani az Evt. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában lévő erdőkre ahol az idegenhonos fafajok csak szálanként vagy legfeljebb 5%-nál kisebb elegyarányban fordulnak elő, és a cserjeszintben nincs intenzíven terjedő fa és cserjefaj.

(2) Az Evt. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes erdő természetességi állapot csak a körzeti erdőtervezés során folytatott igazgatási eljárásban állapítható meg.

(3) Azokban az erdőkben, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya nem több 20%-nál, csak abban az esetben lehet az Evt. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotot megállapítani, ha

a) termőhelyén természetes módon elegyetlenül is előforduló faállományok kivételével az erdőrészletben az elegyfafajok aránya nem éri el a 10%-ot,

b)¹² a vágásérettségi kor felénél idősebb állományokban a tuskósarj eredetű fafajok elegyaránya 50%-nál nagyobb, vagy

c) az erdő cserjeszintjének átlagos záródása meghaladja a 30%-ot, és a cserjeszinten belül az erdészeti tájidegen és idegenhonos fa- és cserjefajok térfoglalása 50%-nál nagyobb.

(4) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, az erdőfelújítás megkezdéséig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani.

3. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti át azt az erdőterületet, – így különösen az erdőssztyepp erdőket, sekély termőrétegű homoki és kavics termőhelyeken álló erdőket, karsztbokor erdőket és a láperdőket – ahol a termőhelynek megfelelő faállomány

a) csak gyenge, 50%-ot el nem érő, de legalább 30%-os átlagos záródású, és

b) természetes módon alacsony záródásban borítja a területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki.

(2) Az erdészeti hatóság terméketlenné minősíti át azt az erdőterületet, ahol

a) a talajvédelmi erdő valamely okból kipusztult és felújítása a jogszabályban meghatározott határidőre a megváltozott termőhelyi adottságok vagy jogszabályi rendelkezés miatt nem lehetséges, vagy

b) az erdőrészlet, vagy az erdőrészlet fél hektárt meghaladó részterülete

ba) a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás csak gyenge, 30%-os átlagos záródást el nem érő, vagy az erdőrészleten belül a jobban záródott faállománycsoportok területe jellemzően nem éri el a fél hektárt vagy a 20 méter szélességet,

bb) vízzel borított vagy időszakosan vízzel borított és faállomány fennmaradására alkalmatlan terület, vagy

bc) sziklás, köves, kavicsos vagy homokos termőréteg nélküli terület.

(3) Erdőgazdálkodó kérelmére erdő felnyitott erdőként való kialakításának és fenntartásának engedélyezésére kizárólag

a) közjóléti rendeltetés esetén,

b) szaporítóanyag-termelő rendeltetés esetén,

c) vadaskert rendeltetés esetén,

d) földalatti gomba termelő rendeltetés esetén,

e) erdészeti génrezervátum rendeltetés esetén,

f) a természetességi állapot fenntartása céljából, vagy

g) erdő szerkezet-átalakítás céljából

kerülhet sor.

(4) Vadaskert rendeltetés esetén az érintett természetben összefüggő erdőrészletek összterületének legfeljebb 10%-án engedélyezhető felnyitott erdő kialakítása és fenntartása.

3. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok

4. § (1)¹³ Az Evt. 15. § (4) bekezdés szerint bejelentés köteles erdei közjóléti létesítményt létesíteni, bővíteni, illetve megszüntetni az erdőgazdálkodó előzetes hozzájárulásával lehet.

(2)¹⁴ Az Evt. 15. § (4) bekezdése szerinti bejelentés a következő adatokat tartalmazza:

a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma;

b) erdészeti létesítmény, erdei közjóléti berendezés típusa;

c) erdészeti létesítmény, erdei közjóléti berendezés megnevezése;

d) erdészeti létesítmény, erdei berendezések elhelyezkedését legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordináta;

e) erdészeti létesítmény létesítésének tervezett kezdő és befejezési időpontja.

(3) Az ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentéséhez létesítési tervet kell csatolni.

(4) A létesítési tervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra);

b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő erdei közjóléti létesítmény adatait;

c) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos);

d) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett erdei közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit;

e) a létesítmény helyét, illetve erdei közjóléti létesítmény esetén az erdei közjóléti berendezések tervezett helyét legalább 5 méter pontossággal bemutató erdészeti térképi mellékletet;

f) engedélyköteles erdészeti létesítménynek minősülő erdei közjóléti berendezések műszaki vázlatait;

g) ha a bejelentést nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát.

(5)¹⁵ Erdei közjóléti berendezés vagy erdei közjóléti létesítmény bejelentésekor igazolni kell, hogy annak létesítése megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak.

5. §¹⁶ Erdőben, kerítés létesítésekor és fenntartásakor – ha az turistaútvonalat, erdei kerékpáros turista útvonalat vagy erdei kerékpáros ösvényt keresztez – biztosítani kell a gyalogos vagy kerékpáros áthaladás biztonságos lehetőségét.

6. § (1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az út műszaki leírását,

b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképi mellékletet,

c) az út nyomvonalának ábrázolását – 30 napnál nem régebbi, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolat adott célra alkalmas méretarányú másolatán feltüntetve –,

d) a részletes hossz-szelvényt,

e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket,

f) a földtömeg számítást és elosztást, valamint

g) a részletes műtárgy terveket.

(1a)¹⁷ Ha az erdészeti hatóság elvi engedélyezési eljárás keretében engedélyezte az erdő igénybevételét erdészeti magánút építése céljából, akkor az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemnek az (1) bekezdés szerinti kötelező mellékletei közül csak azokat kell a hatósághoz benyújtani, amelyek az elvi igénybevételi eljárás során még nem kerültek benyújtásra. A kérelmező egyúttal nyilatkozik arról, hogy az elvi engedélyezési eljárásban benyújtott dokumentumokkal megegyező tartalommal kívánja létesíteni a magánutat.

(2) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemben igazolni kell, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint hogy az érintett közművek kezelői az erdészeti magánút építéséhez hozzájárultak (közműnyilatkozatok).

(3) Az erdészeti feltáró hálózathoz tartozó híd, áteresz építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a híd műszaki leírását,

b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal,

c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást,

d) a talajmechanikai szakvéleményt,

e) az általános és részletterveket, valamint

f) a vízműtani adatokat és számításokat.

(4) Az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell

a) az épített közelítő nyom műszaki leírását,

b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti térkép mellékletet.

7. § (1)¹⁸ Az erdei közjóléti berendezések és létesítmények jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza. Az erdei közjóléti berendezéseket és létesítményeket a 4. melléklet szerinti szakmai-műszaki meghatározások figyelembevételével kell megvalósítani.

(2) Az erdei közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el.

(3) Nem helyezhető el erdei közjóléti berendezésként gazdasági reklám célú irányító- és tájékoztató tábla.

(4) Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el.

8. §¹⁹ Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a közelítő nyomokat a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni.

4. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése

9. § (1) Határjelként határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék és a határpászta is alkalmas.

(2)²⁰ Az erdőrészlet határának természetben történő állandósítása határpászta kialakításával úgy történhet, hogy a részlethatár a határpászta középvonalán helyezkedjen el, kivéve, ha a határpászta széle egyben birtokhatár is.

(3) Az Evt. 16. § (4) és (9) bekezdés szerinti esetben a részlethatárok közül a terepen nem szükséges megjelölni

a) az állandó tereptárgyakkal egyértelműen beazonosítható határt,

b) azt a részlethatárt, ahol a szomszédos erdőrészletek faállományának

ba) fafajösszetétele jelentősen elkülönül, vagy

bb) magasságkülönbsége legalább 4 méter, valamint

c) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott területek határait.

5. Az erdő rendeltetései megállapításának és megváltoztatásának szabályai

10. § (1) Az Evt. 23. § (2) bekezdés f) pont alkalmazása során az Evt. 24. § (2) bekezdés szerinti talajvédelmi erdő rendeltetést kell megállapítani

a) a meredek, (meghatározóan 25° vagy ennél nagyobb lejtésű, agyag vagy agyagos vályogfizikai talajféleség esetén 30°, vagy ezeknél nagyobb lejtésű)

b) erodált, erózió veszélynek fokozottan kitett, sekély termőrétegű,

c) gyenge fatermő-képességgel jellemzett termőhelyen lévő,

d) laza termőrétegű (futóhomokos, kotus),

e) pangó vízzel, a mozgó, vízmosással gyakran érintett, vagy

f) a bánya-, bányameddő-, szeméttelep rekultiváció során fákkal, cserjékkel betelepített

területeken lévő erdőkre.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó területeken lévő erdő talajvédelmi erdő rendeltetésének megállapítása termőhelyfeltárási szakvélemény alapján történhet.

11. § Ha egy erdőrészletnek csak egy rendeltetése volt, ami az Evt. 23. § (6) bekezdés vagy az Evt. 113. § (22) és (23) bekezdésben foglaltak alapján indított eljárásokban törlésre kerül, akkor az erdészeti hatóság az erdő rendeletetéseként faanyagtermelő rendeltetést állapít meg.

6. A körzeti erdőtervezés részletes szabályai

12. § (1) Az erdőtervezési körzeteket (a továbbiakban: körzet), és a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az erdőtervezés 2020-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 6. melléklet tartalmazza. Az egyes körzetekben körzeti erdőtervezésre az ütemtervben megjelölt évben, és azt követően tízévente kerül sor.

13. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt 33. § (1) bekezdés a) pont szerinti igazgatási tevékenység keretében

a)²¹ a terepi helyszíneléssel és távérzékeléssel nyert adatok,

b) az erdőgazdálkodó által benyújtott adatok, javaslatok,

c) a (2) bekezdésben foglalt – a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény szerinti – állami alapadatok,

d) az erdőre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok,

e) a természetvédelmi kezelési tervek,

f) a Natura 2000 fenntartási tervek javaslatai, valamint

g) a nagyvízi meder kezelési tervek

összevetésével felülvizsgálja az Adattár Evt. 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt adatait.

(2) A körzeti erdőtervezés során felhasználandó állami alapadatok:

a) az alapponthálózati pontok adatbázisa a térképezés terepi munkálataihoz szükséges mértékben,

b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,

c) az állami topográfiai térképi adatbázis,

d) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók.

14. § A körzeti erdőtervezés során az erdészeti hatóság terepi felvételezést végez:

a) az erdészeti nyilvántartás és térbeli rend felülvizsgálata,

b) a természetességi állapot megállapítása,

c) az erdő rendeltetésének, az üzemmódjának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdőnevelési beavatkozások, erdőfelújítási és a véghasználati lehetőségek feltárása, valamint

d) a mindenkori erdőgazdálkodó kötelezettségeinek megállapítása

érdekében.

15. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőrészlet szintű egyeztetés eredményeképpen létrejött adatok alapján a körzet területén 500 hektár vágásos és átmeneti üzemmódú területnél nagyobb 100%-os állami tulajdonú erdőket kezelő erdőgazdálkodó erdeire hozamvizsgálatot és a vizsgálat eredményétől függően hozamszabályozást végez.

(2) A hozamszabályozás során az erdők rendeltetései, és a faállományok állapota alapján megállapított véghasználati, erdőfelújítási lehetőségek csak kivételesen térhetnek el jelentősen a faállományok vágásérettségi kora alapján számított tartamos erdőgazdálkodást biztosító hozami területétől. Jelentős eltérés esetén az erdészeti hatóság egyeztet az erdőgazdálkodóval, és annak alapján állapítja meg a következő időszak véghasználati lehetőségeit.

16. § Az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájcsoportokra vonatkozó egyedi szabályait a 7. melléklet tartalmazza.

17. § A körzeti erdőtervezés során az erdő faállomány-, termőhelyi, tulajdon- és erdőgazdálkodási viszonyai, közérdekű funkciói, valamint rendeltetései tekintetében jelentősen eltérő részeit lehetőség szerint a természetben jól fellelhető határok mentén, önálló erdőrészletként kell elhatárolni.

18. § (1)²² A körzeti erdőtervezés során az erdészeti hatósági nyilvántartások folytonossága, illetve az erdőgazdálkodási tevékenységek nyomonkövethetősége és értékelhetősége érdekében az erdőrészletek határai, valamint az erdőtagok és erdőrészletek erdészeti azonosítói kizárólag az alábbi esetekben módosíthatóak:

a) az erdőrészletek határainak természetbeni változása esetén, vagy ha a meglévő részlethatár a terepen nem azonosítható,

b) az Evt. 16. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, az erdőtag és az erdőrészlet kialakítására vonatkozó szempontok teljesülése érdekében,

c) az erdőrészletek erdészeti hatósági nyilvántartási adatok vonatkozásában történő egyértelmű besorolhatósága érdekében,

d) a körzeti erdőtervezési eljárásban talajvédelmi rendeltetésű erdő terület lehatárolása érdekében,

e) a körzeti erdőtervezési eljárásban lehatárolt terméketlen terület, illetve felnyíló erdő terület lehatárolása érdekében vagy

f) az erdőgazdálkodóval történő egyeztetés alapján

fa) az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőtömbök optimális kialakítása érdekében, illetve

fb) a 0,5 hektárnál nagyobb hagyásfa csoportok, illetve állományrészek erdőrészletként való lehatárolása érdekében.

(2)²³ A jogszabályban erdészeti azonosító adatokkal lehatárolt,

a) védett vagy fokozottan védett természeti területen álló erdők, valamint

b) erdőrezervátumok

erdőtag- és erdőrészlet azonosítói csak a védetté nyilvánító jogszabályban foglalt területi lehatárolás Adattárban való egyértelmű nyomonkövethetőségének biztosításával változtathatók meg.

(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok Evt. 16. § (10) bekezdésben foglaltak szerinti ismertetését a körzeti erdőtervezési eljárás részlet szintű tárgyalásán teszi meg.

19. §²⁴ A véghasználatok után visszamaradó, 0,5 hektárnál nagyobb egybefüggő hagyásfa csoportok területét külön erdőrészletbe kell tervezni, olyan erdőrészlet kialakításával, ahol vágásos üzemmód esetén a vágásérettségi kor a korábbi vágásérettségi kor legalább másfélszerese.

20. §²⁵ Körzeti erdőtervezéskor a már a természetben meglévő, fátlan állapotban lévő – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – erdei út, vonalas létesítményhez tartozó nyiladék, erdei vízfolyás, erdei tó és terméketlen egyéb részlet alakítható ki.

21. § (1) Vágásérettségi kort csak a vágásos és az átmeneti üzemmódú erdők faállományára kell meghatározni az adott erdőre vonatkozóan, meghatározott vágásérettségi szakasz határértékei között, az erdő termőhelyi viszonyai, fafajösszetétele, eredete, egészségi állapota és felújulóképessége figyelembevételével.

(2) A vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort meghatározni csak az erdőgazdálkodó egyetértésével vagy az adott határértéknél idősebb erdőben, vagy hagyásfa csoportokra lehet. A vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort az adott határértéknél idősebb erdőben csak az erdőgazdálkodó egyetértésével lehet meghatározni akkor, ha a vágásérettségi kor a körzeti erdőtervezés ciklusán túlmutat.

(3) A vágásérettségi szakasz alsó határértékénél alacsonyabb vágásérettségi kort meghatározni és ahhoz kapcsolódóan rendkívüli véghasználatot tervezni csak a faállományban történt elháríthatatlan külső ok esetében, az erdő egészségi állapotának jelentős romlása vagy fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítás tervezése esetén lehet.

(4) A part- vagy töltésvédelmi erdőkben hosszú távú védelemre alkalmas, zárt, többszintű faállományt indokolt fenntartani, lehetőség szerint hosszabb vágásérettségi kor alkalmazásával.

(5) A korábban kialakult 50 hektárnál nagyobb, egykorú erdőtömbök felújítása esetén, átmeneti üzemmód mellett az újabb egykorú erdőtömb kialakulásának megakadályozása érdekében, különleges esetben a tájcsoportonként meghatározott vágásérettségi szakaszoktól eltérően 10 évnél alacsonyabb vagy magasabb vágásérettségi kor is megállapítható.

(6) Tarvágást – az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdés szerinti erdőket kivéve – csak az erdő azon fafajára lehet tervezni, amelynek a kora a körzeti erdőterv időbeli hatálya alatt eléri a vágásérettségi kort.

(7) Fokozatos felújítóvágást és szálalóvágást úgy kell megtervezni, hogy a vágásérettségi kor a véghasználati időszak közepére essen.

(8) Egyéb termelés

a) közjóléti, természetvédelmi, örökségvédelmi vagy árvízvédelmi cél elérése érdekében,

b) a kiemelten látogatott területeken,

c) balesetveszély vagy káresetek megelőzése, elhárítása érdekében,

d) idegenhonos fafajok kitermelése, faállomány-szerkezet javítása, különösen a fenyvesek természetes folyamatra alapozott erdőszerkezet átalakítása esetén a megtelepedett hazai lombos állományrész felszabadítása érdekében,

e) ha az adott fakitermelés más tervezett fakitermelés keretében nem valósítható meg – az alacsonyabb vágásérettségi korú fafajokból álló erdőfoltok kitermelése céljából,

f) faanyagtermelést nem szolgáló erdőkben szükségessé váló fakitermelés esetében, valamint

g) erdőterület igénybevétele esetén

tervezhető.

(9) A véghasználat során fakitermelési korlátozás alá eső vagy kitermelni nem szándékozott faegyedek (a továbbiakban: hagyásfa csoport) visszahagyását csoportos jelleggel kell megtervezni oly módon, hogy azok a 2 hektár vagy annál nagyobb, végvágott vagy tarvágott területen lehetőség szerint legalább 0,05–0,5 hektár területű csoportokban maradjanak vissza.

(10) Egymással szomszédos, véghasználatra tervezett erdőrészletek esetében a hagyásfa csoportokat összevontan is ki lehet alakítani.

(11) A véghasználattal érintett erdőrészletekben egyéb indokoltság hiányában nem kell hagyásfa csoportokat visszahagyni a 2,0 hektárnál kisebb területű, zárvány erdők véghasználata esetén.

(12) A véghasználat során a hagyásfa csoportokat őshonos fafajokhoz tartozó, lehetőség szerint idősebb, de még állékony, illetve böhöncös, odvas faegyedekből kell visszahagyni.

(13) A hagyásfa csoportokat úgy kell kialakítani, hogy azok lehetőleg a természetvédelmi vagy közjóléti jelentőségű, ismert vonalas, illetve pontszerű helyszíneket – így különösen fokozottan védett madár fészke, forrás, patakmeder, barlang bejárata, erdei emlékmű vagy erdei közjóléti létesítmény, berendezés – is tartalmazzák.

(14) A véghasználat során a hagyásfa csoportok erdészeti tájban honos fafajú egyedeit csak kivételesen indokolt esetben, így különösen veszélyelhárítás, az erdő védelme és fenntartása érdekében lehet kitermelésre tervezni.

22. § Védett természeti területen, Natura 2000 rendeltetésű területen vagy jelölő erdei élőhelyként kijelölt erdőkben az erdőtervet az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

a) ahol a természetvédelmi szempontok indokolják, és a természeti feltételek lehetővé teszik

aa) hosszabb véghasználati időszakú, egyenlőtlen bontáson alapuló, fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás tervezésével, valamint

ab) a tarvágások térben és időben tagolt tervezésével

vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás esetén is az erdőborítás minél folyamatosabb fenntartására kell törekedni,

b) a véghasználatok tervezése során arra kell törekedni, hogy az erdészeti tájban honos fafajokkal jellemezhető faállomány-típusok, illetve a közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelytípusok esetében erdőtömbönként a korosztályviszonyok kiegyenlítettek legyenek,

c) a termőhelynek nem megfelelő vagy idegenhonos főfafajú erdők véghasználatának tervezésekor a fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítást alternatív lehetőségként minden esetben meg kell tervezni.

23. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőkben az erdőfelújítás és az erdőnevelés során változatos korú, fafajösszetételű és szerkezetű faállományt kell tervezni, amelynek érdekében – az erdő természetességi állapotának fenntartása mellett –

a) az erdők esztétikai értékét növelő,

b) oktatási célokat szolgáló,

c) idegenhonos, nemesített,

d) intenzíven nem terjedő vagy

e) allergiás kockázatot nem növelő

fafajú vagy fajtájú faegyedek szálankénti, soros, illetve csoportos elegyítése vagy visszahagyása is tervezhető. Kerülni kell a nőivarú nemes nyár fajták alkalmazását.

(2) A közjóléti rendeltetésű erdők véghasználatát lehetőség szerint úgy kell megtervezni, hogy az erdei közjóléti létesítmények köré egy famagasság szélességű hagyásfa csoport, védőzóna maradjon.

24. § (1) A gyenge termőhelyen álló, talajvédelmi rendeltetésű, mageredetű természetes felújításra alkalmas, természetes, természetszerű és származék erdőkben a véghasználatok tervezése során elsősorban elnyújtott fokozatos felújítóvágást vagy szálalóvágást kell tervezni.

(2) Településvédelmi rendeltetésű erdőkben

a) az elegyes állományok létrehozására, a véghasználatok térben és időben több ütemben történő tervezésére kell törekedni,

b) erdőfelújítás és erdőtelepítés során tervezése során kerülni kell az erősen allergén fafajokat (égerek, fűzek, nyírek, eperfafélék, platán, mogyoró) és a nőivarú nemes nyár fajtákat.

(3) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdőkben a közlekedés biztonsága és a védelmi szerep folyamatos fenntartására érdekében többszöri, mérsékelt erélyű nevelővágást, részterületes véghasználatot, valamint szükség szerint egészségügyi termelést kell tervezni.

24/A. §²⁶ (1) Örökerdő üzemmódban kezelt erdőben kizárólag készletgondozó használat fakitermelési mód tervezhető.

(2) Átmeneti üzemmódban minden, a vágásos üzemmódban egyébként is alkalmazható fakitermelési mód tervezhető.

6/A. ²⁷ Az örökerdő kezelési terv, valamint az átalakítási és erdőfelújítási terv készítésének szabályai

24/B. § (1) Az örökerdő kezelési terv tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.

(2) Az örökerdő kezelési terv készítése során az erdőgazdálkodó önellenőrzési módszert dolgoz ki, amely magában foglalja az örökerdő kezelési tervben megállapított,

a) a faállomány aktuális állapotának, a célállapottól való eltérésének és

b) két állapotfelvétel között eltelt időszakban keletkezett faállomány növedékének

meghatározását.

(3) Az örökerdő kezelési terv készítése során és az önellenőrzési módszer alkalmazásakor

a) főállomány alatt a legalább 12 cm mellmagassági átmérőjű fák alkotta faállományt,

b) utánpótlás állomány alatt az erdőben ténylegesen jelenlévő, 12 cm-nél vékonyabb mellmagassági átmérőjű fák alkotta faállományt,

c) a főállományt alkotó fafajok elegyaránya alatt azok körlapösszege szerinti arányát

kell érteni.

(4) Az átalakítási és erdőfelújítási terv tartalmi követelményeit a 11. melléklet tartalmazza.

(5) Az átalakítási és erdőfelújítási terv készítése során az erdőrészlet területét tervezési egységekre kell bontani, ahol meg kell határozni a fakitermelési beavatkozások módját, véghasználatok esetén az erdőfelújítás módját és célállományát.

(6)²⁸ Az örökerdő kezelési terv, valamint az átalakítási és erdőfelújítási terv formai követelményeit, továbbá a kitöltési útmutatót az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzéteszi.

(7) Átmeneti üzemmódban a 80 évnél

a) nagyobb vágásérettségi korral tervezett faállománytípusok esetében legalább 30 évre,

b) kisebb vágásérettségi korral tervezett faállománytípusok esetén – legalább három erdőfelújítási ütemben – legalább 10 évre

kell a teljes erdőrészlet véghasználati időszakát megtervezni.

(8) Az Evt. 29. § (3) bekezdése alkalmazásában a végvágott területeket keletkeztető erdőfelújítási tervezési egységek egybefüggőnek minősülnek, ha legalább 10 méter hosszan csatlakoznak egymáshoz.

7. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok

25. § (1) Az erdészeti hatóság az Adattárban

a) az Evt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, erdőnek minősülő területet – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám, erdőrészlet jel és alrészlet szám erdészeti területazonosító adatokkal,

b) az Evt. 13. § (1) bekezdése szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám egyéb részlet jel és alrészlet szám területazonosító adatokkal,

c) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az elsőkivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint,

d) az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, sorszám területazonosító adatokkal

tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az Evt. 38. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatként a következőket tartja nyilván:

a) faállománytípus csoport a következő részletezettséggel: bükkös, tölgyes, cseres, akácos, nemes nyáras, hazai nyáras, egyéb lombos, fenyves,

b) faállomány átlagos záródása, és

c) faállomány átlagos kora vagy nem telepített faállomány esetén, illetve ha a kor nem pontosan meghatározható, a faállománynak a környező faállományok növekedését figyelembevételével becsült átlagkora.

26. § (1) Az erdészeti hatóság az erdei közjóléti létesítmények Evt. 38. § (2) bekezdés j) pont jc) alpontja szerint műszaki paramétereiként

a) a létesítmény befogadóképességét (fő),

b) a létesítmény által elfoglalt teljes területet 0,01 hektárra kerekített területtel megadva vagy hosszát 20 méteres pontossággal,

c) az elhelyezkedését jellemző súlypont EOV koordinátáját,

d) erdészeti térképi mellékleten ábrázolva súlypontját és nevét, továbbá vonalas létesítmény-típusnál nyomvonalát, 3 hektárnál nagyobb kiterjedés esetén területét és

e) a területén található erdei közjóléti berendezések típusait és mennyiségét

tartja nyilván.

(2) Az Adattárban a nem erdei közjóléti létesítményhez kapcsolódó erdei közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani:

a) az erdei közjóléti berendezés megnevezése, és

b) az erdei közjóléti berendezés helyét legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordinátája vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátái.

(3) A nem közjóléti erdészeti létesítményeket az erdészeti hatóság az erdészeti térképen a létesítmény típusának megfelelően feltüntetve tartja nyilván.

(4) Az Adattárban az Evt. 92. § (2) bekezdése szerint járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani:

a) az engedélyezett használat típusa, és

b) az út nyomvonala, legalább 5 méter pontossággal.

(5) Az Adattár működtetése során felhasználandó alapadatok:

a) az állami alapadatok közül:

aa) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók,

ab) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,

b) ingatlan-nyilvántartási adatok közül az adott földrészlet nyilvántartott területe, művelési ága, szektorkódja.

27. § (1) Az Adattárból adatszolgáltatás szemle másolat kiadása útján történik.

(2)²⁹ A szemle másolat az erdőrészletre vonatkozó erdőrészlet leíró lap kiállítás előtti napon aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, Adattárban rendszeresített statisztikai kimutatás, illetve erdészeti térképmásolat is kérelmezhető. Ha a kérelmező nem azonos az erdőgazdálkodóval, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező adat megismeréséhez fűződő, az Evt. 105/A. § (2) bekezdése szerinti jogos érdekének igazolását.

(3) Adattári szemle másolat kiadása iránti kérelmet az alábbi adatokat megjelölésével kell benyújtani:

a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,

b) költségviselő számlázási adatai,

c) kérelemmel érintett erdőnek minősülő föld ingatlan-nyilvántartás szerinti, vagy erdőgazdasági erdészeti területazonosító (helység, tag, részlet jel) adatai,

d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles szemle másolat),

e) feldolgozott adat, illetve erdészeti térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma Adattári statisztikai kimutatás megnevezése,

f) igényelt példányszám,

g) dátum, valamint

h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.

(4)³⁰ Az erdészeti hatóság a minisztérium honlapján közzétett, közhitelesnek nem minősülő generalizált erdőtérkép és az ahhoz kapcsolódó adatok megjelenítése útján bárkinek betekintést biztosít az Adattárba, a nyilvántartott erdőnek minősülő föld alábbi adataival, és egyéb térképi tartalommal:

a) erdészeti területazonosító adatai, területe, generalizált térképi alakzata,

b) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódszáma,

c) a faállomány típusa,

d) az erdő elsődleges rendeltetése és további rendeltetései,

e)³¹ az erdő természetességi állapota és a természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

f) tulajdonforma,

g) tűzveszélyesség besorolását,

h) természetvédelmi védettsége,

i)³² Natura 2000 terület érintettsége,

j) ingatlan-nyilvántartási azonosítója, generalizált térképi alakzata,

k)³³ – ha az rendelkezésre áll – nagyvízi mederrel érintett területek határa,

l) – ha az rendelkezésre áll – vadászterületek határa, azonosítója.

m)³⁴ erdősítési kötelezettség előírása.

8. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése

28. § (1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben tervezett

a) fakitermelés valamint az

b) alábbi erdősítési tevékenységek:

ba) az elsőkivitel, erdőfelújítások esetében az erdősítés megkezdése, és

bb) a pótlás.

(2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma,

b)³⁵ az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,

c) a bejelentéssel érintett részlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel, alrészlet szám),

d) a tervezett tevékenység típusa, területi mértéke és végrehajtásának ütemezése az összes végrehajtási ütem számának megadásával,

e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség területe,

f) a választott erdőtervi erdősítési előírás,

g) egyéb szöveges megjegyzések,

h) keltezés,

i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint

j)³⁶ az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.

(3) Ha a bejelentett tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, – örökerdő üzemmód esetének kivételével – a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti térképi mellékletet.

(4)³⁷ A bejelentés papír alapon három példányban készül. Ebből egy példány az erdőgazdálkodónál, egy példány az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetnél marad – melyet a végrehajtási jogosultság Evt. 41. § (8) bekezdésében foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük –, a fennmaradó példányt pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani.

(5) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít.

(6)³⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy

a) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek módja és területi mértéke összhangban van-e az erdőtervben foglaltakkal,

b) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzésének feltételeiről és szakmai szempontjairól tájékoztatta az erdőgazdálkodót,

c) tarvágás bejelentése esetén a tervezett tarvágás az Evt. 74. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelel,

d) természetvédelmi területen található erdő esetén a bejelentés megfelel

da) a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 33. § (5) és (6) bekezdésében foglalt korlátozásoknak,

db) erdészeti hatóság által előírt, az Adattárban szereplő feltételeknek.

29. § (1) Az erdőgazdálkodó, illetve a b) pont esetében az erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultja

a) a tárgyévet megelőző év második felében vagy a tárgyév első felében megvalósult tevékenység tekintetében,

aa) az erdőtelepítés elvégzett elsőkivitelét és pótlását,

ab) az erdősítés megkezdését és pótlását,

ac) az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését

tárgyév június 30-ig,

b) az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti erdőnevelési és fakitermelési tevékenység esetében,

ba) a tárgyév első felében befejezett erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a június 30-i állapotnak megfelelően – tárgyév július 31-ig,

bb) a tárgyév második felében elvégzett, részben elvégzett, illetve elmaradt erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a december 31-i állapotnak megfelelően – a tárgyévet követő év január 31-ig

bejelenti az erdészeti hatóságnak.

(2) Ha az Evt. 41. § (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenység során erdei faválaszték felkészítése történik, az erdőgazdálkodó, igénybevétel esetén az engedély jogosultja a tevékenység végrehajtását az erdészeti hatóság részére az (1) bekezdés b) pontban foglalt időpontig bejelenti.

(3) Az Evt. 41. § (1)–(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó erdei haszonvétel során felkészített erdei faválaszték és az erdei faválasztékkal együtt történő forgalomba hozatal céljából kitermelt cserje mennyiségét az (1) bekezdés b) pont szerinti határidőre, a bruttó fatérfogat nélkül, az erdőgazdálkodó vagy az igénybevételi engedély jogosultja az erdészeti hatóságnak bejelenti.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tevékenység elvégzésének éve,

b) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma,

c)³⁹ az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,

d)⁴⁰ a bejelentéssel érintett terület erdészeti azonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel),

e) a bejelentett tevékenység érintett területe,

f) a kitermelt fa bruttó, és a felkészített erdei faválaszték (5) bekezdés szerinti nettó fatérfogata fafajonként,

g) az ütemezésre, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések,

h) erdősítések esetében a választott erdősítési előírás megnevezése,

i) fakitermelésekre és egyéb erdei haszonvételekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma, vagy az erdei haszonvételre jogosító egyéb irat azonosítója,

j) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,

k) arra vonatkozó információ, hogy turista útjelzéssel ellátott fa kivágásra került-e,

l) keltezés,

m) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint

n)⁴¹ az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.

(5) A (4) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adatokat fafajonként felkészített hengeres fa, sarangolt választék, egyéb faválaszték és apríték bontásban kell megadni. A fatermék térfogat mértékegysége tömör köbméter (m³), apríték esetén tömör köbméter (m³), vagy űrméter (űrm).

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerint az elsőkivitel, az erdősítés megkezdése és a pótlás bejelentéshez csatolni kell a mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat másolatát, amelyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét.

(7) Ha a végrehajtott tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti – a (8) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a bejelentéshez erdészeti térképi mellékletet kell csatolni, amely a végrehajtással érintett részterületet legalább 5 méter pontosságú töréspontokkal ábrázolja.

(8) A bejelentéshez nem kell erdészeti térképi mellékletet csatolni

a) örökerdő üzemmód, és

b) az Evt. 41. § (8) bekezdésében foglalt, tárgyévben be nem fejezett tevékenység

esetén.

(9)⁴² Erdőtelepítés elsőkivitelének bejelentése esetén, ha az erdőtelepítés nem teljes földrészletet vagy alrészletet érint, a bejelentéshez – a (7) bekezdés szerinti térképi melléklet helyett – az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elkészített változási vázrajzot kell csatolni, azzal az eltéréssel, hogy a vázrajz záradékolása nem szükséges.

(10)⁴³ Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy

a) a végrehajtással érintett erdőrészletekben a bejelentésben szereplő mértékben kerültek végrehajtásra a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek, valamint a bejelentett adatok a valóságnak megfelelnek,

b) az erdősítésben a szaporítóanyag felhasználása a (6) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően történt,

c) a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakszerű végrehajtását a helyszínen ellenőrizte,

d) a jogszerűtlenül végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység típusát és mértékét a végrehajtás utáni valós állapotnak megfelelően feltüntették.

(11)⁴⁴ A (10) bekezdés c) pontja tekintetében szakszerű végrehajtásnak tekinthető, ha az erdő megfelel az erdészeti hatóság végleges határozatában foglaltaknak, továbbá ha az intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kivágása a természetességi alapelvárásnak megfelelő szükséges mértékig megtörtént, a záródás nem csökkent az elvárt mérték alá, az erdő egészségi állapota nem romlott az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtása következtében.

9. Az erdő telepítésének szabályai

30. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:

a) az Evt. 18. § (7) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt adatokat, kivéve:

aa) az Evt. 18. § (7) bekezdés c) pont ci) alpontjában,

ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont ag), illetve b) pont bg) alpontjaiban, valamint

ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont af), illetve a b) pont bf) alpontjaiban

szereplő adatokat,

b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát,

c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén a tervezett erdőtelepítés területének meghatározását az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve,

d) az erdészeti térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket,

e) a tervezett erdőtelepítés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok határvonalának töréspontjainak EOV koordinátáit,

f) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését,

g) az erdő javasolt üzemmódját,

h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti termőhely-feltárásról szóló jogszabály szerinti termőhely-feltárási szakvéleményt,

i)⁴⁵ a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt faállománytípust, illetve szabad rendelkezésű erdő esetén faállománytípus csoportot, hektáronként és fafajonként a műszaki befejezéshez szükséges darabszámokat,

j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját,

k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét,

l) a telepített erdő fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig,

m) az erdőtelepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját,

n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok erdészeti térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat,

o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját,

p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését,

q) a tervező által javasolt vágásérettségi kort,

r) az f)–q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat,

s) a településrendezési eszközökkel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot,

t) a nagyvízi mederkezelési tervvel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot,

u) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását,

v) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.

(2) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására irányuló bejelentéshez egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni, amelynek az (1) bekezdésben felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a) pontban, az erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia.

(3)⁴⁶ A nem elektronikus úton benyújtott erdőtelepítési-kivitelezési tervet két példányban kell a hatóság részére benyújtani.

(4)⁴⁷ Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés befejezetté nyilvánítása során az erdőtelepítés fafajösszetétele és minősége tekintetében azt vizsgálja, hogy az erdőtelepítési tervben meghatározott célállományt alapul véve a meghatározott fafajú, másfél méter magasságú, és ép vezérhajtású faegyedek egyenletes eloszlás mellett a telepítési kiviteli tervben meghatározott egyedszámban jelen vannak-e. Ha a telepítési kivitelezési terv az egyedszámot nem tartalmazza, akkor a telepítés befejezéséhez a 8. mellékletben meghatározott faegyed-szám az irányadó.

(5)⁴⁸ Az erdészeti hatóság a (4) bekezdés szerint erdőtelepítés befejezetté nyilvánításnál meghatározott egyedszámnál kevesebbel is engedélyezheti az erdőtelepítés befejezetté nyilvánítását, ha az erdőtelepítési kivitelezési terv szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja a 2 métert és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pont szerinti záródása meghaladja a 80%-ot.

30/A. §⁴⁹ (1) A felújítási kötelezettség alatt nem álló erdőrészletekben vagy egyéb részletekben a 0,1 hektárt meg nem haladó területen a fajgazdagság növelése, erdőszegély kialakítása, vagy közjóléti célból végzett fa- és cserjeültetésre (a továbbiakban: állománykiegészítés) a fásítás létesítésének szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állománykiegészítés nem végezhető intenzíven terjedő fafajjal, és a fafajmegválasztás nem lehet ellentétes a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással.

10. Az erdő felújításának szabályai

31. § Az erdőfelújítási kötelezettség keletkezése tekintetében az erdészeti hatóságnak az Evt. 51. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt szempontokat erdőrészletenként kell vizsgálni. Ha az erdőrészlet területe nem éri el az Evt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott értéket, de az abban foglalt feltétel az erdőrészlet egész területére fennáll, akkor az erdőrészlet területén erdőfelújítási kötelezettség keletkezik.

32. § (1) Az erdőfelújítás célállományát az erdészeti hatóság a kitermelendő faállomány tulajdonságaival, az Evt. 51. § (8) bekezdésében foglaltakkal és az erdő rendeltetéseivel összhangban az erdőgazdálkodó javaslatára úgy határozza meg, hogy az erdőfelújítás eredményeképpen létesült, illetve létesített faállomány fennmaradása a termőhelyi viszonyok – elsősorban a klímaviszonyok, valamint a hidrológiai viszonyok – gyakoribb károsítások, várható változásait alapul véve is biztosított legyen.

(2)⁵⁰ Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az erdőfelújítás célállományát megalapozó, az erdő termőhelyi viszonyainak jellemzésére szolgáló, Adattárban nyilvántartott adatok módosítását az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott termőhelyfeltárással, valamint a klímaváltozás hatásaira való felkészülést elősegítő agrár döntéstámogatási rendszerben foglalt adatok figyelembevételével kell alátámasztani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt módosítás megalapozhatja az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás Evt. 7. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti módosítását is.

(4)⁵¹ Az Evt. 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében az erdészeti hatóság az erdőfelújítás célállományaként – az erdő rendeltetéseivel és az erdőgazdálkodással szemben fennálló közérdekű elvárásokkal összhangban – erdőgazdálkodói javaslat hiányában a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás kialakítását célzó célállományt határoz meg.

(5) Erdőgazdálkodói javaslat esetén a (4) bekezdés szerinti célállományt az erdészeti hatóság további lehetőségként határozza meg.

(6)⁵² Az Evt. 7. § (1) bekezdés e)–f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású faanyagtermelő elsődleges rendeltetésű erdő esetében az erdőfelújítás célállományát a kötelező erdőszerkezet-átalakítás kivételével csak javaslatként kell meghatározni. Az erdőfelújítás során létesíteni tervezett célállományról az erdőgazdálkodó az Evt. 51. § (8) bekezdésében foglaltakkal összhangban a véghasználati, illetve az erdősítési tevékenység éves bejelentése alkalmával szabadon rendelkezhet.

(7)⁵³ Az erdőfelújítás előírásaként tervezhető célállományokat, az alkalmazható főfafajokat, a főfafajként értékelhető elegyfafajokat és a mageredetű erdőfelújításban a befejezéskori tőszámokat a 8. melléklet tartalmazza.

33. §⁵⁴ (1) Mageredetű felújítás esetén a célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárást alapul véve a sarj eredetű fák elegyaránya nem haladhatja meg a 25%-ot.

(2) Az erdészeti hatóság a tuskósarj eredetű felújítást

a) természetvédelmi, talajvédelmi, mezővédő, part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdő,

b) felnyíló erdő,

c) a magtermést tartósan akadályozó károsítás vagy természeti kár

esetén engedélyezheti.

(3) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetén az akác és a hazai nyár faállománytípusú erdők sarjról történő természetes felújítása – az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet.

33/A. §⁵⁵ (1) Tuskók és gyökerek kitermelése természetes, természetszerű, származék és átmeneti természetességi állapotú erdőben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tilos.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás érdekében, amennyiben az a szerkezetátalakításhoz, a talajszerkezet vagy a tápanyagellátás javításához indokolt, engedélyezheti az erdőfelújítást akadályozó tuskók és gyökerek kitermelését.

34. § Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylaton az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton feltüntetett szaporítóanyag felhasználási helyét, amennyiben az egyéb nyilvántartásból nem vezethető le. A szaporítóanyag szállítói származási bizonylatot az erdősítés befejezéséig meg kell őrizni.

35. § (1) Tarvágást követően az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha a fakitermelési technológiának megfelelő módon letakarított vágásterületen

a)⁵⁶ gyökérsarjaztatás esetén a mageredetű célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárás másfélszeresének megfelelő mennyiségű sarj egyed található,

b) tuskósarjaztatás esetén a vágástakarítás és a sarjválogatás megtörtént,

c)⁵⁷ mesterséges erdőfelújítás esetén – amennyiben az nincs korlátozva – az erdőfelújítási technológiának megfelelő talajelőkészítést követően a mageredetű célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárásnak másfélszeresének megfelelő – faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, továbbá égeres erdő esetén azzal megegyező – mennyiségű életképes facsemete illetve dugvány elültetésre került, vagy ennek biztosításához szükséges mag megfelelő technológiával elvetésre került.

(2) Ha az erdőfelújítás megkezdését – a fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás esetében a véghasználatok befejezését – követően az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulat nem található meg a területen, azt az erdőgazdálkodó köteles a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni.

36. § (1) Az erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően

a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy,

b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser magyar tölgy vagy bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő,

c) fenyő, és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz,

d) az a)–c) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc,

e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt

év alatt kell biztosítani.

(2) Fokozatos felújítóvágás, vagy szálalóvágás mellett történő erdőfelújítás esetén az erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően

a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő,

b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser vagy bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz,

c) az a) és b) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc

év alatt kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a végvágás tárgyéveként azt az évet kell tekinteni, amikor az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő egy hektárt meghaladó részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken.

(4)⁵⁸ Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az erdészeti hatóság az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége tekintetében azt vizsgálja, hogy – az erdőterv erdősítési előírásában meghatározott célállományt, valamint az erdészeti hatóság határozatában foglalt további előírásokat alapul véve – a meghatározott fafajú és minőségű faegyedek egyenletes eloszlás mellett

a) mageredetű és gyökérsarj eredetű felújításban a 8. mellékletben foglalt egyedszámban jelen vannak-e,

b) tuskósarj eredetű felújításban – ideértve a pótlással kiegészített erdőfelújítást is mindaddig, amíg a pótlás terület aránya nem haladja meg a 70%-ot – az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja-e a 2 métert, és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pontja szerinti záródása meghaladja-e a 80%-ot.

(5) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az erdészeti hatóság az erdőfelújítás további fejlődésének biztosítottsága tekintetében azt vizsgálja, hogy

a) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok – amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki – a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak-e elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre az erdőterv erdősítési előírása lehetőséget biztosít,

b) az Evt. 7. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a főfafajként értékelhető és a természetességi alapelvárást biztosító elegyfafajok együttes aránya meghaladja-e a 10%-ot, kivéve

ba) ha az erdőrészlet 1 hektárnál kisebb,

bb) ha az előző állomány valamely okból kipusztult, és a helyén természetes úton létrejött állomány elegyetlen, valamint

bc) bükk, fűz, hazai nyár vagy mézgás éger főfaj esetén és

c)⁵⁹ mageredetű és gyökérsarj eredetű felújításban az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri-e a 8. mellékletben meghatározott tőszám 90%-át, tuskósarj eredetű felújításban az ép vezérhajtású faegyedek aránya eléri-e a 90%-ot.

(6) Az erdészeti hatóság az erdő felújítását annak befejezésére az (1) vagy (2) bekezdésében vagy az erdészeti hatóságnak – az Evt. 52/A. § (5) bekezdése szerinti – határozatában megállapított határidő lejártát követően akkor is befejezetté nyilváníthatja, ha az erdősítés nem felel meg a 8. mellékletben foglalt mennyiségi feltételnek, de az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja a 2 métert és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pont szerinti záródása meghaladja a 80%-ot.

37. § (1) Az erdősítés megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha vágásos üzemmódban az így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri az egy hektárt, és az erdőgazdálkodó az egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését – a töréspontok legalább 5 méter pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti térképi mellékletét csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó bejelentéséhez.

(3) Az erdősítés vizsgálata során – a felnyíló erdő kivételével – az újulat meghatározott faegyedei akkor tekinthetőek egyenletes eloszlásúnak

a) ha a tőszámuk az erdősítés területének legfeljebb 20%-án, illetve annak legfeljebb 1,0 hektáros összefüggő részterületén nem éri el az átlagosan elvárt tőszámot, de legalább az elvárt tőszám fele jelen van,

b) talajvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő esetén, ha az erdősítés területének 5%-án, de legfeljebb 0,5 hektárt el nem érő, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe nem haladja meg az erdősítés összterületének 20%-át,

c) ha a heterogén állományösszetétel a termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van, és

d) ha az erdőrészlet teljes faállománya az erdősítés befejezésétől a következő véghasználatig egységesen kezelhető.

(4) Felnyíló erdő esetében az egyenletes eloszlás nem vizsgálandó.

(5)⁶⁰ A talajvédelmi, árvízvédelmi, örökségvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő esetében az erdősítések sikeresnek és befejezhetőnek minősíthetők, ha azok 8. mellékletben foglalt tőszám elvárásoknak átlagosan 50%-ában, felnyíló erdők valamint a folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő erdősítése esetében 30%-ában megfelelnek.

(6) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben az újulat záródása alatt az erdőterv erdősítési előírásának, e rendelet előírásainak, és az erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, életképes, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és az 8. mellékletben meghatározott minimálisan elvárt tőszám kétszeresének százalékban kifejezett hányadosát kell érteni.

(6a)⁶¹ Faültetvény természetességi állapotú faállomány záródása alatt, ha az Evt. 5. § 12. pont szerinti záródás nem éri el a 60%-ot, a faállomány aktuális egyedszámának és az ültetési hálózatból számított egyedszám százalékban kifejezett viszonyszámát kell érteni.

(7) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását nem kezdeményezték, és a fakitermelés után a faállomány záródása természetben összefüggően legalább 1 hektáros részterületén 50% alá csökken, a szabad rendelkezésű erdő felújítását a fakitermelést követő két éven belül meg kell kezdeni.

(8) A szabad rendelkezésű erdő felújítására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a földhasználó nevét,

b) a felújítással érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatait (helység, sorszám),

c) tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt,

d) amennyiben a felújítás nem a szabad rendelkezésű erdő teljes területén történik, az a tervezett felújítással érintett területet ábrázoló erdészeti térképi mellékletét és

e) a bejelentő aláírását.

11. Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetésének szabályai

38. § (1) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer feladata

a) az erdők, a faállomány fejlődésének és egészségi állapotának folyamatos megfigyelése,

b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése, felmérése,

c) az erdei termőhelyek állapotváltozásának vizsgálata,

d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata,

e) a károsítók és kórokozók nagyobb mértékű elterjedésének előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése,

f) erdőkárok előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése, és

g) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése, erdőre gyakorolt hatásának vizsgálata.

(2) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer részei:

a) nagy területű egészségi állapotfelmérés;

b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata;

c) országos fénycsapda hálózat;

d) erdővédelmi előrejelző rendszer;

e) éghajlatváltozási monitoring rendszer;

f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata;

g) nemzeti szisztematikus erdőleltár;

h) Országos Erdőkár Nyilvántartás;

i) országos erdőtűz adattár;

j) erdőtűz kockázat értékelési rendszer;

k) erdőtűz korai észlelési rendszer.

(3) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetése során felhasználandó állami alapadatok:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,

b) az állami topográfiai térképi adatbázis,

c) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók.

39. § (1) Az erdészeti hatóság az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer szolgáltatta eredmények alapján gondoskodik a szükségessé váló megelőző – a károk mérséklését szolgáló –, valamint a károsodott terület helyreállítását biztosító intézkedések megtételéről vagy kezdeményezéséről.

(2)⁶² Az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során

a)⁶³ a miniszter gondoskodik a 38. § (2) bekezdés a) és f)–h) pontja szerinti,

b) a Soproni Egyetem (a továbbiakban: SOE) gondoskodik – az Országos Erdőkár Nyilvántartás adatainak felhasználásával – a 38. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti,

c)⁶⁴ a miniszter és a SOE együttesen gondoskodik a 38. § (2) bekezdés e) pontja szerinti,

d) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) gondoskodik a 38. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti

alrendszerekben folyó adatgyűjtésről és kiértékelésről.

(3)⁶⁵ A miniszter ellátja az erdővédelmi mérő és megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait. Ennek keretében – a SOE és a NÉBIH közreműködésével – gondoskodik:

a) a rendszer egyes elemeinek összehangolásáról,

b) a rendszer – nemzetközi egyezményekben és európai uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat is figyelembe vevő – fejlesztésről,

c) az előírt jelentések határidőre történő elkészítéséről és megküldéséről,

d) a nemzetközi adatszolgáltatásról,

e) a nemzeti és nemzetközi együttműködésből származó információk szétosztásáról, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról, és

f) az adatok tárolásáról.

(4)⁶⁶ A miniszter gondoskodik a vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok teljes körének – a 38. § (2) bekezdés szerinti alrendszerenként történő – hosszú távú, biztonságos tárolásáról és archiválásáról.

40. § (1)⁶⁷ Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer országos erdőkár nyilvántartási rendszer működtetése keretében az alkalmazott erdészeti szakszemélyzet a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat a minisztérium honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap”-on a miniszter részére bejelenti:

a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,

b) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódja,

c) a károsítás negyedéve,

d) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),

e) a károsított egyed fafaja,

f) a károsító kódja,

g) a károsítás gyakorisága és kárerélye,

h) a károsítással érintett terület,

i)⁶⁸ a károsítással érintett fatérfogat,

j) a károsítás észlelésének időpontja,

k) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,

l) zárlati károsító megerősítése.

(2)⁶⁹ Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni a miniszter részére.

12. Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai

41. §⁷⁰ (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése, az erdők állapotváltozásának nyomon követése érdekében a miniszter és a SOE

a) a 38. § (2) bekezdése szerinti alrendszerek működéséről évente szakmai jelentést készít, és azt elektronikus formában bárki számára hozzáférhetővé teszi,

b) az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente ismerteti az erdők egészségi állapotát,

c) évente előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét, és

d) az évente elkészített előrejelzést az erdőgazdálkodók számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.

(2) A miniszter – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – a 38. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, nemzeti szisztematikus erdőleltár adatai alapján ötévente összefoglaló jelentést készít, és az erdőleltár összefoglaló adatait elektronikus formában bárki számára hozzáférhetővé teszi.

13. Az erdei haszonvételek általános szabályai

42. § (1) Gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése, illetve forrásvíz elhordása

a) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségben erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával,

b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával

gyakorolható.

(2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, egyéni szükségletnek minősül személyenként, naponta legfeljebb

a) 2 kg gomba,

b) 2 kg vadgyümölcs vagy

c) 2 kg gyógynövény

gyűjtése.

(3) Egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, gyógynövény illetve forrásvíz kereskedelmi forgalomba nem hozható.

(4) Erdei haszonvételként gyakorolt méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok nektárgyűjtés céljából erdőben történő elhelyezése, legeltetése.

(5) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval előzetesen egyeztetni kell.

(6) A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket és az erdei turizmust nem zavarhatja. A méhészeti tevékenység gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is.

(7) Méhcsalád nem helyezhető el lakóépület, gazdasági épület, turistaút, erdei tornapálya, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében.

14. A fakitermelés szabályai

43. § (1)⁷¹ Erdőben és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodót, erdő engedélyezett igénybevételekor az engedély jogosultját vagy annak megbízottját tájékoztatja az elvégzendő munkafolyamatról, valamint erről erdőrészletenkénti bontásban műveleti lapot állít ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott műveleti lap a következő adatokat tartalmazza:

a) az erdőgazdálkodó, illetve az engedély jogosultjának neve, címe, és elérhetősége, valamint erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma,

b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja és elérhetősége,

c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel, alrészlet szám),

d) a fakitermelés módja és érintett területe,

e) a becsléssel meghatározott kitermelendő bruttó fatérfogat fafajonkénti bontásban,

f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése,

g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások,

h) a fakitermelés végrehajtásának – az Evt. 16. § (9) bekezdés és az Evt. 73. § (1) bekezdés szerinti – jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok,

i) keltezés,

j) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint

k) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.

(3)⁷² A műveleti lapon az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról.

(4) A műveleti lap saját példányának megsemmisülését, megrongálódását, elvesztését vagy eltulajdonítását – az érintett nyomtatvány sorszámának megjelölésével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul bejelenti az erdészeti hatóságnak.

(5) A műveleti lap egy példányát az erdőgazdálkodó, egy eredeti vagy annak egy másolati példányát pedig az erdőgazdálkodási tevékenységet végző részére kell átadni.

(6) A műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig megőrzi.

(7) A műveleti lap kiállításával a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy

a) a (2) bekezdésben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek,

b) ha az erdészeti hatóság az Evt. 41. § (6) bekezdés szerint eljárást indított, a műveleti lapot az erdészeti hatóság korlátozó vagy tiltó határozatának figyelembevételével állította ki,

c) a műveleti lap megfelelő részletességgel tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról, az időbeli és térbeli korlátozásokról, valamint a kialakítandó közelítő nyom hálózatról,

d) a fahasználat időtartamára – attól eltérő hatósági engedély hiányában – csak a jogszabályban meghatározott időszakokat jelölte meg,

e) ha a műveleti lapon fokozatos felújítóvágással vagy szálalóvágással érintett erdőben bontóvágást jelölt meg, a fahasználat eredményeként a visszamaradó állomány záródása megfelel a jogszabályban előírt mértéknek,

f)⁷³ természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a használandó közelítő nyomokat jól látható módon kijelölte,

g) az erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett terület és az erdőrészlet határait kijelölte, és

h) az ápoló- és tisztítóvágás, a felújítóvágás végvágása és a szálalóvágás végvágása, a tarvágás, valamint – kultúrerdők és faültetvények kivételével – a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése megtörtént.

(8) Ha az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítás során erdei faválaszték felkészítése történik az (1) bekezdés szerinti műveleti lapot kell kiállítani, azzal, hogy fakitermelés alatt a vágástakarítást kell érteni.

44. § (1) Fásításban tervezett fakitermelés esetén a következő adatokat kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:

a) fakitermelés tervezett végrehajtás éve,

b) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele,

c) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),

d) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,

e)⁷⁴ amennyiben a fakitermelés nem a teljes földrészleten vagy alrészleten történik, a tervezett fakitermeléssel érintett terület

ea) az elektronikus felületen rendelkezésre álló ortofotón feltüntetve, vagy

eb) ha a fakitermeléssel érintett földrészlet vagy alrészlet az elektronikus felületen nem azonosítható, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatán ábrázolva feltüntetve.

f) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,

g) a fatérfogat meghatározásának módja,

h) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy adatai a valóságnak megfelelnek,

i) annak feltüntetése, hogy más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott,

j) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése,

k) a bejelentő aláírása,

l) keltezés.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő bejelentés benyújtására

a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön található fásítás esetén a földrészlet vagy alrészlet földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználója,

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb fásítások esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa,

c) az ingatlan-nyilvántartásban Állami I. megnevezésű, művelés alól kivett területként nyilvántartott és nem a vagyonkezelő használatában álló fásítások esetén a vagyonkezelő egyetértésével az ingatlan használatára szerződés alapján jogosult személy vagy szerv, vagy ezek megbízottja

d)⁷⁵ termőföld más célú hasznosítása esetén az engedély jogosultja vagy annak megbízottja

jogosult.

(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelés esetén a következő adatokat kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:

a) fakitermelés tervezett végrehajtás éve,

b) a földhasználó neve,

c) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatai (helység, sorszám),

d) a fakitermeléssel érintett terület nagysága,

e) az érintett területen a faállomány teljes vagy részleges kitermelése,

f) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,

g) a fatérfogat meghatározásának módja,

h) a földhasználó nyilatkozata arról, hogy a tervezett fakitermelés után a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe kívánja-e vonni,

i) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése,

j) a bejelentő aláírása,

k) keltezés.

(4) Ha a bejelentő a (3) bekezdés h) pontja szerint úgy nyilatkozik, hogy a szabad rendelkezésű erdőt mezőgazdasági művelésbe vonja, akkor a bejelentéséhez csatolni kell

a)⁷⁶ az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elkészített változási vázrajzot és területkimutatást, illetve

b) ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, a tervezett művelési ág változás határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének ábrázolását az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve.

(5) A szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelés végrehajtása esetén a következő adatokat kell bejelenteni az erdészeti hatóságnak:

a) a földhasználó neve,

b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatai (helység, sorszám),

c) ha a fakitermelés nem a szabad rendelkezésű erdő teljes területén történik, az a tervezett fakitermeléssel érintett területet ábrázoló erdészeti térképi melléklet,

d) a bejelentő aláírása,

e) keltezés.

(6) Fásításban, szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés másolati vagy másod példányát és a benyújtást igazoló dokumentumot.

(7) Ha a faanyag kitermelése kizárólag saját felhasználásra történik, a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése nem szükséges, de erről a tényről a bejelentőnek nyilatkoznia kell.

(8)⁷⁷ Az ellenjegyzéssel a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy a bejelentésben foglalt, az (1) bekezdés d), e), f) és g) pontja szerinti adatok a valóságnak megfelelnek.

45. § Ha a szabad rendelkezésű erdő faállománya bármilyen okból megsemmisül, szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának bejelentésekor a 44. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, azzal, hogy kitermelés alatt a faállomány megsemmisülését kell érteni.

46. § (1) A befejezett ápolás során az erdősítés befejezését követő ötödik évig tartó időszakban a faállomány fő- és elegyfafajú faegyedeinek megfelelő tőszámát és elegyarányát kell kialakítani, valamint biztosítani kell azok további fejlődési feltételeit.

(2) A tisztítás során az erdő rendeltetéseinek, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő faállomány-szerkezet és elegyarányt kell kialakítani.

(3) A törzskiválasztó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelően biztosítja az erdő faállományának magassági növekedését, a megfelelő nagyságú korona kialakulását, és az állomány minőségi jellemzőinek javulását.

(4) A növedékfokozó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelően biztosítja az erdő faállományának erőteljes vastagsági növekedését és a minőségi faanyagtermesztés lehetőségét.

(5) A haszonvételi gyérítéssel az állam 100%-os tulajdonában nem álló, véghasználati kor elérése előtt lévő erdőben olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely kismértékű folyamatos faanyagnyerésre ad lehetőséget. A haszonvételi gyérítés felújítási kötelezettséget nem keletkeztethet. A haszonvételi gyérítés során 1–3 évente történő fakitermeléssel a faállomány átlagos záródása maximum 5%-kal csökkenhet.

(6) A szálalóvágás alkalmazásával a vágásos és az átmeneti üzemmódban kezelt erdők véghasználata és felújítása során a folyamatos erdőborításból fakadó ökológiai előnyök fokozottabb érvényesülését kell biztosítani.

(7) A készletgondozó használat során az örökerdő üzemmódban kezelt erdő vegyes korú, folyamatos erdőborítást biztosító faállomány-szerkezetének kialakítását és fenntartását kell biztosítani. Ennek érdekében a készletgondozó használat rendszeresen, az örökerdő kezelési terv szerint kell végezni, melynek során erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezhet.

(8) Az Evt. 71. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában nem minősül egyéb termelésnek, ennek értelmében fakitermelésnek:

a) az erdősítés érdekében végzett ápolás,

b)⁷⁸ a befejezett ápolás során végzett ápolóvágás,

c) a korábbi fakitermelésből származó faanyag felkészítése,

d)⁷⁹ az örökerdő üzemmódú erdő utánpótlás állományának gondozása, ápolása.

(9) Ha az erdei haszonvétel gyakorlása során erdei faválaszték felkészítése történik, és a 43. § (1) bekezdés szerinti műveleti lap kiállítására nem kerül sor, az erdőgazdálkodó köteles a munka végrehajtója számára írásban rögzíteni az erdei haszonvétel gyakorlásának feltételeit. A haszonvétel gyakorlásának feltételeit rögzítő okiratot a munka végrehajtója köteles a munkavégzése során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott haszonvétel gyakorlásának feltételeit rögzítő okirat a következő adatokat tartalmazza:

a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma és elérhetősége,

b)⁸⁰ az erdészeti azonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel),

c) a haszonvétel módja és érintett területe,

d) a haszonvétellel érintett erdei faválaszték becsléssel meghatározott bruttó térfogata fafajonkénti bontásban,

e) a haszonvétel tervezett kezdete és befejezése,

f) a haszonvétel végrehajtására vonatkozó utasítások,

g) az erdőgazdálkodó aláírása.

47. § (1) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében bontóvágás csak az erdőtervi előírásnak megfelelő állomány alatti újulat megtelepedésének, illetve megmaradásának elősegítése céljából végezhető.

(2) Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód esetén fakitermelés csak

a) kísérleti és tanerdő rendeltetésű erdőben, kísérleti vagy oktatási céllal,

b) az Evt. 58. §-ában foglalt esetben,

c) intenzíven terjedő fafajok visszaszorítása érdekében,

d) erdővédelmi céllal,

e) utak, közelítő nyomok, ösvények, illetve létesítmények mellett élet és vagyonvédelmi okból,

f) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén, – ha annak teljesítése állománykiegészítéssel nem valósítható meg – erdőfelújítási céllal, valamint

g) egyéb természetvédelmi céllal

végezhető.

47/A. §⁸¹ (1) Az örökerdő üzemmódú erdőkben a fakitermeléseket úgy kell elvégezni, hogy az

a) biztosítsa a javafák következő beavatkozásig szükséges növőterét,

b) biztosítsa az utánpótlás állomány folyamatos betelepülését és fejlődését,

c) ne keletkeztessen a természetben összefüggően 0,25 hektárnál nagyobb, felújítandó üres vágásterületet vagy csak újulat által borított területet.

(2) Az örökerdő üzemmódú erdőkben átalakítási szakasz során a faállomány stabilitásának és minőségének megőrzése érdekében az örökerdő modellben meghatározott célállapotot fokozatosan kell megközelíteni. Az átalakítási szakaszban és a fenntartási szakaszban a kezelési tervben meghatározott visszatérési idő szerint ütemezett fakitermelések erélye nem lehet nagyobb az aktuálisan rendelkezésre álló körlapösszeg 20%-ánál.

(3) Az örökerdő üzemmódú erdőkben úgy kell gazdálkodni, hogy a fakitermelések eredményeként a főállomány átlagos körlapösszege bármely tömbösen kijelölt egy hektárnyi területen nem lehet kevesebb az alábbi értékeknél:

a) bükkösökben: 15 m²/ha,

b) kocsányos és kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben: 13 m²/ha,

c) az a) vagy b) pont alá nem tartozó faállománytípusokban: 13 m²/ha,

d) gyenge fatermőképességgel jellemzett termőhelyen lévő talajvédelmi rendeltetésű erdőkben: 10 m²/ha.

(4) Az örökerdő üzemmódú erdőkben fakitermeléseket az örökerdő tervben meghatározott visszatérési idő szerinti ütemnél korábban nem lehet végrehajtani.

15. Az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó szabályok

48. § (1) Az erdőfelújítási biztosíték összege hektáronként

a) kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, molyhostölgy vagy bükk főfafajú erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap tízszerese,

b) természetes sarj eredetű erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa,

c) az a) és b) pontba nem tartozó esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse.

(2) Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának igazolásáig a bejelentett fakitermelés végrehajtását megtiltja.

(3) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság akkor fogadja el, ha az a (1) bekezdésében meghatározott összegre szól és

a) az erdőfelújításra a 36. § (1) vagy (2) bekezdésében megállapított befejezési határidőt követő ötödik év december 31-ig,

b) az Evt. 52/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a befejezési határidőt követő ötödik év december 31-ig

érvényes.

(4) Ha az erdőben, melyre az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosítékot nyújtott az erdészeti hatóság az Evt. 106. § (1) bekezdése szerint az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet rendel el, az erdőfelújítási biztosítékot az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani.

49. § (1) Az erdőfelújítási biztosítékként nyújtott bankgarancia módosításához, illetve megszüntetéséhez, valamint a pénzbetét felhasználásához az erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) Az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosítékként csak az (1) bekezdés szerinti kikötést tartalmazó fedezeti megállapodást fogad el.

(3) Biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely

a) a 48. § (1) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás 36. § (1) vagy (2) bekezdésében megállapított befejezési határidejéig, illetve az Evt. 52/A. § (2) bekezdése szerinti erdőfelújítási biztosíték esetében befejezési határidejét követő 5 évig érvényes,

b) okiratban a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az erdőfelújítás sikeres befejezése érdekében az Evt. 106. §-a szerinti esetben, az erdészeti hatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – legfeljebb 3 munkanapon belül – teljesít,

c) kizárólag az erdészeti hatóság jóváhagyásával vonható vissza, vagy visszavonhatatlan.

(4) A bankgaranciaként olyan szerződés fogadható el, mely tartalmazza

a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,

b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát,

c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát,

d) a garancia összegét számmal és betűvel,

e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját és

f) a (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.

50. § (1) Az erdészeti hatóság letéti számlájára helyezett erdőfelújítási biztosítékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁸² Az erdőfelújítási biztosíték hatósági letéti számlára, banki átutalással történő megfizetése esetén az átutalás közleményében fel kell tüntetni

a) a letét fajtáját (erdőfelújítási biztosíték) és

b) az erdőfelújítási biztosítékot megállapító határozat ügyiratszámát.

(3) A letétkezelő az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről igazolást állít ki, ha az erdőgazdálkodó az átutalási nyomtatványon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak, az erdőfelújítási biztosíték összegét a letéti számlán jóváírták, és a jóváírást tartalmazó számlakivonat a letétkezelőhöz megérkezett. A letétkezelő az igazolást az aláírásával és hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el, és azt az erdőgazdálkodó részére megküldi.

(4) Az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről szóló igazolás kiállításával egyidejűleg a letétkezelő az erdőfelújítási biztosítéknak nyilvántartási tételszámot ad.

(5) Ha az átutalt összeg az erdőfelújítási biztosítékként megállapított összeget meghaladja, a letétkezelő a többletösszeget – a visszautalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben – az erdőgazdálkodó részére visszautalja.

16. Erdőnevelés végrehajtására vonatkozó szabályok

51. § (1) Az Evt. 73. § (1) bekezdés szerinti megjelölést a fakitermelés bejelentéséig el kell végezni. Szakszerű jelölésnek minősül a kivágandó faegyedeknek a fakitermelési munka végrehajtója számára egyértelműen felismerhető jelöléssel való ellátása.

(2) Az erdőnevelések keretében elvégzett fakitermelések során – az erdő későbbi sikeres felújításának feltételeit is szem előtt tartva – törekedni kell az adott termőhelynek, valamint az erdő természetességi kategóriájának megfelelő, elegyes erdőtársulás kialakítására és fenntartására, az erdőszegély kíméletére, valamint az idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítására.

17. Tarvágás feltételeire vonatkozó szabályok

52. § (1) Az Evt. 74. § (1) bekezdés alkalmazásában az azonos erdőgazdálkodóhoz tartozó területen

a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja;

b) a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősülnek azok a felújítás alatt álló területek, amelyeket kevesebb, mint negyven méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő vagy kevesebb, mint húsz méter széles, erdőnek nem minősülő terület választ el egymástól, de legalább negyven méter hosszan csatlakozik egymáshoz.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás végvágott területe számít folyamatban lévő felújításnak, illetve felújítás alatt álló területnek.

18. Az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésére vonatkozó szabályok

53. § Az Evt. 75. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának, a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtásszedés.

19. Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok

54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezése érdekében szükséges, humuszos termőréteg feltárás a beépítéssel érintett területen a beruházás jellegének és a terepviszonyoknak megfelelő sűrűséggel fúrt szelvényből történik.

(2) A mintavétel legfeljebb 5 hektárt, vonalas létesítményeknél 500 métert jellemezhet. A mintavétel helyét alkalmas méretarányú erdészeti térképi mellékleten jelölni kell. A mintát a humuszos talajszintekből kell szedni, és laboratóriumi vizsgálat keretében kell kiértékelni.

(3) A humuszos termőréteg mentésére vonatkozó terv elkészítését, és a mentést akkor kell elvégezni, ha a (2) bekezdés szerinti feltárás alapján a humuszos termőréteg

a) mélysége legalább 20 cm,

b) humusztartalma nagyobb, mint 1,0%,

c) talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz,

d) a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, és

e) a talaj, vízben oldható sótartalma 0,10%-nál kisebb.

(4) A humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell:

a) a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben,

b) a humuszos talajanyag minőségi jellemzését, mennyiségét,

c) a humuszos réteg mentésére irányuló munkafolyamatok sorrendjét,

d) a depónia erózió, túlnedvesedés és gyomosodás elleni védelmének meghatározását,

e) javaslatot a mentendő humuszos termőréteg hasznosítására,

f) alkalmas méretarányú erdészeti térképi mellékletet a beépítésre szánt terület és a humuszos termőréteget feltáró mintavételi pontok helyének feltüntetésével, és szintvonalas helyszínrajzot a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával.

55. § Ha az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán nem felel meg az Evt. 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak, úgy annak területe is az igénybevétel területének és az igénybevételi járulék – Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – megállapításának alapjául szolgáló területnek minősül.

20. Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének szabályai

56. § (1)⁸³ Az Evt. 106. § szerint elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával erdészeti szakirányító vállalkozást lehet megbízni.

(2)⁸⁴ Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtására megállapodást a miniszter által kiadott közleményben foglalt szolgáltatási egységdíjakat meg nem haladó mértékű árajánlat alkalmazásával lehet kötni.

(3)⁸⁵

21. Erdészeti térképezés

57. § (1) Az erdészeti térképezés célja

a) az Evt. 38. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, Adattárban nyilvántartott terület földrajzi elhelyezkedésének, térbeli rendjének, a bennük folytatandó gazdálkodást befolyásoló és azt szolgáló természetes és mesterséges tereptárgyaknak valósághű, kellő áttekintést nyújtó, mérethelyes térképi ábrázolása és

b) az erdő- és az egyéb részletek valamint a szabad rendelkezésű erdők területének a gazdálkodás igényeihez igazodó pontosságú meghatározása.

(2) Az erdészeti térképet az erdészeti hatóság készíti.

(3) Az erdészeti térképen a térképi elemeket topológiai rendben kell ábrázolni. Az erdészeti térkép

a) vetületi rendszere: Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV);

b) szelvényezése: Egységes Országos Térképészeti Rendszer (EOTR);

c) referencia méretaránya: M = 1:10 000.

(4) Az erdészeti térképezés kizárólag ágazati célokat szolgál, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát nem érintő erdészeti térképezést e rendeletben foglaltak alapján kell végezni.

(5) A térképészeti munkával előállított erdészeti térkép állam- és szolgálati titkot nem tartalmazhat.

58. § Az EOV rendszerű, erdészeti térképek készítése során az erdőrészlet határainak meghatározásához csak olyan terepi adatgyűjtési eljárás során felvett adat, illetve az állami távérzékelési adatbázisban tárolt távérzékelési anyag használható fel, amelyeknél a határ töréspontjainak meghatározása 3 méternél pontosabb.

59. § (1) Az erdészeti térképrendszer részei:

a) erdészeti térkép,

b) erdészeti térképi vázlat,

c) erdőtervi térkép,

d) erdészeti átnézeti térkép,

e) honlapon megjelenített erdőtérkép.

(2) Az erdészeti térképi vázlat az erdészeti térkép felhasználásával készített örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási terv térképi melléklete.

(3) Az erdőtervi térkép az erdőtervezés során előállított, az erdőterv mellékleteként kiadott, az erdészeti térképi 1:5000, 1:10 000 vagy 1:20 000 méretarányú térképmásolata.

(4) Az erdészeti átnézeti térkép az erdészeti térkép tartalmának kiválogatásával, generalizálásával EOTR szerint szelvényezetten vagy annak meghatározott területére készített térképmásolat.

(5)⁸⁶ A honlapon megjelenített erdőtérkép a minisztérium által készített, csökkentett térképi tartalmú és pontosságú a minisztérium honlapján megjelenített generalizált erdőtérkép.

60. § Az erdőrészlet és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló részletek területét az elkészített alaptérkép felhasználásával 0,01 hektár pontossággal kell meghatározni.

61. §⁸⁷ Az erdészeti térkép aktualizálását az erdészeti hatóság döntésének véglegessé válásával egyidejűleg, más esetben az átvezetéshez szükséges dokumentumok keletkezésétől vagy benyújtásától számított harminc napon belül kell elvégezni.

62. §⁸⁸ Ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet erdészeti térképi melléklet csatolását írja elő, akkor azon – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik – az alábbi jogosult erdészeti szakszemélyzet által elkészített munkarészeket kell érteni:

a) a változásokat tartalmazó digitális térképi állomány a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett meghatározott fájlformátumban vagy

b) a legalább 1:10 000-es méretarányú, az erdészetitérkép-másolaton készített, változást bemutató térképi vázlat és a térképi változást eredményező új térképi elemek – vonalak esetében a töréspontok sorrendjének megfelelő – koordinátajegyzéke.

63. § Nem minősül erdészeti térképészeti tevékenységnek

a) az erdőnek minősülő föld belső határainak terepi határazonosítása,

b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet által terepen megjelölt határ töréspontjainak meghatározása,

c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet által az Adattári változáshoz benyújtott térképi vázlat készítése.

22. Záró rendelkezések

64. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 67. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

65. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt megállapított

a) készletgondozó használat fakitermelési mód a 46. § (5) bekezdés szerinti haszonvételi gyérítés fakitermelési módnak,

b) szálalás fakitermelési mód az Evt. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerinti készletgondozó használat fakitermelési módnak,

c) erdősítési célállomány a 8. melléklet szerinti célállománynak a 9. mellékletben foglaltak szerint

felel meg.

(2)⁸⁹

66. § Ez a rendelet

a) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)–(4) bekezdésének és

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

67. §⁹⁰

68. §⁹¹

1. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez

Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzéke

A) Lombos fafajok

	A	B	C
1.	Magyar név	Tudományos név	Fafajkód
2.	amerikai (vörös) kőris	Fraxinus pennsylvanica	AK
3.	amerikai mocsártölgy	Quercus palustris	MT
4.	bálványfa	Ailanthus altissima	BL
5.	barkócaberkenye	Sorbus torminalis	BABE
6.	budai berkenye	Sorbus semiincisa	BUBE
7.	csertölgy	Quercus cerris	CS
8.	déli berkenye	Sorbus graeca	DBE
9.	ezüst hárs	Tilia tomentosa	EH
10.	ezüst juhar	Acer saccharinum	EZJ
11.	fehér akác	Robinia pseudoacacia	A
12.	fehér eperfa	Morus alba	EP
13.	fehér fűz	Salix alba	FFŰ
14.	fehér nyár és szürke nyár	Populus alba és P. × canescens	FRNY és SZNY
15.	fekete dió	Juglans nigra	FD
16.	feketegyűrű (tatár) juhar	Acer tataricum	TJ
17.	fekete nyár	Populus nigra	FTNY
18.	közönséges gyertyán	Carpinus betulus	GY
19.	hamvas éger	Alnus incana	HÉ
20.	házi berkenye	Sorbus domestica	HBE
21.	hegyi juhar	Acer pseudoplatanus	HJ
22.	hegyi szil	Ulmus glabra	HSZ
23.	japánakác	Sophora japonica	JA
24.	jegenyenyár	Populus nigra ’Italica’	JNY
25.	juharlevelű platán	Platanus × hybrida	JP
26.	kecskefűz	Salix caprea	KFŰ
27.	keleti gyertyán	Carpinus orientalis	KGY
28.	kései meggy	Padus serotina	KM
29.	keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia	EZ
30.	kislevelű hárs	Tilia cordata	KH
31.	kocsányos tölgy (szlavón tölgy)	Quercus robur (Quercus robur ssp. slavonica)	KST (SZT)
32.	kocsánytalan tölgyek	Quercus petraea agg.	KTT
33.	korai juhar	Acer platanoides	KJ
34.	közönséges bükk	Fagus sylvatica	B
35.	közönséges dió	Juglans regia	KD
36.	közönséges nyír	Betula pendula	NYI
37.	lepényfa	Gleditsia triacanthos	GL
38.	lisztes berkenyék	Sorbus aria agg.	LBE
39.	madárberkenye	Sorbus aucuparia	MBE
40.	madárcseresznye	Cerasus avium	CSNY
41.	magas kőris	Fraxinus excelsior	MK
42.	magyar kőris	Fraxinus angustifolia ssp. danubialis	MAK
43.	magyar tölgy	Quercus farnetto	MAT
44.	mezei juhar	Acer campestre	MJ
45.	mezei szil	Ulmus minor (U. procera)	MSZ
46.	mézgás éger	Alnus glutinosa	MÉ
47.	molyhos tölgy	Quercus pubescens	MOT
48.	nagylevelű hársak	Tilia platyphyllos agg.	NH
49.	nemes füzek	Salix alba fajták.	NFŰ
50.	nemes nyárak	Populus x euramericana, P. x interamericana, P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus alba ’Villafranca’	NNY
51.	nyugati ostorfa	Celtis occidentalis	NYO
52.	olasz tölgy	Quercus virgiliana	OT
53.	rezgő nyár	Populus tremula	RNY
54.	sajmeggy	Cerasus mahaleb	SM
55.	szelídgesztenye	Castanea sativa	SZG
56.	szőrös nyír	Betula pubescens	SNYI
57.	tiszaháti nyár	Populus nigra ’Thevestina’	TNY
58.	törékeny fűz	Salix fragilis	TFŰ
59.	török mogyoró	Corylus colurna	TMO
60.	turkesztáni szil	Ulmus pumila	TUSZ
61.	vadalma	Malus sylvestris	AL
62.	vadgesztenye	Aesculus hippocastanum	VG
63.	vadkörte	Pyrus pyraster	KT
64.	vénic-szil	Ulmus laevis	VSZ
65.	virágos kőris	Fraxinus ornus	VK
66.	vörös tölgy	Quercus rubra	VT
67.	zöld juhar	Acer negundo	ZJ
68.	zselnicemeggy	Padus avium	ZSM
69.	narancseper	Maclura pomifera	NE

B) Tűlevelű és örökzöld fafajok

	A	B	C
1.	Magyar név	Tudományos név	Fafajkód
2.	Atlasz-cédrus	Cedrus atlantica	AC
3.	erdeifenyő és fajtái	Pinus sylvestris és P. sylvestris cultivar-ok.	EF
4.	európai vörösfenyő és fajtái	Larix decidua és L. decidua cultivar-ok.	VF
5.	feketefenyő és fajtái	Pinus nigra és P. nigra convar.	FF
6.	kaukázusi jegenyefenyő	Abies nordmanninana	KJF
7.	kék duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var.glauca	KDF
8.	keleti tuja	Platycladus (Biota) orientalis	KTH
9.	közönséges boróka	Juniperus communis	KBO
10.	közönséges jegenyefenyő	Abies alba	KJF
11.	lucfenyő és fajtái	Picea abies és P. abies cultivar-ok.	LF
12.	mocsárciprus	Taxodium distichum	MC
13.	nyugati tuja	Thuja occidentalis	NYTH
14.	oregoni hamisciprus	Chamaecyparis lawsoniana	OC
15.	simafenyő	Pinus strobus	SF
16.	tiszafa	Taxus baccata	TF
17.	zöld duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var.viridis	ZDF

C) Cserjefajok

	A	B
1.	Magyar név	Tudományos név
2.	alásfa	Ptelea trifoliata
3.	arany ribiszke	Ribes aureum
4.	babérboroszlán	Daphne laureola
5.	babérfűz	Salix pentandra
6.	bibircses kecskerágó	Euonymus verrucosus
7.	csepleszmeggy	Cerasus fruticosa
8.	cseregalagonya	Crataegus laevigata
9.	cserszömörce	Cotinus coggygria
10.	csigolyafűz (sárfűz)	Salix purpurea
11.	csíkos kecskerágó	Euonymus europaeus
12.	egybibés galagonya	Crataegus monogyna
13.	fagyal	Ligustrum vulgare
14.	fanyarka	Amelanchier ovalis
15.	farkasboroszlán	Daphne mezereum
16.	fekete bodza	Sambucus nigra
17.	fekete galagonya	Crataegus nigra
18.	fekete madárbirs	Cotoneaster niger
19.	fekete ribiszke	Ribes nigrum
20.	földi (erdei) szedrek	Rubus fruticosus agg.
21.	füles fűz	Salix aurita
22.	fürtös (vörös) bodza	Sambucus racemosa
23.	gyalogakác	Amorpha fruticosa
24.	gyepűrózsák	Rosa canina agg.
25.	hamvas szeder	Rubus caesius
26.	homoktövis	Hippophaë rhamnoides
27.	húsos som	Cornus mas
28.	jajrózsa	Rosa spinosissima
29.	kányabangita	Viburnum opulus
30.	kosárkötő fűz (kenderfűz)	Salix viminalis
31.	kökény	Prunus spinosa
32.	közönséges mogyoró	Corylus avellana
33.	közönséges orgona	Syringa vulgaris
34.	közönséges ördögcérna	Lycium barbarum
35.	közönséges vadszőlő	Parthenocissus inserta
36.	kutyabenge	Frangula alnus
37.	ligeti szőlő	Vitis sylvestris
38.	mahónia	Mahonia aquifolium
39.	málna	Rubus idaeus
40.	mandulafűz	Salix triandra
41.	mogyorós hólyagfa	Staphylea pinnata
42.	molyhos (nagylevelű) madárbirs	Cotoneaster tomentosus
43.	molyhos rózsák	Rosa tomentosa agg.
44.	molyhos szeder	Rubus tomentosus
45.	ostorménbangita	Viburnum lantana
46.	parti (szürke) fűz	Salix elaeagnos
47.	parti szőlő	Vitis riparia
48.	piros madárbirs	Cotoneaster integerrimus
49.	pukkanó dudafürt	Colutea arborescens
50.	rekettyefűz	Salix cinerea
51.	rozsdás rózsák	Rosa rubiginosa agg.
52.	seprőzanót	Sarothamnus scoparius
53.	serevényfűz (cinegefűz)	Salix rosmarinifolia
54.	sóskaborbolya	Berberis vulgaris
55.	szirti gyöngyvessző	Spiraea media
56.	tamariskák	Tamarix spp.
57.	torzsás ecetfa	Rhus typhina
58.	törpe mandula	Amygdalus nana
59.	ükörkelonc	Lonicera xylosteum
60.	vadköszméte	Ribes uva-crispa
61.	varjútövis (varjútövisbenge)	Rhamnus catharticus
62.	vörös ribiszke	Ribes rubrum
63.	vörösgyűrűsom	Cornus sanguinea

D) Az Evt. 12. § (1) bekezdésnek megfelelően létesített vagy fenntartott fásításokban elfogadható fafajnak kell tekinteni a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfafajtákat.

2. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez

Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke

A) Az erdészeti tájak megnevezése és kódolása

	A	B
1.	Erdészeti táj neve	Kódszám
2.	Szatmár–Beregi-síkság	10
3.	Bodrogköz-Rétköz	20
4.	Nyírség	30
5.	Hajdúság	40
6.	Berettyó–Körös-vidék	50
7.	Hortobágy	60
8.	Nagykunság	70
9.	Körös–Maros köze	80
10.	Közép-Tiszai-ártér	90
11.	Alsó-Tiszai-ártér	100
12.	Jász-Heves-Borsodi-síkság	110
13.	Duna–Tisza közi hátság	120
14.	Bácskai-löszhát	130
15.	Duna menti síkság	140
16.	Mezőföld	150
17.	Dráva menti síkság	160
18.	Eperjes-Tokaji-hegyvidék	170
19.	Sajó-Hernád közi dombság	180
20.	Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék	190
21.	Heves–Borsodi-dombság	200
22.	Bükk	210
23.	Mátra	220
24.	Gödöllői-dombság	230
25.	Cserhát-vidék	240
26.	Börzsöny	250
27.	Visegrádi-hegység	260
28.	Pilis–Budai-hegység	270
29.	Gerecse	280
30.	Vértes	290
31.	Dunazugi-medencék és Velence-vidék	300
32.	Vértes- és Bakonyalja	310
33.	Magas-Bakony	320
34.	Keleti-Bakony	330
35.	Déli-Bakony	340
36.	Balaton-felvidék	350
37.	Keszthelyi-hegység	360
38.	Győr–Tatai-teraszvidék	370
39.	Szigetköz-Rábaköz	380
40.	Fertő–Hanság-medence	390
41.	Marcal-medence	400
42.	Soproni-hegység	410
43.	Soproni-dombság	420
44.	Kőszegi-hegység	430
45.	Alpokaljai-dombság	440
46.	Sopron-Vasi-síkság	450
47.	Kemeneshát	460
48.	Őrség	470
49.	Göcsej	480
50.	Balatoni-medence	490
51.	Külső-Somogy	500
52.	Belső-Somogy	510
53.	Kelet-Zalai-dombság	520
54.	Zselic	530
55.	Tolnai-dombság	540
56.	Mecsek	550
57.	Baranyai-dombság	560
58.	Villányi-hegység	570

B) Az erdészeti tájak őshonos fafajai

	A	B
Sor- szám	Fafaj	Erdészeti táj
1.	barkócaberkenye	10	110	150	160	170	180	190	200	210
		220	230	240	250	260	270	280	290	300
		310	320	330	340	350	360	370	380	400
		410	420	430	440	450	460	470	480	500
		510	520	530	540	550	560	570
2.	budai berkenye	260	270	280	290
3.	csertölgy	50	80	110	150	160	180	190	200	210
		220	230	240	250	260	270	280	290	300
		310	320	330	340	350	360	370	380	400
		410	420	430	440	450	460	480	500	510
		520	530	540	550	560	570
4.	déli berkenye	170	180	190	210	220	240	250	260	270
		280	290	300	320	330	340	350	360
5.	erdeifenyő	410	430	440	470	480
6.	ezüst hárs	10	30	50	130	140	150	160	490	500
		510	530	540	550	560	570
7.	fehér fűz	valamennyi erdészeti tájban
8.	fehérnyár és szürkenyár	valamennyi erdészeti tájban
9.	feketegyűrű (tatár) juhar	10	20	30	40	50	60	70	80	90
		100	110	120	130	140	150	160	170	180
		190	200	210	220	230	240	250	260	270
		280	300	310	350	370	380	490	500	510
		530	540	550	560	570
10.	feketenyár	valamennyi erdészeti tájban
11.	gyertyán	10	20	30	50	90	100	110	120	140
		150	160	170	180	190	200	210	220	230
		240	250	260	270	280	290	300	310	320
		330	340	350	360	370	380	390	400	410
		420	430	440	450	460	470	480	490	500
		510	520	530	540	550	560	570
12.	hamvas éger	140	160	180	340	380	390	430	440	450
		470	480	510
13.	házi berkenye	10	170	180	190	200	210	220	230	240
		250	260	270	280	290	300	310	320	330
		340	350	360	410	420	430	440	450	470
		480	500	520	530	540	550	560	570
14.	hegyi juhar	10	20	30	50	90	100	110	140	160
		170	180	190	200	210	220	230	240	250
		260	270	280	290	300	310	320	330	340
		350	360	370	380	400	410	420	430	440
		450	460	470	480	500	510	520	530	540
		550	560	570
15.	hegyi szil	10	20	30	50	90	100	110	120	140
		160	170	180	190	200	210	220	230	240
		250	260	270	280	290	300	310	320	330
		340	350	360	370	380	390	410	420	430
		440	450	460	470	480	500	510	520	530
		540	550	570
16.	kecskefűz	10	20	30	40	50	90	110	120	140
		150	160	170	180	190	200	210	220	230
		240	250	260	270	280	290	300	310	320
		330	340	350	360	370	380	390	400	410
		420	430	440	450	460	470	480	490	500
		510	520	530	540	550	560	570
17.	keleti gyertyán	290
18.	kislevelű hárs	valamennyi erdészeti tájban
19.	kocsányos tölgy	valamennyi erdészeti tájban
20.	kocsánytalan tölgyek	10	110	150	160	170	180	190	200	210
		220	230	240	250	260	270	280	290	300
		310	320	330	340	350	360	370	380	400
		410	420	430	440	450	460	470	480	500
		510	520	530	540	550	560	570
21.	korai juhar	10	30	90	100	140	160	170	180	190
		200	210	220	230	240	250	260	270	280
		290	300	310	320	330	340	350	360	380
		400	410	420	430	440	450	460	470	480
		500	510	520	530	540	550	560	570
22.	közönséges boróka	110	120	130	150	170	180	190	200	210
		220	230	240	250	260	270	280	290	300
		310	320	330	340	350	360	370	380	400
		410	420	430	440	450	460	470	480	500
		510	520	530	540	550	560	570
23.	közönséges bükk	10	20	160	170	180	190	200	210	220
		230	240	250	260	270	280	290	300	310
		320	330	340	350	360	380	410	420	430
		440	450	460	470	480	500	510	520	530
		540	550	560	570
24.	közönséges jegenyefenyő	410	430
25.	közönséges nyír	valamennyi erdészeti tájban
26.	lisztes berkenyék	170	180	190	200	210	220	240	250	260
		270	280	290	300	320	330	340	350	360
		420	430
27.	lucfenyő	410	430	470
28.	madárberkenye	170	180	190	200	210	220	240	250	260
		270	320	410	430	440	470	550
29.	madárcseresznye	valamennyi erdészeti tájban
30.	magas kőris	20	110	140	150	160	170	180	190	200
		210	220	230	240	250	260	270	280	290
		300	310	320	330	340	350	360	370	380
		390	400	410	420	430	440	450	460	470
		480	490	500	510	520	530	540	550	560
		570
31.	magyar kőris	10	20	30	40	50	60	70	80	90
		100	110	120	130	140	150	160	180	230
		310	380	390	400	450	460	480	490	500
		510	520	530	540	550	560	570
32.	mezei juhar	valamennyi erdészeti tájban
33.	mezei szil	valamennyi erdészeti tájban
34.	mézgás éger	valamennyi erdészeti tájban
35.	molyhos és olasz tölgy	80	110	120	130	150	170	180	190	200
		210	220	230	240	250	260	270	280	290
		300	310	320	330	340	350	360	370	410
		420	430	440	450	460	500	540	550	560
		570
36.	nagylevelű hársak	10	160	170	180	190	200	210	220	230
		240	250	260	270	280	290	300	310	320
		330	340	350	360	380	420	430	440	450
		480	500	510	520	530	540	550	560	570
37.	rezgőnyár	10	20	30	40	50	90	100	110	120
		140	150	160	170	180	190	200	210	220
		230	240	250	260	270	280	290	300	310
		320	330	340	350	360	370	380	390	400
		410	420	430	440	450	460	470	480	490
		500	510	520	530	540	550	560	570
38.	sajmeggy	170	180	190	200	210	220	230	240	250
		260	270	280	290	300	310	320	330	340
		350	360	550
39.	szelídgesztenye	410	430	440	450	460	470	480	520	550
40.	szőrös nyír	10	30	120	170	180	390	410	470	510
41.	tiszafa	190	210	320	330	340
42.	törékeny fűz	valamennyi erdészeti tájban
43.	vadalma	valamennyi erdészeti tájban
44.	vadkörte	valamennyi erdészeti tájban
45.	vénic szil	10	20	30	40	50	60	70	80	90
		100	110	120	130	140	150	160	170	180
		190	200	210	220	230	240	250	260	270
		280	290	300	310	320	340	360	370	380
		390	400	410	420	440	450	460	470	480
		490	500	510	520	530	540	550	560
46.	virágos kőris	150	220	230	240	250	260	270	280	290
		300	310	320	330	340	350	360	500	530
		540	550	560	570
47.	zelnicemeggy	valamennyi erdészeti tájban

3. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez

Az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzéke

A) Az idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzéke

	A	B
1.	Magyar név	Tudományos név
2.	amerikai (vörös) kőris	Fraxinus pennsylvanica
3.	alásfa	Ptelea trifoliata
4.	amerikai mocsártölgy	Quercus palustris
5.	arany ribiszke	Ribes aureum
6.	Atlasz-cédrus	Cedrus atlantica
7.	bálványfa	Ailanthus altissima
8.	erdeifenyő fajtái	P. sylvestris cv.-ok.
9.	európai vörösfenyő és fajtái	Larix decidua és L. decidua cv.-ok.
10.	ezüst juhar	Acer saccharinum
11.	fehér akác	Robinia pseudoacacia
12.	fehér eper	Morus alba
13.	fekete dió	Juglans nigra
14.	feketefenyő	Pinus nigra
15.	gyalogakác	Amorpha fruticosa
16.	japánakác	Sophora japonica
17.	juharlevelű platán	Platanus x hybrida
18.	kaukázusi jegenyefenyő	Abies nordmanninana
19.	kék duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var. glauca
20.	keleti tuja	Platycladus (Biota) orientalis
21.	kései meggy	Padus serotina
22.	keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia
23.	közönséges dió	Juglans regia
24.	közönséges orgona	Syringa vulgaris
25.	közönséges ördögcérna	Lycium barbarum
26.	közönséges vadszőlő	Parthenocissus inserta
27.	lepényfa	Gleditsia triacanthos
28.	lucfenyő fajtái	Picea abies cv.-ok.
29.	magyar tölgy	Quercus frainetto
30.	mahónia	Mahonia aquifolium
31.	mocsárciprus	Taxodium distichum
32.	nemes füzek	Salix alba cv.-ok.
33.	nemes nyárak	Populus x euramericana, P. x interamericana,
33.	nemes nyárak	P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus .alba ’Villafranca’
34.	nyugati ostorfa	Celtis occidentalis
35.	nyugati tuja	Thuja occidentalis
36.	oregoni hamisciprus	Chamaecyparis lawsoniana
37.	parti szőlő	Vitis riparia
38.	seprőzanót	Sarothamnus scoparius
39.	simafenyő	Pinus strobus
40.	tamariskák	Tamarix spp.
41.	tiszaháti nyár	Populus nigra ’Thevestina’
42.	torzsás ecetfa	Rhus typhina
43.	török mogyoró	Corylus colurna
44.	turkesztáni szil	Ulmus pumila
45.	vadgesztenye	Aesculus hippocastanum
46.	vörös tölgy	Quercus rubra
47.	zöld duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var. viridis
48.	zöld juhar	Acer negundo

B) Az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke

	A	B
1.	Magyar név	Tudományos név
2.	amerikai (vörös) kőris	Fraxinus pennsylvanica
3.	arany ribiszke	Ribes aureum
4.	bálványfa	Ailanthus altissima
5.	ezüst juhar	Acer saccharinum
6.	fehér akác	Robinia pseudoacacia
7.	gyalogakác	Amorpha fruticosa
8.	kései meggy	Padus serotina
9.	keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia
10.	közönséges orgona	Syringa vulgaris
11.	közönséges ördögcérna	Lycium barbarum
12.	közönséges vadszőlő	Parthenocissus inserta
13.	lepényfa	Gleditsia triacanthos
14.	nyugati ostorfa	Celtis occidentalis
15.	parti szőlő	Vitis riparia
16.	torzsás ecetfa	Rhus typhina
17.	zöld juhar	Acer negundo

C) Az idegenhonos termesztésbe vonható fafajok jegyzéke

	A	B
1.	Magyar név	Tudományos név
2.	Atlasz-cédrus	Cedrus atlantica
3.	erdeifenyő fajtái	Pinus sylvestris
4.	európai vörösfenyő és fajtái	Larix decidua és L. decidua.
5.	fehér akác és fajtái	Robinia pseudoacacia
6.	fehér eper	Morus alba
7.	fekete dió	Juglans nigra
8.	feketefenyő	Pinus nigra
9.	japánakác	Sophora japonica
10.	juharlevelű platán	Platanus x hybrida
11.	kék duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var. glauca
12.	közönséges dió	Juglans regia
13.	lucfenyő fajtái	Picea abies
14.	magyar tölgy	Quercus frainetto
15.	nemes fűzek	Salix spp. x.
16.	nemes nyárak	Populus spp x
17.	tiszaháti nyár	Populus nigra ’Thevestina’
18.	török mogyoró	Corylus colurna
19.	turkesztáni szil	Ulmus pumila
20.	vadgesztenye	Aesculus hippocastanum
21.	vörös tölgy	Quercus rubra
22.	zöld duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii var.viridis

4. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez⁹²

1. Az erdei közjóléti berendezések jegyzéke

	A	B
1.	Típus	Meghatározás
2.	emlékmű	Valakinek, valaminek az emlékét megörökítő műtárgy.
3.	erdei bútorgarnitúra	Fából készült, minimum 1,5 m hosszú és legalább 70 cm széles, asztalból és két padból álló, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
4.	erdei játszószer	Nagyobbrészt faanyag felhasználásával készített, tájba illeszkedő színű és formájú, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező játékeszköz.
5.	erdei kilátó	Erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területen alapozással és villámvédelemmel épített, legalább 6 méter padlómagasságú építmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét, magasságán a legfelső járószint terepszinttől mért függőleges távolsága értendő.
6.	erdei lépcső	Gyalogos nyomvonalak meredek szakaszain a továbbhaladást segítő, fából vagy kőből biztonságosan kialakított, szükség szerint kapaszkodókorláttal biztosított közjóléti berendezés. Járófelületének burkolata, szélessége a csatlakozó útéval megegyező. A rögzítőcövekek nem emelkednek a fellépő szintje fölé.
7.	erdei tornaszer	Testmozgást szolgáló, fából és/vagy fémből készített, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező sporteszköz.
8.	forrásfoglalás	A felszínre törő víz rendezett hozzáférhetőségét, tárolását, elvezetését szolgáló, terméskőből és/vagy vasalt betonból épített, vízjogi létesítési, üzemeltetési engedéllyel és természetvédelmi engedéllyel rendelkező műtárgy, esetleg fa felépítménnyel, zárt vízgyűjtő medencével, kifolyócsővel.
9.	gyalogos és kerékpáros fahíd	Vízfolyások feletti gyalogos vagy kerékpáros átkelést segítő, jellemzően fából épített, legalább 80 cm széles járófelületű, biztonságos kapaszkodókorláttal ellátott építmény.
10.	illemhely (erdei WC)	Zárt űrgödrös, fa felépítményű, egy vagy több férőhelyes építmény.
11.	kerékpártámasz	A kerékpárok biztonságos letámasztását biztosító, legfeljebb 1 m magasságú és legfeljebb 8 m² alapterületű, fából készült, helyhez rögzített támasz.
12.	korlát	A balesetek elkerülése érdekében az erős lejtésű terepen vezető útszakaszok vagy erdei kerékpáros ösvények lejtő felőli oldalán vagy meredek partfalak, szakadékok felső éle mögött elhelyezett, fából vagy fémből biztonságosan kialakított kapaszkodó. Magassága legalább 80 cm és legfeljebb 120 cm.
13.	lombkorona-tanösvény	Alapvetően a talajszint felett, általában a környező fák lombkoronaszintjében vezetett sétaút, amely rálátást enged a rajta közlekedőknek az erdő különböző szintjére.
14.	nyomvonal	Vonalas létesítményekben az egyes berendezéseket, helyszíneket összekötő, tuskóktól mentes jelölt útvonal, amely legalább 0,5 m és erdőrészletben legfeljebb 1,6 m széles.
15.	pad	Fából készült, minimum 1,5 m hosszú, legalább 30 cm széles ülőfelülettel rendelkező, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
16.	szemétgyűjtő	Felületkezelt fa szerkezetű, minimum 40 l űrtartalmú, hulladék gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
17.	tájékoztató tábla	Faoszlopra vagy felületkezelt fa vázra rögzített, színes információs felületű, együttesen 12 dm² vagy annál nagyobb információs felületű, időjárásnak ellenálló kialakítású és UV-védelemmel ellátott tábla.
18.	tűzrakóhely	Minimum 80 cm belső átmérőjű, kőből épített tűzgödör kötőanyaggal, betonalappal.
19.	védőház	Fedett, oldalt nyitott kialakítású, felületkezelt fából készült építmény, 6–50 m² közötti alapterülettel, legalább 4 rögzített ülőhellyel.
20.	erdei kerékpáros ösvény	Az erdőben történő kerékpározás céljából az erdő talaján vagy a járófelületét tekintve legfeljebb 30 cm-re a talajfelszín fölé emelve, szükség esetén talajerózió elleni védelem érdekében stabilizációs céllal a talajfelszín megbontásával létesített, szilárd burkolat nélküli, a követhetőség és más jármódok figyelmeztetése céljából megfelelő távolságban elhelyezett, egységes jelöléssel ellátott, 1,60 m-nél nem szélesebb, legfeljebb az ösvény 10%-án tömörítéssel, illetve hulladéknak nem minősülő javítóanyag elhelyezésével stabilizált nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmassá tehető.
21.	erdei kerékpáros ösvényt keresztező áteresz	Az erdei kerékpáros ösvényt keresztező, a csapadékvíz vagy természetes vízfolyás zavartalan átfolyását biztosító legfeljebb 80 cm belső átmérőjű, maximálisan 2 m hosszúságú betoncső.
22.	kerékpáros rámpa	A talaj védelme és a csapadék zavartalan lefolyása érdekében, egyenes szakaszokon vagy kanyarban, haladási irányban mérve maximálisan 15 m hosszúságban elhelyezett, a talajhoz rögzített, faanyagból készült, a járófelületét tekintve legfeljebb 30 cm-re a talajfelszín fölé emelt járófelület és tartókeret.
23.	erdei útzár	Gyalogos vagy kerékpáros áthaladását lehetővé tevő, de más jármódok átjutását megakadályozó oszloprendszer, árok, kőrakás.
24.	kerékpáros kapu	Vad- vagy egyéb funkciójú kerítést keresztező ösvényen, a keresztezési pontban, a kerítésbe épített, fából és dróthálóból készült, automatikusan záródó kapu.
25.	kerékpáros ugrató	Az erdei kerékpáros ösvény nyomvonalán található, helyi talaj, rőzsefonat vagy kő felhasználásával kialakított, maximum 50 cm magasságú tereptárgy, melyen a kerékpárral történő áthaladás is biztosított.
26.	ösvény megtámasztás	A talaj erózióját csökkentő, gyalogos vagy kerékpáros ösvény nyomvonalán vagy azok mentén közvetlenül elhelyezhető, idegen kötőanyag nélkül rakott, maximum 20 m² alapterülettel rendelkező építmény.

2. Az erdei közjóléti létesítmények jegyzéke

	A	B	C
1.	Típus	Alakzat	Meghatározás
2.	állandó erdei tábor	terület	Erdőgazdálkodó által kijelölt és fenntartott táborozóhely. Területe: 0,1–1 hektár Befogadóképessége: legalább 20 fő
3.	bemutatóhely, emlékhely, park	terület	Helyszínhez kötött ismeretanyag átadását vagy emlékezést szolgáló létesítmény. A bemutatóhely témája lehet erdészeti, vadászati, természetvédelmi, növénytani, kultúrtörténeti, geológiai vagy régészeti vonatkozású. Területe: 0,1–1 hektár Befogadóképessége: legalább 2 fő
4.	erdei autóspihenő	terület	Általában közút mellett, erdőtervezett területen kialakított, burkolt vagy burkolat nélküli, gépjárművek leállítását biztosító parkoló és környezete, ahol a gépjárművek utasainak rövid idejű pihenése és kikapcsolódása biztosított. Területe: 0,1–1 hektár Befogadóképessége: legalább 10 fő (5 db személygépkocsi)
5.	erdei iskola és környezete	terület	A létesítmény rendeltetése erdei iskola oktatásszervezési formában végzett környezeti nevelés és oktatás. Területe: 0,1–3 hektár Befogadóképessége: legalább 20 fő
6.	erdei játszóhely	terület	Elsősorban gyermekek számára létesített, jellemzően fa játszóeszközökből és a kapcsolódó biztonsági eszközökből álló létesítmény. Területe: 0,1–1 hektár Befogadóképessége: legalább 5 fő
7.	erdei kirándulóhely	terület	Intenzíven látogatott, huzamosabb ott-tartózkodást biztosító vagy kirándulási célt szolgáló erdei közjóléti létesítmény, amely a kirándulók számára pihenési, rekreációs lehetőséget biztosít. Területe: 1–2 hektár Befogadóképessége: legalább 25 fő
8.	erdei pihenőhely	terület	Rövid, legfeljebb néhány órás pihenésre szolgáló, jellemzően gyalogosan megközelíthető erdei közjóléti létesítmény. Területe: 0,01–0,3 hektár Befogadóképessége: legalább 4 fő
9.	erdei tanösvény	vonal	A térség erdeinek, növény- és állatvilágának, erdőgazdálkodásának megismerését és a környezeti nevelést szolgáló, erdős környezetben kiépített, tájékoztató táblákkal vagy tanösvény állomást jelző oszlopokkal ellátott útvonal. Hossza: legalább 300 m Befogadóképessége: legalább 20 fő
10.	erdei tornapálya	vonal	A szabadban végezhető testedzés céljából tornaszerekkel felszerelt útvonal vagy helyszín. Befogadóképessége: legalább 5 fő
11.	erdei vasút környezete	terület	A turisztikai célra is használt keskeny nyomtávú erdei vasutak állomáshelyeinek, megállóhelyeinek közelében elhelyezett erdei közjóléti berendezések csoportja, amely elsősorban az erdei vasúton utazó kirándulókat szolgálja. Területe: 0,05–1 hektár Befogadóképessége: legalább 15 fő
12.	forrás	terület	Erdőterületen lévő foglalt forrás a környezetében lévő erdei közjóléti berendezésekkel együtt. Területe: 0,01–0,03 hektár Befogadóképessége: legalább 1 fő
13.	járműközlekedésre kijelölt nyomvonal	vonal	Közjóléti céllal járműközlekedésre kijelölt, a követhetőséget biztosító sűrűséggel jelzéssel ellátott nyomvonal.
14.	erdei kerékpáros turista útvonal	vonal	Erdőben vagy egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen az erdei kerékpáros ösvényen, a meglévő erdészeti feltáróhálózaton, a kerékpározásra alkalmas egyéb erdei utakon, nyiladékon, kerékpáros használatra együttesen is kijelölt turistaúton vezetett – a követhetőség, valamint más jármódok figyelmeztetése céljából megfelelő távolságban elhelyezett, egységes jelöléssel ellátott – kerékpározás célját szolgáló turista útvonal és kapcsolódó berendezései.
15.	kilátó	terület	A táj megfigyelésére alkalmas helyszínen lévő létesítmény. Jelentős turisztikai vonzereje van, a domborzati viszonyokból adódóan jellemzően gyalogosan közelíthető meg. Területe: 0,03–0,7 hektár Befogadóképessége: legalább 4 fő
16.	lovaglásra kijelölt nyomvonal	vonal	Közérdekből lovaglási célra kijelölt, a követhetőséget biztosító sűrűséggel lovas jelzéssel ellátott nyomvonal.

5. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez⁹³

Az erdőtervezési körzetek, valamint az erdőtervezési körzeteket alkotó helységek (név, erdészeti azonosító) listája az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok illetékességi területe szerint

1. Pest Vármegyei Kormányhivatal

1.1. Alsó-Tápió-vidéki erdőtervezési körzet

1.1.1. Farmos (5630)

1.1.2. Nagykáta (5639)

1.1.3. Tápióbicske (5644)

1.1.4. Tápiógyörgye (5587)

1.1.5. Tápiószele (5588)

1.1.6. Tápiószentmárton (5649)

1.1.7. Tápiószőlős (5589)

1.2. Budai-hegyek erdőtervezési körzet

1.2.1. Biatorbágy (5555)

1.2.2. Budajenő (5556)

1.2.3. Budakeszi (5557)

1.2.4. Budaörs (5537)

1.2.5. Diósd (5558)

1.2.6. Érd (5559)

1.2.7. Herceghalom (5905)

1.2.8. Nagykovácsi (5560)

1.2.9. Páty (5561)

1.2.10. Perbál (5562)

1.2.11. Pusztazámor (5565)

1.2.12. Remeteszőlős (5686)

1.2.13. Sóskút (5566)

1.2.14. Százhalombatta (5567)

1.2.15. Tárnok (5568)

1.2.16. Telki (5569)

1.2.17. Tinnye (5570)

1.2.18. Tök (5571)

1.2.19. Törökbálint (5572)

1.2.20. Zsámbék (5573)

1.3. Budapesti erdőtervezési körzet

1.3.1. Budapest_I. (9501)

1.3.2. Budapest_II. (9502)

1.3.3. Budapest_III. (9503)

1.3.4. Budapest_IV. (9504)

1.3.5. Budapest_IX. (9509)

1.3.6. Budapest_V. (9505)

1.3.7. Budapest_VI. (9506)

1.3.8. Budapest_VII. (9507)

1.3.9. Budapest_VIII. (9508)

1.3.10. Budapest_X. (9510)

1.3.11. Budapest_XI. (9511)

1.3.12. Budapest_XII. (9512)

1.3.13. Budapest_XIII. (9513)

1.3.14. Budapest_XIV. (9514)

1.3.15. Budapest_XIX. (9519)

1.3.16. Budapest_XV. (9515)

1.3.17. Budapest_XVI. (9516)

1.3.18. Budapest_XVII. (9517)

1.3.19. Budapest_XVIII. (9518)

1.3.20. Budapest_XX. (9520)

1.3.21. Budapest_XXI. (9521)

1.3.22. Budapest_XXII. (9522)

1.3.23. Budapest_XXIII. (9523)

1.4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki erdőtervezési körzet

1.4.1. Bénye (5628)

1.4.2. Csévharaszt (5621)

1.4.3. Ecser (5629)

1.4.4. Felsőpakony (5631)

1.4.5. Gomba (5632)

1.4.6. Gyál (5633)

1.4.7. Gyömrő (5634)

1.4.8. Inárcs (5622)

1.4.9. Kakucs (5623)

1.4.10. Káva (5635)

1.4.11. Kóka (5636)

1.4.12. Maglód (5637)

1.4.13. Mende (5638)

1.4.14. Monor (5624)

1.4.15. Monorierdő (5646)

1.4.16. Nyáregyháza (5625)

1.4.17. Ócsa (5611)

1.4.18. Pánd (5640)

1.4.19. Péteri (5641)

1.4.20. Sülysáp (5900)

1.4.21. Szentlőrinckáta (5642)

1.4.22. Szentmártonkáta (5643)

1.4.23. Tápióság (5645)

1.4.24. Tápiószecső (5648)

1.4.25. Tóalmás (5650)

1.4.26. Újhartyán (5626)

1.4.27. Újlengyel (5598)

1.4.28. Úri (5651)

1.4.29. Üllő (5652)

1.4.30. Vasad (5627)

1.4.31. Vecsés (5653)

1.5. Dél-Vértesi erdőtervezési körzet

1.5.1. Bodmér (2598)

1.5.2. Csákberény (2589)

1.5.3. Csákvár (2549)

1.5.4. Gánt (2592)

1.5.5. Szár (2594)

1.5.6. Szárliget (4581)

1.5.7. Újbarok (2595)

1.5.8. Vértesboglár (2578)

1.6. Gerecsei erdőtervezési körzet

1.6.1. Annavölgy (4580)

1.6.2. Bajna (4526)

1.6.3. Bajót (4502)

1.6.4. Csolnok (4516)

1.6.5. Dág (4517)

1.6.6. Dorog (4518)

1.6.7. Dunaalmás (4545)

1.6.8. Dunaszentmiklós (4510)

1.6.9. Epöl (4527)

1.6.10. Gyermely (4528)

1.6.11. Héreg (4529)

1.6.12. Lábatlan (4511)

1.6.13. Leányvár (4519)

1.6.14. Máriahalom (4520)

1.6.15. Mogyorósbánya (4505)

1.6.16. Nagysáp (4521)

1.6.17. Neszmély (4512)

1.6.18. Nyergesújfalu (4506)

1.6.19. Sárisáp (4523)

1.6.20. Süttő (4513)

1.6.21. Szomód (4514)

1.6.22. Szomor (4530)

1.6.23. Tardos (4515)

1.6.24. Tát (4508)

1.6.25. Tokod (4524)

1.6.26. Tokodaltáró (4579)

1.6.27. Úny (4525)

1.7. Gerecse-Vértesi erdőtervezési körzet

1.7.1. Baj (4541)

1.7.2. Bicske (2593)

1.7.3. Bokod (4531)

1.7.4. Dad (4558)

1.7.5. Kecskéd (4532)

1.7.6. Kömlőd (4534)

1.7.7. Környe (4535)

1.7.8. Óbarok (2608)

1.7.9. Oroszlány (4533)

1.7.10. Tarján (4575)

1.7.11. Tata (4553)

1.7.12. Tata-Agostyán (4509)

1.7.13. Tatabánya (4536)

1.7.14. Várgesztes (4537)

1.7.15. Vértessomló (4538)

1.7.16. Vértestolna (4576)

1.7.17. Vértesszőlős (4555)

1.8. Gödöllői erdőtervezési körzet

1.8.1. Acsa (5515)

1.8.2. Aszód (5516)

1.8.3. Csomád (5501)

1.8.4. Csömör (5502)

1.8.5. Domony (5503)

1.8.6. Dunakeszi (5504)

1.8.7. Erdőkertes (5505)

1.8.8. Fót (5507)

1.8.9. Galgagyörk (5517)

1.8.10. Galgamácsa (5518)

1.8.11. Göd (5901)

1.8.12. Gödöllő (5508)

1.8.13. Iklad (5519)

1.8.14. Kartal (5520)

1.8.15. Kerepes (5509)

1.8.16. Kistarcsa (5510)

1.8.17. Mogyoród (5511)

1.8.18. Nagytarcsa (5535)

1.8.19. Őrbottyán (5903)

1.8.20. Szada (5512)

1.8.21. Vácegres (5523)

1.8.22. Váckisújfalu (5524)

1.8.23. Veresegyház (5514)

1.8.24. Verseg (5525)

1.9. Gödöllői-dombság erdőtervezési körzet

1.9.1. Bag (5526)

1.9.2. Dány (5533)

1.9.3. Galgahévíz (5527)

1.9.4. Hévízgyörk (5528)

1.9.5. Isaszeg (5534)

1.9.6. Pécel (5536)

1.9.7. Tura (5529)

1.9.8. Vácszentlászló (5531)

1.9.9. Valkó (5530)

1.9.10. Zsámbok (5532)

1.10. Mezőföldi erdőtervezési körzet

1.10.1. Adony (2500)

1.10.2. Alap (2501)

1.10.3. Alcsútdoboz (2547)

1.10.4. Alsószentiván (2502)

1.10.5. Baracs (2503)

1.10.6. Baracska (2548)

1.10.7. Beloiannisz (2504)

1.10.8. Besnyő (2505)

1.10.9. Cece (2506)

1.10.10. Csabdi (2596)

1.10.11. Daruszentmiklós (2609)

1.10.12. Dunaújváros (2507)

1.10.13. Előszállás (2508)

1.10.14. Ercsi (2509)

1.10.15. Etyek (2550)

1.10.16. Felcsút (2551)

1.10.17. Gárdony (2553)

1.10.18. Gyúró (2554)

1.10.19. Hantos (2510)

1.10.20. Iváncsa (2511)

1.10.21. Kajászó (2556)

1.10.22. Kápolnásnyék (2557)

1.10.23. Kisapostag (2512)

1.10.24. Kőszárhegy (2558)

1.10.25. Kulcs (2607)

1.10.26. Lovasberény (2580)

1.10.27. Magyaralmás (2559)

1.10.28. Mány (2597)

1.10.29. Martonvásár (2560)

1.10.30. Mezőfalva (2513)

1.10.31. Moha (2561)

1.10.32. Nadap (2562)

1.10.33. Nagykarácsony (2514)

1.10.34. Nagylók (2516)

1.10.35. Nagyvenyim (2515)

1.10.36. Pákozd (2563)

1.10.37. Pátka (2581)

1.10.38. Pázmánd (2564)

1.10.39. Perkáta (2517)

1.10.40. Pusztaszabolcs (2518)

1.10.41. Rácalmás (2519)

1.10.42. Ráckeresztúr (2520)

1.10.43. Sárbogárd (2521)

1.10.44. Sárbogárd-Pusztaegres (2541)

1.10.45. Sáregres (2522)

1.10.46. Sárkeresztes (2566)

1.10.47. Sárkeszi (2605)

1.10.48. Sárosd (2523)

1.10.49. Sárszentmihály (2567)

1.10.50. Seregélyes (2525)

1.10.51. Söréd (2588)

1.10.52. Sukoró (2568)

1.10.53. Szabadbattyán (2569)

1.10.54. Szabadegyháza (2526)

1.10.55. Székesfehérvár (2570)

1.10.56. Tabajd (2571)

1.10.57. Tordas (2572)

1.10.58. Úrhida (2573)

1.10.59. Vajta (2527)

1.10.60. Vál (2574)

1.10.61. Velence (2575)

1.10.62. Vereb (2576)

1.10.63. Vértesacsa (2577)

1.10.64. Zámoly (2579)

1.10.65. Zichyújfalu (2606)

1.11. Mezőföld-Sárrét erdőtervezési körzet

1.11.1. Aba (2528)

1.11.2. Csősz (2529)

1.11.3. Dég (2530)

1.11.4. Enying (2531)

1.11.5. Füle (2552)

1.11.6. Igar (2532)

1.11.7. Jenő (2555)

1.11.8. Káloz (2533)

1.11.9. Kisláng (2534)

1.11.10. Lajoskomárom (2535)

1.11.11. Lepsény (2536)

1.11.12. Mátyásdomb (2537)

1.11.13. Mezőkomárom (2538)

1.11.14. Mezőszentgyörgy (2539)

1.11.15. Mezőszilas (2540)

1.11.16. Nádasdladány (2604)

1.11.17. Polgárdi (2565)

1.11.18. Sárkeresztúr (2542)

1.11.19. Sárszentágota (2543)

1.11.20. Soponya (2544)

1.11.21. Szabadhidvég (2545)

1.11.22. Tác (2546)

1.12. Nagykőrösi erdőtervezési körzet

1.12.1. Abony (5574)

1.12.2. Cegléd (5576)

1.12.3. Csemő (5578)

1.12.4. Jászkarajenő (5580)

1.12.5. Kocsér (5581)

1.12.6. Kőröstetétlen (5582)

1.12.7. Mikebuda (5583)

1.12.8. Nagykőrös (5584)

1.12.9. Nyársapát (5585)

1.12.10. Törtel (5590)

1.12.11. Újszilvás (5591)

1.13. Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzet

1.13.1. Budakalász (5541)

1.13.2. Csobánka (5542)

1.13.3. Dunabogdány (5551)

1.13.4. Kesztölc (4504)

1.13.5. Kisoroszi (5552)

1.13.6. Pilisborosjenő (5538)

1.13.7. Piliscsaba (5563)

1.13.8. Piliscsév (4522)

1.13.9. Pilisjászfalu (5684)

1.13.10. Pilisvörösvár (5680)

1.13.11. Pilisszántó (5543)

1.13.12. Pilisszentiván (5564)

1.13.13. Pilisszentkereszt (5544)

1.13.14. Pócsmegyer (5548)

1.13.15. Solymár (5539)

1.13.16. Tahitótfalu (5553)

1.13.17. Üröm (5540)

1.13.18. Visegrád (5554)

1.14. Pilismaróti erdőtervezési körzet

1.14.1. Dömös (4500)

1.14.2. Esztergom (4503)

1.14.3. Esztergom-Pilisszentlélek (4507)

1.14.4. Pilismarót (4501)

1.15. Pusztavacsi erdőtervezési körzet

1.15.1. Albertirsa (5575)

1.15.2. Alsónémedi (5599)

1.15.3. Apaj (5904)

1.15.4. Áporka (5600)

1.15.5. Bugyi (5601)

1.15.6. Ceglédbercel (5577)

1.15.7. Dabas (5592)

1.15.8. Dánszentmiklós (5579)

1.15.9. Délegyháza (5602)

1.15.10. Dömsöd (5603)

1.15.11. Dunaharaszti (5604)

1.15.12. Dunavarsány (5605)

1.15.13. Halásztelek (5606)

1.15.14. Hernád (5593)

1.15.15. Kiskunlacháza (5607)

1.15.16. Lórév (5608)

1.15.17. Majosháza (5609)

1.15.18. Makád (5610)

1.15.19. Örkény (5594)

1.15.20. Pilis (5586)

1.15.21. Pusztavacs (5595)

1.15.22. Ráckeve (5612)

1.15.23. Szigetbecse (5613)

1.15.24. Szigetcsép (5614)

1.15.25. Szigethalom (5615)

1.15.26. Szigetszentmárton (5616)

1.15.27. Szigetszentmiklós (5617)

1.15.28. Szigetújfalu (5618)

1.15.29. Táborfalva (5597)

1.15.30. Taksony (5619)

1.15.31. Tatárszentgyörgy (5596)

1.15.32. Tököl (5620)

1.16. Súri-Bakonyaljai erdőtervezési körzet

1.16.1. Ács (4540)

1.16.2. Ácsteszér (4562)

1.16.3. Aka (4573)

1.16.4. Almásfüzitő (4539)

1.16.5. Ászár (4563)

1.16.6. Bábolna (4543)

1.16.7. Bakonybánk (4564)

1.16.8. Bakonycsernye (2582)

1.16.9. Bakonysárkány (4556)

1.16.10. Bakonyszombathely (4565)

1.16.11. Balinka (2583)

1.16.12. Bana (4542)

1.16.13. Bársonyos (4566)

1.16.14. Bodajk (2584)

1.16.15. Császár (4557)

1.16.16. Csatka (4567)

1.16.17. Csém (4578)

1.16.18. Csép (4544)

1.16.19. Csókakő (2590)

1.16.20. Ete (4568)

1.16.21. Fehérvárcsurgó (2585)

1.16.22. Hánta (4569)

1.16.23. Kerékteleki (4570)

1.16.24. Kisbér (4571)

1.16.25. Kisigmánd (4546)

1.16.26. Kocs (4547)

1.16.27. Komárom (4548)

1.16.28. Mocsa (4549)

1.16.29. Mór (2586)

1.16.30. Nagyigmánd (4550)

1.16.31. Nagyveleg (2587)

1.16.32. Naszály (4551)

1.16.33. Pusztavám (2591)

1.16.34. Réde (4572)

1.16.35. Súr (4574)

1.16.36. Szákszend-Szák (4559)

1.16.37. Szákszend-Szend (4560)

1.16.38. Tárkány (4554)

1.16.39. Vérteskethely (4561)

1.17. Szentendrei erdőtervezési körzet

1.17.1. Leányfalu (5546)

1.17.2. Pilisszentlászló (5547)

1.17.3. Pomáz (5545)

1.17.4. Szentendre (5549)

1.17.5. Szigetmonostor (5550)

2. Veszprém Vármegyei Kormányhivatal

2.1. Bakonyszentlászlói erdőtervezési körzet

2.1.1. Bakonygyirót (3176)

2.1.2. Bakonyoszlop (8695)

2.1.3. Bakonyszentkirály (8697)

2.1.4. Bakonyszentlászló (3177)

2.1.5. Bakonyszücs (8691)

2.1.6. Bakonytamási (8699)

2.1.7. Csesznek (8700)

2.1.8. Fenyőfő (3175)

2.1.9. Gic (8701)

2.1.10. Lázi (3411)

2.1.11. Pápateszér (8712)

2.1.12. Románd (3178)

2.1.13. Sikátor (3179)

2.1.14. Veszprémvarsány (3180)

2.2. Balatonfüredi erdőtervezési körzet

2.2.1. Alsóörs (8536)

2.2.2. Aszófő (8556)

2.2.3. Balatonakali (8557)

2.2.4. Balatonalmádi (8537)

2.2.5. Balatonalmádi-Vörösberény (8555)

2.2.6. Balatonfőkajár (8538)

2.2.7. Balatonfüred (8558)

2.2.8. Balatonfűzfő (8539)

2.2.9. Balatonkenese (8540)

2.2.10. Balatonszepezd (8578)

2.2.11. Balatonszőlős (8559)

2.2.12. Balatonudvari (8560)

2.2.13. Balatonvilágos (8541)

2.2.14. Barnag (8561)

2.2.15. Berhida (8542)

2.2.16. Csajág (8543)

2.2.17. Csopak (8562)

2.2.18. Dörgicse (8563)

2.2.19. Felsőörs (8544)

2.2.20. Hidegkút (8564)

2.2.21. Királyszentistván (8545)

2.2.22. Küngös (8546)

2.2.23. Litér (8547)

2.2.24. Lovas (8548)

2.2.25. Mencshely (8566)

2.2.26. Óbudavár (8593)

2.2.27. Örvényes (8567)

2.2.28. Ősi (8549)

2.2.29. Paloznak (8550)

2.2.30. Papkeszi (8551)

2.2.31. Pécsely (8568)

2.2.32. Sóly (8552)

2.2.33. Szentkirályszabadja (8553)

2.2.34. Tagyon (8601)

2.2.35. Tihany (8569)

2.2.36. Vászoly (8570)

2.2.37. Veszprémfajsz (8571)

2.2.38. Vilonya (8554)

2.2.39. Vöröstó (8572)

2.2.40. Zánka (8604)

2.3. Devecseri erdőtervezési körzet

2.3.1. Apácatorna (8663)

2.3.2. Bodorfa (8664)

2.3.3. Borszörcsök (8665)

2.3.4. Csabrendek (8636)

2.3.5. Dabronc (8637)

2.3.6. Devecser (8666)

2.3.7. Doba (8667)

2.3.8. Gógánfa (8639)

2.3.9. Gyepükaján (8640)

2.3.10. Hetyefő (8641)

2.3.11. Hosztót (8642)

2.3.12. Iszkáz (8668)

2.3.13. Kamond (8669)

2.3.14. Káptalanfa (8671)

2.3.15. Karakószörcsök (8670)

2.3.16. Kerta (8672)

2.3.17. Kisberzseny (8673)

2.3.18. Kolontár (8674)

2.3.19. Megyer (8645)

2.3.20. Nemeshany (8675)

2.3.21. Nyirád (8605)

2.3.22. Oroszi (8676)

2.3.23. Pusztamiske (8606)

2.3.24. Rigács (8649)

2.3.25. Somlójenő (8677)

2.3.26. Somlószőlős (8678)

2.3.27. Somlóvásárhely (8679)

2.3.28. Szentimrefalva (8653)

2.3.29. Tüskevár (8680)

2.3.30. Ukk (8654)

2.3.31. Veszprémgalsa (8658)

2.3.32. Zalaerdőd (8657)

2.3.33. Zalagyömörő (8659)

2.3.34. Zalameggyes (8660)

2.3.35. Zalaszegvár (8662)

2.4. Farkasgyepűi erdőtervezési körzet

2.4.1. Bakonybél (8690)

2.4.2. Bakonyjákó (8682)

2.4.3. Bakonyjákó-Iharkút (8687)

2.4.4. Bakonykoppány (8707)

2.4.5. Csehbánya (8684)

2.4.6. Farkasgyepű (8685)

2.4.7. Ganna (8686)

2.4.8. Homokbödöge (8710)

2.4.9. Kislőd (8524)

2.4.10. Magyarpolány (8688)

2.4.11. Nagytevel (8711)

2.4.12. Németbánya (8689)

2.4.13. Ugod (8693)

2.4.14. Városlőd (8527)

2.5. Kab-hegyi erdőtervezési körzet

2.5.1. Ajka (8528)

2.5.2. Ajka-Ajkarendek (8529)

2.5.3. Ajka-Bakonygyepes (8683)

2.5.4. Ajka-Padragkút (8533)

2.5.5. Bánd (8510)

2.5.6. Hárskút (8512)

2.5.7. Herend (8523)

2.5.8. Nagyvázsony (8531)

2.5.9. Nemesvámos (8516)

2.5.10. Öcs (8532)

2.5.11. Pula (8534)

2.5.12. Szentgál (8525)

2.5.13. Tótvázsony (8526)

2.5.14. Úrkút (8535)

2.6. Keszthelyi-hegység erdőtervezési körzet

2.6.1. Balatonederics (8614)

2.6.2. Balatongyörök (9401)

2.6.3. Bazsi (8635)

2.6.4. Cserszegtomaj (9408)

2.6.5. Gyenesdiás (9402)

2.6.6. Keszthely (9412)

2.6.7. Lesencefalu (8617)

2.6.8. Lesenceistvánd (8611)

2.6.9. Nemesvita (8618)

2.6.10. Rezi (9403)

2.6.11. Sümeg (8613)

2.6.12. Sümegprága (8651)

2.6.13. Uzsa (8619)

2.6.14. Vállus (9404)

2.6.15. Várvölgy (9405)

2.6.16. Vonyarcvashegy (9406)

2.6.17. Zalaszántó (9429)

2.7. Pápai erdőtervezési körzet

2.7.1. Adásztevel (8706)

2.7.2. Adorjánháza (8713)

2.7.3. Bakonypölöske (8714)

2.7.4. Bakonyság (8741)

2.7.5. Bakonyszentiván (8742)

2.7.6. Béb (8708)

2.7.7. Békás (8743)

2.7.8. Csikvánd (3404)

2.7.9. Csót (8709)

2.7.10. Csögle (8716)

2.7.11. Dabrony (8717)

2.7.12. Dáka (8718)

2.7.13. Döbrönte (8719)

2.7.14. Egeralja (8766)

2.7.15. Egyházaskesző (8745)

2.7.16. Gecse (8746)

2.7.17. Gyarmat (3405)

2.7.18. Kemeneshőgyész (8748)

2.7.19. Kemenesszentpéter (8749)

2.7.20. Kiscsősz (8721)

2.7.21. Kispirit (8722)

2.7.22. Kisszőlős (8723)

2.7.23. Kup (8724)

2.7.24. Külsővat (8725)

2.7.25. Lovászpatona (8750)

2.7.26. Magyargencs (8751)

2.7.27. Malomsok (8752)

2.7.28. Marcalgergelyi (8726)

2.7.29. Marcaltő (8753)

2.7.30. Mezőlak (8754)

2.7.31. Mihályháza (8727)

2.7.32. Nagyacsád (8755)

2.7.33. Nagyalásony (8728)

2.7.34. Nagydém (8756)

2.7.35. Nagygyimót (8757)

2.7.36. Nagypirit (8729)

2.7.37. Nemesgörzsöny (8758)

2.7.38. Nemesszalók (8730)

2.7.39. Nóráp (8731)

2.7.40. Noszlop (8732)

2.7.41. Nyárád (8733)

2.7.42. Pápa (8759)

2.7.43. Pápadereske (8734)

2.7.44. Pápa-Kéttornyúlak (8720)

2.7.45. Pápakovácsi (8735)

2.7.46. Pápasalamon (8736)

2.7.47. Pápa-Tapolcafő (8738)

2.7.48. Somlóvecse (8737)

2.7.49. Szerecseny (3406)

2.7.50. Takácsi (8761)

2.7.51. Vanyola (8762)

2.7.52. Várkesző (8764)

2.7.53. Vaszar (8763)

2.7.54. Vid (8739)

2.7.55. Vinár (8740)

2.8. Tapolcai erdőtervezési körzet

2.8.1. Ábrahámhegy (8900)

2.8.2. Badacsonytomaj (8573)

2.8.3. Badacsonytördemic (8574)

2.8.4. Balatoncsicsó (8575)

2.8.5. Balatonhenye (8576)

2.8.6. Balatonrendes (8765)

2.8.7. Gyulakeszi (8580)

2.8.8. Halimba (8530)

2.8.9. Hegyesd (8581)

2.8.10. Hegymagas (8582)

2.8.11. Kapolcs (8583)

2.8.12. Káptalantóti (8584)

2.8.13. Kékkút (8585)

2.8.14. Kisapáti (8586)

2.8.15. Kővágóörs (8587)

2.8.16. Köveskál (8588)

2.8.17. Lesencetomaj (8612)

2.8.18. Mindszentkálla (8589)

2.8.19. Monostorapáti (8590)

2.8.20. Monoszló (8591)

2.8.21. Nemesgulács (8592)

2.8.22. Raposka (8594)

2.8.23. Révfülöp (8595)

2.8.24. Salföld (8596)

2.8.25. Sáska (8607)

2.8.26. Szentantalfa (8597)

2.8.27. Szentbékkálla (8598)

2.8.28. Szentjakabfa (8599)

2.8.29. Szigliget (8600)

2.8.30. Szőc (8608)

2.8.31. Taliándörögd (8609)

2.8.32. Tapolca (8602)

2.8.33. Tapolca-Diszel (8579)

2.8.34. Vigántpetend (8603)

2.8.35. Zalahaláp (8610)

2.9. Várpalotai erdőtervezési körzet

2.9.1. Bakonykúti (2600)

2.9.2. Bakonynána (8500)

2.9.3. Csetény (8501)

2.9.4. Csór (2601)

2.9.5. Dudar (8502)

2.9.6. Iszkaszentgyörgy (2602)

2.9.7. Isztimér (2599)

2.9.8. Jásd (8503)

2.9.9. Kincsesbánya (2603)

2.9.10. Olaszfalu (8504)

2.9.11. Öskü (8508)

2.9.12. Pétfürdő (8768)

2.9.13. Szápár (8505)

2.9.14. Tés (8506)

2.9.15. Várpalota (8509)

2.10. Zirci erdőtervezési körzet

2.10.1. Borzavár (8518)

2.10.2. Eplény (8767)

2.10.3. Hajmáskér (8507)

2.10.4. Lókút (8514)

2.10.5. Márkó (8515)

2.10.6. Nagyesztergár (8519)

2.10.7. Pénzesgyőr (8520)

2.10.8. Porva (8521)

2.10.9. Veszprém (8517)

2.10.10. Veszprém-Gyulafirátót (8511)

2.10.11. Veszprém-Kádárta (8513)

2.10.12. Zirc (8522)

3. Vas Vármegyei Kormányhivatal

3.1. Alpokaljai erdőtervezési körzet

3.1.1. Acsád (8017)

3.1.2. Bozsok (8000)

3.1.3. Bucsu (8020)

3.1.4. Cák (8001)

3.1.5. Csepreg (8002)

3.1.6. Dozmat (8022)

3.1.7. Felsőcsatár (8024)

3.1.8. Gencsapáti (8025)

3.1.9. Gór (8026)

3.1.10. Gyöngyösfalu (8003)

3.1.11. Horvátlövő (8027)

3.1.12. Horvátzsidány (8004)

3.1.13. Ják (8028)

3.1.14. Kiszsidány (8005)

3.1.15. Kőszeg (8006)

3.1.16. Kőszegdoroszló (8007)

3.1.17. Kőszegpaty (8008)

3.1.18. Kőszegszerdahely (8009)

3.1.19. Lukácsháza (8010)

3.1.20. Meszlen (8030)

3.1.21. Nagykölked (8031)

3.1.22. Nárai (8033)

3.1.23. Narda (8032)

3.1.24. Nemesbőd (8034)

3.1.25. Nemescsó (8011)

3.1.26. Ólmod (8012)

3.1.27. Perenye (8035)

3.1.28. Peresznye (8013)

3.1.29. Pornóapáti (8036)

3.1.30. Pusztacsó (8014)

3.1.31. Salköveskút (8038)

3.1.32. Sé (8039)

3.1.33. Söpte (8041)

3.1.34. Szeleste (8042)

3.1.35. Szentpéterfa (8043)

3.1.36. Szombathely (8402)

3.1.37. Tanakajd (8045)

3.1.38. Táplánszentkereszt (8046)

3.1.39. Torony (8047)

3.1.40. Tömörd (8015)

3.1.41. Vasasszonyfa (8048)

3.1.42. Vaskeresztes (8049)

3.1.43. Vassurány (8050)

3.1.44. Vasszilvágy (8051)

3.1.45. Velem (8016)

3.2. Alsó-Őrségi erdőtervezési körzet

3.2.1. Bajánsenye (8214)

3.2.2. Felsőjánosfa (8215)

3.2.3. Hegyhátszentjakab (8216)

3.2.4. Ispánk (8217)

3.2.5. Kercaszomor (8218)

3.2.6. Kerkáskápolna (8219)

3.2.7. Kisrákos (8220)

3.2.8. Nagyrákos (8221)

3.2.9. Őrimagyarósd (8191)

3.2.10. Őriszentpéter (8222)

3.2.11. Pankasz (8223)

3.2.12. Szaknyér (8224)

3.2.13. Szalafő (8225)

3.2.14. Szatta (8226)

3.2.15. Szőce (8193)

3.2.16. Viszák (8227)

3.3. Dél-Hansági és Győri erdőtervezési körzet

3.3.1. Abda (3035)

3.3.2. Acsalag (3082)

3.3.3. Agyagosszergény (3103)

3.3.4. Ásványráró (3037)

3.3.5. Barbacs (3083)

3.3.6. Bezi (3084)

3.3.7. Bőny (3408)

3.3.8. Börcs (3040)

3.3.9. Bősárkány (3085)

3.3.10. Cakóháza (3086)

3.3.11. Csorna (3087)

3.3.12. Darnózseli (3041)

3.3.13. Dunaszeg (3042)

3.3.14. Dunaszentpál (3043)

3.3.15. Enese (3044)

3.3.16. Farád (3088)

3.3.17. Fehértó (3089)

3.3.18. Fertőd (3090)

3.3.19. Gönyű (3018)

3.3.20. Győr (3401)

3.3.21. Győrladamér (3045)

3.3.22. Győrsövényház (3092)

3.3.23. Győrújfalu (3046)

3.3.24. Győrzámoly (3047)

3.3.25. Hédervár (3048)

3.3.26. Ikrény (3049)

3.3.27. Kapuvár (3093)

3.3.28. Kisbajcs (3051)

3.3.29. Kóny (3052)

3.3.30. Kunsziget (3053)

3.3.31. Lipót (3054)

3.3.32. Maglóca (3094)

3.3.33. Markotabödöge (3095)

3.3.34. Mecsér (3055)

3.3.35. Nagybajcs (3056)

3.3.36. Nagyszentjános (3403)

3.3.37. Osli (3096)

3.3.38. Öttevény (3057)

3.3.39. Pér (3010)

3.3.40. Rábapatona (3031)

3.3.41. Rábatamási (3097)

3.3.42. Rábcakapi (3098)

3.3.43. Rétalap (3409)

3.3.44. Szárföld (3100)

3.3.45. Tárnokréti (3101)

3.3.46. Töltéstava (3016)

3.3.47. Vámosszabadi (3059)

3.3.48. Vének (3060)

3.3.49. Veszkény (3102)

3.4. Észak-Hanság és Szigetközi erdőtervezési körzet

3.4.1. Bezenye (3061)

3.4.2. Dunakiliti (3063)

3.4.3. Dunaremete (3064)

3.4.4. Dunasziget (3400)

3.4.5. Feketeerdő (3065)

3.4.6. Halászi (3066)

3.4.7. Hegyeshalom (3067)

3.4.8. Jánossomorja (3076)

3.4.9. Károlyháza (3412)

3.4.10. Kimle (3050)

3.4.11. Kisbodak (3068)

3.4.12. Lébény (3075)

3.4.13. Levél (3069)

3.4.14. Máriakálnok (3070)

3.4.15. Mosonmagyaróvár (3071)

3.4.16. Mosonszentmiklós (3074)

3.4.17. Mosonszolnok (3078)

3.4.18. Mosonudvar (3077)

3.4.19. Püski (3072)

3.4.20. Rajka (3073)

3.4.21. Újrónafő (3080)

3.4.22. Várbalog (3081)

3.5. Felső-Kemenesháti erdőtervezési körzet

3.5.1. Alsóújlak (8137)

3.5.2. Andrásfa (8136)

3.5.3. Bérbaltavár (8106)

3.5.4. Bögöte (8109)

3.5.5. Csehi (8138)

3.5.6. Csehimindszent (8127)

3.5.7. Csipkerek (8128)

3.5.8. Döbörhegy (8179)

3.5.9. Döröske (8180)

3.5.10. Egervölgy (8129)

3.5.11. Egyházashollós (8165)

3.5.12. Gersekarát (8140)

3.5.13. Győrvár (8143)

3.5.14. Halastó (8182)

3.5.15. Hegyháthodász (8184)

3.5.16. Hegyhátsál (8185)

3.5.17. Hegyhátszentpéter (8144)

3.5.18. Hosszúpereszteg (8113)

3.5.19. Kám (8145)

3.5.20. Katafa (8188)

3.5.21. Mikosszéplak (8123)

3.5.22. Nádasd (8190)

3.5.23. Nagymizdó (8189)

3.5.24. Nagytilaj (8148)

3.5.25. Olaszfa (8150)

3.5.26. Oszkó (8151)

3.5.27. Pácsony (8152)

3.5.28. Petőmihályfa (8153)

3.5.29. Püspökmolnári (8154)

3.5.30. Rábahidvég (8155)

3.5.31. Rum (8156)

3.5.32. Sárfimizdó (8157)

3.5.33. Szarvaskend (8192)

3.5.34. Szemenye (8133)

3.5.35. Telekes (8160)

3.5.36. Vasvár (8161)

3.5.37. Vasvár-Nagymákfa (8147)

3.5.38. Zsennye (8163)

3.6. Felső-Őrségi és Vendvidéki erdőtervezési körzet

3.6.1. Alsószölnök (8194)

3.6.2. Apátistvánfalva (8195)

3.6.3. Csákánydoroszló (8164)

3.6.4. Csörötnek (8196)

3.6.5. Daraboshegy (8178)

3.6.6. Felsőmarác (8181)

3.6.7. Felsőszölnök (8198)

3.6.8. Gasztony (8167)

3.6.9. Halogy (8183)

3.6.10. Hegyhátszentmárton (8186)

3.6.11. Ivánc (8187)

3.6.12. Kemestaródfa (8170)

3.6.13. Kétvölgy (8200)

3.6.14. Kondorfa (8201)

3.6.15. Magyarlak (8202)

3.6.16. Nemesmedves (8204)

3.6.17. Orfalu (8205)

3.6.18. Rábagyarmat (8207)

3.6.19. Rátót (8209)

3.6.20. Rönök (8210)

3.6.21. Szakonyfalu (8211)

3.6.22. Szentgotthárd (8212)

3.6.23. Szentgotthárd-Farkasfa (8197)

3.6.24. Szentgotthárd-Jakabháza (8199)

3.6.25. Szentgotthárd-Máriaújfalu (8203)

3.6.26. Szentgotthárd-Rábafüzes (8206)

3.6.27. Szentgotthárd-Rábatótfalu (8208)

3.6.28. Vasszentmihály (8213)

3.7.

3.8.

3.9. Kemenesi cser erdőtervezési körzet

3.9.1. Csönge (8091)

3.9.2. Kemenesmagasi (8092)

3.9.3. Kemenesmihályfa (8093)

3.9.4. Kemenessömjén (8094)

3.9.5. Kemenesszentmárton (8095)

3.9.6. Kenyeri (8096)

3.9.7. Mersevát (8097)

3.9.8. Nagysimonyi (8098)

3.9.9. Ostffyasszonyfa (8099)

3.9.10. Pápoc (8100)

3.9.11. Szergény (8103)

3.9.12. Tokorcs (8104)

3.9.13. Vönöck (8105)

3.10. Körmendi erdőtervezési körzet

3.10.1. Balogunyom (8018)

3.10.2. Csempeszkopács (8139)

3.10.3. Egyházasrádóc (8023)

3.10.4. Gyanógeregye (8142)

3.10.5. Harasztifalu (8168)

3.10.6. Kisunyom (8029)

3.10.7. Körmend (8400)

3.10.8. Magyarnádalja (8172)

3.10.9. Magyarszecsőd (8173)

3.10.10. Molnaszecsőd (8174)

3.10.11. Nemeskolta (8149)

3.10.12. Nemesrempehollós (8175)

3.10.13. Pinkamindszent (8176)

3.10.14. Rábatöttös (8141)

3.10.15. Rádóckölked (8037)

3.10.16. Sorkifalud (8158)

3.10.17. Sorkikápolna (8159)

3.10.18. Sorokpolány (8040)

3.10.19. Vasalja (8177)

3.10.20. Vasszécseny (8162)

3.11. Pannonhalmi-Téti erdőtervezési körzet

3.11.1. Bakonypéterd (3410)

3.11.2. Écs (3000)

3.11.3. Felpéc (3001)

3.11.4. Gyömöre (3020)

3.11.5. Győrasszonyfa (3002)

3.11.6. Győrság (3003)

3.11.7. Győrszemere (3022)

3.11.8. Győrújbarát (3402)

3.11.9. Kajárpéc (3004)

3.11.10. Koroncó (3026)

3.11.11. Mezőörs (3005)

3.11.12. Mórichida (3029)

3.11.13. Nyalka (3006)

3.11.14. Nyúl (3007)

3.11.15. Pannonhalma (3008)

3.11.16. Pázmándfalu (3009)

3.11.17. Ravazd (3011)

3.11.18. Sokorópátka (3012)

3.11.19. Táp (3013)

3.11.20. Tápszentmiklós (3014)

3.11.21. Tarjánpuszta (3407)

3.11.22. Tényő (3015)

3.11.23. Tét (3034)

3.12. Rábaközi-Iváni cser erdőtervezési körzet

3.12.1. Árpás (3036)

3.12.2. Babót (3104)

3.12.3. Bágyogszovát (3038)

3.12.4. Beled (3105)

3.12.5. Bodonhely (3039)

3.12.6. Bogyoszló (3106)

3.12.7. Cirák (3168)

3.12.8. Csáfordjánosfa (3169)

3.12.9. Csapod (3107)

3.12.10. Csér (3170)

3.12.11. Dénesfa (3171)

3.12.12. Dör (3108)

3.12.13. Edve (3109)

3.12.14. Egyed (3110)

3.12.15. Fertőendréd (3111)

3.12.16. Gyóró (3172)

3.12.17. Himod (3113)

3.12.18. Hövej (3114)

3.12.19. Iván (3173)

3.12.20. Jobaháza (3115)

3.12.21. Kisbabot (3024)

3.12.22. Kisfalud (3116)

3.12.23. Magyarkeresztúr (3117)

3.12.24. Mérges (3028)

3.12.25. Mihályi (3118)

3.12.26. Páli (3119)

3.12.27. Pásztori (3120)

3.12.28. Potyond (3122)

3.12.29. Rábacsanak (3123)

3.12.30. Rábacsécsény (3032)

3.12.31. Rábakecöl (3124)

3.12.32. Rábapordány (3125)

3.12.33. Rábasebes (3126)

3.12.34. Rábaszentandrás (3127)

3.12.35. Rábaszentmihály (3058)

3.12.36. Rábaszentmiklós (3033)

3.12.37. Répceszemere (3174)

3.12.38. Sobor (3128)

3.12.39. Sopronnémeti (3129)

3.12.40. Szany (3130)

3.12.41. Szil (3131)

3.12.42. Szilsárkány (3132)

3.12.43. Vadosfa (3133)

3.12.44. Vág (3134)

3.12.45. Vásárosfalu (3135)

3.12.46. Vitnyéd (3137)

3.12.47. Zsebeháza (3138)

3.13. Répce-síki erdőtervezési körzet

3.13.1. Bő (8054)

3.13.2. Bük (8021)

3.13.3. Chernelházadamonya (8056)

3.13.4. Csánig (8057)

3.13.5. Hegyfalu (8060)

3.13.6. Iklanberény (8062)

3.13.7. Jákfa (8063)

3.13.8. Lócs (8065)

3.13.9. Mesterháza (8067)

3.13.10. Nagygeresd (8068)

3.13.11. Nemesládony (8069)

3.13.12. Nick (8070)

3.13.13. Pósfa (8074)

3.13.14. Répcelak (8078)

3.13.15. Répceszentgyörgy (8079)

3.13.16. Sajtoskál (8080)

3.13.17. Simaság (8082)

3.13.18. Tompaládony (8084)

3.13.19. Tormásliget (8231)

3.13.20. Uraiújfalu (8403)

3.13.21. Vámoscsalád (8087)

3.13.22. Vasegerszeg (8086)

3.13.23. Zsédeny (8090)

3.14. Sárvár-Celldömölki erdőtervezési körzet

3.14.1. Bejcgyertyános (8126)

3.14.2. Boba (8107)

3.14.3. Borgáta (8108)

3.14.4. Bozzai (8019)

3.14.5. Bögöt (8055)

3.14.6. Celldömölk (8110)

3.14.7. Csénye (8058)

3.14.8. Duka (8111)

3.14.9. Egyházashetye (8112)

3.14.10. Gérce (8130)

3.14.11. Ikervár (8061)

3.14.12. Jánosháza (8115)

3.14.13. Káld (8131)

3.14.14. Karakó (8116)

3.14.15. Keléd (8117)

3.14.16. Kemeneskápolna (8118)

3.14.17. Kemenespálfa (8119)

3.14.18. Kenéz (8064)

3.14.19. Kissomlyó (8120)

3.14.20. Köcsk (8121)

3.14.21. Megyehíd (8066)

3.14.22. Meggyeskovácsi (8075)

3.14.23. Mesteri (8122)

3.14.24. Nemeskeresztúr (8124)

3.14.25. Nemeskocs (8125)

3.14.26. Nyőgér (8132)

3.14.27. Ölbő (8071)

3.14.28. Pecöl (8072)

3.14.29. Porpác (8073)

3.14.30. Rábapaty (8076)

3.14.31. Sárvár (8401)

3.14.32. Sitke (8101)

3.14.33. Sótony (8102)

3.14.34. Vásárosmiske (8135)

3.14.35. Vashosszúfalu (8134)

3.14.36. Vát (8088)

3.14.37. Vép (8089)

3.15. Sopron-Fertőmelléki erdőtervezési körzet

3.15.1. Ágfalva (3139)

3.15.2. Ebergőc (3159)

3.15.3. Egyházasfalu (3143)

3.15.4. Fertőboz (3144)

3.15.5. Fertőhomok (3145)

3.15.6. Fertőrákos (3146)

3.15.7. Fertőszentmiklós (3112)

3.15.8. Fertőszéplak (3091)

3.15.9. Gyalóka (3147)

3.15.10. Harka (3140)

3.15.11. Hegykő (3160)

3.15.12. Hidegség (3148)

3.15.13. Kópháza (3149)

3.15.14. Lövő (3161)

3.15.15. Nagycenk (3150)

3.15.16. Nagylózs (3162)

3.15.17. Nemeskér (3163)

3.15.18. Pereszteg (3151)

3.15.19. Petőháza (3121)

3.15.20. Pinnye (3164)

3.15.21. Pusztacsalád (3165)

3.15.22. Répcevis (3152)

3.15.23. Röjtökmuzsaj (3166)

3.15.24. Sarród (3099)

3.15.25. Sopron (3141)

3.15.26. Sopron-Balf (3142)

3.15.27. Sopronhorpács (3153)

3.15.28. Sopronkövesd (3154)

3.15.29. Szakony (3155)

3.15.30. Újkér (3167)

3.15.31. Und (3156)

3.15.32. Völcsej (3157)

3.15.33. Zsira (3158)

4. Zala Vármegyei Kormányhivatal

4.1. Baki erdőtervezési körzet

4.1.1. Bak (9145)

4.1.2. Baktüttös (9146)

4.1.3. Barlahida (9042)

4.1.4. Becsvölgye (9043)

4.1.5. Bocfölde (9063)

4.1.6. Csatár (9147)

4.1.7. Csertalakos (9165)

4.1.8. Gellénháza (9076)

4.1.9. Gombosszeg (9044)

4.1.10. Gutorfölde (9167)

4.1.11. Hahót (9148)

4.1.12. Iborfia (9045)

4.1.13. Kustánszeg (9047)

4.1.14. Lickóvadamos (9048)

4.1.15. Nagylengyel (9091)

4.1.16. Ormándlak (9098)

4.1.17. Pálfiszeg (9051)

4.1.18. Petrikeresztúr (9052)

4.1.19. Pölöske (9150)

4.1.20. Sárhida (9152)

4.1.21. Söjtör (9153)

4.1.22. Szentkozmadombja (9053)

4.1.23. Tófej (9154)

4.1.24. Zalatárnok (9055)

4.2. Bánokszentgyörgyi erdőtervezési körzet

4.2.1. Bánokszentgyörgy (9155)

4.2.2. Bázakerettye (9178)

4.2.3. Borsfa (9157)

4.2.4. Bucsuta (9159)

4.2.5. Lasztonya (9169)

4.2.6. Lispeszentadorján (9170)

4.2.7. Oltárc (9160)

4.2.8. Ortaháza (9172)

4.2.9. Pördefölde (9174)

4.2.10. Pusztaederics (9175)

4.2.11. Pusztamagyaród (9161)

4.2.12. Pusztaszentlászló (9151)

4.2.13. Szentliszló (9162)

4.2.14. Szentpéterfölde (9176)

4.2.15. Valkonya (9163)

4.2.16. Várfölde (9177)

4.3. Hévízi erdőtervezési körzet

4.3.1. Alsópáhok (9407)

4.3.2. Döbröce (9419)

4.3.3. Felsőpáhok (9409)

4.3.4. Hévíz (9410)

4.3.5. Karmacs (9411)

4.3.6. Kisgörbő (9420)

4.3.7. Kisvásárhely (9421)

4.3.8. Mihályfa (9422)

4.3.9. Nagygörbő (9423)

4.3.10. Nemesbük (9413)

4.3.11. Óhid (9424)

4.3.12. Sármellék (9414)

4.3.13. Sümegcsehi (9425)

4.3.14. Szalapa (9426)

4.3.15. Szentgyörgyvár (9415)

4.3.16. Vindornyafok (9416)

4.3.17. Vindornyalak (9427)

4.3.18. Vindornyaszőlős (9428)

4.4. Lenti erdőtervezési körzet

4.4.1. Baglad (9017)

4.4.2. Belsősárd (9019)

4.4.3. Bödeháza (9020)

4.4.4. Csömödér (9021)

4.4.5. Gáborjánháza (9022)

4.4.6. Hernyék (9024)

4.4.7. Kerkabarabás (9046)

4.4.8. Kissziget (9027)

4.4.9. Külsősárd (9028)

4.4.10. Lendvajakabfa (9030)

4.4.11. Lenti (9031)

4.4.12. Mikekarácsonyfa (9049)

4.4.13. Nemesnép (9014)

4.4.14. Nova (9050)

4.4.15. Pórszombat (9006)

4.4.16. Rédics (9037)

4.4.17. Resznek (9036)

4.4.18. Szijártóháza (9038)

4.4.19. Szilvágy (9054)

4.4.20. Zalabaksa (9008)

4.4.21. Zalaszombatfa (9040)

4.4.22. Zebecke (9041)

4.5. Letenyei erdőtervezési körzet

4.5.1. Becsehely (9156)

4.5.2. Csörnyeföld (9179)

4.5.3. Dobri (9180)

4.5.4. Gosztola (9023)

4.5.5. Iklódbördőce (9025)

4.5.6. Kányavár (9168)

4.5.7. Kerkaszentkirály (9181)

4.5.8. Kerkateskánd (9026)

4.5.9. Kiscsehi (9182)

4.5.10. Kistolmács (9183)

4.5.11. Lendvadedes (9029)

4.5.12. Letenye (9184)

4.5.13. Lovászi (9034)

4.5.14. Maróc (9185)

4.5.15. Murarátka (9186)

4.5.16. Muraszemenye (9187)

4.5.17. Páka (9173)

4.5.18. Szécsisziget (9189)

4.5.19. Szentmargitfalva (9188)

4.5.20. Tormafölde (9190)

4.5.21. Tornyiszentmiklós (9039)

4.5.22. Tótszentmárton (9191)

4.5.23. Tótszerdahely (9192)

4.5.24. Zajk (9193)

4.6. Nagykanizsai erdőtervezési körzet

4.6.1. Bocska (9195)

4.6.2. Börzönce (9158)

4.6.3. Eszteregnye (9197)

4.6.4. Fűzvölgy (9199)

4.6.5. Gelse (9200)

4.6.6. Gelsesziget (9201)

4.6.7. Homokkomárom (9202)

4.6.8. Hosszúvölgy (9203)

4.6.9. Kacorlak (9204)

4.6.10. Magyarszentmiklós (9207)

4.6.11. Magyarszerdahely (9208)

4.6.12. Nagybakónak (9240)

4.6.13. Nagykanizsa (9209)

4.6.14. Nagykanizsa-Bagola (9216)

4.6.15. Nagykanizsa-Bajcsa (9217)

4.6.16. Nagykanizsa-Miklósfa (9222)

4.6.17. Nagyrécse (9225)

4.6.18. Pölöskefő (9211)

4.6.19. Rigyác (9213)

4.6.20. Sormás (9214)

4.6.21. Újudvar (9215)

4.6.22. Zalaszentbalázs (9164)

4.7. Surdi erdőtervezési körzet

4.7.1. Belezna (9218)

4.7.2. Fityeház (9219)

4.7.3. Liszó (9220)

4.7.4. Molnári (9223)

4.7.5. Murakeresztúr (9224)

4.7.6. Nemespátró (9226)

4.7.7. Petrivente (9210)

4.7.8. Semjénháza (9228)

4.7.9. Surd (9229)

4.7.10. Szepetnek (9230)

4.8. Szentgyörgyvölgyi erdőtervezési körzet

4.8.1. Alsószenterzsébet (9010)

4.8.2. Csesztreg (9000)

4.8.3. Csöde (9001)

4.8.4. Felsőszenterzsébet (9011)

4.8.5. Kálócfa (9002)

4.8.6. Kerkafalva (9003)

4.8.7. Kerkakutas (9004)

4.8.8. Kozmadombja (9005)

4.8.9. Magyarföld (9012)

4.8.10. Magyarszombatfa (8229)

4.8.11. Márokföld (9013)

4.8.12. Pusztaapáti (9007)

4.8.13. Ramocsa (9015)

4.8.14. Szentgyörgyvölgy (9016)

4.8.15. Velemér (8230)

4.8.16. Zalalövő (9009)

4.9. Zalacsányi erdőtervezési körzet

4.9.1. Alibánfa (9056)

4.9.2. Almásháza (9119)

4.9.3. Alsónemesapáti (9057)

4.9.4. Batyk (9120)

4.9.5. Bezeréd (9062)

4.9.6. Bókaháza (9121)

4.9.7. Búcsúszentlászló (9067)

4.9.8. Dötk (9072)

4.9.9. Gétye (9122)

4.9.10. Gyűrűs (9078)

4.9.11. Kallósd (9124)

4.9.12. Kehidakustány (9125)

4.9.13. Kemendollár (9082)

4.9.14. Kisbucsa (9084)

4.9.15. Ligetfalva (9127)

4.9.16. Misefa (9088)

4.9.17. Nagykapornak (9089)

4.9.18. Nemesapáti (9093)

4.9.19. Nemeshetés (9094)

4.9.20. Nemesrádó (9130)

4.9.21. Nemessándorháza (9095)

4.9.22. Nemesszentandrás (9149)

4.9.23. Orbányosfa (9097)

4.9.24. Padár (9129)

4.9.25. Pakod (9100)

4.9.26. Pókaszepetk (9102)

4.9.27. Sénye (9131)

4.9.28. Tekenye (9133)

4.9.29. Tilaj (9134)

4.9.30. Türje (9135)

4.9.31. Vöckönd (9109)

4.9.32. Zalaapáti (9136)

4.9.33. Zalabér (9110)

4.9.34. Zalacsány (9137)

4.9.35. Zalaistvánd (9115)

4.9.36. Zalaköveskút (9417)

4.9.37. Zalaszentgrót (9140)

4.9.38. Zalaszentgrót-Csáford (9069)

4.9.39. Zalaszentgrót-Zalakoppány (9139)

4.9.40. Zalaszentgrót-Zalaudvarnok (9143)

4.9.41. Zalaszentlászló (9141)

4.9.42. Zalavég (9144)

4.10. Zalaegerszegi erdőtervezési körzet

4.10.1. Babosdöbréte (9059)

4.10.2. Bagod (9060)

4.10.3. Boncodfölde (9064)

4.10.4. Böde (9066)

4.10.5. Csonkahegyhát (9070)

4.10.6. Dobronhegy (9071)

4.10.7. Egervár (9074)

4.10.8. Gősfa (9077)

4.10.9. Hagyárosbörönd (9079)

4.10.10. Hottó (9080)

4.10.11. Kávás (9081)

4.10.12. Keménfa (9083)

4.10.13. Kiskutas (9085)

4.10.14. Kispáli (9086)

4.10.15. Lakhegy (9075)

4.10.16. Milejszeg (9087)

4.10.17. Nagykutas (9090)

4.10.18. Nagypáli (9092)

4.10.19. Németfalu (9096)

4.10.20. Ozmánbük (9099)

4.10.21. Pethőhenye (9101)

4.10.22. Salomvár (9103)

4.10.23. Teskánd (9106)

4.10.24. Vasboldogasszony (9107)

4.10.25. Vaspör (9108)

4.10.26. Zalaboldogfa (9111)

4.10.27. Zalacséb (9112)

4.10.28. Zalaegerszeg (9400)

4.10.29. Zalaháshágy (9114)

4.10.30. Zalaszentgyörgy (9116)

4.10.31. Zalaszentiván (9117)

4.10.32. Zalaszentlőrinc (9118)

4.11. Zalakomári erdőtervezési körzet

4.11.1. Alsórajk (9194)

4.11.2. Balatonmagyaród (9231)

4.11.3. Csapi (9232)

4.11.4. Dióskál (9196)

4.11.5. Egeraracsa (9233)

4.11.6. Esztergályhorváti (9234)

4.11.7. Felsőrajk (9198)

4.11.8. Galambok (9235)

4.11.9. Garabonc (9236)

4.11.10. Kerecseny (9205)

4.11.11. Kilimán (9206)

4.11.12. Kisrécse (9238)

4.11.13. Miháld (9221)

4.11.14. Nagyrada (9241)

4.11.15. Orosztony (9242)

4.11.16. Pacsa (9128)

4.11.17. Pat (9243)

4.11.18. Pötréte (9212)

4.11.19. Sand (9227)

4.11.20. Szentpéterúr (9132)

4.11.21. Zalaigrice (9138)

4.11.22. Zalakaros (9244)

4.11.23. Zalakomár (9239)

4.11.24. Zalamerenye (9245)

4.11.25. Zalasárszeg (9246)

4.11.26. Zalaszabar (9247)

4.11.27. Zalaszentjakab (9248)

4.11.28. Zalaszentmárton (9249)

4.11.29. Zalaszentmihály (9142)

4.11.30. Zalaújlak (9250)

4.11.31. Zalavár (9418)

5. Somogy Vármegyei Kormányhivatal

5.1. Barcsi erdőtervezési körzet

5.1.1. Babócsa (6172)

5.1.2. Barcs (6173)

5.1.3. Barcs-Drávaszentes (6178)

5.1.4. Barcs-Somogytarnóca (6186)

5.1.5. Bolhó (6174)

5.1.6. Csokonyavisonta (6175)

5.1.7. Darány (6176)

5.1.8. Drávagárdony (6177)

5.1.9. Drávatamási (6179)

5.1.10. Homokszentgyörgy (6198)

5.1.11. Istvándi (6180)

5.1.12. Kálmáncsa (6199)

5.1.13. Kastélyosdombó (6181)

5.1.14. Komlósd (6182)

5.1.15. Lakócsa (6247)

5.1.16. Péterhida (6183)

5.1.17. Potony (6248)

5.1.18. Szentborbás (6249)

5.1.19. Szulok (6187)

5.1.20. Tótújfalu (6250)

5.2. Kelet-Zselic-Igali erdőtervezési körzet

5.2.1. Baté (6218)

5.2.2. Bonnya (6092)

5.2.3. Büssü (6219)

5.2.4. Cserénfa (6220)

5.2.5. Csoma (6221)

5.2.6. Ecseny (6093)

5.2.7. Felsőmocsolád (6094)

5.2.8. Fiad (6095)

5.2.9. Fonó (6222)

5.2.10. Gadács (6096)

5.2.11. Gálosfa (6240)

5.2.12. Gölle (6223)

5.2.13. Hajmás (6241)

5.2.14. Igal (6097)

5.2.15. Kaposgyarmat (6242)

5.2.16. Kaposhomok (6243)

5.2.17. Kaposkeresztúr (6244)

5.2.18. Kazsok (6098)

5.2.19. Kercseliget (6229)

5.2.20. Kisbárapáti (6100)

5.2.21. Kisgyalán (6230)

5.2.22. Magyaratád (6101)

5.2.23. Mosdós (6231)

5.2.24. Nagyberki (6232)

5.2.25. Orci (6233)

5.2.26. Patalom (6234)

5.2.27. Ráksi (6104)

5.2.28. Sántos (6235)

5.2.29. Simonfa (6245)

5.2.30. Somodor (6105)

5.2.31. Somogyacsa (6106)

5.2.32. Somogydöröcske (6107)

5.2.33. Somogyszil (6108)

5.2.34. Szabadi (6236)

5.2.35. Szentbalázs (6246)

5.2.36. Szentgáloskér (6109)

5.2.37. Szorosad (6110)

5.2.38. Taszár (6237)

5.2.39. Törökkoppány (6111)

5.2.40. Zimány (6239)

5.3. Iharosi erdőtervezési körzet

5.3.1. Csurgó (6151)

5.3.2. Csurgónagymarton (6159)

5.3.3. Gyékényes (6160)

5.3.4. Őrtilos (6161)

5.3.5. Porrog (6163)

5.3.6. Porrogszentkirály (6164)

5.3.7. Porrogszentpál (6165)

5.3.8. Somogybükkösd (6166)

5.3.9. Zákány (6167)

5.3.10. Zákányfalu (6254)

5.4. Kaszói erdőtervezési körzet

5.4.1. Bolhás (6143)

5.4.2. Iharos (6152)

5.4.3. Iharosberény (6153)

5.4.4. Inke (6154)

5.4.5. Kaszó (6251)

5.4.6. Pogányszentpéter (6162)

5.4.7. Somogycsicsó (6155)

5.4.8. Somogyszob (6148)

5.4.9. Szenta (6157)

5.4.10.

5.5.

5.6. Lábodi erdőtervezési körzet

5.6.1. Beleg (6142)

5.6.2. Csököly (6204)

5.6.3. Görgeteg (6189)

5.6.4. Görgeteg-Kuntelep (6190)

5.6.5. Hedrehely (6196)

5.6.6. Hencse (6197)

5.6.7. Kadarkút (6206)

5.6.8. Kisbajom (6135)

5.6.9. Kőkút (6200)

5.6.10. Lábod (6191)

5.6.11. Lad (6201)

5.6.12. Mike (6192)

5.6.13. Nagykorpád (6145)

5.6.14. Patosfa (6202)

5.6.15. Rinyabesenyő (6193)

5.6.16. Rinyakovácsi (6209)

Az 1. § (1) bekezdés 15. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

Az 1. § (1) bekezdés 16. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

Az 1. § (1) bekezdés 17. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁴

Az 1. § (1) bekezdés 18. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § (1) bekezdés 19. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁶

Az 1. § (1) bekezdés 20. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁷

Az 1. § (1) bekezdés 21. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁸

Az 1. § (1) bekezdés 22. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. § (1) bekezdés 23. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁰

Az 1. § (1) bekezdés 24. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1. § (1) bekezdés 25. pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹²

A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 4. § (1) bekezdése a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 4. § (2) bekezdése a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A 4. § (5) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

Az 5. § az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 6. § (1a) bekezdését a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁸

A 7. § (1) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 8. § a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 9. § (2) bekezdése a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²¹

A 13. § (1) bekezdés a) pontja a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 19. § a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A 20. § a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 24/A. §-t a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁷

A 6/A. alcímet (24/B. §) a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

²⁸

A 24/B. § (6) bekezdése a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹

A 27. § (2) bekezdése a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 27. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹

A 27. § (4) bekezdés e) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³²

A 27. § (4) bekezdés i) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³³

A 27. § (4) bekezdés k) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴

A 27. § (4) bekezdés m) pontját a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁵

A 28. § (2) bekezdés b) pontja az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶

A 28. § (2) bekezdés j) pontja az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷

A 28. § (4) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 28. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 29. § (4) bekezdés c) pontja az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰

A 29. § (4) bekezdés d) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

A 29. § (4) bekezdés n) pontja az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²

A 29. § (9) bekezdése a 23/2023. (V. 10.) AM rendelet 30. § a) pontja, a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³

A 29. § (10) bekezdés nyitó szövegrésze az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 29. § (11) bekezdése a 67. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁵

A 30. § (1) bekezdés i) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶

A 30. § (3) bekezdése a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

A 30. § (4) bekezdése a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸

A 30. § (5) bekezdését a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁹

A 30/A. §-t a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁰

A 32. § (2) bekezdése a 20/2018. (VII. 27.) AM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

A 32. § (4) bekezdése a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 32. § (6) bekezdése a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³

A 32. § (7) bekezdése a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 33. § a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵

A 33/A. §-t a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

⁵⁶

A 35. § (1) bekezdés a) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 35. § (1) bekezdés c) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § i) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 36. § (4) bekezdése a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹

A 36. § (5) bekezdés c) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A 37. § (5) bekezdése a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹

A 37. § (6a) bekezdését a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 5. §-a iktatta be.

⁶²

A 39. § (2) bekezdése a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶³

A 39. § (2) bekezdés a) pontja a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

A 39. § (2) bekezdés c) pontja a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

A 39. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 63/2020. (XII. 16.) AM rendelet 14. § 3. pontja, a 4/2021. (II. 23.) AM rendelet 10. § b) pontja, a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 5. § b) pontja, a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A 39. § (4) bekezdése a 63/2020. (XII. 16.) AM rendelet 14. § 3. pontja, a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷

A 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § f) pontja, a 63/2020. (XII. 16.) AM rendelet 14. § 4–5. pontja, a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 40. § (1) bekezdés i) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 40. § (2) bekezdése a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 41. § a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

A 43. § (1) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

A 43. § (3) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A 43. § (7) bekezdés f) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴

A 44. § (1) bekezdés e) pontja a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 44. § (2) bekezdés d) pontját a 23/2023. (V. 10.) AM rendelet 29. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁶

A 44. § (4) bekezdés a) pontja a 23/2023. (V. 10.) AM rendelet 30. § b) pontja, a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A 44. § (8) bekezdését a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁸

A 46. § (8) bekezdés b) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹

A 46. § (8) bekezdés d) pontját a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 6. §-a iktatta be.

⁸⁰

A 46. § (10) bekezdés b) pontja a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹

A 47/A. §-t a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 7. §-a iktatta be.

⁸²

Az 50. § (2) bekezdése a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

⁸³

Az 56. § (1) bekezdése az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Az 56. § (2) bekezdése a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

Az 56. § (3) bekezdését a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁶

Az 59. § (5) bekezdése a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 11. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 61. § a 67. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 62. § a 35/2024. (VI. 10.) AM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹

A 65. § (2) bekezdését a 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁰

A 67. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹¹

A 68. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹²

A 4. melléklet az 51/2020. (X. 16.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹³

Az 5. melléklet a 63/2020. (XII. 16.) AM rendelet 13. §-a és 15. §-a, a 23/2023. (V. 10.) AM rendelet 30. § c) és d) pontja, a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § a) pontja, 7. § j) pontja és a 8. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴

A 6. mellékletben foglalt táblázat 2. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁹⁵

A 6. mellékletben foglalt táblázat 5. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁹⁶

A 6. mellékletben foglalt táblázat 6. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁹⁷

A 6. mellékletben foglalt táblázat 7. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁹⁸

A 6. mellékletben foglalt táblázat 8. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁹⁹

A 6. mellékletben foglalt táblázat 9. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 6. mellékletben foglalt táblázat 10. sora a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 6. § b) pontjával megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 8. melléklet a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 9. § i) pontja és 10. § c) pontja, a 23/2023. (V. 10.) AM rendelet 29. § (2) bekezdése, a 28/2024. (IV. 23.) AM rendelet 7. § k) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 10. mellékletet a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰³

A 11. mellékletet a 13/2020. (IV. 8.) AM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek