PK ÍH 2017/62.
PK ÍH 2017/62.
2017.06.01.
A szünetelés nem a bíróság rendelkező cselekménye (végzése) alapján kezdődik meg, hanem a törvényben rögzített feltételek bekövetkezése esetén a törvény rendelkezése folytán.
Ha a törvényi feltételek nem állnak fenn, az eljárás szünetelése nem kezdődik meg, emiatt a per megszűnését magállapító és a mérsékelt illeték viseléséről szóló határozat eljárási szabályt sért [Pp. 137. § (1) bekezdés; Itv. 58. § (3) bekezdés].
A felperes az 1. sorszámú beadványának III/6. pontjában kérte a tárgyalás és minden további tárgyalás távollétében történő megtartását.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperes az idézés átvételét követően nem jelezte, hogy valamely nála előforduló akadályra tekintettel az aznapi tárgyaláson nem tud megjelenni és kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson meghozott végzésben megállapította, hogy az eljárás a Pp. 137. § (1) bekezdés b) pontja alapján szünetel. A tárgyalási jegyzőkönyvet nem kézbesítette a felperesi képviselőnek.
Hat hónap elteltével az elsőfokú bíróság 4-I. sorszámú végzésében megállapította, hogy a per szünetelés folytán megszűnt, és felhívta a felperest, fizessen meg a Magyar Állam javára a NAV külön felhívására 99 000 forint mérsékelt eljárási illetéket. Úgy rendelkezett, hogy az egyéb perköltségeiket a felek maguk viselik. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság az eljárás szünetelését megállapította, majd hat hónap telt el anélkül, hogy bármelyik fél kérte volna az eljárás folytatását. A mérsékelt eljárási illeték viseléséről az Itv. 58. § (3) bekezdése alapján rendelkezett.
A felperes a fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a bíróság az eljárás szüneteléséről őt nem értesítette, így nem is volt lehetősége az eljárás folytatását kérni.
Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy a Pp. 118. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnak a jegyzőkönyvet nem kellett megküldenie, továbbá elvárható lett volna a felperestől, hogy a tárgyalás elmulasztása esetén a per állásáról tájékozódjon. Azt is tudnia kellett, hogy a tárgyalás elmulasztása milyen jogkövetkezményeket von maga után.
A fellebbezés alapos.
A felperes a felfüggesztett eljárás folytatása iránti 1. sorszámú beadványában egyértelműen rögzítette, hogy valamennyi tárgyalás távollétében történő megtartását kéri. Az eljárás szünetelése a Pp. 137. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárólag akkor következik be, ha a felperes nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást a távollétében is tartsa meg. A Pp. 137. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel hiányában az eljárás nem szünetelt, a szünetelés ugyanis nem a bíróság rendelkező cselekménye, végzése alapján kezdődik meg, hanem a törvényben rögzített feltételek bekövetkezése esetén a törvény rendelkezése folytán. Mivel a per szünetelése meg sem kezdődött, így a per 6 hónap elteltével nem is szűnhetett meg. Az elsőfokú bíróság ezért a folyamatban lévő perben törvénysértően kötelezte a felperest az eljárási illeték megfizetésére, és a feleket a perköltség viselésére.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezhető rendelkezéseit a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő perben az elsőfokú bíróság értelemszerűen köteles a Polgári perrendtartás által előírt eljárási cselekményeket lefolytatni.
(Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.255/2017/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás