7/2017. (V. 5.) EMMI rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról1
2017.05.13.
a) 2. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 5–6. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3–5. évfolyam számára”, az 5–8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5–8. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3–5. évfolyam számára”, az 5–8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5–8. évfolyam számára”, a 7–8. évfolyamon a „Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
b) 3. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének a 9–10. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára, a 9–10. évfolyamon a Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
c) 4. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének a 7–8. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 7–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5–8., 9–12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 7–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5–8., 9–12. évfolyam számára, a 7–10. évfolyamon a Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
d) 5. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének a 5–6. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében az 5–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5–8., 9–12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében az 5–12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5–8., 9–12. évfolyam számára, a 7–10. évfolyamon a Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
e) 14. melléklet Kerettanterv a szakgimnáziumok 9–12. évfolyama számára, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének a 9–10. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára”, a 9–10. évfolyamon a „Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
f) 15. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára Testnevelés és Sport tantárgy heti 5 órás változat kerettantervének a 9–10. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 9–12. évfolyam számára”, a 9–10. évfolyamon a „Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 7/2017. (V. 5.) EMMI rendelethez
„7.34. Karate kerettanterv a köznevelés 7–10. évfolyama számára
Célok és feladatok
Az iskolai órakeretben történő karate oktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód kialakítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése egy új sportág oktatásán keresztül, egy olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat, a külső agresszió elleni sikeres védekezésre. Alapvető kritérium az életkori fogékonyság, a tanulási hatékonyság szerinti oktatás. A jól megválasztott sportági képzés, amely – a speciális sajátosságokból fakadóan kiemelten fejleszti a fiatal sportolók versenyszellemét, győzni akarását – segíti a társadalmi elvárások teljesítését, a sportszerű viselkedési formák kialakulását. A kata (formagyakorlat) és a kumite (páros küzdelem) megtanításával és a versenyre való felkészítéssel pedig a tanulók indulhatnak a karate diákolimpiákon és a különböző versnyeken is.
Nem célja a kerettantervnek szétválasztani a különböző karate stílusokra jellemző stílusjegyeket. Ugyanúgy, ahogy a versenyzésben és az olimpiai elismertségben sem a stílusjegyek dominálnak, hanem a mozdulatok mögötti tartalom, amely minden karate stílusra igaz: budo, azaz jellemfejlesztés, testnevelés, azaz kondicionális és koordinációs képességfejlesztés, mozgásműveltség fejlesztés, önvédelem, amely elsősorban az agresszív helyzetek elkerülésére, túlélésére tanít, valamint versenysport, azaz egy új olimpiai sportág. A technikai elemek és katák a tanítás során a kerettantervben szereplő konkrét előírások, az oktató saját stílusának megfelelő stílusjegyek szerint oktatandók.
A karate mozgásanyagának gyakorlása hozzásegíti a tanulókat az alapvető kondicionális képességek – úgymint erő, gyorsaság, állóképesség – fejlesztéséhez.
A különböző karatetechnikák végrehajtásakor az egész test tömege mozdul a legjobb hatás elérése végett, így a törzs izmainak fejlesztése folyamatos cél, amely elősegíti a helyes testtartás kialakítását. A végtagok a különböző technikák végrehajtása során a tér minden irányába mozognak, támadásban ugyanúgy, mint védekezésben, kéztechnikák és lábtechnikák végrehajtásakor egyaránt. A harmonikus mozgás és az egészségmegőrzés alapfeltételeként cél az egész mozgatórendszer, azaz izom-ízület-szalag rendszer megfelelő gyakorlatokkal történő átmozgatása, lazítása és nyújtása.
A karate mint komplex önvédelmi, küzdő rendszer, célul tűzi ki egy olyan attitűd kialakítását, amely az élet és egészség maximális tisztelete mellett, lehetőséget ad a magabiztos viselkedés elsajátítására. E magabiztosság mögött, szilárd jellem és sportág specifikus gyakorlati készség áll.
A karate mint jellemfejlesztő eszköz, mint a testnevelés és testi nevelés egyik formája, mint önvédelmi rendszer és mint versenysport egyaránt szerepet játszik az általános és középiskolai oktatásban, érintve ezzel a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott egyéb fejlesztési területeket is. Mint új sportág az iskolai testnevelésben, új irányból közelíti meg a mozgásműveltség fejlesztését.
A kihon – a karatetechnikák összessége – gyakorlatok során az eddigiektől eltérő mozgásformák, pl. állások, ütések, védések, rúgások megtanítása segíti a tanulókat a mozgáskultúra tökéletesítésében. A különböző állásokban, különböző kartartásokkal történő folyamatos gyakorlás képességfeljesztő jelentőségű, az eddigi helyzet- és helyváltoztató mozgásokhoz képest más irányból fejleszti a kondicionális képességrendszert. A karatéban alkalmazott testtartások, súlypontáthelyezések, fordulatok miatt, nagy jelentőséget kap a biomechanikai szempontból helyes testtartás. A gyakorlatok során mindkét kéz és mindkét láb ügyességét szükséges fejleszteni, hiszen a technikai elemeket mindkét oldalra végre kell hajtani. A tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása technikai szempontból az egyik legfontosabb cél, ami által fejlődik a koordináció.
A kata gyakorlatok mint zárt rendszerű készségfejlesztő gyakorlatok magas szintű monotóniatűrést, pontos kivitelezést, technikai ügyességet alakítanak ki. A gyakorlatok precíz végrehajtásán túl, a különböző állások és a hozzájuk tartozó ütések, csapások, védések és rúgások, valamint ezek sorrendisége, különböző téri irányokba történő végrehajtása, valamint a mozdulatok és a helyváltoztató mozgások dinamikája, mind új oktatási lehetőséget adnak a kognitív képességek fejlesztésére. A gyakorlatok számolásra történő végrehajtása fejleszti a reakcióképességet, amely már a kumite gyakorlásához szükséges.
A kumite – páros küzdelem – gyakorlatok, mint nyílt rendszerű készségfejlesztő gyakorlatok, a tanult karatetechnikák alkalmazásán túl igazodnak az ellenfél mozgásához, a gyakorlottság fokától függően a tanuló egyre növekvő számú döntéshelyzetbe kerül, gondolkodása változatossá, taktikussá, kreatívvá válik. A társas gyakorlás során fejlődik a szocializáció, a felnőttek és a társak tisztelete, a gyengébbek segítése, a helyes értékrend kialakítása, az önfegyelem, a konfliktuskezelés, önismeret, küzdeni tudás, kognitív kontroll. Fontos, hogy a tanuló megtanulja kezelni a sikert és a kudarcot egyaránt, amelyek hozzásegítenek az önbizalom és önbecsülés kialakításához.
A karate iskolai tanítása során a tanítás egész ideje alatt figyelmet kell fordítani azokra a hagyományokra és rituálékra, amelyek a karatét megkülönböztetik a nyugati küzdősportoktól. Kézfogás helyett meghajlás, az óra elején és végén a „seiza” (térdelés) és „mokuso” (meditáció) mint alapvető tradíció gyakorlása elengedhetetlen. Ide tartozik, de nem elengedhetetlen a karateruha használata, amely tradicionális szempontból hozzátartozik a karate gyakorlásához, de a mozgás megtanítására semmiféle hatással nincs. Bár a hagyománytiszteletre történő nevelés szempontjából célszerű lenne, az anyagi ráfordítások minimalizálása miatt, nem feltétlenül szükséges az iskolai testnevelésben.
7–8. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
1. ISMERKEDÉS A KARATÉVAL
ALAPTECHNIKÁK TANÍTÁSA
ÁLLÁSOK TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Sportszerű test-test elleni küzdelem párokban. A tanuló tudja felbecsülni a saját és társai erejét. Grundbirkózás és dzsúdó egyszerű technikáinak elemi szintű ismerete. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A karate és az önvédelem egyszerűbb technikáiban való jártasság elérése. Ismerje a karate alapvető állásait, ütéseit, rúgásait és azok védését, valamint ezeket ismeret szinten hajtsa végre. Rendelkezzen alapvető testképismerettel, önismerettel, önbizalommal és önkontrollal. A győzelmet és a vereséget tudja sportszerűen, méltósággal kezelni. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Testérzékelést és térérzékelést fejlesztő feladatok helyben és mozgásban
Alapvető karateállások és testtartások ismerete:
Természetes állások:
– shizen-tai (oldal terpeszállás, alapállás, kiindulóhelyzet),
– mosubi-dachi (alapállás, „V állás”, tisztelgő állás),
– haisoku-dachi (zárt állás),
Sochin típusú állások:
– kiba-dachi (lovagló állás),
– zenkutsu-dachi (támadóállás),
– kokutsu-dachi (védőállás, hátsó testsúlyú állás),
Helyváltoztatás különböző típusú állásokban
Állások megtartása mellett helyváltoztatás, különböző kartartásokkal a test tengelyeinek figyelembevételével és érzékelésével.
Helyváltoztatás és ennek összekötése a legegyszerűbb készségszintű alaptechnikákkal
Helyváltoztatás közben, különböző kéz- és lábtechnikák végrehajtása a különböző állások megtartásával a test különböző magassági szintjeire.
Egy állás egy technika és egy állás több technika végrehajtása, az állások megtartása mellett, helyváltoztatás közben. |
Testnevelés:
Gimnasztika
Bemelegítés szabályai, állások, testtartások, kar- és lábtartások, lendítések.
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Biológia:
Testünk, életműködéseink, emberi test topográfiája
Vizuális kultúra:
Tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció
|
1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Általános ismeretek
A tanórák alapvető szabályai, szokások ismerete.
A karatéban alkalmazott speciális állások és helyváltoztató mozgásformák elnevezései és végrehajtásuk módja.
A manipulatív alapkészségek – kéz- és lábtechnikák – elnevezései.
A tanult mozgásvégrehajtások tanulási szempontjainak megismerése.
A tanórán használt eszközök felismerése, balesetmentes használata.
A feladat által megkövetelt szabályok szerinti technikai végrehajtás ismerete (testkontroll, saját és társ testérzékelése).
A testi higiéniára és folyadékpótlásra vonatkozó alapismeretek.
Társas feladatok, ismeretek
– a saját test határainak érzékelése és kihasználása;
– a társ testének és az attól való távolság érzékelése és kihasználása;
– a társtól, eszköztől való távolság megtartására és csökkentésére irányuló taktikai cselekvések támadásban és védekezésben.
Személyiségfejlesztési szempontok
A karatéhoz szükséges speciális mozgásműveltség elemeinek elsajátítása során a tanulók világos képet kapnak saját testük és a társ testének határairól. Tudatos saját testképük alakul ki. Megismerik saját testük teljesítőképességét mind fizikai, mind mentális értelemben, ezáltal fejlődik önismeretük és önkontrolljuk.
A testnevelés órákon végzett állandó tudatosítás eredményeként a tanulókban tudatosul, hogy a rendszeres testmozgás, a mozgásos tevékenységek befolyásolják az aktuális fizikai és pszichés energiaszintjüket. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Testrészek, testtartások, mozgásirányok, sebesség, súlyponti helyzet és annak megtartása a mozgás különböző irányaiban. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
2. ÜTÉSEK, RÚGÁSOK, CSAPÁSOK TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Tapasztalat és megfelelő fegyelmi szint, egyéni és páros mozgásos tevékenységekkel, küzdőjátékokkal kapcsolatban. Életkornak megfelelő asszertivitás, test-test elleni küzdelem elfogadása. Az életkornak megfelelő egyéni és társas felelősségtudat. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A karate felelősségteljes tanulásához szükséges alapvető társas magatartásformák megértése, a közös feladatvégrehajtás alapélményének megteremtése. A páros technikai alapok elsajátítása támadásban és védekezésben. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Ütésekkel, rúgásokkal és csapásokkal kapcsolatos test- és térérzékelés fejlesztése helyben és mozgásban.
Alapvető karateütések és -rúgások megtanítása.
Ütések:
– ököl kialakítása,
– choku-zuki (egyenes ütés helyben),
– oi-zuki (egyenes ütés, az elöl lévő láb oldalán),
– gyaku-zuki (egyenes ütés a hátul lévő láb oldalán),
– tate-uchi (oldalra csapás az ököl alsó részével),
– uraken-uchi (csapás az ökölháttal fejre, arcra).
Rúgások:
– mae-geri (rúgás előre),
– yoko-geri (rúgás oldalra),
– mawashi-geri (köríves rúgás).
|
Biológia:
Végtagok, ízületek, izmok, mozgatórendszer.
Emberi test metamériája, függesztő övei.
Matematika:
Műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.
Erkölcstan:
Az emberi viselkedés morális szabályai.
Dominancia és defenzivitás.
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció, látványok megfigyelése.
|
Ütések és rúgások végrehajtása helyváltoztatás nélkül természetes és karateállásokban a tér különböző irányaiban.
Ütések és rúgások végrehajtása helyváltoztatással különböző karateállásokban, a tér különböző irányaiban a test síkjainak és tengelyeinek érzékelése mellett.
Ütések és rúgások végrehajtása helyváltoztatás nélkül, különböző karateállásokban, a test különböző magassági szegmenseinek figyelembevételével. Támadások fej, törzs és öv alatti magasságokba.
Ütések és rúgások végrehajtása helyváltoztatással, különböző karateállásokban, a test különböző magassági szegmenseinek figyelembevételével. Támadások fej, törzs, gyomor és öv alatti magasságokba.
Ütés- és rúgáskombinációk végrehajtása helyváltoztatással a tér különböző irányaiba, a test különböző magassági szegmenseiben.
2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
Koncentráció és mozgásérzékelés fejlesztése. A tudatos „befelé figyelés” képességének kialakítása. Helyes légzés és fizikai gyakorlat összehangolása, koncentráció, monotóniatűrés, önuralom fejlesztése.
Társas feladatok, ismeretek
A feladat kezdő és befejező jelzéseinek ismerete.
A páros feladatokra vonatkozó magatartási szabályok betartása. Támadó- és védőmozgásokhoz tartozó magatartás és asszertivitás minta elsajátítása és pszichés kontrollja.
Saját testkép ismerete, testméretek, végtagméretek ismerete, küzdőtávolság kialakítása eszközzel és eszköz nélkül. Saját erő és adottságok, valamint a társak erejének, adottságainak felmérése, érzékelése és beillesztése az adott feladatba. Társak maximális tisztelete mellett a saját fizikai és antropometriai adottságok kihasználása. Önismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása.
Személyiségfejlesztési szempontok
Kooperatív viselkedésminták megtanítása támadásban és védekezésben. Mivel ebben az életkorban még fokozottan jellemző a kompetitív szemlélet, ennek megtartása mellett, a társak tisztelete és maximális önkontroll megtanítása a legfontosabb, nemcsak a sérülésveszély elkerülése érdekében, hanem a technikák helyes, életszerű gyakorlása miatt is. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Ütés, rúgás, a test magassági szegmensei: jodan (fej), chudan (törzs), gedan (öv, derék alatti rész) offenzív és defenzív magatartás, helyes távolság, helyes időzítés, akció-reakció, kontroll. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
3. VÉDÉSEK, ALAPKÜZDELMEK |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Megfelelő fegyelmi szint, egyéni és páros gyakorlatokkal, küzdőjátékokkal kapcsolatban. Életkornak megfelelő testérzékelés, önkontroll, tér és távolság érzékelése. Ritmusképesség, mozgásszabályozás, mozgás átalakítás életkornak megfelelő szinten. Asszertivitás a test-test elleni küzdelemben. Az életkornak megfelelő egyéni és társas felelősségtudat. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A támadásban alapvető technikai elemek páros gyakorlatok közben történő gyakorlása, új elemek megtanítása. Az új és régi technikai elemkapcsolatok kialakítása és előre meghatározott „éles” helyzetben történő alkalmazása. Alapvető nevelési cél: empatikus viselkedés, asszertív magatartás közben tanúsított maximális önkontroll. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Alapvető védelmi technikák elsajátítása és azok alkalmazása az eddig tanult támadások elhárítására, helyben és mozgásban, kötött gyakorlatok formájában.
Védő technikák:
– age-uke (az arc védése),
– ude-uke (a test, törzs védése),
– morote-uke (kétkezes védés),
– gedan-barai (öv alatti terület védése),
– shuto-uke (védés a tenyér élével),
– védő technikák kontratámadással.
Küzdelmi gyakorlatok:
– gohon kumite (ötlépéses alapküzdelem),
– sanbon kumite (háromlépéses alapküzdelem),
– kihon ippon kumite (egylépéses alapküzdelem).
3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A test határainak érzékelése, megértése. A távolság helyes érzékelése támadásban és védekezésben. A helyes mozgásritmus és időzítés megértése, alkalmazása egyszerű, kötött formájú páros gyakorlatok formájában.
Asszertív magatartással szemben megnyilvánuló defenzivitás leküzdése és átformálása. Cél-siker-önbizalom-önbecsülés felépítése. Akaraterő, „lelki állóképesség” növelése.
A társas viselkedés szabályainak megértése és alkalmazása a gyakorlás teljes időtartama alatt.
Társas feladatok, taktikai ismeretek
Saját test határainak és az ellenfél testének érzékelése, valamint a saját lehetőségek maximális kihasználása a legnagyobb hatásosság érdekében.
Ellenfél mozgásritmusának felismerése, a saját mozgásritmus és időzítés igazítása az ellenfél mozgásához a legnagyobb hatás elérése érdekében.
A saját testfelépítésből és az ellenfél vizuálisan érzékelhető testfelépítéséből, valamint a gyakorlat közben tapasztalható testérzésből, az ellenfél kondicionális állapotának felmérése és kihasználása a siker érdekében.
Személyiségfejlesztési szempontok
A feldolgozott alapküzdelmi módok, fajták gyakorlása alatt fokozott hangsúlyt kap az erőből és maximális gyorsasággal történő végrehajtás. Ez megköveteli az addig tanult technikai repertoár jártasságszintű, majd később készségszintű elsajátítását. A korrekt forma mellett az önkontroll eddigieknél magasabb szintű gyakorlását, valamint az ellenfél maximális tiszteletét. A fokozatosság elvét érvényesítve, egyre szélesebb technikai repertoárt vonultatva fel, az egyre sokoldalúbb mozgásműveltség mellett, az ideg-izom koordináció, reflexkapcsolatok fejlesztése révén fejlődik a tanulók pszichikai és taktikai felkészültsége is.
E küzdelmek közben megvalósuló kontrollált versenyhelyzetek hozzájárulnak a sportszerű magatartásformák kialakulásához, a társak megbecsüléséhez és az eredményközpontúság helyett az önkontroll hangsúlyozásához. |
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, térérzékelés, testérzékelés, távolság megbecsülése, összehasonlítások
Etika:
Jellem, becsület, önuralom, tisztelet
Ének-zene:
Ritmusérzékelés, ritmustartás és -visszaadás
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Küzdelmi fajták, távolság, időzítés, reakció, kontroll, győzelem, vereség, offenzív és defenzív viselkedés, önuralom, önbecsülés, sportszerűség, tisztelet. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
4. HEIAN 1-2. KATA TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
A tanulóknak készségszinten ismerni kell a gyakorlathoz szükséges alaptechnikákat, helyváltoztatást és testfordulatokat a katában szereplő állásokban, illetve az álláshoz tartozó technika elemkapcsolatait. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A kata gyakorlatok alkalmazásával a tanulók előzetes mozdulat és mozgás tapasztalataira építve előre meghatározott, megfelelő elemszámú mozdulatsor végrehajtása során, fejlődik a mozgásintelligencia, memória, ritmusérzék, téri tájékozódási képesség.
Az erő gazdaságos felhasználása során fejlődik a mozgásérzékelés. A mozdulatok és légzés összehangolása miatt készségszintre kerül a karatéhoz szükséges helyes légzéstechnika. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Az először tanult Heian 1. kata gyakorlat 21 elemből áll, meghatározott testfordulatokkal és elemkapcsolatokkal. Minden testmozduláshoz és álláshoz külön technika tartozik.
Technikai elemek
Állások:
– zenkutsu-dachi (támadóállás),
– kokutsu-dachi (védőállás).
Ütések:
– oi-zuki (egyenes ütés, az elöl lévő láb oldalán).
Védések:
– gedan-barai (öv alatti terület védése, lefelé söprés),
– age-uke (arc védése, felfelé tolás),
– shuto-uke (védés kézéllel).
Csapások
– tate-uchi (csapás az ököl alsó részével, felülről lefelé).
A másodszorra tanult Heian 2. kata 26 elemet foglal magában, ugyanakkor csak 18 állásból áll, meghatározott testfordulatokkal és elemkapcsolatokkal. Egy álláshoz több külön technika is tartozik. Itt kezdődik az elemkapcsolatok kombinációkká történő alakítása, továbbfejlesztése, valamint a csípőfordításból származó többlet energia fokozott hangsúlyozása. Megjelennek az első rúgások is a kata gyakorlatban.
Új technikai elemek:
Ütések:
– gyaku-zuki (fordított, a hátul lévő láb felöli egyenes ütés),
– oi-nukite (szúrás előre ujjheggyel).
Csapások
– uraken-uchi (csapás az ökölháttal, fentről lefelé).
Rúgások
– mae-geri (rúgás előre),
– yoko-geri (rúgás oldalra).
4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A kata gyakorlat technikai elemeinek készségszintű ismerete, elemkapcsolatainak megismerése és alkalmazása.
Társas feladatok, taktikai ismeretek
A kata gyakorlat által tanított elemkapcsolatok, helyváltoztató mozgások és testfordulatok alkalmazása a páros gyakorlatok során.
Személyiségfejlesztési szempontok
A kata gyakorlásának legfőbb oka, hogy egy bizonyos mozgásismeret szintjén,
30–45 másodperc végrehajtási idő alatt a tanulók képesek legyenek a meghatározott számú és sorrendű technikát, testfordulatot, helyzet- és helyváltoztató mozgást végrehajtani. Ezáltal a kondicionális és koordinációs képességfejlesztés mellett a közös gyakorlás során olyan csoportkohézió alakul ki, amely hatással van a tanulók jellemfejlődésére, önuralmára és egymás iránt tanúsított tiszteletére. |
Ének-zene:
Ritmusérzékelés, ritmustartás és -visszaadás
Biológia:
Izomkontrakció-relaxáció, légzés, légzőszervek működése
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, tárgy- és környezetkultúra
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Közös technikák, közös gyakorlatsor, közös időben. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
5. ISMÉTLÉS, KARATEVIZSGA |
Órakeret
30 óra |
Előzetes tudás |
Az eddig tanult technikai elemek, elemkombinációk, helyzet- és helyváltoztató mozgások minimálisan ismeretszintű végrehajtása, a szükséges pszichés és technikai kontroll mellett. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A tanult technikai elemek ismeretszintű, majd készségszintű végrehajtása és alkalmazása.
Minimális önvédelmi ismeret, amely lehetőséget ad a külső agresszió elleni védekezésre. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Kontrollált versenyjellegű vizsgabemutatás a tanult technikai elemek felhasználásával. A vizsga 3 részből áll:
Kihon – alaptechnikák bemutatása mozgásból ellenfél nélkül,
Kata – Heian 1-2 Kata (Heian Shodan és Heian Nidan),
Kumite – alaptechnikák bemutatása támadásban és védekezésben ellenféllel.
A gyakorlatokat négyszer kell végrehajtani a tanár számolására.
A bemutatás anyaga, vizsgagyakorlat a 7. évfolyam számára:
KIHON – az alaptechnikák bemutatása:
– oi-zuki jodan (ütés arcmagasságban),
– age-uke (védés hátra lépéssel),
– oi-zuki chudan (ütés gyomormagasságban),
– ude-uke hátra lépve (a test, törzs védése),
– shuto-uke előre és hátra lépéssel (védés kézéllel),
– mae-geri chudan (egyenes rúgás előre gyomormagasságban),
– gedan barai (hátra lépve alkarral söprés, mae-geri chudan védése).
KATA – Heian 1. kata bemutatása (Heian Shodan).
KUMITE – Sanbon kumite jodan és chudan:
– támadás arcra háromszor előre lépve és annak védése, társ háromszor hátra lépve emelő védés, majd kontratámadás gyaku zuki,
– támadás gyomorra és annak védése majd kontratámadás.
A bemutatás anyaga, vizsgagyakorlat a 8. évfolyam számára:
KIHON – az alaptechnikák bemutatása:
– oi-zuki jodan (ütés arcmagasságban),
– age-uk, gyaku-zuki (védés hátra lépéssel, majd ellentámadás),
– oi-zuki chudan (ütés gyomormagasságban),
– ude-uke, gyaku-zuki hátra lépve (test védése és ellentétes ütés),
– shuto-uke, gyaku-nukite előre és hátra (védés kézéllel és ellentétes szúrás előre),
– mae-geri chudan (egyenes rúgás előre gyomormagasságban),
– Gedan Barai (lépés hátra, védekezés alkarral),
– yoko-geri keage (rúgás, lendítés oldalra lábéllel fejmagasságban).
KATA – Heian 2. kata bemutatása (Heian Nidan).
KUMITE – Sanbon kumite jodan és chudan:
– támadás arcra és annak védése lépéssel háromszor, majd kontratámadás,
– támadás gyomorra és annak védése, majd kontratámadás.
|
Ének-zene:
Ritmusérzékelés, ritmustartás és -visszaadás
Biológia:
Izomkontrakció-relaxáció, légzés, légzőszervek működése
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
|
5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
Alaptechnikák jártasság- és készségszintű ismerete és azok alkalmazása életszerű, kötött szituációban.
Társas feladatok, taktikai ismeretek
– támadásban az eredményes mozgásritmus és távolság érzékelése a helyes technikával;
– védekezésben a helyes mozgásritmus, időzítés és távolság érzékelése, továbbá a visszatámadás időzítése és helyes kontrollja;
– kata gyakorlat alatt a helyes mozgásritmus érzékelése, a gyakorlatritmus helyes visszaadása, megfelelő és gazdaságos izomkontrakció és relaxáció, technikai elemhez, elemkapcsolathoz alkalmazkodó helyes légzés.
Személyiségfejlesztési szempontok
Az önállóan alkalmazott gyakorlati ismeretek páros feladatmegoldás, a kompetenciatudat teljes megélése érdekében a kontrollált küzdelmi szituációk és a tanuló önmagához mért fejlődésének hangsúlyozása történik mind a készségfejlődésben, mind a küzdőintelligencia kialakításában.
A közös kata gyakorlatsor begyakorlása által serkenthető a kooperatív magatartás kialakulása, amelynek következtében fokozatosan létrejön a társakkal és a tanárral való együttműködés, a szabálykövetés és a sportszerű magatartás. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Kihon, kata, kumite és ezek jelentése.
Jodan, chudan, gedan támadási és védekezési pontok ismerete és e magasságokhoz támadó és védő technikák társítása.
Távolság, időzítés, reakciógyorsaság, mozgáskontroll és ezek jelentése, alkalmazása páros gyakorlatok során.
Izom kontrakció-relaxáció (kime).
Légzés. |
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén |
A karatéhoz szükséges fizikai és pszichés képességek, kifejezetten a tér és távolság érzékelése, időzítés, reakciógyorsaság, személyiségkontroll, légzés, mozgásérzékelés, kontrakció-relaxáció gyors változtatása.
A tanuló legyen képes a speciális karate alapállásokban végzett hely- és helyzetváltoztató mozgások, valamint a karatéhoz szükséges alapkészségek (ütés, rúgás, védekezés) kontrollált végrehajtására. Ismerjen többféle technikához kapcsolódó feladattípust és e feladatokat egyéni és páros formában legyen képes magabiztosan végrehajtani. Legyen képes a karatéban alkalmazott speciális helyváltoztatás, a testhelyzet sebességének célszerű változtatására, a szükséges távolság megtartásával növelésével vagy csökkentésével a feladathoz, illetve az ellenfélhez igazítva. Tudja elkülöníteni a térbeli irányokat és ezen irányok felé biztonságosan és a feladatnak megfelelő mértékben és sebességgel fordulni a test hossztengelye körül. Ismerje a különböző technikák
– úgymint ütések, rúgások és védések – helyes technikai végrehajtását, különböző magasságokban, egyénileg és társsal végrehajtva. Tudjon védekező alaphelyzetekben célszerűen mozogni a tér különböző irányaiban. Tudatosan és megfelelő kontrollal alkalmazza a tanult támadó és védő technikákat, helyváltoztatásokat, különböző előre kreált szituációkban.
A társas együttműködés és személyiségfejlesztés alapjai:
A tanuló legyen képes társával felelősségteljesen megfelelő pszichés kontroll mellett gyakorolni, feladatot megoldani.
Ismerje a gyakorlási feladatnak megfelelő szerepeket, viselkedésmintákat támadásban és védekezésben, e szerepekben képes legyen a tőle elvárható módon teljesíteni a sikeres mozgástanulás és gyakorlás érdekében. Rendelkezzen megfelelő empátiával a társ iránt és ezt képes legyen a teljes feladatmegoldás alatt megtartani. Legyen tisztában a győzelem és vereség megélésének és a lelki egyensúly megtartásának módjával, a sportszerű viselkedés pszichés alapjainak megtartásával. |
9–10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
1. ALAPTECHNIKÁK GYAKORLÁSA
CSÍPŐ HASZNÁLATA A KARATETECHNIKÁKBAN
ÚJ ÁLLÁSOK TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Alapvető karate állások készségszintű ismerete. Vezényszavak, technikai instrukciók követése. Fegyelmezett viselkedés, sportszerű magatartás. Azokban az iskolákban, amelyekben a 9. évfolyamot kezdő tanulók nem tanultak karatét a testnevelés órán, 14 óra felzárkóztatás iktatható be. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A karate és önvédelem egyszerűbb technikáiban való készség megszerzése. Ismerje a karate és a szabad küzdelem alapvető állásait, ütéseit, rúgásait és azok védését, és ezeket biztonságosan hajtsa végre. Sportszerű küzdelem a karate és önvédelem alapvető szabályait betartva, a társak tisztelete akár győzelem, akár vereség esetén, maximális önkontrollt tanúsítva. Általános kondicionális és gyorsasági koordinációs fejlődés, sportág specifikus technikai végrehajtás mellett. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Testérzékelést, térérzékelést, mozgásérzékelést fejlesztő gyakorlatok helyben és mozgásban, egyéni ügyességi szinthez igazodva, változó körülmények között időkényszer nélkül és időkényszer alatt is. Az erő generálását és irányát fejlesztő, sportág specifikus kondicionális és gyorsasági koordinációs gyakorlatok.
Az erő generálása a csípő használatával. Csípőfordítás, csípővibráció alkalmazása a karatetechnikákban. Egyensúly és súlypont összefüggése a karate állásokban, a helyzet- és helyváltoztató mozgásokban.
Új karateállások ismerete a helyes testtartás megtartása mellett. A jó állás biomechanikai magyarázata: állás és stabilitás összefüggése.
Sochin típusú állások:
– kiba-dachi ismétlés (lovagló állás),
– zenkutsu-dachi ismétlés (támadóállás),
– kokutsu-dachi ismétlés (védőállás),
– fudo dachi (szabad küzdelmi állás).
Helyváltoztatás különböző sochin típusú állásokban a tér különböző irányaiba:
– Állások megtartása mellett helyzetváltoztatás és helyváltoztatás, az eddig tanult különböző karatetechnikákkal a test tengelyeinek figyelembevételével és érzékelésével. Súlypont helyzete a különböző állásokban, állás és stabilitás összefüggése helyben és mozgásban.
– Karategram gyakorlása különböző karateállásokban a tér különböző irányaiban.
– Keresztgyakorlási mód a 90 és 180 fokos fordulatok gyakorlására, különböző állásokban.
– Négyzetgyakorlási mód a 270 fokos fordulatok gyakorlására különböző állásokban.
Helyzetváltoztatás és helyváltoztatás, valamint ezek összekötése a tanult karatetechnikákkal és kombinációkkal, egyéni és páros gyakorlatok formájában.
Helyzetváltoztatás és helyváltoztatás közben, különböző kéz- és lábtechnikák végrehajtása a különböző állásokban, a test különböző magassági szintjeire, a tér különböző irányaiban.
Egy állás egy technika és egy állás több technika végrehajtása, az állások megtartásával és változtatásával, helyzet- és helyváltoztatás a test különböző magasságaiba, a tér különböző irányaiban.
1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Általános ismeretek
A karatéban alkalmazott speciális állások és helyváltoztató mozgásformák elnevezései és végrehajtásuk módja. Új állás kiemelten a fudo dachi (szabad küzdelmi állás) és az abban speciális haladás, yori-ashi (csusszanás hátra mindkét lábbal), suri-ashi (csusszanás előre mindkét lábbal) a tér különböző irányaiban. A stabilitás és súlyponti helyzet összefüggései az erő generálásának alapjaiban. Állás és stabilitás összefüggésének ismerete. Súlypont szerepének ismerete az állásokban és helyváltoztató mozgásokban. Fordulatok gyakorlási formáinak ismerete: keretgram, kereszt- és négyzetgyakorlási mód.
|
Testnevelés:
Gimnasztika, különböző
állások, testtartások, kar- és lábtartások, lendítések, fordulatok.
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Fizika
Newton II. és III. törvénye, erők iránya és hatása
Biológia:
Testünk, életműködéseink, emberi mozgatórendszer topográfiája, izomműködés alapjai
Vizuális kultúra: Tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció
Ének-zene
Ritmusképesség, ritmusalkotás,
ritmusvisszaadás képessége
|
A kondicionális képességekkel, továbbá a gyakorlatok helyes végrehajtásaival kapcsolatos alapvető intellektuális és gyakorlati ismeretek (például erő, állóképesség, ízületi mozgékonyság, gyorsaság, koordináció, gerinc- és ízületvédelem). A feladat által megkövetelt szabályok szerinti technikai végrehajtás ismerete (testkontroll, saját test és a társ testének érzékelése).
A tanórák alapvető szabályai, szokások ismerete.
A tanórán használt eszközök felismerése, balesetmentes használata.
A testi higiéniára és folyadékpótlásra vonatkozó alapismeretek.
Társas feladatok, ismeretek
– a saját test határainak készségszintű érzékelése és kihasználása;
– a társ testének és az attól való távolság készségszintű érzékelése és kihasználása;
– a társtól, eszköztől való távolság megtartására és csökkentésére irányuló készségszintű taktikai cselekvések támadásban és védekezésben.
Személyiségfejlesztési szempontok
A karatetechnikák elmélyítése során a jártasságszintű ismeretek egyre inkább automatizálódnak. A külső visszajelzések és instrukciók alapján megkezdődik a mozgások életszerű végrehajtására irányuló tudatos törekvés. Saját antropometriai felépítését megismerve a tanuló kezdi kialakítani az állások rá jellemző magasságát, a mozgásirányok hosszát és a technikai végrehajtás sebességét, erejét. Kezdi felismerni erősségeit és gyengeségeit, valamint ezek kihasználásának módját. A tantárgyi terminológia szerinti mozgástanulás alapján értelmezi saját mozgástanulás alatt keletkező kinesztetikus ingereit, amelyeket beépít a tudatos mozgásszabályozási mechanizmusaiba.
A társas gyakorlatokat az ellenfél tisztelete és tudatosan irányított önkontroll jellemzi.
A tanuló elfogadja a külső visszajelzést, információt saját önértékelésének sérülése nélkül, és képes a mozgásműveltség fejlesztése érdekében felhasználni azokat. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Egyensúly, csípőfordítás, súlypont, súlyponti helyzet változásai, testtartások, mozgásirányok, erő, sebesség, a mozgás különböző irányaiban. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
2. ÜTÉSEK, RÚGÁSOK, CSAPÁSOK TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Jártasság és megfelelő fegyelmi szint, egyéni és páros mozgásos, küzdőfeladatokkal kapcsolatban. Életkornak megfelelő asszertivitás (önérvényesítés), test-test elleni küzdelem művelése. Az életkornak megfelelő egyéni és társas felelősségtudat. Társak tisztelete, életkornak és jártasságnak megfelelő szintű technikai és pszichés önkontroll. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A karate felelősségteljes gyakorlásához szükséges alapvető társas magatartásformák ismerete és elfogadása. A közös feladat végrehajtása, közös gyakorlás sikerességének megértése a segítségadás és önkontroll gyakorlásán keresztül. A páros technikai alapok ismétlése, készségszintre fejlesztése a támadásban és a védekezésben. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Ütésekkel, rúgásokkal és csapásokkal kapcsolatos test- és térérzékelés fejlesztése helyben és mozgásban, egyénileg és társsal.
Alapvető karateütések, -rúgások és -csapások ismétlése és új technikák megtanítása.
|
Biológia:
Végtagok, ízületek, izmok, mozgatórendszer,
emberi test metamériája, függesztő övei
|
Ütések:
– oi-zuki (egyenes ütés) ismétlése,
– gyaku-zuki (fordított egyenes ütés) ismétlése,
– kizami-zuki (egyenes ütés bal vagy jobb támadóállásban, az elöl lévő kézzel, a váll elfordításával),
– mawashi-zuki (köríves ütés),
– kagi-zuki (rövid köríves ütés),
– ura-zuki (horogütés).
Rúgások:
– mae-geri (rúgás előre) ismétlése,
– yoko-geri (rúgás oldalra) ismétlése,
– mawashi-geri (köríves rúgás) ismétlése,
– yoko-geri kekomi (szúró rúgás oldalra),
– ushiro-geri (rúgás hátrafelé),
– hiza-geri (térddel történő rúgás).
Csapások
– tate-uraken-uchi (csapás ökölháttal fölülről lefelé),
– empi-uchi (könyök ütés, csapás),
– shuto-uchi (csapás kézéllel).
Ütések, rúgások és csapások végrehajtása helyváltoztatás nélkül különböző karateállásokban a tér különböző irányaiban.
Ütések, rúgások és csapások végrehajtása helyváltoztatással és fordulatokkal, különböző karateállásokban, a tér különböző irányaiban a test síkjainak és tengelyeinek érzékelése mellett.
Ütések, rúgások és csapások végrehajtása helyváltoztatás nélkül különböző karateállásokban a test különböző magassági szegmenseinek figyelembevételével. Támadások fej, gyomor és öv alatti magasságokba.
Ütések, rúgások és csapások végrehajtása helyváltoztatással és fordulatokkal, különböző karateállásokban a test különböző magassági szegmenseinek figyelembevételével. Támadások fej, gyomor és öv alatti magasságokba.
Ütés-, rúgás- és csapáskombinációk végrehajtása helyváltoztatással a tér különböző irányaiba, a test különböző magassági szegmenseiben, egyedül és párban is.
2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
Új technikák szerepe és helye a karatetechnikák és az önvédelem rendszerében.
A korábbiakban tanultaktól eltérő támadó és védő felületek használatának tudatosítása egyéni és páros gyakorlatok formájában. Testhatárok, végtaghatárok érzékelése, önkontroll, koncentráció és mozgásérzékelés fejlesztése. A tudatos „befelé figyelés” képességének kialakítása. Helyes légzés és fizikai gyakorlat összehangolása és e légzéssel generált többletenergia technikai kontrolljának fejlesztése.
Társas feladatok, ismeretek
A feladat kezdő és befejező jelzéseinek gyors reakciója a szituációnak megfelelően.
|
Fizika:
Newton törvényei, erő-gyorsaság összefüggése
Matematika:
Műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek
Erkölcstan:
A másik ember tisztelete
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció, látványok megfigyelése
|
A páros feladatokra vonatkozó magatartási szabályok fokozott betartása. Támadó és védőmozgásokhoz tartozó magatartás és asszertivitás minta fokozott pszichés kontrollja.
Saját testkép ismerete, testméretek végtagméretek ismerete, különböző küzdőtávolságok kialakításának tudatosítása segédeszközzel és partnerrel. Társak maximális tisztelete mellett a saját fizikai és antropometriás adottságok kihasználása. Önismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása.
Személyiségfejlesztési szempontok
Kooperatív viselkedésminták tudatosítása támadásban és védekezésben. Életszerű gyors és erős gyakorlás mellett, a társak tiszteletén alapuló maximális önkontroll gyakorlása kiemelt jelentőségű a sérülés elkerülése érdekében. Az egyre nehezedő gyakorlatok erős és gyors végrehajtása révén az önbizalom tudatos felépítése zajlik.
|
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Ütés, rúgás, csapás, testmagassági szegmensei (jodan, chudan, gedan) offenzív és defenzív magatartás, helyes távolság, helyes időzítés, akció-reakció, önkontroll. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
3. VÉDÉSEK, ALAPKÜZDELMEK |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
Kötött formájú küzdelmekben megfelelő jártasság és fegyelmi szint. Gyakorlottságnak megfelelő testérzékelés, önkontroll, tér- és távolságérzékelés. Ritmusképesség, mozgásszabályozás, mozgásátalakítás gyakorlottsági foknak megfelelő szinten. Asszertivitás a test-test elleni küzdelemben. Az életkornak megfelelő egyéni és társas felelősségtudat. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
Helyváltoztató mozgás a szabad küzdelem alapállásában, illetve ezen állás átalakítása támadásban és védekezésben, meghatározott támadó- és védőmozgással, támadó- és védőtechnikákkal.
Az új és régi technikai elemkapcsolatok kialakítása és előre meghatározott „éles” helyzetben történő alkalmazása. Alapvető nevelési cél: empatikus viselkedés, asszertív magatartás közben tanúsított maximális önkontroll és a társak tisztelete. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Alapvető védelmi technikák, úgynevezett kemény blokkok gyakorlása és azok alkalmazása különböző támadások elhárítására, helyben és mozgásban, kötött és szabad küzdelmi gyakorlatok formájában. A szabad küzdelem alapjainak elsajátítása támadásban és védekezésben.
Védőtechnikák ismétlése:
– age-uke (az arc védése),
– ude-uke (a test védése),
– gedan-barai (öv alatti terület védése),
– shuto-uke (védés a tenyér élével),
– az eddig tanult védőtechnikák kontratámadással.
Új védőtechnikák (lágy blokkok):
– nagashi-uke (védés nyitott tenyérrel, kívülről befelé),
– osae-uke (leszorító védés nyitott tenyérrel).
|
Fizika:
Newton törvényei I.-II.-III.
Gyors mozgások karakterisztikája
Biológia:
Izomműködés erő és gyorsasági faktora
Izomműködés energetikája
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, térérzékelés, testérzékelés, távolság megbecsülése, összehasonlítások
Etika:
Jellem, becsület, önuralom, tisztelet
Ének-zene:
Ritmusérzékelés, ritmustartás és -visszaadás
|
Küzdelmi gyakorlatok:
– gohon kumite ismétlés (ötlépéses alapküzdelem),
– sanbon kumite ismétlés (háromlépéses alapküzdelem),
– kihon ippon kumite (egylépéses alapküzdelem) az új technikák beépítésével,
– jiyu-ippon kumite (félig kötött küzdelem, szabad állásban és küzdelmi kartartással, egy lépéses kötött a támadó technika, de szabad a védekezés és a visszatámadás).
3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A test határainak fejlődő érzékelése és az ehhez kapcsolódó egyre erősödő és gyorsuló magabiztos végrehajtás. A távolság helyes érzékelése támadásban és védekezésben. A helyes mozgásritmus és időzítés megértése, alkalmazása egyszerű kötött és szabad formájú páros gyakorlatok formájában. Egyre nagyobb szerephez jut a kreativitás és a küzdőintelligencia.
Asszertív magatartásfejlesztés támadásban és védekezésben. Cél-siker-önbizalom-önbecsülés felépítése az egyre nehezedő küzdelmi gyakorlatokon keresztül. Defenzívitás leküzdése, a félelem legyőzésén keresztül.
A társas viselkedés szabályainak megértése és alkalmazása a gyakorlás teljes időtartama alatt. Karate etikett gyakorlása, társak tisztelete.
Társas feladatok, taktikai ismeretek
Legfontosabb taktikai feladat az egyre nehezedő formájú kötött, félig kötött és szabad formájú gyakorlatok végrehajtása alatt a saját test határainak és az ellenfél testének érzékelése, és a saját lehetőségek maximális kihasználása a legnagyobb hatásosság érdekében.
Ellenfél mozgásritmusának felismerése, a saját mozgásritmus és időzítés igazítása az ellenfél mozgásához a legnagyobb hatás elérése érdekében.
A saját testfelépítés és az ellenfél vizuálisan érzékelhető testfelépítéséből és a gyakorlat közben tapasztalható mozgásból, az ellenfél mozgásirányának, küzdelem közben tapasztalható térbeli mozgásának felmérése és taktikai kihasználása. Küzdelemben tapasztalható ellenféltípusok viselkedésének felismerése.
Személyiségfejlesztési szempontok
A kötött és szabad küzdelmi fajták gyakorlása alatt fokozott hangsúlyt kap a maximális gyorsasággal történő végrehajtás. Ez megköveteli az eddig tanult technikai repertoár jártasságszintű, majd később készségszintű elsajátítását. A korrekt forma mellett az önkontroll magasabb szintű gyakorlását, valamint az ellenfél maximális tiszteletét. A fokozatosság elvét érvényesítve, egyre szélesebb technikai repertoárt vonultatva fel, az egyre sokoldalúbb mozgásműveltség mellett az ideg-izom koordináció, reflexkapcsolatok fejlesztése révén fejlődik a tanulók pszichikai és taktikai felkészültsége is.
E küzdelmek közben megvalósuló kontrollált versenyhelyzetek hozzájárulnak a sportszerű magatartásformák kialakulásához, a társak megbecsüléséhez és az eredményközpontúság helyett az önkontroll hangsúlyozásához. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Küzdelmi fajták, távolság, időzítés, reakcióképesség, önkontroll, győzelem, vereség, offenzív és defenzív viselkedés, önuralom, önbecsülés sportszerűség, tisztelet. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
4. HEIAN 3-4. KATA TANÍTÁSA |
Órakeret
25 óra |
Előzetes tudás |
A tanulók ismerik a kata gyakorlási módot, mint a tanulás-tanítás speciális eszközét, tapasztalatot szereztek a katák végrehajtását illetően és ismerik a Heian 3-4. katákban szereplő technikákat. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A tanult új technikákat a régiekkel együtt gyakorolva azokat speciális elemkapcsolati környezetbe helyezve tovább fejlődik a mozgástanulási, mozgásszabályozási, téri tájékozódási és ritmusképesség. Az új technikák katában alkalmazott speciális elemkapcsolatai továbbfejlesztik a küzdelemhez szükséges küzdőintelligenciát és döntéshozatali mechanizmusokat. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Az alkalmazott új technikák, új elemkapcsolati környezetbe ágyazva jelennek meg a kata gyakorlatokban. Az elsődleges cél, hogy a kihon során begyakorolt új technikai elemek, mozdulatok, mozgások ne változzanak az új katák során kreált új elemkapcsolati környezetben.
Heian 3. (Heian Sandan) kata új elemei:
– empi-yoko-uchi (védés könyökkel oldalra),
– tate-mawashi-uchi (köríves csapás, az ököl alsó részével),
– tsuki-age (ütés alulról fölfelé, körben hátrafelé).
Új elemkapcsolatok:
– uchi-uke és gedan barai egy időben,
– morote uke, kokutsu-dachiban,
– tate-uraken-uchi 270 fokos fordulattal.
Heian 4. (Heian Yon-dan) kata új elemei:
– gedan-juji-uke (X védés),
– mawashi empi-uchi (köríves könyökütés a test előtt),
– tate-uraken-uchi (csapás kézháttal, fölülről lefelé),
– kakiwake-uke („ék” védés),
– shuto-uchi (csapás kézéllel),
– hiza-geri (rúgás térddel).
Új elemkapcsolatok:
– yoko-geri – uraken-uchi után 90 fokos fordulattal empi-uchi,
– mae-geri után tate-uraken-uchi,
– mae-geri után ren-zuki (két ütés).
4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A katák alapelemeinek és új technikáinak ismerete és alkalmazása speciális környezetben új elemkapcsolatokkal.
Taktikai ismeretek
Új elemek és elemkapcsolatok életszerű alkalmazása a kata gyakorlat során, a kombinációnak megfelelő dinamika, erő-gyorsaság paraméterekkel. A légzés és erő összehangolása a technikai elemekkel, kombinációkkal, maximális és szubmaximális erőkifejtés a kombinációk során.
Személyiségfejlesztési szempontok
Az új technikai elemek és régi technikák új elemkapcsolatba történő illesztése és ennek gyakorlása növeli az önbizalmat és küzdőintelligenciát. Az egyre nehezedő elemsorok végrehajtása nemcsak a technikai jártasságot fokozza, hanem a gyengébb képességű tanulók küzdelembe vetett hitét és lelkesedését is befolyásolja. A közös gyakorlás során egyszerre fejlődik jobb és gyengébb képességű tanuló, mindenki a saját képességei szerint, ugyanakkor motiválva egymást. Míg az egyik a saját kiváló technikáját csiszolja, a másikat a bonyolult technika varázsolja el, miközben motiválja az erősebbekkel, jobbakkal történő csoportos gyakorlás. Mindenki ugyanazt gyakorolja a technika szintjén, de más-más hatás mutatkozik meg ebből a személyiségfejlesztés szintjén.
|
Ének-zene:
Ritmusképesség, főként a ritmustartási és ritmusvisszaadási képesség.
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, tárgy- és környezetkultúra, kifejezés, alkotás
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Technikai kombináció, maximális szubmaximális erőkifejtés, régi technika új elemkapcsolati környezetben. |
Tematikai egység/
Fejlesztési cél |
5. ISMÉTLÉS, KARATEVIZSGA |
Órakeret
30 óra |
Előzetes tudás |
Magabiztos készségszintű mozgás a különböző karateállásokban. Kéz- és lábtechnikai elemek készségszintű biztonságos végrehajtása egyedül és partnerrel életszerű helyzetben egyre javuló technikai előadásmóddal, gyorsasággal és erővel. Heian 1-2-3-4 katák ismerete, technikai elemek biztonságos végrehajtása és alkalmazása ellenfél ellen is. Egyszerű technikák alkalmazása szabad küzdelemben. |
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
A karatetechnikák biztonságos, erős és gyors végrehajtásán keresztül az önbizalom fejlesztése. Olyan önmagára számító gondolkodás és küzdelmi élmény kialakítása, amely lehetővé teszi az önvédelem életszerű gyakorlását és a különböző küzdelmi szituációk félelem nélküli megélését. Kata gyakorlatokon keresztül megélt kondicionális és koordinációs és pszichés képességfejlesztés. |
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Az eddig tanult új elemek beépítése a régi technikai repertoárba, karate övvizsga:
Kontrollált előadás, vizsgabemutatás a régi és új, tanult technikai elemek felhasználásával. A vizsga 3 részből áll:
Kihon – alaptechnikák bemutatása mozgásból ellenfél nélkül,
Kata – Heian 3-4 Kata (Heian Sandan és Heian Yon-dan),
Kumite – alaptechnikák bemutatása támadásban és védekezésben ellenféllel.
A gyakorlatokat négyszer kell végrehajtani a tanár számolására.
A bemutatás anyaga, vizsgagyakorlat a 9. évfolyam számára:
KIHON – az alaptechnikák bemutatása:
– oi-zuki jodan (ütés arc magasságban),
– age-uke-gyaku zuki (védés hátra lépéssel, utána ellentámadás),
– oi-zuki chudan (ütés gyomormagasságban),
– ude-uke-gyaku-zuki (védés hátra lépéssel, utána ellentámadás),
– shuto-uke-gyaku-zuki előre és hátra,
– mae-geri chudan (egyenes rúgás előre gyomormagasságban),
– gedan barai és gyaku zuki (védés hátra, utána ellentámadás),
– mae-geri jodan (egyenes rúgás előre arcmagasságban),
– yoko-geri keage (rúgás, lendítés oldalra fejmagasságban),
– yoko-geri kekomi (rúgás oldalra gyomor magasságban),
– soto uke (befelé söprő alkarvédés hátra lépéssel),
– mawashi geri chudan (félköríves rúgás lábfejjel, törzs magasságban),
– uchi uke (alkarvédés kifelé, törzs magasságban).
KATA – Heian 3. kata bemutatása (Heian Sandan).
KUMITE – Ippon kumite jodan és chudan
– támadás arcra és annak védése majd kontratámadás,
– támadás gyomorra és annak védése, majd kontratámadás.
A bemutatás anyaga, vizsgagyakorlat a 10. évfolyam számára:
KIHON – az alaptechnikák bemutatása:
– oi-zuki jodan (ütés arc magasságban),
– age-uke, gyaku-zuki (védés és ellentámadás hátra lépéssel,
– oi-zuki chudan (ütés gyomormagasságban),
– ude-uke-empi uchi hátra lépve (zenkutsu-dachi – kiba dachi),
– shuto-uke, kizami-mae-geri-gyaku-zuki előre és hátra (kokutsu-dachi – zenkutsu-dachi),
– mae-geri chudan (egyenes rúgás előre gyomormagasságban),
– gedan barai és gyaku zuki (védés hátra, utána ellentámadás),
– mae-geri jodan (egyenes rúgás előre arcmagasságban),
– yoko-geri keage (rúgás oldalra arcmagasságban),
|
Történelem, állampolgári ismeretek:
Keleti kultúra, filozófia, gondolkodásmód
Biológia-egészségtan:
Mozgatórendszer részei és működése, anatómiai ismeretek, testi-lelki egyensúly
Matematika:
Számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
|
– yoko-geri kekomi (rúgás oldalra gyomormagasságban),
– soto uke (befelé söprő alkarvédés hátra lépéssel),
– mawashi geri chudan (félköríves rúgás lábfejjel, törzsmagasságban),
– uchi uke (alkarvédés kifelé, törzsmagasságban),
– mawashi geri jodan (félköríves rúgás lábfejjel, fejmagasságban),
– uchi uke (alkarvédés kifelé, fejmagasságban).
KATA – Heian 4. kata bemutatása (Heian Yon-dan).
KUMITE – Ippon kumite jodan, chudan, mae-geri, yoko-geri, mawashi geri:
– támadás arcra és annak védése, majd kontratámadás,
– támadás gyomorra és annak védése, majd kontratámadás,
– egyenes rúgás gyomorra és annak a védése 45 fokos oldalra elmozdulással, majd visszatámadással,
– rúgás oldalra gyomormagasságban, annak védése, 45 fokos elmozdulással, majd visszatámadással,
– befelé ívelő rúgás gyomorra, vagy hátra, kifelé irányuló védéssel és visszatámadással,
– befelé ívelő rúgás fejre, annak védése visszatámadással.
5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A tanult technikák biztonságos és életszerű végrehajtása egyre magasabb lelki egyensúly és pszichés kontroll mellett.
A kata gyakorlatok rutinszerű előadása, amely lehetővé teszi mind a technikai gyakorlást, mind a kondicionális, koordinációs és pszichés képességek fejlődését.
Társas gyakorlatok végrehajtása közben asszertív magatartás támadásban és védekezésben is, a technikai elemek – támadások és védések – használata közben.
Egyéni és társas gyakorlatok, taktikai ismeretek:
A karate 3 alapvető részében (kihon-kata-kumite) a különböző egyéni és társas küzdelmi helyzetek és szituációk önálló megoldásai:
– Kihon gyakorlatok során a tanuló csak önmagára, illetve a gyakorlat végrehajtására figyel. E mozgások és kombinációk alatt a mozdulatok technikai végrehajtásán túl a mozdulat időzítése, helyes iránya és a megfelelő erőközlés, valamint a gyors végrehajtás játszik fontos szerepet, amelyet a tanulónak önállóan kell megoldania. |
|
– Kumite a páros gyakorlatokban a saját és az ellenfél testének helyes érzékelésén túl a gyors, pontos és erős végrehajtás döntő jelentőségű az életszerű gyakorlás során. Támadásban az akció időben helyes megindítása és végrehajtása, védekezésben a helyes reakció és időzítés a döntő. Mindkét esetben a maximális kontroll alkalmazása elengedhetetlen mind a technikai, mind a pszichikai szinten egyaránt. Páros gyakorlatok során elengedhetetlen a győzelem és vereség, siker és kudarc gyors feldolgozása, mely lehetőséget ad a következő jó megmozdulásra mind támadásban, mind védekezésben.
– Kata gyakorlatok során a feladat végrehajtása ugyan egyedül történik, de az előre meghatározott mozgásformáció, a sajátos ritmus és helyváltoztatási irányok és az egyre bonyolultabb technikai kombinációk miatt a végrehajtás egyre nehezedik. E nehezedő technikai környezetben, a tanulónak meg kell mutatnia intellektuális és pszichés felkészültségét.
Személyiségfejlesztési szempontok
Az önálló kötött és szabad feladatmegoldás, a kompetenciatudat teljes megélése érdekében továbbra is a kontrollált küzdelmi helyzetek és a tanuló önmagához mért fejlődésének hangsúlyozása történik mind a zárt, mind a nyílt készségfejlődésben. A különböző egyéni és társas küzdelmi szituációk lehetőséget biztosítanak annak megtanítására és érzékeltetésére, hogy küzdeni akarás nélkül nem lehet érvényesülni sem a sportban, sem az életben. Azt azonban fontos megértetni és megláttatni a tanulókkal, hogy hol a határa a tudatos asszertív magatartásnak és hol kezdődik az agresszió. E határ átlépése esetén a tanárnak azonnal be kell avatkozni. A küzdelem eredménye kapcsán előkerülő érzelmi állapotok, a sikerek és a kudarcok kezelése, a düh és a túlfűtöttség tudatos kontrollja, önszabályozási mechanizmusainak kialakítása fontos személyiségfejlesztési feladatok ebben az életkorban is. |
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Asszertivitás, elkerülő magatartás, a meglepetés ereje a küzdelemben, távolság, időzítés, reakció, technikai kontroll, jellem, becsület, akarat, önuralom, tisztelet, hűség, hála. |
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
|
KIHON: Egyéni feladatmegoldások, ügyességfejlesztés
A tanuló legyen képes a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, valamint a karatéhoz szükséges manipulatív alapkészségek (ütés, rúgás, védés) kontrollált erős végrehajtására időkényszer alatt is. Ismerjen többféle technikai feladattípust és ezeken keresztül legyen képes önállóan feladatokat végrehajtani. Legyen képes az alapvető kötött és szabad formájú küzdelmi gyakorlatokhoz szükséges helyváltoztató mozgások (előre-hátra-oldalra, 45 fokban) gyors végrehajtására a megfelelő karatetechnikák végrehajtása közben. Tudatosan alkalmazza a különböző karatetechnikákat nehezített körülmények között is, például kombinációban, különböző irányváltoztatásokkal.
KUMITE: A társas együttműködés alapjai
A tanuló legyen képes küzdőpartnerrel önállóan, versenyjellegű körülmények között is felelősségteljesen és sportszerűen gyakorolni, feladatot megoldani. Tudjon huzamosabb időn keresztül koncentráltan, maximális kontrollal gyakorlatokat végrehajtani döntéseket igénylő szituációkban is, az ellenfél maximális tisztelete mellett. A támadó és védekező feladatok végrehajtása során legyen képes a küzdelmi távolság és kontroll irányítására, különböző támadó-védő-ellentámadó helyzetek változására is gyorsan, célszerűen reagálni.
Közös gyakorlás, feladattanulás alatt legyen képes együttműködni partnerével akár támadásban, akár védekezésben, feladatnak megfelelően célszerűen, a másik képességeihez mérten a mozgástanulás és szituációs gyakorlat helyes, életszerű végrehajtása és elsajátítása érdekében. Tudjon egyszerű döntéshelyzetet megoldva célszerűen cselekedni a saját testi épsége megóvása érdekében.
KATA: Meghatározott elemszámú, ritmusú, elképzelt ellenfelek ellen kreált gyakorlatsor egyéni, csoportos és csapat végrehajtása.
A tanuló váljon magabiztossá a tanult kata gyakorlatok végrehajtásában és e gyakorlatok mögötti koncepció alkalmazásában a küzdelmet illetően.
Motiválja társait a közös gyakorlásra, erőre és ritmus megtartására, amely a kata gyakorlat végrehajtásához szükséges. Ismerje fel a kata gyakorlatokban a küzdelmi feladatokat segítő koncepciót és legyen képes áthelyezni azokat a páros gyakorlatok szintjére. Tudjon egyénileg és csapatban egyaránt dolgozni és ismerje fel az egyéni gyakorlás csapatra ható motivációs tényezőit. A katákra mint tanulási lehetőségekre tekintsen, és törekedjen azokat minél mélyebben megérteni és felhasználni.
Küzdelmi szerep-specifikus tudásszint elvárások
Támadó (tori): Ismerje az alapvető támadó technikákat – úgymint különböző ütések, rúgások –, az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásokat támadásban és ezeket képes legyen összehangoltan, megfelelő kontroll mellett, megfelelő erővel és gyorsasággal életszerűen végrehajtani az ellenfél tisztelete mellett. Ismerje az asszertív magatartás és agresszió közötti különbséget, és tudja az előbbit tudatosan alkalmazni, az utóbbit tudatosan kontrollálni.
Védő (uke): Ismerje az alapvető védő technikákat, az alapvető hely- és helyzetváltoztató technikákat a védekezés során és ezeket tudja összehangoltan, megfelelő erővel, gyorsasággal megfelelő kontroll mellett életszerűen végrehajtani. Értse és tudatosan alkalmazza, hogy a küzdelem során kialakuló védő pozíció nem jelent defenzív magatartást, hanem egy olyan taktikai lépést, amely lehetőséget ad a hatásos visszatámadásra. |
