• Tartalom
Oldalmenü

2017. évi LXIX. törvény

a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról1

2018.01.03.

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. §2

2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

2–3. §3

3. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

4. §4

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

5. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

k) tőzsdei kereskedő Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsdén végzett tőzsdei kereskedésével összefüggő tevékenységére,”

6. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„2a. algoritmikus kereskedés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„6. állampapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„6a. állampapír-kibocsátó: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„7. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„33a. egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 65a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„65a. kereskedési helyszín: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 85a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„85a. közvetlen elektronikus hozzáférés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 91a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„91a. a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete,”

(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 101. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„101. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 104. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„104. piacműködtető: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 142. és 143. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„142. vezető testület: a piacműködtető igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő piacműködtető vezető állású személyeit is,
143. ügyvezető: a piacműködtetővel munkaviszonyban álló, a piacműködtető vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a piacműködtető irányításában résztvevő olyan további személy, akit a piacműködtető létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.”

7. § A Tpt. 21. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az információs dokumentum a piacműködtető általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt – a (8) és (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legkésőbb az információs dokumentum érvényességének időszaka alatt lehet multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni.
(8) Ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a piacműködtető tudomására, ami az információs dokumentum kiegészítését teszi szükségessé, a piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli az információs dokumentum kiegészítését.
(9) A kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul az információs dokumentum kiegészítését kezdeményezni, ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az információs dokumentum kiegészítését indokolttá teszi.
(10) Az információs dokumentum kiegészítéséhez a piacműködtető jóváhagyása szükséges.
(11) Nem kell információs dokumentumot közzétenni a részvény multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához, ha az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanabba a multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, és tizenkét hónapon belül a regisztrálandó részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált darabszám tíz százalékát.”

8. § A Tpt. 61. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot nem kell számításba vennie az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha
a) a szavazati jog nem gyakorolható,
b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és
c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.”

9. § A Tpt. 298. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde kizárólag
a) tőzsdei tevékenységet,
b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti kereskedési rendszer működtetése tevékenységet,
d) a Bszt. 6/A. §-a szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,
e) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet,
f) informatikai szolgáltatást,
g) piac működtetésével kapcsolatos szolgáltatást
végezhet.”

10. § A Tpt. 304. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

a) az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben a tőzsde a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézet (a továbbiakban együtt e Rész vonatkozásában: befektetési szolgáltató) nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére;”

11. § A Tpt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

305. § A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván. A szabályozott piacként nyilvántartott tőzsdére a Kilencedik Rész rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.”

12. § A Tpt. a következő XXXIV/A. Fejezettel egészül ki:

„XXXIV/A. FEJEZET
A PIACMŰKÖDTETŐ VEZETŐ TESTÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
310/A. § (1) A piacműködtető vezető testülete minden tagjának mindenkor jó üzleti hírnévvel, a feladatai ellátásához és a piacműködtető tevékenységeinek, illetve a tevékenységeiben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez elegendő tudással, készséggel és széleskörű tapasztalattal kell rendelkeznie.
(2) A piacműködtető megfelelő humán- és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjai képzésére.
(3) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a piacműködtetőnél vállalt funkciójuk ellátására. A vezető testület tagjai integritással és befolyástól mentesen cselekednek, hogy szükség esetén az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt.
(4) A vezető testület tagjai számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a vezetői döntéshozatal felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.
(5) A piacműködtető vezető testülete meghatározza és felügyeli azon irányítási rendszer működtetését, amely biztosítja a szervezet hatékony és körültekintő vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.
(6) A vezető testület figyelemmel kíséri, és rendszeres időközönként értékeli a piacműködtető irányítási rendszerének hatékonyságát, és megteszi az esetleges hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
(7) Ha a piacműködtető tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtetőnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:
a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy
b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül
a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,
b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.
(10) A Felügyelet engedélyezheti a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.
(11) A jelölőbizottság által a vezető testületi tagságra történő jelöléseket a vezető testületnek kell jóváhagynia.
310/B. § (1) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető jelölőbizottságot állít fel a vezető testület olyan tagjaiból, akik nem látnak el ügyvezetői feladatokat a piacműködtető szervezetében.
(2) A jelölőbizottság feladata:
a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,
g) a piacműködtető ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján a vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.
(3) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a piacműködtető belső politikát dolgoz ki.
(4) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető közzéteszi a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(5) A jelölőbizottság számára a piacműködtető biztosítja a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.”

13. § (1) A Tpt. 312. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőzsdei kereskedő befektetési szolgáltató lehet, valamint olyan személy, aki rendelkezik
a) jó üzleti hírnévvel,
b) kereskedésre való alkalmassággal és tapasztalattal,
c) megfelelő szervezeti megoldásokkal és
d) tevékenységéhez elegendő erőforrással, figyelembe véve azokat a pénzügyi eljárásokat is, amelyeket a tőzsde adott esetben létrehozott az ügyletek megfelelő teljesítésének biztosítására,
azzal, hogy a tőzsde szabályzatában megkülönböztetés-mentes alapon meghatározza azon feltételeket, amelyek alapján az adott személy tőzsdei kereskedési joggal rendelkezhet.”

(2) A Tpt. 312. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő ügyfelei vonatkozásában alkalmazza a Bszt. ügyfélvédelemre, az ügyfélmegbízások kezelésére és a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó szabályait, kivéve, ha ügyfele ugyanazon tőzsdén tőzsdei kereskedőnek minősül.
(6) A tőzsde rendszeresen, de havonta legalább egy alkalommal továbbítja a tőzsdei kereskedők jegyzékét a Felügyelet részére.”

14. § A Tpt. a következő 313. §-sal egészül ki:

313. § A szabályozott piacot működtető piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást, illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).”

15. § A Tpt. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

314. § A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját – ideértve a befektetési szolgáltató közvetlen vagy távoli részvételére vonatkozó előírásokat – a tőzsde szabályzata határozza meg.”

16. § A Tpt. a 316. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„A rendszerek rugalmassága, szüneteltetési mechanizmusok és elektronikus kereskedés
316/A. § (1) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak, rendelkeznek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, valamint képesek a szabályos kereskedést biztosítani jelentős piaci stressz esetén. A kereskedési rendszereket megfelelően tesztelik ezen feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében. A kereskedési rendszer hatékony eljárásokkal rendelkezik meghibásodás esetére az üzletmenet folyamatosságának biztosítására.
(2) A tőzsde biztosítja az alábbiakat:
a) írásbeli megállapodás megkötését a tőzsdén árjegyzési stratégiát követő összes befektetési szolgáltatóval és
b) olyan rendszerek fenntartását, amelyek biztosítják, hogy megfelelő számú befektetési szolgáltató vegyen részt az a) pont szerinti megállapodásokban, amelyek előírják számukra kötelező érvényű, rendszeres és előre tervezhető likviditási kínálatot biztosító jegyzések közzétételét versenyképes árakon, amennyiben ez a követelmény összhangban áll az adott tőzsdén történő kereskedés jellegével és méretével.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás legalább az alábbiakat rögzíti:
a) a befektetési szolgáltató likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségeit, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből adódó bármely egyéb kötelezettséget és
b) a befektetési szolgáltatók számára kedvezményeken keresztül vagy más formában a tőzsde által kínált, a likviditás rendszeres és előre tervezhető biztosítására irányuló ösztönzőket, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből következően a befektetési szolgáltatót illető bármely jogot.
(4) A tőzsde előírja és nyomon követi a (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodások követelményeinek befektetési szolgáltatók általi teljesítését. A tőzsde értesíti a Felügyeletet a kötelező írásbeli megállapodás tartalmáról, és a Felügyelet kérésére minden további tájékoztatást megad a (3) bekezdésben és e bekezdésben foglalt követelmények ellenőrzése céljából.
(5) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja az olyan megbízások elutasítását, amelyek meghaladnak előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket, vagy egyértelműen tévesek.
(6) A tőzsde rendszerei biztosítják a kereskedés ideiglenes leállításának vagy korlátozásának lehetőségét, ha egy tőzsdei termék árában az adott tőzsdén vagy egy kapcsolódó kereskedési helyszínen, illetve rendszeres internalizáló esetén rövid időn belül jelentős változás következett be, valamint – kivételes, a tőzsdei szabályzatban meghatározott esetekben és eljárás szerint – bármely ügylet törlését, megváltoztatását vagy korrigálását. A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paraméterek megállapítása során figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és biztosítja a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerülését.
(7) A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket és az azokban végrehajtott lényeges változásokat következetes és összehasonlítható módon jelenti a Felügyeletnek, és a Felügyelet jelenti azokat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.
(8) Ha egy adott pénzügyi eszköz likviditása tekintetében lényeges szabályozott piacnak minősül a tőzsde, és a kereskedést leállítja, a tőzsde a megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy értesítse a Felügyeletet és az Európai Unió tagállamaiban hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságokat
a) az egész piacra kiterjedő válaszintézkedés összehangolása céljából és
b) annak eldöntése érdekében, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedő más helyszíneken is célszerű-e leállítani a kereskedést mindaddig, amíg az eredeti piacon a kereskedés nem folytatódik.
(9) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer – ideértve a tőzsdei kereskedők arra való kötelezését, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztelés elvégzésének megkönnyítéséhez – hatékonyan biztosítja, hogy
a) az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyen feltételek kialakulásához, és
b) kezelni tudja az algoritmikus kereskedési rendszerek által előidézett rendellenes kereskedési feltételeket.
(10) A (9) bekezdés szerinti algoritmikus kereskedési rendszer az olyan rendszert is magában foglalja, amely lehetővé teszi
a) a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerben egy tőzsdei kereskedő által megkötött ügyletekhez képest,
b) a megbízások áramlásának korlátozását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint
c) a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz kialakítását és betartatását.
(11) A tőzsde közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtását befektetési szolgáltatónak engedélyezi. A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer a tőzsde szabályzatában meghatározott feltételek szerint hatékonyan biztosítja
a) e szolgáltatást igénybe vevők alkalmasságának megállapításához megfelelő kritériumok megállapítását és alkalmazását, és
b) a befektetési szolgáltató felelősségvállalását az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért e törvény és a kapcsolódó jogszabályok tekintetében.
(12) A tőzsde a (11) bekezdés szerinti szabályzatában megfelelő kritériumokat állapít meg a közvetlen elektronikus hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, amely alapján a tőzsde képes megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen elektronikus hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a befektetési szolgáltató egyéb megbízásaitól vagy kereskedésétől.
(13) A tőzsde megfelelő eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a (11) és (12) bekezdés be nem tartása esetén a tőzsdei kereskedő által az ügyfél számára biztosított közvetlen elektronikus hozzáférést felfüggessze vagy beszüntesse.
(14) A tőzsde gondoskodik a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások (co-location services) szabályainak átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetés-mentességéről.
(15) A tőzsde – szabályzatában meghatározott módon – biztosítja a díjstruktúráinak átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetés-mentességét, beleértve a végrehajtási díjakat, kiegészítő díjakat és kedvezményeket is. A díjstruktúrák nem ösztönözhetik a megbízások oly módon történő kiadását, módosítását vagy törlését, hogy az hozzájáruljon a rendellenes kereskedési feltételekhez vagy a piaci visszaéléshez. A tőzsde a megadott kedvezményekért cserébe árjegyzési kötelezettséget ír elő egyes részvényekre vagy arra alkalmas részvénycsomagokra.
(16) A tőzsde a törölt megbízásokra vonatkozó díjait a megbízások fenntartásának időtartamához, valamint az érintett pénzügyi eszközökhöz igazíthatja. A tőzsde a végrehajtott megbízásokhoz képest magasabb díjat számíthat fel a későbbiekben törölt megbízások beadásáért, és a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés figyelembevétele érdekében magasabb díjat számíthat fel a végrehajtott megbízásokhoz képest nagyszámú törölt megbízást beadó tőzsdei kereskedők, valamint a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazók számára.
(17) A tőzsde a tőzsdei kereskedők által történő megjelölés révén képes azonosítani az algoritmikus kereskedés keretében létrejött megbízásokat, a megbízások létrehozásához használt különböző algoritmusokat és a megbízásokat kezdeményező személyeket. Ezt az információt kérésre elérhetővé teszi a Felügyelet számára.
(18) A tőzsde a Felügyelet számára annak kérésére hozzáférhetővé teszi az ajánlati könyvet vagy az azzal kapcsolatos adatokat a kereskedés figyelemmel kísérése érdekében.
Árlépésközök
316/B. § (1) A tőzsde a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában árlépésköz-rendszereket fogad el.
(2) Az (1) bekezdésben említett árlépésköz-rendszer tükrözi a pénzügyi eszköz likviditási profilját a különböző piacokon, valamint az eladási és vételi ajánlatok átlagos különbségét (bid-ask spread), figyelembe véve az észszerűen stabil árak lehetővé tételét, a különbség további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül azzal, hogy az egyes pénzügyi eszközök sajátosságainak megfelelően határozandó meg.
Az üzleti órák összehangolása
316/C. § A tőzsde, valamint a tőzsdei kereskedők összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.”

17. § (1) A Tpt. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség, valamint az ehhez szükséges források biztosítását is.”

(2) A Tpt. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon,
b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét,
c) a tőzsde hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését, valamint
d) a tőzsde figyelemmel kísérje a tőzsdei kereskedők által a rendszereik keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsák a szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy a rendszer zavarait valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.”

(3) A Tpt. 317. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:)

h) a tőzsdei kereskedési rendszer technikai működésének megalapozott irányítására vonatkozó szabályokat, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is, annak érdekében, hogy a tőzsde csökkentse a rendszerleállás kockázatát,”

(4) A Tpt. 317. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A tőzsdei kereskedési jogra vonatkozó szabályzatokban megjelölt kötelezettségek megállapítása során legalább a következőket kell figyelembe venni:
a) tőzsde létesítő okirata és működési rendje,
b) tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályok,
c) a tőzsdén működő befektetési szolgáltatók alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások,
d) a nem befektetési szolgáltatóként működő tőzsdei kereskedőkre a 312. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban megállapított követelmények,
e) tőzsdei ügylet elszámolásának és teljesítésének szabályai és eljárásai.”

18. § A Tpt. a következő 317/A. és 317/B. §-sal egészül ki:

317/A. § (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.
(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:
a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése,
b) hozzáférés a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információkhoz – így többek között minden dokumentumhoz is –, amelyek a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére vonatkoznak, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó információkhoz,
c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy – a konkrét esettől függően ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak, valamint
d) adott esetben a tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.
(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tőzsdei kereskedőkre és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.
(4) A szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.
317/B. § (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra a szabályozott piacon kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma és a nyitott pozícióik mértéke meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.
(3) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, a Felügyeletnek legalább naponta egyszer átadja az adott szabályozott piacon jelen lévő összes személy – többek között a szabályozott piac tagjai és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.
(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egységben vagy annak származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket a szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:
a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,
b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,
c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket,
d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,
e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.
(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni:
a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint
b) egyéb pozíciókat.
(6) Az (1) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében a szabályozott piac tagjai a piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott szabályozott piacon végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.”

19. § A Tpt. 318. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tőzsde a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81. és 82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.
(5) A Felügyelet haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott információt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai számára. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.
(6) A tőzsde indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.”

20. § A Tpt. 318/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E Fejezet kiszervezést érintő rendelkezéseitől eltérően az algoritmikus kereskedést engedő vagy lehetővé tévő rendszerekkel összefüggésben történő kiszervezés során a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2017/584 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazandó.”

21. § A Tpt. 324. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében a 648/2012/EU rendelet előírásainak figyelembevételével központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.”

22. § A Tpt. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

325. § (1) A tőzsde felfüggesztheti a tőzsdei termékkel történő kereskedést vagy törölheti a kereskedésből azt a tőzsdei terméket, amely nem felel meg a tőzsde szabályzatainak, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.
(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő tőzsde adott esetben felfüggeszti vagy törli a kereskedésből az adott tőzsdei termékhez kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)–k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A tőzsde nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyelet.
(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon tőzsdei termék vagy a kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.
(4) A magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon tőzsdei termékre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el.
(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.
(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.”

23. § A Tpt. 330. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tőzsde saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá a tőzsde alapításának engedélyezésétől számított második évtől kezdődően.”

24. §5

25. § (1)6

(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdése a következő x)–zs) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

x) bármely személytől kérheti, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére,
y) előírhatja valamely természetes személy elmozdítását a piacműködtető vezető testületéből,
z) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,
zs) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.”

(3) A Tpt. 400. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Felügyelet a további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsdét is a kereskedés felfüggesztésére vagy törlésre kötelezi a Bszt. 149/B. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a tőzsde felfüggesztést vagy törlést ír elő meghatározott tőzsdei termék vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában e törvény rendelkezéseinek megfelelően. Erre piaci visszaélés gyanúja, nyilvános vételi ajánlat, illetve az 596/2014/EU rendelet 7. és 17. cikkét megsértő kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos bennfentes információk közzétételének elmaradása miatt kerülhet sor, kivéve, ha a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó határozatokat, valamint értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(10) A Felügyelet előírja a magyarországi székhelyű tőzsde részére azon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el a (9) bekezdésben meghatározott okok miatt, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet az erre vonatkozó határozatról értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. Ha a Felügyelet a további magyarországi székhelyű tőzsde esetében nem írja elő a felfüggesztést vagy a törlést, az értesítést a Felügyelet erre vonatkozó indokolással kiegészíti.
(11) A (9) és (10) bekezdésben meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók:
a) a felfüggesztés visszavonása esetén és
b) az értesítési eljárás vonatkozásában a Felügyelet által alkalmazott, az (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti szankciókra vonatkozó határozatok esetén.”

26. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/E. §-sal egészül ki:

450/E. § A 2018. január 3. napja előtt engedélyezett valamely szabályozott piac vezető testületének tagját és ügyvezetőjét úgy kell tekinteni, mint aki megfelel a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvénnyel megállapított 310/A. § (1) bekezdésében megállapított követelményeknek.”

27. § A Tpt. 23. és 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

28. § A Tpt.

a)7

b) 325. §-át megelőző alcímben a „forgalmazás felfüggesztése” szövegrész helyébe a „termékkel való kereskedés felfüggesztése és a tőzsdei termék kereskedésből való törlése” szöveg,

c)–d)8

e) 306. § c) pontjában a „vagy tizenkét hónapot” szövegrész helyébe a „vagy hat hónapot” szöveg,

f) 358. § (1) bekezdésében a „tőzsde, a központi szerződő fél” szövegrész helyébe a „tőzsde, a nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő, a központi szerződő fél” szöveg,

g)9

lép.

29. § (1)10

(2) Hatályát veszti a Tpt.

5. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

30. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szervezett villamosenergia piacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.”

31. § A Vet. 184. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) E törvény a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

32. § A Vet. 3. § 56. pontjában az „az energiakereskedelem” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedelem” szöveg lép.

6. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

33–37. §11

7. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

38. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. § a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett)

ad) adatszolgáltatási tevékenységre,”

(2) A Bszt. 1. § b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott)

bc) adatszolgáltatási tevékenységére, és”

(3) A Bszt. 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott
ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
cb) kiegészítő szolgáltatásra, és
cc) adatszolgáltatási tevékenységre,”

(4) A Bszt. 1. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott
da) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
db) kiegészítő szolgáltatásra,
dc) adatszolgáltatási tevékenységre, és
e) az a)–d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.”

39. § A Bszt. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

a) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,
b) a 2. § f) és h) pontjában, valamint a 9. §-ban meghatározott személyekre,
c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,
d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire
is alkalmazni kell, amennyiben azok szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjai.
a) a 2. §-ban meghatározott személyekre,
b) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,
c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,
d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire, valamint
f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire
is alkalmazni kell.
(3) E törvény vezető testületre, összeférhetetlenségre, termék-jóváhagyási folyamatra, a szolgáltatások, tevékenységek és ügyletek nyilvántartására, az ügyfelek tájékoztatására, az alkalmassági és megfelelési tesztre, a közvetítő igénybevételére, a más befektetési vállalkozás közvetítésével végrehajtott szolgáltatásnyújtásra, az ügyfélmegbízások kezelésére, az elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletre, a felügyeleti hatáskörökre, szankciókra, a jogsértések jelentésére, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit a befektetési vállalkozásokra és a hitelintézetekre akkor is alkalmazni kell, amikor ügyfeleiknek strukturált betéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak.”

40. § (1) A Bszt. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha
aa) árjegyző,
ab) szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja vagy közvetlen elektronikus hozzáférése van egy kereskedési helyszínhez, kivéve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait,
ac) nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,
ad) ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez,”

(2) A Bszt. 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

f) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – ideértve az árjegyzőket is – sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:
fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
fb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
fc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,”

(3) A Bszt. 2. §-a a következő g)–l) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

g) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – sajátszámlás kereskedés kivételével – nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy
ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
gb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
gc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
h) arra a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásra, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete [a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete] 4. cikkében meghatározott feltételek mellett – eseti jelleggel, szakmai tevékenysége keretében végzi, és az e szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki befektetési szolgáltatási tevékenység végzését,
i) arra az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetőre, aki vagy amely a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajt végre ügyfélmegbízást, és sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, kivéve, ha nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,
j) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átviteli rendszerirányítóra a Vet.-ben meghatározott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott és a 714/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a villamosenergia-hálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a villamos energia ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,
k) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre a Get.-ben meghatározott, a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) meghatározott és a 715/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a földgázhálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a földgáz ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,
l) a központi értéktárra, kivéve, ha az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 73. cikkében meghatározottak szerint végez e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.”

41. § A Bszt a következő 2/A. §-sal egészül ki:

2/A. § (1) Ahhoz, hogy a 2. § f) és g) pontja szerint mentességet élvező személyek vagy szervezetek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni a 2. § a) pontban meghatározott feltételeknek.
(2) A 2. § j) és k) pont szerinti mentesség az e pontokban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazható, amelyeket e személyek a 2. § j) és k) pontban meghatározott tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac – és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform – üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.”

42. § (1) A Bszt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”

(2) A Bszt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 8. §, a 12. és 13. §, a 16. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A. és 20/B. §, a 21. és 22. §, a 22/A. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 62. és 63. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (7)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. § és a 155–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett,
b) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”

43. § A Bszt. I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:

3/A. § (1) Minden multilaterális rendszert, amelyen pénzügyi eszközökkel kereskednek
a) az e törvény multilaterális kereskedési rendszerre vagy szervezett kereskedési rendszerre vonatkozó rendelkezései vagy
b) a Tpt. Kilencedik Részében meghatározott rendelkezések
szerint kell működtetni, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 600/2014/EU rendelet) II. címével összhangban kell az a) és b) pont szerinti kereskedési helyszínek átláthatóságát biztosítani.
(2) Minden olyan befektetési vállalkozást, amely szervezett, gyakori és rendszeres formában, jelentős nagyságrendben, az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlás kereskedést folytat szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren kívül, a 600/2014/EU rendelet III. címével összhangban kell működtetni.
(3) A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkének sérelme nélkül, az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi eszközökkel végrehajtott minden olyan ügyletnek, amely nem multilaterális rendszeren vagy rendszeres internalizálón keresztül jön létre, meg kell felelnie a 600/2014/EU rendelet III. címében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.”

44. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„1. algoritmikus kereskedés: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit – így különösen azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után – egy számítógépes algoritmus automatikusan határozza meg – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 18. cikkében meghatározottaknak megfelelő – korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak
a) megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására,
b) megbízások feldolgozására, azok bármely kereskedési paraméterének meghatározása nélkül,
c) megbízások megerősítésére vagy
d) végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására
használnak,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 1b–1d. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„1b. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,
1c. APA: jóváhagyott közzétételi mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében közzéteszi – a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke alapján – a kereskedési jelentéseket,
1d. ARM: jóváhagyott jelentési mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében bejelenti az ügyletek adatait a Felügyeletnek vagy az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 2a. és 2b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„2a. állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
2b. állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:
a) az Európai Unió,
b) az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,
c) az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,
d) több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,
e) több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy
f) az Európai Beruházási Bank,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„4. áru: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„4a. árualapú származtatott termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott termék,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 11a–11c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„11a. certifikát: a 600/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott fogalom,
11b. C6. származtatott energiaügylet: a 6. § f) pontjában említett olyan opció, határidős ügylet, swapügylet és bármely más származtatott ügylet, amely szénre vagy olajra vonatkozik, amellyel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni,
11c. CTP: összesítettadat-szolgáltató, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely összegyűjti a szabályozott piacokról, az MTF-ektől, az OTF-ektől és az APA-któl (jóváhagyott közzétételi mechanizmusok) a 600/2014/EU rendelet 6., 7., 10., 12., 13., 20. és 21. cikkében felsorolt pénzügyi eszközökről szóló kereskedési jelentéseket, és azokat olyan, folyamatos és élő elektronikus adatfolyamba vonja össze, amely pénzügyi eszközönként árfolyam- és volumenadatokat biztosít,”

(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„16a. egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): olyan ügylet, ahol a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtja végre, hogy nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül,”

(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„30. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez,”

(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„30a. függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,”

(10) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 31a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„31a. harmadik országbeli vállalkozás: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne,”

(11) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 34a–34d. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„34a. kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,
34b. keresztértékesítés gyakorlata (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felajánlása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként,
34c. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt,
34d. kkv-tőkefinanszírozási piac: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelyet kkv-tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 154/A. §-nak megfelelően,”

(12) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 38a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„38a. közvetlen elektronikus hozzáférés: olyan eljárás, amely során egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele engedélyezi valamely személynek az ő kereskedési kódjának használatát, annak érdekében, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínnek, továbbá az olyan eljárás, amelynek során a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan eljárás, amelynek során e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikkében meghatározottak figyelembevételével,”

(13) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 44a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„44a. likvid piac: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:
a) az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,
b) a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,
c) az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,”

(14) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 46. és 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„46. megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában,
47. mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében, I. mellékletének I–XX. részében és XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,”

(15) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 49a–49c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„49a. multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül,
49b. nagykereskedelmi energiatermék: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék,
49c. nagysebességű algoritmikus kereskedési technika: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:
a) a hálózati és egyéb típusú adatátviteli idő minimalizálását célzó infrastruktúra, amely az algoritmikus ajánlatbevitelre szolgáló következő lehetőségek közül legalább egyet magába foglal: szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezése vagy nagy sebességű közvetlen elektronikus hozzáférés,
b) a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását a rendszer határozza meg, anélkül, hogy az egyes ügyletek vagy megbízások kapcsán emberi beavatkozásra kerülne sor, valamint
c) a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkében meghatározott magas napi üzenetforgalom (megbízások, árajánlatok vagy törlések),”

(16) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„50. pénzügyi elemző: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott személy,”

(17) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,”

(18) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 52a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„52a. piacműködtető: olyan személy, amely irányítja, illetve működteti a szabályozott piac üzletvitelét, és amely maga a szabályozott piac,”

(19) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„56. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre,”

(20) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 58a. és 58b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„58a. strukturált betét: olyan a Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, amelyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:
a) valamely index vagy indexkombináció, az olyan változó kamatozású betétek kivételével, amelyek hozama közvetlenül függ valamilyen kamatlábindextől, például az Euribortól vagy a Libortól,
b) pénzügyi eszköz vagy több pénzügyi eszköz kombinációja,
c) valamely nyersanyag, vagy több nyersanyag kombinációja vagy egyéb fizikai vagy nem fizikai nem helyettesíthető eszközök vagy
d) valamely deviza árfolyama vagy több devizaárfolyam kombinációja,
58b. strukturált pénzügyi termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogalom,”

(21) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 61a. és 61b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„61a. származtatott termék: a 6. § d)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz,
61b. szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez,”

(22) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 65a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„65a. tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől,”

(23) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„79. multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve,”

(24) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„82. javadalmazás: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,”

45. § (1) A Bszt. 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett)

i) szervezett kereskedési rendszer működtetése.”

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiegészítő szolgáltatásnak minősül)

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve – a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti – felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését,”

46. § (1) A Bszt. 6. § d)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Pénzügyi eszköz)

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető,
f) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),
g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,”

(2) A Bszt. 6. § j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzügyi eszköz)

j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető,
k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet,”

(3) A Bszt. 6. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Pénzügyi eszköz)

l) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek.”

47. § A Bszt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § Adatszolgáltatási tevékenység:
a) APA működtetése,
b) CTP működtetése,
c) ARM működtetése.”

48. § A Bszt. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás
a) tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti vagy
b) Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.”

49. § (1) A Bszt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – az (1a)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.”

(2) A Bszt. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt befektetési szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet részére történő bejelentést követő 30 nap elteltével végezheti, azzal, hogy bejelentésben igazolja, hogy megfelel az engedélyezésre, a vezető testületre, a befolyásoló részesedésre, az induló tőke ellátottságra, a szervezeti követelményekre, az algoritmikus kereskedésre, a multilaterális kereskedési rendszerre és a szervezett kereskedési rendszerre e törvényben előírt követelményeknek.”

(3) A Bszt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetve kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat lakossági és szakmai ügyfelek részére, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével, és a 29/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek. A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás által Magyarország területén végezhető befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása során figyelembe kell venni a 600/2014/EU rendelet VIII. címében foglalt rendelkezéseket is.”

(4) A Bszt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.”

(5) A Bszt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó
a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti olyan villamosenergia-kereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,
b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti földgázkereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,
c) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmében részt vevő azon befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást.”

50. § A Bszt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § (1) bekezdésének a)–d), valamint f)–i) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.”

51. § A Bszt. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

17/A. § (1) Az ügyfelek számára történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyására és a meglévő pénzügyi eszközök jelentős kiigazításainak jóváhagyására szolgáló folyamatot (a továbbiakban: termék-jóváhagyási folyamat) tart fenn, működtet, és elvégzi annak felülvizsgálatát, mielőtt pénzügyi eszközt hoz forgalomba vagy forgalmaz ügyfelek részére.
(2) A termék-jóváhagyási folyamat meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél-kategóriáin belül, és biztosítja, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen.
(3) A befektetési vállalkozás emellett rendszeresen felülvizsgálja az általa kínált vagy forgalomba hozott pénzügyi eszközöket, és ennek során figyelembe vesz minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e.
(4) A pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás bármely forgalmazó számára elérhetővé teszi a pénzügyi eszközre és a termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információt, a pénzügyi eszközök azonosított célpiacát is beleértve.
(5) Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem saját maga által kialakított pénzügyi eszközöket kínál vagy ajánl, kielégítő megoldásokat kell alkalmaznia a (4) bekezdésben említett információk beszerzésére és minden egyes pénzügyi eszköz jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.
(6) Az e § szerinti szabályok, folyamatok és megoldások e törvénynek és a 600/2014/EU rendelet előírásainak – ideértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, valamint az ösztönzőkre vonatkozóakat is – sérelme nélkül alkalmazandók.”

52. § A Bszt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 24. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a belső ellenőrzés tekintetében.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely
a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,
b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és
c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.
(3) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.
(4) A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi az árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(5) Az árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.
(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”

53. § A Bszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 23. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a kockázatkezelés tekintetében.”

54. § A Bszt. 20/C. §-át követő alcím címe helyébe a következő alcím lép:

„A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelésért, valamint az ügyféleszközök védelméért való felelősség”

55. § A Bszt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

21. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés tekintetében.
(2) A befektetési vállalkozás megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező munkatársat nevez ki az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségek befektetési vállalkozás általi teljesítésének biztosítására. A befektetési vállalkozás döntésétől függően ezt a feladatkört a kinevezett személy kizárólagos feladatként vagy más feladatkörrel együtt látja el. ”

56. § A Bszt. 22/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.”

57. § A Bszt. 26/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás vezető testületének tagja és ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.”

58. § A Bszt. MÁSODIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

„VI/A. FEJEZET
ALGORITMIKUS KERESKEDÉS
26/B. § (1) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás az általa végzett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzési mechanizmussal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy kereskedési rendszerei
a) rugalmasak legyenek, és elegendő kapacitással rendelkezzenek,
b) megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak,
c) a hibás megbízások kiküldését vagy a rendszerek egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet eredményező vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működését megakadályozzák,
d) ne legyenek felhasználhatók olyan célra, amely ellentétes a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival, amelyhez kapcsolódnak.
(2) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás
a) az üzletvitel folyamatosságát biztosító hatékony megoldásokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, és
b) gondoskodik rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés és e bekezdés követelményeinek mindenkor megfeleljen.
(3) Az a befektetési vállalkozás, amely algoritmikus kereskedést folytat, értesíti erről a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amelynek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat. A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel adjon leírást
a) algoritmikus kereskedési stratégiái jellegéről,
b) a rendszerre érvényes kereskedési paraméterek vagy limitek részleteiről,
c) az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési, illetve kockázatellenőrzési mechanizmusról, valamint
d) a rendszerei tesztelésére vonatkozó adatokról.
(4) A Felügyelet bármikor további információkat is kérhet a befektetési vállalkozástól az algoritmikus kereskedéséről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszerekről.
(5) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok kérésére, amelyek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat, indokolatlan késedelem nélkül közli az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozástól kapott, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információkat.
(6) A befektetési vállalkozás gondoskodik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.
(7) A nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozás jóváhagyott formában pontos és időrendbe rendezett nyilvántartást tárol valamennyi megbízásáról – beleértve a megbízások visszavonását, a végrehajtott megbízásokat és árfolyamokat a kereskedési helyszíneken –, és azt kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
26/C. § (1) Az olyan algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely árjegyzési stratégiát követ – figyelembe véve az adott piac likviditását, méretét és jellegét, valamint azon eszköz jellemzőit, amellyel kereskedik –
a) az árjegyzést a kereskedési helyszín kereskedési idejének egy meghatározott arányú részében – az esetleges kivételes körülmények kivételével – folyamatosan hajtja végre, és ezáltal rendszeres és előre látható módon biztosít likviditást a kereskedési helyszínen,
b) kötelező érvényű írásbeli megállapodást köt a kereskedési helyszínnel, amely legalább a befektetési vállalkozás a) pont szerinti kötelezettségeit meghatározza, és
c) hatékony rendszerekkel és ellenőrző mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy mindenkor teljesíteni tudja a b) pontban említett megállapodás szerinti kötelezettségeit.
(2) E § és a Tpt. 316/A. §-ának alkalmazásában algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás akkor követ árjegyzési stratégiát, ha egy vagy több kereskedési helyszín tagjaként vagy résztvevőjeként stratégiájának részeként saját számlára kereskedve egyidejűleg egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú fix árajánlatokat tesz versenyképes árakon, egyetlen vagy több pénzügyi eszközhöz kapcsolódóan, egyetlen kereskedési helyszínen vagy egyszerre több kereskedési helyszínen, és ezáltal a teljes piac számára rendszeres és gyakori módon likviditást biztosít.
26/D. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít egy kereskedési helyszínhez, hatékony rendszerekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik
a) a szolgáltatást használó ügyfelek alkalmasságának megfelelő értékelésére és felülvizsgálatára, valamint
b) annak biztosítására, hogy
ba) a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek ne léphessék túl a befektetési vállalkozás által előzetesen meghatározott megfelelő kereskedési és hitel-küszöbértékeket,
bb) a szolgáltatást használó ügyfelek által folytatott kereskedés megfelelő ellenőrzés alatt álljon, és
bc) a megfelelő kockázatellenőrzési mechanizmus megakadályozza az olyan kereskedést, amely kockázatokat teremthet magának a befektetési vállalkozásnak a számára, vagy amely rendellenes piaci helyzetet teremthet vagy hozzájárulhat annak kialakulásához, vagy ellentétes lehet az 596/2014/EU rendelettel vagy a kereskedési helyszín szabályaival.
(2) A befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott kontrollmechanizmusok kialakítása esetén biztosíthat.
(3) A befektetési vállalkozás felelős annak biztosításáért, hogy a szolgáltatást használó ügyfelek betartsák e törvény követelményeit és a kereskedési helyszín által előírt szabályokat. A befektetési vállalkozás – a szabályok esetleges megsértésének, illetve a szabálytalan kereskedési feltételeknek vagy a piaci visszaélésre utaló magatartásnak az azonosítása érdekében – figyelemmel kíséri az ügyleteket, és az ilyen rendellenességekről tájékoztatja a Felügyeletet.
(4) A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és az ügyfél között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről. A megállapodás tartalmazza, hogy az e törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos felelősség a befektetési vállalkozást terheli.
(5) A valamely kereskedési helyszínhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító befektetési vállalkozásnak e tényről értesítenie kell a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a tagállama szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is, amelyhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít.
(6) A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az rendszeres vagy eseti jelleggel adjon leírást az (1) bekezdésben említett rendszerekről és kontrollmechanizmusokról, és bizonyítsa ezek alkalmazását.
(7) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére, amelyekhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, indokolatlan késedelem nélkül közli a (6) bekezdésben meghatározott – a befektetési vállalkozástól kapott – információkat.
(8) A befektetési vállalkozás gondoskodik az e §-ban meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.
26/E. § Az a befektetési vállalkozás, amely általános klíringtagként jár el más személyek számára, hatékony rendszereket és kontrollmechanizmusokat alakít ki, amelyek révén gondoskodik arról, hogy az elszámolási szolgáltatásokat csak megfelelő és világos kritériumokat teljesítő személyek vegyék igénybe, és hogy megfelelő előírások vonatkozzanak azokra a személyekre, amelyek a befektetési vállalkozás számára és a piac számára a kockázatokat lecsökkentik. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és e személy között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a szolgáltatás nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről.”

59. § (1) A Bszt. 27. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást más EGT-államban határon átnyúló tevékenységként, illetve szolgáltatásként végezni,
a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és
b) a (4) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.”

(2) A Bszt. 27. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely más EGT-államban kíván fióktelepet létesíteni, és ez a fióktelep a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást végezni,
a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és
b) a (7) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.”

60. § A Bszt. 28. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli)

p) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,”

61. § A Bszt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

29/A. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének a Felügyelet engedélyezi a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését és a kiegészítő szolgáltatás nyújtását a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás kérelme alapján, ha
a) bemutatja a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságtól származó engedélyét,
b) a Felügyelet a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is,
c) a Felügyelet együttműködési megállapodást kötött a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával,
d) a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország nem szerepel a Pénzügyi Akciócsoporttal (a továbbiakban: FATF) nem együttműködő országok és területek listáján,
e) eleget tesz az induló tőkére vonatkozó szabályoknak,
f) vezető tisztségviselők megfelelnek a személyi feltételeknek, és
g) igazolja, hogy tagja valamely elismert befektető-kártalanítási rendszernek.
(2) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepet kíván létesíteni, akkor a kérelméhez a Felügyeletnek benyújtja:
a) a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság vagy hatóságok nevét és címét azzal, hogy több hatóság esetén azok illetékességéről is tájékoztatást kell nyújtania,
b) a befektetési vállalkozás nevét, jogi formáját, székhelyét, telephelyeit, vezető testülete tagjainak nevét, fontosabb tulajdonosainak nevét,
c) a fióktelep szervezeti felépítését, szervezeti és működési szabályzatát,
d) a fióktelep üzleti tervét,
e) a kiszervezni kívánt funkcióinak leírását,
f) az induló tőke rendelkezésre állásáról igazolást, valamint
g) a vezető tisztségviselők jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolását.
(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe megfelelően alkalmazza e törvény
a) dotációs tőkére vonatkozó követelményeinek való folyamatos megfelelést,
e) összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait,
h) XXV/B. Fejezetét, valamint
(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hiánytalan kérelmének benyújtását követően hat hónapon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A döntéséről tájékoztatja a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

62. § A Bszt. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha)

e) a kérelmező tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

63. § (1) A Bszt. 37. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,”

(2) A Bszt. 37. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező minősített befolyás szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.”

64. § (1) A Bszt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) dönt a befolyásszerzési szándékról abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e. Ha a Felügyelet az értékelés alapján a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését megtagadja, akkor erről az értékelés befejezését követő két munkanapon belül, de legkésőbb az ügyintézési határidőn belül írásban értesíti a kérelmezőt, megadva a döntés indokait.”

(2) A Bszt. 38. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező)

b) nem tartozik az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK, 2009/138/EK, 2013/36/EU és 2014/65/EU irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.”

65. § A Bszt. 40. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

40. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.
(2) Az ügyfeleknek történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az így kialakított pénzügyi eszközök megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül valamely azonosított célpiac igényeinek, a pénzügyi eszközök forgalmazási stratégiája összeegyeztethető legyen az azonosított célpiaccal, és a befektetési vállalkozás észszerű lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközt az azonosított célpiac számára forgalmazzák.
(3) A befektetési vállalkozás – értelmezve az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket – a végső ügyfeleknek a 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott azonosított célpiacát is figyelembe véve felméri a pénzügyi eszközök azon ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt, és gondoskodik arról, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pénzügyi eszközök felkínálására vagy ajánlására, ha az az ügyfél érdekében áll.
(4) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során – ideértve a befektetési elemzést és a marketingközleményt is – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében foglaltaknak megfelelő világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. A marketingközlemény marketing jellegét egyértelműen fel kell tüntetni.
(5) A befektetési vállalkozás – figyelemmel a 41–43. §-ban foglaltakra – kellő időben tájékoztatja a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet a befektetési vállalkozásról és annak szolgáltatásairól, a pénzügyi eszközökről és a javasolt befektetési stratégiákról, a végrehajtás helyszíneiről, valamint az összes költségről és kapcsolódó díjról. E tájékoztatás a következőket foglalja magában:
a) befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadást megelőzően nyújt tájékoztatást az alábbiakról:
aa) a tanácsot független alapon adja-e,
ab) a tanácsadás a különböző eszköztípusok szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e és különösen, hogy a pénzügyi eszközök köre olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált pénzügyi eszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét,
ac) a befektetési vállalkozás biztosít-e a leendő szerződő fél vagy ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést;
b) a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatásnak magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy – figyelembe véve a 17/A. § (2) bekezdése szerinti azonosított célpiacot – a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e;
c) a befektetési szolgáltatási tevékenységgel vagy kiegészítő szolgáltatással összefüggő költségekre és kapcsolódó díjakra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a befektetési tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó befizetéseket is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti összes költségről és díjról szóló tájékoztatást – a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz és a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata hoz létre – összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a tájékoztatást tételes lebontásban is biztosítani kell. Adott esetben ezt a tájékoztatást a befektetés élettartama alatt rendszeresen, legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára. A tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 50. cikkében foglaltaknak megfelelően kell nyújtani.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 41. § (4)–(6) bekezdésében foglalt információkat érthető formában kell közölni, úgy, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az ügyfél vagy a leendő szerződő fél képes átlátni a felkínált befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit. Ez a tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.
(8) Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtását olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már a Hpt. illetve az Fhtv. egyéb rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak a (4)–(7) bekezdésben megállapított kötelezettségek.”

66. § A Bszt. 41. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

41. § (1) Ha a befektetési vállalkozás arról tájékoztatja az ügyfelet vagy leendő szerződő felet, hogy a befektetési tanácsadást független alapon biztosítja,
a) a befektetési vállalkozásnak a piacon elérhető pénzügyi eszközök olyan kellően nagy körét kell értékelnie, amely kellően változatos az eszközök típusa, kibocsátója vagy a termékek nyújtója szerint ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő teljesülését, és nem korlátozódhat azokra a pénzügyi eszközökre, amelyeket
aa) maga a befektetési vállalkozás vagy a vele szoros kapcsolatban lévő vállalkozások vagy
ab) olyan egyéb vállalkozások bocsátanak ki vagy nyújtanak, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági kapcsolat – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét;
b) nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérve az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.
(3) A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 52. cikkében foglaltaknak megfelelő módon, a független alapon nyújtott befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 53. cikkében foglaltaknak megfelelő módon kell megadni.
(4) A befektetési vállalkozás portfóliókezelés keretében nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak e bekezdés hatálya alá.
(5) Nem minősíthető úgy, hogy a befektetési vállalkozás teljesíti a 110. § szerinti vagy a 40. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit abban az esetben, ha az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára fizet, vagy bármely díjban vagy jutalékban részesül, vagy bármely nem pénzügyi előnyben részesül vagy nem pénzügyi előnyt nyújt befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, kivéve, ha a kifizetés vagy az előny
a) célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét; valamint
b) nem gátolja a befektetési vállalkozást abban, hogy megfeleljen annak a kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legjobb érdekének megfelelően kell eljárnia.
(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés szerinti díj vagy előny létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg pontosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet világosan, átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatja az adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás elvégzése előtt. A befektetési vállalkozás adott esetben tájékoztatja az ügyfelet a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával összefüggésben kapott díj, jutalék, pénzügyi vagy nem pénzügyi előny ügyfélhez való továbbításának eljárásáról is.
(7) Nem tartoznak az (5) bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá azok a kifizetések vagy díjak, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását lehetővé teszik, vagy ahhoz szükségesek – pl. őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek –, és amelyek természetüknél fogva nem eredményezhetnek konfliktusokat a befektetési vállalkozásnak ügyfele érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű tevékenységére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatban.
(8) Az olyan befektetési vállalkozásnak, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást végez ügyfelek számára, biztosítania kell, hogy alkalmazottait ne díjazza, illetve teljesítményüket ne értékelje oly módon, amely ütközik azzal a kötelezettségével, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt nem alakíthat ki díjazás, értékesítési célok révén vagy más módon olyan mechanizmust, amely arra ösztönözhetné alkalmazottait, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt ajánljanak lakossági ügyfelüknek, amikor a befektetési vállalkozás más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő pénzügyi eszközt is ajánlhatna.
(9) Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínálnak, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania. Amennyiben a lakossági ügyfelek számára kínált ilyen megállapodáshoz vagy csomaghoz kapcsolódó kockázat várhatóan eltér az egyes komponensekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól, a befektetési vállalkozásnak megfelelő leírást kell nyújtania a megállapodás vagy csomag különböző komponenseiről, valamint arról, hogy egymásra hatásuk hogyan módosítja a kockázatot.
(10) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 40. § és az e § szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő idő álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.”

67. § A Bszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

42. § Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét
a) írásban, vagy
b) egyéb tartós adathordozón
a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”

68. § A Bszt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás nevében az ügyfeleknek a pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában legyenek az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó, e törvény által előírt kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára nyújtott előzetes tájékoztatási kötelezettségét a X. Fejezetben, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 45–51. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelő tartalommal és módon teljesíti.”

69. § (1) A Bszt. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha egy befektetési vállalkozás olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy termékcsomagot ajánl, biztosítja, hogy a csomag összességében alkalmas legyen az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.”

(2) A Bszt. 44. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatásának a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. és 55. cikkében meghatározottaknak történő megfelelését.
(3) A befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás esetén az ügylet megvalósítását megelőzően, tartós adathordozón nyilatkozatot tesz a tanácsadás ügyfél számára való alkalmasságáról (a továbbiakban: alkalmassági nyilatkozat), amelyben ismerteti az adott tanácsadást, és hogy az miként elégíti ki a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.
(4) Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, a befektetési vállalkozás tartós adathordozón is átadhatja az írásos alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül azt követően, hogy az ügyfél megkötötte a megállapodást, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye; valamint
b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy az ügyletkötést elhalassza annak érdekében, hogy az alkalmassági nyilatkozatot átvegye.
(5) Ha egy befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, vagy tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres időközönként az (1) bekezdésnek megfelelő tájékozódást végez, akkor a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. cikke szerinti jelentésnek tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a befektetés kielégíti a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.”

70. § (1) A Bszt. 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetében az értékelés során azt kell vizsgálni, hogy a csomag egésze megfelelő-e az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.”

(2) A Bszt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 55. és 56. cikkében meghatározottaknak megfelelően jár el.”

(3) A Bszt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást – kiegészítő szolgáltatások nyújtásával vagy azok nélkül, az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti olyan hitelnyújtás kivételével, amely nem tartalmaz az ügyfél kölcsöneire, folyószámláira és folyószámlahiteleire vonatkozó hitelkeretet – és
a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve a Kbftv. szerinti ABA által részvény formában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt, valamint a származtatott eszközben foglalt részvényt vagy
b) az ügylet tárgya olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
c) az ügylet tárgya pénzpiaci eszköz, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
d) az ügylet tárgya ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír, ide nem értve az 583/2010/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti strukturált ÁÉKBV-ket vagy
e) az ügylet tárgya strukturált betét, ide nem értve azokat, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy a termék lejárat előtti eladásának költségeit vagy
f) az ügylet tárgya egyéb – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 57. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő – nem összetett pénzügyi eszköz és
az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi, és a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való megfelelőségét, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek, valamint a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.”

71. § (1) A Bszt. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.”

72. § A Bszt. 48. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Szakmai ügyfél)

i) helyi vállalkozás, amely
ia) a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz vonatkozásában azon személy, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében vagy azzal összefüggésben kereskedik e pénzügyi eszközre,
ib) a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott származtatott energiaügylet vonatkozásában azon személy, amely a Get., illetve a Vet. szerint földgáz- vagy villamosáram-kereskedést végez,”

73. § (1) A Bszt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről, és biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 72–75. cikkében meghatározott rendelkezések teljesítését.”

(2) A Bszt. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról vezetett nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.”
„(4) A nyilvántartás részeként rögzíteni kell legalább azokat telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat, amelyek a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatásokat érintik. Az ilyen telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások közé tartoznak azok is, amelyek célja az ügyletek kötése sajátszámlás kereskedés keretében, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtása, még az olyan beszélgetések és üzenetváltások esetében is, amelyek nem vezetnek a szóban forgó ügyletek megkötéséhez vagy ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtásához.
(5) E telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából a befektetési vállalkozásnak minden észszerűen szükséges lépést meg kell tennie az alkalmazottai vagy közvetítői által – a befektetési vállalkozás által rendelkezésükre bocsátott vagy használatra jóváhagyott vagy engedélyezett berendezéseken keresztül – lebonyolított releváns telefonbeszélgetések és (kimenő vagy bejövő) elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából.
(6) A befektetési vállalkozás tájékoztatja új és meglévő ügyfeleit, hogy azon, a befektetési vállalkozás és az ügyfelei közötti, telefonon történő üzenetváltások, illetve beszélgetések, amelyek valamilyen tranzakciót eredményeznek vagy eredményezhetnek, rögzítésre kerülnek. Ez a tájékoztatás közölhető mindössze egy alkalommal, a befektetési szolgáltatások új vagy meglévő ügyfeleknek történő nyújtását megelőzően.
(7) A befektetési vállalkozás olyan ügyfél részére, akit előzőleg nem tájékoztatott a telefonon történő üzenetváltások és beszélgetések rögzítéséről, nem végezhet telefonon keresztül befektetési szolgáltatási tevékenységet és nem nyújthat telefonon keresztül kiegészítő szolgáltatást, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfélmegbízások fogadásához, továbbításához vagy végrehajtásához kapcsolódnak.
(8) Az ügyfél egyéb úton is adhat megbízást, e közlésnek azonban tartós adathordozón rögzített formában, azaz pl. levélben, faxon vagy e-mailben kell történnie, vagy a személyes találkozókon elhangzott megbízások esetében azt dokumentálni kell. Így az ügyféllel folytatott releváns személyes beszélgetések tartalma írásos jegyzőkönyvek vagy feljegyzések formájában rögzíthető. Az így közölt megbízások a telefonon közölt megbízásokkal egyenértékűnek minősülnek.
(9) A befektetési vállalkozás megtesz minden észszerű lépést annak elkerülésére, hogy alkalmazottai vagy közvetítői a releváns telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat olyan, magántulajdonban lévő berendezéseken keresztül bonyolítsák le, amelyekről a befektetési vállalkozás az általuk közvetített tartalmat nem tudja rögzíteni vagy lemásolni.
(10) A (4)–(9) bekezdésben előírt rendelkezéseket a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 76. cikkében meghatározott előírások figyelembevételével teljesíti azzal, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig – illetve amennyiben azt a Felügyelet előírja, legfeljebb hét évig – megőrzi, és a megőrzött felvételeket az érintett ügyfeleknek kérésre átadja.”

74. § A Bszt. 57. §-a a következő (11)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A befektetési vállalkozás nem köthet olyan biztosítéki megállapodást, amelynél a biztosíték esetében egy harmadik fél számára lehetőség nyílhat a biztosítékként megjelenő pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz elidegenítésére a biztosítéki megállapodás részét nem képező kötelezettség kiegyenlítése érdekében, kivéve, ha ezt azon harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog írja elő, amelyben az ügyfél pénzeszközeit vagy pénzügyi eszközeit tartják.
(12) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha a (11) bekezdésben említett biztosítéki megállapodást köteles kötni, és tájékoztatja az ügyfelet a megállapodáshoz kapcsolódó kockázatokról is. A tájékoztatásnak az ügyféllel kötendő írásos megállapodásnak is részét kell képeznie.
(13) A befektetési vállalkozás a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és a felszámolóbiztos megkeresése esetén rendelkezésükre bocsátja
a) az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek egyenlegét,
b) az ügyfelek letétbe helyezett pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek letétbe helyezésére vonatkozó információkat, ideértve a letéti számlák adatait és a letétkezelővel kötött megállapodás érdemi elemeit,
c) kiszervezett feladatok ismertetését és az azokat ellátó harmadik felek adatait,
d) kapcsolódó eljárásokban részt vevő kulcsfontosságú személyek nevét, ideértve a 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett – az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos feladatokat ellátó – személy nevét is,
e) az ügyfelek pénzeszközhöz és pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tulajdonjogának megállapítása szempontjából releváns megállapodásokat.
(14) A befektetési vállalkozás írásos elemzéssel igazolja, hogy a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást érdemes és indokolt lehet kötni az olyan ügyféllel, amely vállalkozás. Az írásos elemzésben a befektetési vállalkozás figyelembe veszi, hogy
a) az ügyféllel szembeni kötelezettség és a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékok korrelációja gyenge legyen, valamint az ügyfél kötelezettsége tekintetében a nemteljesítés valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható legyen;
b) a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásba tartozó pénzeszköz és pénzügyi eszköz értéke jelentősen magasabb (akár korlátlan is) legyen, mint az ügyfél kötelezettsége;
c) az ügyfélnek a pénzeszközei és pénzügyi eszközei kellően magas arányban legyenek a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokba bevonva, függetlenül az egyedi megállapodások számára és körére.
(15) A befektetési vállalkozás a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatja a szakmai ügyfelet és az elfogadható partnert a megállapodás kapcsán a felmerülő kockázatokról és a megállapodásnak a pénzeszközre és a pénzügyi eszközre gyakorolt hatásáról.”

75. § A Bszt. 58. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzügyi eszközeinek saját számlára vagy más személy számlájára történő, jogosulatlan felhasználásának megelőzésére intézkedéseket hoz, így különösen:
a) értékpapír kölcsönbe vételére szóló megállapodás kötése vagy a pozíció lezárása az olyan ügyfelekkel, akik, vagy amelyek nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a számlájukon a teljesítés időpontjában,
b) annak szoros nyomon követése, hogy a terveknek megfelelően képes-e a teljesítés időpontjában való szállításra, és ha ez nem lehetséges, korrekciós intézkedések meghozatala; valamint
c) a teljesítés napján és azt követően le nem szállított értékpapírok szoros nyomon követése és azonnali megkérése.
(6) A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan mechanizmussal, amely
a) biztosítja, hogy az ügyfél pénzügyi eszközeinek kölcsönbe vevője által nyújtott biztosíték megfelelő legyen,
b) biztosítja az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségének figyelemmel kísérését, és
c) biztosítja az ügyfél pénzügyi eszközeinek értékével való egyensúly fenntartásához szükséges lépések megtételét.”

76. § A Bszt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A befektetési vállalkozásnak a (2) és (3) bekezdésben előírt követelmények betartását abban az esetben is biztosítania kell, ha az ügyfél pénzügyi eszközének kezelésére illetve letéti őrzésére kiválasztott harmadik személy egy további harmadik személlyel köt megállapodást e feladatok végzésére.”

77. § (1) A Bszt. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta. A hozzájárulás megadása előtt, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a minősített pénzpiaci alapnál elhelyezett pénzeszközöket nem az ügyféleszközök védelmére e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően tartják.”

(2) A Bszt. 60. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzeszközeit a befektetési vállalkozással egy csoporthoz tartozó hitelintézetnél, banknál vagy pénzpiaci alapnál helyezi el, az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásnál vagy az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásoknál elhelyezett pénzeszközök nem haladhatják meg az összes szóban forgó pénzeszköz 20%-át.
(8) A befektetési vállalkozás akkor lépheti túl a (7) bekezdés szerinti 20%-os korlátot, ha képes bizonyítani, hogy a 20%-os követelmény – tekintettel üzleti tevékenységének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint a (7) bekezdésben meghatározott csoporthoz tartozó hitelintézet, bank vagy pénzpiaci alap által kínált biztonságra is, beleértve minden esetben, ha a befektetési vállalkozás által tartott ügyféleszközök egyenlege alacsony – aránytalan. A befektetési vállalkozás rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja az ily módon elvégzett értékelést, és az első értékelésről, valamint a felülvizsgált értékelésekről értesíti a Felügyeletet.”

78. § (1) A Bszt. 62. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:]

f) a megbízás jellegét vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából releváns megfontolást.”

(2) A Bszt. 62. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikkében meghatározott szempontokat vizsgálja.”

(3) A Bszt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (1) bekezdésében meghatározott – végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.”

(4) A Bszt. 62. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befektetési vállalkozás nem fogadhat el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt annak ellentételezéséül, hogy az ügyfél megbízásait egy meghatározott végrehajtási helyszínre irányítja.”

(5) A Bszt. 62. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre, és a Felügyelet kérésére igazolja, hogy e §-ban és a 63. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.”

(6) A Bszt. 62. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről. A befektetési vállalkozás rendszeres időközönkénti jelentésében részletezi az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan az árat, a végrehajtás gyorsaságát és valószínűségét.”

79. § A Bszt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

63. § (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 66. cikkében meghatározott – szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít.
(2) A végrehajtási politika valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében információkat tartalmaz azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását. A végrehajtási politika tartalmazza legalább azon helyszíneket, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai végrehajtása során.
(3) A befektetési vállalkozás megfelelően tájékoztatja ügyfeleit a végrehajtási politikáról. A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismerteti, hogy a befektetési vállalkozás hogyan fogja végrehajtani ügyfelei megbízásait. A befektetési vállalkozás beszerzi ügyfelei előzetes egyetértését a végrehajtási politikához.
(4) Ha a végrehajtási politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési helyszínen kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről. Mielőtt a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízásait kereskedési helyszínen kívül végrehajtaná, be kell szereznie ügyfelei kifejezett hozzájárulását. A befektetési vállalkozás ezt a hozzájárulást megszerezheti általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában.
(5) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás minden eszközosztály tekintetében éves alapon összesíti és közzéteszi a kereskedési volumen szerinti első öt kereskedési helyszínt azok közül, amelyeken az előző évben ügyfélmegbízásokat végrehajtott, adatokat szolgáltatva egyúttal a végrehajtás minőségéről is.
(6) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás figyelemmel kíséri a végrehajtási politika hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsa, és adott esetben orvosolja. Rendszeresen értékeli, hogy a végrehajtási politikában foglalt végrehajtási helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, illetve hogy meg kell-e változtatnia a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályait, tekintetbe véve többek között az (5) bekezdés és a 62. § (8) bekezdése szerint közzétett tájékoztatást is. A befektetési vállalkozás értesíti azon ügyfeleit a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályai vagy végrehajtási politikája bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban áll.”

80. § A Bszt. 64. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet 4. cikkében megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás.
(5) A befektetési vállalkozás az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 67. és 70. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével teljesíti.”

81. § A Bszt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

65. § A befektetési vállalkozás
a) a megbízások összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 68. cikkében meghatározott előírások,
b) a saját számlás ügyletek összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 69. cikkében meghatározott előírások
szerint jár el.”

82. § A Bszt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 59. és 61. cikkében meghatározottaknak megfelelően tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásáról és a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött – az Fhtv.-nek megfelelően nyújtott – jelzáloghitel szerződés finanszírozását biztosító jelzáloglevéllel kapcsolatos.”

83. § A Bszt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

68. § A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 60. és 62. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.”

84. § A Bszt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

69. § A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 63. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.”

85. § A Bszt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

73. § (1) A rendszeres internalizáló fogalmának 4. § (2) bekezdés 56. pontja szerinti meghatározásában szereplő gyakoriság és rendszeresség teljesülését azon tőzsdén kívüli kötések számával kell mérni, amelyeket a befektetési vállalkozás az adott pénzügyi eszközt illetően az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára teljesít.
(2) A jelentős nagyságrendet
a) a befektetési vállalkozás által egy adott pénzügyi eszköz tekintetében végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az összes kereskedéshez viszonyított méretével vagy
b) az adott pénzügyi eszközt illetően a befektetési vállalkozás által végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az Európai Unión belüli összes kereskedéshez viszonyított méretével
kell mérni.
(3) Ahhoz, hogy egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősüljön, mindkét előre meghatározott küszöbértéket – azaz egyrészről a gyakoriság és rendszeresség küszöbértékét, másrészről a jelentős nagyságrendre vonatkozó küszöbértéket is – túl kell lépnie, vagy úgy kell döntenie, hogy részt vesz a rendszeres internalizálókra vonatkozó rendszerben.
(4) Az egyes pénzügyi eszközök tekintetében egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 12–17. cikkében meghatározott feltételek esetén minősül. Az a befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálónak minősül, ezt bejelenti a Felügyeletnek.”

86. § A Bszt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

76. § Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést végez, a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 36. és 37 cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el.”

87. § A Bszt. XIV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„További befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
78/A. § A befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 38–43. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el egyes további befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése és kiegészítő szolgáltatások nyújtása – így többek között az 5. § (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységek végzése – esetében.”

88. § (1) A Bszt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 3. pontja szerinti meghatározás figyelembevételével kiszervezheti.”

(2) A Bszt. 79. § (3)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a befektetési vállalkozás kritikus vagy fontos operatív funkcióját szervezi ki, minden észszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. Kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése nem sértheti lényegesen a befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének végrehajthatóságát, illetve a Felügyelet feladatainak ellátását.
(4) A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 31. cikkében meghatározott rendelkezéseket kell betartani.
(5) A befektetési vállalkozás harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés mellett a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 32. cikkében meghatározott rendelkezéseket is betartja.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkció.
(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott funkció.”

89. § A Bszt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzése értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a Felügyelet ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.”

90. § A Bszt. 81. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak teljesülését.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.”

91. § A Bszt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – tájékoztatja a leendő szerződő felet
a) az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozó alapvető tudnivalókról,
b) az árutőzsdei szolgáltató működésének és tevékenységeinek szabályairól,
c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kezelésének szabályairól,
d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,
e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,
f) a végrehajtási helyszínekről,
g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely a leendő szerződő felet terheli.”

92. § A Bszt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

84. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről (megfelelési teszt).”

93. § A Bszt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

86. § Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.”

94. § A Bszt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

95. § A befektetési vállalkozás mindenkor megfelel a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglalt követelményeknek.”

95. § A Bszt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.
(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján
a) vizsgálja és értékeli az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,
b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,
c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és
d) jelentést készít az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.”

96. § A Bszt. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

100. § A befektetési vállalkozás biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 27. cikkével összhangban álló javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.”

97. § A Bszt. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

108. § A befektetési vállalkozással összefüggésben a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 1. pontjában meghatározott releváns személy a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 28. cikkében meghatározott személyes ügyleteire a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 29. cikkében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.”

98. § A Bszt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

110. § (1) A befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 33–35. cikkében meghatározottak figyelembevételével – feltárja, megelőzi és kezeli
a) a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, függő ügynöke vagy bármely hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy és ügyfeleik, vagy
b) a befektetési vállalkozás valamely ügyfele és egy másik ügyfele között
a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során esetleg felmerülő, az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközéseket, beleértve a harmadik felek által nyújtott ösztönzők elfogadásából, a befektetési vállalkozás saját díjazásából és egyéb ösztönző struktúrákból adódó összeférhetetlenségeket is.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 34. cikkében meghatározott – szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.”

99. §12

100. § (1) A Bszt. 123. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, ARM és CTP, a 154/I. §-ban meghatározott vezető testületének tagjaiban bekövetkezett változást a (4) bekezdés d) pontjában meghatározottaknak megfelelően bejelenti a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg közzéteszi azt.”

(2) A Bszt. 123. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az a befektetési vállalkozás, amely árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedik
a) annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a részére, amelyen az árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskednek vagy
b) amennyiben az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel több – különböző EGT-államban lévő – kereskedési helyszínen kereskednek jelentős nagyságrendben, annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának (központi illetékes hatóság) a részére, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik
legalább naponta rendelkezésre bocsátja az általa, ügyfelei által, valamint – a végső ügyfél eléréséig – azok ügyfelei által a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU rendelet 8. cikkével.
(11) A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök tekintetében minden kereskedési helyszín és rendszeres internalizáló, egyéb pénzügyi eszközök tekintetében pedig minden kereskedési helyszín legalább évente egyszer díjazás nélkül nyilvánosságra hozza az ügyletek – adott helyszínen történt – végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat.”

101. § A Bszt. HETEDIK RÉSZÉNEK címe helyébe a következő cím lép:

„HETEDIK RÉSZ
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER, A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZER, VALAMINT AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK SZABÁLYAI”

102. § A Bszt. XXIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„XXIII. FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ÉS A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK FELTÉTELEI”

103. § A Bszt. 142. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert (a továbbiakban: MTF) és szervezett kereskedési rendszert (a továbbiakban: OTF) befektetési vállalkozás vagy piacműködtető működtethet.
(2) MTF és OTF az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén működtethető.
(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás MTF, illetve OTF működtetését Magyarország területén csak fióktelepén keresztül végezheti.
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető MTF, illetve OTF működtetését határon átnyúló tevékenységként vagy fióktelepén keresztül végezheti.”

104. § A Bszt. 143. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

143. § (1) MTF és OTF – figyelemmel a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján működtethető.
(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe MTF-et, illetve OTF-et akkor működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető Magyarország területén MTF illetve OTF működtetését határon átnyúló tevékenységként vagy fióktelepén keresztül akkor végezheti, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.”

105. § A Bszt. 144. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

144. § (1) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető – a 17. §-nak, 17/A. §-nak, a 18. §-nak, a VI/A. Fejezetnek, az 55. §-nak, valamint az 56. §-nak való megfelelés mellett – olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja
a) a kereskedési rendszer technikai működtetésének megalapozott irányítását és a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
c) a Tpt. 316/A. §-ában foglalt, a rendszerek rugalmasságára, a szüneteltetési mechanizmusokra, valamint az elektronikus kereskedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
d) a Tpt. 316/B. §-ában foglalt, az árlépésközre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
e) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést.
(2) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása vagy leállása, valamint a kereskedési rendszer működését veszélyeztető körülmények felmerülésének esetére üzletmenet folytonossági tervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.
(3) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető az MTF illetve az OTF működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.”

106. § A Bszt. a következő 144/A. és 144/B. §-sal egészül ki:

144/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.
(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:
a) a tagok és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;
b) hozzáférés a tagoktól és ügyfelektől származó mindazon információkhoz – így többek között minden dokumentumhoz is –, amelyek a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére vonatkoznak, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó információkhoz;
c) egy adott tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy – a konkrét esettől függően ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tag, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint
d) adott esetben az érintett tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.
(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tagokra és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.
(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.
144/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra az MTF-en, illetve OTF-en kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre, vagy az azok származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma, és a nyitott pozícióik mértéke is meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.
(3) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, legalább naponta egyszer átadja a Felügyeletnek az MTF-en, illetve OTF-en jelen lévő összes személy – többek között a tagok vagy résztvevők és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.
(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egységben vagy annak származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:
a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,
b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,
c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket,
d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,
e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.
(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni:
a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat; valamint
b) egyéb pozíciókat.
(6) Az (1) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében az MTF tagjai és az OTF résztvevői az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott MTF-en, illetve OTF-en végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.”

107. § A Bszt. 145. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

145. § A befektetési vállalkozás és a piacműködtető az MTF, illetve az OTF működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működtetésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart fenn a Felügyelettel.”

108. § A Bszt. XXIII. Fejezete a következő 145/A. §-sal egészül ki:

145/A. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető hatékony mechanizmust és eljárást dolgoz ki és tart fenn az MTF vagy az OTF szabályzatainak a tagok, résztvevők vagy felhasználók általi betartásának rendszeres figyelemmel kísérésére, valamint biztosítja az ehhez szükséges forrásokat.
(2) Az MTF-et, illetve az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető figyelemmel kíséri a tagjai, résztvevői vagy felhasználói által a kereskedési rendszer keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsa e szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket és az olyan magatartást, amely az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utalhat egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban.
(3) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81–82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely pénzügyi eszközzel kapcsolatban.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett információt haladéktalanul az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai rendelkezésére bocsátja. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.
(5) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat az MTF-en vagy OTF-en elkövetett piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.”

109. § A Bszt. XXIV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„AZ MTF ÉS AZ OTF MŰKÖDTETÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE”

110. § A Bszt. 146. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

146. § (1) Az MTF, illetve az OTF működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az MTF, illetve az OTF legalább három ténylegesen aktív taggal illetve résztvevővel vagy felhasználóval rendelkezik, amelyeknek lehetősége van a többiekkel való kölcsönös együttműködésre az árképzés terén.”

111. § A Bszt. 147. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli
a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel az MTF-en, illetve az OTF-en kereskedni lehet,
c) az MTF-fel, illetve az OTF-fel és az e kereskedési helyszíneken történő kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
d) az MTF, illetve az OTF tagjaira, illetve résztvevőire vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,
e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,
f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az MTF, illetve az OTF, a tulajdonosaik, vagy az MTF-et, illetve az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető és az MTF, illetve az OTF hatékony és eredményes működése közötti érdekütközések következtében esetleg felmerülő – az MTF, illetve az OTF működtetését vagy a tagokat vagy résztvevőket és felhasználókat érintő – lehetséges káros következményeknek az azonosítását és kezelését,
g) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja a Tpt. 316/A. §-ában foglalt, a rendszerek rugalmasságára, a szüneteltetési mechanizmusokra, valamint az elektronikus kereskedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
h) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja a Tpt. 316/B. §-ában foglalt, az árlépésközre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
i) a működtetési vezető nevét,
j) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
k) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,
l) az MTF, illetve az OTF meghibásodásának, leállásának, valamint a kereskedési rendszer működését veszélyeztető körülmények felmerülésének esetére készített üzletmenet folytonossági tervet,
m) a 144. § (3) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
n) a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető és az MTF, illetve az OTF tagja, illetve résztvevője között kötendő mintaszerződés tervezetét,
o) az MTF, illetve az OTF tagja illetve résztvevője számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet és
p) az információk továbbításra használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben az MTF, illetve az OTF a befektetési vállalkozás nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére.”

112. § A Bszt. a következő 147/A. §-sal egészül ki:

147/A. § A befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 147. §-ban foglaltakon túl mellékeli
a) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
b) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát.”

113. § A Bszt. XXIV. Fejezete a következő 149/A. §-sal egészül ki:

149/A. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető részletesen tájékoztatja a Felügyeletet az MTF, illetve az OTF működéséről, ezen belül – a 154/B. § és a 154/D. § sérelme nélkül – bármely, ugyanezen befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tulajdonában lévő szabályozott piaccal, MTF-fel, OTF-fel vagy rendszeres internalizálóval való kapcsolatáról, az ezekben való részesedéséről, valamint tagjai, résztvevői illetve felhasználói listájáról.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt információkat kérésre az Európai Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére bocsátja.
(3) A Felügyelet értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az általa a befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek kiadott MTF- vagy OTF-engedélyről.”

114. § A Bszt. a következő XXIV/A. Fejezettel egészül ki:

„XXIV/A. FEJEZET
A KERESKEDÉS FELFÜGGESZTÉSE VAGY A KERESKEDÉSBŐL VALÓ TÖRLÉS MTF-EN VAGY OTF-EN
149/B. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető felfüggesztheti vagy törölheti a kereskedésből azt a pénzügyi eszközt, amely nem felel meg az MTF vagy az OTF szabályzatának, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.
(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő befektetési vállalkozás vagy piacműködtető adott esetben felfüggeszti vagy törli az adott pénzügyi eszközhöz kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)–k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyeletet.
(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, továbbá rendszeres internalizáló is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.
(4) A magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, továbbá rendszeres internalizáló is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon pénzügyi eszközre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felfüggesztést vagy törlést rendelt el bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában.
(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.
(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.”

115. § A Bszt. XXV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„AZ MTF MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI”

116. § A Bszt. 150. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MTF tagja az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely megfelel a szabályozott piaci tagságra a Tpt.-ben előírt feltételeknek.”

117. § A Bszt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

151. § (1) Az MTF-en történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Nem kell alkalmazni a 40–51. §-ban, valamint a 61–64. §-ban foglaltakat
a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására az MTF-en, az MTF-re irányadó szabályok alapján, az MTF tagjai vagy résztvevői között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és
b) az MTF és tagjai vagy résztvevői között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.
(3) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan kereskedési rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja
a) a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítását, kezelését és az ilyen kockázatok csökkentését,
b) a végrehajtott ügyletek biztonságos, hatékony és megfelelő időben történő elszámolását, teljesítését,
c) azt, hogy az engedélyezés időpontjában és folyamatosan rendelkezzen elegendő pénzügyi forrással, tekintettel az MTF-en kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.
(4) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a megbízások végrehajtására vonatkozóan biztosítja az egyéni mérlegelés, illetve bármilyen beavatkozás kizárására szolgáló szabályok megállapítását és végrehajtását.
(5) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).”

118. § A Bszt. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

152. § (1) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral MTF-en is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót az MTF-fel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.
(2) Az MTF működtetője, valamint az MTF tagjai összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.”

119. § A Bszt. HETEDIK RÉSZE a következő XXV/A. Fejezettel egészül ki:

„XXV/A. FEJEZET
A KKV-TŐKEFINANSZÍROZÁSI PIAC
154/A. § (1) Az MTF működtetője az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzése iránti kérelmet nyújthat be a Felügyelethez.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piacként jegyzi be, ha az MTF teljesíti az e Fejezetben, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 77–79. cikkében meghatározott követelményeket.
(3) Kkv-tőkefinanszírozási piacként való Felügyelet általi bejegyzés feltétele, hogy az MTF olyan szabályzattal, szervezeti megoldással és eljárással rendelkezzen – és ezen szabályzatokat, szervezeti megoldásokat és eljárásokat az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelje – amely tartalmazza legalább annak biztosítását, hogy
a) azoknak a kibocsátóknak, amelyek pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezették, legalább 50%-a a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 77. cikke szerinti kis- és középvállalkozás az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésének időpontjában és az azt követő minden naptári évben,
b) megfelelő kritériumokat állapítottak meg a kibocsátók pénzügyi eszközeivel való kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre,
c) a pénzügyi eszközöknek a kereskedésbe történt első alkalommal történő bevezetésekor a kibocsátók elegendő információt tettek közzé ahhoz, hogy a befektetők tájékozott döntést tudjanak hozni, vajon a pénzügyi eszközökbe befektessenek-e vagy sem (akár a megfelelő bevezetési [regisztráláshoz használt információs] dokumentumban, akár a Tpt.-ben meghatározott tájékoztatóban, amennyiben a pénzügyi eszköznek az MTF-re történő első alkalommal történő bevezetésével összefüggésben tett nyilvános ajánlattételre vonatkozó előírások érvényesek rájuk),
d) megfelelő folyamatos időszakonkénti pénzügyi beszámolás van a piacon, a kibocsátó által vagy nevében, például auditált éves jelentések,
e) az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott piaci kibocsátók, az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott, vezetői feladatokat ellátó személyek és az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott, hozzájuk szorosan kapcsolódó személyek megfelelnek az 596/2014/EU rendelet rájuk alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseinek,
f) a piac kibocsátóira vonatkozó szabályozási információkat tárolják és közzéteszik,
g) hatékony rendszerek és ellenőrző mechanizmusok működnek, amelyek célja a piacon előforduló piaci visszaélések megakadályozása és feltárása az 596/2014/EU rendelettel összhangban.
(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételek nem érintik az MTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek más, e törvény szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
(5) A Felügyelet törli nyilvántartásából az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében, ha
a) a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető kérelmezi a kivezetést;
b) az MTF a (3) bekezdésben szereplő előírásoknak többé nem felel meg.
(6) Ha a Felügyelet egy MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyez vagy kivezet, erről a bejegyzésről vagy kivezetésről haladéktalanul értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(7) Ha egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy kkv-tőkefinanszírozási piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egyidejűleg csak akkor vehet részt a kereskedésben egy másik kkv-tőkefinanszírozási piacon, ha a kibocsátót erről tájékoztatták, és nem volt ellene kifogása. Ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmilyen kötelezettsége a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv- tőkefinanszírozási piac tekintetében.”

120. § A Bszt. HETEDIK RÉSZE a következő XXV/B. Fejezettel egészül ki:

„XXV/B. FEJEZET
AZ OTF MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI
154/B. § Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy az ügyfélmegbízásokat az OTF-ben az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető saját eszközének terhére hajtsák végre, vagy végrehajtsák olyan vállalkozások ügyfélmegbízásait, amelyek a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoport vagy jogi személy részét alkotják.
154/C. § (1) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
a) csak kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek, valamint – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – bizonyos származtatott termékek vonatkozásában és kizárólag az ügyfél beleegyezése esetén folytathat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést,
b) nem alkalmazhat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést azon származtatott termékekre vonatkozóan, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájába tartoznak, amelyet a 648/2012/EU rendelet 5. cikkével összhangban elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítottak,
c) csak a likvid piaccal nem rendelkező állampapírok vonatkozásában folytathat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésen kívüli saját számlára történő kereskedést.
(2) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan szabályzatokat készít, amelyek biztosítják
a) az egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés 4. § (2) bekezdés 16a. pontjában szereplő fogalom meghatározásának való megfelelést,
b) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
c) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező résztvevők jogait és kötelezettségeit,
d) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet.
154/D. § (1) OTF és rendszeres internalizáló nem működhet egyazon jogi személyen belül.
(2) OTF nem kerülhet rendszeres internalizálóval oly módon kapcsolatba, amely lehetővé teszi, hogy az OTF-beli megbízások és a rendszeres internalizálónál lévő megbízások vagy ajánlatok egymásra hassanak.
(3) Az OTF nem kapcsolódhat másik OTF-hez olyan módon, ami lehetővé teszi, hogy a különböző OTF-beli megbízások hassanak egymásra.
(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető megbízhat másik befektetési vállalkozást azzal, hogy az OTF-en független alapon árjegyzést folytasson. Ha a befektetési vállalkozás szoros kapcsolatban áll az OTF-et működtető befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel, nem tekinthető úgy, hogy a befektetési vállalkozás független alapon folytat árjegyzést OTF-en.
154/E. § (1) A megbízások OTF-en való végrehajtására – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – egyedi mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető csak a következő esetekben gyakorolhatja egyedi mérlegelési jogkörét:
a) amikor úgy dönt, hogy az általa működtetett OTF-en megbízást ad le vagy von vissza;
b) amikor úgy dönt, hogy egy adott ügyfélmegbízást nem párosít az adott időpontban a rendszerben rendelkezésre álló más megbízással, feltéve, hogy ez megfelel az ügyféltől kapott konkrét utasításnak és a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtását előíró kötelezettségének.
(3) Az ügyfélmegbízásokat összepárosító rendszerek esetében az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető dönthet arról, hogy két vagy több ügyfélmegbízást párosít-e, illetve hogy ezek közül mennyit és mikor párosít a rendszerben. A 154/B–154/D. §-sal valamint e §-sal összhangban a nem részvényjellegű eszközökre vonatkozó ügyletkötést megvalósító rendszerek esetében az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető elősegítheti az ügyfelek közötti tárgyalást annak érdekében, hogy két vagy több, egymásnak potenciálisan megfelelő kereskedési szándékot hozzon össze egy ügyletben. Ennek során a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtását előíró kötelezettség sérelme nélkül kell eljárni.
154/F. § (1) A Felügyelet az OTF üzemeltetése iránti engedélykérelemnek a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető általi benyújtásakor vagy eseti alapon részletes leírást kérhet arról, hogy a rendszer miért nem megfelelő és nem képes arra, hogy szabályozott piacként, MTF-ként vagy rendszeres internalizálóként működjön, valamint arról, hogyan fogják alkalmazni a 154/E. § szerinti mérlegelési jogkört, különösen arra vonatkozóan, hogy mikor kerülhet sor egy megbízás OTF-ről való törlésére, valamint, hogy mikor és hogyan történik két vagy több ügyfélmegbízás OTF-en belüli párba állítása. Az OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek ezenkívül részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet arról, hogyan kíván egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést folytatni.
(2) A Felügyelet nyomon követi a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésben való részvételét annak biztosítására, hogy az folyamatosan megfeleljen a 4. § (2) bekezdés 16a. pontja szerinti fogalom meghatározásának, és hogy az egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésben való részvétel ne eredményezzen összeférhetetlenséget a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető és ügyfelei között.
154/G. § (1) Az OTF-en kötött ügyletekre
a) az ügyfelek tájékoztatására,
b) az alkalmasság és megfelelőség értékelésére,
c) a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtására, valamint
d) az ügyfélmegbízások kezelésére
vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
(2) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral OTF-en is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót az OTF-fel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.
(3) Az OTF működtetője, valamint az OTF résztvevői összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.”

121. § A Bszt. HETEDIK RÉSZE a következő XXV/C. Fejezettel egészül ki:

„XXV/C. FEJEZET
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK ENGEDÉLYEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
154/H. § (1) A 6/A. §-ban rögzített adatszolgáltatási tevékenységek végzése a Felügyelet engedélyével végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek, ha az e részben meghatározott feltételeknek megfelelnek, a Felügyelet engedélyezi APA, CTP és ARM révén történő adatszolgáltatás működtetését.
(3) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző, amennyiben üzleti tevékenységét további adatszolgáltatásokra akarja kiterjeszteni, kérelmet nyújt be a Felügyelethez engedélyének kiterjesztésére.
154/I. § (1) Az adatszolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. § rendelkezéseit a 154/H–154/J. §-okban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető testületének tagjai
a) mindenkor a 4. § (2) bekezdés 33a. pontja szerinti jó üzleti hírnévvel kell rendelkezzenek,
b) elegendő ismerettel, készséggel és tapasztalattal kell rendelkezzenek,
c) megfelelő időt fordítanak feladataik ellátására,
d) tisztességesen, befolyásolástól mentesen és önállóan kell cselekedniük, hogy az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéseit szükség esetén ténylegesen megkérdőjelezzék, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéshozatalát.
(3) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető testületének egésze az adatszolgáltató tevékenységeinek megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen.
(4) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető testülete meghatározza és felügyeli azon irányítási rendszer működtetését, amely biztosítja a szervezet hatékony és körültekintő vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit.
(5) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető testületének tagjainak megválasztásának vagy kinevezésének engedélyezéséhez a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A Felügyelet nem adja meg az engedélyt mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem győződik arról, hogy a kérelmező a jelen rész és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt valamennyi követelménynek eleget tesz.
(7) A 6/A. §-ban meghatározott adatszolgáltatási tevékenység iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a létesítő okiratot vagy a létesítő okirat módosítását,
b) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
c) a tervezett műveletek típusát is meghatározó üzleti tervet,
d) az e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
e) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát.
(8) Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, akkor a (7) bekezdés a) pontjában foglalt okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(9) A Felügyelet a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül dönt az engedély megadásáról.
154/J. § A Felügyelet a 31. § (1) bekezdés a), d), e) és j) pontjában meghatározott esetek mellett visszavonja az adatszolgáltatási tevékenységet végzőnek a tevékenység végzésére jogosító engedélyét, ha a szolgáltató súlyosan és módszeresen megsértette e törvény vagy a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit.
Az APA-ra vonatkozó feltételek
154/K. § (1) Az APA megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke szerinti információk nyilvánosságra hozatalához a valós időhöz olyan közel, amennyire csak lehetséges. Az APA jogosult az információ 15 percen belüli átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az információhoz való hozzáférést (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). Az APA általi közzétételt követően 15 perc elteltével, a tájékoztatást ingyenesen elérhetővé kell tenni.
(2) Az APA az információkat hatékonyan és koherensen teszi közzé, úgy hogy az információ gyorsan és megkülönböztetés-mentesen hozzáférhető legyen.
(3) Az APA szabályzatokat, eljárásokat dolgoz ki és működtet
a) az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére,
b) az információk továbbítására használt eszközök biztonságának biztosítására,
c) az adatsérülés és jogosulatlan hozzáférés kockázatának minimalizálására,
d) az információ közzététele előtti kiszivárgásának megelőzésére.
(4) Az olyan APA, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetés-mentes módon kezel, és megfelelő eljárásokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.
(5) Az APA az adatszolgáltatási tevékenysége végzése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 84–89. cikkében meghatározott rendelkezéseinek megfelelően jár el (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye).
154/L. § (1) Az APA által közzétett információknak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a pénzügyi eszköz azonosítója;
b) a kötési ár;
c) az ügylet volumene;
d) az ügyletkötés időpontja;
e) az ügylet bejelentésének időpontja;
f) az ügyletkötés díja;
g) azon kereskedési helyszín kódja, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy amennyiben az ügyletet rendszeres internalizálón keresztül hajtották végre, az „SI” kód, vagy egyéb esetben a tőzsdén kívüli (OTC) kód;
h) adott esetben annak jelzése, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.
(2) Az APA megfelelő erőforrásokat tart fenn, és tartalékrendszerekkel rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében.
(3) Az APA rendelkezik olyan rendszerrel, amely ellenőrzi a kereskedési jelentéseket azok teljes körűsége szempontjából, azonosítja a kihagyásokat és a nyilvánvaló hibákat, és felhív a hibás jelentések újraküldésére.
A CTP-re vonatkozó feltételek
154/M. § (1) A CTP megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a 600/2014/EU rendelet 6. és 20. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk észszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok folyamatos adatfolyammá való összevonására és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak technikailag lehetséges. A CTP jogosult a tájékoztatás 15 percen belüli átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az információhoz való hozzáférést (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A CTP általi közzétételt követően 15 perc elteltével, a tájékoztatást ingyenesen elérhetővé kell tenni.
(2) A CTP az információkat hatékonyan és koherensen teszi közzé, úgy hogy az információ gyorsan és megkülönböztetés-mentesen hozzáférhető legyen, olyan formátumban, amely könnyen hozzáférhető és felhasználható a piaci szereplők számára.
(3) A CTP által közzétett tájékoztatásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a 154/L. § (1) bekezdésében meghatározottak;
b) adott esetben annak ténye, hogy a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért egy, a befektetési vállalkozáson belül működő számítógépes algoritmus felelt;
c) ha a 600/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban mentességet adtak, annak jelzése, hogy az ügyletre melyik mentességet alkalmazták.
(4) A CTP az adatszolgáltatási tevékenysége végzése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 84–89. cikkében meghatározott rendelkezéseinek megfelelően jár el (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye).
154/N. § (1) A CTP megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a 600/2014/EU rendelet 10. és 21. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk észszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok folyamatos adatfolyammá való összevonására és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak technikailag lehetséges. A CTP jogosult a tájékoztatás 15 percen belüli átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az információhoz való hozzáférést (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A CTP általi közzétételt követően 15 perc elteltével, a tájékoztatást ingyenesen elérhetővé kell tenni.
(2) A CTP az információkat hatékonyan és koherensen teszi közzé, úgy hogy az információ gyorsan és megkülönböztetés-mentesen hozzáférhető legyen, olyan általánosan elfogadott interoperábilis formátumban, amely könnyen hozzáférhető és felhasználható a piaci szereplők számára.
(3) A CTP által közzétett tájékoztatásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a pénzügyi eszköz azonosítója vagy azonosító jellemzői;
(4) A CTP az adatszolgáltatási tevékenysége végzése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 84–89. cikkében meghatározott rendelkezéseinek megfelelően jár el (észszerű üzleti alapon való közzététel követelménye).
154/O. § (1) A CTP szabályzatokat, eljárásokat dolgoz ki és működtet
a) az összeférhetetlenség megelőzésére,
b) az információk továbbítására használt eszközök biztonságának biztosítására,
c) az adatsérülés és jogosulatlan hozzáférés kockázatának minimalizálására,
d) az információ közzététele előtti kiszivárgásának megelőzésére.
(2) Az olyan CTP, amely piacműködtető vagy APA és összesítettadat-szolgáltatást is működtet, minden összegyűjtött információt megkülönböztetés-mentes módon kezel és megfelelő eljárásokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.
(3) A CTP a szolgáltatott adatokat minden szabályozott piac, az MTF-ek, az OTF-ek és az APA-k esetében, valamint a pénzügyi eszköz esetében Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendeletében foglaltak alapján vonja össze.
(4) A CTP megfelelő erőforrásokat tart fenn, és tartalékrendszerekkel rendelkezik a 154/M. § (2) bekezdésében, valamint a 154/N. § (2) bekezdésében meghatározottak biztosítása érdekében.
Az ARM-re vonatkozó feltételek
154/P. § (1) Az ARM megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerinti információknak a lehető leggyorsabb és legkésőbb az ügylet napját követő munkanap végéig történő jelentéséhez. Az ilyen információkat a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében rögzített követelményeknek megfelelően kell biztosítani.
(2) Az ARM szabályzatokat, eljárásokat dolgoz ki és működtet
a) az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére,
b) az információk továbbítására használt eszközök biztonságának és hitelesítésének biztosítására,
c) az adatsérülés és jogosulatlan hozzáférés kockázatának minimalizálására,
d) az információ titkosságának megőrzésére és közzététele előtti kiszivárgásának megelőzésére.
(3) Az olyan ARM, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetés-mentes módon kezel, és megfelelő eljárásokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.
(4) Az ARM megfelelő erőforrásokat tart fenn, és tartalékrendszerekkel rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében.
(5) Az ARM rendelkezik olyan rendszerrel, amely ellenőrzi az ügyletjelentések teljes körűségét és azonosítja a befektetési vállalkozás által elkövetett kihagyásokat és nyilvánvaló hibákat, és a befektetési vállalkozást a tájékoztatásával együtt felhívja a hibás jelentések újraküldésére.
(6) Az ARM rendelkezik a saját maga által elkövetett hibák és kihagyások kiszűrésére is megfelelő rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik azok javítását és a helyes és hiánytalan ügyletjelentések továbbítását (vagy adott esetben újbóli továbbítását) is a Felügyelet részére.”

122. § A Bszt. NYOLCADIK RÉSZE a következő XXVI/A. Fejezettel egészül ki:

„XXVI/A. FEJEZET
ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ POZÍCIÓLIMITEK
157/A. § (1) A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban világos mennyiségi küszöbértékeket megtestesítő pozíciólimiteket állapít meg és alkalmaz a kereskedési helyszíneken kereskedett árualapú származtatott termékekre és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre vonatkozóan egy adott személy által bármely időpontban tartható pozíció nagysága tekintetében.
(2) A pozíciólimiteket az egy személy által tartott és a nevében összesített csoportszinten tartott valamennyi pozíció alapján kell meghatározni a következők érdekében:
a) piaci visszaélés megelőzése,
b) a szabályszerű árazási és teljesítési feltételek támogatása, ideértve a piactorzító pozíciók megelőzését is, és a leszállítási hónapban a származtatott termékek árai és az alapul szolgáló áruk azonnali árai közötti konvergencia biztosítását, nem sértve az alapul szolgáló áru piacán az árfeltárást.
(3) A pozíciólimitek nem alkalmazandók az olyan – a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott – nem pénzügyi szerződő fél által vagy annak nevében tartott pozíciókra, amelyekről objektíven mérhető adatok alapján megállapítható, hogy csökkentik e nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.
(4) A Felügyelet felülvizsgálja a pozíciólimiteket, amennyiben az alapul szolgáló áruból leszállítható mennyiségben vagy a nyitott pozícióban jelentős változás áll be, vagy a piacon egyéb jelentős változás következik be. A leszállítható mennyiségnek és a nyitott pozíciónak a meghatározása alapján – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban – a Felügyelet a pozíciólimiteket újraszámolja.
(5) A pozíciólimiteknek átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandóak az érintett személyekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.
(6) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak azokat a konkrét pozíciólimiteket, amelyeket – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban – szándékozik megállapítani.
(7) Ha a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentését követő két hónapon belül az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól a pozíciólimitek módosítását igénylő véleményt kap, módosítania kell a pozíciólimiteket, vagy indokolással kell szolgálnia az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára arról, hogy a módosítást miért nem tartja szükségesnek. Ha a Felügyelet olyan limiteket állapít meg, amelyek ellentétesek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság véleményével, honlapján haladéktalanul közzétesz egy közleményt, amelyben részletesen kifejti annak indokait, hogy miért így járt el.
(8) Amennyiben ugyanazon árualapú származtatott terméket több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben forgalmaznak, és a legnagyobb mértékű forgalom magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen bonyolódik, a Felügyelet (ez esetben mint központi illetékes hatóság) egységes pozíciólimitet állapít meg, amelyet az adott termék esetében minden kereskedésre alkalmazni kell. A Felügyelet az alkalmazandó egységes pozíciólimitről és ezen egységes pozíciólimit esetleges felülvizsgálatáról konzultációt folytat a többi olyan kereskedési helyszín felügyeleti hatóságával (e bekezdésben a továbbiakban: érintett felügyeleti hatóság), ahol e származtatott terméket jelentős nagyságrendben forgalmazzák. Amennyiben a Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok nem jutnak megegyezésre, az érintett felügyeleti hatóságok írásban teljes körűen és részletesen kifejtik azon indokokat, amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előírások nem teljesülnek. A Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérés esetén az Európai Értékpapír-piaci Hatóság az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörében jár el a vitarendezés érdekében.
(9) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető pozíciókezelési kontrollmechanizmusra vonatkozó tájékoztatását, valamint az általa megállapított pozíciólimitek adatait.
(10) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival
a) magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen forgalmazott olyan árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyeket más EGT-állam kereskedési helyszínén is forgalmaznak, illetve
b) olyan – a Felügyelet hatásköre alatt álló – személyek tekintetében, akik vagy amelyek az a) pont szerinti árualapú származtatott termékek pozícióbirtokosai,
többek között a vonatkozó adatok egymással való megosztásáról, az egységes pozíciólimit nyomon követésének és érvényesítésének lehetővé tétele érdekében.
(11) A Felügyelet nem állapíthat meg az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározottnál korlátozóbb limiteket, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor azok – figyelembe véve a konkrét piac likviditását és az adott piac szabályszerű működését – objektív módon indokoltak és arányosak.
(12) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a korlátozóbb pozíciólimitek adatait, amelyek a honlapon való közzétételtől számított legfeljebb hat hónapos időszakra érvényesek. Amennyiben a korlátozás indokai továbbra is fennállnak, a korlátozóbb pozíciólimitek további, legfeljebb hat hónapos időszakokra meghosszabbíthatók.
(13) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak, ha korlátozóbb pozíciólimitek bevezetéséről dönt. Az értesítésben a korlátozóbb pozíciólimiteket indokolni kell.
(14) Ha a Felügyelet a (13) bekezdés szerinti bejelentését követő 24 órán belül az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól a Felügyelet döntésével ellentétben álló véleményt kap, honlapján haladéktalanul közzétesz egy közleményt, amelyben részletesen kifejti annak indokait, hogy miért így járt el.
(15) A Felügyelet az e §-nak megfelelően megállapított pozíciólimitek túllépése esetén az alábbiak tekintetében élhet szankcionálási hatáskörével:
a) a területén vagy külföldön található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik azokat az árualapú származtatott termékekre vonatkozó limiteket, amelyeket a Felügyelet állapított meg a területén található vagy működő kereskedési helyszíneken kereskedett termékek vagy az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) árualapú származtatott ügyletek tekintetében;
b) a területén található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megállapított limiteket.”

123. § A Bszt. 159. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Felügyelet az APA-ként, CTP-ként, ARM-ként adatszolgáltatási tevékenységet végzőkről naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosító engedélyeket. A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az adatszolgáltatási tevékenységet végző engedéllyel rendelkezik.
(1b) Ha a Felügyelet a 154/J. § alapján visszavont egy engedélyt, úgy az arról szóló tájékoztatást a honlapján 5 éven át közzéteszi.”

124. §13

125. § A Bszt. 161. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:)

i) az MTF és az OTF működtetési vezetőjének nevét.”

126. § (1)14

(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

u) az MTF-en, illetve OTF-en kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését,”

(3) A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

zs) valamint a 600/2014/EU rendelet és e törvény bármely rendelkezésének sérelme esetén
zsa) információkérést vagy információszolgáltatást írhat elő, beleértve bármely személytől az árualapú származtatott termék, illetve az alapul szolgáló piacon bármilyen eszköz vagy kötelezettség révén vállalt pozíció vagy kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes vonatkozó dokumentáció bekérését,
zsb) a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseivel és e törvény végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel a Felügyelet által ellentétesnek ítélt gyakorlat vagy magatartás ideiglenes vagy tartós beszüntetését írhatja elő, és az ilyen gyakorlat vagy magatartás ismételt előfordulását megakadályozhatja,
zsc) bármely személytől kérheti, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére,
zsd) bármely személyt korlátozhat abban, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzon, ideértve limitek bevezetését az e törvénnyel összhangban egy személy által egy adott időszakban tartható pozíciók nagyságára vonatkozóan,
zse) felfüggesztheti az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedését vagy eladását, amelyek esetében a 600/2014/EU rendelet 40., 41. vagy 42. cikkének rendelkezései teljesülnek,
zsf) felfüggesztheti az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedését vagy eladását, amelyek esetében a befektetési vállalkozás nem fejlesztett ki, illetve nem alkalmazott hatékony termék-jóváhagyási rendszert, vagy más módon nem felelt meg a 17/A. §-nak,
zsg) előírhatja valamely természetes személy elmozdítását a befektetési vállalkozás vezető testületéből,
zsh) ideiglenesen vagy – ismételt súlyos jogsértés esetén – tartósan eltilthatja a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely tagját vagy bármely természetes személyt, akit felelősnek tartanak, a befektetési vállalkozáson belüli vezetői feladatok ellátásától,
zsi) ideiglenesen eltilthatja a befektetési vállalkozást a szabályozott piacon való részvételtől, az MTF-ekben való tagságtól, illetve az OTF-ekben ügyfélként való részvételtől, valamint
zsj) felfüggesztheti a befektetési vállalkozás érintett részvényeihez fűződő szavazati jogok gyakorlását, amennyiben a befektetési vállalkozásban gyakorolt minősített befolyás hátrányosan érinti a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható irányítását, illetve amennyiben a befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerző személy nem teljesíti a minősített befolyás megszerzésével vagy mértékének növelésével kapcsolatos, 37. § és 37/B. § szerinti kérelem-benyújtási kötelezettségét.”

(4) A Bszt. 164. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Felügyelet a további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt is a kereskedés felfüggesztésére vagy törlésre kötelezi a Tpt. 325. § (1)–(2) bekezdésekben meghatározott esetekben, illetve ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető felfüggesztést vagy törlést ír elő meghatározott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában e törvény rendelkezéseinek megfelelően. Erre piaci visszaélés gyanúja, nyilvános vételi ajánlat, illetve az 596/2014/EU rendelet 7. és 17. cikkét megsértő kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos bennfentes információk közzétételének elmaradása miatt kerülhet sor, kivéve, ha a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó határozatokat, valamint értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(10) A Felügyelet előírja a magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető részére azon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el a (9) bekezdésben meghatározott okok miatt, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet az erre vonatkozó határozatról értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. Ha a Felügyelet a további magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető esetében nem írja elő a felfüggesztést vagy a törlést, az értesítést a Felügyelet erre vonatkozó indokolással kiegészíti.
(11) A (9)–(10) bekezdésekben meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók
a) a felfüggesztés visszavonása esetén és
b) az értesítési eljárás vonatkozásában a Felügyelet által alkalmazott, az (1) bekezdés u) pontja szerinti szankciókra vonatkozó határozatok esetén.”

127. § A Bszt. a következő 164/A. és 164/B. §-sal egészül ki:

164/A. § (1) A Felügyelet értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot vagy más uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait
a) a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsc) alpontja alapján a pozíció vagy a kitettség nagyságának csökkentésére irányuló kérésekkel;
b) a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsd) alpontja alapján a személyek árualapú származtatott termékekre vonatkozó ügyletkötési képességének bárminemű korlátozásával
kapcsolatos információkról.
(2) Az értesítés szükség szerint tartalmazza a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsa) alpontján alapuló kérelem adatait, ideértve a címzett személy vagy személyek személyazonosságát és a kérelem okait, valamint a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsd) alpontján alapulóan bevezetett limitek hatókörét, ideértve az érintett személyt, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, a mindenkori tartható pozíciók méretének korlátait, valamint az ez alól biztosított kivételeket és azok indokolását.
(3) Az értesítéseket az intézkedések hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával meg kell küldeni. Kivételes körülmények között, ha a 24 órás értesítési határidőt lehetetlen betartani, a Felügyelet az intézkedés hatálybalépését megelőző 24 órán belül is elküldheti az értesítést.
(4) Amennyiben a Felügyelet az Európai Unió egy másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától kap egy e § szerinti értesítést, intézkedést hozhat a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsc) alpontja vagy zsd) alpontja szerint, amennyiben meggyőződött arról, hogy az intézkedés szükséges a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága célkitűzésének eléréséhez. A Felügyelet akkor is küld értesítést e §-nak megfelelően, amikor intézkedésekre tesz javaslatot másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(5) Amennyiben egy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti intézkedés nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos, a Felügyeletnek a 713/2009/EK rendelet szerint létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget is értesítenie kell.
(6) A kibocsátási egységekkel kapcsolatban a Felügyeletnek együtt kell működnie az azonnali és aukciós piacok felügyeletére hatáskörrel rendelkező közjogi intézményekkel és hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, nyilvántartási tisztviselőkkel és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott közjogi szervekkel annak érdekében, hogy azok konszolidált áttekintést nyerjenek a kibocsátási egységek piacairól.
(7) A mezőgazdasági árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában a Felügyelet beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az 1308/2013/EU rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletére, igazgatására és szabályozására hatáskörrel rendelkező közintézmények felé, és együtt kell velük működnie.
164/B. § (1) A 164. §-ban meghatározott szankcionálási hatáskörök gyakorlása során kivetett közigazgatási szankció vagy intézkedés típusának és mértékének a meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie minden lényeges körülményt, így különösen
a) a jogsértés időtartamát;
b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;
c) a felelős természetes vagy jogi személynek elsősorban a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó eszközeiben kifejezett pénzügyi erejét;
d) – ha ezek meghatározhatók – a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét;
e) a felelős természetes vagy jogi személy Felügyelettel való együttműködésének mértékét, amitől függetlenül gondoskodni kell az adott személy által – nyereség elérésével vagy veszteség elkerülésével – szerzett haszon visszaszolgáltatásáról;
f) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértéseket.
(2) A Felügyelet a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és mértékének a meghatározásakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett további tényezőket is figyelembe vehet.”

128. § A Bszt. a következő alcímmel egészül ki:

„A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének engedélyezése és felügyeletével kapcsolatos együttműködés”
173/B. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének engedélyezése és felügyelete tekintetében a Felügyelet együttműködési megállapodást köt a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amely legalább a következőkre terjed ki:
a) az induló tőke meghatározása és felügyelete;
b) a szervezeti követelmények – így különösen a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok – felügyelete, valamint
c) az információcsere szabályai, piaci integritás megőrzése és befektető védelem szabályai.”

129. § A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenysége esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 17/A. §-ban, 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 73–76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.”

130. § (1) A Bszt. 180. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termék-jóváhagyási folyamatra,
d) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkre”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2)15

131. §16

132. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

a) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv,”

(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

a) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(3) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

c) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének,
d) a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendeletének”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

133. § A Bszt. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

134. § A Bszt.

a) 3. § (2) bekezdésében a „97–99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101–106. §,” szövegrész helyébe a „97–106. §,” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés 3. pontjában a „folytató befektetési vállalkozás, amely” szövegrész helyébe a „folytató személy, amely” szöveg,

c)–d)17

e) 44. § (1) bekezdésében az „érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési” szövegrész helyébe az „érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, veszteségviselési képességével összhangban álló, valamint a befektetési” szöveg,

f) 48. § (3) bekezdés b) pontjában az „EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,” szövegrész helyébe az „EGT-állam regionális kormánya,” szöveg,

g) 51. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–l) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–m) pontjában” szöveg,

h) 51. § (1) bekezdés d) pontjában a „szerinti tagállam” szövegrész helyébe a „szerinti állam” szöveg,

i) 51. § (5) bekezdésében a „48. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „48. § (5) bekezdésében, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 71. cikkében” szöveg,

j) 91. §-ában a „69. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „69. §-ban” szöveg,

k) 93. §-ában a „41. §-ban, 43–45. §-ban, 55–57. §-ban,” szövegrész helyébe a „43–45. §-ban, 55. §-ban, 57. §-ban,” szöveg,

l)–o)18

p) 148. §-ában, a 149. § (1) és (2) bekezdésében a „bekezdésének h) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés h) illetve i) pontjában” szöveg,

q) 156. § (2) bekezdés c) pontjában a „magyarországi képviselete” szövegrész helyébe a „magyarországi fióktelepe” szöveg,

r)19

s)20

t) 178. §-ában a „rendelkező piacműködtető” szövegrész helyébe a „rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető” szöveg, a „rendelkező befektetési vállalkozásokra” szövegrész helyébe a „rendelkező befektetési vállalkozásra és piacműködtetőre” szöveg,

u) 178/A. § (1) bekezdésében az „a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján” szövegrész helyébe az „a 2014/65/EU irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján, illetve a 600/2014/EU rendeletben” szöveg

lép.

135. § (1)21

(2) Hatályát veszti a Bszt.

k) „A reklámtevékenységre vonatkozó különös szabályok” alcíme és 122. §-a.

8. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

136. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 48/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

48/B. § A szervezett földgázpiacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.”

137. § A Get. 159. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

c) az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.”

138. § A Get. 3. § 55. pontjában az „az energiakereskedelem” szövegrész helyébe az „a földgáz-kereskedelem” szöveg lép.

139. § Hatályát veszti a Get. 46. § (1) bekezdése.

9. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

140–142. §22

10. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

143–144. §23

11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

145. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.
(22) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.”

(3)24

(4)25

146. § Az MNBtv. a következő 53/B. §-sal egészül ki:

53/B. § (1) Azt követően, hogy a szankcióval sújtott személy értesítést kapott a 600/2014/EU rendelet, illetve a Bszt. megsértéséért kiszabott szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatról, az MNB minden ilyen határozatot indokolatlan késedelem nélkül közzétesz hivatalos honlapján. A közzététel legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személy kilétére vonatkozó információt tartalmazza. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra.
(2) Ha a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy a közzététel a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő büntetőeljárást veszélyeztetné, és az 53. § (4) és (5) bekezdésében foglalt lehetőségek nem elégségesek annak biztosításához, hogy
a) a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;
b) a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen,
az MNB dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatot.
(3) Az MNB a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az összes kiszabott, de közzé nem tett szankcióról, beleértve a szankciókkal kapcsolatos jogorvoslatokat és azok kimenetelét.
(4) Az MNB minden évben összesítő tájékoztatást bocsát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kivetett valamennyi szankcióról és intézkedésről, a vizsgálati jellegű intézkedések kivételével.
(5) Az MNB a közigazgatási intézkedés, szankció vagy büntetőjogi szankció nyilvánosságra hozataláról a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

147. § Az MNBtv. 64. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB

a d) pontban foglaltakat ide nem értve]

ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, APA-ként, ARM-ként, CTP-ként adatszolgáltatási tevékenységet végzőnél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,”

(átfogó vizsgálatot folytat le.)

148. § (1) Az MNBtv. 76. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában meghatározott szabálysértés esetén és a Bszt. 164. § alapján az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében 1 555 850 000 Ft-ig vagy a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség – amennyiben meghatározható – kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.
(6) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 555 850 000 Ft, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy – ha az meghatározható – az azzal elkerült veszteség kétszerese.”

(2)26

149–150. §27

151. § Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés a) pontja a következő ah), ai) és aj) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

ah) a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,
ai) a Tpt. 310/A. § (10) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,
aj) a Bszt. 154/H. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,”

152. §28

153. § Az MNBtv. 185/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

185/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról,
f) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv,
g) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet,
h) a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet.”

154. § (1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 40. §)

b) (2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

(2)29

(3)30

(4) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

k) (21) bekezdése a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,
l) (22) bekezdése a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

155–156. §31

12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

157–160. §32

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

161–168. §33

169. §34

170–177. §35

178. §36

a)–d)37

e)38

f)–h)39

179. §40

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

180–183. §41

184–185. §42

186–190. §43

15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

191–202. §44

16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

203–205. §45

206. §46

a)–c)47

d)48

207. §49

17. Záró rendelkezések

208. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 184. § és a 185. § 2017. július 13-án lép hatályba.

209. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 25-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016. június 8-i 2016/1011 rendelete a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról,

b) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015. november 25-i 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról,

c) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet,

f) a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,

g) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016. június 23-i 2016/1034 irányelve a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról.

1. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez50

1. A Tpt. 23. számú melléklete a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:)

„19. Nemzetközi Beruházási Bank.”

2. A Tpt. 25. számú melléklet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„10. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.”

3. A Tpt. 25. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„16. A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet.”

4. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„30. Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.”

2. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez

1. A Bszt. 1. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény,”

2. A Bszt. 1. melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,”

3. A Bszt. 1. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,”

3. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez51

1

A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2017. június 9. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 4. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 25. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 28. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 28. § c)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 28. § g) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 29. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 33–37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 99. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 124. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 126. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 130. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 131. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 134. § c)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 134. § l)–o) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 134. § r) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 134. § s) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 135. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 140–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 143–144. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 145. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 145. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 148. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 149–150. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 152. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 154. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 154. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 155–156. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 157–160. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 161–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 169. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 170–177. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 178. § nyitó és záró szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 178. § a)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 178. § e) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 178. § f)–h) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 179. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 180–183. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 184–185. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 186–190. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 191–202. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 203–205. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 206. § nyitó és záró szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 206. § a)–c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 206. § d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 207. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

Az 1–2. melléklet a 208. § (4) bekezdése alapján 2018. január 3-án lép hatályba.

51

A 3. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

_