• Tartalom

BK ÍH 2017/85.

BK ÍH 2017/85.

2017.09.01.
Nem kijavító végzésnek, hanem különleges eljárás lefolytatásának van helye, ha a jogerős összbüntetési ítélet rendelkező része olyan alapítéletet is tartalmaz, amely összbüntetésbe nem foglalható [Be. 261. § (1) bekezdés, Be. 575. §].
Az elsőfokú bíróság kijavította az összbüntetési ítéletének rendelkező részét akként, hogy abból mellőzte az egyik helyi bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés feltüntetését.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az elítélt jelentett be fellebbezést az ok és cél megjelölése nélkül, de nyilvánvalóan az összbüntetési ítélet kijavítása miatt.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszék végzésének a Be. 375. § (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, mert az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége a határozat kijavítására. A Be. 261. § (1) bekezdése nem vonatkoztatható ugyanis arra az esetre, ha az összbüntetési ítélet rendelkező részében egy ítélet tévesen került feltüntetésre. A jogerős összbüntetési ítélet nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, ezért a Be. 575. § szerinti különleges eljárás lefolytatásának van helye.
Az ítélőtábla a fellebbezést és az ügyészi indítványt alaposnak ítélte.
A kijavító végzés alapjául szolgáló jogerős összbüntetési ítélet rendelkező része három alapítélettel kiszabott szabadságvesztést – 8 hó börtönbüntetést, 13 év fegyházbüntetést és 3 év 6 hónap börtönbüntetést – foglalt összbüntetésbe.
Ugyanakkor az indokolás szerint nem áll egymással kvázi halmazati viszonyban mindhárom ítélet, csak a 13 év fegyházbüntetés és a 3 év 6 hó börtönbüntetést kiszabó alapítéletek. Ez az indokolásbeli megállapítás ellentmond a rendelkező rész tartalmának.
Ehhez képest a kijavító végzés rendelkezésének azon tartalma, miszerint mellőzi az egyik alapítélet összbüntetésbe foglalását, és ezáltal az ítélet szerinti 8 hó börtönbüntetés végrehajtását külön kell foganatba venni, az összbüntetésbe foglalás érdemét érintő döntés, amely esetben a 8 hónap szabadságvesztés összbüntetésbe foglalására irányuló indítványt el kellett volna utasítani.
A Be. 261. § (1) bekezdése szerint nyilvánvaló név, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti.
A fenti rendelkezés helyes értelmezése szerint a kijavítás lehetősége a nyilvánvaló hibákra korlátozódik, az nem érintheti az ítélet érdemi rendelkezéseit. A kijavítás lehetősége nem oldja fel a bíróságnak az ítélethez kötöttségét, nem vezethet a határozatban foglaltakkal ellentétes eredményre, nem irányulhat a döntés olyan megváltoztatására, amely a különleges eljárások keretében foganatosítandó.
Az összbüntetési ítélet rendelkező részével részben ellentétben álló indokolás szerint az egyik alapítélet, a 8 hónapi börtön összbüntetésbe foglalásának nincs törvényi alapja. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, amikor ezt a szabadságvesztést is összbüntetésbe foglalta.
A döntés jogerős, azonban a téves érdemi döntés megváltoztatására különleges eljárásban a Be. 575. §-a szerint eljárva sor kerülhet.
A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor az általa törvénysértőnek vélt rendelkezést kijavító végzéssel megváltoztatta. Ez a hiba az összbüntetési ítélet érdemére is kiható, és a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható.
Az ítélőtábla ezért a végzést a Be. 375. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és felhívta az elsőfokú bíróságot a Be. 575. § szerinti különleges eljárás lefolytatására.
(Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.730/2016/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére