• Tartalom

BK ÍH 2017/80.

BK ÍH 2017/80.

2017.09.01.
Az alapügyben első fokon eljárt bíróság különleges eljárás keretében akkor is dönthet a sértetti képviselő díjigényéről, ha azt az alapeljárásban nem terjesztette elő [Be. 74. § (1) bekezdés c) pontja; 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet6. § (2) bekezdése].
A törvényszék végzésével a sértett képviseletét ellátó ügyvéd munkadíj megállapítására irányuló indítványát elutasította. A végzéssel szemben törvényes határidőn belül a sértetti képviselő jelentett be fellebbezést a munkadíj megállapítása iránt. Az ügyész a határozatot tudomásul vette.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a jogorvoslattal támadott végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, mivel álláspontja szerint a törvényszék határozata az eljárási szabályok hibás értelmezésén alapult.
Az ítélőtábla a Be. 555. § (2) bekezdés h) pontja szerinti tanácsülésen eljárva megállapította, hogy a törvényszék a különleges eljárás során a sértett képviselőjének utólagosan benyújtott díjigényét a jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével utasította el.
A Be. 74. § (1) bekezdés c) pontja kifejezetten nevesíti bűnügyi költségként a sértett képviselőjének készkiadását és díját, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte. Az indítvány elbírálásakor hatályban volt 26/2003. (VII. 1.) IM-BM-PM együttes rendelet – mint ahogyan a jelenleg hatályos 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet6. § (2) bekezdése ugyancsak rendelkezik a sértett képviselője számára a büntetőeljárásban megítélhető munkadíj és költség összegéről. Minderre tekintettel a törvényszék azt helyesen állapította meg, hogy a sértetti képviselőt díjazás illeti meg.
Az ítélőtábla azonban nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal az érvelésével, hogy e díjigény a Be. 578. § (1) bekezdés első mondata szerinti különleges eljárásban már nem érvényesíthető. Eszerint a bíróság utólag határoz a bűnügyi költség viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az irányadó bírói gyakorlat szerint, függetlenül attól, hogy az ügyben eljárt bíróság előtt ismert volt a díjigény, de arról mégsem rendelkezett, avagy azért nem rendelkezett róla, mert a jogosult erre irányuló indítványt nem terjesztett elő. Nincs akadálya annak, hogy minderről – felróhatóságra tekintet nélkül – az alapügyben első fokon eljárt bíróság különleges eljárás keretében döntsön. Ezen eljárás feltétele ugyanis pusztán a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés hiánya vagy téves volta (BH 2016.168.).
A Be. 555. § (2) bekezdés b) pontjában írt különös hatásköri és illetékességi szabályra tekintettel nem volt ugyanakkor perjogi lehetősége az ítélőtáblának az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságtól eltérő döntés meghozatalára, mert azzal a törvényszék kifejezetten e különleges eljárás lefolytatására fennálló hatáskörét vonta volna el (BH 2016.168., BH 2005.416.).
A kifejtettek alapján az ítélőtábla a Be. 375. § (1) bekezdése alapján a törvényszék határozatát hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás során meg kell vizsgálni a sértetti képviselői díjigény összegszerűségének alaposságát, és eszerint kell dönteni a bűnügyi költségről.
(Debreceni Ítélőtábla Beüf.II.426/2017/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére