BÜ BH 2017/85
BÜ BH 2017/85
2017.03.01.
Szabályszerű idézés esetén a harmadfokú nyilvános ülés a terhelt távollétében a terhére bejelentett fellebbezés hiányában megtartható, a másodfokú nyilvános ülés pedig még a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén is [Be. 362. § (3) bek., 394. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság a 2013. április 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (4) bek. a) pont], 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.
[3] A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2013. december 5. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: cselekményeit 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont], 3 rendbeli – 2 esetben folytatólagosan elkövetett – közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. § (1) bek. b) pont] és 2 rendbeli – 1 esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] minősítette; az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésre ítélte; 200 000 forint vagyonelkobzást rendelt el; megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetésből annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra; egyebekben – a születési idejének pontosításával és további lefoglalt bűnjelekről rendelkezés mellett – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[4] A védelmi fellebbezés alapján harmadfokon eljárt ítélőtábla a 2014. december 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta a másodfokú ítéletet.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt: az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú tárgyalás távollétében megtartása miatt, mindhárom határozat hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében.
[6] A II. r. terhelt szerint önhibáján kívül nem vehette át a tárgyalásokra szóló hivatalos iratot (idézést), így a tárgyalások távollétében történt megtartása törvénysértő, azokon nem tudott megjelenni, nem tudott védekezni.
[7] A Legfőbb Ügyészség a II. r. terhelt indítványát nem találta alaposnak. Kimutatta, hogy a II. r. terhelt jelen volt az elsőfokú ítélet kihirdetésekor, amikor arra nyilatkozott is. A másodfokú nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett II. r. terhelt távollétében törvényesen tartotta meg a törvényszék. A harmadfokú nyilvános ülést is a szabályszerűen megidézett II. r. terhelt távollétében tartotta meg az ítélőtábla, és a II. r. terhelt előzetesen be is jelentette, hogy azon nem kíván részt venni, nyilatkozatát postázta, s ezzel megfelelésben küldte meg a külföldön tartózkodását közlő beadványát, ami ekként nem minősül igazolási kérelemnek.
[8] A II. r. terhelt és védője nem tett észrevételt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára.
[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[11] A rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg.
[12] A II. r. terhelt mindvégig jelen volt az elsőfokú bíróság 2013. február 6-án és 2013. április 17-én tartott tárgyalásán. A II. r. terhelt ellenkező állítása alaptalan.
[13] A II. r. terhelt a másodfokú nyilvános ülésre szóló idézését 2013. augusztus 28-án átvette, az tehát szabályszerűen [Be. 70. § (4) bek. 1. mondat] kézbesített. Ennek ellenére nem jelent meg a 2013. december 5-én tartott nyilvános ülésen.
[14] A Be. egyértelmű rendelkezése alapján nem kétséges, hogy a másodfokú bíróság eljárásában a nyilvános ülésre – miként a tárgyalásra [Be. 364. § (1) bek. 1. mondat 1. fordulat] – a terheltet „idézni kell” [Be. 361. § (3) bek. 1. fordulat]. Ha pedig a terhelt fogva van, a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre – miként a tárgyalásra [Be. 364. § (1) bek. 1. mondat 2. fordulat] – az előállítása iránt „intézkedik” [Be. 361. § (3) bek. 2. fordulat]. A szabadlábon lévő terhelt idézése, illetőleg a fogva lévő terhelt előállítása a másodfokú nyilvános ülésre tehát kötelező.
[15] Az idézés rendeltetése az, hogy biztosítsa a terhelt részvételét a másodfokú bíróság nyilvános ülésén (tárgyaláson), ahol az őt megillető jogokat gyakorolhatja. A bírósági eljárás általános szabálya (Be. XI. Fejezet) szerint, ha a büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a terhelt nélkül nem tartható meg [Be. 240. § (3) bek. 2. fordulat]. A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 234. § (3) bek.].
[16] A másodfokú eljárásban a tárgyalásra és a nyilvános ülésre nem azonos szabályok érvényesülnek. A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 365. § (1) bek.]. Ettől eltér a nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály: a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. § (3) bek.].
[17] A másodfokú bíróság tehát a nyilvános ülést törvényesen tartotta meg a szabályszerűen megidézett II. r. terhelt távollétében.
[18] A II. r. terhelt a harmadfokú nyilvános ülésre szóló idézése kétszer is „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza a harmadfokú bírósághoz. Az idézés ezáltal szabályszerűen [Be. 70. § (7) bek.] kézbesítettnek tekintendő. A B. Rendőrkapitányság 2014. november 4-i jelentése szerint a II. r. terheltet telefonon tájékoztatta az idézéséről, amit tudomásul vett. A harmadfokú bíróság tisztviselőjének 2014. november 17-i feljegyzése szerint a II. r. terheltet telefonon tájékoztatta az idézéséről, aki „közölte, hogy a nyilvános ülésen nem kíván megjelenni"; a II. r. terhelt a 2014. december 4-én kelt beadványában az áll, hogy idehaza van, de külföldön lesz – ekként nem tekinthető egyértelműnek az, hogy a II. r. terhelt nem kívánt a nyilvános ülésen megjelenni. A II. r. terhelt nem jelent meg a 2013. december 5-én tartott nyilvános ülésen.
[19] A terheltet a harmadfokú nyilvános ülésre idézni kell [Be. 393. § (3) bek. 1. mondat]. Ez megtörtént. A nyilvános ülés a terhelt távollétében megtartható, ha előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 394. § (2) bek. 1-2. fordulat].
[20] Miután a terhelt terhére nem volt fellebbezés, az ítélőtábla törvényesen tartotta meg a nyilvános ülést a II. r. terhelt távollétében. Egyébként pedig a távollét oka közömbös, a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [Be. 394. § (3) bek.]. A II. r. terhelt ellenkező állítása alaptalan.
[21] A kifejtettek folytán a Kúria – a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben eljárva – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a II. r. terhelt tekintetében – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
[22] A Kúria észlelte, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részében és indokolásában (4. oldal 4. bekezdés) téves, hogy az elsőfokú bíróság „főbüntetést” is kiszabott volna, ugyanis a korábbi Btk. az elkövetés idején – és 2010. május 1-jétől – már csak büntetést és mellékbüntetést ismert. Ennek azonban nem volt kihatása a felülvizsgálatra.
(Kúria Bfv. II. 1.807/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás